-=Bleach Szerepjáték=-
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
KezdőlapPortálLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

Megosztás | 
 

 Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Hayashi Aoi
Ember
Ember
Hayashi Aoi

nő
Aries Tiger
Hozzászólások száma : 77
Age : 26
Tartózkodási hely : Karakura Raizer Team főhadiszállásán, Midori~onee-channél, Karakura Highschool ESUO-ESU clubjában, betámadva Souru Society valamely pontját, helpelni Holmes-mesuta~nak the detectiv feladatokban *3*
Registration date : 2011. May. 15.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Karakura Highschool harmadik évfolyamos diákja, Seitokai - Junior alelnöke, Karakura Raizer Team al'vezetője, Raion tag, Michiwonka szerelmgyár alkalmazottja
Hovatartozás: Raion
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te15000/26000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (15000/26000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptyKedd Júl. 05, 2011 5:00 am

Belépés szigorúan csak tagoknak vagy meghívottaknak! Cool
- menedékjogot adunk! >.<


Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Tree_house_by_endlesskalsada

A Karakura-Raizer Teamtitkos” búvóhelye közvetlenül a város Történelmii Múzeuma mellett. Egy hatalmas vörös tölgyfára épített lombház. Kívülről igazából kicsinek tűnik és sokakat hidegen hagy lepukkadt külseje, a faágakra lógatott sok sörös dobozok és különböző hulladékok miatt, mely eredetileg díszítő elemként töltenék be szerepüket. A fatörzsön körkörösen felvezetett falépcső elején szerepel a „Tilos az á’’’ felírat, hogy végképp elkerüljék a merész próbálkozókat, akik közelebbről is szemügyre venné a faházat. Persze a külső nem minden, hisz itt is a belső helyek kaptak nagyobb szerepet. Van benne pihe-puha kisszőnyeg, kanapé, függőágy, zenedoboz, meg sok-sok süti és játék (például konzerv-telefon). *-* De, hogy férhet el ebben a kis épületben ennyi minden? Surprised Pofon egyszerű. Itt is az a híres autóreklámban halott elv működik: kívül kicsi, belül tágas. Cool A kisházból nyílik egy ajtó, ami egy kisebb rácsos hídhoz vezet. Ide kerülnek az esetleges foglyok a „munka” során. Itt az ajtót csak bentről lehet kinyitni, így ha valaki felelőtlen módon bemenne ide és becsukódna a bejárat nem tudna kijönni addig, míg ki nem nyitják neki. Emellett mindhiába helyezkedik el a búvóhely egy ilyen nagy intézmény mellett, mint a Múzeum, de oda egy tag sem merészkedik, még véletlenül sem, mivel úgy tudják ott él a Múzeum gonosz szelleme, aki éjjel gyűjti áldozatait – ezért is van az, hogy inkább korán kelnek, hogy idejöhessenek, de kései órákban már nem mernek túl sokáig itt tartózkodni e miatt.
- A CSAPAT -
Karakura Raizer Team

- KABALAÁLLATOK -
~ Sakurato
~ Miyavi-nyan

- TAGOK -
~ Tsukatani Aoi (Karakura-Raizer Tuxedo-cat) /státusz: al' vezető/
~ Nasi, Nuri Woong (Karakura-Raizer Captain Meow) /státusz: alal' vezető/
~ Tsukatani Midori (Karakura-Raizer Fantasy Girl) /státusz: a csapat pótnővére, általános aggodalomzsák/
~ Nakano Kanade (Karakura-Raizer Musician) /státusz: hangulat felelős/
~ Chizuki Rei (Karakura-Raizer Princess) /státusz: a csapat hercegnője, maga az uralkodónő/
~ Moriyama Aya (Karakura-Raizer Sweet Fairy) /státusz: édességfelelős/
~ Yamasaki Shizuka (Karakura-Raizer Cookie Master) /státusz: (ételmaradék)nyom eltüntető)
~ Gouto Asuka (Karakura-Raizer Diamond Rose) /státusz: virágfelelős/
~ Natalie Salazar (Karakura-Raizer Tooth Fairy) /státusz: fogvigyázó kis angyal/
~ Hayashi Yuuta (Karakura-Raizer Private Eye) /státusz: a világ - no meg a csapaté is - legjobb magánnyomozója/
Vissza az elejére Go down
Hayashi Aoi
Ember
Ember
Hayashi Aoi

nő
Aries Tiger
Hozzászólások száma : 77
Age : 26
Tartózkodási hely : Karakura Raizer Team főhadiszállásán, Midori~onee-channél, Karakura Highschool ESUO-ESU clubjában, betámadva Souru Society valamely pontját, helpelni Holmes-mesuta~nak the detectiv feladatokban *3*
Registration date : 2011. May. 15.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Karakura Highschool harmadik évfolyamos diákja, Seitokai - Junior alelnöke, Karakura Raizer Team al'vezetője, Raion tag, Michiwonka szerelmgyár alkalmazottja
Hovatartozás: Raion
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te15000/26000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (15000/26000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptySzomb. Okt. 08, 2011 7:42 am

Happyzuk fel Purinsesu-samat, avagy the Karakura Raizer féle Happy-baasudei~ paatei

Szegény Purinsesu-sama! T^T I knowom, hogy mostanában no the old, valami nincs rendben vele. Aoitson, Holmes-mesuta~ namba- one helpe hamar rájött ám’ erre. Olyan little saddo valamiért and amikor Uraura-bá storyzott one hasonló helyzetben lévő gal~ról nekem mikor Mii-nee-chant mentem meglátogatni. Már is knowoltam, hogy mi a teendőm, but ehhez helpet kellett pleasenem the biig super hero teamtól, kiknek elstoryztam a dolgot a fahouseban!
- Listen minna pleasuuuu!!!the semmiből szerzett reflektor raitoel világítottam meg magamat and one táblát, amit az alkalom átsayelésére szereztem. One széken állva, pálcával a kézben a Takanos lencse nélküli gurasue, biig komoly arccal néztem a super hero teamra. Fontos dolog állt előttünk, the saddo Purinsesu-sama felvidítása! Yes, biig feladat, amit no hagyhatunk veszni, ha one Raizer no happy. Az ideiglenesen falra szerzett táblára ezúttal I igyekeztem felpaintolni a dolgokat, hogy legyen egy alap terv, ami mellé jöhet még több is.
- Littlekét po~suljátok a keeki eatelést! Helpségetek kellene… Surprised Sajnos Purinsesu-sama az utóbbi időben igen saddo! T^T Ezért sincs itt the megsayésen, mert róla van szó! Surprised – szól first mondatom leginkább Silence-channak and társainak kik éppen keeki eatnek sayelésem közben. I arra gondoltam, hogy lehetne valami biiig paateit csinálni neki sok lufival, geemukal, keekivel and még több geemu and keeki, szóval valami biiig~ BANZAI *o*, ahogy hallottam sayelni idehaza! *o* Ugye, ugye everybody help? *_* Pleaaaasuuuu ez Purinsesu-sama happyságának utolsó hopee! T-T – mutatom the kész majikku pálcával a táblára paintakat, ami biigrészében the saddo Purinsesu-samat ábrázolja hatalmas kasuteru toronyba zárva the gonosz doragon fogságában, ahonnan mi: super hero team savejük meg! *o* - Butno knowolom, hogy I tervem good lesz ide. T-T” I arra gondoltam, hogy everybodynek meg lesz the maga feladata! *.* Kaa~nee-chan pleasu szerezettek sok happy zenét Silence-channal *.* Pimpinkintől and azoktól akiket Purinsesu-sama még loveel. Sui~to-chan and Mido~onee-chan biig~ pleasu hozzatok sok keekit and no keekit and dorinkut is. Nana~nee-chan and Daiya~nee-san pleasu hozzatok sok lufit and geemuot and még több geemuot and még több lufit. Holmes-mesuta~ and Pinku kyatto! Ti pedig pleasu keressétek meg the biig howaito bunnyt, magát Pimpinkint Purinsesu-samanak! *^* Aaaand így kell kinéznie fahousenak, amint visszaértetek ide! *w* – osztok ki mindenkinek one Kaa~nee-chan-senpai által sokszorosan paintolt rajzlapokat, amin rajta van az egész Raizerhouse belső tér, hogy miképp kellene elkészíteni. Lesz sok songu and keeki and geemu and Pimpinkin, aminek hála Purinsesu-sama biztos happy lesz! I pedig, időre idehozom Purinsesu-samat Cool But helpelek feldíszíteni fahouseat! *o* Ugye tetszik everybodynek? *_*no kellene ennyire happyznem magamnak kitűzött feladatért, mert no knowolom, hogy vajon hol lehet Purinsesu-samabut I, Holmes-mesuta~ helpere Aoitson megoldom! Biztos, hogy sikerül… I hopelem…

I elkezdtem felkészíteni the terepet the fahouseban the paeteihoz míg the többiek elmentek beszerezni the holmikat, amik kellettek. Merlin Hittocky-sensei helpelt nekem the párosításban, legalábbis amennyit knowolt hozzá, úgy vélte talán így the rakku, amint elmondtam cool suteitasukat. I hopelem, hogy tényleg good így… Surprised Bár Silence-chan no fogja megeatelni the keekiket, amit Sui~to-chan hoz Mido~onee-channal and Nana~nee-chan, Daiya~nee-san érthetnek the geemuokhoz aaand the world cool detective Holmes-mesuta~ and hero Kyattoja csak meglelik howaito bunnyt! *o*
Igyekeztem iparkodni the fahouseban, melybe super hero Miyavi-nyan is helpelt, mire elkezdtek beszállingózni the többiek. Maga the készülődés is funny volt lufi fújás, meg geemuok elhelyezése and songuk hallgatása, amit Kaa~nee-chan hozott Silence-channal! *o* And no knowoltam, hogy Nana~nee-chan ilyen ügyes the geemuok bekapcsolásához… but no hiába biiig Raizer Team tag! Sui~to-chan and Mido~onee-chan pedig the biiig asztalra kitették the sok-sok keekit, amit gyakran meg kellett savelni Silence-chantól. Még good, hogy Daiya~nee-san and Kaa~nee-chan ilyen speedo reflex micsodával rendelkeznek. Holmes-mesuta~ and Pinku kyatto meg volt olyan kedvesek, hogy helpeltek feltenni a sok – sok lufit the fahousera and fahousen belülre! *o* Már csak one feladat van vissza… Pursinsesu-sama idehozása! *o*
- Khm.. khm!! Minna! *o* Már elküldtem the meghívókat! I now elindulok Purinsesu-samaért! OK? Surprisedsayelem biig határozottsággal kihúzva magamat, hogy lássák mennyire elkötelezett vagyok. Mindent megteszek the feladat sikerének érdekében, hogy Purinsesu-sama happy lehessen! AnoI még meg szeretném kérdezni, hogy Purinsesu-sama happy-baasudei~ keekijét ugye nem felejtettétek el? Embarassed - teszem fel the kérdést még visszafordulva a doorból, mert ugye Purinsesu-samanak the baasudeii dayát meg kell ünnepelni the happy paateiial együtt and I úgy knowolom, hogy the dayokban volt, szóval mindenképp kell neki keeki is. Főleg, hogy meghívtam több ismerősét is akikről storyzott! *.* The sok tanácstalan arcot látva úgy vélem elfelejtették. NOOOO! T_T Kell baasudei keeki!!
- Hurry, hurry! Csináljatok the baasudei keekit! I addig idehozom Purinsesu-samat! Hurryzatok majd! T+T And jönnek ám' vendégek is! – bíztam rájuk ezt the feladatot. I know, hogy sikerül nekik, hisz super herok! Nekik minden sikerülni fog, sikerülnie kell! Remélem, azért a presentot no felejtették el Purinsesu-samanak! Surprised

The biig Aoitson képességeimet használva, amit Holmes-mesuta~tól lestem el, detective módon searchem Purinsesu-samat. The nyomok one helyre vezetnek valami biiig raktár épület vagy what. No knowolom, hogy vajon Purinsesu-sama mit keres itt, but no foglalkozhatok now ezzel. Purinsesu-samat fel kell happyni, ha itt van hát, akkor itt van!
- PURINSESU-SAMAAAAAAAA!!!! – rontok be the dooron, miközben Purinsesu-samat szólítom. I hopelom, hogy tényleg itt van and felel nekem. Rettsugo!! Velem kell jönnöd, Purinsesu-sama!! *o* - serachem az épületen belül, megnézve minden mozdítható tárgy alatt, hisz Purinsesu-sama csuda good the bújócskában, így no lepődnék meg, ha now is elbújt volna. Purinsesu-sama, I no vagyok good the bújócska, szóval feladom. Pleasuuu bújj elő! T-Tsayelem, hátha meghallja Purinsesu-sama, but no. Reménytelen helyzetemen úgy próbálok helpelni, hogy super hero Miyavi-nyan fergeteges powerjét alkalmazom, s elhajítom őt one irányba. – Keresd meg Miyavi-nyan, you mindent megtalálsz! – fektetem bele az összes reményemet, hisz Miyavi-nyan tényleg mindent megtalál! *o* S így is lett! Super hero Miyavi-nyan nagyot kondult one picivel arrébb, biiig katonásan osontam the hangforrás irányába, ahol megláttam Purinsesu-samat one... one... valakivel. No ismerem I még... Surprised But... stop. Mit csinál Purinsesu-samaval? O.O No hagyhatom annyiban!
- Stoppp, I savelem meg Purinsesu-samat, no rabolhatod el!! - kiáltom miközben megrohamozom, but meg kell, hogy álljak, amiért Miyavi-nyan nála van and készenlétbe helyezett mancsom az ütésre hiányjelekkel jelezte, hogy the serpenyős Miyavi-nyan nincs itt. Nooo, elrabolta Miyavi-nyant is. - Add vissza Purinsesu-samat and Miyavi-nyant!!!!! T^T - idézek meg kezembe one mini serpenyőt, mellyel csapkodni kezdem the kezét, mellyel fogja Purinsesu-samat. Purinsesu-samatól hallok valami olyasmit, hogy He's good man and friend. Ezért abbahagytam the csapkodást and zavartan néztem hol Purinsesu-sama, hol pedig the "rablóra".
- Óóóó! I know! I know! Soorry! I hittem, hogy you elrabolod Purinsesu-samat and Miyavi-nyant! >o<" But ezek szerint no. Fuhh... ano... Purinsesu-sama, velem kell jönnöd! *o* Hurryzunk, mert elkésünk! Rettsugooo! - meg sem említve az okot, csak kézen fogom miközben mutatom neki az irányt lelkesen, merre menni kell mindenképp. - One big presento waitel rád! Hurry!!! *o* - nézek rá, miközben sayelem az izgalmas hírt, but valamiért ragaszkodik the Pursinesu-sama rablónorabló friendjához, hogy jöjjön. - You is rettsugo! - szólók neki, hogy jöjjön Ő is, ha így szeretné Purinsesu-sama. Fel kell happyzni, így mindent megteszek and az egész Raizer megtesz neki ezért! *.*

Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Nakano Kanade
Quincy
Quincy
Nakano Kanade

nő
Cancer Rooster
Hozzászólások száma : 64
Age : 30
Tartózkodási hely : Pfff... közöd? :/
Registration date : 2010. Jul. 18.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Diák || Énekes idol
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te7000/12000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (7000/12000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptyPént. Nov. 11, 2011 11:00 am

Tanjoubi omedetou, Rei-chan Surprised


Nem is tudom mit keresek én itt Fészpalm Jó, persze, az én hibám hogy hagytam magam belerángatni ebbe a "szuperhősködéses" dologba, sajnos Aoi-channak elég nehéz nemet mondani, amikor éppen túlteng benne az energia és nagy lelkesedésében szabadjára engedi a fantáziáját. És az a helyzet, hogy ez a szitu max csak akkor nem áll fenn, amikor a kislány alszik :/ Nem túl meglepő, hogy mivel ő szervezte az egész Karakuraizer verbuválást, az egész csapat leginkább egy óvodás csoportra hasonlít, vagy legalábbis a fele mindenképpen. Ha nem lenne itt Asu-chan vagy Midori akkor már garantáltan elhúztam volna a belem innen, de így legalább el tudom viselni a társaságot, hogy van kivel elütni az időt. Eredetileg úgy gondoltam, hogy majd Asukával ketten mi leszünk az óvónénik, mint azon szűk keresztmetszete a tagoknak, akiknek ép az elméje, de szerencsére ez a korántsem érdekes pozíció azé a... ööö... Pervy Eye vagy mi a beceneve a fickónak Neutral Mindegy is, nem különösebben érdekelt ez az egész hajcihő, hamarabb túl vagyok rajta, ha hagyom, hogy Aoi-chan oda rángasson, ahová akar, miközben azon imádkozom, hogy ne lásson meg Kazuki, amikor abban a habos-babos ruhában flangálok Fészpalm Az egyetlen kúl dolog az egészben az átváltozásom, mahou shoujo módjára alakulok át, és ez asszem illik is hozzám Cool
A mai napon is a szokásos játszóházra hajazó jelenetek zajlottak le a bunkerünkben, nem is lennék itt, ha Midori húga nem tervezne valamit. De tervezett, szóval amíg elő nem rukkolt a nagy tervvel, addig én elvoltam némi rajzolgatással az egyik sarokban. Mint mindig, az irkafirka, amit produkáltam, sehol sem volt Karin-senpai vagy Midori szintéhez képest, de Hanazawa Kanánál azért jobban rajzolok, muhaha Twisted Evil Aztán végre előállt a nagy meglepivel Aoi, szóval abbahagytam a rajzolást, már csak azért is, mert minden idegszálammal összpontosítanom kellett, ha meg akartam érteni az engrishével kevert japánját. Kész szótár kell néha hozzá, főleg nekem, aki egy kukkot se tud angolul Neutral Vagyis annyit igen, de marhára nem vágom ezt a nyelvet, hülyeség az egész. Legalább az angoltanár egy bishi osztrák muksó, csak miatta vagyok hajlandó elővenni a leckét :/ Így, hogy felhívta rá a figyelmet, az a kislány, Rei-chan tényleg nem volt itt. Persze amíg erre felfigyeltem, el is vesztettem a fonalat, szóval annyi maradt meg, hogy valami big party lesz, biztos szülinapja lesz a kicsinek, vagy valami. Megadóan sóhajtottam fel, mikor rájöttem, hogy feladatom is lenne, nagy mázli, hogy párokba osztott minket Aoi, mert az én fejemben egészen más terv rajzolódott ki a szülinappal kapcsolatban, mint holmi gagyi gyerekdalok beszerzése :/
- Na ide figyelj, Szájlencse-chan... asszem Yamasaki, ugye? - intettem magamhoz a szőke lányt. - Amit Aoi-chan mondott, az a te feladatod lesz, okés? Biztos ügyes leszel és megoldod egyedül is, nekem más dolgom van Wink
Sóztam rá a munkát megveregetve a vállát, majd választ sem várva olajra léptem. Szándékosan voltam ilyen bunkó kivételesen, nem csak Rei-chan számára lesz meglepetés, ami fényt gyújtott a fejemben, hanem a többieknek is. Már ha összejön, de ha nem, fapados verziót a helyszínen is tudok improvizálni. Mihelyst elhagytam a faházat, azonnal felhívtam Narakut meg néhány másik valamirevaló pasi ismerősömet, és gyorsan elhadartam nekik, hogy hová kéne jönniük segíteni nekem. Remélem nem fogok lebukni, a menedzserem tutira nyakamat szegné, ha rájönne, hogy le akartam nyúlni pár órára egy teljes felszerelést hangosításhoz, meg állványokat, meg spotlámpát, meg valami bigyót, amivel le tudom játszani a zenét, meg még mittomén mi az anyámkínja kell egy rögtönzött koncerthez ^^" A technikai részét annyira nem vágom, elég nekem az énekléssel meg az ehhez vezető felkészüléssel törődnöm Neutral
Amint az instrukciókat megadtam mindenkinek, aki érintett lesz ebben a kis gerillaakcióban, jómagam félrevonultam egy csendes gyorsétterembe, és egy-két sajtburger meg sült krumpli társasága mellett hozzáfogtam megírni a szöveget arra a zenei alapra, amit pár hete kaptam kézhez egy heppi nótához, és ami szerintem tökéletesen illett egy szülinapi ajándékdalhoz. A dallammal a fülemben viszonylag gyorsan jött az ihlet is a szöveghez, csak kétszer kellett újrakezdenem, mire elégedett lettem az eredménnyel. Innen már csak annyi volt hátra, hogy meg is tanuljam, de azt már inkább a főhadiszálláson akartam megtenni, hogy azért ne tűnjön úgy, hogy komplette leléptem és vissza se fogom dugni az orromat :/
Mire visszaértem, már nagyban folyt a készülődés, lufikkal meg feliratokkal lesz majd feldíszítve a hely Karin-senpai rajza alapján, és nyomokban már látni is lehetett a terv megvalósulását. Én csak tessék-lássék segítettem, voltunk éppen elegen. Csak akkor keltem fel, ha rám szóltak, hogy segítsek ebben vagy abban, vagy ha éppen arra eszméltem fel, hogy Yamasaki a sütit birizgálja, amit nem kéne. Egyébként tettettem, hogy mangát olvasok, de a füzetecske könyvjelzője az a papírlap volt, ami a szöveget tartalmazta. A beálló csendre kaptam csak fel újra a fejem, és arcomat rövid úton a tenyerembe temettem, hiszen mint kiderült, senkinek sem jutott eszébe, hogy a sok süti mellé szülinapi torta sem ártana Fészpalm
- Szerintem a legegyszerűbb az lenne, ha rendelnénk.
Jegyeztem meg hanyagul, de tudtam hogy úgyis le leszek hurrogva, meg már amúgy sincs rá idő. Viszont ezzel fenntartottam annak a látszatát, hogy részt veszek a diskurzusban, és talán nem lesz olyan feltűnő, hogy nem csinálok semmit, amíg meg nem tanulom a második versszakot is :/
Vissza az elejére Go down
Sakamoto Fucking Naraku
Quincy
Quincy
Sakamoto Fucking Naraku

Férfi
Scorpio Monkey
Hozzászólások száma : 100
Age : 31
Tartózkodási hely : Kocsmákban megtalálsz
Registration date : 2011. Aug. 22.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: Badass
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te13500/26000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (13500/26000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptyCsüt. Dec. 22, 2011 4:38 am

Boldogot a kis jövendőbeli rockernek. Cool Megérkezik a futár.

Nocsak, csörög a telefonom, haj, megtudnak ám rendesen zavarni akkor, amikor éppen pár semmirekellőt tanítok a jómódorra. De csak nem marad abba a csörgés, hát ideje akkor felvennem. Mivel a balom foglalt, mert éppen egy tagot tartok, úgy, hogy a nyaka köré van kulcsolva a karom, ezért a jobbommal veszem elő a telefont. Ránézek a kijelzőre, és amikor látom, hogy Kana az, aki hív, egy kis félmosolyra húzódik az ajkam. Megnyomom a zöldet, és már beszélhetek is.
- Sziiija. Mi kéne? – s el is regéli a dolgot, vagyis regélni, de kell egy kis szünet. – Pillanat.-
Egy kis erőt fejtek ki a bal karomban, így legalább nem mocorog a „diákom”, utána pedig a jobb lábammal taposok egyet, és az is lenyugszik, akin félig-meddig éppen rajta vagyok.
- Srácok, egy fontos hívás közben vagyok, utána majd folytatjuk. – lemondóan megrázom a fejemet, vannak, akik sose tanulnak. – Na, itt vagyok Kana drága, mondhatod. – végre elmondja mi is kéne, és hova, meg minek. Mondhatom, meglep a kérése. Sok minden vagyok, de az nem, aki elcseszi egy kiscsaj születésnapját. Leteszem a telefont, majd zsebre rakom, gyorsan be kell fejeznem ezt. Azt, amelyiken a mellkasán talpalok, egy arcba rúgással elcsendesítem, a másikat pedig meglódítom, és lett egy randija egy betonoszloppal. Ezzel meg is volnék, akkor ideje elmennem Kana cuccaiért. Hm, de valamit majd csak ki kéne találni arra az esetre, ha lebuknék. De erre nem is gondolok, inkább előveszek egy cigit, rágyújtók, és go valami kocsiért. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy az is kelleni fog, nem egy szintetizátort kell összeszedni és elszállítani, és még valami ajándékot is vennem kell, meg pár apróságot is viszek. „Buliba”a hívtak, illik meg jeleni, pár dologgal a kézben. Első a kocsi, második beszerezni az ajándékot, harmadik pedig a torta, kóla, és egy kis pezsgőcukor. Csak lehet kapni valamerre, imádom, amikor bekapom, és elkezd pattogni, a szájpadlásomnak és összevissza.
Időközben megérkeztem egy friss haverhoz, aki volt olyan kedves, és a rendelkezésemre bocsátotta a gépjárművét. Persze cserébe beígértem egy szívességet is. Ez megvolt, irány a bolt, tudom már mit kap a kiscsaj. Ezt kedvelem Japánban, minden marhaságot lehet kapni, így a kabát beszerzése se volt nehéz, (megjegyezném, kicsit se néztek buzinak, amikor meglátták mit is veszek) irány egy cukrászda. Oké, itt nehezebb a választás, de végül csak volt olyan, ami az Én véleményem szerint megfelelő lesz majd. Bár egy cukorbeteget lehet a másvilágra küldene, de mindegy. Epres krém, leöntve olvadt csokoládéval, a tetején pedig marcipánból egy vigyorgó kisördög, akinél egy vasvilla van, cukormázból megformálva, szerintem ez jó lesz. Fizetve, dobozva, mars tovább. Egy áruház a következő célpont, az is van, mint a gomba, csak úgy nőnek, egyik a másikra. Bementem a legelsőbe és a bevásárlókocsiba begórtam egy rekesz kólát, jöhet a cukor részleg, már ha van. Aha, szerencsére akad itt megfelelő mennyiség, hm, szerintem olyan 4-5 csomag elég is lesz majd. Eh, ez komoly volt, semmi hasznom nincs az egészből, de mégis megteszem. Hm, talán lenne egy személy, akit szeretnék lenyűgözni? Igen van, és nem, nem Kana az, hanem az a kiscsaj, aki miatt most rohangálok (oké, Kana miatt is, de pssszt). Eh, Naraku, balfarok vagy még mindig. De mindegy, fizettem, mindent beraktam a kocsiba, most irány a hangcuccért.
Hajtottam, mint a gép a kijelölt helyre. Odaérve látom már a „partnereket”, leparkolok, és odasétálok hozzájuk. Megbeszéljük a haditervet, és indulunk bűnös utunkra. Komolyan, mint valami szar tini filmben, már csak valami hülye, sztárolt banda zenéje kéne, csak hogy legyen a nézőknek is egy kis élvezet. De szerencsére annyira nem téptem be, hogy ez meglegyen. Tényleg, a fű meg otthon maradt, pedig az lehet dobna a hangulaton, na mindegy, majd legközelebb. Berakunk mindent, ami csak kellhet (azért vigyázva, hogy ne legyen baja semminek), de sajnos a végén észrevesznek minket, eh, most akkor futás.
- Srácok, hajrá, ha nem sietünk, az este a börtönben fogunk ünnepelni, és sajnos pár igen nagy „gyertyával” kell majd játszani, de nem fújogatni kell, de a szátokat használjátok hozzá. -
Remélem ez megteszi a hatást, és a jelek szerint tényleg meg, mert hamar mindenki bent van a kocsiban. Én a kormánynál, a többiek hátul, hátraadom a tortát, és közlöm azzal, aki elvette, hogy ha valami baja lesz, akkor igen hamar kikerül a mozgó gépjárműből. Üldözni ugyan nem kezdenek, de tuti, hogy lesz még egy feljelentés. Remek, ebből nem tudom, hogyan mászok majd ki. Pedig most tényleg csak jót akartam T.T . Tuti megmondom Kanának, hogy ezt bizony intézze el, mert az Ő kérésére hoztunk el mindent. Fel is hívom telefonon.
- Vedd már fel, gyerünk, mi lesz már, vibrálásra állítottad, és rajta ülsz, vagy mi? – morgok magamnak, de végre felvette. – Na végre, figyelj, lebuktunk, tehát intézkedj már, mert ebből hamar feljelentés lesz. Ja, és olyan 10 perc és ott vagyunk. Szia. – kinyomtam a telefont, és eltántorítatlanul haladtunk a célunk felé. Megérkezve pedig küldtem egy SMS-t Kana drágának, hogy itt vagyunk. Addig is szóltam a srácoknak, hogy pakoljunk ki. Kiszálltam, és elkerekedett szemekkel néztem, hogy hova is kerültem.
- Eeeeeez meg mi az anyám szerve? Fentre kéne bepakolni, vagy mi? Eh, hogy egy szép szempár, és egy csinos pofi mikre rávesz… oké, meg az a kiscsaj is, Rei kedvéért. Eh, nem is ismerem, mi van ma, menstruálok, vagy agycserém volt? – megint csak morgáson van a hangsúly, eh, kell egy cigi. De hiába tapogatom a zsebeimet, nincsen T.T nem elfogyott, és még sör sincsen? T.T Hogy fogom ezt kibírni?
Vissza az elejére Go down
Watanabe Nayoko
8. Osztag
8. Osztag
Watanabe Nayoko

nő
Hozzászólások száma : 7
Tartózkodási hely : Soul Society/ Karakura
Registration date : 2011. Nov. 19.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 8. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te5000/15000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (5000/15000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptyVas. Feb. 05, 2012 6:33 am

Rei-chan bulitája, ami nem az enyém Surprised – avagy boldog tölcsön szülinapot!Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Heyheybaby_jump

- De én még nem atarot feltelni!! – visítozott a délutáni álmából felvert hisztérika.
Nem csoda, kiverte a sziréna balhét, és eljátszotta az újévi kismalacot, amihez halvány hajszíne még passzolt is. Édes álmából ébresztették, hős herceg vágtatott érte szilaj paripán, ő meg csak nézte, de hiába várta, kiszabadítsák Kaktusz úrral együtt a felhőkarcolóból, gonosz Miyozilla karmaiból, mielőtt minden kislány legfantasztikusabb álma valóságosan beteljesedhetett volna, vad dübörgés-morgás-földrengés verte fel. Először azt hitte, még mindig álmodik, mert Miyozilla itt is ott volt, meg ott is ott volt, és megzavarta, hogy csak olyan résnyi szűk helyeken pisloghat Kaktusz úr cuki buksija felett.
Persze hamar utolérte a nagy fényesség, és minden csodás álma messzire úszott a nem létező világba. (T~T) Már ezért is rettentően elszontyolodott, de hogy még el is várták tőle, hogy ne aludjon vissza, mikor a Mami beletuszkolta az ágyba, hogy aludjon, aztán már Kaktusz úrnak kellett szundi-módba mesélnie, hát, nem tűrhette, hogy így elbánjanak legkedvesebb barátjával. Nem azért dolgozott, kicsi száját is majdnem feslettre jártatta, de csak mosolygott, pedig biztos fáradt volt. Nayoko már csak miatta is kikérte magának, amit ki akart kérni. (/`ш´)/
Olyan hepajt rendezett, ha valaki látta, minden bizonnyal nevetőgörcsben terült ki, de azért persze ő csak előadta a nagy mutatványt, amit mostanság nem ritkán rendez. Napi szinten képes előadni ehhez hasonló remek mutatványokat, akár bazári majomnak kiállítva is lehetne mutogatni, megkeresné a pénzt a saját osztaga megalapítására. Kicsi lánynak nagy tervei vannak, éppen azt készült megálmodni, hogyan fogja szőke hercegével együtt megszerezni a kapitányok harojiait, vagy hajiroit, vagy akármik is legyenek, egy kellett neki is, mert Miyozillának is volt, és ő hamarabb akart. (°o°)
De azért még annál a résznél tartott, kiveri a balhét mindenféle sérelméért, legyen az bármi, már azt is felemlegeti, mikor valaki rálépett terhesBarbie fejére, és az óta is csak oda van ragasztva meg kötve. Szegény Barbie így nem tud szülni, de Mami sem csinál semmit vele, hiába kéri, más se segít, Papi meg sehol sincs, és ő csak aludni akar inkább Kaktusz úrral, mert ő szereti. És mivel így szereti legjobb barátját, jól meg is rántja a takaróját, hisztis fejét alátemeti, egészen begubózik, mindhiába. Nagyon dolgozik, hagyják őt békén, meg kicsi cicáját is, mert pihenni akarnak, de semmi sem segít, addig molesztálják, már ágyon ugrál vörös fejjel és éles hangon visít.
Meneküljön mindenki, amerre lát, vagy legalábbis fedezékbe, mert Nayo-bomba élesítve, robbanásig három-kettő-egy…! BUUUMMM! Kicsi kislány úgy pukkadt meg, kiáltozásánál is fülsértőbb sikító sírást vetett be. Óriási könnyei úgy potyogtak, meg sem lehetett őket számlálni, kócos haját eláztatták, hálóingére zuhogtak, egész árvizet okozott alig két pislogásnyi idő alatt. (O___o) Igen ám, de úgy kellett neki, addig hempergett, dobálta magát az ágyon, és játszotta a hisztikirálylányt, egyszer csak arra eszmélt, Kaktusz urat saját mutatványa küldte a halálba. Teljesen lefagyott, mintha ellene fordult volna a maga motyója, még levegőt se mert venni. Alig egy másodperc múlva viszont minden eddiginél szívszaggatóbb bömbölésbe kezdett.
Meglepetés volt meglepetés hátán, aki a szobában tartózkodott, egyértelműen nem tudta eldönteni, nevessen, vagy lekeverjen egy nyaklevest a törpének, bár utóbbi bizonyára sokkal szimpatikusabb megoldásnak tűnhetett. Bőgőmasinánkat ennek ellenére cseppet sem érdekelte, mi a nagy harci helyzet, csak azon volt, könnyein át összevadássza földre küldött barátját. Veszett küldetés volt a javából, és szándékolt pofon meg is kapta törpekirálylány egyenes úton a padlótól. Olyat mosott be neki, egyből elfelejtette, hogy bőgött, de még azt is, kicsivel korábban még ágyáért, alvásért harcolt.
- Tattusz uuhhhhhúúúúúr! (~.~) – terült ki plüsse mellett remegő szájjal, sírásból visszamaradt könnyes szemekkel. – Tattusz uuhhúr, ne haragudj, úgy sajnálom! ~(TOT)~ nem atartalat lelötni, csat pisztáltat, és-és… hüpp… Aztán csat láttam, hogy… Tattusz úr! (T.T) – szörnyű rémkép volt ez kicsi fejében, ami huhuhuhogva kísértette. Milyen elhagyatottan feküdt a padlón Kaktusz úr, és milyen szomorú, riadt tekintettel nézett fel rá az ágyra, mikor észlelte, micsoda gaztettet hajtott végre hű bajtársa ellen. Megkísérelte elvenni életét, pedig pont érte csapott hatalmas patáliát.
Úgy sajnálta, nem is értette, miért nem várhat a fontos valami, míg szépen bocsánatot nem kér egy engesztelő teadélutánnal Kaktusz úrtól. Majdnem megint bőgni-visítani kezdett, de szeme elé úszott a szörnyű rémkép kicsi cicáról, kinek gomb szeme hiányzott, mosolygós szája lefeslett, egyik lába elveszett a „Kacatok Végtelen Éterében”, pocakján rojtos szélű lyukak éktelenkedtek, karjának varrása kilazult. (p_p) Majd összeroppant benne hangosan dobogó szíve, és úgy rántotta ölelő karjai közé Kaktusz urat, mintha Miyozilla, vagy Mochi óvóbanya jelentenék rá a legnagyobb veszélyt.
Alig, hogy kidörzsölte szeméből az utolsó benne felejtődött csipát is, már egészen szépen hallgatta, miről megy a kiselőadás, bár majdnem megunta, mire a lényegre tértek. Készült is elővenni Kent és Barbiet, de nem jutott el addig, helyébe más furcsa dolgok épültek fejében.
- Rei-chan bulitája lesz? (OoO) – csivitelte teljesen leragadva Barbie és Rei-chan összeegyeztethetetlenségén. Hirtelen úgy hitte, Barbie szülte meg Rei-chant, aztán meg, hogy Rei-chan ma születik. Surprised De nem úgy van az, Nayokót nem lehet így átvágni a palánkon, tudja ő, mikor született Rei-chan, mert ő már akkor megvolt, és hát csak egyszer csak lett. Már nagyon régóta nem látta, de eddig csak az idegesítő Primpit hiányolta, nem mintha szeretné, de mostanában nem hallotta, mikor Rei-chan játék közben azt dünnyögi.
Valami nagyon nem volt kóser a napjában, ez már éppen akkor feltűnhetett volna neki, mikor Kaktusz úr rájuk rántott egy nagyon szúrós kaktuszt az ablakpárkányról. Persze nem haragudott se Kaktusz úrra, se Poke-ra, amiért öngyilkos mutatványt hajtott végre, csak az óta is teli a feneke szúrós, nagyon mini tüskékkel. (°`o´°) De aggodalomra semmi ok, majd Rei-channal kiszívatja a mérget, ha már szülinapja van, biztos, sokat nevetnek majd ezen… vagy mégsem. (-.-)”
- Netem nem is szóltat, nem atarját, menjet Rei-chan bulitájára. (ToT) – motyorogta szomorkásan, de inkább csak azért, mert Kaktusz úrnak nem tetszett az ajándékötlete. Kiscica lelkiismerete azt súgta Nayokónak, amit kellett, meg amit nem kellett, azt is mindig elmondta neki. Most sem volt ez másképp, megkapta égi üzenetet, ami tényleg fejére pottyant egy félig lelógó, gaz párna személyében. Szép ajándékot kellett keresnie, mert ő sem akarta volna, hogy Rei-chan elrontsa a bulitáját, attól nagyon szomorú lett volna.
Még szerencse, Miyozilla érte jött, meg Mochisonka elkísérte, mert így legalább volt, aki keressen neki ruhát, meg aggasson Nayokónak, mikor hatalmas rohanásban volt. Emlékezett rá, egyszer kapott egy nyuszikát, egy nagyon pici plüssnyuszikát, de nem szerette a nyuszikákat, és az óta sem szerette meg őket. Bőgve elhajította a nyuszikát, csak nem tudta, hova, hiába, hatalmas volt a szoba, meg sok a játék, nem lehetett benne akármit megtalálni. Azért minden katasztrófa ellenére akadt valami pozitívum is, amit meg kellett osztania alkalmi látogatóival, míg serényen kutatott.
- Hejuuréta! (@* 3 *@)// Megtaláltam Csöpit! (^o^) – újságolta el a nagyszerű hírt a célszemélyeknek, és egy mini cserépben haldokló kaktusszal együtt mászott elő az ágy alól. Egészen győzedelmes fejjel nézegette, mint aki jól végezte dolgát, ha Kaktusz úr vissza nem borul az ágy alá, nem is igen indul neki újra holmi tapsifüleseket kutatni, de nem volt mit tenni.
Kicsi dúrás után, félig már a játékos dobozában elnyelődve keveredett ki valamelyik főgonosz jószága bélését köpködve. Prüszkölt rendesen a sok-sok elhanyagolt játék, meg a nyelvére ragadt mindenféle pöszmet miatt, de akkor sem mondhatja neki senki, hogy gonosz, és majd vele is ilyenek lesznek a szülinapján. Legyenek csak olyanok, amilyen ő most, kedvesen kölcsönadott Rei-channak egy bulikát, és még ajándékot is visz neki.
Kaktusz úr is boldog volt, mosolygott rá, és bátorította, siessen, öltözzön fel, aztán induljanak ünnepelni. ︡ (* ω *)︠ Csak még egy apró simítás volt, miután végül felvette ruháját, ajándék nyuszikának ne nézd fogát, épp azért erőlködött becsomagolni, amit végül Mochi segítségével végre is hajtott, persze, hogy Nayoko precízebb munkát végzett, de hát elnézte Mochinak, hogy bénázik, elvégre öreg volt. (^_^)” Még került egyet a kekszes doboz körül is, kicsi zacskóba pakolt teasüteményeket, hátha tart majd Rei-chan is valamikor teadélutánt, aztán mindent összecuccolva készen állt az útra. Vagyis… csak állt volna, de eszébe jutott még valami, és addig-addig dolgozott, végül fél szütyőjét ki kellett üríteni, hogy Barbie nyakán éktelenkedő baleseti kötést elrejtse egy pofás kis masnival, mégsem engedheti, egy szem terhesBarbieja totál leharcoltan jelenjen meg egy ilyen eseményen.
Ami ezek után következett, tömény szenvedésként írható le. Ha nem minden második mondatában utasította Mochit, legyen a teherszállító tevéje, és vegye fel hátára, akkor bizony egyszer sem mondta neki, de nem kellett sokat kérnie, elég volt párszor megparancsolni, és minden további nélkül karavánozhatta végig az utat. Ha Mochi nem jó felé ment, vagy nem jó ütemben lépett, azonnal reklamált, ne részegeskedjen, mert megmondja a főhajorisnak, hogy sakét szürcsölget titokban. Elég ijesztő volt, talán épp a délutáni alvásának megzavarása végett, amit egyáltalán nem szeretett, de attól még elaludt, és ha egyszer aludt, akkor aludt volna tovább is, de Kaktusz úr nem volt rá büszke, kicsi híja volt, meg nem szökjön tőle.
Persze még idejében észrevette, hű társa menekülni próbál, és vagy öt percig könyörögve nyúzta a földön, mire szegény plüss leakadt a kiálló akadályról, és újra egymás mellett lehetett a két jó barát. Nayoko persze úgy vélte, bocsánatkérése volt olyan hatásos, amiért Kaktusz úr meghatottan vetette magát nyakába, de kicsi még, elnézhető neki, hogy nem teljesen százas. Így akadt le végül Mochi hátáról, és sétált végig Kaktusz urat cibálva, néha boldogan rámosolyogva, élénken karattyolva vele.
Végül nagyon megunta már a sétálást, folyton megérdeklődte, merre, meddig mennek még. Szamár szövegét is gyorsan lenyúlta, és ami meg nem közelítették a faház-építményt belülről, örökös kérdésként hangzott fel a jól ismert „Ott vagyunk már?”. Amint megérkeztek, szétnézhettek, Nayo-chancsi máris inkább elment volna, Rei-chan sehol sem volt, őt meg nem nagyon akarta ünnepelni senki sem, pedig hát lehetett volna, de Kaktusz úr akkor nagyon megharagudott volna rá, és azt nem akarta. Inkább leült egy szabad helyre, elővette szerelmes párját táskájából, és játszogatni kezdett, hogy elűzze unalmát, míg a megbeszélők által emlegetett Rei-chanrabló és Rei-chan meg nem érkezik bulikázni.


Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Ayumu Michiyo
7. Osztag
7. Osztag
Ayumu Michiyo

nő
Taurus Rooster
Hozzászólások száma : 144
Age : 30
Tartózkodási hely : itt is, ott is :D 7. osztag, 10. osztag és még Karakurát is megszálltam... muhahaaa >.<
Registration date : 2011. Apr. 24.
Hírnév : 38

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te21100/30000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (21100/30000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptyHétf. Feb. 06, 2012 10:11 am

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 01145202-2-E449[Boldog tuki-napot, Rei-chan! \(*ω*)/]Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 01145202-2-191R1


Miután Aoi-chan annyit áradozott nekem, micsoda meglepetéssel készült miniRei-chan szülinapjára, kezdtem egyre-egyree-egyrreee borzalmasabban érezni magam, hogy kicsi kislány hiába adta le követeléseit a szerelemgyárba, és hiába ismertetett meg Csicsi csodás dalocskáival, és hiába lehettem Pimpimkin barátja is, én egyszerűen semmiféle kedvességes édességet sem tudok felmutatni a számára, még azt sem, amit szeretett volna. (~.~) Borzalmasan boszorkányos voltam mindvégig, amit-semmit sem állt tudomásomban megcáfolni, és ahogy közelített a neves alkalom, úgy ásódtam el egyre sötétebb felhők alatt nyusziirataim kellős kupacközepében.
Legszívesebben meg is öregedtem volna ott, egyszerűen nem lehetett, hogy ilyen katasztrófálisan katasztrófa vagyok, hogy ennyire nem tudom egy cuki kislány kívánságát teljesíteni. Olyan explozíciót szerváltam, hogy csak na, azért is, hogy megmutassam, én vagyok a Jani a Sonka-gyárban, és nem gyűr le egy ilyen tuki-akció, bármi is legyen az a tuki, mert énnekem aztán kicsiny, halvány, se nem lila, de még áttetsző féle fogalmam sem volt, mi is az a tuki, eszik-e, vagy isszák, de feltett szándékom volt feltenni a netre is, hogy tukit keresek, hátha tudja valaki, mi lehet az. ^^”
Na igen ám, mégsem volt az olyan egyszerű, mint ahogyan nem hittem, hanem akkora túrát kellett csapnom, űztem a tukit napokon, éveken át, vagyis hát minden óra, ami eltelt anélkül, láttam volna picit, hogy Buu-chan nyugodtan pihenve szunyókál, és nem magát nyöszteti, hogy ébren maradjon és mindenféle papírt töltögessen kifelé, magába befelé meg kávét hektoszámra, szóval így, hogy biztosra nem tudtam, minden lépésem után nagyon agyaltam, tuki merre rejtőzik a sivatag mélyén, mert szomjan hólok, ha még egy centit kell kúsznom víz nélkül. Fuldokoltam tengeren hánykolódva törött hajóroncsdarabba kapaszkodva, meg viharban ácsorogtam egy szál esernyő alatt remegő kocsonyát játszva hitelesen, villámok között ijedezve, hurrikánban vidámparkoztam, míg körbe-körbekevert egy kukában rejtőzve, hogy kicentrifugázzon, de jó erősen. o__O
Kicsi nyuszikáim úgy ugráltak ki fejemből, mind menekültem ejtőernyővel hátán, még felmondást sem hagytak nekem, csak elmentek, vissza se akartak jönni, csak mikor hegyre fel, hegyről le, éjre éj, és napra nap, tábortűz mellett nyöszörgő nyuszihiányos énem haldoklott teljesen. Majdnem ott lett végem, annyi szerencsém volt, égi jelenés formájú Pimpimkin ugrándozott elém, halványan pislákoló teljesen vakító, ő mondta, nem adhatom fel, én meg nem adhattam fel, mert Pimpimkin, ő egy édi kishaver. Szóval Rei-chan kedvéért folytattam a nagyon életveszélyes küldetésem, és bármit megtettem, amit kellett, Voldemort ellen vívtam csatát, meg elvittem a gyűrűt az urának, és kerek asztalon kavartam csokissütit sütiszörnynek, meg édinyuszinézéssel szereztem csizmát Kandúrnak, aki Húk kapitány ellen harcolt, hogy elegye Pán Péter pezsgőjét, mert bizony a kalóz is gyerek, és nem bírja a rumot, ezt Nyuszikalóz-Kalóznyuszién is megtanulta egyszer. Embarassed
Miután aztán sikerült visszatérnem a Hét-tenger habos-babos vizéről, amiben Ariel is lakott, és mosta Flippert harminc fokon, Tom is kristályosan csillogó hajón kergette Jerryt, szóval, hogy egér, az meg megijesztett, így estem végül vissza teljesen, pontosan egy olyan boltba zuhanva, amit még soha, de soha nem láttam, hallottam, szagoltam. Most meg kicsi kopó orrom szagot fogott, míg minden végigvizslattam, jól el is kopott, de akkor is meg kellett néznem, miféle helyre tévedtem, és ha bizony nem a Nyuszimennyország után létezhető legjobb helyre, akkor elvesztem a pokolban, csak hát a boltosbácsi nem nézett ki ördögnek, sokkal inkább volt Télapó, mert ilyen nagy pocakja volt, mint egy naaagy alma, csak nem piros ruhája volt, de még szakállas is volt, meg hahotázott is jó nagyot rajtam, mikor beborultam az egyik polcban felbukva, aztán egyenesen elterültem egy nagy felfújható állatot halálra pukkasztva. T~T
Szörnyű bűntettet követtem el, és már épp másztam is volna be egy ketrecbe,ami valami háziállatnak volt kikészítve, de a bácsi csak jól kinevetett, hiába gyászoltam én nagyon meggyőzően, meg tiszta szívből. ~.~ Addig nevetett, a könnye is kicsordult, én meg nem hogy vele nevettem volna, megharagudtam rá, hogy így nem sajnálja szegény Dumbó halálát, mikor még olyan fiatal volt, és én elvettem tőle a repülés lehetőségét, hiába ette meg a sárgarépát és növesztett ilyen hatalmas füleket. Nem értette meg a súlyos helyzet hatalmas fenekét, amivel agyonnyomtam ezt a szegény kis jószágot, és erre csak nevetés volt a válasz, hát úgy felszaladt bennem a pumpa, fejem is egészen nagyra dagadt, mintha Dumbóból kisajtolt levegő átzuttyant volna az én fejembe, csak hajlongtam jobbra-balra, meg teljesen vörös fejjel csápoltam.
- Ne tessék haragudni, de ne nevessen, mert én nem akarta kivégezni szegény kis jószágot, és gonoszság, hogy nem repülhet, és nem lehet Dumbó, és az anyukájának is biztos hiányzik… p~p – monológom végére már teljesen elszonytolodtam, úgy összeaszalódtam, mint egy hetén át szüntelenül napozó szőrös barack, és végül addig szerencsétlenkedtem, a bácsi olyat mutatott nekem, rögvest tudtam, megtaláltam egész utazásom Óperencián túli csodáját, amiért útra keltem sivatagot puputevéztem, viharokat imbolyogtam, meg padon haldokolva találkoztam kedves Pimpimkin cukornyuszival.
Olyan boldog voltam, egész úton rohangásztam, ugrándoztam, és hatalmas hepitájmot csaptam, mert hát csak az volt, hogy végre megvan tuki, amit olyan régen kért tőlem Rei-chan, és sajnos nem kisöcsi, de tuki van, lesz, szóval már ez is jó, és annyira remélem, hogy tetszeni fog neki, és tényleg tuki, mert szerintem az, és szeretném, ha Rei-channak tukiisztikus szülinapja lenne. \\(*ω*)// Pontosan ezért történt, hogy csak úgy elszárnyalgattam, az idő is velem röppent, meg minden, mármint nem láttam, szárnya lenne, de nem is volt fontos, mert nem kellett nyuszipapírok alatt rejtőzni, és nézhettem Buu-chan zenésztaichoumat is, amennyit csak akartam, vagyis nem, mert közben papírozni is kellett, csak hát na. ^^”
Így esett, hogy megesett, ami nekem is leesett, mikor Miyo-chan jött, a megbeszéltek szerint, és már kanalózdtunk is át a fél városon, vagy micsoda, hááát, nem tudom, merre mentünk, mert nem nagyon figyeltem, csak igyekeztem, hogy tuki titkosajándék nálam legyen, úgy fogtam a dobozos csomagolásában, amire persze én is rajzoltam nagyon élethű Rei-chan nyuszikákat méhecskecsíkos jelmezben, meg minden, és olyan kis finom fánkot is rá, szóval, hogy próbáltam minél Rei-chanosabbra csinálni az egészet, meg hát tuki volt benne, és arról nem tudhatott. Egyébként sem reklámoztam, hanem mindenkinek csak azt mondogattam, hogy nem tudom, mi Rei-chan ajándéka, mert a kis Nyuszilánynak olyan titokzatos ajándéka van, hogy még én se tudom, mi az, de nem csodálom, megtetszett neki tuki, mert tényleg olyan igazi kis tukis. *.*
Míg én tukiztam így gondolatban, kiderült, hogy Miyo-chan fantakisztus ötlete nagyon is buborékos, rózsaszínhajú kishercegnőt is magunkkal fogjuk, aztán csak visszük Rei-chanolni, meg bulizni, mert hát ő is ismeri Rei-chant, és biztos, hiányzik neki, mert nekem hiányzik a kislány, hogy együtt nyuszikázzunk a gyárban, meg csillámnyomdázzunk, és Csicsit bömböltessük végig az egész Szoszin, nyuszitáncoljon minden shinigami és nem shinigami. Persze nem számítottunk rá, hogy a nyolcadik osztag ügyeletes miniprimadonnája előadja a legijesztőbb és szívszaggatóbb műsort, amit valaha látott a világ, vagyis az én szívem már azért is megrepedt, mert ijedtem nem tudtam, hova rejtsem tukit, nehogy elszakadjon az édi ajándék csomagolása az éles sipákolástól. Komoly hisztisó egy pillanatra földhöz vágta kicsi lelkem, és díjbirkózó módjára fojtogatta: sosem akarsz gyereket, egyet sem, de vígan ugrándozó nyuszikák másodpercekkel később már kicsi babákkal hátukon száguldottak el szemem elől, és nem hagyták, veszedelmes műsor elvegye kedvem nagycsaládtól. ^o^
Szegény Nayo-chan, úgy tűnt, elég kis zakkant béka, de attól még ő is jönni akart, látszott rajta, és segítettünk is neki, mert hát muszáj volt, és mert indulni is akartunk, meg kicsi kislány, annak kell segíteni. De szó, mi szó, és abból száz is volt, nagyszerű felfedezés történt, megkerült Csöpi, aminek felhőtlen boldogsággal örvendtem, valószínű, kicsi lányok hatalmas szemeket mereszthettek ránk, mi is van, vagy mégis hogyan gondolom, amit, de nem tudom, tényleg így volt-e, mert épp eljártam egy boldoglufi-táncot.
Sajnos, lehet, korai volt előre örülni, de nagyon jó kis buli volt, kiélveztem addig, míg megzabolázott lovacskának nem titulált Nayo-chan, Mitsu volttaichou-chanom kicsi lánya, de tetszett a játék, csak hol attól rettegtem, tukinak esik majd baja, hol meg, hogy Nayoko fog leesni, aztán lesz ám hisztibe beborulás, meg Mitsu volttaichou anyatigristámadás, és az milyen félelmetes lehet, én nem akarok áldozat lenni, meg főleg, mert még Miyo-chancsira is én figyelek, és ha most az úgy lesz, hogy én figyelek rá, akkor nagyooon nagy bajban leszek, mert két anyatigris elől menekülni béna gazelláknak nem megy, én meg torokelharapott leszek. o_O Nem akartam kivégeződni, legalább mielőtt át nem adom Rei-channak tukit, meg nem ünneplek egyet Aoi-channal is, mert ő egy szuper kislány, és hát nem csoda, hogy szuper, mikor egy igazi híró a Karakura Raizereknek, és még fedőneve is van. ^.^ Olyan rég láttam már, hogy az nem is most volt, szóval mindenképpen siettem, hogy minden nyomorgatni való kiskölköt totálisan beszuttyongassak, meg aki nem kiskölök, azt is természetesen. >o<
- Megjöttünk! ^.^ - tipegtem be végül nagyon is járatos hadirokkantként, és egyből a sütikre mosolyogtam, mert bizony ma még nem is ettem, és hát összefolyt a nyál a számban, hiába féltem, hogy elnő a fenekem. Surprised Azért igyekeztem nem a süti közelében szocializálódni, és megismerni, akit még nem ismertem, meg hát figyelni a két kis törpémre, mert, hogy mi most elrablódtunk SS-ből nagyon precízen, hogy megbulizzuk a tukieseményt Rei-channal, és említettem nagyon körültekintően, hogy ha akármi baj is megesik a banzájon, muszáj lesz búcsút intenem Nyuci-channak és Buu-channak. Surprised
Vissza az elejére Go down
Atarashi Miyoko
11. Osztag
11. Osztag
Atarashi Miyoko

nő
Virgo Tiger
Hozzászólások száma : 93
Age : 25
Registration date : 2010. Aug. 09.
Hírnév : 35

Karakterinformáció
Rang: Kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te51900/65000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (51900/65000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptySzer. Márc. 14, 2012 5:16 am

Boldogságos szülinapot, Rei-tan :3


Sok-sok dolog történt, mióta volt szülinapom, olyan sok, hogy talán felsorolni sem tudnám most. Egyvalakinek azonban szeretném elmesélni, az pedig Rei-tan volt, akit már régóta nem láttam, és nagyon hiányzott, mivel el kellett mennie Seireiteiből. Azonban neki is volt szülinapja, és meg akartam őt lepni, szóval addig kérleltem a mamit és a papát, hogy hadd mehessek, amíg el nem engedtek. Elvégre ő is eljött az én szülinapomra, és illik viszonozni a kedvességét. Ráadásul megvolt még az a belépő is, amit a kalapos kislány-tan adott a Karakuraizerek főhadiszállására, és a titkos információhálózatom azt is kiderítette, hogy ennek most lesz igazán haszna, mert ott lesz Rei-tan szülinapi bulija Surprised Előttem nincs olyan titok, ami fényre nem derülne, elvégre a mami az Omnitsukidou parancsnoka *.*
Bár vagyok olyan nagy már, hogy el tudnék találni egyedül is arra a főhadiszállásra, de mióta egy küldetésről betegen jöttem vissza, azóta Seireiteien kívül nem mehetek sehová sem egyedül. Szerencsére Michi nee-chan, mint a Gyerekegylet ügyeletes ragtapaszolója, örömmel magára vállalta ezt a roppantul szükségtelen feladatot, így olyan ostobaságok miatt nem maradok le a zsúrról, hogy nem tudok vigyázni magamra, meg ilyesmi ._. Így hát már csak az ajándék elkészítésén kellett gondolkodnom, de ezen sem töprengtem túl sokat. A mami és a papa szokott örülni, hogy ha rajzolok nekik, így a zsírkrétáimra és briliáns művészi vénámra bíztam az ajándék kérdését, és amint ezzel elkészültem, akár már indulhattam is volna Surprised Sajnos még aludnom kellett egyet, de reggel már korán felkeltem, hogy minél hamarabb végezzek a feladataimmal az osztagban. Otthon aztán a mami felöltöztetett szép ruhába, én pedig ragaszkodtam hozzá, hogy abban a topánkában mehessek, amit Hajime-kuntól kaptam, sőt, még a tőle kapott szemkötőt is eltettem, hiszen ki tudja mikor lesz szükség a kalózok vezérére! Surprised
Mire Michi nee-chan értem jött, addigra már készen álltam az indulásra, viszont előtte még tennünk kellett egy kis kitérőt, mert kijelentettem, hogy nem ketten fogunk átlépni a senkai kapun Surprised Michi nee-chant magam után húzva lódultam meg a 8. osztag felé, hiszen én egy tisztességes kalóz vagyok, és a galád briteknek is megengedtem, hogy képviseltessék magukat a túsztárgyaláson. Nayo-tannak is jönnie kellett, mert neki is nagyon örülni fog Rei-tan, és most az ő boldogsága volt a legeslegfontosabb! *.* Cserébe még az is türelmesen kivártam, amíg csigalassúsággal elkészült, sőt még igyekeztem egy kicsit segíteni is Michi nee-channak, pedig meg kéne már tanulnia Nayo-tannak egyedül felöltözni, ha egyszer hozzám méltó harcos akar lenni. Így a britek sosem lesznek izgalmas ellenfelek, márpedig riválisok nélkül unalmas a kalózélet, hisz nincs benne izgalom, csak gazdagság.
Michi nee-chant illedelmesen, kézen fogva követtem, lépteimet szaporázva az utcákon, Nayo-tan meg viselkedni is megtanulhatna már igazán, egészen méltatlannak minősítettem a jelenlétét kicsiny kompániánkban, ahogy be nem állt a szája és össze-vissza ugrált. Majd biztos meg lesz mondva Mitsu nee-sannak, hogy rossz kislány volt. Bezzeg én csendben, szót fogadva viselkedtem, mert láttam Michi nee-chanon is hogy ideges, és én nem akartam súlyosbítani az elmebaját. Biztos hiányoznak neki máris a nyuszikák meg Nobu nii-san és azért tűnik olyan riadtnak a tekintete. Ám én mégis inkább arra fogadtam volna, hogy Nayo-tan idegesítette. Akinek rózsaszín haja van, az nem normális, sőt, az se akinek vörös. Ha nagy leszek, biztos nem fogom ilyen színűre festeni a hajam, mert akkor én is olyan buta leszek, mint Nayo-tan vagy Tsuki-tan vagy Chichi nee-chan.
- Waaaaaaaaaai~ *.* - lelkesedtem Michi nee-chan szavaira, hiszen ha ő azt mondta, hogy megjöttünk, akkor annak is így kell lennie. Ám mikor megpillantottam, hogy hová is, leesett az állam! Káprázatos, csodálatos, lenyűgöző búvóhely, micsoda főhadiszállás! *.* Szörnyű irigység lett úrrá rajtam, hadat kell üzenni a Karakuraizereknek és elfoglalni a bázisukat! Bennük biztos méltó ellenfélre találna a csokikalózhajó legénysége, szemben a britekkel!
- Rei-tan hol van, Michi nee-chan? blink - rángattam meg kísérőnk ruháját, hiszen mikor beléptünk, akkor nem láttam őt sehol. Biztos csak belecsöppentünk a játék közepébe és éppen bújócska van! Surprised Fedezékbe! Gyorsan el is bújtam az asztal alatt és összehúztam magam kicsire, hogy biztosan ne találhassanak meg. Bár igazság szerint én most jobban szerettem volna Rei-tant látni, mint megnyerni a bújócskát...
Vissza az elejére Go down
Yamakida Tsuki Reiko
12. Osztag
12. Osztag
Yamakida Tsuki Reiko

nő
Hozzászólások száma : 72
Registration date : 2010. Aug. 13.
Hírnév : 34

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Cl0te6000/15000Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) 29y5sib  (6000/15000)

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) EmptySzomb. Júl. 21, 2012 11:22 am

Tukisztikus sülimüli napocskám

Úgy bizony, egy embernek egy évben egy szülinapja van ám. Sajnos csak egy, és én ezt egyáltalán nem értem. Pedig a nővérke is elmondta, meg a hős lovagom is elmondta, szóval nagyon sokan mondták, néhányan furcsán meg hosszan beszéltek ráadásul, hogy biztosan megértsem, pedig nem vagyok én buta attól még, hogy nem tudom, mit is jelentenek a kicsi bogarak a papírokon, meg nem csak a papírokon, hanem a nagy plakátokon, meg a boltokon is, például abban is, ahol én a tukit megláttam, ami már majdnem olyan csudijó dolog, mint egy kistesó. Azért egy kistesót jobban szeretnék, de most, amit még egy kistesónál is jobban szeretnék, hogy nagyon-nagyon megölelgethessem Miyoko-chant, meg Nayoko-chant, mert úúúúgy, de úúúúúúúúúgy hiányoznak, hogy nagyon! T^T Szóval annyira, hogy nagyon-nagyon, amennyire még a kistesó sem, akit még nem hozott a gólya, pedig már megmondtam én Misisonkának, hogy hozzon nekem, és az se baj, ha nem a gólya hozza, jöhet felőlem nyusziháton, igaz, a picinyuszik nem biztos, hogy elbírják ám, mert ők még picikék, még micikékebbek, mint a hupikék törpikék, meg mint Nayoko mamija, mert ő is nagyon Micike, biztosan nem véletlenül hívják Micukának, kár, hogy Nayokonak nem ilyen pici micis neve van, pedig ugyanolan kis pocok, mint a törpikék. Szóval ott tartottam, hogy már nem tudom, mert megint elvesztettem a fonalat, mint a kiscicák, ha olyan helyre görgetik, ahol nem szoktak játszani, mert bizony nem minden kiscica szeret az ágy alatt játszani, a két szememmel láttam! Surprised Amit pedig én látok, az úúúúúgy van, amit pedig nem látok, az nincs úgy, kivéve, amiben hiszek, mert a Mikulás is létezik, csak sajnos évente csak egyszer jön, az meg nagyon sok idő, én pedig nem tudok ám olyan sokáig fenn maradni. Már csak ezért is többször kéne ünnepelni a karácsonyt, mondjuk minden évszakban, és akkor mindenkinek lehetne több szülinapja is, meg a húsvéti nyuszik is gyakrabban csipognának a kiscsibékkel meg Pimpinkinnel, mert hát milyen húsvét az, amikor nem énekelünk együtt Pimpinkinnel? Nem, nem, Pimpinkin nélkül nincs húsvét, de még csak napocska sem mehet aludni anélkül, hogy legalább egyszer el ne énekeljem az egyik dalocskáját. Mert én szereten éneklni, mert az egy nagyon jó dolog, mert hát annyira, hogy nagyon. Mégpedig annyira nagyon, hogy ki is találtam bizony, hogy ha legközelebb valakinek születésnapi napocskája lesz, akkor nem ám gesztenyebábukat csinálok neki, nem is kisvirágokat fogok neki hajtogatni, és még csak nem is rajzolni fogok, meg szorgoskodni, mint a méhecskék, hanem énekelni, mint ahogyan a csiripelő kismadarak teszik azt minden reggel az új ablakom előtt. Mert bizony, nekem új ablakom van, és most már nem is a kabócák ciripelő hangjára ébredek, vagyis néha arra is, de sokkal többször a madarakéra, már amikor felébredek, mert van, hogy nagyon sokáig alszok, vagy visszaalszok, vagy csak úgy teszek, mintha aludnék, csak hogy ne kelljen felkelni, mert annyira más itt minden, meg nincs az anyu sem, hiába tudom, hogy nővérkéék játszanak velem meg megetetnek, azért az még sem az igazi, és nem olyan, mint amikor a mami csinál nekem fincsi macikávét, meg nyuszikakaót, meg cica alakú omlettet, meg palacsintatátetét, meg titít, de még csak cicamintotót sem ehetek itt, mert senki se tudja elkészíteni, és még Miyoko sincs, meg Nayoko sincs, hogy megoszthassam velük a legmincsibb kaját.
Szóval mondtam is Tütü-channak (Aoi), hogy nekem mennyire hiányzik minden, mert hogy én nem is akartam ide jönni, meg olyan furi-muri volt minden, hogy én még mindig morci vagyok, hogy egyik nap még az ágyikómban alszok, aztán Kiki-bánál (Keo) ragasztottam a leveleket, vagyis csak a mintájukat, hogy szép színes legyen, csak sajnos nem volt rózsaszín, ő pedig nagyon örült neki, mert azt hitte, túljárhat az eszemen, csak én annyit szoktam festeni, hogy tudom én, hogy ha a pirosat jól keverem be a fehérrel, akkor az bizony szép rózsaszín lesz, így tapasztottam ám a temperát oda, ahová csak találtam, még a nózimat is összekentem vele, de nem bántam, mert volt miért jó sok bubit kérnem a vízbe, amikor fürödni kellett, mert azt szeretem, ha jó szappanos minden, kivéve a szemem, mert az nagyon csíp, főleg a samponizétől, mert amivel most kutyulják össze a hajamat, az mindig belemegy a szemembe a sok habbal, aztán fáj meg csíp is, és én azt nem szeretem, de én akkor is hableány leszek egyszer, mert a tengeri habok nem olyanok, mint a tusfürdőhabok, meg azok nem szappanosak, mert akkor belefulladnának a halak.
Szóval tehát, festettem temperával leveleket, mármint nyomkodtam őket, amerre csak lehetett, meg amerre nem lehetett, bár igazából mindenhova lehetett, és Kiki bácsi semmiért sem haragudott ám, mert ő már csak ilyen bolond, mint egy bohóc, csak sokkal okosabb, meg nem olyan ijesztő, hiába vannak ám firkák a bőrén, amiket nem lehet leradírozni még szuperradírral sem, pedig azzal aztán mindent le lehet radírozni, még a tollat is, meg a tintát, csak tisztára kiviszi a papírt, meg kapirgálja kifelé, és csúnya lesz tőle, ezért nem használom inkább a tollat, amúgy is túl hamar kifogynak, vagy szétesnek, szóval mindig van vagy lesz velük valami baj.
Szóval aztán betoppant Miyoko, és olyan furcsán viselkedett, hogy nagyon furi volt, meg azt mondta, nem is ismer... Talán tényleg elfelejtett? Talán tényleg nem számítok már senkinek?
Szóval tehát, annyira sokat gondolkoztam ám ezen, meg azon is, hogy mi mindent fogok én elénekelni, ha valakinek legközelebb szülinapja lesz, hogy nem csak arról feledkeztem meg, hogy Misisonka tartozik nekem egy kistesóval, és nagyon fogom utálni, ha nem hoz nekem egyet, mert ő nyuszitündérkefelelős, és teljesítenie kell a kívánságom, amit lebogaraztattam a nyuszikás papírra egy nénivel, és még a tukiról is megfeledkeztem, pedig én tényleg nagyon szeretnék ám egyet, persze Pimpinkinről már nem feledkeztem meg, mert őt sohasem felejteném el, bezzeg a szülinapom, azt bizony elfelejtettem, de nagyon! Nem tehetek róla, állandóan nővérkémmel kellett lenni, meg megszokni mindent, pedig én úgy, de úgy vártam, hogy végre én is ünnepelhessek... biztosan az a buta ovi tehet róla! >_> Hiába mondtam én nővérkémnek, hogy én többé nem megyek oviba, mert nem akarok oviba menni, mert tele van az a hely buta emberekkel, főleg buta kislányokkal, akik kicikiznek, ha én csak kéket és mindig ugyanazt a kéket akarom felvenni. Ha ők is annyira szeretnék-meretnék a tengert, mint én, akkor ők is viselnék a kéket olyan szívesen, mint én.
Szóval az úgy volt bizony, hogy volt viszont, aki nem feledkezett meg róla, amíg én igen, meg amíg nem tudtam aztat, hogy hogyan, meg hogy akkor rólam is meg van-e feledkezve Miyoko vagy sem, viszont szeretem a szerepem, meg a szuperhősöset, meg a faházikós kirakósat a fa tetején, mert az milyen jó móka már, meg velük mindig lehet jókat játszani, főleg, hogy így meg tudom kérdezni Dede-chant (Kanade), hogy mit is kéne nekem énekelnem, ha valakinek szülinapja van, meg hogy miért hívják szülinapnak a szülinapot, mert én ezt sem értem, meg persze hogy miért nem lehet minden évszakban szülinapot, meg karácsonyt, meg húsvétot ünnepelni, egymás után, egyszerre. Így aztán, tehát meglepődtem ám a nagy felforduláson, mert mintha többen lennénk itt, mint amennyien szoktunk, pedig még csak nem is egy kiscicát kell lehozni a fáról, hanem csak valamiért van egy olyan fura érzésem, hogy nem tudom, mi, szóval... nem emlékszem, mi volt az. Azt tudom csak, hogy mindenki sürög, meg forog, úgyhogy én is forgok egyet, meg futizok ám oda Tütü-chanhoz, hogy megkérdezzem, mi történik, és ki, ez mi ez, az a csúnya bácsi, akinek szögek vannak a fejében, és nem fáj az neki, hogy tele van szögekkel? Mert ezt bizony már Kiki bácsitól is meg akartam kérdezni, de ennek a bácsinak még több szögecske van a fejében. Ha pedig azt mondja, nem fáj, lehet, hogy még én is kérek egyet, persze csak egy olyat, ami nem ilyen nagy, hanem olyan picike, mint az újszülött kisnyuszikák. :3
- Kiki-shan, Kiki-shan! - futizok oda, meg lihegek kicsiket, mert látom, hogy vagyunk, csak épp azt nem tudom, mennyien. De még mennyire, hogy nem tudom! Még nem látom a bújócskázó Miyo-chant, se pedig a Tattuszfant, de látom, én már látom aztán Misisonkát, és ha Misisonka itt van, az azt jelenti, hogy biztosan hozott nekem tukit vagy kisöcsit! *3*
- Kiki-shan! Dede-chan! Söges bássi! Bemutatom nektek a nyusik legnyusibbikát, Misisonkát! *o* - ragadom kézen, mert hát valahogyan oda kell vinnem mindenki máshoz, azzal pedig ráérek törődni, hogy miért ez a nagy herce, meg a hurca, meg a sok lufi, meg ilyen színes papírbogarak, amiket nem tudok kibogarazni, mert nem értem a betveket, de annyira se nagyon, mint a fiúkat, meg a felnőtteket, olyan izék mindketten, főleg, ha a fiúk még felnőttek is, na az aztán mindennek a teteje. Ezért is akarok kisöcsit, az majd mindig pici marad, mint az iiiiiiiihiciri-piiiiiiiiiiiiiiiiiihiciri nyuhuszikácskák. *w*
- Misisonka, ugye hozzám jöttél? Mondd, hogy hozzám jöttél! *-* Képzeld, megtanultam ám egy somó új daloskát, amíg nem láttál, és olyanokat, hogy te azokat bizti-mizti nem ismered ám. De ne aggódj, majd én megtanítalak rá, nehogy lemaradt róla. Ugye hoztál nekem kisösit? Én úgy seretnék egy kisösit! *q* - lelkesen csimpaszkodok, meg nyúzom a ruháját, meg húzom szét a kabátját, hátha alatta lapul, meg kukkantok a háta mögé, ne rejtegesse előlem a kisöcsimet, akire már annyira régóta vágyok, hogy csak nagyon. Még jobbat kapok viszont, sokkalta jobbat, mint amilyen egy kisöcsi, nézek bele, véletlenül kukkantok oda, szóval tehát meglátom a bokrocskát, a mellette ácsorgó Nayokócskát, meg a bokorban kuksoló Miyokót is. Felejtek mindent, amit kell, mert nekem ez nem kell, se a tuki, se a kisöcsi, mármint kell az is, de nem annyira, mint Miyoko, meg Nayoko, mert annyira hiányoztak nekem, annyira akartam, hogy itt legyenek, vagy én ott, meg nem is igazán értem ezt az egészet... T^T
- Miyo-shan, Nayo-shan... TTT__TTT - hüppögve esek a popómra, ha csak Misisonka, vagy Tütü-chan, vagy Dede-chan, vagy Szögesfejű bácsi meg nem tart, nehogy összekoszoljam a ruhám, ami nem a legszebb, nem a legtisztább már, de én nagyon szeretem, mert kék, azt pedig még jobban szeretem, mint a többi színt. Következő dolgom hát, úgy, de úgy megölelni mindkettejüket, ahogyan csak tudom, szorítom át őket a kezemmel, és mindkettejüket egyszerre magamhoz húzom. Tudtam, hogy az csak egy csúnya álom volt, Miyoko nem mondaná azt nekem, hogy nem ismer.
- Annyira, de annyira nem tudtam, mi van veletek! - meg azt sem, hogy velem mi van, de erre most nem érek én rá egyáltalán, ráncigálom őket a bulira, mert biztosan újratalálkozási buliról van itt szó, nem pedig másról. És aztán, most játszhatunk úgy, ahogyan régen? Vagy talán nekik is dalokat kell majd énekelnem? Mindent csinálni akarok, mindent, amit csak lehet. Misisonkának persze tartozok egy puszival, olyan jó cuppanóssal, mert a létező legszebb ajándékot hozta el nekem, elhozta nekem Miyokot meg Nayokot, és így végre újra együtt lehetünk! Szaladok vissza hozzá következőnek, hogy megkérjem arra, hajoljon le, és nyomok az arcára olyan puszit, amilyet eddig csak a mami kapott, meg nővérkém, és senki más, legfeljebb a kiscicák, ha nem futiznak ki a kezemből. Tudom, tudom, a popsijukat kell fogni, hogy ne fájjon nekik, de akkor is mindig elszökdécselnek. Misisonka azonban nem szökdécsel, főleg, mivel biztosan megjárta nekem még az Óperenciás tengert, meg még azon is túl, a viharokat, a nagy Özönvizet, meg a szivárvány végén a kincset, meg az Üveghegyet, hogy mindezt elhozza nekem.

Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)   Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye) Empty

Vissza az elejére Go down
 

Karakura Raizer Team főhadiszállása (búvóhelye)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Karakura Town ::   :: Óváros-