HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Kapitányi iroda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
SzerzőÜzenet
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Vas. Szept. 09, 2012 10:33 pm

Kapitány és Nemes

Csodálatos napra ébredtem. A kelő Nap sugarai, vidáman be-be kacsintgattak szobám ablakán, hogy melengető csókjaikkal ébresszenek. Egy kissé fáradt, de boldog nyújtózás közepette fordultam át a másik oldalamra. A kísérleti alany még várhat. Addig jó neki, amíg alszom. A Nap puha puszikkal bombázta tovább arcomat, így végül kénytelen voltam megadni magamat akaratának és felkeltem. A reggeli rutint rövid időn belül letudtam és boldogan, majdhogynem fütyürészve vonultam át a 12. osztag kapitányságára. Pontosabban a laborba. Bár Sansekiként fontosabb feladataim is voltak, mint például a Megfigyelési részleg teljes körű vezetése és naprakészen tartása. Sosem hanyagoltam el, éppen ezért haladtam olyan lassan a kísérlettel. Hatalmas szerencse ért. Sikerült hozzáférnem egy élő Quincyhez. Korábban már volt szerencsém megküzdeni eggyel, ez a példány azonban sokkal elővigyázatlanabb volt. A labor előtt még bementem a Megfigyelési részleg irodájába. A társaim meghajlással köszöntöttek, több okból kifolyólag is. Az első az volt, hogy én voltam a részlegvezető. A második pedig az, hogy Kamioka vagyok. Ez bőven elég volt, hogy kivívjam a beosztottjaim tiszteletét. Igaz közre játszott az is, hogy mindig tisztességgel elvégeztem a munkámat. Először a munka, utána a szórakozás. Most is így volt.
- Jó reggelt! Teljes körű jelentést kérek, most. Ha jól végzik a munkájukat és nem riadóztatnak minket, akkor a szokásos rutinon kívül semmi extra dolguk nem lesz.
Kezdtem a szokásos eligazítással. Alapos voltam. Tisztségem roppant fontos shinigamivá tett, így muszáj volt odafigyelni és mindent tökéletesen elvégezni. Ezt pedig megköveteltem a részlegen dolgozóktól is. Ugyanakkor nem terheltem le őket. A nap elején elkértem a jelentést, amit átnéztem. Ez most is így történt, már készen állt a jelentés. Belenéztem a jelentésbe és láttam, hogy a szokásos nyugalom és csend. Nem volt riadóztatás, nem kértek korlátfeloldást. A megfigyelő rendszerek, pedig épek és működnek.
- Satou-kun, szokás szerint hármas terminál. Rianuki-san, kettes terminál. Kira-kun .. Hol van Kira-kun?
Kiderült, hogy Kira-kun nem jött be a mai napon. Satou-kun hamar az arcához kapott és jelentette, hogy kiküldetésre kellett mennie, de elkésett a kérelem leadásával és nagyon sajnálja. Az ilyen üzenet küldözgetéseket nem szeretem. Ha tudja, hogy elmegy valahová és nem ér rá, akkor szóljon. Azért van a lélekmobil és a pokollepke, hogy az ilyen dolgokat elkerülhessük.
- Súlyos mulasztás. Ne felejtsen el szólni, hogy Kira-kunt, vissza érkeztekor beküldjem Yuko Yoshida fukutaichouhoz, munkaköri mulasztás okán.
Mivel jelenleg nem volt tartalék emberünk, kénytelen voltam a laboros kiruccanásomat elnapolni. Lezuttyantam az egyes terminál elé, bekapcsoltam a berendezést és végeztem a munkámat. Seireitei megfigyelése igen komoly munka. A mai nap semmi érdekfeszítővel nem kecsegtetett, amikor egy shinigami érkezett az irodába. Hangosan szuszogott, feltehetően sietett.
- Kamioka Shinrou sansekinek hoztam üzenetet, a taichoutól.
Darálta le, majd mint aki mindjárt meghal a légszomjtól kapkodni kezdte a levegőt.
- Ember, te meg minek futottál? A kapitányi iroda itt van két folyosónyira. Egyébként én vagyok a keresett személy. Mi az üzenet?
Kérdeztem nyugodtan, miközben hátradőltem a dönthető támlás karosszékkel. Szerettem ezt a széket. A vele való munkát kevésbé. Nem szerettem egész nap a terminál kijelzőjét bámulni. hasznos ketyere, de kellene valami újdonság. Előbb utóbb unalmassá válik az üres képernyő bámulása. Persze, csak akkor üres, ha nincs riadó, vagy nem kéri senki a korlát feloldását. Megcsóválom a fejemet, amikor látom, hogy a futár próbálja összeszedni magát. Végül mégis csak kiböki.
- Yoshida Yoriko-taichou hívatja. A megbeszélés tárgya számomra ismeretlen, az időpont ... pontban 12:00.
Felpillantottam az órára. Egyből világossá vált, hogy a küldönc miért futott. Uszkve három percem volt oda érni az irodába. Szemeim elkerekedtek és egy ér elkezdett rohamtempóban kidagadni a halántékomon.
- Idióta Szabadszülött! Vegye át a helyemet és figyelje azt az átkozott masinát, amíg a kapitánynál vagyok.
A futár még valamit hebegett-habogott, majd kelletlenül elfoglalta a helyemet. Úgy tűnik, hogy ő sem szeret a terminál fölött görnyedni. De így legalább megoldottam a problémát, ami az emberhiányt illeti. Sürgősen elhagytam az irodát és kénytelen voltam shunpot használni, hogy oda érjek a kapitány irodájába. Szerencsére a folyosón senki sem jött szembe, különben lehet fellöktem volna. Az ajtó előtt megálltam és kopogtam, amikor hallottam, hogy megkaptam az engedélyt a belépésre, oldalra csúsztattam az ajtót és beléptem. Valahol egy óra pontban tizenkettőt ütött. Ezek szerint nem késtem egy percet sem. Halványan elmosolyodtam, majd meghajoltam a kapitány előtt.
- Yoshida Yoriko-taichou. Hívatott.
Vajon mit akarhat? Csak nem a quincy miatt? Hiszen még él, hozzá se nyúltam, csak a laborban tartózkodik a megfelelő asztalon, a megfelelő szerszámok közelében. Lehet haragszik rám a quincy miatt? Talán, hogy nélküle akartam volna elkezdeni?
- Ha arról a quincyről van szó... a vizsgálati protokollba még nem kezdtem bele....
A lehető legbájosabb mosoly ült ki arcomra, amit valaha is elő tudtam varázsolni, miközben belekezdtem a magyarázatba. Talán tényleg csúnya dolog lenne kihagyni a kapitányt a legjobb buliból. Fájdalomcsillapítót nem vagyok hajlandó igényelni a quincy számára. ^^ Rengeteg papírmunkával jár.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 14
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Pént. Szept. 14, 2012 6:27 am

Kapitány és Nemes
Avagy beszélgessünk Rou-channal! ^ w ^

Nagyon szipi-szupisan csili-vili lett a kapitányi iroda, legalábbis nekem nagyon tetszik, bár Yuko-nee-chan nem örült túlzottan, mikor meglátta, hogy a Nao-chantól kapott origamipilléket is kiraktam az irodámba, de nekem tetszenek azok a pillék, és nagyon szépek, úgyhogy még egy csudiklasszocska üveget is kaptak, amik megvédik őket. Nem értem, mi baja Onee-channak a pokolpillékkel, meg úgy amúgy a pillékkel, mikor nekem is van egy robot verzió, ami… hol is röpköd a picikém? Shocked Kicsit megnyugszom, mikor feltűnik, hogy beletelepedett a hajdíszecském közepébe, mert ez bizony szokásává lett a kis masinának, de hát a prototípusoknak sok mindent el lehet nézni, így ennek a kis aranyosnak is, meg amúgy is olyan szép a szárnya a színváltozásaival, mert bizony mindig olyan színű a szárnya, amilyet én kérek tőle, és most éppen váltogatja bizonyos időközönként. Kicsit nyugtalanul dobolok az íróasztalom apján, miközben a Yuko-nee-chan által nemrég idepakolt szőlőcukros zacskó tartalmát fogyasztom, és nem is figyelem, hogy az édesség koponya formájú, mert most csak azért eszegetem, hogy levezetgéljem a feszültséget, és kész, az sem zavargál, hogy ezért otthon kapni fogok, mert állítólag nagyon bepörgök a cukortól, mert akkor is kell most. > . < Pedig tudtam ám én, hogy Onee-chan le akar mondani, de azért reméltem, hogy még vár egy picit, de ezek szerint mégsem, és most éppen az indokait magyarázza, hogy mit miért is hogyan, pedig a duzzogós arcocskám ellenére értem én a lényeget, és igazából rég nem ezen gondolkodom, hanem sokkal inkább az a hatalmas problematika a dologban, hogy akkor kit is pakolásszak a helyére, tehát ki legyen az osztagban az új fuku-chan? Ez komoly dilemmácska ám, mert nagyon kell az új hadnagy, és hogy a hadnagy okos is legyen, és lehessen is rá számítani, szóval kénytelen vagyok félbeszakítani Onee-chant, mert nem szeretném, ha túlkimpi-komplikálná a témácskát. > . <
– Nem ez a gond, Yuko-nee-chan, hanem hogy nem tudom, ki lenne alkalmas a helyedre. T.T Neked van valami javaslatod, Onee-chan fuku? – legalább még utoljára így szeretném hívni, ha már úgyis feladja a pozícióját, úgyhogy kihasználom, ameddig még tehetem, de ezen is túl kell esni előbb-utóbb, azt hiszem. Sajnos. Pedig nem nagyon szeretném, de ha egyszer muszáj, akkor muszáj, és ez ellen nincs mit tenni, akkor sem, ha én vagyok a kapitány, ami egyébként rengeteg plusz feladattal is jár, de nem baj, mert élvezem az új játékot – vagyis másoknak azt mondom, új játék, de tisztában vagyogálok a felelősséggel, amit kaptam, úgyhogy egy pici-micit vissza is vettem a gyerekesdiből, de tényleg csak egy pinduri-mindurit, mert én szereten gyerekes lenni, amikor csak tehetem, és ha egyszer itt én vagyok a főnök, miért ne tehetném, mikor közben minden más dolgomat is rendesen végzem? ^ v ^ - Eeeeh?! Onee-chan, elfogyott a szőlőcuki~! T-T – panaszolom el aktuális pribli-problémámat a nővérkémnek, mert kinek, ha nem neki, és neki bizony tudnia kell, ha már ő rakta ki az asztalra, de persze azért figyeltem ám én arra is, amit mondott, emiatt nem kell aggódni, úgyhogy hívok is egy tisztet valamelyik kevésbé elfoglalt részlegtől, hogy szaladjon el a nővérkém által megnevezett személyhez és rendelje ide, mert biza-miza nekem beszédem volna vele. Közben Yuko-nee-chan az asztalomra helyezi a karszalagját, úgyhogy én rámosolygok, és elrakom az egyik fiókomba, mert nem kell azt mindenkinek tudni, hogy ez a hely kiadó most az osztagon belül, majd ráér akkor előkerülni a szili-szalag, ha már a rá méltó tiszt viselgélheti, az pedig még várat magára egy pici-micit, de remélhetőleg már nem olyan sokat. Azért persze megkérem Onee-chant, hogy foglaljon helyet az egyik kanapén, ha már itt van, meg amúgy is ragaszkodom hozzá, hogy jelen legyen a megbeszélés alatt, mert szükségem van a támogatására, és az időnkénti helyeslő bólogatására, hogy tudjam, mindent jól csinálgatok, és pont olyan ügyes nagylány vagyok, amilyennek lennem kell ez alatt a megbeszélés alatt. Mert biza-miza én egy megbeszélésre rendeltem ám ide a sanseki-chant, hogy feltegyek neki néhány-méhány kérdésecskét, amiből majd látigálhatom, mennyire is lenne alkalmas a nagy-nagy feladatra, hogy Yuko-nee-chan helyébe lépjen, mert az nem lesz egyszerű, magasak ám az elvárásaim, amiknek meg kell felelni, úgyhogy sok sikert, Rou-chan sanseki. ^ v ^
– Csak Yoriko, Rou-chan ^ w ^ – mosolygok a belépő sansekire, és igyekszem, hogy az arcomon nyoma se legyen a korábbi feszültségnek, bár a szőlőcukros zacsit nem sikerült eltüntetni a porodról, és erről jut eszembe, hogy jól esne még egy zacskóval, de most már tényleg nem lehet. T-T - Quincy? O.o – vonom fel kérdőn egyik szemöldököm, aztán kicsit össze is húzom a szemecskéimet és igyekszem minél csúnyábban végigmérni, hogy tudja, valami nincsen rendben a dologgal. - Azt hiszem, az efféle jelentésekkel kicsit el vagy maradgálva, Rou-chan. ^ v ^ Kérlek szépen legközelebb személyesen add le, elvégre nem feltételezném egy sansekiről, hogy ilyen mulasztást elkövetne… ^ v ^ – jegyzem meg a Yuko-nee-chantól eltanult mosollyal az arcomon, aztán kicsit hallgatok, hogy emésztgethesse a szavaimat és elgondolkodhasson a tetteinek a súlyán, mert a fontos kísérletekhez és vizsgálatokhoz jobban szeretem, ha előzetesen is kapok valami kis dokumentumot, mert így lehet tudni, miféle veszéllyel kell számolni az osztag felé.
– Na mindegy, ülj csak le valahova, Rou-chan! ^-^ – mutatok az irodában lévő két kanapéra, hogy választhasson, Onee-chan mellé telepedik le, vagy a másikra, nekem egyébként teljesen mindegy, ahol neki kényelmes, úgysem ez a lényeg most, hanem hogy feltegyek neki néhány fontos-montos kis kérdésecskét. - Mi hír a részlegeden, Rou-chan? Minden rendben van vagy esetleg akad valaki, akivel kevésbé jössz ki? Elmondhatod nyugodtan, csak kíváncsi vagyok, mi a helyzet a Megfigyelési részlegen, hiszen az egy nagyon fontos egység, és szeretem, ha minden rendben megy, legalábbis bizonyos keretek között, mert persze hibák mindig akadhatnak, és ezeket is bele kell kalkulálni a tudósok között, mivel bizonyos teóriákról végül kiderülhet, hogy rosszak, vagy csak hiányzik belőlük valami, és nagyon örülnék ám, ha minden rendben lenne azon a részlegen. ^-^ – talán egy pici-micit hadargálok, de hát nincs mit tenni, igyekszem barátságosan felvezetni a témát, és lehetőséget hagyni Onee-channak is, hogy kérdezhessen, ha szeretne, vagy hozzászólhasson, vagy ami tetszik, mert a lényegig még sok-sok minden vissza van. ^ v ^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Vas. Szept. 23, 2012 11:03 pm

A kapitányi irodába belépve kimondottan új látvány fogad. Nem olyan, mintha a hadnagyi irodában lennék. Ez az iroda a hadnagyihoz képest, sokkal tágasabb és mintha kényelmesebben lenne berendezve. Jó lenne hadnagynak lenni, azt hiszem el tudnám viselni és valljuk be, hogy még alkalmas is vagyok rá, származásomból adódóan. Cool A kapitányon is kicsit megakad a szemem. Az oké, hogy a hadnagy egy cuki csaj, de hogy a kapitány egy uszkve kilenc éves gyerek? Na jó, nem idegesítem magam tovább, inkább nyugodtan válaszolok majd a kérdésekre. A köszöntésemre, nyugodtan válaszolja, hogy szólítsam csak Yorikonak. Nekem aztán megfelel. Akkor Yorikonak fogom hívni. Ő akarja, szóval felőlem ez megoldható. Semmi kivetni valóm nincs ezzel szemben. A Quincyről viszont feltehetően nem tudott. Megigazítom kicsit az egyenruhám, majd válaszolok.
- Természetesen le akartam adni a jelentést. De még a reggeli ellenőrzést végeztem a részlegemnél. Valahol itt is kell lennie...
Végig tapogatom a ruhámat, hogy mégis hová raktam. Végül benyúlok a ruhám ujjába és egy összehajtott papírt veszek elő. Tökéletesen le van benne írva minden. Az hogy hogyan szereztem... izé. Vagyis szóval, hogyan esett fogságba, mert rátámadt egy shinigamira, konkrétan rám. Szóval most behoztuk egy kis kivizsgálásra. Át is adom az irattömböt a kapitánynak, majd megnézi, ha akarja. Amikor közli, hogy üljek le, akkor pillantom meg, hogy a hadnagy is itt tartózkodik. Észre se vettem. Mondjuk nem bunkóságból, csak a kapitányra jobban figyeltem.
- Yuko-fukutaichou!
Köszönök neki is, majd kényelmesen leülök az egyik bőrfotelba. Alig, hogy leültem kényelmesen, mert elég nyugodtan lehetne ezeken a foteleken ücsörögni, a kapitány már el is kezd kérdezgetni, hogy mi hír a részlegnél.
- Köszönöm a kérdését Yoriko-taichou. A Megfigyelő részleg reggeli jelentését, nem rég vettem át. A jelentés alapján kiderül, hogy az Emberek Világában bizonyos területek árnyékolva vannak az eszközeink számára. Valami bizonyára árnyékolja.. vagy valaki. Soul Society fölött teljes a kontroll és sértetlen a megfigyelői hálózatunk. Az árnyékolt területről, hamarosan elkészül a jelentés, akkor pontosabb információkat tudunk majd mondani.
Mondom, majd azon elgondolkodom, hogy van-e valaki, akivel nem jövök ki. De arra a következtetésre jutok, hogy köszönhetően annak, hogy mindenkivel rendes vagyok és korrektül végzem a feladatom, nincs olyan személy, akivel problémám lenne.
- Nem tudok beszámolni, a részlegnél dolgozó olyan shingamiról, akivel problémám lenne. Szerencsére jól kijövök mindenkivel. Mindössze egyetlen panasz merült fel a mai napon, az egyik beosztottam elfelejtette leadni a jelentését, miszerint a mai napon küldetésre távozott. Ez azonban nem okozott fennakadást, ugyanis átvettem a helyét. Jelenleg egy másik shinigami figyeli a terminált, két tapasztaltabb társa felügyeletében. Igen komoly munka a terminálok kezelése, így szerintem kellő újítás lenne, ha a részlegnél váltásban dolgoznánk. Én ugyan be tudok ugrani egy kieső helyet betölteni, de amennyiben több shinigami hiányzik a részlegtől, úgy több terminál felügyelet nélkül marad. Ha nyolc órás váltásban dolgoznának a shinigamik, úgy meg lehetne oldani, hogy ne legyen probléma a kieső emberrel. Mindössze kilenc shinigamit igényelne az újítás. Egyáltalán nem terhelné le az osztagot, ha olyanokat foglalkoztatnánk ezzel a munkával, akik kevésbé alkalmasak éles bevetésre.
Mondom kicsit belelendülve a dologba, hiszen szeretek az újításokról beszélni. Azonban rajta kapom magamat, hogy a kapitány és a hadnagy feltehetően jobban tudják, hogy mit és hogyan szeretnének, így végül elhallgatok. Bár reménykedem, hogy azért tetszik nekik az ötlet.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 14
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Hétf. Okt. 01, 2012 5:46 am

Kapitány és Nemes
Avagy beszélgessünk Rou-channal! ^ w ^

Ez a quincyvel kapcsolatos eset felettébb kellemetlen, már az, hogy csak most értesültem róla, pedig korábban kellett volna, mert én vagyok a kapitány és felelősséggel tartozom a tisztjeimért, és elvileg meg kéne bízniuk bennem, meg vigyáznom kellene rájuk, hiszen valaki megsérülhetett volna most is, és… és… ez azt jelenti, hogy rossz kapitány vagyok? T-T Ugye nem? Nem-nem-nem, most nem ez a lényeg, hanem Rou-chan sanseki meghallgatása, meg persze a magyarázatának felfogása, ha már egyszer kérdeztem, és különben is jó kapitány vagyok és pont, mert még bele sem lendültem igazán, úgyhogy csak tessék kivárni a végét, mert én leszek ám a legjobb az osztag történelmében! ˘ ^ ˘
– Áh, így természetesen mindjárt más! ^ v ^ – veszem át a sansekitől a dokumentumokat és azonnal elkezdem átböngészgetni őket, de persze közben figyelek ám a hadnagy-jelöltem mondandójára, mert azért azt mégiscsak kell, és én már bebizonyítottam ám többször is, hogy tudok egyszerre több dologra figyelni, ez a kettő már igazán gyerekjáték, ráadásul a jelentés is kellőképpen precíz. - Egy aprócska megjegyzés, Rou-chan. Humánusabb megoldás, ha használsz a quincyvel folytatott kísérleteidhez némi fájdalomcsillapítót. Ha szeretnél megspórolni némi időt, akkor ha jól emlékszem, a Biológia és Kémia részlegen épp van egy kísérleti példány, persze csak ha nem túl nagy probléma őket is bevonni egy ilyen kísérletbe. ^ v ^ – na igen, szeretném, ha rendesen működgélne a részlegek közötti kommunikáció, és a kísérletekbe is gyakrabban vonnák be egymást. Persze a jelenleg vázolt módszer két különálló kísérlet lenne nyilván, csak egy tesztalanyon, egymástól függetlenül, de kétségtelenül hasznot hozhatna mindkettőnek, ami igazán szipi-szupi és csudiklassz lenne, meg persze így az osztag tagjai is nagyobb betekintést nyernének a többiek munkásságába, csak ennyi tudós mellett ilyesmit összekoordinálni elég bonyi-monyi hadművelet, de előbb-utóbb tuti-bizti-mizti sikerülni fog. * w *
Rou-chan mondandóját is érdeklődve hallgatom, elvégre pont azért kérdeztem, hogy aztán meghallgathassam, mert azért mégis csak butuskaságra vallana, ha elfelejtettem volna, mit kérdeztem, vagy azért kérdeztem volna, mert pillanatnyilag éppen olyan kedvem volt, de persze nálam ilyesmi nem áll fenn, így aztán elégedetten bólogatok, főleg amiatt, mert szeretem a kreatív embereket, akik nem csak a saját kísérleteikbe gubóznak, hanem észreveszigélik a környezetükben megjelenő problémákat, és még megoldáson is gindi-gondolkoznak. * w *
– Érdekes felvetés, Rou-chan. Csak azon a részlegen nem a küldetésre való alkalmasság a fő szempont, hanem a megbízhatóság, mert az ő elemzéseiken múlik gyakran, hogy hogyan végződik egy-egy incidens… Persze, ha valaki tapasztaltabb vállalja az esetlegesen oda sorozott újoncok betanítását, áldásom rá, de ezt még ki kellene dolgozni. Mit szólnátok, ha keresnénk egy alkalmas időpontot, és együtt megterveznénk a rendszert? ^ w ^ – igazából ez a felmerülő kérdéskör nagyon is fontos lenne, csak nem most, mert ma más a napirendi pont, de persze semmi akadálya, hogy később visszatéricskéljünk erre a problémára is, de előbb mindenképpen szeretném megoldani az alkalmassági kérdést, mert tudnom kell, a Yuko-nee-chan által felvetett csere valóban megfelelő lenne-e az osztagocska számára. Nagyon-nagyon felelősségteljes pozícióról készülök épp dönteni, és szeretném jól csinálni, na meg úgy, hogy később biztosan ne kelljen megbánnom, de egyre több reményt fűzök ehhez az ötlethez, és kezdem elhinni, hogy Rou-chan habitusa megfelelő.
– Nos, Rou-chan van valami ötleted arra, miért is hívtalak most ide titeket? ^ v ^ – érdeklődöm kedvesen mosolyogva, amolyan Onee-chantól ellesett módon, és igyekszem csöndesen maradgálni, ameddig a sanseki válaszol, már ha szeretne, mert ha nem válaszol, az sem baj, csak jobban örülnék, ha meg is tenné. Biza-miza most kezdünk elérni a fontos részhez, és ez nem feltétlenül lesz olyan egyszerű, mint a feszültségoldigáló kérdések az elején, de majd meglátjuk, szerintem amúgy Rou-chan jól fog szerepelni, de felelőtlenség lenne túl hamar beleélni magamat a lehetőségbe, mert ez egyelőre csak lehetőség, de ha bejön a tervezet, akkor egyelőre előnyösnek tűnik. - Nem véletlen vagytok itt mindketten, de gondolom, ezt azért sejtettétek. Először is, szeretném, ha mindketten elmondigálnátok nekem, szerintetek mi a különbség a sanseki és a fukutaichou között? Persze osztagon belül, nyilván, mert nálunk azért kicsit összetettebb a rendszer, mint általánosságban véve. ^ - ^ – most jön a neheze, remélem, mindenki készen áll a második felvonásra, mert az expozíció véget ért, és kezdődik a bonyodalom. A tetőpont persze még várat magára, de szép lassan az is közeledik. Persze izgalmasabb lenne, ha csak én tudnám hármunk közül a cselekmény menetét, de hát ha egyszer Yuko-nee-chan az ötletgazda, muszáj tudnia róla… Rou-chan pedig még okozhat meglepetéseket, kíváncsian várom, mit fog kezdeni ezzel a kérdéssel, és milyen beszédet hallhatok majd tőle, mert azért azt remélem, kifejti majd egy pici-micit. ^ w ^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Kedd Okt. 02, 2012 5:38 am

A kapitány természetesen elégedett a jelentéssel. Elégedett is lehet, hiszen az egészet én írtam, saját kezűleg. Amikor hozzá teszi, hogy humánusabb lenne, ha használnék fájdalomcsillapítót, oldalra döntöm a fejem, elgondolkodom, majd rövid pillanatok múlva válaszolok.
- Valóban jó ötlet, a kísérleti gyógyszer használata. Amint lesz időm foglalkozni a kísérlettel, kérvényezek kísérleti használatra a részlegtől. Egyébiránt nem szándékoztam, felsőbb engedély nélkül olyan kísérleti beavatkozásokat végrehajtani, amelyek túlzottan igénybe veszik az alany idegrendszerét. Elsősorban az agy és a vérkeringés működését szerettem volna megvizsgálni, a képességei használata közben. Úgy vélem, ha időben megismerjük a Quincyk fizikai változását képességeik használata közben, előnyünkre fordíthatjuk velük szemben. Alacsony létszámuk miatt természetesen nem jelentenek aktív fenyegetést. De szükséges lehet a teljes megismerés.
Mondom és végül elhallgatok, hiszen ráterelődik az ötletemre a kapitány figyelme és közli, hogy jelenleg nincs időnk erre, de később összehangolhatjuk és kidolgozhatjuk a rendszert. A megbízhatósággal kapcsolatban igaza van abban, hogy olyan emberek kellene a terminálokhoz, akik teljesen megbízhatóak.
- Teljes mértékben egyetértek a kapitánnyal. Valóban fontos, hogy megbízható ember kerüljön a terminál elé. Megtiszteltetés lenne számomra, ha segíthetnék a Megfigyelő részleg hatékonyabbá szervezésében. Valóban fontos az a részleg és szükséges, hogy minden flottul menjen.
Mondom, miközben egy lábamat a másikra fektetem, hogy kényelmesebben érezzem magamat az irodában. Ha már egyszer megkértek, hogy üljek le, akkor gondolom az sincs megtiltva, hogy nyugodtan ücsöröghessek. Amikor azonban a kapitány megkérdezi, hogy mit gondolok, miért vagyunk itt, ülő helyzetemen változtatok. Lábaimat egymás mellé rakom és nyugodtan ülök a helyemen. Igen komoly kérdés, nem lehet elbagatellizálni azzal, hogy a kényelemre fókuszálunk. A kérdésen pár pillanatig csendben gondolkodom, majd válaszolok.
- Mivel nem követtem el semmilyen kihágást, amiért büntetésben kellene részesülnöm, valamint a hadnagy is jelen van.. arra gondolok, hogy egy igen komoly projekthez való csatlakozás miatt vagyok itt. Feltételezem, hogy bizalmas ügy, mivel mindkét vezető jelen van az osztagból, így diszkréciót kíván. Természetesen, tehetségemtől mérten támogatom a tervüket. ^^
Válaszolom, mert mégis mire gondolhat az ember. Talán... esetleg pénzt szeretnének valamelyik kutatáshoz a Kamioka-háztól? Ezt nem vázolom fel, remélem, hogy eltaláltam, hogy miért vagyok itt a fuku- és a taichou jelenlétében. Ha pedig tényleg pénzt akarnak, semmi akadálya, elvégre pénzünk az van. A következő kérdése azonban ahelyett, hogy kioldozná előttem a titok csomóját, hogy mégis miért vagyok itt, inkább sokkal mélyebbre taszít a gondolatok tengerében és köt még rá vagy két hurkot. Ezen a kérdésen alaposan el lehet csúszni, azt hiszem. A kapitány nem hiába kérdezi. Gondolom van valami ... terve. A tervét azonban nem ismerem, hiszen nem vagyok gondolatolvasó. Komoly hallgatásba mélyedek, ahogyan gondolkodom. Ez egyáltalán nem könnyű kérdés. Végül megszületik bennem a válasz, amit a hallgatóságom lé is tárok.
- Úgy vélem, hogy mindkét tisztség igen fontos feladatkörrel jár. Amíg azonban a Sanseki felelőssége abból áll, hogy a vezetése alatt álló részlegen rendet kell tartani, illetve igen komoly, felelősségteljes munka a Lelkek-, illetve az Emberek Világának megfigyelése, addig a hadnagy azon kívül, hogy a kutatási projekteket összehangolja, helyettesíti bizonyos körökben és kérdésekben a kapitányt, az osztag hírnevére is ügyel. Ennyiben nem merül ki a különbség. Mindkét tisztnek oda kell figyelni, hogy a rábízott feladatot ellássa, az irányítása alatt álló shinigamikat a lehető legnagyobb hozzáértéssel koordinálja. Mindkettőnek megbízhatónak és hűségesnek kell lennie, nem csak az osztag, de Soul Society felé is. Az ilyen posztokra nagyon nehéz jó embert találni.
Mondom és ismételten a csendnek adom át a szót. Ugyanakkor kíváncsian várom, hogy végre kiderüljön, mit is szándékozik a kapitány kihozni ebből az egészből. Egyelőre várakozó üzemmódba kapcsolom magam és türelmesen kivárom a választ.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 21
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
12900/15000  (12900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Kedd Okt. 09, 2012 4:37 am

*beugró post

Elmosolyodok Yoriko-chan kérdésén, melyet immáron kettőnk felé végez, eddig türelmesen ücsörögtem és vártam, hogy a lényegre terelődjön a szó. Igen, hazudnék, ha nem sejteném vajon miért is vagyunk itt, de nem kívántam beleszólni Kamioka-san és az unokahúgom – aki immáron igen komoly feladatot lát el a Gotei 13 számára – közti perbeszédébe.
Némán hallgattam végig Kamioka-san feleletét a kérdésre, melyre igencsak kíváncsi voltam. Nem könnyű, nem könnyű megfelelő választ adni rá, ez nem vitás. Vajon mi célt szolgálhat ez Yoriko-chan taichounak? ^ v ^ Mindegy is, jobb, ha a játékszabályokhoz tartom magam és a kértek szerint jómagam is válaszolok neki. A sanseki felelete után elmosolyodva emelkedek fel a kényelmes ülőalkalmatosságról. Milyen érdekes meglátás!
- Nos, kedves Yoriko-chan taichou, ez egy igazán érdekes elméleti feltevés. – kezdek bele, miközben lassú léptekkel teszek egy kört a kanapé körül, ahol eddig ültem. Sokkal könnyebb számomra a gondolkodás végtagjaim mozgatása közben, ez egy ilyen érdekes szokás, amit másoknak nem szükséges megérteni, de az ilyen elméleti kérdésekre jobb szeretek így felelni.
- Mint tudjuk a 12. osztag már alapvetően más a Gotei 13 többi osztagához képest, hiszen még régebben, Urahara-san maga hozta létre ezt a hatalmas "tudásközpontot". Így mondhatni a Juunibantai már emiatt is eltér a többi tizenkét osztagtól, akárcsak a benne működő rendszer felépítése is. Ismert adatok szerint a sanseki mindig is fontos pozíciót töltött be ennél az osztagnál, mely a többinél nem igen volt jellemző. Sokan nem is tudják, hogy a 12. osztag 3. tisztje, majdnem olyan fontos feladatokat lát el, mint maga a hadnagy, melyre Kamioka-san is rámutatott mondandójában. A különbség csupán annyi, hogy míg a hadnagy szabadon hozhat döntéseket az egész osztagon belül, addig a 3. tiszt nem rendelkezik ilyen lehetőséggel. De tegyük fel az oly' rég ismert esetet, amikor a sansekinek döntenie kell egy kapitány vagy hadnagy erőkorlátozásának a feloldásáról, ráadásul kapitányi és hadnagyi jelenlét nélkül... igen bonyolult ez a szituáció, nemde? ^v^ Többen képtelenek megállapítani a súlyos helyzeteket, amikor valóban szükség van erre. Egy olyan dolog, amit ha elront, az következményeket von maga után... egy olyan döntés, mely felér akár egy kapitány szavával is. Ezért is jelentős, hogy egy olyan tiszt kerüljön ebbe a pozícióba, akiben a kapitány maga is megbízik és tudja, számíthat megfontoltságára. ^ v ^ Szóval, megválaszolva a kérdést... a különbség mondhatni a semmi, kedves Yoriko-chan taichou. A hadnagy és a 3. tiszt is jelentősen fontos az osztag működésének számára, s egyik pozícióval sem rendelkezhet akárki, amennyiben megfelelő vezetést kívánunk elérni és nem olyan fejetlenséget, ami például a 10. osztagban is uralkodik. ^v^ – fejezem be kissé hosszúra sikeredett mondandómat. Nem tehetek róla, beindította fantáziámat a kérdés és az első alkalom, hogy komolyabban belemerülök ebbe a témába, így megválaszolását sem kívántam egy - két szóban feltűntetni. A járkálást is befejeztem, ugyan nem ültem le, hanem karjaimmal a fotel háttámlájára támaszkodtam és onnan hallgattam a továbbiakat.

______________

PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 14
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Szomb. Okt. 13, 2012 4:26 am

Kapitány és Nemes
Avagy beszélgessünk Rou-channal! ^ w ^

Kimondottan örömömre szolgál, hogy Rou-chan sem ragaszkodik olyannira a Megfigyelési részleget érintő témához, így előhozakodhatok végre az osztag számára sokkalta finti-fontosabb kérdéskörrel, nevezetesen, hogy miért is van itt Rou-chan sanseki és Onee-chan fuku, aki tulajdonképpen már nem is fuku, hiszen a karszalagja már a beszélgetésünk megkezdése előtt az íróasztalom egyik fiókjába került, amit én ugyan sijni-sajnálok, de nekem is el kell fogadnom, hogy Onee-channak így a legjobb, és talán az osztag szempontjából is előnyös, ha a sanseki és a fuku pozícióiban személyi váltás történik, legalábbis merek rimi-reménykedni benne, mert ha rosszul sülne el, azt nem viselném jól. T-T
Első kérdésemet csupán Rou-chan felé intézem, hiszen Onee-chan pontosan tudja, miért vannak itt mindketten, elvégre eleve az ő ötlete volt ez az egész, így neki most még csak figyelnie kell és hallgatni, ameddig én még játszadozom, persze nem sokáig, de élvezem, úgyhogy biztosan húzni fogom még egy kis ideig. ^ w ^ Azért persze annyira gonosz nem vagyok, hogy teljes homályban hagyjam Rou-chant, jobban mondva, hogy ne hintsek el egy-egy apró kis részletet a terveimet illetően, de nem lenne vicces ez az egész szituáció, ha azonnal el is mondanék neki mindent, tehát egyelőre kénytelen lesz azok alapján gondolkodni magában, amit én elmondok neki, és meglátjuk, ez mire lesz elég. Sokat elárulhat róla, mi mindenre következtet egy-egy információmorzsából, ugyebár, és számomra is igencsak értékes tapasztalat lehet, ha ez alapján próbálok megismerni valakit, nem pedig bugyutácska és sablonos kirdi-kérdésekkel, mert a jó tudós mindig szélesíti a látókörét, és tágítja a tudásának és módszereinek palettáját. ^ w ^
– Ebben reménykedtem, Rou-chan, hiszen valóban igen komoly projektről van szó. ^ v ^ – felelem az igazságnak megfelelően, mert tényleg komoly dolog, amit tervezek, és ha így nézzük, akár projektnek is nevezhetjük. Remélem, Yuko-nee-chan szintén belemegy a játékba, és nem árulja el a csattanót már a legelején, mert az sokkal kevésbé lenne mókás, mint végigvezetgélni Rou-chant ezen a helyes kis gondolati labirintuson, amit kigindi-gondoltam neki. * w * Csak aztán nagyon meg ne haragudjon, meg idegösszerippi-roppanást se kapjon itt nekem, mert az elrontaná a mulatságot és jaj. T-T Azért persze én bizigélek benne, hogy ilyen nem fog előfordulni köreinkben, hiszen a magunkfajta minden eshetőségre fel van készülve, és ennek fényében képtelenségnek tartigálom, hogy kedves sansekink ne lenne így, de majd meglátjuk, én mindenesetre érdeklődve várigálom a fejleményeket és persze a válaszaikat, hisz a második kérdésem már mindkét tisztnek szólt. ^ w ^
Bólogatva hallgatgatom végig mindkettejüket, és időnként hümmögök egy picit. Nem szeretném, hogy lássák rajtam a saját véleményemet mondandójukról, és nem is szeretnék sokat sejtetni abból, ami az én biksi-buksimban jár most, úgyhogy nagyon igyi-migyizek ám rejtélyeskedni, és miután Rou-chan és Onee-chan is végigmondták, amit akirgáltak, én is felpattanok a székemből, az asztalom elé szökdécselek, majd feltornázom magam rá, hogy ne legyen közöttünk, és onnan a magaslatról nézhessek a két tisztecskére.
– Valóban, mint Rou-chan is elmondta, mindkét tisztség igen fontos, és nem könnyű hozzájuk megfelelő személyt találni; és ahogy Onee-chan is elmondta, nem utolsó szempont, hogy a kapitány maga is megbízhasson eme tisztecskékben. ^ v ^ – kezdem el saját beszédemet, kiemelve a legfontosabbnak ítélt részleteket mindkét előttem elhangzott szövegből. A saját véleményemet fogom elmondani most, úgyhogy több komolyabb dolgot nem veszek át egyikük beszédéből sem. - Én úgy látom, mind a sanseki, mind a fukutaichou rendkívül fontos az osztag számára, amint ti magatok is észrevettétek. Mindkettejüknek ismerniük kell az osztag többi tagját, időnként kapcsolatot kell tartaniuk a többi osztaggal is – ez a Megfigyelési részleg vezetőjének, ha szabad így mondanom, munkaköri ártalom. ^ v ^ Bizonyos szempontból nagyon hasonlít a két munkakör, épp az imént elmondottak miatt. A sanseki sem feltétlenül csak a saját beosztottjaiért tartozik felelősséggel. Egyetlen, igen fontos különbség mégiscsak akad a két pozíció között: míg a sanseki munkája közben foglalkozhat a saját kutatásaival, addig a fukutaichounak gyakran félre kell tennie a tulajdon projektjeit az osztag érdekében, ugyanakkor ezért – úgymond kárpótlásul ^ v ^ – korlátlan számú személyt vonhat be a tesztjeibe, nincs igazam, Onee-chan? ^ v ^ – utalok ezzel a nemrégiben tartott nagyszabású edzésére is, mely tulajdonképpen egyik kutatásának éles tesztje volt. Nagyon is jól emlékszem rá, mennyi nehézséget okozott akkor a pálya, mostanra kicsit több a tapasztalatom nekem is, és kicsit másként állnék neki a dolognak, de persze ami volt, elmúlt, ezen már nem lehet változtatni, és nem is akarok, hiszen én is sokat tanultam belőle.
Kíváncsian pillantok végig a két beosztottam arcán, különösképpen Rou-chanén, hiszen ő az, aki nem tudja, miért kérdezem ezeket, és mi célom az egésszel. Onee-channak tudnia kell, és már közelítünk is a lényeghez, ugyanis most jön az egész beszélgetés kulcskérdése. Ravasz mosoly kúszik az arcomra egy fél pillanatra, ahogy a két fontos személyre pillantok, majd ismét visszaállok a Yuko-nee-chantól ellesett mosolygásra.
– Mondd csak, Rou-chan… mint akinek a legtöbbet kellene tudnia az osztag tagjairól a megfigyelés miatt… Ismersz olyat, akire a fent felsoroltak ráillenének? ^ v ^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Hétf. Okt. 22, 2012 10:33 am

Kezdett az a komoly gondolatom támadni, hogy a kapitány valami különös játékot játszik velem, aminek jelenleg nem ismerem a szabályait. A résztvevőkkel tisztában vagyok. A hadnagy és a kapitány rokonok, feltehetően megosztotta vele a kapitány a titkát, csak azt nem tudom, hogy nekem mi a szerepem a játékban és miként kell játszanom. Egy valamit azonban tudok. Nem vagyok idióta, tehát előbb utóbb rájövök és akkor vége a játéknak. Komolyan hümmögök és bólogatok, miközben beszél a hadnagyom. A figyelemmel kísérést folytatom, amikor a kapitányom is elmondja az ő nézőpontját. Úgy vélem, hogy mindhárman mondtunk okos dolgot, de a játék lényegét és célját, még mindig nem sikerült megfejteni. Végül, azonban valami halvány szürkés reményfény mégis csak megcsillan, amikor Yoriko-chan fel tesz nekem egy kérdést. Nos természetesen, mint harmadik tiszt ismerek pár olyan személyt, akikre tökéletesen illenek a felsoroltak. Yoshida Yuko, Yoshida Yoriko és Kamioka Shinrou. Neutral Kényelmesen hátradőlök az ülőhelyemen, majd megszólalok.
- Természetesen, tudomásom van, több ilyen személyről. Szám szerint három személyről tudok. Az első, a jelenlegi hadnagy... Yoshida Yuko. A korábbi kapitány, Masamune Raiden nevezte ki hadnagynak. A kinevezése után megszűntek a robbanásos balesetek. A félresikerült korábbi kísérleteken kívül, negatív jelentés nincs a hadnagyról. Munkáját tökéletesen végzi, függelemsértés miatt fegyelmi eljárás nem indult. Hadnagyi kinevezése óta, szankciók nem lettek kiszabva. Ez arra utal, hogy komolyan vette új pozícióját és minden lehetőséget megragadott, hogy az osztag hírnevét öregbítse. Elődöm feljegyzései szerint is, tökéletesen végzi a feladatát. A második, a jelenlegi kapitányunk, kedves Yoriko-chan. Kapitányi rangban áll, tehát hadnagyként is tökéletesen megállná a helyét. Ezenkívül ismeretes, hogy az Akadémiát alig két év alatt fejezte be, kitűnő minősítéssel. Eredményei kimagaslóak, ami a hologram és elektronikai kutatásokat illeti. Ezenkívül feltehetően rendelkezik a shinigamik legkifinomultabb fegyverével, a zanpakutou bankai formájával. A kapitányi pozíció betöltéséhez, ez elengedhetetlen követelmény. Engedje meg, hogy utólag is gratuláljak.
Rövidke hatásszünetet tartottam, hogy feldolgozzák az isteni riposztomat. Úgy vélem ezzel a válasszal egy huszárvágásnyi előnyt szerezhetek magamnak. Ha már annyi magas labda esett le az elmúlt percekben, amit mind nekem lőttek. Amikor már komolyan kíváncsiak lesznek, hogy végre ki is lehet a titokzatos harmadik személy, akkor folytatom.
- A harmadik, általam ismert személy... én magam vagyok. Önök céloztak mindketten arra, hogy a hadnagy és harmadik tiszt között nincs túl sok különbség. További pont a javamra, hogy olyan felelős pozíciót töltök be, mindenféle mulasztás és visszaélés nélkül, mint amilyen a harmadik tiszti rang. Mindketten megbízhatónak tartanak, hiszen amellett, hogy az egész Megfigyelési részleg az én felügyeletem alatt áll, ilyen fontos témákról beszélgetnek velem.
Megoldottam hát a titkot. Legalábbis azt hiszem, hogy megfejetettem a játék lényegét. A kapitány megakarja ismerni bizonyos oldalamat. Kérdései többnyire erre irányultak. Még, ha nem is nyíltan, hanem burkoltan. Már csak azt nem tudom, hogy mikor szerzek a játékban én pontot. Neutral A projektről szóló további információra azonban kezdek kiéhezni. Nem igazságos, hogy csak a mézesmadzagot húzogatják előttem. ˇ^ˇ Igenis fejtsék ki a témát, ha elkezdték pedzegetni. Lehet... lehet, hogy titkos kísérletről van szó és arra kíváncsiak, hogy megbízhatnak-e bennem? Na jó, megnyugtatom őket. ^^
- Nyugodtan megbízhatnak bennem, a projekttel kapcsolatban semmit sem szivárogtatok ki. Bármilyen feladatot szívesen fogadok...
A hadnagyra pillantok, majd mosolyogva fejezem be a nyugtatársa szánt szövegemet.
- ... még a hadnagyi pozícióval is elbánok.

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 14
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Kedd Okt. 23, 2012 10:21 am

Kapitány és Nemes
Avagy beszélgessünk Rou-channal!^w^

Miután mind elmondigáltunk mindent, amit kellett, nem is marad más, mint a viri-várakozás, hogy megismerhessem Rou-chan válaszát, és hogy hogyan veszigéli az elé állított picuri-micuri akadálypályát, mert ezt leginkább ahhoz tudnám hasonlítgálni, elvégre csupa-csupa beugratós kérdésecskét teszek fel neki, csak hogy kiismergéljem a gondolkodásmódját, és hogy eljuttassam a beszélgetést oda, ahová kelligélne, mert az mégiscsak kínos-mínos lenne, ha Rou-chan vagy Yuko-nee-chan pozíció nélkül távozna, hiszen mindketten az osztag fontos-montos tagjai, úgyhogy ez rám nézve is killi-kellemetlen leszigélne. T-T De reményeim szerint a sanseki-chan ügyesen kivágja majd magát, és nem lesz semmi gindi-gondocska, na meg egyéb problematika, mert azt nagyon nem szeretném ám. Akkor lenne a legjobb, ha több mindent is megemlítene, és akkor egy kicsit még folytatgálhatnám a játékot, és úgy tényleg igazán nagyon-nagyon vicceske lehetne ez az egész beszélgetés, legalábbis nekem, meg persze a végére neki is, csak azért odáig el is kell ám jutigálni, mert nem úgy van az, hogy csak úgy in medias res, bele a közepébe, nem-nem, alaposan fel kell vezetni a jó dolgokat. Biza-miza így lehet ez csak vicces, és miki-mókás, de a jó szórakozásért megérik a vakvágányok, és ezt Rou-channak is meg kell értenie, elvégre most már tényleg tűkön csücsikélek én is, hogy mi is lesz, bár ez megint egy olyan értelmetlenül felnőttes mondás, aminek amúgy semmi értelme, de mégis használjuk a többit is, úgyhogy én is megengedhetem magamnak, legalább gindi-gondolatban.
– Tudod, Rou-chan, az a különös helyzet állt elő itt a juunibantaiban, hogy van egy ilyen-olyan okokból jelenleg rang nélküli tiszt, aki mindemellett igencsak megbízható, és panaszt sem hallottam még róla, már olyat, amiről nem tudtam korábban, úgyhogy szeretném odaadni neki a Megfigyelési részleg vezetői pozícióját. ^ v ^ – mosolygok a sansekire, miközben lepattanok az asztalról, és szép lassan elkezdem körbesétafikálni. Remélem, nem haragszik rám meg nagyon ezért a kis tréfáért, de hát ezt most muszáj, és nagyon-nagyon rimi-reménykedem, hogy utána sem fog negatív érzéseket táplálni irányomba, mert azért ő mégsem elektron, hogy árassza a negatív töltést, és tényleg nem szeretném én megbinti-bántigálni.
- Milyen magabiztos, csupán egyetlen gond van kedves Kamioka-san, már nem én vagyok a hadnagy ^v^ – amint meghallom Yuko-nee-chan közbeszólását, kedvesen rámosolygok mindkettejükre, majd ismét csak Rou-chan felé intézem szavaimat.
- Az önbizalom kétélű fegyver, Rou-chan. Jelezheti, hogy tisztában vagy a képességeiddel, vagy éppen azt, hogy túlértékeled őket. ^ v ^ – gondolom, Yuko-nee-chan megjegyzése után már nem kell sokat törnie a biksi-buksiját azon, kinek is szánom az ő jelenlegi pozícióját. Persze nem ingyen, van számára egy tökéletesnek tűnő kárpótlásom, csak éppenséggel élnem kellene vele. Szép lassan beugrándozom az asztalom mögé, és kihúzom az egyik fiókot. - Gondolom, már kitaláltad, ki venné át a helyed a Megfigyelési részleg élén. Mindazonáltal tudok ám egy neked való pozíciót, Rou-chan, de ehhez mérhetetlen elhivatottság szükséges az osztag irányába, valamint képesnek kell lenned lemondani a számodra fontos dolgokról. ^ w ^ – ezen a ponton némi szünetet tartok. Kíváncsi vagyok, vajon kitalálja-e magától, mire is gondolok. Közben a fiókomba nyúlok, és előveszem a karszalagot, amit még beszélgetésünket megelőzően Yuko-nee-chan adott át nekem, lemondása jeléül, és ezt persze igyekszem úgy, hogy Rou-chan ne lássa, mert úgy kevésbé lenne mulatságos. ^ v ^
– Ha úgy érzed, megvan benned minden, amiről most beszéltünk, kérlek, fogadd el az új pozíciód jelképét! ^ w ^ – ezzel előugrándozom az asztalom mögül, és felé nyújtom a hadnagyi karszalagot, rajta a juunibantai jelképeivel. Egész eddig nővérkém viselte, akire mindig is felnéztem, így hát utódjával szemben is magasak az elvárásaim, de azt hiszem, Rou-chan meg fogja állni a helyét. Elvégre Onee-chan ajánlotta, én pedig az iménti kis gesztusommal végleg bizalmat szavaztam neki.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Pént. Okt. 26, 2012 8:38 am

A kapitányom következő válaszára egyáltalán nem, számítottam. Annak ellenére, hogy nagyon furán éreztem magam, sikerült megőriznem a higgadtságomat. Bár erősen pislogtam, hogy akkor ezt most mégis hogyan értelmezzem. A hadnagy azonban a segítségemre sietett, ugyanis finoman közölte, hogy többé nem ő a hadnagy. Ez ugyan csak halvány derengő gondolatot ébresztett bennem. Lehetséges, hogy gyakorlatilag a hadnagyi kinevezésemen vagyok és nem is egy egyszerű beszélgetésen a kapitánnyal? Előfordulhat, de óvatosan válaszoltam.
- Megteheti, elvégre Yoriko-chan a Taichou.
Az önbizalomról szóló figyelmeztetésre megvakarom az államat. Igaza van. Én azonban részben komolyan gondoltam, hogy megbirkóznék a hadnagyi pozícióval. Elvégre egy igen komoly kihívás és rengeteg tapasztalattal gazdagíthatja az embert, ha olyasmi terve vannak, mint egy nemesi ház vezetése. Persze nekem eszem ágában sincs Rosát letaszítani a helyéről. Bár tény és való, hogy időnként ellenszenves a viselkedése és a léte, ez nem jelenti azt, hogy azonnal világmegváltó terveimmel leváltanám őt. Előbb utóbb mindennek eljön az ideje. Így az önbizalomról szóló intelem után pát pillanattal válaszolok a kapitánynak.
- Igyekszem mindig a tehetségemhez és a képességeimhez mérni az önbizalmamat. Nem áll szándékomban átesni a ló másik oldalára. Nagyot lehet borulni.
Mondom teljes mértékben őszintén, hiszen tudom, hogy mekkora felelősség is nyugszik egy hadnagy vagy akár egy házfő vállán. Nem akarom felkészületlenül magamra vállalni ezt a terhet. Amikor a kapitány arról beszél, hogy feltehetően tudom már, hogy ki fogja átvenni a helyemet, a hadnagy felé fordulok és bólintok.
- Hatalmas megtiszteltetés lesz a részlegemnek, Yoshida Yuko sanseki, hogy Ön veszi át a helyemet.
Mondtam ahogyan leesik, hogy mégis mi folyik is körülöttem. Nagyon ravasz és agyafúrt kis játékot talált ki a kapitány, hogy közölje velem a tisztcserét. Mindenre gondoltam volna, csak pont erre nem. Nem számítottam volna egy fiatal shinigamitól, egy ilyen bravúros "összeesküvésre" és "megvezetésre". Akkor leszek teljes mértékben biztos a dologban, amikor arról beszél, hogy tud egy számomra megfelelő pozíciót. Amihez nagy elhivatottság és bizonyos dolgokról való lemondás szükséges. Persze közölhetett volna sokkalta rosszabb hírt is, de erősen kétlem, hogy ahhoz ilyen mértékű játékot eszelt volna ki. Tudom jól, hogy a kapitány bár gyermek és osztagon belül megtehet bármit, nem hiszem, hogy Yuko hadnagy preferálta volna ezt a fajta közlési módot, hogyha negatív változások léptek volna életbe, irányomban. Amikor átveszem Yorikótól a hadnagyi karszalagot, olyat teszek, ami megtiszteltetés egy közrendűnek. Remélem fogja azért érzékelni ő vagy, ha a gyermek kapitány nem is, hát a hadnagy. Mélyen meghajolok a kapitány előtt, így legfeljebb egy főnemes előtt szokás meghajolni, majd jól érthetően megszólalok.
- Köszönöm-e megtisztelő pozíciót és a bizalmát. Igyekezni fogok a tehetségemtől telhetően a lehető legjobb formámat hozni és nem csalódást okozni.
Na igen, ha csalódást okozok, mint hadnagy, akkor csalódást okozhatok, mint nemes. Azt pedig nem kockáztatnám meg, ez mindkettejüknek tudniuk kell. Nem ejthetek foltot a házam hírnevén. Miután felegyenesedtem, megköszönöm még egyszer a kapitánynak, majd barátságosan a hadnagyra nézek.
- A sikeres együttműködés jegyében, segítene felkötni a karszalagot, Yoshida-sanseki?

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 14
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Vas. Okt. 28, 2012 8:22 am

Kapitány és Nemes
Avagy beszélgessünk Rou-channal! ^w^


*Némán hallgatom Yoriko-chan bevezetőjét a pozicióváltást illetően, nem egy megszokott hadnagyi felavatás ceremónia ez, annyi szent, de mégis ettől olyan szórakoztató. Jómagam mindig is úgy gondoltam, hogy különleges esemény a megfelelő hadnagy kiválasztása és a rang megadásának történése. Akárcsak ez, csupán jókat mosolygok Yoriko-chan kétértelmű szavain.*
- Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megfelelő utódja lehessek a Megfigyelő részleg vezetői székében, Kamioka fukutaichou-san. ^v^ - *apró meghajlással adom meg az új hadnagynak tiszteletemet, illetve ezen módon kívántam megköszönni előbbi dicséretét. Igen, biztos vagyok benne, hogy Yoriko-chan és Kamioka-san megfelelő vezetői párost fognak alkotni a 12. osztag élén. *
- Részemről a megtiszteltetés. ^ v ^ - *lépek a hadnagy mellé, hogy a felém nyújtott karjára felköthessem a Buzogány virággal, s a tizenkettes számmal ellátott hadnagyi karszalagot, mely egykoron az én balomon díszelgett. Ezt követően egy lépést hátra menve néztem végig kettőjükön.*
- Ezúton kérhetek egy engedélyt Yoshida taichoutól és Kamioka fukutaichoutól a Titkos részlegen lévő kutatásaim további folytatásához? ^v^ - *kérdőn várom válaszukat, hiszen a döntés az övüké, hogy megadják-e, avagy sem. Nem ez lenne az első félbeszakított projektem, azonban az ott folytatott kutatásaim az egyik legfontosabbak számomra és kissé szomorú lennék, ha csak úgy félre kellene dobnom.*


Úgy látszik, a sebtében kitervelt kis miki-mókám meghozza gyümikéjét, és valóban meg tudjuk oldigálni a könnyed kis tisztcsereberét, ami igazából nem akkora nagy volumenű változtatás, persze azért nagyon is észrevehegélhető, de ez nem lesz akkora problematika meg dilemmácska senkinek, hiszen a legmagasabb ragú tisztek személye nem változott, csupáncsak kicserélődött, vagyis ebben még csak rimi-reménykedem, de nem látom semmi jelét, hogy elutasításba fogok ütközgélni. Mégis hatalmas megkönnyebbülésként éricskél, hogy Rou-chan elfogadja tőlem a hadnagyi karszalagot, nem pedig bosszankodgál a kis tréfácskám miatt, amit egyébként megtehetne, mert tényleg voltak benne kicsit kétesen értékelhető részek, de hát ez a mulatság része volt, és így legalább könnyedén tesztelhettem, hogy viselkedik újdonsült hadnagyom a kicsit kiélezettebb avagy feszültebb helyzetekben. Bár azon nem kicsit csodálkozom el, hogy meghajol előttem O.o, nem is értem, mivel érdemigéltem ezt ki, de nem is fontos, majd legközelebb lebeszélem róla, mert azért mégsem vagyok olyan nagy, hogy hajlongani kelljen előttem, meg különben is, jobban szeretem a közvetlenséget. ^ ^”Azt hiszem, remekül vette az akadályt, és széles mosollyal nyugtázom kérését is, amiért nővérkémet kéri meg, hogy felkötigélje neki az új tisztsége jelképikéjét. ^ w ^
– Gratulálok mindkettőtöknek, Rou-chan fuku és Onee-chan sanseki ! ^ w ^ – villantom rájuk tapsikolva mosolyomat, és még ugribugrizok is egy kicsit, mert miért ne, hisz láthatják, mennyire örülök, ez nem titok, különben sem szeretném elszigetelni magam az osztag tagjaitól, a vezető tisztektől meg pláne, és amúgy is az a cél, hogy kicsit családiasabb legyen a légkör a sok tudós-mudós között, mert a szeparáció igencsak veszélyes az eredményesség szempontjából, elvégre a kívülálló meglátása gyakran elindíthatja egy jobb irányba a kísérletet, és azt egy közreműködő nem biztos, hogy észrevenné, de ha a kívülálló nem mer beleszólni, kudarcba fulladhat az egész.
– Miért ne folytathatnád, Yuko-nee-chan? O.o – teszem fel kérdésemet nővérkémnek, mert nem egészen értem, miért kellene megtiltanom neki a dolgot, meg aztán szerintem Rou-chan fukunak sem lesz kifogása a dologhoz, úgyhogy gyorsan be is ugrándozom az asztalom mögé, és már elő is veszek egy papirost, meg egy üvegcse tintát, ami a rajta levikélő citli-cetli szerint a Biológia és Kémia részleg egyik kisebb fejlesztése, és tesztdarab, meg szerintük elvileg színváltós, mint a robopillém szárnya, amiről máris eszembe jut egy másik témácska, de előbb megírom az engedélyt Onee-channak, természetesen hivatalos megfogalmazásban, hogy ne lehessen rá panasz, és még egy pecsétet is rányomok, hogy tényleg hitelesítve legyen és ne lehessen belekötni – már csak azért sem, mert legutóbb mintha kissé paprikás lett volna a viszony apuci és Onee-chan között, és nehogy a hadnagyi karszalag hiánya miatt ki akarja penderíteni a kutatásai közeléből. ^ v ^
– Itt is van. ^ v ^ Rou-chan neked is van itt valami! *o* – ezzel ismét beletúrok az egyik fiókomba és előveszek egy kesztyűt, ami az új hadnagy mérete és egyben az új felszerelése, úgyhogy felé is nyújtom azonnal. - Ez az osztag legújabb felszerelése, a holokommunikátor. Úgy vettem észre, neked ilyen külalakkal lenne a legpraktikusabb, és remélem, hasznát fogod venni. Onee-chan tolla és az én robopillém volt a két prototípus. ^ w ^ – nos, részemről ezek lettek volna a fontosabb dolgok, de hagyok időt mindkettejüknek, hogy ha akadna még valami, nyugodtan szóvá tehessék, és én természetesen készséggel válaszolok majd minden kérdésükre, ameddig csak igényt tartanak rá, aztán persze hagyom őket, hogy elfoglalhassák új pozícióikat.


Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Murasakibara Hina
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Leo Rooster
Hozzászólások száma : 14
Age : 24
Tartózkodási hely : 12. osztag
Registration date : 2012. Sep. 04.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 8. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6500/15000  (6500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Szer. Nov. 14, 2012 9:54 am

Kérezés a Taichou-chantól
Elnézést a zavarásért!

Épp egy kellemeset nyújtózkodtam volna, mikor a kezem valami kemény tárgyba ütközött, ezzel egyúttal az álom minden cseppje elpárolgott a szememből. Ugyanakkor el is felejtettem ezt a bizonyos álmot, viszont biztos jó kellett legyen, hisz éreztem, hogy valami jó volt. Kár, hogy elfelejtettem.
Szemeimet felnyitva és törölgetve ültem fel és nyújtóztam meg ismét, most viszont a levegőbe ahol ha minden igaz, semmiféle tárgyba nem kellett beleütköznöm. Álmosan nézve szét jutottam arra a meggyőződésre, hogy ismét sikerült bealudnom munka közben. Vagy talán még el sem kezdtem? Erre abból következtettem, hogy Tsuchiya-kun fényképezőgépe, amit tudta nélkül szereztem meg, de hagytam üzenetet, hogy ne aggódja halálra magát, még mindig egyben pihent és látszott rajta, hogy még nem kezdtem neki.
Fülem mögé igazítva a szemembe lógó hajtincseket vettem fel a szerkezetet és kapcsoltam be. Egész pontosan arra voltam kíváncsi, hogy készített-e rólam fényképeket. Végtére is ő volt az egyetlen személy a nyári tengerpartos kiránduláson, akinél fényképezőgép volt. Nem is kellett olyan sokat keresgélnem, hogy azt a bizonyos képet megtaláljam.
- Tulajdonképp ez egy elég jó kép lett. - buknak ki a számon csak úgy a szavak, mialatt a képet nézem. Persze a többi kép már amolyan szokásos kirándulós kép. De vajon miért tart meg rólam képet Tsuchiya-kun? Rákérdezzek nála mikor visszaadom a gépet? Biztos kitalálna valami jó mesét, amit majd, ha másért nem, csak azért elhinnék neki, mert nem akarok indiszkrét lenni és "megtámadni" őt...
Tulajdonképp akár le s törölhetném a gépéről a képet. Akár azt is elérhetem, hogy ennek későbbiekben nyoma se legyen, így akár rám se foghatja. De ez még nem fogja megakadályozni abban, hogy újabb képeket csináljon. De egyáltalán miért is zavar az, hogy egy barátom gépén van egy fénykép rólam. Ez egyáltalán nem bűn. Vagy mégis? Fogalmam sincs. Talán az lenne a legjobb, ha rákérdeznék nála erre. De lehet, hogy támadásnak venné, vagy félreértés kerekedne a dologból. De ha ebből félreértés lenne, akkor az miért ne lenne az, hogy folyton bókol nekem. Igaz, hogy férfi és azok általában így viseltetnek nembeli társaim iránt, de ez valóban természetes? Vagy lehet, hogy táplál az irányomban olyan érzelmeket, melyeket nem veszek észre?
Nem... nem... Ez hülyeség. Bizonyára észrevettem volna ha ilyesmi van, vagy esetleg akkor megváltozott volna, hisz a statisztikák is azt mutatják, hogy ha valaki ilyen érzelmekkel telítődik, akkor megváltozik a viselkedése a kiszemelt felé. Viszont Tsuchiya-kun még mindig ugyan úgy viselkedik, mint mikor megismertem. Na jó, talán kicsit változtatott rajta az osztagába való bekerülés, de az nem az én irányomban van. Vagy lehetséges, hogy mindvégig ilyen érzelmekkel viseltetett irántam? nem. Ki van zárva. Nagyon rég óta ismerem, csak nem várna ennyi ideig. Igaz ami igaz, azt sem tudom, hogy mit válaszolnék neki.
- Igen vagy nem? - emeltem fel a panda fej párnámat, ami korábban még a fejem alatt volt, mintha tőle vártam volna a választ a kérdésemre. Viszont az csak némán nézett vissza rám fekete szemeivel.
Végül egy sóhaj keretében tettem le a párnát és a kóbor hajtincset ismét a fülem mögé igazítva vettem a kezembe újra a fényképezőgépet, hogy ezúttal valóban azt csináljam vele amiért elhoztam. Hogy megszereljem. Itt az irodámban minden megvan ahhoz, hogy ezt tökéletesen végrehajthassam. Igazán nagy koncentrációval próbáltam meg odafigyelni rá, de folyton bekúszott a fejembe a kérdés és egyre inkább azon járt az agyam, hogy ezt a dolgot valahogy meg kellene kérdezni a fiútól. De azt sem tudom, hogy hogyan kellene, hisz mégsem ronthatok ajtóstul a házba. A húga ki van zárva, hisz nem hiszem, hogy pont ő lenne az, aki érdeklődne Junichi érzelmi világa iránt. Talán az írásaiba kellene beleolvasnom, hogy hátha ott van nyoma ennek, de azt is olyan rossznak érzem. Mintha kutakodnék utána.
- Istenem... pont jókor... - sóhajtok fel mélyen a kopogást hallva. Finoman letéve a szerkezetet sétálok az ajtóhoz, majd veszem át a csomagot amit nekem küldtek. Szerencsére az, hogy a családom küldte, nagyban elterelte a figyelmemet a korábbi problémáról és a földre leülve bontottam ki a csomagot. Nagyjából a szokásos dolgok voltak benne, egyelten egy dolog kivételével. Volt benne egy levél, amely igazán jó híreket közölt velem. Egész pontosan a húgom áthelyezését a 4. osztagba. Eddig, mivel a kidoushuu kötelékében szolgált, eléggé elválasztott minket az, hogy a Seiretei azon alakulatában szolgál, amely a leginkább elhatárolódik a Gotei 13-tól. Viszont most már bizonyosabban sűrűbben találkozhatunk majd. Sőt, talán az lenne a legjobb ha minél hamarabb felkeresném.
- Talán, jobb ha előbb ezt megcsinálom és azután megyek kérezni a taichoutól. - nézek a földön pihenő fényképezőgépre, ami eddig elég sok fejtörést okozott. Mármint nem maga a gép, hanem inkább a tulajdonosa. Az új hírekkel a fejemben, viszont sokkal gyorsabban haladtam, nem pedig úgy, mint egy beteg csiga.
Végül a nyakamba akasztottam az összeszerelt és felújított gépet. Egy pillanatra olyan furcsa volt, hisz az az érzésem támadt, mintha Junichi ott állt volna velem szemben. De ezt hamar kiráztam a fejemből, a szó legszorosabb értelmében. És mielőtt elhagytam volna az irodámat a nemrég beszerzett üdítőautomatához lépve tettem szert egy doboz kólára. Így, kólát iszogatva, indulhattam el a kapitány irodája felé.
- Kopp-kopp. Zavarok? - nyitottam is ki rögvest az iroda ajtaját a kopogtatás után és dugtam be a fejemet. Nem voltam biztos benne, hogy itt találom a kapitányt, hisz bizonyára elfoglalt, de abban az esetben az ajtó zárva lett volna nem igaz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 21
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
12900/15000  (12900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Csüt. Dec. 06, 2012 12:47 am

Isten éltessen Yoriko-chan taichou! ^ v ^

Igen nagy ünnep közeledet, már csak pár óra volt vissza a nagy eseményig, s jómagam szerettem volna, ha már reggel láthatja szeretett unokahúgom a kikészített csizmácskában a sokrétű ajándékokat, mellette a születésnapi meglepetéssel. A kisasszony, napokkal ezelőtt oly’ naivan azt hitte, hogy ki tudja szedni belőlem azt a bizalmas információt, mely az ajándékát illeti. Oh, hát jómagam nem rontanám el a meglepetést azzal, hogy idő előtt elárulom, mivel fogom megajándékozni! Bár a pajzsot illetően voltak fennakadásaim, átjutni azon a védelmi rendszeren igen nagy előkészületeket igényelt, több éjszakai fennmaradással, s kialvatlansággal fűszerezve és még így sem sikerült megoldanom minden rejtélyt.
De hát az idő nem állt meg, eljött ez a nap is, s mint minden az életben. Nekem pedig úgy kellett nekivágnom a feladatnak, hogy cseppet sem voltam biztos sikeremben. Felsóhajtva fogtam meg a nagy ajándékcsomagot és indultam meg az osztag ama részében, ahol Yoriko-chan taichou irodája van. Nem is tévednék el, sőt már félálmomban is eltalálnék ide, annyit foglalkoztam eme folyosóval, s az iroda megközelítésével.
Hatalmas meglepetésként ért azonban, hogy a folyosón semmiféle ravasz védelmi rendszer nem lépett önműködésbe, mikor ama zónába értem, melyhez már engedélyt lett volna szükséges felmutatnom a belépéshez. Lassú léptekkel haladtam előre, minden veszélyes pillanatra számítva, nem lepne meg, ha unokahúgom egyik turpissága lenne ez. S minél előrébb haladtam, annál nagyobb csodálkozással ért, hogy semmi aljasság nem akadályozott abban, hogy megtegyem végig a folyosón az utat, egészen az irodáig.
Az ajtóhoz érve végigmérem a bejáratot, majd a panelra vezetem a tekintetemet, mely mellette foglal helyet. Időre tekintve nem hiszem, hogy alkalmazhatom a kódomat, s Yoriko-chan esetében is mindig változó számsort láttam használni, így ez a legnehezebb része a dolognak... bár ezután a könnyed séta után mondjuk igazán nincs okom panaszkodni!
Türelmesen kezdem vizsgálni a szerkezetet, s pár kóddal megpróbálkozván – köztük a sajátomat is beleértve – sajnálatos mód egyik sem éri el a kívánt hatást. Kelletlenül sóhajtok fel, melyre az eszköz egy gyors szkennelést végez rajtam, aztán szóban kérvényezi tőlem a jelszót.
Csodálkozva pislogok a panelra, azon merengve, mely cselekedettemmel vagy gombparanccsal válthattam ki belőle ezt? De a jelszóról sem feledkeztem meg, agyam szüntelen pörgött a megoldáson, hogy mit is használhat fel unokahúgom eme parancsnak. Rengeteg eshetőségen lépkedtem végig, többet elvetve, a másik részét pedig a lehetséges címszóval ellátva. Leginkább az ünnep és születésnapja körül mozogtak ötleteim, unokahúgomat lassan egy éves ismeretség után kiismerve lehet olyan furfangos, hogy eme alkalomra más kódot kérvényeztessen az eszközzel.
Lehunytam a szememet, majd mély levegőt vettem, hiszen ki tudja, mi történik akkor, ha rossz parancsot adok meg? Legrosszabb esetben is csak riadóztatja az egész építményt az illetéktelen behatolásról, a legeslegrosszabb pedig a védelmi rendszer bekapcsolódása.
- Mikulás. – mondtam, s a panel – legfőbb meglepetésemre – elfogadta a kódot. Meglepetten tértem be az irodába, s néztem körül, ahol alvó unokahúgomat láthattam a kanapén pihenni. Megmosolyogtam a helyzetet, s óvatosan odaléptem az ülőalkalmatossághoz, hogy a takarót megigazítsam rajta. Nincs már akkora hőség, hogy ilyen lezseren vegyük a takaró használatát!
Ezt követően az íróasztalára helyeztem a a zöld színű, piros szalaggal lekötött csomagot, melyet hoztam, amelyben ott rejlik egy adag mikulássipkával ellátott koponyás szőlőcukor, s egy hó gömb, melyben hasonlóan egy koponya van, sapkával, csak zenéli a „Happy Birthday” és a „Merry Christmas” dalt váltogatva, ha megrázzák. Mindezek mellé az ajándékáradatot megfűszereztem egy apró pillangómintás ._." jegyzetfüzettel. Az ajándék elhelyezése után körbepislantva itt is megtaláltam a kiscsizmát, melybe már odahaza, náluk is belerakattam Shinju-sannal egy adag édességet, akárcsak kistestvérének. Ejnye, ejnye Yoriko-chan, hát egy ajándékkel nem elégszel meg? ^v^ Azt hiszem ehhez már Kamioka fukutaichou-san segítségét fogom kérni, ha jól emlékszem, van valahol egy mikulás jelmez a Nőegyletnél, az alkalomhoz tökéletes lesz! Ne aggódj, Yoriko-chan ez a kiscsizma sem marad üresen. ^ v ^

______________

PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 14
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Csüt. Feb. 07, 2013 6:48 am

Látogató érkezik ^ w ^


Nagyon szipi-szupi, hogy most már ennyire helyrerázódott minden, és a felújítások is megtörténtek, meg azt a kis trükkös-mükkös biztonsági protokollt is sikerült bevezetnünk, már csak az kéne, hogy mindenki be is tartsa, na de ez nyilván így is leszikél majd, hiszen minden tudós-mudósnak elsődleges célpontikája, hogy biztonságosan ténykedhessen a laborban, és ne kelljen azon izgulnia, hogy mikor kell mini-menekülni, mert olyasmi robbantgált, aminek nem kellett volna. Remélhetőleg evakuálni nem is kelligél majd, de ha mégis, akkor sem lehet probléma, mert vannak tökély-mökély tervek arra is, bár mindig rimi-reménykedünk, hogy az ilyenekre úgysem lesz sziki-szükség, de sosem lehet tudni, és a jó tudós-mudós felkészül minden eshetőségre, hogy még vili-véletlenül se érhesse kellemetlen meglepetés. Meg most már szintekre is van tagolva az osztagocska a részlegecskékkel, szóval csak nem lesznek balesetecskék, mert azért az már mégiscsak kínos-mínos lenne… mármint a komolyabb baleset, mert a kisebbek természetesen ili-előfordulhatnak, hiszen senki nem tökéletes, hiába igyekszünk, de azért mégsem cukormindegy, hogy a teljes szint robban vagy csak párakat érint egy kisebb figyi-figyelmetlenség. ^ v ^
Na szóval ott tartottam, hogy az új rendszerek tiki-tökéletesek és csúcsszuperül miki-működnek, ami nem is meglepő, elvégre sokat dilgi-dolgoztunk rajta, hogy olyan legyen, amilyen, és bizony most tökéletes minden. Meg is lepődök, amikor kipi-kopogtatnak az irodácskám ajtaján, mert panaszocska eddig még nem érkezgetett sehonnan, és Onee-chan is azt mondja mindig, hogy minden rendben, meg aztán ő nem kipi-kopogna, hanem pokolpillét küldene, akkor is, ha nem rajong értük, aminek amúgy nem értem az okát, mert az én pilléim biza-miza nagyon szépek és jól is viselkednek, igazán nem lehet panasz még rájuk sem. ˘ ^ ˘
– Nahát, Hina-chan! * o * – kapom fel azonnal buksikácskámat, és a falon lévő monitorról eltüntetem a korábban böngészett adatsorokat, mert biztos-miztos nem azért jött ide a tisztecske, hogy azzal kapcsolatban kérdezzen, nekem meg nem hátrány az, ha nem árulgálok el mindent a többi tisztecskének, csak annak, akire vini-vonatkozik ^ ^”, meg különben is, nekem is lehetnek saját kis kiti-kutatásaim, amikhez senkinek semmi köze, ameddig be nem fejezgélem őket, és akkor sem biztos, hogy megosztom, ameddig nem tiki-tökéletesítettem. ˘ ^ ˘ - Mi járatban erre? * o * Régen tetted tiszteletedet az iroda tájékán… Hiányoztam, és meglátigáltál, ugye? * w * – persze, tidi-tudikálom ám, hogy nem erről van szó, hanem szeretne valamit, de azért nyugodtan lehet pici-mici bűntudatocskája, amiért olyan ritkán néz felém, pedig nemrég még a rokonrészlegének voltam a vezetőcskéje, szóval igazán megtihi-tehetné, hogy időnként meglátogat. ˘ ^ ˘
Igaziból nekem is sok a dilgi-dolgom, szóval nem mindig érek rá csak úgy játszogatni, kivéve a kis akadémistáimmal, mert ott van Yukio-nii-chan meg Suzu-chan, akiknek időnként segítek, bár inkább Suzu-chan szokigál rámhallgatni, de vele mindenképpen megéri figli-foglalkozni, és amúgy is annyira jó tudni, hogy bátran fordulhatnak hozzám a kisebbek. * . * Nyah, szóval leginkább arra vagyok most kíváncsi-fáncsi, hogy mi szél fújta errefelé Hina-chant, mert azért azt remélem, nincs semmi komolyabb pribli-probléma, azt nagyon-nagyon nem viselném jól, mert azért mégis, ha egy részlegvezető eljön a kapitányhoz, akkor annak azért lehet kimi-komoly oka is, csak… csak inkább ne legyen. T – T Azért persze nem kerüli el a figyelmem a tisztecske kinézete, és hogy valami nem stimmelkél az egyenruháján, csak beletelik egy pár percbe, mire leesik, hogy micsudika, de aztán csak koppan a dolog, és le is pattanok a székecskémről, hogy odalibbenjek Hina-chanhoz és előtte ugráljak.
– Mi van a nyakadban, Hina-chan? * . * Megmiti-mutizod? Nagyon érdekesnek tűnigél ám, és biztosan van vele valami dolgod, csak egy picikét hadd nézzem meg légyszi~! * w * – hiába vagyok kapitány, mégsem kapigálhatom le a nyakából azt a masinériát, meg amúgy is az ő dolga, szóval mindenképp engedélyecskét kell kunyerálnom, ha hozzá szeretnék nyúlni, legalábbis a fizikai valójához, mert így illik és azért már mégis hogyan várjam el másoktól, hogy ne nyilki-nyúlkáljanak a cuccaimhoz, ha én meg nyúlkálok másokéhoz, szóval egyelőre csak érdeklődve szemlélgetem a gépecskét, de tényleg nigyi-nagyon szeretném, ha Hina-chan megengedné, hogy én is megnézzem. * w *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rosui Motochika
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 94
Tartózkodási hely : 11. osztag területe, vagy Baa~channál.
Registration date : 2011. Apr. 14.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
5000/15000  (5000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Csüt. Feb. 14, 2013 2:22 am

Visszatérés a régi kerékvágásba

Mennyi idő is telhetett el? Egy, vagy két hét? Talán három, de nem is fontos, megtette azt, ami szükséges volta a további boldogulásához, és hogy a felesége ne szenvedjen. Csak egy egyszerű kis szúrás, fájdalom nélküli elalvás, és várt rá a túlvilág. Már csak Ikumira kellett gondot viselni, ez volt a nehezebb része a mindennapi életnek, de kész szerencse, hogy van egy; Minden gyermek nagymamája Kohaku. Rá lehet bízni a lányát, hiszen ha vele látják, nincs aki bele merne kötni, vagy ártani neki, oh, és persze ott van még egy férfi, a dédnagyapja, a vén lókötő, vele is számolni kell.
S most ismét itt áll, a 12. osztag kapuja előtt, visszatérni a munkába, lefoglalni magát, és folytatni a tervet, még ha némileg nehezebben fog menni a továbbiakban. Köszönhetően a létszám megcsappanásának, és annak, hogy egy kifejezetten rossz helyen kell folytatnia a munkáját. Legyen akármilyen okos, vagy tehetséges, akkor is csak egy gyermek, és egy gyermek alatt nem fog dolgozni. Nem is érti, hogy Masamune kapitány miért nevezte ki a részleg élére? De már késő, inkább kéri az áthelyezését, közvetlenül a kapitány alá tartozó részlegbe. Legalább ott olyan dolgokkal foglalkozhat, amik érdeklik is, és hasznosnak is bizonyulhatnak a törekvéseik eléréséhez.
Nem sieti el a lépteit, lassan, kimérten halad, bár kedve lenne szaporázni a lépteit. Nem találja túlságosan kellemes viseletnek az egyenruháját. Ocsmány, túl egyszerű, és minden eleganciát nélkülöz. Szüksége lesz valami nagyobb rangra, ahol már kedve szerint öltözködhet. Ám most be kell érnie ezzel a feketével. S végre megérkezett Masamune kapitány irodájához. Emeli jobbját, és három rövidet kopog, majd nem várva a választ se, belép.
- Kellemes napot kapitány. Varui Akuma visszatért a szolgálatba.- közölte nyugodt hangon. Ám nem az a látvány fogadta, amit elvárna, helyette egy kis termetű alak, a méretéből adódóan, egy gyerek lehet, aki a kapitányi haorit visel.
~ Nocsak, a kapitánynak ilyen hamar gyereke lett? Vajon mit használt a fejlődés felgyorsítására?- ám a felett nem lehet elsiklani, hogy a kapitányi rang kifejezésére használatos ruhadarabot viseli egy gyerek.
- Khm… kislány, remélem tudod, hogy nem szabad felvenned a kapitány haoriájt, de ha gyorsan leveszed, és visszarakod a helyére, akkor nem mondom meg Masamune kapitánynak. Rendben?- tökéletes álca, tökéletesen kedves hangnem, és barátságos arckifejezés. Remélhetőleg megteszi a hatását, és nem fog ellenkezni az apróság. Az a lehetőség pedig nem is merült fel benne, hogy tényleg a kapitánnyal áll szemben. Már azt is hihetetlenül kínosnak tartja, hogy a 10. és a 11. osztag élére is, felelőtlenül gyerekeket neveztek ki. Ostoba, és hibás döntések sorozata. Remélhetőleg ott megállt ez az ész nélküli kinevezés, mert a végén csecsemők fogják gügyögve osztani a parancsokat, és minden délután, csendes pihenőt kell tartani.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kasumiouji Tetsuya
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Male
Taurus Monkey
Hozzászólások száma : 118
Age : 25
Registration date : 2012. Mar. 16.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
5000/15000  (5000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   Kedd Okt. 29, 2013 1:57 am

< Cím >

Miután meggyőződtem róla, hogy pontos sorrendben vannak elhelyezve a papírok az aktatáskámban, és megigazítottam egy kellemetlen gyűrődést is a tizenharmadik oldalon, elindultam a kapitányi iroda felé. Sajnos, jelenleg még nincs megépített találmányom, de azért jobb, ha már tervfázisban is látja a felettesem őket.
Jelentős részük tett nekem jó szolgálatot még emberi életemben, és amellett, hogy effektívek, 73.8%-al olcsóbbak voltak a katonai fejlesztéseknél, és háztartási eszközökből is elő lehetett őket állítani. Nem ismerem a 12. osztag pénzügyeit, de biztos nem fog rosszul jönni, hogy a kutatásra fordítandó javaknak csak a töredékét fogom felhasználni.
Ez a munka sokkal hasznosabb lesz, és kevésbé egyhangú, mint a korábbi, terepen dolgozó shinigamiké. Talán megöregedtem, talán csak elég volt már a harcból, de már unalmasnak találtam, és az alternatíva, hogy papírokat töltsek ki az 1. osztagnál életem végéig, szintén nem volt túl vonzó. Szükség van rájuk, de az, aki megcsinálja, nem én leszek.
Nem tudom, mennyi lesz a munkaidőm, de elképzelhető, hogy az Akadémián is tanítani fogok. Átlagosan 1.397 shinigami halt meg az olyan küldetéseken, amelyeken részt vettem, és én sokallom ezt a számot, az okot pedig a kiképzésükben kell keresni. Túl lazán veszik az oktatók a feladatkörüket, túl könnyen rábólintanak egy ügyetlenkedő Akadémistára, akinek hiányzik a szigor, és egy év múlva talán már tényleg alkalmas lehetne, de így csak egy név lesz a veszteséglistán. Katonákat nem cukorral és simogató kézzel, hanem bambusszal és vasmarokkal lehet nevelni. A Pearl Harbor-i diadal nem lett volna lehetséges, ha a pilótáknak elnézik, hogy nem találják el a célpontot, és én sem lettem volna a Kempeitai legjobb ügynöke, ha gyerekkoromban nem vernek meg minden hibáért. Ez így van rendjén.
Bekopogok az ajtón, és várom, hogy behívjanak. Kíváncsi vagyok, milyen ember is a felettesem. Így látatlanban, valószínű hasonlíthat a személyisége az 1. osztag hadnagyáéhoz, de persze lehet teljesen más is. A tudósok különböznek az átlagemberektől, a zsenialitás furcsa mellékhatásokkal jár. Azért egy osztag vezetője nem valószínű, hogy félőrült lesz, neki a fő feladata inkább az, hogy irányítsa a többieket.
Minimális segítségre még szükségem lenne, hogy pontosan megértsem, hogy a lélekenergia mennyiben különbözik az anyagi dolgoktól, hogy tökéletesíthessek néhány dolgot. Sok találmányom talán csak emberek ellen volt olyan hatékony, és a hollowok ellen már nem fog megfelelően működni. A legtöbb persze működik minden körülmény mellett.

______________


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Kapitányi iroda   

Vissza az elejére Go down
 

Kapitányi iroda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Soul Society :: Seireitei és környéke ::   :: 12. Osztag-