HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 A Kamioka birtok

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Vas. Dec. 16, 2012 3:43 am

Yuuki szobája ajtajánál tovább nem kísérem tovább Kagami-sant. Elvégre illetlenség lenne öltözködő hölgyek társaságában ácsorognom. Még akkor is, ha tegyük fel háttal lennék nekik. Így fogalmam sincs, hogy mi történik oda bent, de lévén semmi hevesebb szóváltás nem történik, úgy gondolom, hogy azalatt az idő alatt, amíg bent voltak remekül el volt a két nő. Amikor pedig Kanata-san kijön átöltözve és a hajáéból kiszedve a csecsebecséket, a szemeim elkerekednek. Igazán csinos ez a nő, csak egy picit kevesebb kiegészítő kell a hajába és máris olyan gyönyörű, mint a cseresznyefák, amikor virágoznak. nyelek egyet, mielőtt megszólalok, olyan szép a főnemes, hogy nem is tudok hirtelen megszólalni.
- Öhm... hmmm..
Végül azonban mégis csak sikerül, valami értelmeset kinyögnöm, hiszen nem akarok komplett idiótának tűnni, hiszen akkor csak magam alatt vágnám a fát. Végül egy torokköszörülés megtöri nálam a bénulás átkát és Kanata-san szépsége ellenére képes leszek végül értelmesen beszélni.
- Engedje meg, hogy kifejezzem mennyire csodálatosan fest ebben a ruhában. Ha nem sértem meg, kibontott hajjal még szebb.
Mondom végül és elindulunk az ebédlő felé, ahol Yuuki már feltehetően vár bennünket, hiszen ő előre ment, elintézni mindent. Kanata-sanra mosolygok és megszólalok, miközben megyünk az ebédlő felé.
- Ahogy kívánja, titkát őrizni fogom a sírig.
Az ebédlőben a helyéhez kísérem és miután leült magam is helyet foglalok vele szemben, hogy hozzá kezdhessünk a vacsorához. Amikor azonban az egyik szolga igyekszik tölteni sakét, történik egy újabb baleset és Kagami-san ruhája ismételten piszkos lesz. Ebből pedig egyenesen az következik, hogy a főnemes láthatóan összeomlik és végül kimenekül az ebédlőből, de még a házból is. Nem nézhetem ezt tétlenül, elvégre mégis csak hideg van, ráadásul mindenféle holmija itt maradt nálunk. Például a hajdíszei. Mit gondolnának rólunk, ha felfedeznék, hogy Kanata-san hajdíszei nálunk leledznek? Még a végén azt hiszik, hogy valami történt kettőnk között, amíg itt volt nálunk, elvégre az ékszer áthozása nem tartana olyan sokáig, mint amennyi ideje, már a Kamioka birtok területén tartózkodik. Kanata-san után rohanok és útközben felkapom köpenyemet. Igen gyorsan viharzott ki a hölgy a házból, így kénytelen vagyok magam is shunpot használni, ugyanakkor előbb meglelem, mint sejtettem volna és a kertben már meg is pillantom. Feltehetően érezheti, hogy shunpoval közeledik valaki s amikor oda érek mögé a hátára, pontosabban a vállaira terítem a köpenyemet. Nem érek hozzá a szükségesnél jobban, érzem, hogy fel van zaklatva. Így miután a vállaira terítettem a köpenyemet, elé lépek és a tőlem a lehető legkedvesebb mosollyal rámosolygok. Majd nyugtatólag megszólalok.
- Mielőtt megfázik, legalább a köpenyemet fogadja el. Ha pedig haza akar térni, ahhoz ragaszkodom, hogy legalább én elkísérjem. Nem kérem, hogy ossza meg velem, hogy mi zaklatta föl. Nincs hozzá jogom, de nem engedhetem, hogy egyedül menjen haza.
Remélem sikerült legalább egy kicsit megnyugtatnom és nem felzaklatva fog végig menni az egész városon, az roppant kínos lenne mindkét házra nézve. A Kagami birtokig, ha kell, csendben kísérem. Nincs jogom ahhoz, hogy bármit is kérdezzek tőle a miértekről. Ha akarja, úgyis megnyílik és elmondja. Ha pedig nem, nos megértem. Minden shinigaminak meg van a joga ahhoz, hogy a saját gondjaival egyedül birkózzon meg. Én pedig, erre az estére, hű támasza leszek Kagami-sannak. Csendben követem, mindaddig, amíg nem kérdez vagy mond valamit. Ha pedig szól, hát a tudásomnak megfelelően válaszolok neki. Nem engedhetem, hogy bármi baja essen.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 24
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
51050/65000  (51050/65000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Vas. Dec. 16, 2012 4:29 am

Vissza a nemességbe

*Talán oda bent még egészen jól éreztem magam, de mindez megváltozott, amint az a felszolgáló elkövette a hibát. Jobban mondva én követtem el azt a hibát, de a lényegen nem változtat: kiborultam. De ez nem egyszerű kiborulás, mert ha az lenne, könnyedén kezelném. De így, így nem megy. Minden annyira összefolyik, annyira elbizonytalanít. De erről igazán nem a férfi tehet, jobban mondva nem csak ő tehet. De nem engedhetem meg magamnak, hogy összetörjek, legalább is a jövőben kompenzálnom kell ezt. A családom túl sok megrázkódtatáson van már keresztül; muszáj összetartanunk. Csak az a gond, hogy a nagyobbik lányom sehol sincs. Én pedig ettől az érzéstől egyszerűen összetörök. Nem tudom miképpen viseljem azt, hogy Ai bevonult a 0. osztagba. Semmi lehetőségem nem volt arra, hogy helyre hozzam a hibáim. Mostanra talán a halálom jelenti majd a megváltást, fájdalmaim vára alatt. De míg el nem intézem dolgaim, addig nem lehetséges ez. Viselnem kell ezt a terhet; az enyhítés az, amit nem igazán tudok. Nem tudom miképpen küzdjek meg ezekkel az érzésekkel. Nem bírom senkivel sem megosztani, pedig itt tombol legbelül. Sajnos már Hidenka sem segíthet. Úgy érzem, a belső dallamaim felborultak. Veszek egy nagy levegőt, de nem bírok tovább menni. Tán illetlenség is volna csak így távoznom. De akkor mégis hogyan járjak el? Mire megválaszolnám magamban, egy idegenül érő kezet érzek meg vállaimnál. Nem vettem észre, hogy követ a férfi; éppen ezért ér olyan ziláltan a jelenléte. Könnyes szemekkel meredek rá, de nem tudom mit is várok ettől a pillanattól. Talán egy kis megnyugvást; amit nem biztos, hogy most nyerek majd el. Nem merem letörölni könnyeim, főleg nem remegő kezekkel.*
- Sa..sajnálom..Kamioka-dono. *Felelem, kissé megalázva. Úgy érzem, mintha egy utolsó valaki volnék. Pedig nem vagyok az. Független nemesként születtem, majd beházasodtam a Kagami-házba. Ugyan követtem el hibát, de ettől még nem lehetek egy senki. Most mégis így érzem magam. Most érzem igazán, hogy mi mindent szalasztottam el a lányaimmal. Yuuki felébresztette bennem az anyai ösztönöket, s mélyen beékelték magukat az érzelmek. A dolgok nincsenek a rendjén; e rendetlenségek pedig teljesen felkavartak. Hiba volt elfogadnom az egész ügyet. Hiba volt megállítanom a merénylőmet..talán. Magamra húzom a köpenyt, hogy ne fázzak, mert valóban hideg van idekint. Lassan megindulok egy random irányban, pontosabban a rezidencia felé. Ugyan, ezek után nem szeretnék egy ideig senkivel sem találkozni a Kamiokák közül; de Shinrou -san nem zavar. A férfi most is kedves, és figyelmes velem..pedig nem érdemlem meg.*
- Tudja, hiba volt ide jönnöm. Ne értse félre, én tisztelem az ön családját. Nem tudom, hogy szabad- e magával megosztanom pár titkomat. Fogalmam sincs, hogy mennyire bízhatok meg önben. Viszont maga olyan kedves, és figyelmes velem. *Utolsó mondatomnál már oly’ mértékben elragad a fájdalom, hogy hatalmas fordulatomban neki esek a férfinak. Gyengén kapaszkodom meg benne, akkor is ha nem szabadna. Nem tudom kontrollálni mindazt, ami nyomja a szívemet. Tudom, hogy hibát követek el azzal, amit teszek; de ennél rosszab már nem lehet.*
- Nem a szolgáló miatt mentem el, hanem Yuuki miatt. Kamioka-dono, én rossz anya vagyok. Mégis milyen anya az, aki inkább évtizedekig az emberek világában van küldetésen; mialatt a lányai..ki tudja merre? A Kagami- ház romokban áll.. mert nem voltam elég erős ahhoz, hogy szembe nézzek tetteim következményeivel. Én, én nem tudom hogyan tegyem jóvá. Én rossz anya vagyok. *Legmélyebb fájdalmaim törnek felszínre, ahogyan a férfi karjaiba próbálok menekülni; akkor is, ha nem is ismerem. Ezek a fájdalmak hatalmasak, nem bírnék két lábon állni, ha nem tartanának meg. S sajnos ezt a szerencsétlenségemet Ritsu lányom is örökölte..bár ne örökölte volna. Kész nő lett belőle, mégis szenved. A másik lányom szintén szenvedett, mielőtt elment. Kezdem úgy érezni, hogy átok vagyok a Kagami- házra. De nem akarom elhagyni őket, nem akarom elhagyni a családom. Viszont nem megy az, hogy összeszedjem magam.*
- Bocsásson meg...kérem bocsásson meg! *Kezeimbe temetem szemeim, s lassan távolodom a férfitól. Teljesen összetörtem az események súlya alatt.*

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Vas. Dec. 16, 2012 5:50 am

Nem is tudom, hogy hirtelen mit mondjak, amikor Kagami-san felém fordul és látom, hogy könnyekkel teltek a szemei. El sem tudom képzelni, hogy mégis miféle baj történhetett, hogy ennyire kiborult. Sajnálkozó szavait sem értem, csak hallgatom. Lassan elindulunk, de nem teszünk túl sok lépést és Kagami-san végül kifakad és elkezdi árasztani magából azon dolgokat, amelyek a szívét nyomják. A bizonytalanságára, hogy nem tudja mennyire bízhat meg bennem, nyugtatólag válaszolok.
- Nincs okom elárulni Önt, ha úgy érzi beszélni szeretne... beszéljen. Én meghallgatom.
De úgy tűnik, hogy a fájdalma olyan mélyen vájja lelkébe a gödröket, amelyből nehéz kimászni, hogy elgyengül és el is esne a lelki teher alatt, ha nem tartanám meg. Gyengéden tartom meg a főnemest, egyáltalán nem figyelve arra, hogy ez illetlen megnyilvánulás egy főnemes irányába. Egy valamit tudok. Segítségére kell, hogy legyek. A testbeszédéből és az elgyengüléséből érzem, hogy a lelki fájdalma a tetőfokára hágott. Gyengéden tartom és hagyom, hogy beszéljen. Hagyom, hogy szavaiba öntse fájdalmát, most erre van szüksége. Észre se veszem, hogy az együttérzés kialakulásának pillanatában, finoman és amilyen gyengéden csak lehet, magamhoz ölelem. Miután kifakadt, azon kapom magam, hogy halkan beszélek hozzá.
- Miért lenne, rossz anya? Mert hozott egy rossz döntést? Az életünk olyan hosszú, hogy még mindent rendbe tehetünk. Felismerte, hogy valamit elrontott és bántja a tudat. Ez már egy lépés arrafelé, hogy megkezdje a jóvátételt.
Amikor eltávolodik tőlem, valami különös hiányt érzek a lelkemben. Olyan ... furcsa volt ... persze jó értelemben, ahogyan megölelhettem. Ahogy a reiatsunk szinte összeforrt a közelségtől. Lassan utána lépek és két kezemmel gyengéden megragadom a kezeit, amellyel arcát takarja. Amilyen gyengédséggel és lágysággal csak lehet, elveszem a kezeit az arcáról. Amikor felnéz rám, arcomon ismét gyengéd mosolyt láthat. Kevesekre szoktam így mosolyogni. Sőt. Újdonság lehet, hogy Kanata-san az első, akire így mosolygok.
- Nem kell egyedül harcolnia. Nem kel egyedül viselnie a terhet és egyedül megpróbálni jóvátenni mindent. Elmondta nekem a terhét és úgy vélem nem ok nélkül. Szívesen segítek. Ha úgy érzi, hogy tudok segíteni ... ha úgy érzi szükséges, hogy biztos támasza legyek, csak kérnie kell.
Rajta kapom magam, hogy kezeit fogom, így gyorsan elengedem és inkább a köpenyt húzom össze rajta. Közben nyugtatólag beszélek hozzá.
- Még megfázik itt nekem... hát mit gondolnak majd végül rólam? Miféle vendégszeretet híre kélne, ha hagynám megfázni? Ráadásul, a ruhája elázott a szakétól. Még egy kalap alá veszik Kuchiki Hanával. Nézzen fel a Holdra. Minden 28. napon kitejesedik, amikor azonban fogyni kezd, mindig él benne a remény, hogy néhány nap múlva újra, eme gyönyörű fényben ragyoghat. Engedje meg, hogy felébresszem önben a reményt. ^^ Szomorú lennék, ha a Hold fényét nem láthatnám többet. ^^
Óvatos, bújtatott bók, hogy szeretném még látni őt és szeretném olyan ragyogón látni, mintha a Holdat nézném. Akárhogyan is dönt, mellette haladok és kísérem, hogy biztos támasza lehessek. Még akkor is, ha ezek után soha többet nem jár felénk, Kamiokák felé.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 24
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
51050/65000  (51050/65000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Hétf. Dec. 17, 2012 12:03 am

Vissza a nemességbe


*Igaza van a férfinak, hogy nincs is semmi oka arra, hogy eláruljon. Ettől függetlenül még zavarodott vagyok, hogy éppen vele kellene megosztanom az érzelmeim. Nem is értem annak okát, hogy hirtelen milyen nyitott lettem. Ha jobban belegondolok, ily’ nyílt még volt férjemmel sem voltam. Pedig évtizedeken keresztül jó volt hozzám. Sokat tett értem, és én ezért tiszteltem őt. Tiszteltem, megajándékoztam egy gyermekkel..de az érzelmek fagyosak voltak. Nem voltam szerelmes, inkább csak szerettem őt. Sokat tett a Miyazaki- házért. Sosem fogom eléggé megköszönni neki. Bánom, hogy halála előtt nem tudtam még beszélni vele, s vele lenni. Kötelességből ott lett volna a helyem, helyette lányom kezelte. Minő irónia, hogy a lány kezeli, aki igazából gyűlölhetné. Hiszen miatta hagytam Rukongaiban, Ai mégis másképpen tett. Hatalmas bátorsága, és szeretete a shinigamik irányába megkérdőjelezhetetlen. Különleges viselkedését gyakorta félre értelmezik, de aki szeretné őt ismerni..az rájön az igazságra. Az otthoni pletykákból ítélve ilyen az én nagyobbik lányom, akire csak büszke lehetek. Bárcsak kifejezhetném ezt irányába, de nem tehetem.*
- Félek elmondani Kamioka- dono. Rossz véleménnyel lenne irányomban, nem szeretném lejáratni a Kagami- házat. *E pillanatban pedig olyan gyenge vagyok, hogy mikor minden illemet átlépve magához ölel; arcomat mellkasába fúrom. A gesztus pedig természetes zavartsággal lát el; ami viszont nyugtató jellegű. Mintha évtizedek óta nem ölelt volna senki így. Hiába tart gyengéden, olyan óvónak tűnik, hogy a sírásom sem lesz olyan keserves, mint eddig. Fogalmam sincs, hogy ezek után miképpen fogok viselkedni irányába, vagy ő az enyémbe. De, mindenesetre jelenlegi kedvessége magával ragad. Jól eső a számomra, ami meg is látszik abból, hogy nem húzódom el tőle.*
- Ön ezt nem értheti. Nem csupán egy rossz döntésről van szó, ennél sokkal többről van szó. Cserben hagytam mindenkit, pedig voltam olyan személy, aki képes lett volna kezelni ezt a helyzetet. Menekültem a múltam elől, sokat ártottam másoknak. *Gátlástalanul járatom le saját magamat, minek árán el is húzódom a férfitól, hogy kezeimbe temessem arcom. Mégis hogyan másképp lehetne vélekedni arról, mint amit tettem? Nem érdemlem meg, hogy a Kagami nevet viseljem. Ryuuji meghalt, az életem pedig romba dőlt. Nem tudom, hogy mihez kezdhetnék ezek után. A saját lányom lemagáz engem, amikor olyan közel álltunk egymáshoz. A mindenem volt, de mégis olyan távol állunk egymástól. Eléggé keserves, hogy egy idegen férfival kell megosztanom bánatom, mikor van egy családom. Őszintén meglep, amikor odalép hozzám, és lefesti kezeimet. Érintésébe beleborzongok, akárcsak abba a mosolyba, mit megenged magának. Egyre jobban kerekedő, könnyes szemekkel nézek fel rá. Mégis mi történik? Nem ezt nem szabad. De akkor meg miért hagyom Kamioka- dononak? Nem ez nem helyes, de annyira kedves. Szavaira meghátrálok, s elhúzom kezeimet. Lehunyom szemeimet, majd kiszabadulok a köpeny igazításából is.*
- Özvegy vagyok, Kamioka- dono. Két gyermekes anya, nem engedhetek meg magamnak ilyesmit. Kötelességem szerint a Kagami- ház tagja vagyok. *Bizonyára megérti, hogy ez alatt mire is céloztam. Ő és én egy ügy alatt, rossz hírrel lenne. Nem követhetem el mégegyszer azt a hibát, amit Fon Ebisoval elkövettem réges- rég. De miért is gondolok én arra, hogy a férfi és én köztem kialakulhatna bármi is? Egy kicsit talán elragadtattam magam.*
- Gomen..félreértettem. Nos, ha valóban hajlandó meghallgatni és titokban tartani. *Zavart leszek a férfi szavától. Megint leöntöttek, ráadásul a Holdról egy gyönyörű metaforával illet. Zavartságommal együtt fordulok el tőle, s az égre nézek fel. A fent fénylő Hold most nem igazán teljes, de nem is ez a lényeg.* - Nem tudom megérteni még mindig, hogy ön miért olyan magányos. Eddigi tapasztalataimból ítélve magának már saját családja lehetne. Ha nem vagyok túlságosan tolakodó, elmondaná, hogy mi tartotta vissza a családalapításból? *Ha már mesélni fogok kicsit neki, akkor úgy illendő, ha én magam is érdeklődöm. Ez csak egy szimpla, bizalmas beszélgetés; amelyben nem lehet megbántani a másikat bizonyára.*

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Hétf. Feb. 18, 2013 5:19 am

- Ne féljen!
Nyugtatom, amikor belesimul ölelésembe és a mellkasomba fúrja orcáját. Ez a nő, annyira különleges és érdekes. Nem tudom, hogy mit csinálunk, pontosabban én mit csinálok. Ugyanakkor jól érzem magam a társaságában, még akkor is, ha kezd kicsit erősen szaké illata lenni, ami kezdi tüsszentésre ingerelni orromat.
- Nem azt kértem, hogy járassa le a házát. Én, csak annyit kértem, hogy lehessek a segítségére és könnyíthessek terhein.
Végül azonban mégis elhúzódik tőlem, amitől egy picit, egy pillanatra olyan magányosnak érzem magamat, mint amilyen a Hold lehet. S bár a Föld körül kering és akkor is együtt vannak, amikor nem látjuk őket.. mégsem lehetnek egymáséi. Amikor Kanata-san mentegetőzni kezd, hogy két gyermekes anya és özvegy, kicsit furcsán érzem magam, amely bár arcomra nem ül ki, mégsem tudom hirtelen eldönteni, hogy mi rosszat is mondhattam. Halkan bólintok, hogy jelezzem tisztában vagyok mindezekkel. Ettől függetlenül az ajánlatom, hogy segítek neki, nem marad üres szó. Komolyan gondoltam.
- Ne kérjen bocsánatot, talán én fogalmaztam helytelenül, hogy félreértést szültek szavaim. S természetesen hajlandó vagyok meghallgatni és megőrzöm titkát. Ez nem kétséges, nem azért ajánlom fel segítségemet, hogy aztán áruló fattyúként viselkedjek.
Következő kérdése igen meglep. Miért nincs még családom? Ez érdekes kérdés, elvégre 136 éve taposom Seireitei földjét. De még nem gondoltam arra, hogy megnősüljek. A családalapítás gondolata még fel sem merült bennem. Kifújom a levegőt, sóhajtok egyet.
- Talán túl sok időt fordítottam a tanulásra. S mivel a a Kamioka-házban nagyon messzire kerültem az örökléstől, nem gondoltam még arra, hogy családot alapítsak. Az öröklésben, jelenleg előttem van Rosa-sama mindkét gyermeke. Így én még nem láttam fontosságát annak, hogy családot alapítsak. Azt hiszem sokkal jobban foglalkoztam azzal, hogy a családomnak megbecsült tagja legyek. Úgy vélem, a Kamioka-ház most áll a legmagasabban, a befolyását tekintve. Rosa-sama az ötösök hadnagya, magam pedig a tizenkettedik osztagban viselem ugyan azt a címet. Ennyi a válasz, azt hiszem. Nem tekintettem még előre, hogy családot is alapítsak.
Mondom, majd megvonom a vállamat, ennél többet valóban nem tudok hozzátenni a válaszhoz. Mondhatnám még azt, hogy a Kira-házból nem akartam magamhoz venni, édesanyám harmadági unokahúgát. De azt hiszem ez abszolút fölösleges lenne megjegyezni. Ha már házasságról lenne szó, csakis olyat vennék el, akiben megbízom és akit szeretek. Az érdekházasság egyáltalán nem foglalkoztat. Mi értelme van annak, hogy elveszek valakit, akit lehet nem is szeretek? Hogy, olyan, sérült lelket hagyjak magam után, mint amilyen Kanata-san maga is? Jut eszembe, Kanata-san.
- Úgy vélem, vissza kellene mennünk a házba. Először is hűvös van, másodszor tartok tőle, a szaké teljesen átitatta a ruháját. Egyikünk számára sem hiányzik, hogy Kagami-samáról úgy beszéljenek, mint, aki szakés ruhával tért haza a Kamiokáktól.
Vetem fel ismételten azon ötletemet, hogy menjünk vissza a Kamioka-birtokra.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 24
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
51050/65000  (51050/65000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Szomb. Márc. 30, 2013 2:28 am

Vissza a nemességbe


*Megnyugszik lelkem némelyest, amikor bizonyosságot szerzek affelől, hogy bízhatok az úrban. Habár a titok, amit elárulhatok neki rontaná az előtte kialakult megítélését irányomban; valahogyan még is szükségét érzem annak, hogy beszéljek fájdalmaimról neki. De ezt még az előtt kellene, még mielőtt visszatérnénk. Ámbár tudom, hogy most türelmesnek kell lennem. Először hagyom, hogy szavai meghallgatásra találjanak, hisz a kölcsönös bizalom csak is így alakulhat ki. Talán nem igen helyes, hogy őt zargatom ilyesmikkel, de ő legalább meghallgatja kételyeim. Sok minden nyomja a lelkem, köztük mindazon hibák, melyeket elkövettem.*
- Tudja az öröklés ide vagy oda, a gyermekáldás óriási boldogsággal és felelősséggel jár. A lányom, Ritsu a családunk büszkesége. Fiatal kora ellenére sok mindent elért, és egy boldog jövő áll előtte. Nem hinném, hogy az öröklés a legfontosabb én most már látom. *Komoran tekintek magam elé, mi alatt lassan elindulhatunk visszafelé. Érdekes találkozás ez, de ettől függetlenül szeretném, ha probléma mentesen végződne. Így aztán sokáig csendesen haladok mellette a befejezetlen mondandóm ellenére, hogy már csak akkor beszéljek hozzá, amikor ketten maradunk az irodájában. A sorra következő ruhám egy világoskék, sárkány mintázattal ellátott kimono. Bár a ruházattal most már nem igen tudok törődni az eddig történtek miatt, ennek ellenére jobb érzés most már kicsit nyugodtabb környezetben ülni vele szemben. Sokáig feszülten fürkészem tekintetét, majd ha az őrök is magunkra hagynak, folytatom beszélgetésünk.*
- Kagami Ai lányom voltaképpen egy törvényen kívüli gyermekem. *Megremegő hanggal beszélek a férfi felé.* - Senki sem tudja a nemességben, mindössze én és a Fon-ház két- három tagja. Ai, Fon Ebiso és az én gyermekem. Hajdanán, még mielőtt Kagami Ryuujihoz mentem volna feleségül, beleszerettem egy férfiba, akivel Rukongaiban találkoztam. Sok mindent nem tudtam akkoriban Ebisoról. Fogalmam sem volt arról, hogy egy szökött shinigami, aki ráadásul a Fon-ház tagja volt. A szerelmünknek áldása lett, így szüleimhez fordultam segítségül. A szüleim kapcsolatainak segítségével a 46-ok tanácsa hosszú küldetésre küldött Rukongaiba. A gyermek születéséig Ebisoval voltam, majd Ai megszületésekor pánikba estem. Én..én ott hagytam őt.. *Lehunyom szemeimet, s egy könnycsepp indul meg arcomon. Muszáj összeszednem magam.* - A Kagamik soha nem jöttek volna rá, ha Ai nem jön rá nemesi mivoltára. Természetesen Ő mai napig nem ismeri a valódi származását, hogy Soifon, Fon Seiran és Fon Kaito a féltestvérei..Ő csak Ritsuról szerzett tudomást. De ez éppen elég volt.. Ai gondozta Ryuujit haláláig, míg Kagami-dono végül elárulta, hogy tudott erről és a Kagami-ház teljes jogú tagjává tette végrendeletében. Tudja Kamioka-dono én szenvedek ettől. Hosszú küldrtésen voltam az emberek világában is, és nem voltam ott nagyon sok dolognál. S annyira bánt, hogy mindkét lányomnak ennyire szenvednie kell vagy kellett. Ainak rengeteget kellett küzdenie az én hibámból, hogy elfogadják létezését. Ritsu pedig ily' fiatalon a ház vezetésére kényszerül. Ha van valami, amit ajánlhatok önnek..az egyetlen dolog. Soha ne vegyen el senkit, akivel kölcsönösen nem szeretik egymást. S soha ne kényszerítse gyermekét majd olyan dolgokra, amit nem akar. *Letörlöm végül könnyeimet, s felpillantok a férfi szemeibe. Elég nehezen teszem, hiszen most biztosan megvet majd.* - Csak sajnálni tudom, hogy ilyen későn jöttem rá minderre. Ha nem féltem volna, talán Ryuuji megbocsájt és elfogadja Ait gyermekeként, mintha csak tőle lett volna. Annyi minden másképpen alakult volna; én pedig hálából szerettem volna élete végéig. *Némileg megkönnyebbülten sóhajtok, de nem annyira megkönnyebbülten azért.* - Nézze, gondoljon amit csak akar..szavaimat visszavonni már nem tudom. Lehet, hogy most rossz szemmel fog rám nézni, de én akkor is őszinte volna. A nemesek világa annyi szomorúsággal jár. Sok nő és férfi álma a nemesség, de én tudom, hogy rengeteg nehézséggel jár. Minden apróbb döntésnek is hatalmas ára lehet. Az intrika világa sajnos nem kegyelmez senkinek, még önnek sem. *Tekintek ablaka irányába.*

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuo
Kidoushuu
Kidoushuu
avatar

Male
Hozzászólások száma : 21
Registration date : 2012. Jun. 14.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
11500/15000  (11500/15000)

TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   Csüt. Júl. 11, 2013 11:23 pm

~♫~Séta az éjszakában~♫~




Kicsit furcsállta a mellette haladó fiatal nő feszültségét, hiszen ő csak egy egyszerű kérdést kezdett el feltenni. A mondat befejezését követő megkönnyebbült sóhajnál komolyan kezdte elveszteni a fonalat, amiről azt hitte, végre megtalálta. Hiába, elszokott az emberekkel való kommunikációtól… pontosabbal a kommunikációtól, hacsak nem számítjuk azokat a szerencsétlenül járt osztagtársakat, akiket időnként kitüntetett ezzel a „figyelmességgel”. Hát igen, elég nehéz lett volna bárkit szerencsésnek nevezni, akivel ő szóba elegyedett, bár a könyvtár látogatóinak nem volt rá panasza, ami azt jelentette, hogy azért a dolgát érti és jól végzi, csak másról nem nagyon kellett beszélgetni vele, mert akkor bizony fel kellett készülni az ilyesmikre. Vagyis arra, hogy nem fog tudni összerakni egy többé-kevésbé értelmes témát magától. A nő válaszát hallva kicsit megdörzsölte a tarkóját. Neki az egyik mondat is elég lett volna, hiszen tulajdonképpen inkább az foglalkoztatta, Rosa jól érezte-e magát azért, de végülis mondhatjuk, hogy többet kapott, mint amennyit a kérdése egyébként ért.
– Akkor jó… – válaszolt zseniálisan. Nem igazán tudott erre mit mondani. Örült, hogy a nőnek azért főként pozitív élményei maradtak arról a bizonyos táncos edzésről. Ami, lássuk be, nem nagy eredmény, a hangulatról javarészt a szervező gondoskodott, neki csak annyi dolga volt, hogy ne rontsa el. Ehhez tényleg nem kellett hű de nagy társaságnak lenni. Szerencséjére. Azért ennyire tán még ő is képes volt. Amúgy az sem zavarta, hogy csendben halad a nő mellett a Kamioka birtok felé. Ez azért is számított jó programnak, mert tulajdonképpen az est elején nem számított arra, hogy társasága akad. Már olyan, mint ez a nő. Inkább egy bizonyos szőke ciklonra számított volna, de hát az most nem jött össze, úgyhogy majd legközelebb. Talán… Abban az egyben biztos volt, hogy az a találkozás sem lesz egyszerű eset, de majd megbirkózik vele. Remélhetőleg. ._.
A nő kérdésére kapta fel a fejét. Csak remélte, hogy a kis elkalandozás közben nem maradt le komolyabb monológokról, bár tekintve, mire is várt a nő választ, úgy gondolta, ezúttal megúszta azt a kellemetlen lehetőséget.
– Igen. Azt hiszem, nagyszerű társaságot kaptam – engedett meg magának egy kisebb mosolyt, már csak udvariasságból is. Arra azért még emlékezett, hogy a nők szeretik a figyelmességet, vagy mi a szösz. Legalábbis ez régebben működött, amikor még gyakrabban érintkezett a többiekkel ideát. Ezt követően döbbenten nézett a mellette haladó ifjú nemesre, de egy percig sem állította volna, hogy nem volt kellemes ez így. Csak valamiért kicsit váratlannak, talán gyorsnak érezte, még ha jól is esett neki. Ettől függetlenül nem akarta elvenni a nőtől a szórakozás lehetőségét. Úgy látta, élvezi ezt a helyzetet, így nem volt miért elleneznie. Meg hát, kinek nem esett volna jól, ha egy csinos hölgyemény magához öleli a karját? - Ugyan, Rosa-san, jobban mással sem tudtam volna megoldani – próbálta megnyugtatni a nőt, hogy nem volt rossz partnere. És tényleg így gondolta, neki speciel mással sem ment volna jobban, tehát a Kamioka hölgy tökéletes partner volt. Neki legalábbis. Azt nem tudta, hogy Rosának ment volna-e jobban valaki más mellett, de mivel ez már múlt idő volt, fölöslegesnek is találta, hogy ezen rágják magukat.
– Itt merre? – tette fel a kérdést, megtorpanva egy útelágazásnál. Ha jól sejtette, már elég közel jártak a Kamioka-birtokhoz, csak ugyebár ő nem ismerte az utat. Amint megkapta a választ folytatta is útját a nő társaságában. Azt mondjuk nem tudta, véget ér-e az éjszakája annyival, hogy edzéspartnerét hazakíséri. Hiszen még mindig ott tornyosult pár papírmunka az íróasztalán, amit előbb-utóbb azért el kellett végeznie, ha nem akarta magára vonni Kawashima-taichou haragját. -_-” Kellemetlen lett volna, annyival kevesebbet böngészhette volna a tekercseket. Ugye, hogy borzalmas jövőkép?
– Mondja csak, a családja nem hiányolta az este? Biztosan rengeteg feladatot kell megoldania nemesi körökben is – jutott eszébe a következő kérdés, ha már neki is megfordult a fejében a munka. Kellemetlen, de más nem nagyon jutott eszébe. Talán az osztagtársainak volt igaza, és tényleg többet kellett volna kimozdulnia a könyvtárból. Így belegondolva, valószínűleg tényleg nekik volt igazuk. Csak nehéz volt megvalósítani a sok remek olvasmány között. Most sem lenne egyszerűbb, de azért már sikerült nála haladást elérni: kimászott az osztag területéről. Az is valami. Legalábbis nála már komoly haladásnak minősült.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: A Kamioka birtok   

Vissza az elejére Go down
 

A Kamioka birtok

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Soul Society :: Seireitei és környéke :: Nemesi és családi birtokok-