Shin és Seiji edzése egymás ellen ( 1 v 1 ) a város mellett az erdőbe

Megérkezünk nem messze a várostól, alattunk egy sűrű erdő, valószínűleg itt nem lát meg minket senki se.
- Ez a hely szerintem megfelelő.
Körbe nézek még azért a biztonság kedvéért majd a kardomért nyúlok és előveszem, a tokban hagyom egyelőre és csak egy 1/5 lehet érzékelni az ( 2000) erőmnek és a maszkom se öltöm még fel.
~ Kíváncsi leszek...
- Kezdj te.
Hátrébb megyek és várom a támadását.

-Rendben, de ne ijedj meg...
Seiji arca elé tette a kezét és egy hirtelen mozdulattal elhúzta, aminek hatására arcára került a maszkja.
-Vameku, Kage Okami!
Üvöltötte, aminek hatására a zanapakutojából fekete füst kezdett kiszállni, majd hirtelen megnőtt és fogó lett a hátánál a pengének, amit Seiji meg is markolt.
-Lássuk te mit tudsz...

- Chő... egyből a közepébe, legyen.
~ Shirohikari, mutassuk meg neki.
Egy szélörvény vesz körbe, ami sötétkéken ragyog, majd mikor ismét látható vagyok egy fehér hollow maszk takarja az arcom, hangom eltorzul akár csak egy hollownak.
Shunpoval ellenfelem elé kerülök és egyet vágok lefele. Utána a gyomra felé rúgok.

Seiji egy gyors mozdulattal hárította a támadást, Aztán gyorsan megszólalt:
-Kage Kamu!
Ennek hatására a kard pengéjéből egy Farkas szája nyúlt ki sötéten gomolyogva és gyorsan Shin karja felé vette az irányt harapásra készen.
~Tehát ő is Vaizard... ez pár dolgot megmagyaráz. Okami, készülj, nem lesz egy egyszerű menet!
-Rendben, de ne csak védekezz, nem fogok minden ütésnél támadni neked...
Ha Shin megpróbálja gyomron rúgni Seijit akkor a karjába kap a farkas száj.

Mikor meglátom a farkas fejet, kicsit hátrálok.
~Franc.
- Kaze no Yoroi.
Előttem a levegő elkezd kavarogni, egy falat létrehozva, ami megállítja a farkast. Eközben kezem körül lélekenergia koncentrálódik és egy egy Barat-t lövök ellenfelem, felé. Utána egy shunpoval távolabb kerülök tőle.
~ Amire számítottam, közel olyan erős mint én, talán erősebb is.
Kardom magam elé tartom és védekezek.

Seiji két Shunpoval kikerülte a Baratokat, aztán neki rontott, oldalról indított egy vágást, aztán mindkét kezével megmarkolta a kard markolatát és felülről ütött egy erőst, majd még kettőt ütött felülről a karddal és végül egyet jobbról küldött Shinre, már a kard hátán levő fogóba markolva a jobb kezével, hogy nagyobb erővel tudjon vágni.
~Látod, nem támadok veled, de ha gáz van segíts!
-Ne aggódj, ha bajban vagy ki foglak segíteni,, elvégre társak vagyunk.
Ezután Seiji védekezésre állt be és várta a támadást.

Az oldalról jövő csapás elől hátrébb húzódok, majd magam felé teszem a kardot a felülről érkező támadások blokkolása véget közben három szót mondok.
- Hiraki no Mai.
Elkezd körülöttem a levegő kavarogni, majd sebeket kezd ejteni ellenfelemen, minél tovább marad a közelembe annál mélyebb vágások keletkeznek rajta.
Ha távolabb megy meglendítem a kardom és ismét szavak súgok a szélbe.
- Kaze no Mai
Egy erős széllökés tart Seiji felé mely olyan éles mint a borotvapenge. Ezután ismét védekező stílust veszek fel.

Seiji maga elé tette egy kézzel a kardját, hogy blokkolja a támadást, és ráerősítésként Bakudou 81: Dankuuval pajzsot húzott maga elé, így sikerült leblokkolnia a támadást, de a pajzs eltört, a kard viszont sértetlen maradt.
-Nem rossz. Akkor vegyük Komolyra a szót!
Ezután Egy Shunpoval kb egy méter távolságra ment tőle és elkezdett vágásokat küldeni neki, mivel a kard két méteres, ezért még bőven kapott az éléből, ha hátrálna, akkor kitörik belőle a farkasszáj, ami még másfél méterre el tud nyújtózni.

Blokkolom kardom pengéjével a támadásokat, majd mikor szünet áll be, a csapások között meglendítem a kardom, ellenfelem maszkját célzom meg vele, látszólag nem éri el viszont a szélpenge elérheti a maszkot. Utána egy shunpoval hátrálok kb 10 métert
~ Ez a baták nagy kardja, nem csak hanem erős is... alig bírtam blokkolni a támadásait. Meg ott az a hülye farkas... valamit ki kell találnom, de addig is.
- Kaze no Mai.
Ismét egy nagy szélpenge tart ellenem felé és utána küldök egy Bara-t is. Utána védekezem.

A pengéből kinyúl a farkasszáj és megfogja a szélpengét, mielőtt a maszkhoz ér éshátrébb löki.
~Kössz Okami, szép volt.
-Legközelebb jobban vigyázz, ha nem vettem volna észre, most hátrányban lennél a maszkod nélkül
~Tudom, de ne most boncoljuk ezt, támad!
Mondta Okaminak Seiji és maga elé tette a kardját védekezésképp, kicsit hátrébb csúszott a levegőben, majd megállt és arrébb ütötte a támadást a karddal, aztán rásunpózott és az ellenfele előtt termett, nagy vágásokat indítva az ellenfél felé, a farkas száj is támadt.

A Kardcsapásokat védem, ám mikor a farkas támad sikerül megharapnia a kezem. Felszisszennek a fájdalomtól, de különösebben nem törődök vele. Inkább rá fogok, hogy ne tudjon tovább támadni, és elvonulni se, majd a másik kezemmel, amelyikbe a kard van alulról felfele szúrok a maszkját próbálom, leverni vagy legalább egy részét. Ha mégis sikerül hátrálnia akkor négyszer meglendítem a karom a levegőbe és négy szélpenge szál felé.
- Kaze no Mai
~ Úgy néz ki már csak az egyik karom tudom rendesen használni. Elég lesz ez is.

Seiji gondolkozás nélkül elmozdul a kard elől, kicsit előrébb kellett mennie, hogy tartsa a másfél méteres távot, de nem esik pánikba, kihasználja a másfél métert és mögé megy, az oldalára húzva a farkasszájat a karddal összekötő sötéten gomolygó tömlő szerű köteléket.
~Bocs, hogy így alakult, remélem nem irritáló neked Okami...
-Kibírom, de ez okos húzás volt, amint elenged visszahúzódom, addig kerüld a támadásait.
~Rajta vagyok, te csak bírd ki amíg elenged.
mondta Seiji Okaminak, miközben Shin körül kerülgette a támadásokat.

- Na ebből elég...
Szabadon engedem az összes erőm a szél vadul fújni kezd. A levegő mintha nagyobb nyomással nehezedne Seijire. Közben a levegő körülöttem elkezd örvényleni.
- Hikari no Mai!
Két méteres körzetbe körölütem a szél mindent feldarabol, majd elfúj. Emellett olyan erős az örvénylés, hogy nem lehet rendesen látni. Mikor abba marad már nem vagyok az örvény közepén, hanem Seiji mögé shunpozom és kezem meglendítve megpróbálom hátulról megvágni a vállát. Utána vissza húzódom, ha megint felém jön, felé lövök három bara-t

Maga elé tette a kardot védekezni és még egy Bakudou 81: Dankuu-t is maga elé húzott, de nem volt elég, a szél átütötte és a kardot is megkarcolta elég rendesen, a penge oldalán, amivel védekezett. Ráadásul a ruháját is megtépázta a szél, apróbb vágásokkal is gazdagodott a vállán. Amikor végzett a támadással, Seiji megfordult, de már csak arra tudott reagálni, hogy megvágja a vállát. Hátrébb csúszott a levegőben és a Barrákat lazán kikerülte, majd védelmi állásban várta a következő támadásokat, hogy legyen ideje felocsúdni.
~Ez meg mi a f*szom volt????
-Túl erős a Zanpakutoja, esélyed sem volt védeni. jobb ha most hátrálsz egy kicsit amíg összeszeded magad.
~Ezt megfogadom azt hiszem!

Szemem, hideg és kegyetlen a szél most is vadul fúj, már-már egy vihar erejével felér a tombolása.
Kardot tartó kezem vadul lóbálom közben, számtalan szélpengét küldök egymás után Seiji felé.
~ Túlzásba vittem... asszem...
A szél elkezd csendesedni, mellkasom szaporán hullámzik a gyors levegővétel miatt. Kezeimet ólomsúlynak értem, kardom leengedem, maszkom pedig megreped és lehullik az arcomról, majd egy gyenge szellő elsodorja.
- Sajnálom, túlzásba vittem.
Elteszem a kardom, majd épp kezem sebesült vállamra teszem, még mindig szaporán veszem a levegőt.

Seiji hevesen védeni kezdte a karddal a támadásokat, a kardon a karcolások egyre mélyebbek lettek, egy két szélcsapás pedig megvágta Seijit is. Seiji a támadás sorozat után erősen markolta mindkét kezével a Zanpakutoját és várta a következő csapás sorozatot, de nem jött több. Miután végighallgatta Shint, visszaengedte a kardját alapformába egy sötét füstfelhő kíséretében, majd eltette a tokjába.
-Ha éles harc lenne, most simán megölhettelek volna, ésszel használd a képességeid. Lehet, hogy meg vagyok sebesülve és a kardom is megsérült, de még mindig nagyobb eséllyel nyernék, mint te.

Jól küzdöttetek, mindketten 1000 lélekenergiát kaptok. ^^

- Hehe... tudom, tudom csak néha elragad a hév és olyankor nem ilyen dolgokon jár az agyam..., emellett ez nem egy éles harc.
~ Szerencsére.
Zavartan röhögök közben a tarkóm vakarom. Felnézek az égre szép napos idő van.
- Szép napunk van... * hangos haskorgás* Azt hiszem ennem kell ennek a harcnak az örömére.
~ Ez olyan kellemetlen...
- Na, én visszamegyek.
/ Karakura Twon utcái/

Seiji a fejét fogja és rosszallóan csóválja fejét. Hirtelen lecsúszik a pulóverének bal ujja, aminek hatására elkezdett nevetni.
-Azt hiszem lógsz nekem egy pulcsival.
Mondta Seiji Shinnek, amikor Shin gyomra megkordult és lelépett.
-Mindegy, majd legközelebb...
~Jobb ha hazaindulunk és megkérem Hachit, hogy lássa el a sebeimet. Veled minden oké?
-Pár óra és teljesen rendbe jövök, addig kerüld a harcokat.
~Értem... hát remélhetőleg nem jön egy hollow se, bár szerintem azzal puszta kézzel elbánnék, ha felveszem a maszkot.
Miközben társalogtak, Seiji a Vaizardok rejtekhelye felé kezdett sunpozni.

//folytatás a Vaizardok rejtekhelye//