HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Justin háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Szomb. Márc. 27, 2010 2:48 am

1. próba –

Továbbra is igen nagymértékű extázisban pörgött kicsiny lelkem. Egyszerűen nem bírtam volna lenyugodni, ilyen mázli sosem ért! Doboltam már bandában, de azok a srácok nem mérhetőek ezekhez itt. Ütöttünk, és kész! Szinte biztos voltam benne, hogy nem is kellene olyan sok próba, hogy összerázódjon a csapat. Igaz, lehet nincs ki mind a négy kerekük, de zsenik! Egy ilyen rögtönzésből így felhozni magukat, hatalmas tehetségre utal. Na meg totál szinkronban voltunk egymással, ami a legmegdöbbentőbb volt a számomra. Az addig oké, hogy a bárban úgy el-elszórakozgattunk, de nem hittem volna, hogy itt, ezen a kis placcon is sikerül ugyanakkorát alkotnunk. Azt sem bántam volna, ha nézőközönségünk is lett volna, tuti nem szégyenkeztem volna előttük.
Viszont szívesen leütöttem volna Kei-t, hogy annyit nyarvog. Igenis, faszán tolta, nem vágom, mért nyöszörög annyit. Más két kezét összerakná ilyen talpraesettségért, erre ez meg itt hablatyolja a fake vakerját. Ekkor fogalmazódott meg elmémben az a gondolat, hogy mi lenne, ha nyomna egy kört Nobu gitárján. Bár hallottam a bárban is gitározni, de igaz az is hogy alig dereng valami az estéből. De biztosra veszem, hogy nagyon jól megy neki. Csak tudnám mireföl ez a nagy cécó. De ha neki ez esik jól, hát mutasson valamit!
Miután sikerült képzeletbeli pajszerral lefeszegetni csórit a gitárról, egyből átpasszoltuk Kei-hez.
- Na hajrá, rajtad a világ szeme.
Vágódtam le a fal mellé, s jót magamban röhögve néztem hol a szerencsétlenkedő Nobu-ra, hol pedig kocsonyaként remegő kertitörpénkre...

( hangyafasznyi höszi, totál nuku ihlet Justinnal ^^"" )

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kei Gross
Bounto
Bounto
avatar

Male
Hozzászólások száma : 75
Tartózkodási hely : Próbaterem/Pub/Lakás
Registration date : 2009. Apr. 26.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Bounto; Zenész
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
6500/12000  (6500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Vas. Márc. 28, 2010 5:45 am

Like a Star @ heaven ~ThE bAnD legFiRsTeBB pRóBáJa~ Like a Star @ heaven


Annyira jó fejek velem, hogy vigasztalni akarnak, but really eltosztam az egészet! Már azon voltam futok pár kört a ház körül, hátha attól lenyugszom, hisz kislányos hisztim nem akart alábbmaradni. Mert ha még életemben nem fogtam volna basszert, akkor azt mondom, oké, elsőre fasza... Nade hogy még nekem is van, és ritkán azon is tolom?! Áh, totally gáz!! Még az sem nyugtatott meg, hogy Nobu hibázott. Óh, én meg az a baromi nagy maximalizmusom! T-T Egyszer komolyan mondom, az fogja a vesztemet eredményezni.
Yes, akartam bizonyítani, nade mégis hogy? Egyeszerűen fogalmam sem volt róla. Még szerencse, hogy Justin olyan éberen figyel mindenkire. Anyám, mi lenne vele nélkülem! Ilyen cool ötlete is csak neki lehet! Bár nem szívesen akartam elvenni Nobu-tól a hangszerét, hisz I know, mennyire odáig-és vissza van tőle. Ráadásul úgy védi, mint valami mother-tiger! Tehát még óvatosabban kell zenélnem, hogy még véletlenül se szakadjon húr. Tehát ettől az októl fogva ácsingóztam pá pillanatig, mint valami hülyegyerek. Kissé nagyon teliraktam a nacikámat, mert féltem, mi lesz, ha megint csalódást okozok. Ettől az előbbi bonyodalomtól, már abban sem voltam biztos, hogy tudok-e én egyáltalán gitározni. Az volt az egészben a vicc, hogy soha, de soha nem voltam kész nézők előtt, most pedig only két ember jelenlététől vagyok olyan lámpalázas, mint ide Párizs! Ráadásul már Justin is sürgetni kezdett. Oh, my Gosh, why? Miért teszed ezt velem? Why kell ennyit szenvednem? Lettem volna inkább zoknikötő a kietlen Alaszkában! T-T Yes, még jól is érezném magam, fókapásztorkodás közben. Különben is... Vannak ott egyáltalán fókák? O.o Mindegy, ha nem akkor betelpítenék egy falkát. Milyen egyszerű is lenne a dolgom. Nade mégis mi a francról elmélkedem?! Én zenész vagyok, nem fókahajcsár! >.< Elég a sok nyavalygásból!
Erőt véve magamon, kezdtem el egy dallamot játszani. Saját szerzemény volt, amit egy pár héttel ezelőtt alkottam ugyan össze. A bundok közt cikázva még jó kedvre is derültem, ami igen meglepő volt! O.o Nem tudtam, mivan velem, csak később jöttem rá, hogy a zene iránti szeretetem hajtott, és ébresztett fel bennem valami olyan erőt, ami eddig még mélyen lappangott bennem. Ráadásul a szám végefelé úgy belejöttem a dologba, hogy abba sem akartam hagyni. Annyira magával ragadott az érzés, hogy nem bírtam stop-ot parancsolni. Csak az zökkentett ki, hogy Nobu totál meg kill-ezne, ha tökretenném a gitárját. Tehát befejezve a szólómat, csak csöndben a kezébe nyomtam a hagszerét, majd néha Justin-ra, néha pedig Nobu-ra néztem. Mint valami puppy, úgy pislogtam, jutalom falatot várva.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
avatar

Male
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 27
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
19000/30000  (19000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Pént. Ápr. 02, 2010 2:48 am

|| Első (szárny)próba ||

Kicsiny feje zöldellő mező színére váltva kántált. Bíznia kellett bro-jában! Tudnia kellett semmi baj nem lesz az esetből, mert vigyázni fog fogadott rokona szeme fényére. Mégis ott motoszkált benne a ronda kétkedés, amitől csak még szörnyűbb volt helyzete. Fránya lelki ördögök, akik minden piciny esetre lecsapnak és vasvillával bökdösve késztetnek csúnya dolgokra! "Rémes-rémes!" Huppant földre kobak szőrzetét rángatva. Ő nem is hitt az ördögökben meg-meg pokolban és tüzes helyekben. Borzasztó mik nem támadnak rá, ha csúnya érzések ugranak elő. Nyöszörgött látványosan, majd kerekedtek el szemei. Addig szenvedett lelke defektusával, amíg teljesen ki nem esett számára cigizik! Ennek hála láncfűrésszel kilátást vágandó szmogfelhő keletkezett égimeszelő teste körül. Köhögve, könnyezve, haldokolva hessegette kínzó eszközét. Tuti az ördögtől kapta, amiért nem hitt benne! Figyelmeztetés ne vegye félvállról! Szentséges ég! Elkövetkezendő napjaiban egy vörös apróság fogja terrorizálni. Mégis létezik és rá pályázik! De ő nem akarja! Fiatalnak számít a megszálláshoz! Ráadásul félős, csont és bőr, nincs rajta semmi húsi! Abszolút nem járna jól vele az alvilág vezető személyisége! Győzködte magát kitartóan és mutatott be hang plusz vergődés előadást a külvilágnak.
Kitartó rohamából természetesen felcsendülő egyetlene normalizálta. Bármilyen állapotban képes volt felismerni. Csillogtak szemecskéi az örök szerelem fényében. Meg se bírt szólalni, de tisztelete jeleként - vagyis inkább egy kedvenc sztárja előtt meghunyászkodó fan személyében - kihúzta magát és tárta Dumbó méretűre füleit. Nem is volt olyan elviselhetetlen más játszik gitárján. Szégyellte is magát mélységesen. Eleve arra kellett volna koncentrálnia hozzá értő kezek fogják pengetni a húrokat, nem az ördögöt előkapva siránkozni. Annyira buta tud lenni! Keveredett hóviharba hangulata. Viszont fülei mozogva jelezték gyönyörű szám kottája kopogtat ajtaján. Beeresztve a hangjegyeket tátotta el száját. Igazi szívből szóló, lelket marcangoló szépség volt. Megeshet szenvedős fejet vágott, elvégre olyan finoman és villámtempóval landolt nála szeretete tárgya. A látszattal ellenben nem azért pityergett, mert szomorú volt! Teljesen meghatotta a szerzemény, mert nem hallotta még és úgy gondolta, akkor Kei kreálhatta! Ez a tény pedig mindennél jobban esett neki. Megosztotta velük egy saját alkotást. Megszólalni sem tudott. Képtelen volt szavakba önteni mennyire szerette a dalt és örült volna, ha még hallja. Felkerülhetne az első albumra! Elvégre most együttest fognak alapítani, nem? Törölte meg szemeit némileg elábrándozva a jövőn. Utána rájött kicsiny barátja még mindig tányérnyi pupillákkal ácsingózik reakciójukra. A megsértése szóba sem jöhetett, ezért letéve Soureina-t csoszogott elé és ölelte meg.
-És még azt hittem az ördög volt! Ne haraguuudj! Imádtam a számot! Ugye sokszor fogod még játszani?-
Ütögette egymáshoz mutatóujjait. Természetesen végig a földet bámulva. Az igazat mondta mégis úgy zavarba jött, mint egy kisiskolás, ha bevallja kit szeret. Bár akkorát nem tévedett. Beleszeretett! Nem, nem Kei-be! Hanem a számba, amit megmutatott nekik. Legszívesebben még kérte volna játssza el, minimum ötvenszer!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Pént. Ápr. 02, 2010 7:11 am

1. próba –

Tovább ücsörögve a padlón cikázott tekintetem a két alak között. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy csak a Kei-gitár párosra tapadjanak gülüim. Még azt sem hallottam meg, hogy a nem is olyan messze szerencsétlenkedő Nobu tüdőrák jellegű fulladozásba kezdett. Egyszerűen csak a gitár játéka jutott el elmémig. Már csak azért is figyeltem rá, mert még sosem hallottam, de még ahhoz hasonlót sem. Ráadásul olyan fülbemászó dallama volt az egésznek, hogy hogyha tudnék énekelni, simán visítottam volna valamiféle éneket hozzá. Na igen, néha rám szokott jönni az a bizonyos öt perc. Sokszor akadt olyan alkalom, hogy torkom szakadtából énekeltem volna, de hogy megkíméljem a körülöttem lévő személyeket, inkább elfojtottam magamban. Na meg aztán abba maradtam önmagammal, hogy elég azt hallgatniuk, mikor a zuhany alatt károgok. Mert azt aztán nem lehet éneklésnek nevezni, az is hót ziher!
Végtére is, amire számítottam, megkaptam. Kei egy igazán rendkívüli zenész, ezt tagadni sem kell. És most ismét bebizonyította, hogy tudja, mit tesz. Na meg aztán, hogy egy saját költeményével rukkolt elő nekünk, tök bátor dolog! Szóval még máig sem fogom fel, mire volt az a nagy hepaj.
- Kész, marha jó volt az egész! Én is szívesen elhallgatnám addig, míg csak szuflával bírod.
Tápászkodtam fel, majd tapsoltam neki egy sort, ezzel is mutatva a gratulációt. Mosolyogva léptem oda a kettőshöz, majd a válluknál megragadva őket kicsit közelebb húztam őket.
- Kei, mondd csak, eddig hány számot írtál?
- Er... well, van egy pár... Pontosan nem tudom, ’cause sok maradt befejezetlenül. Na meg some-ot az előző bandámban fel is hasznosítottunk. And ehhez, pedig még szöveget sem írtam, only valami gyengécskét...
- Cool, dalszöveget is írsz?- csillantak fel szemeim, nagy vigyor közepette. – Úgy tűnik, akkor a lényeg már megvan!- csettintettem – Ja, igen... az ének...
Az még hátramaradt. Sajnálatos módon az éjjeli-akció biztosan elrettentette az ipsét. Tehát új valaki után kellett néznünk. Ötletem hangyafingnyi sem volt, de abban biztos voltam, hogy sürgősen kellett énekest szerválnunk.
- I think a húgom sokáig járt magántanárhoz... Na meg aztán szoktam hallani énekelni... esetleg rápróbáljak?
- Hm... ha tényleg jó hangja van, na meg jó a bige, akkor következő próbára mindenféleképpen! Te, nálatok mindenki zenész?!
- No... A szüleimnek csak hangszerboltjuk volt...- röhögött fel.

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kei Gross
Bounto
Bounto
avatar

Male
Hozzászólások száma : 75
Tartózkodási hely : Próbaterem/Pub/Lakás
Registration date : 2009. Apr. 26.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Bounto; Zenész
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
6500/12000  (6500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Pént. Ápr. 02, 2010 7:14 am

Like a Star @ heaven ~ThE bAnD legFiRsTeBB pRóBáJa~ Like a Star @ heaven

- Ez akkor is nagy poén!

- Nem tehetek róla... a sors rendelte így!
Emeltem magadba ökölbe szorított kezemet. Már csak az a bizonyos köpeny hiányzott a hátamról. Na meg a radiátor helyett egy ventilátor, ami a szelet kavarta volna. Csillogó szemekkel bámultam előre a semmibe. Agyacskámban egyfolytában az a question zakatolt: Mi lesz, ha Keiko hangját good-nak ítélik meg? Óóóó, mekkora zsírkirályság lenne! Egy bandában zenélni sis’-el! *.* Egyszerűen awesome! Bár attól little bit félek, hogy folyton-folyvást körülöttem fog dance-elni. Of course, hogy szeretem, meg szeretnék rá vigyázni, de mondjuk egy turnékocsiban! With her?! Argh, rázós lesz, az tuti! O.O Nade, Gross vagyok, csak kibírom! But... ő is az! My Gosh, az biztos, hogy póthajat kell vennem, a biztonság kedvéért. Lehet már első alkalommal kiidegelné poor bátyját. Jaj, mi leszen így velem? na meg aztán a többiekkel?! O.O Hős férfiúként, én nem tudom megítélni ki handsome, ki nem, de ahogy ismerem sis-t biztosan rebegtetné azokat a long, fake pilláit. But no problem, ha erre vetemedne, majd befenyítem. MWHAHAHA~
Mindezek közben, pedig azért nem akart alábbhagyni az a csodás érzés, hogy halomra dicsérték az alkotásomat! Akárhányszor is sikerült jó számot írnom, eddig ez az első alkalom, hogy igazán, de igazán jól esik a bók. Aww, ezeket a srácokat really megkedvelhettem *.*. Na meg aztán eszembe is jutott, hogyha ennyire bejött nekik, akkor muszáj leszen szinten lévő dalszöveget is kreálnom hozzá! >.< Oh, yes, tutira kell! Még én is éreztem, hogyha sikerült egy jó, dallamos, érzelemmel teli szöveget összehoznom, akkor ezzel debütálhatnánk is. *.* Tyűhahó, mekkora lenne! Már látom is magam előtt a fényt, azt a bizonyos rivaldafényt! *.* ♥ Meg az őrjöngő tömeget, akik torkuk szakadtából a nevünket kiáltják... név... hát erről jut eszembe!
- Nekünk még nincs is olyan! O.o

- Mi?
- Hát name! Mi lesz a bandánk neve? O.o
- Arra még ráérünk, nem? Egyébként is, még ének nincs...
- Nade azért neven csak kéne agyalni! Az a legbonyolultabb az egész band-alapításban! >.<
Toporzékoltam. Én mindig is, akárhány bandába vetődtem, sosem tudtunk kitalálni értékelhető bandanevet. Törekedhettünk is, akárhogy arra, hogy a zenészeket jellemezze, never akart összejönni. And az meg hogy néz ki, ha nincsen name?! Egy anonim banda tök gáz!

- Akárhogy is, én gondolkozok majd rajta!
- Én is, de most szerintem fújjunk takarodót. Hulla vagyok...
- Akkor, az úgy good lesz, if holnap... izé ma délután megemlítem sis-nek a dolgot?
- Részemről jah! Asszem, ma nincs meló, szal le is ugorhattok. Nobu neked jó lenne?

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
avatar

Male
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 27
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
19000/30000  (19000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Csüt. Ápr. 08, 2010 10:42 pm

|| Első (szárny)próba ||

Majd kiugrott a bőréből. Még Justin-nak is elnyerte tetszését az előadás! Mi kellett volna még? Jaj, hát igen. A név még mindig lógott a semmiben. Vesztettek is fényükből csillogó szemei. Összefogó, jelző, egyedi szó nélkül mit sem érnek a próbák! Ez elkeserítő. Nincs semmi ötlete. Általában nem is szokott. Valamiért a frappáns na meg találó szavak inkább el, mint elő bújtak kobakjából. Szégyellte magát a gitártok cipzárját rángatva, amíg kezében nem maradt a fogója. Látva tette borzalmas következményét sírósra gördült szája. Hangos előadásától felfedezése mentette meg a helységet. Rájött a sínen így is fut vonat, vagyis továbbra is használható. Igaz, komoly barázdákat vésett a recés sáv az ujjára. Oda se neki! Legalább eltehette gyönyörűségét pihenni. Kissé aggódott, majd az utcán szétnyílik és kipottyan, viszont nem szállíthatta kézben! Úgy ezer százalék megkarcolja, beüti, elejti, vagy odaadja valakinek, mert nem tudja zsebéből kivenni a buszjegyet. SZÖRNYŰSÉGES! Kapott arcához. Már miért is ne? Elképzelte az összes eshetőséget, hogy tuti biztosan remegő lábbakkal és kétségbe esetten kóvályogjon a világban. Inkább leszokik a dohányzásról, csak ne legyen baja Soureina-nak! Gondolati esküje azonnal értékét vesztette. Már számtalanszor próbált leszokni nulla eredménnyel. Valószínűleg most sem sikerölt volna. Okfejtésének hála, szégyenben úszva hangya méretűre zsugorodott.
Újabb gyülekező felhők alatt ácsorogva, meghallotta szíve napfényes tengerpartját idevarázsoló szót. Énekes! Volt egy jelölt! Méghozzá Kei húga! Mélyebben elmélkedve az eshetőségen kezdett kissé tartani újabb őrült amerikai befutásától, de megeshet gyökeres ellentéte testvérének. Majd kiderül! Ő lelkesen fogja várni a pillanatot! Szerette volna megismerni a másik zenész palántát. Annyira, de annyira kíváncsi, majd kiugrott bőréből. Ha nem is lesz énekesük, legalább elhessegetheti a képzelgést. Jelenleg, ugyanis egy cseppet sem megnyerő külsővel felszerelkezett hermafrodita, de hímringyó virított fejében. Ettől erős hányinger vette birtokába, ami maradhatott az esti dorbézolásból is. Apropó részegség. Fáj a feje! Szorította össze buksiját és hintázott előre-hátra. Kellett felhoznia. Most szenvedhet a hülyeségétől. Élmény lesz a javából, ilyen állapotban hazadöcögnie. JÉZUS-MÁRIA-SZENT TEHÉN FÜLE! Elfelejtett szólni Hino-chan-nak! Most biztosan szörnyen aggódik, aztán mérgesen fogja széttépni. Telefon, fax, internet! Kéne valami eszköz, ami mégse lenne jó, mivel egyetlen modern vívmány sem fellelhető Seiretei-ben!
-Nobu neked jó lenne?-
-NEM AKARTAAAAAAAAAAAM!-
Vetette magát földre a lendülettel együtt. Kissé más helyzetben, térben, időben tévelygett, vagyis gyökeresen félre pánikolta az egyszerű kérdést. Persze látva férfi, ráadásul kettő áll előtte értetlen arckifejezéssel, szépen letörölte izzadtságcseppjeit és megkönnyebbülten felsóhajtott. Utána meg kérhetett bocsánatot tettéért. Illetve jó lett volna tudnia, miért is szólították. Más út híján félszegen visszakérdezett. Némi morgással felvilágosították a délutánról, aminek hála örömujjongásban tört ki. Rávetődve két ácsorgó társára bazsalygott kitartóan, majd Kei karon ragadva kitoloncolta a helységből. Ajtóba érve, azért köszönt, intett, morzézott dobosuknak, míg égimeszelő társa transzba esetten gagyorászott. Végre békén hagyva lefárasztott társukat értek a friss levegőre. A friss szellő rögtön letámadta őket, amitől mindketten egyszerre kaptak homlokukhoz. Fránya másnap...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Szomb. Dec. 04, 2010 5:06 am

Dalospacsirta fogadtatása

A karácsony közeledett, nekem pedig halvány lila, de még hupikék fingom sem volt arról, mit kéne venni a családtagoknak, na meg Matsu-nak. Nem szándékoztam műanyag kacatokkal elborítani őket, valami személyessel szeretném megajándékozni mindnyájukat. Csak tudnám, mivel. Sosem voltam túl kreatív ilyen téren. Szerintem a húgomnak veszek egy könyvet, vagy szétnézek a piacon már árulnak-e a fesztiválra viselhető kontydíszt. Nem igazán értek a kimonó és yukata viseletekhez, de az eladó csak tudja, mire gondolok. Biztosan örülne neki, hiszen a yukatáját is vagy három hónapja készíti. Kicsit irigy vagyok a tehetsége miatt. Nekem a farmerom kiszaggatásán, vagy a dzsekim kihipózásán többre nem futja. Gondoltam is rá, tervezhetne majd a bandának ruhákat. Amúgy is mindig ilyenekkel szöszöl, tuti jó bulinak fogja. Sminkes meg, na azon még tökre nem gondolkodtam! Valakit majd kéne keríteni. De minek is gondolkozom ilyeneken, mikor még énekes nuku. Ki ne menjen a fejemből, hogy Kei lány tesókája ma jön „felvételizni”.
Kissé zsúfolt napomat kezdtem máris rövidebbre fogni. Három órakor a váltásom megérkezett, gyorsan lekaptam az egyenruhám, aztán a táskámat a vállamra dobva visszamentem az üzletbe. Úgy gondoltam, ha már ilyen helyen dolgozom, akkor itt lesek körbe, hátha találok valamit ajándéknak valót. A sorokat szelve először a könyves részlegre kavartam. Nem igazán értettem a gésa művészetéhez, ráadásul nem is volt olyan könyv, úgyhogy húginak maradt a piac. Muternak kiválasztottam egy ajándékcsomagot, amiben kávétól kezdődően szappanon keresztül parfümig bezárólag minden szirszar helyet kapott. Úgyis tudom róla, szereti az ilyen kenceficéket, azért gondoltam ezt tökéletes ajándéknak. Ízlésesen össze volt a cucc csomagolva, szóval még azzal sem kell majd vesződnöm. Mivel más rokonom nem élt Japánban, ezzel el is végeztem a megerőltető feladatot a karácsonyra való tekintettel. Fizettem, aztán már téptem is hazafelé. Egy játékbolt kirakatában megpillantottam azt a plüsst, amit még anno Matsu kinézett magának, csak csóróságom miatt nem tudtam neki azonnal megvenni. De mivel ma kaptam meg a fizum, bekanyarodtam oda is, és egy karácsonyi zacskóba belecsúsztatva az állatkát folytattam utamat. Amikor hazaértem, igyekeztem nem túl nagy feltűnést kelteni, mert nem állt szándékomban, hogy lelőjem a poént. Bár macera lesz elrejteni azt a bazi nagy kosarat húgi elől, de majd besüllyesztem a szekrénybe... valahogy.
Miután végre kaját is magam elé vehettem, az utolsó falatnál jutott eszembe, hogy a melóhely öltözőjének kulcsát a szekrényemen hagytam. Morgolódva kaptam tehát a kabátomat, és máris rohantam is vissza. Ahogy kiléptem az utcára, konkrétan majdnem a szar is belém fagyott, olyan rohadt hideg szél fújt. Az utakon álló víz elég sok helyen fagyni kezdett, szerencsémre, nem először akartam megcsúszni rajtuk. Mikor bekanyarodtam az utcán, egy igazán ismerős alakot láttam magam előtt. Persze egyből kiszúrtam, hogy ő Matsu. Máris sokkal jobb kedvem támadt, és mikor a közelébe értem, egy gyors puszival ajándékoztam meg. A vigyor nem akart az arcomra fagyni, szinte már füleimig húzódtak. Viszont ahogy Matsu nem mosolygott vissza, megijedtem. A sok csomag elég kíváncsivá tettek, amit meg is említettem neki. Nem válaszolt, csak a föld felé nézett. Aggódtam érte, mi történhetett, ezért óvatosan végigsimítottam a vállán, és arcát lassan felém fordítottam. Mi történhetett? Kérdésemre nehezen kaptam választ. Matsu a következő évtől kezdődően egy másik országban fog tovább tanulni. Angliába költözik. A hír sokkolt. Úgy éreztem, ez rosszabb, mintha szakítana velem. Tudom, mennyire szerette volna ezt az ösztöndíjat, de a szívem mélyén azért reménykedtem, hogy nem fog neki sikerülni, önző vagyok, de egyszerűen nem akartam elengedni. Viszont rá kellett arra döbbennem, hogy ha valamit is el akar az életben érni, akkor hagynom kell élni. Nem tarthatom vissza. Nem tudom, lehet, ha a lábai előtt könyörögtem volna, talán soha nem megy el Japánból. Lehet azt kellett volna tennem, de akkor úgy éreztem, az lesz a leghelyesebb, ha még aznap elbúcsúzunk egymástól. Így hazarohantam, az utolsó ajándékáért, amit én adtam neki. Talán rosszul tettem, hiszen így még fájóbb volt a búcsúzás. Igaz, megkaptam minden elérhetőségét, még arra is hajlandó lett volna, hogy a nyári szünetét Japánban töltse, de nem láttam értelmét. Még egy utolsó ölelés, és utolsó csók, aztán nehezen elengedtem a kezét. Még azt sem engedte nekem, hogy a csomagjai cipelésében segítsek. Tehát kétségbeesésemben, csak egy taxit tudtam neki rendelni. Még a párás ablakból visszanézett könnyes szemekkel, aztán elment.
Az üzlet felé baktatva könnyek ugyan gyűltek szemeimbe, de nem akartam bőgőmasinává válni. Az érzelgést megtartom a gyengelelkűeknek... viszont két év hosszú idő, amit csak úgy el tudnék hirtelen felejteni. Mennyi fénykép, és mennyi emlék? Nem, nem akartam magamtól eldobni csak úgy, még mai napig is őrzöm emlékét a szívemben.
Aznap este annyira magam alatt voltam, hogy nem győztem kapkodni a nyugtatókat. A család már tudott róla mi történt, de előttük próbáltam úgy járni-kelni, hogy ne lássák rajtam, mennyire a padlón vagyok. Az asztalon könyökölve csorgattam a nyálam, mikor magamhoz tértem. Rendesen felriadtam az álmomból, amikor az ajtó csengőjét meghallottam. Első gondolatom, az a „ki a faszom lehetsz?”, de aztán még az is eszembe jutott, lehet Matsu nem bírt itt hagyni. Kár a gőzért...
Amikor ajtót nyitottam, majdnem megvakultam a rózsaszín pamacstól, ami a képembe vigyorgott. Elsőre nem tudtam felfogni a kába tekintetemmel, milyen óvodából szabadult bikfic játszadozik a szomszédok csengőjével. Mihelyst kellő mennyiségű vér áramlott agyamba, akkor jutottem odáig, hogy fel tudjam idézni Kei szavait, miszerint a tesója igen különösen néz ki, és biztosan fel fogom majd ismerni. Igaz, megijedni nem ijedtem meg tőle, viszont a kikerekedett szemeimmel kellőképp felbőszíthettem, mert elég mérgesen pillantott rám a csajszi.
- Hát izé, akkor fáradj beljebb...!
Próbáltam magamhoz térni, aztán beinvitáltam szerény hajlékomba. Rendes vendégváró lötty nem akadt, csak üveges kóla, így azt öntöttem neki, majd leültettem az asztalhoz.
- Nos, akkor elsőnek én mutatkoznék be. A nevem Justin Awesome. Örülök a találkozásnak, Kei tesókája!

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keiko Gross
Bounto
Bounto
avatar

Female
Taurus Goat
Hozzászólások száma : 61
Age : 26
Tartózkodási hely : Kei nyomában*.*
Registration date : 2009. Sep. 25.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Devil Smile énekese
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
6500/12000  (6500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Kedd Dec. 07, 2010 10:13 am

Dalospacsirta arrived, hon!

~ Here’s a big nap! ~ Scream fel a paravánnal elkerített pótágyról, while lepattantam, hogy a many szétdobált bro holmi takarása alatt find az ébresztőmet. Poor Pucca! Biztos never gondolta, hogy egy stinky zokni rabságába keveredik. Ezért még számolok bro-val! Azt se notice napok óta a wardrobe ajtaján rest az én kékségesen rózsaszínesen sárga candyfloss gyermekem, csak miután yesterday felhívtam rá figyelmét. Jellemző! What a szétszórt zenész palánta! Legalább azzal compensate lelki világom, látványosan eresztett le like a megszúrt lufi. Kifejezetten funny pillanat volt! Viszont now, nekiesek a genius szépségfaktorának fokozására! Szóval, look! Tartok némi advice! ~ Ready, chicks? ~ Pucsítottam boldog face-el a teljes alakos mirror előtt. Start csipetnyi gondolkozással, such as időjárás! Most igazán cold és esős, vagyis need a sál, ear melegítő és umbrella! Tipegőnek pedig choose gumicsizma! Ebből adódik mind kell, hova tűzöm fel my hair és mivel lesz valami a neck körül, sokkal jobb, ha curly tincseket gyártok, amit megbolondítok az earmuff mögött two oldalra készített copffal! ~ Egyszerűen perfect! ~ Satisfied kacsintottam tükörképemnek, frissen száradt strassz köves nail-el. Már csak bele kellett bújnom cute ruhámba, hogy láthassam a final eredményt. Nem kell say, imádtam! A tiger mintás pink harisnya, yellow lábbeli kék bárány clouds-al és azonos colored rövidnadrággal, aztán következhetett egy kellően long Tweety-vel díszelgő felső, amire bonus-ként rávettem knitted purple kardigánt. Mondjátok, hogy nem ultraszuperül kawaii a kinézetem?*.* Ezzel meg fogom nyerni a funny mód nyugatias nevű srácot! Lesöpröm a track-ről! Az énekes post mine lesz! Nincs esélyetek rivals! MUHAHA!
Épp sátánian laugh tányérok felett, mikor látni time. Bro kénytelen lesz alone elfogyasztani a lunch, különben nem érek oda. My gosh! Nem késhetek el! Az olyan lenne, mintha záróra után érnék a newsagent-hez és hiába néznék puppy eyes-al, nem kapnám meg a fav magazinom! Tragedy! Bizony, hogy az! Stupid bro-t pedig feleslegesen ask, miért nem szólt what idő van! Totally beszámíthatatlanul csorgatta a nyálát. Még full asleep módban volt. That's az én formám! Dobtam földre wooden spoon-t, hogy hurry sprinttel keresztül ugrándozva szennyes akadályokon, akár kecsesre termett Super Mario elvérezhessek a bed támlájában. Sunyi mushroom helyettesítő! Jobban pain az ütközet, mint látni azt a terrible kertésznadrágot. Megannyi dagadt tears-el szemeimben tápászkodtam fel, ragadtam meg lovely umbrella-m és run lifthez. Persze blasted fémdoboz nem and nem jött. I thought felrobbanok, ám Gross becsületem sound, tehát sálamat back dobva szeltem az emeleteket. Ennyit a sweety make up-ról és tökéletes look-ról. Viszont, ez useful lesz Kei edzéstervében! Miután back, le is zavarom pár körre!(^3^)
Kiérve a apartment house elé, nem is guess, micsoda kalandos trip elé nézek. Yes, kissé rosszul tájékozódtam, but ez túltett everything! Nem find a metró államost, ezért felszálltam bus-ra, ami pretty center-be vitt. Ott muszáj volt goggle kiratokat. Soon karácsony! Ideje volt present ötlet után nézelődnöm! Unfortunetly nem jártam sikerrel, de a hot chocolate mennyei volt! Buy a Justin gyereknek is! Hope szereti az ilyesmit. Ki nem like ezt?!O.O Mindegy is! Hurry tovább, mert finally megtaláltam metrót, but rossz irányba mentem, így rákényszerültem change-re kétszer is, mert egy lovely mamóka szólt, hogy oda nem jutok el másképp. Én said, ez a srác world's end-en lakik! Teljes kitikkadtam, mire light on az utcára. Hát a házszám...well, azt elfelejtettem. Tippeltem! Ring azokba a házakba, amik fancy stílusomnak! Próba cseresznye! Pretty és igen tired lányra, csak nem orrolnak meg! Igazam lett! Nobody gorombáskodott, csak én kezdtem give up. Már dunno hanyadiknál jártam, when egy borzos blonde langaléta nyitott ajtót. Visszatért! Visszatért a lucky-m! Szépen körbe is poke elemző tekintettel. Proof-ot kellett szereznem! Igazából, csak úgy tettem, because pár pillanat múlva bájos smile hintázás alatt intettem neki, hogy carefully bejuthassak a házba. Ráérek late megölni! Amúgy is junk kinézete van. Remélem nem sick! Nem akarok something gusztustalanságot elkapni...
-Thanki~e! ♥-
Battyogtam megkönnyebbült sigh-ot útjára eresztve. Hihetetlen volt, tényleg arrived és only saját power-ből. Családom most proud lehet! Bár, ezt a gyönyörű picture-t kegyetlenül broke, hiszen csillogó szemekkel kukkantottam be minden nyitott door mögé. Persze honor aprócska jelét mutatva, csak diszkréten ment a discover, miközben a kitchen-höz sétáltunk. Oh, yeah! Ha már drink-nél tartunk! Hoztam én is something! Nyúltam bele starry szemekkel táskámba, hogy előhúzhassam a worn out papírzacskót. In no time agyvérzést kapva rántottam ki belőle a cup-ot! Nem azért fight az elemekkel, utolsó moment-ben menjen tönkre! Nos, a hottie egy részletben volt, viszont a lendülettel orron kick-eltem a bemutatkozó boy-t.
-SHIT! Ne haragudj! Csak this...TESSÉK! Bring neked forrócsokit! ♥-
Szivárványlott a background, némi repdeső heart-okkal, hátha elnyomja a terjengő depressed aurát. Terrible mozdulat volt, I know, de ezzel megúszta a későbbi revenge-et, amiért furcsán look at me. Never menekülsz előlem! Hamar learned a leckét. Poor boy! Na, de hess-hess, negative gondolatok. I swear Kei-nek, megpróbálok normal viselkedni. Úgyhogy, megköszörültem throat és lendületesen keep up energiáim viszonoztam a name megosztását. Kicsit painted a dolgot kérdésekkel. Izgatott voltam! Dunno mi fog történni!
-Én is örvendek, Jus! Call me Keiko! Mi lesz az agenda? Életrajz? Aims? Karaoke? Mire számítsak? Szigor vagy mulatság?-
Pattogtam extasy fokozatban, egyik side-ról a másikra. Talán, ettől shortly válaszol, mielőtt még crazy-ként csapkodni nem kezdem his head. Apropó, blonde boy! Nagyon disconnected! Ugye nem fog összeesni?! Még rám fogják! Majd, everyone jön azzal, én done! Poisoned szegényt a colorful kinézetemmel, vagy hasonló rémség. Esküszöm nem come így, ha tudom, ill lesz decora style-tól! Biggyesztettem le szájfénytől lightning ajkaim. Pánikra azonban semmi reason! Egy Gross mindenből off! Ezt is meg fogom oldani! Begin puhatolózással!
-Ano...jól feel magad? Nátha? Fever? Something else? Vegyek fel bag-et? Ha want it secpec összeütök egy healthy levest!-

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Pént. Dec. 24, 2010 5:51 am

Dalospacsirta fogadtatása


Csak kissé néztem nagyot, ahogyan a lány akrobatázik a pohárral, mindeközben angolul káromkodik. Hát igen, ez eléggé emlékeztetett valakire... Kei is pontosan ilyesmiket szokott művelni. Ha még nem is annyira hasonlítanak kinézetre... Naná, hiszen egyikük lány, míg a másik fiú... még ha nem is mindig mondaná meg róla az ember... De a mimikájuk, és a mozdulataik teljesen, tökéletesen megegyeznek. Talán még csak most jut el agyamig, lehet a bandában totális káosz fog uralkodni, ha ezek ketten összekerülnek? Szinte biztos vagyok benne, hogy nem Kei hordja otthon azt a bizonyos nadrágot... Ezek egymásnak esnek, nem hogy próba nem lesz, de még a helyet is romba döntik. Azért nagyon remélem ez csak egy rosszindulatú feltételezés, és nem így lesz...
- Nekem? Fú, kösz, elfogadom!
Vettem ki kezéből végül az édes illatú innivalót, majd letettem egy percre a pultra. Annyira el voltam foglalva a saját magam sajnáltatásával, hogy teljesen kiment a fejemből ez az egész mizéria. A szekrényből előkotortam egy kis rágcsálni valót, majd beleszórtam az egyik edénybe. Egyik kezemben az edénykével, míg másikkal a forró csokival meg is indultam az asztal felé, ahova már letelepedett a lány is. A lehető legközelebbi széket befoglalva egyensúlyozok, s miután minden az asztalra kerül, lehuppanok. Ami nem is olyan egyszerű. A nyugtató hatására durván szédülni kezdek, majdnem a szék mellé ültem. Kedves lett volna, ha így mutatkozom be a csajszinak. Egy drogos köcsögnek hinne, és az maga lenne a tökély.
- Keiko, hm? Inkább „Pinku-chan”!
Vigyorodom el a becenéven, amit összealkottam, kicsit szórakozottan. Nem tudom honnan jött, de valamiért a pink jobban jellemzi. Ráadásul Kei, Keiko, Kei-chan, Keiko-kun...??? Teljes zűrzavar! Nem tudom mennyire fog neki tetszeni az új becenév, de én így fogom hívni és kész!
- Hát öhm, izé... mi? E-eezt nem terveztem ennyire hivatalosra. Asszem elég lesz, ha egy kedvenc számból énekelsz pár sort. Ha úgy látom, akkor... ööö... akkor meg lemegyünk a pincébe és ütemre próbálj énekelni. Oks?
Annyira kába voltam, hogy még a mondatok megfogalmazása is olyan nehéznek tűnt, mintha egy kecskét akarnék megtanítani hegedűlni. Kedves Kei hasonlatával élve.
- Nem vagyok beteg, csak a gyógyszer mellékhatása. De biztos vagyok benne, ha ezt mind megittam, jobban leszek.
Kacsintottam felé, talán még magamat is győzködve arról, hogy valóban jobban leszek. Ez van, sosem voltam túl okos, de ez történik, ha életem szerelme elhagy. Úgy, hogy semmit sem tehetek annak érdekében, hogy megakadályozzam.
A forró csoki illata ugyan kellemes volt, de úgy éreztem ha még egy-két kortyot ledöngetek a torkomon, biztosan visszafelé veszik azt az irányt. Na az meg hogy nézne ki, ha Pinku-chan elé hánynék? Welcome ajándék? Na köszi, ezt inkább kihagynám... Ennek érdekében kicsit arrébbtoltam a lötyit, és elkezdtem érdeklődni:
- Na és mesélj magadról, mit kell rólad tudnom? Mióta énekelsz? Honnan jött az ötlet, és egyéb? Csak bátran, bármi, ami eszedbe jut, az jöhet!

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keiko Gross
Bounto
Bounto
avatar

Female
Taurus Goat
Hozzászólások száma : 61
Age : 26
Tartózkodási hely : Kei nyomában*.*
Registration date : 2009. Sep. 25.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Devil Smile énekese
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
6500/12000  (6500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Pént. Dec. 31, 2010 3:22 am

Dalospacsirta arrived, hon!

Csodálatosan göndör tincseimet twisting rugóztam a széken, miközben pretty mosollyal nézelődtem tovább. Lucky boy elfogadta a gift-em. Helyes, nagyon helyes! Nem azért hurcoltam through egész big városon, fintorogva kidobja a dustbin-ba. Bár nem tűnik annak a tipical boor lökedéknek. Inkább az a laza dögös style, akinek zsigerből jön a flirting! Kakkoi! Ritkaság a sok selfcontained beszari guy között. De, de az én head-em nem csavarja el! Azt adná a God! Az én foolish bro-mat only könnyű átverni, hát még mekkora tragedy lenne, ha engem is gag! Ezért vagyok here! Találkozom a future bandája tagjaival, ha tiny jelét smell, nem veszik komolyan music vagy hard work, kikaparom their eyes! Bro túlságosan beleélte magát van egy cool együttese. Na, de this is távoli jövő story! Now küzdök az elemekkel! Majd detonate izgalomtól. Never voltam meghallgatáson, vagy what hívjam ezt az összeröffenést. Kínos silence szöszölés? Beleférne. Mennyire hate az ilyesmit. Everyone gondolkozik mit say és hogyan. Ha tudná, engem az udvarias run time menyire nem érdekel. Lovely, not correct állapotban is try gentleman maradni, de semmi szükség rá! Better örülnék, megmaradnánk valamilyen friendly kapcsolatépítésnél. ~ Valahogy így! ~ Láttam hozzá kuncogni a sitting technikáján, lehetőleg nem felszínre eresztve evil szarvacskáimat. Legszebb happy a káröröm!
-Ennyire dizzy nem vagyok!-
Csaptam le a tál tartalmára széles smile-al. Egész delicious volt! Hasonló junk food-ot még nem is ettem. Bad példa! Tekintve nem like őket és never fogyasztok bolti szemetet. Viszont ezt sometimes még el is rágcsálnám! Vajon where vásárolhatta? Innen nem see a zacskóját. Hát, akkor asked after! Már már megmarkolva a bowl-t hördültem fel, amikor arrived a sokkoló megjegyzése. First, fel se fogtam, csak helyeselve nod. Azt hittem már kérdeztem és ez az answer. Ám, rá kellett döbbennem a cruel igazságra! Semmilyen nurture nem szerepelt benne, just me! Sweety fejem felett három pontocskával ücsörögtem totally sokkban. Need némi idő összeegyeztessem a részleteket. Miután done, erőt véve myself csaptam az asztalra. Mélyen look at szemeibe vakbél gyulladásos komolysággal, aztán sparkling boldogságban kitörve üvöltöttem fel.
-PINKU CHA~N! Full of szeretni való decora-sággal! Imádom!-
Sziporkáztam túlcsorduló love-ban. Még sosem get ennyire perfect becenevet! Annyira short, fodrocskás, ötletes, simple, színes and mi egyéb! Nem kívánhatna more miraculous megkülönböztetést egy color nagykövet! Viszont! Ha bevesznek, mert sure így lesz, akkor már lesz némi complicated! Libabőrös lesz a back-em, ha imagine, ezzel a könnyed mosolyával benyögi ország world előtt. Oh, my gosh! Nem want ezt! Hullottak le glitter csillagocskáim a embarrass helyzettől. Inkább sacrifice kiváló nickname, még ha vérezni is fog szívem, csak ne tegye! Erről neki is mind, méghozzá right now! Biztosra kellett mennem, szóval everything bevetettem! El kellett kerülnöm a körülöttem lebegő shame eshetőségét!
-On stage soha ne merd használni vagy I'll kill ya!-
Eresztettem szabadon little hell aurát, hogy dark face-el megcsattogtathassam a neko-s ollom his nose előtt. Általában ez useful az áldozataimmal szemben. Legalább know mire számítsanak, ha ujjat húznak velem. Most is remekül worked, úgyhogy lovely pucsítással kacsintást dobtam neki and visszahuppantam a székemre. Unfortunetly néhány másodpercre, mert kimondta a incantation-t! Hatalmas "jupí" shout-tal magamhoz vettem a kitchen desk-en pihenő fakanalat, megköszörültem a torkomat, felpolcoltam egyik leg a székre és bekészültem a nagy show-ra. Azért a feeling-nek is adtam egy kicsit. Legyünk már nice, mintha great singer lennék! Minek ide long felkészülés meg görcsölés! Improvisation a barátom!♥ Felkonferáltam magam egy magabiztos furore szöveggel, bocsánatot kértem az esetleges false hangokért és begin éneklés. Reméltem surprise Jus, mert nem oshare track-et választottam! Taught a kórusban, legyél reckless és mutass minél többet! Amit hirtelen chose, annál meg rendesen széteshetett a picture. Nem tartottam a girly ártatlanságot, hanem eleresztettem magam. Hogy nézett volna ki, ha skirt szélét gyűrkészve adom elő?!O.O Különben sem vagyok pig-headed decora, akinek más nem is létezik! Lehet ezek az angry gondolataim érték el, hogy kicsit agresszív voltam. Hoppácska! ~ Hát, ez már így happened. ~ Gördült le egy izzadtság cseppecske, ahogy giant fújtatással visszacsüccsentem a székemre.
Volt megint impression pause, ami alatt hope nem fog elhalálozni. Szerencsére nem, csak még szörnyűbben stammer. Azt állította valamilyen medicine mellékhatása. I know! Tényleg nem volt healthy. Kicsit uncomfortable lett a situation, ettől a hírtől. Én itt one hundred százalékosan produkálom myself, ő pedig rosszul van és még calm me down rendbe fog jönni a forró chocolate-tól. Milyen sweety! Legszívesebben heart dobálva adnék bear hug-ot, ahogy bro-nak szoktam. Viszont nem lehet! Alig ismerem, még a végén misunderstand kedvességem. Ezért, csak annyit did felkönyököltem az asztalra és honest vigyorral tettem egy röpke megjegyzést, mielőtt nekivágtam a life-om felvázolásához.
-Igazán kind boy vagy! Rólam...hmm...decora vagyok. Like a bio dolgokat és cooking! Magam szoktam stitch ruháimat. Every hónapban buy Fruits magazint. Finally, huge Jun Onose fan vagyok! Nya~h! Let's stay zenénél!-
Rebegtettem meg eyelash-em, hogy szépen kibonthassam a story-mat. Ebben nem volt dragon meg beauty hercegnő, de semmi sem lehet perfect. Inkább try nem túlzottan bő lére ereszteni x years eseményeit. Dunno bro mit említett vagy sem, ezért vázlatosan tell gyerekkorunkról. Arról, hogy már little kids korunk óta music-hoz voltunk szoktatva, mert a szüleink true fanatic-ok voltak. Egy ilyen harmony-ban meg ragadt ránk a beat. Én hegedülni kezdtem six évesen, aztán beálltam a school kórusba. Eljártam nagyobb competition-ökre, de nem dare hírességről álmodni. Persze, azt nem say Jus-nak, hogy bounto vagyok humans ellenség, nem mutatkozhattam public előtt. Maybe valamikor beavatjuk, bár bro példájából learnt. Nagyon careful-nak kell lennem. Úgyhogy, annyit said nem alakult úgy, join valamilyen együtteshez.
-Most your turn! Mióta dobolsz? Hogy jött az idea? Milyen zenei type-okat kedvelsz? Hány years old is vagy? Where származol? Nagyon jar volt az előadásom? UVAH! Ha finished a meghallgatást eljössz velem Xmas ajándékot nézni bro-nak? Te is man vagy! Meg, hátha help a rosszulléteden. Ne? Ne-ne-ne?-

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Vas. Márc. 27, 2011 3:27 am

Dalospacsirta fogadtatása


Ismét magam elé húzva a maradék forró csokit meredtem rá, a hangszálait melegítő Pinku-chanra, aki látszólag igen zavarban volt. Vagy nem. De nekem ez jött le. Szóval próbáltam bólogatni, ezzel is jelezve azt, hogy nincs ok az aggodalomra. Amíg bekészült, addig nyúzott képemet a pohár szélére fektettem, s kezemmel tartottam, nehogy a végén felboruljon. Aztán meg takarítanom kéne, s ha fokozni akarnánk a hangulatot, kedvenc pólóm is megsínylené a magánakciót. Tehát nagyon ügyeltem arra, hogy erre ne essen alkalom. Hamarosan Pinku-chan bele is kezdett az éneklésbe. Mikor a refrénhez ért, akkor jutott eszembe, hogy valahonnan igen ismerős ez a dal. Ha emlékezetem nem csalt, egy régebbi CD boltos ámokfutásomkor hallhattam, csak úgy tök véletlenül. Egy kis idő múlva, jobban füleltem a hangra, mintsem a szövegre. Ennek hatására pedig még a vér is meghűlt bennem. Az ámulat, ami talán képemre is felvázolódott olyan mértékű volt, hogy elfelejtettem levegőt is venni. Nem túlzok, ha azt mondom eszméletlen a csaj hangja! Enyhén rekedtes, ami szerintem csak előny lenne a bandánkban! Egyszerűen fantasztikus, annyira hatalmába kerített a hang, hogy köpni, nyelni képtelen voltam. Azért reménykedtem benne, hogy nem vágok torz képet, nehogy a végén szegény Pinku-chanba fojtsam a szót... akarom mondani a dalt. Ahogy hallgattam, gondolati síkon megjelent előttem a színpad, ahol a kis dalos pacsirtánk énekel, és hatalmas üdvrivalgás közepette megmártózunk a fények pompájában. Talán egyelőre ez csak egy álom, de biztos voltam abban, hogy egy nap elérjük, hogy igazi nagyszínpadon zenélhessünk! Csak akkor szálltam le a rózsaszín ködfelhőről, mikor Keiko abbahagyta az éneklést. Kissé el is szomorodtam, mert olyan volt, mintha csak most kezdte volna. Erre meg már vége is. Gonoszság.
- Fú, csajszi~ ♥...
Nyögtem ki végül szerénykére sikerült kritikámat, melyben igazándiból biztosan érződhetett az a szándék, hogy minden elismerésem az övé. Ám, ha ez sem lett volna elég, tapsban törtem ki, széles vigyorral arcomon. Miután végül mindketten magunkhoz tértünk, haladtunk tovább. Az egynéhány kérdésemre szép sorjában választ kaptam. Érdeklődő tekintettel figyeltem, és hallgattam Pinku-chant. Igazán vicces, és mozgalmas gyerekkora lehetett, ahogy azt a szavaiból kivettem. Az pedig csak egy plusz pont, hogy a Gross szülők zenével foglalkoznak. Egy lépéssel előrébb vagyunk célunk elérésében!
Kei-t már régebben ismertem mint a húgát, ám ebben a fél órában többet tudtam meg róla, mint haveromról egy év alatt. Nem mellékesen Pinku-chan igazi energiabomba! Komolyan mondom, egy kis idő eltelte után már nem is éreztem magam olyan "fonnyadtan", mint eddig. Már most megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy ő lesz az igazi összetartó erő a csapatban. Ha mindig ilyen erővel fog nyomulni, időnk sem lesz befarsulni! Ez pedig még egy plusz pont...
- Nahát, nem semmi előtöri... Öhm, mondom is, de szerintem közben induljunk meg a pincébe. Nyomok pár ütemet, meghallgatlak úgy.
Álltam fel, aztán mutattam az utat. Persze nem állt szándékomban tovább vizsgáztatni a csajszit, hanem csak saját lelkemet akartam még egy kicsit kényeztetni a hangjával. Végtére is jó, ha beülök a dobok mögé, hiszen egy hete hozzájuk sem nyúltam. Olyan nagy fejetlenség van emiatt a karácsonyi hepaj miatt, hogy se lelkesedésem, sem pedig erőm nem volt a gyakorláshoz. Ugyanígy voltam az edzéssel is. Az pedig két hete szünetel. Ahogy belegondoltam, hirtelen a karomhoz kaptam, s már-már beképzeltem magamnak azt, hogy az izmai kezdenek megpetyhüdni. Tuti begolyóztam, vagy ilyesmi, mert ilyenen kezdtem aggódni. Mindegy, maximum Pinku-chan azt hiszi rólam metroszexuális vagyok, amiért tapogatom magamat... Mindeközben pedig összeszedtem a dolgokat amiket érdemes volt megemlíteni magamról:
- Szóval... már igen kicsiként próbálkoztam, legelőször anyukám lábasain doboltam egy-egy fakanál segítségével. Az első felszerelésemet 15 évesen kaptam, de csak 18 évesen határoztam el magamat, hogy profivá akarok válni. Egyébként most 23 éves vagyok. Öhm, származásomat tekintve félvér vagyok. Édesanyám japán, apám pedig amerikai. Faterról semmit nem tudok, és nem is nagyon szeretek róla beszélni. Legyen annyi elég, hogy szarban hagyta a családját. Ennek hatására kellett visszaköltöznünk Japánba. Mondjuk nem bántam meg, de majd belepusztultam, mire két értelmes mondatot össze bírtam rakni japánul. Az írással és olvasással meg még a mai napig is vannak gikszerek.
Álltam meg hirtelen, és kinyitottam a pince ajtaját. Előre figyelmeztettem Pinku-chant, hogy igen alacsony a mennyezet, és a lépcső végén könnyen beverheti a fejét, ezért vigyázzon vele. Sajnos ezt anno elfelejtettem mondani a srácoknak, így Nobu kapásból bepuszilta, Kei pedig két ugrás között került közelebb hozzá.
- De végül is élvezem az itteni helyzetet. Amúgy New York-ban nevelkedtem, ott volt egy ideig lehetőségem kipróbálni magamat bandában. Egy mákunk volt a családdal, hogy a nagyinál tudtunk lakni. Aztán anyu férjhez ment, és most itt élünk. Hm, igen vegyes a zenei ízlésem! Koreai pop, hip-hop, japán rock, van egysok kedvenc visual kei banda is a repertoárban. A cute zenétől a falra tudok mászni, de BoA-t szeretem. Ja, és bele vagyok zúgva Anna Tsuchiya-ba!
Röhögtem el magam, ahogy bevetődtem a dobok mögé. Előkotorva a dobverőket kezdtem el kicsit szórakozni a szövegelésem közben:
- Te most viccelsz?! Istennő voltál! Karizmatikus hangod van, gyakorlással és kitartó munkával mindenkit lemosol majd a mezőnyről!
Egy kis idő után el is jutott az agyamig, hogy vásárolgatni hívott. Hogy őszinte legyek, semmi lelkesedésem nem volt, de ki tudna nemet mondani egy ilyen csajnak? Bár még most is amőba nagyságúra zsugorodik a gyomrom, hogy egy pár órával ezelőtt búcsúztam el örökre a szerelmemtől... Viszont, erre meg nem hivatkozhatok. Max majd zsebre dugom a nyugtatót és a fájdalomcsillapítót. Ha végeztünk be is veszek belőle, mert érzem egyre jobban hasogat a fejem...
- Nos, akkor mehet? Egyszerű, lassú ütem, kis skálázás, aztán nem molesztállak ma már.

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keiko Gross
Bounto
Bounto
avatar

Female
Taurus Goat
Hozzászólások száma : 61
Age : 26
Tartózkodási hely : Kei nyomában*.*
Registration date : 2009. Sep. 25.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Devil Smile énekese
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
6500/12000  (6500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Pént. Ápr. 08, 2011 1:41 am

Dalospacsirta arrived, hon!

A megérdemelt praise után immediately jobban éreztem magam. Elégedetten fújtathattam és tell életem történetét. Perfectly működött a Gross-i supa-dupa képesség! Nem mintha, ne számíthatnék rá always! Mennyi terrible bajból kimentett már. Ilyenkor feel igazán az élet beautiful és a family-m igazi kincs. Most is, miközben enchanted Jus a könnyed előadásommal azon kaptam magam érdekesnek and mozgalmasnak találta short mesémet. Dunno mire gondolhatott. Biztos túl nagy zeal-t vetettem be. Hupszika! Sometimes megesik a lendületes sparkling aurámmal színezett történeteim better fokon ütnek, mint egy dráma. Lehet actress-nek kellett volna állnom?O.o" No-no-no! Akkor a World nem ismerhetné meg az amazing hangomat! Azt pedig everybody tudja, muscial-ek kora lejárt! Nekem gigantikus stage jár hömpölygő crowd-al és cool zenészekkel! I think az utolsó szösszenet kipipálható! Jus igazán smexy, amin tízezer százalék dobni fog, ha lecsüccsen a drums mögé. Oh, jesus! Csak el ne halálozzam! Nem lenne lucky lépés, szívhez kapva elájulni!O.o" Nem problem! Majd leírhatatlanul strong leszek!>.< Sooner, mint reméltem, because pince felé kezdett navigálni. Why alagsor? Ez, olyan izéke! Hide a próba termet. Nem kell ezt szégyellni! Vagy lil secrets lapul odalent? Hu~huu!*o* Kezdek horribly kíváncsi lenni. Gondolatban már ecxited dörzsöltem össze tenyereim. Nagyon foglalkoztatott a dirty titka, meg ő is, of course! Ritkán terem chance, hogy vérbeli dobost láthassak és hallhassak in action. Plus, érdekelt mit fog singing velem.
Útközben, azért keep me busy drága házigazdám. Mialatt hands-eimet szolidan összekulcsoltam back mögött és aprókat szökdécseltem, listen Jus-ra. Hűségesen reply a milliónyi kérdésemre. Igazi surprise emlékezett rájuk. Nagyon good a memóriája! Kei tanulhatna from him, mert nála nincs szétszórtabb person. Ez van! Meg az is, nem tudtam hold back a reakcióimat. Annyira embarassing!>.<" Amikor start a gyerekkorával totál imagine picike blond boy ütögeti a lábasokat sweet vigyorral. Legszívesebben halálra hug azt a pöttömöt, aki now elég szép szál lad. Emiatt contain magamat. Szigorúan annyit engedtem, shining szemekkel, lips elé kapott kézfejjel, tetszésem jeleként hördültem fel.
-Kakko~ii!♥ I'm sure tündéri lehettél. Ha van róla picture kérem felmutatni!-
Kacsintottam megnyerően, hátha come true kívánságom. Nem tehetek róla! Imádom a picúrka kids-eket! Annyira édesek, pufik, életvidámak és annyiféle lovely ruhát lehet nekik készíteni. Nincs is nicer látvány egy mosolygós ichigo babánál! Az pedig full of mókával, amikor láthatod, miből lett a cserebogár. Egyedül az annoying, hogyha mutatok myself-ről képeket és érkezik a question miért nem pink a hajam. My god! Nem tűnt fel az embereknek nem létezik natural színben?! Hjaa~j! Azaz az érzésem sok személynek times without number köszön be a butaság. Vagy, épp sadness. Poor Jus! Hála a stupid apjának nehéz years-ei lehettek. A hangulatot még se akartam sympathize blablával rontani. Az not me!>.<" Inkább felhoztam a situation elfogadhatóbb rossz side-ját. Elvégre színtiszta truth, minden words-öm! Befutunk lesz, aki beszéli language és így eljuthat every mondatunk az overseas rajongókhoz. Mi ez, ha nem lucky?*o* Szépségen hátba is veregettem Jus-t, after rákanyarodtam a future képeire.
-Aha~! Compliacted tini korszakod lehetett. De perfectly beszélsz angolul! Ez useful lesz a bandának! Én már úgyis kezdem forget...nincs kivel speak. Azt hiszem tökéletesen understand, miről beszélek. Keep up your courage! Bro és én, szeretjük az átlagon felüli embereket! Hát, még a ladies! Te leszel a number one macsó az együttesben!-
Kacsintottam könnyed kiss-t dobva. Feel, milyen lesz, ha nők ezrei melting a látványától. MUHAHA! Természetesen nem visszük túlzásba, sem a bemutatót, sem a bátorítást. Better, ha tudja az aranyszabályt! Nem lesz here semmiféle nyalifali! Szórakozni lehet, de first a munka! Ha done az összes teendő, akkor megengedett a girls őrjítés. Ebből nem engedek! Más esetben, two méternél közelebb merészkedik a screaming tömeg megpuszilhatják az elbow-mat.>.<" Ezen law-ról egyenlőre hallgatok. Nem kéne az első meeting-et szétpukkantani rule-okkal. Inkább silky hanggal köszönetet rebegtem és a korláton csúsztatva hand-em pattogtam le a stairs-en. Finally megérkeztünk! Ott standing a hangszerek előtt és kezdtem feel a terem varázsát. Nem volt huge, se modern. Átlagos próbaterem volt, mégis there something. Dunno micsoda, de éreztem. Kellemesen bizsergett a feet-em és szaporán vert a heart-om. A head-emben pedig egy szó fogalmazódott meg: otthon. Furcsa volt. Azonban némi color-t elviselt volna a decoration. Semmi gond! Majd bring néhány amazing kiegészítőt. Gyorsan körbe is look, hova mit tehetnék. Persze, Jus continue a szövegelést, amire lelkesen hümmögtem. Egészen addig a bizonyos word-ig!
-Wait-wait-wait! Cute zene? Mire gondolsz? Oh, ne már! Why minden pasi fall in love Anna-ba? Igazságtalanság!T^T Okke~i! Hihetetlenül szép, pretty, dögös és az a hang...hmm...akkor se ér! Life su~cks!T~T-
Fontam össze mellkasomon karjaimat. Of course felbosszantott az eset. Again kikapott shining szépségem attól a bombázótól. Ez igenis tragedy az én törékeny soul-omnak. Mintha egész planet-nyi férfi kosarazott volna ki. Ha nem tesz hozzá némi glory-t, biztosan elhagyott volna rainbow hangulatom. HOLY SHIT!O.O El nem bírnám képzelni az appearance-em szürkén! Felérne a death-el! Quickly felszedtem a mikrofont, hogy tereljem a mood-om szebb vizekre. Erre what szakadt ki belőlem?! Egy harrowing szám. Kezdetben, csak dúdoltam, de az escort érkeztével slowly nekiestem a vallomásnak. Pár percre feel magam home és peacefully sétálgattam a teremben or terrorizáltam poor Jus-t a heartbreak szövegemmel. When emlékeztem a lyrics-re. Párszor muszáj volt improvizálni. I said rengeteget felejtettem english-ből! Ráadásul, I hope nem vette rossz néven victim nélkül őt kiáltottam ki célpontnak. I'm trully sorry, de hate a levegőbe singing. Úgy az igazi, ha van somebody, akinek tell a mondandódat. Ettől lesz honest! Áh, mindegy! Vége lett és now back az életvidám hangulathoz! Amint quite lett széles smile-al üvöltöttem bele a mikrofonba.
-HJAAAAAAAAAAA! Kipróbálhatom a dobot? Plea~se!♥-
Pucsítottam szempilláimat rebegtetve in front of Jus pofikájával. Bevettem all dekora vonzerőm. A célért everything! Hiszen, azóta érleltem ezt a request-et, mióta beléptem a room-ba. Úgy szerettem volna kipróbálni, milyen tired munka ezt a sok things-et ütögetni. Remélem permissive lélek és odaereszt. Meg show me mit csináljak meg hogyan. Azért látásból tanuló genius nem vagyok.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Szomb. Május 14, 2011 2:13 am

Dalospacsirta fogadtatása

A fényképek mutogatásától inkább "lányosabb" zavarba jöttem, mintsem kihúzzam magamat. Hiszen nem mondhatnám túl sok fénykép maradt meg a gyerekkoromból. Legfőképp, hogy csak a legfontosabb cuccokat hoztuk el magunkkal Japánba. Rengeteg csetresz maradt így is hátra. Volt, ami hiányzott, volt, ami cseppet sem. Mindegy, végül is rég volt, elmúlt, én pedig itt vagyok. Most pedig leginkább az újonnan alapulni látszó bandára kell hogy rákoncentráljak.
Pinku-chan igazán jó fej csajnak tűnt. Komolyan jobban éreztem magam a társaságában. Épp annyira, hogy mire ehhez az eszmefuttatáshoz értem, hirtelen elmémbe nyilallt az a fájdalmas, méregbe mártott penge, ami elől menekülni akartam. Matsu hiányát képtelen leszek egykönnyen elfelejteni. Szőnyeg alá pedig nem söprök pormacskákat... Visszatérve Pinku-chanre, lenyűgözött az az energialöket, amit felém sugárzott. Igazándiból a stílusa is nagy elszántságra vall, de Harajuku utcáin már mit meg nem lehet találni? Karakura pedig nincs olyan messze Tokiótól. Ide is eljut a város úgymond "csodája"... Azért kedves dolog volt Keiko-tól, hogy próbált jobb kedvre deríteni, viszont a fejem ugyan úgy sajgott, mint eddig.
Azon pedig csak nevetni tudtam, hogy Pinku-chan hisztérikusan morgolódott előbbi kijelentésemen. Nos, ez van, Anna egy tökéletes nő, remek hanggal. Kár, hogy ismét megházasodott. Na meg aztán a két kölyök... Egyelőre nincs kedvem ennyire megkötni magamat egy nő mellé, még szívesen élvezném az életet egy jó darabig. Azt pedig már nem kell századszorra is mondanom, hogy itt van a banda, és persze Matsu... a fene vinné el ezeket a rossz gondolatokat, amúgy is már csak a pofámat tépem!
Tűkön ülve pöckölgettem a cintányér szélét, mely aprón, lágyan szólt. Ezzel megadva az ütemet ráhagytam minden más melót Szivárvány kisasszonyra. A vezető szerep átadásával vártam, milyen dallal lep meg ismét. Valójában mindegy lett volna, hiszen hangszíne az egekig emelt, és ide nem kellett a RedBull sem. Egy igazán laza, ismerős számot választott, amely csak előcsalogatta a kedves emlékeket. Amerikában nagy szám volt a No Doubt ezen szerzeménye. Még most is kristálytisztán előttem van, ahogy muter takarítás közben ezerrel hallgatta a rádiót, amiben vagy ezerszer leadták ezt a számot. Mint a szám kezdete is, hagytam, csak hagy énekeljen. Én pedig lehunyt szemekkel visszaidéztem azt a forró nyári napot, mikor serényen edzettem, hogy én legyek a kerületben a legjobb deszkás. Mikor elért Sziporkaszempilla, becsatlakoztam, és ütemet diktálva dobolni kezdtem. Valamiért úgy éreztem, annyira együtt vagyunk, hogy képtelen lennék még gondolkodási időt is hagyni. Egyszerűen kezet fogok vele rázni, aztán szanaszét ölelgetem elismerésem jeléül. Aztán pedig gondolati síkon ostorral fogom csapkodni a rózsaszínre púderezett valagát, ha nem dolgozik keményen! Bár amennyi lelkesedése van, remélem csak a Halley üstökös árnyéka fogja visszarettenteni célja elérésében. Kellőképpen megizzadtam, annyira igyekeztem én is. Olyan jó hangulatom lett ettől a produkciótól, hogy ismét csak sajnálni tudtam, ez a három perc olyan gyorsan eltelt.
Még egy darabig csak orrom alatt vigyorogva lestem kezeimben görgetett dobverőimre, mikor vinnyogások közepette berezonált a hangfal, köszönhető ez Szélvész kisasszonynak.
- Oké-oké, megdumáltuk, csak ne nyeríts... szét szakad a fejem!
Állt égnek laposra vasalt szőke fürtjeim 98%-a. Igazándiból még sose hagytam, hogy más bitorolja felszerelésemet, de ki tudna nemet mondani egy ilyen meggyőző vattacukor felhőnek? Így tehát feltápászkodtam a székről, és odavezettem Pinku-chant. Gyorstalpaló következett. Megmutattam mit, hogyan is használjon, valamint előrébb csúsztattam a pedálokat is, hogy minden klappoljon a számára. Majd aztán egy percet kértem, míg felmásztam a földszintre egy fájdalomcsillapítóért. Nem vagyok tápos csirke, de lábaim úgy remegtek, mire felértem, mint valami zselé. Két üveg vízzel visszatérve nekidőltem a falnak, karba tett kezekkel, és oldalra húzott gúnyos mosollyal figyelemmel kísértem Habos-babos pacsirta szenvedését.
- Relax, take it easy, babe~! - Vigyorogtam a képébe, kissé gúnyos megjegyzésemmel. - Egyébként gondolkoztam és lehet jót tesz, ha engem is lát napfény, szal próba után elvágódhatunk körbelesni a placcon!

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keiko Gross
Bounto
Bounto
avatar

Female
Taurus Goat
Hozzászólások száma : 61
Age : 26
Tartózkodási hely : Kei nyomában*.*
Registration date : 2009. Sep. 25.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Devil Smile énekese
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
6500/12000  (6500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Hétf. Május 23, 2011 4:12 am

Dalospacsirta arrived, hon!

Little eljátszottam a gondolattal megdobom a microphone kemény és garantáltan injury okozó súlyával, but he's right! Túlzásba vittem happy kedvemet, amikor told me fáj a feje. Biztos nem lehetett nice fuvallat a görcsbe rándult brain-jének. Szóval, szégyelltem stupid képemet, amit nem kötöttem nose-ra. Csupán childish kinyújtottam tongue és odaaraszoltam felszereléshez. OH MY GOSH! Opposite oldalról még ijesztő kerek, sparkling szörnyetegnek hatott! Az a quite gyilkos féle fajta, mint Kei gyerekkori dream-jeiből a huszár brokkolik! Unfortunetly azóta se fejtettem meg, azok pontosan mire look alike, de elég abszurd hangzásúak, hogy fear tőle! Just like ez! Én rettentően short növésű, törékeny lady vagyok, ez a drums pedig gigászi méretű many ketyerével. Ebből a Jus-nak köszönhető closer távlatból, meg full of halálfélelem. Plus az a sok interpretation! Teljesen nothing értettem belőle. Volt ott small, nagy, medium sized cuccok, meg sok-sok-sok dob, cymbal és a leg-nél pedál. Then beavattak everything máshogy szól. Interesting!*w* Kivéve, hogy dunno miféle magic kell ahhoz külön mozgasd limbs. Ráadásul nem mindegy how! Ez kibírhatatlan torture! Ha figyelek a sound-ra összekuszálódnak hands-ek, ha meg beat-re koncentrálok mindenféle zenére emlékeztető foszlány vanished. Rettenetesen hard munka! Ehhez tényleg genius tehetség kell. Normális person sose igazodna ki rajta.
-Te egy igazi amazing guy vagy, Jus! Lila tincseim is loose color, annyira erőlködöm és mégse succeed!-
Fújtattam hatalmasokat disappointed kisugárzással, hogy csak úgy szárnyalt bangs. Nem like vesztes csatákat. Általában addig try, amíg sikerült némi elfogadhatót produkálni. Gross-i lucky csillagom, viszont nem tartott velem. Magamra hagyott ebben a hard time-ban. Oda volt hope, kicsike valuable ütemet kanalazzak össze. A super women gének, azonban helyre tették heartbreak-em! Only dobos tehetségemhez nyúltam! Megpörgettem a dobverőket! Abban profecional szintet tapostam! Elementary suleszban a majorette group kiemelkedő tagja voltam! Mum sokat help me a fellépő ruhákkal. Én said, milyen színű és fazonú legyen and ő made it. Gyakorlatilag csoportom furor tagja volt, mint dressmaker. Beauty régi idők! Már akkor is, hogy love fashion! Emlékszem, miután finished általános megfogadtam costume varró leszek. Hát, varrói passion megmaradt, csak szívesebben készítek egyedi street fashion példányokat!
-Ez legalább working! Nice kezdet?~♥-
Kacsintottam big smile-al, mennyire skillfully pörgetem a két pálcikát. Próbálkoztam, hátha get biztatást, de helyette simply kinevettek. Traitor! Szívemet lelkemet beleadom practice-be és this érdemlem?! A pasik mind pig-ek! Never tudják mikor fejezzék be a stupid időtöltést. Folyton megtaposnak, because az jó joke! Hiszen funny dolog kinevetni somebody szerencsétlenkedését. Az öntelt viselkedést, pedig mindennél jobban hate.
-Easy lesz, ezt a stick-et beleállítani a hátsódba! NASTY!-
Dobtam irányába angry pocok fejjel. Csúnyán insult családi and elsősorban hősnői büszkeségem. Okey, túlreagáltam! Nem tagadom turn up ártatlan megjegyzését. Viszont, better tudja mire számítson, ha velem kötekedik. Az egyetlen könnyű thing engem felbosszantani. Utána meg suffer tettétől! Nem ismerek mercy-t! Kivéve, amikor quickly elillan minden mérgem. Now is ez történt. Valamiért ahogy arrive, úgy távozott wrathful. Mintha somebody nem akarta volna, hogy paprikás legyek. Mondjuk, really nem lett volna fair egy sick embernek esni. Thank you jó akarom! Save me szörnyű bűncselekménytől!
-All right!~♪ Részemről mehetünk!-
Mosolyodtam angel kisugárzással felpattanva. Beauty decora-sággal odatáncikáltam Jus-hoz, kezébe nyomtam egyedül árválkodó drumstick és jump up lépcsőre. Before elindultam volna, még hátra pislogtam would like valamit. Nagyon silent buksival ácsorgott, úgyhogy vital spark-ként vállon böktem és meghúztam a t-shirt ujját. Charming szempilla rebegtetéssel megpróbáltam mozgásra inspire. Ideje volt a move out-ot megvalósítani! Ráadásul without him, házból se jutok ki. Elfelejtettem left or right fordulás visz back az előszobába. Have to come és kész! A fresh levegő, amúgy is good hatással van az ill szervezetre. Arra meg lookout tisztességesen felöltözzön. Gross-i becsületemre nem hagyom még betegebb legyen! ~YOSH!~ Clench ökölbe kezecskémet. Mellékesen erre a determination-ra nagy szükségem volt. Alig pick up melegen tartó holmit. Menten death kerülgetett! Azt se know mit csináljak a shock-tól! Tátogtam partra vetett gold fish-ként. Végül, leon on ajtóra, nehogy ki merjen menni a sunrise-ba.
-A-aaa! Jus nem mehet outside! Scarf, hat, gloves! Tessék felvenni őket!-
Tapadtam a door-ra ellentmondást nem tűrve. Ha fall down a láztól ki cipeli haza? Én nem vagyok elég strong hozzá. Előzzük meg a problem-et azzal, good boy-ként túlöltözik. Legyen melege, mint freeze a belvárosban. Akkor buy forralt bor, vagy tequila ne feel annyira hőséget. Feltalálom myself! Legalábbis I think so. Addig follow hűségesen, mert nem ismerem a környéket. Átveszem a control-t, miután center közelbe érünk. Az is surprise eltaláltam ide. What happened, ha innen egyedül kellene hazamennem? CHAOS! Biztosan eltévednék.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justin Awesome
Ember
Ember
avatar

Male
Hozzászólások száma : 106
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Ember, Dobos (Devil Smile), Pincér (Trinity Nightclub)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
8500/12000  (8500/12000)

TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   Szomb. Május 28, 2011 6:14 am

Dalospacsirta fogadtatása

Nem gondoltam volna, ennyire bepipul megjegyzésem miatt, hát még milyen váratlanul ért a felém dartsnyílként süvítő dobverő! Olyan hirtelen történt minden, hogy képtelen voltam olyan gyorsasággal lapos kúszásba vágni magamat, így az fejemen hangosat koppant. De persze közben jóízűen röhögtem, főleg mikor bukómat fogva felpillantottam Pinku-chanra. Komolyan mondom, ha egy kicsit szemetebb lennék, mint általában, előhorgászom a telefonomat, lefényképezem, és felteszem twitter-re! Szerintem nem kevesen írnának kommentet rá...
-Na Metál Hörcsög, hűtsd le magadat, különben mész a kerékbe! Ez a dobverő többe van, mint a te pockyra elverhető zsebpénzed, úgyhogy csak ésszel!
Vigyorogtam továbbra is, aztán kezembe kaptam az üvegeket, és a dobverőt is. Nem volt ez fenyegetés, csak kedves felszólítás... azért remélem nem fajulnak el a répaföldi indulatok. Nincs kedvem szegény Csillámpónit a Fruits magazinjával kupán vágni, csak mert kellőképp felbosszantott. Na meg aztán utána lehet hallgathatnám az “öccsétől” (igen, mert alig üti a 160-at!) napokon keresztül, hogy a picuri, vattapamacs tesókáját miért is bántom? Szal a lényeg az, hogy ezt el akarom kerülni... úgyhogy örömömre szolgálna, ha Pinku-chan is venne magán erőt.
Azért próbálkozását elég gyorsan feladta, mit ne mondjak, hiszen időm sem volt arra, hogy belekezdjek a monológba, amiben arról verem a nyálamat, hogyan üsse le a dobot, vagy a cintányér melyik szélét érintve kapja meg a tökéletes hangot. Úgyhogy csak vállat vontam, hát végül is ő tudja mennyi ideig akarta megszeretgetni a felszerelést. Kissé irritált a dolog, hogy egyik pillanatban tök jól éreztem magam, a másikban pedig ismét szédültem. Biztos a gyógyszerek hatása. Oké, lehet túl sokat szedtem be belőlük, de többet nem fogok... azt hiszem... így tehát lassacskán másztam meg ismét a lépcsőket, aztán csak másodpercekig bámultam magam elé, és gondolkoztam azon, vajon miért is fékezett be az előttem haladó Pinku-chan. Majd aztán leesett a tonnás tantusz, ezért elmutattam balra abban reménykedve, hogy így már kiigazodik mindenki, merre is kell tovább haladni. A cuccok összeszedetele után hát elnyaltam az előszobába, és magamra rántottam a bőrkabátomat. Már épp nyitottam volna az ajtót illedelmesen félre állva, hiszen hölgyeké az elsőbbség, amikor Pinku-chan a szó szoros értelmében rácuppant arra, és teljesen beterítette a maga 45kilójával. Nem értem hogyan is volt rá képes, de sikerült neki! A jelenet leginkább a repülő mókusok vitorlázási mozdulatára emlékeztetett... mindegy is, lényegében kiderült, hogy Pinku-chan valami rágcsáló. Talán ha jó kislány lesz, a piacon veszek neki zabpelyhet, aztán koptathatja a fogait világba!
Viszont nem volt mese, seggen akartak billenteni, ha nem öltözök fel rendesen, ezért sóhajtozva hagytam, legyen a nőknek igaza... mert mindig nekik van igazuk. Felrobogva a szobámba a szekrényem elé álltam. Nem voltam túl szégyellős, szal felőlem utánam is vágtathatott volna Pinku-chan, ugyanolyan higgadtsággal tolom le a gatyámat, és flangálok vagy két percig ide-oda egy szál bokszerban, mintha senki sem figyelne. Szóval így is tettem, és arra sem figyeltem követtek-e vagy sem. Csak lehúztam magamról, előkotortam egy nem annyira szétszaggatottabb farmert, majd egy szürke kardigánt is a póló tetejére aggattam. Gondoltam, akkor a bélelt bőrdzsekimet is előhorgászom, mielőtt még belekötnének. Így felszerelkezve pedig letrappoltam, hogy felvegyem bakancsomat, sálamat, és kesztyűmet. Jól van na, nem volt téli sapkám, mert egyenesen utáltam azokat a kötött vackokat. Úgyhogy hiába nyavalyog nekem Pinku-chan, kissé hisztérikusan kitörve kritikán aluli viselkedésem is megmutatkozott. Vagyis, hogy ki nem állhatom ezeket a típusú fejre húzható szarokat, és meg ne próbáljon nekem kötni valami hozzájuk hasonlatosat! Tessék, örüljön annak, hogy felhúztam a kesztyűt, meg a nyakam köré tekertem a sálat. Bár az ablakból kitekintve is éreztem, hogy baszott hideg lesz, de nem szeretem ha ennyire be vagyok gubózva. Töltött zokni fílingben utáltam nyomulni. Igen, igen, gyűlölöm a telet...
-Mit szólnál ahhoz, ha lemásznánk a Lóng-piacra? Jártál már ott? Nem szeretek “shoppingolni”, de azt a terepet kajak mondom csipázom. Vonattal 10 perc plusz 6-7perc séta a Kínai negyedben. Na, böksz rá egy bólintást?
Engedtem előre Pinku-chant, majd a házunk előtt megálltam, rábízva a döntést. Ha jobbra indulunk, akkor olyan három perc és kiérünk az pályaudvarra, viszont ha balra megyünk akkor az üzletsoron is körbenézhetünk.

Spoiler:
 

______________

Képzettségek:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Justin háza   

Vissza az elejére Go down
 

Justin háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Karakura Town :: Lakások, házak-