Nincs kedvem semmit sem írni, de a lényeg: Emberek világa - Retsu vs. Hito

Előzetes Vaizardról:

Hito épp a negyedben járt vásárolni élelmiszert, italt a többieknek, mert most ő volt a soros. Már hat boltot végig ját egy kilo kenyérért, még szerencse, hogy autóval jött. Végig futni a boltokat a 7-8 éhes száj miatt, nem éppen kellemes volt. Hirtelen érzett valami furcsát az egyik 200 emeletes panel felől. mintha valami jönne egy távoli helyről. Furcsa zavart érzett a szellemi energiában. Olyan érzés volt, mint egy roham, ezért Hito tudta, hogy nagyon közel van a Gargata. Hito a kocsihoz sietett, ami leginkább egy terepjáróra hasonlít, mint egy hétköznapi autóra. Út közben majdnem el is ütötték, de ez nem zavarta. Gyorsan egy sikátorba futott, ami bűzlött a csatorna szagtól és a két épület között ugrálva feljutott a 100 emeletes tetejére. Ezután felugrott a 200 emeletes oldalára és futni kezdett felfelé. Egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, de Hito be akart melegíteni, mielőtt harc elkezdődne. Mire felért látta, hogy egy fekete rés épp nyílni akart a tetőn, a levegőben. Hito kihúzta a kardját és a vállára rakta, várta az ellenfelét a levegőben állva.

Előzmények

~Annyira unatkozom, megkérem Aizen-samat, hogy engedjen le a földre egy kicsit szórakozni.- gondolkoztam miközben kiléptem a szobámból. Az espadák gyűlésterme felé vettem az irányt ahol Aizen a trónján szokott ülni. Mikor odaértem beléptem az ajtón és mélyen meghajoltam.
-Üdvözlöm Aizen-sama!- köszöntem neki.
-Üdv. Retsu!- köszöntött halkan majd intett, hogy kiegyenesedhetek.
-Mondd Retsu, mit szeretnél?- kérdezte
-Aizen-sama egyszerű kérésem lenne. Mostanába semmi sem történt itt Las Nochesben és őszintén szólva nagyon unatkozom. Tehát szeretnék a Földre látogatni és ha szembe találkoznék pár shinigamival, hadd játszak velük...- jelent meg egy halvány mosoly az arcomon a kérésem végén. Látszott rajta, hogy figyelmesen végig hallgatott.
-Értem.- mondta mire kis csönd honolt a terembe.
-Nem bánom, elmehetsz. Jó szórakozást.- mondta.
-Köszönöm.- mondtam majd miután köszöntem neki eltűntem. Miután kiléptem a fekete átjáróból egy hatalmas panel tetején jelentem meg. Kisebb energiát engedtem ki magamból, mivel tudtam, hogy ezt csak az erősebb shinigamik, vaizardok fogják megérezni. Pár perc múlva egy vaizard jelent meg a levegőben.
-A nevem Hokorashii Hito, Vaizard.- mondta mire feltámadt a szél.
-Üdv. Az én nevem Retsu Aigoro, 2. espada.- mondtam jég hideg hangon.
~Hmm... Egy vaizard, végre. Meglehetősen jól fogok szórakozni.- jelent meg a szokásos ördögi vigyor az arcomon.

Retsut egy hatalmas panel tetejére dobta ki a Gargatája, s nem tellett el pár másodperc és Hito jelent meg a több száz emeletes épület felett a levegőn állva. Zanpakutoját a vállára rakva. Ekkor már éjszaka volt, s a városban felgyulladtak a fények. Hito lesétált a tetőre, mintha a levegő csupán egy lépcső lenne.
- A nevem Hokorashii Hito, Vaizard.
A szél feltámadt. A csendet a szél suttogása, és a két ellenfél ruhái zavarták meg. Hajuk csak alig lobogott a szélben, ezek szerint szinte csak szellő fújt a sok száz méteren.

Megunva a tétlenséget felemeltem a kezemet és felé tartottam. Az egyik ujjamon egy kis zöld gömb jelent meg.
-Cero.- mondtam mire egy energia sugár indult el a vaizard felé. Eközben sonido nélkül mellette jelentem meg és felé ütöttem. Miközben felé ütöttem a bal kezemmel a tok oldalába épített kést vettem elé és azzal is felé szúrtam.
-Mi lenne ha a finomkodást befejeznénk és te a maszkoddal és a shikaioddal támadsz?- kérdeztem miközben egy másik panelen jelentem meg. Lassa előhúztam a kardomat és felé tartottam.
-Kezdhetjük a harcot.- mondtam majd melette jelentem meg miközben felé vágtam. Eközben a késemmel a karja felé szúrtam.

Hito meglepődött a gyorsaság miatt, de higgadtan szembeszállt a Vasto Lorddal. Kardjával kivédte a vágást, s a szúrás fölött átvette az uralmat – megfogta a kezet -, mindezt hátat fordítva, az egyszerűség miatt. Ezután habozás nélkül hátra rúgott teljes erejéből. Retsut gyomorszájba rúgta és a panelről leeshetett volna, de a levegőben megállt és felállt. Eközben Hito pozícióba állt, és a bal karjával fel teleportálta a maszkját.
~ Szóval nem lacafacázol mi? Nagy franc vagy te. Vasto Lord szintű erőt érzek benne. Sokáig fog tartani. Viszont a kaját haza kéne vinnem, nem baj, biztos más is elmegy majd bevásárolni és holnapra nem is kell.
Hito Retsu mellé snupozott és épp szúrni akart Hakuryuujinnal, közben üvöltötte, hogy „Shikai Haku!” Ekkor két esélye volt Retsunak el kerüli, vagy kardjával kikerüli.

Hito mellém snupozott és épp szúrni akart zanpakutoujával, miközben üvöltötte, hogy „Shikai Haku! Nagy jelentőséget nem tulajdonítottam a kiáltásnak inkább egyszerűen elcsaptam magamtól a pengét a kezemmel.
-Én sokkal több kell, hogy megsebezhess.- mondtam miközben hasba rúgtam. Túl gyors voltam, hogy reagálni tudjon így a fal felé repült, de még épp időben szúrta le a kardját aminek segítségével megállt. Eközben egy zöld kör jelent meg az ökölbe szorított kezem körül.
~Ez a bara meglepetést fog neki okozni.- gondoltam, de ekkor már felé száguldott a villámgyors zöld gömb.
~Még nem használom a ressurrecttiónt.- gondolkoztam miközben védekező állást vettem fel majd Hito felett jelentem meg egy cerot töltve.
-Örülök, hogy egy vaizarddal kerültem össze, hisz neked hollow erőd is van.- mondtam miközben ellőttem a cerot. Meg se vártam az eredményét egy sonidoval megint egy másik panelen jelentem meg.

A Barat a saját, barna színű barammal megfékeztem és Retsu szavait figyelve észrevettem, hogy egy zöld Cero közelít felém. Gyorsan ereszkedtem lefele, s közben egy Barat engedtem el, hogy a Cero egy részét lelassítsa és időban ki tudjak sonidozni.
~ Aljas egy húzás, de tetszik a fiú. – ekkor egy széles mosoly került az arcára és Restu elé sonidozott.
- Te féreg!
Megfogta Aigoro bal karját és a jobb öklével mellkasba ütött egy gyors sorozatot, utána a fejet becélozta szinte 1 cm közelről Baraval. Ettől Retsu esett lefele a mélybe.
- Ennyivel nem úszod meg.
Hito leugrott a hollow után. Amikor már majdnem utolérte, az ellenfele felkellt a gyors eszméletvesztésből és megállt a levegőben mintha semmi sem történt volna. Felnézett és látta, hogy Hokorashii-kun feléje zuhan készülve a vágásra.

- Xaah! – mondta a sérülései miatt. ~ Szóval a Hierrom nem tökéletesen üzemel, nem baj, de legalább egy egyszerű szúrás nem sérthet meg, de talán az övé igen, érzem, hogy egy szinttel erősebb nálam, de nem számít. Még mindig a saját hitemben élek. Ki kell b.sznom vele. ~
A vérzés hirtelen elállt, de a rossz hír az, hogy kettő Bara közeledett felé. – Oooh te szemét. – Az egyik zöld Barat kivédte a saját Barajával, de a másik zöld eltalálta. Egy kis fájdalmat érzett a mellkasán, de semmi sérülése nem volt a támadásból. ~ Legalább a Hierrom ez ellen jól működik. Kár, hogy le lett leplezve, de legalább tudom azt, amit kell tudnom a Hierromról és a Baramról.~ Hito gyorsan felrepült Restuhoz, akit fejberúgott s az betörte az ablakot, de nem borult be a terembe, mert a levegőben még tudott fékezni, és az emberek szerint az az ablak "tőrhetetlen". Utána Hito újra Retsu után repült, hogy egy gyors szúrással megoldja a gondot. A levegőben érezhető volt, hogy Hakuryuujin is besegített, valamint Hito összegyűjtött energiáját is érzékelni lehetet, mint szemmel, mint nemtomhányadik érzékkel, ugyanis Hito körül egybe forrtak a sárga energia foszlányok, amik Hitoból sugároztak. Vajon Aigoro kitér a támadás alól így Hito beborulna a terembe, s emelett így valamilyen szinten megszégyenítené Retsu Hitot? Vagy a Vasto Lord tesz valami mást ennek ellenére?

Hito egyet sonidozott és épp az oldalfalnak támaszkodott várva Retsu kielégülésére. Az emeleteket összeomló Cero ugyan nem ért semmit sem ebben a helyzetben, de volt némi káros következménye a zöld romboló fénysugárnak. Az üvegek kitörtek és pár törmelék is tönkre tette az ingjét. El kezdett tapsolni és akkorát röhögött, hogy a madarak is minél előbb elrepültek a közeléből, eközben felfele sétált a levegőben akár egy csigalépcsőn. Amikor egy szintbe megállt Retsuval, abba hagyta a nevetését és nagy mosolyt eresztett az arcára. Így olyan volt a tekintete, mint a rókáé.
- Majdnem, pár pillanatot ott maradtam volna és talán megint meghaltam volna, vagy nem. De legalább az ingemet tökéletesen tönkre tetted – kacsintott egyet Retsu felé. – Most én jövök!
Hito gyorsan Aigoro elé sodinozott, és a törmelékek peremébe tolta irtó nagy sebességgel, amit áttörtek, mintha a beton darabok csak tollpihék lennének a párnából. Retsu látta, hogy Hito maszkja kicsit megrepedt az állánál, de nem volt vészes. Retsu egy séles mosolyt adott le, ami miatt mégjobban bepöccent Hito.
-Hadou 31, Shakkahou! – A kidou segítségével közvetlen közelről sikerült még nagyobb sebességgel belevezetnie a kiszemelt harmadik épületbe, ezután Balaval ráomlasztott pár emeletet amennyire gyorsan csak tudott. , ezután sodinoval kikereste a törmelékből Retsut és a legközelebbi álló falna nyomta úgy, hogy ellenfele lába még földet se érjen.
- Hadou 01… - vajon kikerüli az Arrancar?

- Oda ne rohanjak a gyönyörű bőrödért édes! – valamennyire képes lett gogolásba kelni. – Veletek hollowokkal nincs gondom, de Aizen megcsókolhatja a SEGGEMET! – Ekkor felugrott (ki tudott csúszni Retsu markából) és a fal segítségével átlendült Retsu mögé. Ezután 2 Barat el tudott küldeni és sodinoval Retsu ellé termett. Rálépett az ellenfele hátára és a jobb kart kezdte kicsavarni az óra járásával ellentétesen.
~ Mi a francot tegyek vele? Kettes szintű, alig bírok ártani neki, de legalább az egyenruhájának ball ujját megsemmisítettem. Fő, hogy legyek továbbra is optimista Heh.
Hirtelen kifele nézett és arrafelé hajította, amerre kezdődött az egész, de eléggé nagy gond volt, hogy a fő tartó oszlopot is eltalálta, ezért sodinozott a közelebbi panel tetejére (még szerencse, hogy nem omlott rá az épület). A negyedik ház tetején Hito használta a Zanpakutoja erejét.
- Hakuryuujin Dakata! – Retsura mutatott kardjával.
A szél egyenesen tombolni kezdett, amit Hito irányított. Először megmozgatta Retsut ide-oda lökögette, majd egy határozott mozdulattal az elsőnek félig összeomlott épület oldalába vezette, majd fel és ledobálta Retsu egyenesen a betonútba úgy négyszer-ötször, majd megindult Retsu után, akit épp feltápászkodás közben talált el. Az erő akkora volt, hogy az eddigi krátert kétszeresére nyomta. Hito nagy szemekkel nézett, mert Retsu fél térdre ereszkedve markában tartotta Hakuryuujint, de legalább az egyenruha felső része hiányzik és az alsó része is kezdett lebegni.

Hito épp eszméletlenül feküdt, de Retsu ezt kivárta. Hito visszaemlékezett Gigou mesterre. Egy öreg, hosszú, fehér bajuszos hadvezér. A kopasz úriember szavai zengtek Hito fejében.
~ Egyszer nagy vezető lesz belőled fiacskám, ha nem felejted magad előtt a célt. Védd meg az embereket, védd meg a földet, ami szeret és felnevelt. Mindig a békéért és sosem a hatalom sosem megoldás. Emlékezz, sosem az erő számít, hanem a tapasztalat. Így juthatsz el a mennyekbe a hősök közé.
~ Mesterem sosem tudta mennyire igaza van, hogy a Mennyem valójában Soul Socity volt, de kiüldöztek, és soha nem térhetek vissza. Csupán reménykedhetek. De mit csináljak most? Az ellenfelem olyan erős, hogyha teljes erejét kihasználja, nekem több lesz, mint végem. Behódolásról meg szó sem lehet. – hajdani bokszedzőm jutott eszembe még 1956-ból egy meccsemen. Épp veszítésre álltam.
~ Gyerünk Hito üsd ki azt a rohadékot! Nem az ereje számít, taktikázz, fáraszd ki. Ember vagy, nem robot adj bele 110 százalékot. Akard a győzelmet, legyél a legjobb Ökölmester! – az nap győztem a mongol bokszos ellen.
~ Igazad van.
Ekkor hirtelen kinyitotta a szemét, a lélek energiája kicsit megugrott, és a jeleit is látni lehetett újra. Ekkor Aigoro hátrébb állt és mosolygott. Sárga l.e. szállt fel a levegőbe, úgy nézett ki mintha égne Hito. Sodinozott és Retsu mögött állt. Megfogta az ellenfele haját és a félig összeomlott panelbe dobta, ami még inkább összeesett, de nem Aigorora, mert Hito tudta, hogy ez csak enyhe karcolást okozhat. Egyszercsak Hito elé termett Retsu. Hito sokszor sodinozott Retu körül. Az Espada csak pásztázott a szemeivel maga körül, majd hirtelen eltűnt előle. Felette állt kb. 200 méterre.
- Hakuryuujin Dakata!
Hito egy újabb sorozatot romboltatott Retsuból. Ez után:
- Hakuryuujin Fusshoku! - ekkor a szél egy újabb helyre összpontosult és azt Hito kilőtte Retsura a szelet tornádó formájában.
Pár perc múlva Hito berepült a tornádóba és végig középen repülve zuhanó repülésben egy utolsó csapásra szánta el magát Hito. Haku is üvöltött akkorát, hogy a szomszédos (volt/épp) panelek tükrei még jobban eltörtek. Hito leadta a csapást és ki sodinozott a hatalmas kráterből. Hito a kráter közepére figyelt. Retsu felállt, és teste vérzett, de nem volt vészes. A támadás, amibe 110 %-ot beleadott jó volt valamire, de nem sokra. Htio végig nézte Retsut és látta, hogy a Vasto Lordon csupán az-az egy seb van és pár zúzódás. Majd magára nézett. Teste minden porcikája fáj. A feje is vérzik és a szája is vérzett. A maszkja negyede letört. Kapkodta a levegőt, ahogyan csak tudta. A támadást egy hatalmas nevetés viszonozta.
- Lebuktam. – Leszegte a fejét. Már nyugodtan vette a levegőt, majd felnézett. És a szemét kiszúrta Retsu mosolya.

Hito furcsállta az egészet, nézte ahogyan haladt felfele Retsu.
- Hamarosan tlaálkozunk!- köszönt el Retsu.
Hirtelen visszanézett pár pillanatra Retsu és egy újabb mosolyt ejtett. Hito egy Barat küldött Retsura, de csak búcsúzás jeléül egy kis ajándékkal, de nem hatolt be a fény nyalábba, ezt tudta Hito.
- Hamarosan találkozunk Retsu Aigoro! ~ Érzek benne valami furcsát, képes lenne átállni is. Hm… lehetetlen! ~ - ezzel eltűnt az Espada.
Ahogy eltűnt a Vasto Lord a másik dimenzióba, olyan gyorsa transzformálta le magáról a törött maszkot. A következő pillanatban összeesett a kard mellette állt a földbe állítva. Hito a pengére nézett.
- Szép volt barátom. Nagyon jól bírtad Hakuryuujin.
~ Te se csináltad rosszul, majd legközelebb.
- Igen, majd legközelebb…Hito pihent egyet a földön pár percet, majd feltápászkodott és elrakta a kardját.

Minden csupa romos volt és az új környezet miatt nem tudta, hogy hol rakta le a kocsit. Elkezdett a biztonsági zár kapcsolóval szórakozni, hogy minél előbb megtalálja. Végül megtalálta az összezúzott autót. Egy percen keresztül nézte a toltál káros autót és gondolkozott.
~ Ezért kinyírnak a többiek, csúcs. Nem baj, veszek másikat… valamikor. ~ Az összezúzott autóban talált egy koszos inget az ülés alatt, amit nyugodtan felvett, hiszen a harc közben széttépődött az ingje és a trikója. Gyorsan még beugrott még a non-stop boltba bevásárolni újra. Este 9 körül ért haza gyalog és a folyosókon szépen csendben lopódzott. Egyszer csak hirtelen elhalkult a zene Hanabi szobájából. Hanabi Shiori A nyitott ajtónak támaszkodott. Szemöldökét felhúzta és tovább akart menni. Sawamura Seiji jelent meg a színen és előhozta a bevásárlási témát. Hanabi megfordult, mert őt is érdekelte, hogy miért késlekedhetett a kedvenc Chips-e.
- Tényleg Hito hol voltál? – kérdezte Seiji.
- Jól mondod. – kezdett érdeklődni Hanabi a Chipséért.
- Továbbtartott a beszélgetésem a haverokkal, mint gondoltam.
- Előfordul. Amúgy rendeltünk Pizzát.
- Ezért mentem el boltba? :weird:
- Ugyan már. – Ekkor Seiji már ügyet sem vetett. És Hanabi is pizzázni ment. – Kocsi hol van? – A folyosó végéből kérdezte Hitotól, Seiji, de nem felet senki. Ekkor Hito a szobájában pihent.
~ Hú ha meg tudják…



ENDE

Hokorashii Hito írta:

Egyszer csak hirtelen ajtó nyílt és Hanabi Shiori rávetődött és azt kérdezte hol volt ilyen sokáig. Már szinte Hito fejét verte volna a parkettába, gondolta beépíti. Sawamura Seiji jelent meg a színen és leszedte Hitoról Hanabit, közben röhögött.
- Tényleg Hito hol voltál? – kérdezte Seiji.
- Igen!? – szólt bele Hanabi.- Tovább tartott a beszélgetésem a haverokkal, mint gondoltam.
- Jól van semmi baj, gyere. Amúgy rendeltünk Pizzát.
- Ezért mentem el boltba? :weird:
- Ugyan már. – Ekkor Seiji már ügyet sem vetett. És Hanabi is a kajálni ment egy kicsit. – Kocsi hol van? – A folyosó végéből kérdezte Hitotól, Seiji, de nem felet senki. Ekkor Hito a szobájában pihent.
~ Hú ha meg tudják…..

Izé, most WTF?!
Azért jó hogy erről megkérdeztél, már nem azért mondom.....
Főleg hogy Shiori jellemét még senki nem ismeri, mivel új kari és csak most kezd kibontakozni, de semmiképp nem egy nyakbaugrálós liba -.-
Még az atyaúristennek se ugrálnék a nyakába. Max elintézném egy kérdéssel hogy merre jártál, márha egyáltalán nem a szobámban ücsörögnék ahol épp bömböl a zene, ami azt a célt szolgálná hogy ne halljam a kedves lakótársak ordítozását...

Elnézést, de részemről egyenlőre csak ennyi...

Ugyan már, ennek a szerep jelentősége nincs. De legyen, megváltoztatom, ja meg sztem ilyet Pm-ben beszéljük meg.