HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 A piramis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Hitsugaya Toushiro
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 51
Registration date : 2012. Nov. 17.
Hírnév : 4

Karakterinformáció
Rang: Ex-kapitány, gyereksztár
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
0/0  (0/0)

TémanyitásTárgy: A piramis   Vas. Ápr. 20, 2014 1:55 am



Arrancarok:
Seth azonnali hatállyal hívat titeket a trónterembe, az elétek küldött hírnökök nem is hajlandóak elindulni nélkületek, úgyhogy gyorsan láthatjátok, hogy nagyon akar valamit.
Las Noches uralkodója előtt összesen hárman jelentek meg, közületek ketten Espadák, ami mutatja, mennyire fontos dolgot akar tőletek.
- Fontos feladatom van számotokra. Egy arrancar néhány perce tett nekem jelentést arról, hogy talált egy hatalmas, furcsa lélekenergiát árasztó piramist a Karnaki szentélytől nem messze. Mivel az emberek még nem tárták fel, valószínű nem érzékelik a jelenlétét, így ránk vár a feladat, hogy elhozzatok onnan mindent, ami kicsit is értékesnek tűnik. Nincs vesztegetni való időnk, az arrancar, aki ráakadt a piramisra, találkozott ott három shinigamival, közülük egy meg tudott lépni, Seireitei valószínű szintén meg akarja szerezni, ami a piramisban van. Nem vallhattok kudarcot, ezen múlhat egy esetleges háború kimenetele.- Seth a trónteremből megnyitja nektek a Gargantát, ami egyenesen a piramishoz vezet.
Gyorsan megállapíthatjátok, hogy az építmény óriási, legalább ötszáz méter magas lehet, és akár egy négyzetkilométer is lehet az alapterülete. Furcsa reiatsut áraszt magából, ami egyszerre vészjósló, és kelti fel az érdeklődéseteket, étvágyatokat. A piramis tetején aranydísz található, ami visszaveri a lenyugvó Nap sugarait. A Nap a jobb kezetek felé van, tehát megállapíthatjátok, hogy a piramis északi oldalán vagytok.
Nem kell sokat gondolkoznotok rajta, hogy juttok be: hosszú, szobrokkal szegélyezett lépcsősor vezet egy hatalmas kőajtóhoz, aminek két oldalán két oroszlán méretű kőszfinx fekszik. Mielőtt lehetőségetek lenne gondolkozni rajta, hogy betörjétek-e az ajtót, a baloldali szfinx megmozdul, megelevenedik, a szeme zölden kezd világítani. Az oroszlántestű, emberfejű lény megszólal-, nem tudjátok, milyen nyelven, de értitek minden szavát.
- Te, ki belépsz a Bölcs Király sírjába, fizesd meg az árát! Adj tudást, hogy kinyisd az ajtót, mert ostoba itt nem léphet be! Ha érdemtelen vagy, fordulj meg, és hagyd el ezt a szent helyet!- a másik szfinx is felkel, és hasonlóan világítani kezd a szeme. Nem éreztek felőlük reiatsut, de mégis baljós érzés fog el titeket a látványuktól.


Shinigamik:
Mindannyian pokollepkét kaptok, ami azt a parancsot közvetíti, hogy haladéktalanul jelenjetek meg a senkaimonoknál, bármit is csináltok, az kevésbé fontos. A lepkék annyiban térnek el a megszokottól, hogy ha valaki nem reagál azonnal a hívásra, újra kezdik az üzenetet, egyre hangosabban, úgyhogy nem igazán van más választásotok, mint odamenni.
Több tucat Onmitsukidou tiszt, közöttük egy, a Keigun egyenruhája felett vörös haorit viselő nő vár rátok, akiknek a gyűrűjében egy botra támaszkodó, fehér ruhás, az arcát lefüggönyözött kalappal elfedő férfi áll. A fehér ruhás különösen ékes bariton hangon szólal meg.
- A 46-ok Tanácsa egy rendkívül fontos küldetést bíz rátok. Nemrégiben három shinigami felfedezett Egyiptomban egy hatalmas, emberek által felderítetlen piramist, ami furcsa reiatsut áraszt magából. A feladatotok, hogy vizsgáljátok meg, hogy nem jelent-e veszélyt az egyensúlyra, és hogy elhozzatok mindent, amit a tizenkettedik osztag felhasználhat a kutatásaihoz. Sietnetek kell, a felderítőinket a piramis közelében megtámadta egy arrancar, és csak egy élte túl közülük, nagyon valószínű, hogy Las Noches is meg akarja szerezni, ami a piramisban van. Semmiképpen nem járhatnak sikerrel! Hidetada fukutaichou, számítunk a bölcsességére, amilyen hamar csak tudunk, erősítést küldünk maga után. Induljanak!- a kapu másik fele egyenesen a piramis közelében lyukad ki.
Hatalmas, fél kilométer magas, és talán egy négyzetkilométernél is nagyobb alapterületű építmény, ami egyszerre taszító és hívogató reiatsut áraszt magából. A Nap már majdnem eltűnt a látóhatár mögött, a bal kezetek felől, úgyhogy gyorsan megállapíthatjátok, a piramis déli oldalán vagytok. Hosszú, szobrokkal szegélyezett lépcsősor vezet fel, a lépcsősor közepe táján felfedezhettek némi vért, és egy kék kötéssel átkötött zanpakuto törött markolatát.
A lépcsősor tetején egy hatalmas kőajtóba ütköztök, aminek a két oldalán két ülő, oroszlán méretű kőszfinx foglal helyet. Mindkét kőszfinx szemében zöld fény gyullad, ahogy felértek, ijesztő, fenyegető a jelenlétük, de reiatsut nem érzékeltek felőlük. Az egyikük egy furcsa, idegen nyelven megszólal, de mégis értitek a szavai jelentését.
- Te, ki belépsz a Bölcs Király sírjába, fizesd meg az árát! Adj tudást, hogy kinyisd az ajtót, mert ostoba itt nem léphet be! Ha érdemtelen vagy, fordulj meg, és hagyd el ezt a szent helyet!- rajtatok áll, mit tesztek vagy mondotok.


Flavia:
Rengeteg dolgot lehet találni Egyiptomban, a civilizáció egyik bölcsőjében. A Nílus partjára épült ország tele van ókori szobrokkal, piramisokkal, rengeteg díszes kinccsel, némelyik olyan hatalmas, hogy még számodra is problémát okozhat a hazaszállításuk. Bármi is volt azonban a terved, valami sokkal csábítóbbat érzel meg hirtelen. Egy érzést, ami olyan erősen hívogat, hogy szinte lehetetlen neki ellenállni. Ha követed ezt az érzést, egy óriási, számodra ismeretlen piramis északi oldalán jelensz meg. Ebből a távolságból már kiszúrhatod a három arrancar, közöttük a fracciónod reiatsuját, és lehetőséged van csatlakozni hozzájuk.

Nobu:
Néhány gillian tűnt fel Szudán északi részén, akiket egy ottani tömegbaleset csalt elő a dimenziójukból, és te voltál a legalkalmasabb a kiiktatásukra. Nem jelentettek nagy kihívást, már régen hazatérhettél volna, de egy nagyon furcsa érzés hívogat téged északra, a Nílus folyása mentén. Szinte ellenállhatatlan késztetést érezz, hogy Egyiptomba menj, ahol már távolról kiszúrod a hatalmas, korábban nem látott piramist, aminek a déli oldalán lyukadsz ki. Megérzed a többi shinigami jelenlétét, akik már az ajtónál vannak, és lehetőséged van rá, hogy csatlakozz hozzájuk.

Határidő: április 22, kedd


/Flavianak és Nobunak/

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Vas. Ápr. 20, 2014 2:16 am

Nem gondolta volna, hogy átcsapnak régészbe, de hát mindig van új a Nap alatt. Fel lehet ezt fogni egy kis kirándulásnak is. Nem szól bele az eligazításba, megvárja még megnyílik az átjáró, és már mennek is.
- Eh, legalább naptejet hoztam volna, vagy az Inidiana Jones kalapomat.- hunyorogva néz fel a piramisra, ami marha nagy, elég lenne felgyalogolni a tetejére, de megérné, mert onnan leköpni, vagy éppen azt a hengeres vackot leengedni, tuti jó poén lenne. Majd a végén foglalkozik ilyenekkel, most inkább nézi, vagy keresi a bejáratot, de csak két szobrot találnak, az egyik meg még beszédes is. Régen ez meglepte volna, de mostanában annyi dolgot látott már, hogy ez még csak a vastagbelét se piszkálja.
- Adjunk tudást? Van valakinél okos telefon? De tudás… hát, okés. Gondolom mondjunk valami okosat, azon ne múljon. Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, stb és −1,−2, stb számokat. Az egész számok halmazának tehát részhalmaza a természetes számok halmaza. Ez okés, szoborka?- nah, ezt se tudja, hogy honnan szedte, de hátha megteszi. Ha meg nem, akkor majd berobbantja piramis falát, az is tudás, csak éppen fizika, vagy valami ilyesmi.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Vas. Ápr. 20, 2014 4:18 am

Hogyha hívnak, hát menni kell. Főleg, hogyha a trónbitorló az, szóval haladéktalanul indultam. Mikor hallottam, hogy mi a feladat, tudtam, hogy ez az új-Räv... vagyis új-Thres kedvére lenne. Illetve, hogy igazából út akarták hívni, csak hát éppen dimenzión kívül van, így nekem kell mennem. Viszont a társaság az kedvemre való volt, Karasu és Primera-espada, bár ahogy megláttam a nő espadat, a hasfalam megsajdult egy emlék nyomán. Az espada-kat követve én is átmentem az átjárón.
- Kölcsön adhatom a kalapom, Karasu, hogyha kéred. Smile- Vigyorogtam rá, és hogyha kérte, a fejébe nyomtam a kalapot. Attól függetlenül, hogy nőkedvelő, egészen jóravaló, ezért mondhatni kedvelem a személyét, természetesen szigorúan hetero keretek között. A piramis nézegetésével nem sokat törődtem. ~Szóval ezt kell kifosztani. A csúcsdíszét mindenképpen megpróbálom hazavinni, jól mutatna a tornyom tetején.~ Szóval a csúcsdíszt leszámítva érdektelen volt a külseje, inkább ez a reiatsu érdekelt. Kockázatos falatnak tűnt, ezért biztos voltam benne, hogy finom és tápláló.
A kőszörny mozdulására azt hittem, hogy meg kell küzdenünk vele, de csalódnom kellett. Nem, minthogyha fűrészpor lenne a fejemben, de mégis csak a harc jobban esett volna. ~Harc!~
- A Raioken, a Viharkirály ökle támadó technika ideális technika egy arrancar hierro-jának áttörésére, mivel a Raioken több, nagy sebességű ütést mér ugyan arra a pontra. Ez megfelelő, vagy jobban kifejtsem? - Karasu, valami számos, matematikai tudással rukkolt elő, én viszont harci tudással. Ennek kettő olyan egyszerű oka volt, hogy ez is tudás, és nem kötötte ki, hogy milyen tudást osszunk meg vele, és hogy harci vágyamat csillapítsam.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shima Eizo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 54
Tartózkodási hely : Valahol lófrál
Registration date : 2014. Jan. 21.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6000/15000  (6000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Vas. Ápr. 20, 2014 8:00 am

A pokollepke hívására rögtön ugrottam, igazán kedves volt a főkapitánytól, hogy eszébe jutott, van nekik egy fasza emberük is, akit ideje mozgósítaniuk. Az eligazításon a csapatomról is képben lehettem, örülök amiért Chi-chan, és Nishi-sama is részt vesz, érzem hogy ez a bevetés sikeres lesz az ő közreműködésükkel. A másik kettőt nem ismerem, remélem nem lesznek láb alatt, míg én a piramis belsejében aprítom a múmia hordákat. Baráti sérülés miatt nem vállalok felelősséget, nem mintha másért igen. Kiérve a kapun, alkalmasnak láttam felvetni egy ötletet, persze ha csak nem fog ütközni Nishi-sama akaratával.
- Na jó, még mielőtt elérnénk a behatolási pontot, előbb szükségét érzem hogy leüljünk, és egy közösen folytatott eszmecsere folyamán megegyezzünk egymás közt egy csapatfelállásban. Ti hallgattok, én pedig megegyezek. – hősi póz. – Szóval én haladok előre, utat törve az ellenséges védelmi állásokon, míg mindenki más mögöttem marad és figyel arra, nehogy hátba támadjanak engem. Pofon egyszerű, van kérdés, nincs, oké, nyomás! – shunpoztam előre, miután részleteztem bomba biztos tervemet, hiszen senki nem mondhatja rám, hogy nem vagyok csapatjátékos. Lelkesedésem felfelé a lépcsősornak nem tartott sokáig, ugyanis a gyors léptek közepette megcsúsztam valamin, és egyensúly hiányában visszagurultam pár fokkal.
- Megállj, ellenséges csapda! – kiáltottam fel, államat beverve. Csak vér volt a kövön, de nem a sajátom, és egy zanpakuto markolat, ami valószínűleg felelős ezért a bűncselekményért. Otthon az esküdt ellenségeim nyilvántartásába, a sötét nindzsák és kémnőszemélyek mellé nem fogom elfelejteni felírni a zanpakuto markolatokat is. Valaki más segítségére, vagy saját magamtól feltápászkodtam, és folytattam az utamat letört hangulattal. Elcseszték a belépőmet, lehet ennél rosszabb? Evil or Very Mad  A két szobor megelevenedésére az én szívem is megelevenedik, nem bírom az ilyen paranormális jelenségeket, majd az egyikük hallhatóan halandzsákat kántál, de mégis értem mit akar. Aha, szóval ez ilyen telepatikus ufó technológia dolog lesz. Ki kell zárnom magamból minden gondolatot, lehet hogy a fejemben is olvasnak. Kérésükre megpróbáltam valami hihetetlen dologgal előállni:
- A csipkebogyóban 4x annyi C-vitamin tartalom van, mint ugyan annyi súlyú citromban. A C-vitamin fokozza az immunrendszer működését, fáradtság csökkentő, és méregtelenítő hatású. – ez jutott az eszembe, mikor még éltem, anyukám mindig sokat mondogatta, hogy a C-vitamin fontos bevitele a szervezetnek, és én ezt nagyon jól a fejembe véstem. Azért vagyok ilyen ágyú.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyougetsusei Toudou
7. Osztag
7. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 52
Tartózkodási hely : 7. osztag területe
Registration date : 2014. Jan. 23.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: Sanseki
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
5500/15000  (5500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Vas. Ápr. 20, 2014 10:08 pm

Sebes pokollepke érkezett hozzám a nyitott ablakon keresztül, fontos üzenete volt számomra. Akármit is csinálok hagyjak fel vele, mert sürgős feladatot kaptam. A kezembe lévő papír köteget ledobva meg sem álltam a legközelebbi senkaimonig. Rég nem volt már olyan feladatot, ami ennyire halaszthatatlan volt. Az átjáró előtt számtalan Onmitsukidou tiszt ált körben, egy férfit védtek aki a közepén állt. Ö igazított el a feladattal kapcsolatba, amit nekünk, ötünknek végre kellet hajtani. Rajtam kívül négy másik halálisten is megkapta a sürgönyt, három férfi és egy nő. Egyikőjüket sem ismertem. Egyiptomba kellet mennünk, hol találtak egy emberek által felfedezetlen óriási piramist.
~ Fel kell derítenünk az építményt és elkel hoznunk a veszélyes dolgokat? ~ húztam fel a halottakon szemöldökeimet ~ Mik vagyunk mi kincskeresők vagy arheologusok? Az iratok rendezésénél ez sokkalta izgalmasabbnak bizonyul. Legalább láthatok egy egyiptomi piramist belülről, személyesen tapasztalhatom meg az ókori emberek építési stílusát.
A kapun átlépve egyből a szemünk elé tárul a kolosszális építmény. Sokáig nem tudtam csodálni a látvány, mert a szőke hajú fiú megszólalt és elkezdte osztogatni a parancsokat. Önjelölten elvállalta a vezető szerepét, ami annyira nem zavart; mert ha olyan döntést hoz, ami veszélyezteti a küldetés menetét, azt szóvá fogom tenni. Valószínűleg a többiek is hasonlóan cselekednek majd. Magabiztosan indult meg felfele, pár száz lépcsőfok után, a monstrum közepénél vérfoltok tűntek fel s egy törött zanpakuto. A törött fegyver és a vér miatt a továbbiakban már a környezetet figyelését sem hagytam figyelmen kívül. Fen megtapasztalhattunk még egy dolgot a furcsa reiatsu mellett, a két kő szfinx szeme zöldes fényben felizzott és elkezdett beszélni. Tudást vártak azért cserébe hogy beengedjenek minket.
- Ha ez kell cserébe ahhoz, hogy belépjünk, akkor legyen! Négyzet alapú és gúla alakú építmény a piramis. – mondtam el az első dolgot, ami eszembe jutott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Female
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 25
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
31700/45000  (31700/45000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Vas. Ápr. 20, 2014 11:39 pm

Szerénységem épp a kalligráfiának szentelte minden figyelmét. Elmélyülve néztem a hófehér lapot, és épp azon törtem a fejem, milyen írásjel lesz az, ami erre a patyolat fehérségre rá akar kerülni, mikor belibbent egy pillangó, mit pillangó, egy pokoli lepkedék, és elkezdett mantrázni nekem, atomjaira robbantva a meghitt és elmélyült csendem. Elsőre igyekeztem kirázni a tudatomból de csak nem hagyott fel mondandójával, csak mondta és mondta egyre hangosabban. Mikor meguntam, getám a kacsómba kapva lepkevadászatra indultam. Körbe táncoltuk a házat, ő mind hangosabban magyarázott, én meg mind elszántabban kergettem, míg a végén csak beadtam a derekam.
- Rendben van, megyek, csak fogd már be! - sóhajtottam lemondóan. Teljes harci díszben, Kasai~channal és Suza~channal kiegészítve értem el az ismeretlenekhez a kapunál. Mondandójukra csak felszisszentem. Körbe néztem magam körül, két osztagtársamat is láttam, viszont egy 12. osztagost se ismertem fel, pedig látásból nem egyet láttam már közülük.
- Meg se kéne lepődnöm, ha nincsenek itt drága szomszédaink, úgy sejtem, és újfent nekik kell a vásárra cipelnünk a bőrünk - motyogtam magamba, azért úgy, hogy majdnem ki is hallatsszon. Hiába, tényleg jó szomszédi iszonyt ápoltunk mi egymással!
De a munka maga nem volt ellenemre való. Így aztán mentem a többiekkel szépen át a kapun. Végül is csak egy kezdő shinigami voltam a többiek között, hála a gyűrűmnek, és ez így is volt rendjén. Amint átértünk, osztagtársam, szinte már tőle megszokott módon akarta a kacsójába venni az irányítást. Mosolyogva meghallgattam, majd a vállára ejtve a kezem, kétségbe esett arccal megkérdeztem.
- Elvennéd a hadnagyunktól a lehetőséget, hogy harcba vezessen minket, és hogy az oldalán harcolhassunk? - kérdeztem komoly képpel, majd nevetve meghajoltam Nishi~chan fele is. Közben az ismeretlen felé bólintottam, játékos fénnyel a szemeimbe.
Ám a jókedvem el is illant, mikor a kapuhoz értünk, és a két szoborszerűségbe ütköztünk. Két szép, túlméretezett szobor. Suza~channal elköltött közös olvasmányainkból még a nevüket is tudtam, mármint hogy szfinxnek hívják őket. A tudás őreinek. A villogó szemeikkel, meg a kísérteties hangjukkal, azt hiszem elég ijesztőek lehettek.
- A tudás sokkal nagyobb, sokkal magasabb, és én túl kicsiny vagyok ahhoz, hogy tudjak adni belőle. De arra kérlek, engedj be, hisz magamhoz mérten szeretném megtudni a legtöbbeket! - hajoltam meg feléjük. Suza~chan tétován tipegett a vállamon, hisz nem a megszokott kérdést tette fel a komisz macskafajzék, így fogalmunk se lehetett arról mi is lesz ezután...

______________


spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natalie Salazaar Granz
Espada
Espada
avatar

Female
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 160
Age : 24
Registration date : 2011. Mar. 24.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: Tudós
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
40550/65000  (40550/65000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Hétf. Ápr. 21, 2014 12:03 am

*Egy rendkívülien érdekes mosoly kerekedik arcomon, mihelyst megérkeznek a felderítő csapatok hírei. Seth persze nem is hagyja ki ezt, aminek én magam felettébb örülök. Régi piramis, kincsekkel? Hát a kincs az engem nem vonz, kivéve, ha kutatni is tudok mellette. Így aztán indulás előtt eltűnök egy kicsit, hogy összeszedjek pár dolgot. Többek között magammal egy fehér köpenyt húzok magamra, tárgyakat helyezek el itt- ott, s tudós szemüvegemet is magamra öltöm. Csak ezek után ugrom be én magam is a gargantaba. Féltérdre ereszkezem megérkezésünkkor. S amit megpillantok, az egyből felkelti a figyelmem.*
- Omoshiroi.. *Nem biztos, hogy Veximus és Wollimolli ismeri a japán nyelvet, de a tekintetemből kivehetik, hogy érdekesnek vélem a helyzetet. A fekete kesztyűmet talajra szegezem, minek következtében az első reiatsu mintát máris begyűjtöm. Később még jól jöhet, most nem kívánok a helyszínen elemezni.* - Veximusnak minek a kalap? Mindjárt bemegyünk a piramisba, nem? *Pillantok rájuk meglepődve, hogy ennyire ostobák lennének. Persze nem jelezném ezeket a gondolatokat nekik. Aztán nem igazán törődöm a látképpel, hiszen hajt előre a kíváncsiság. Megcsóválom helyemet, amikor azok az izék megérkeznek és csoda pillangós szemükkel reánk merednek. Félre döntöm fejemet a szöveg, a nyelvezet és a tudás hallatán.*
- Egy letűnt kor őrei, ez érdekesen hangzik. Izgalmasan használják a mentál mágiát, de ha tudást kérnek.. *Ásítom el magam, aztán kitekintek oldalra, mihelyst Vex a számokról kezd hadoválni. Vigyor fut végig az arcomon, aztán pillanatok alatt kioldom a fénylő küzdőstílus technikámat.*
- Régi kor cukiságai bizonyára képesek regenerálódni. Nem tartanék természettudományi disszertációt, ha nem haragudtok meg. *Ekkor odaugorva darabokra ütöm - vagy hát ki tudja, hogy sikerül- e - a szikla fejüket. Aztán visszaoldom a technikát.* - Fénylő küzdőstílus, az ősi harcosok idejéből. Surprised



______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Watanabe Sojirou
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 26
Tartózkodási hely : 9. osztag
Registration date : 2014. Apr. 04.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
5000/15000  (5000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Kedd Ápr. 22, 2014 5:47 am

Eichiro-chan aktáját olvastam a könyvtárban, amikor egy lepke érkezett. Már hallottam, hogy újabban így kommunikálnak a Lelkek Világában. A lepke egyre hangosabban kiabált felverve az egész könyvtárat. Annyira felidegesített hogy az utolsó bekezdés előtt kiérdemelte a rövid kardomat. A kollégák furcsán néztek rám de ez érdekelt a legkevésbé. Amikor az aktát befejeztem elmentem a kijelölt helyre. Hosszú és unalmas beszámoló következett egy feladatról. Valami piramist kellene megszemlélni. A társaim shinigamik különböző rangból és különböző osztagokból. Sosem voltam még társas küldetésen. Érdekes tapasztalat lesz. Mivel piramist sem láttam még sosem, az érkezésünkkor egy pár pillanatig leesett állal álltam a nagy épület előtt. Szerencsére nem volt időm elbambulni. Az egyikük harci kiálltással és nem épp diplomatikusan előrerohant. Mindenki követte tehát én sem tehettem máshogy. Rohanjunk hát a halálba. Félúton az izgága srác egy hatalmasat esett. Egy kardmarkolatra lépett. Feltehetőleg a gazdája vére folyt mellette. Letérdeltem és az ujjammal megvizsgáltam a vért. Nem volt épp régi. Kezem a wakizashi markolatára csúszott. Izanami megállította a kezemet, még mielőtt előrántottam volna.
-A többieket megijeszted.-suttogta a fülembe.
-Csak biztonság kedvéért.
-Ha csapatban vagy alapból biztonságos.
-De mégis.
-Cssss.
Nem volt miről tovább vitatkozni. Egy haragos nöistennel végkép nincs értelme vitázni. Azért a kardomról nem vettem le a kezemet de felálltam. a fehér hajú is a környezetet figyelte. Ezek szerint ő sem ért egyet Izanamival. Persze erről neki fogalma sincs. Futás tovább. A piramis tetején két emberarcú oroszlán ült. Hmm. Azt akarják hogy bölcsességet mutassak nekik. Egyébként honnan tudok ezen a furcsa nyelven? Lehet ez is egyfajta bölcsesség. Mindegy most nem ez a lényeg. Mi számít bölcsességnek amit megoszthatok velük. Honnan tudják meg hogy bölcs vagyok. Aki igazán bülcs az nem fecseg feleslegesen. Ezek szerint ha csöndben bemegyek akkor bebizonyítom hogy bölcs vagyok és nem lesz gond. Meghajoltam és előre léptem.

______________

Watanabe Sojirou    9.osztag
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Kedd Ápr. 22, 2014 6:41 am

A kedvenc kocsmámból rángatott ki a rikácsoló, s egyre erősödő hangú pokollepke. Szomorú, hogy feletteseim már szabadidőmben sem hagynak nyugodni, amelyet alig sikerült becsúsztatnom lét papírmunka hajigálás közé.
A kapuknál többedmagammal jelentem meg, s a szavaik alapján engem neveztek ki a csoport vezetőjévé, amiért „rettentő hálás” voltam „feletteseimnek”.
Nem sokkal a célpontunktól távol értünk talajt, amiért rettentő hálás voltam, hisz mégsem kutyagolni jöttünk, hanem kincset keresni. Amikor az ifjú tisztem kezébe vette az irányítást, csupán egy könnyed mosolyt csalt az arcomra önbizalma.
Amikor a másik tisztem szólt neki, őt is csak egy hasonló mosollyal, s gyengéd fejcsóválással jutalmaztam.  A zanpakutoun és a véren meg sem lepődtem, hisz korábban már említették a legyilkolt előőrsöt, így nem tulajdonítottam a dolognak jelentőséget.
A szfinxeknél megvártam, amíg társaim elsorolják különféle ötleteiket, s utána jómagam is felszólaltam.
- Jómagam úgy vélem, hogy, ahhoz, hogy átjuthassunk akadályotokon, nem elég, egyszerű szerzett tudással kielégíteni benneteket. Ehelyett én inkább saját kútfőmből, egy találós kérdéssel, foglak benneteket megajándékozni. - Vezetem be rövid monológgal a frappáns kérdésem, amelyet ebben a pillanatban rögtönözök. – Reggel négy lábbal kel, fej nélkül, délben két lábbal kél útra, fejjel, este pedig láb, s fej nélkül tér nyugovóra, egyébként pedig egy négylábú állatként van definiálva, mi az? – Amennyiben a lény nem jön rá a válaszra elárulom neki, hogy az alkoholista disznóról szólt a fáma.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flavia nella Sinestesia
Espada
Espada
avatar

Female
Aries Monkey
Hozzászólások száma : 75
Age : 73
Tartózkodási hely : Szükség szobája
Registration date : 2012. Apr. 22.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Tres espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
20400/30000  (20400/30000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Kedd Ápr. 22, 2014 11:41 am

Flavia azért járja éppen az Emberek Világát, hogy gazdag szabadidejét kitöltse valamivel, illetve gyűjteményét gyarapítsa, új otthonában ugyanis sok a hely, s mikor Ivela-aneját megérdeklődte, miféle kincset látna szívesen a 3. toronyban, válasza az Egyiptomi kor kincseit foglalta magába. Így ennek eleget téve tett kirándulást az ennek megfelelő helyen, ahol sok, számtalan ilyesmit ismer. Mindazonáltal bőszen remélte, hogy nem amiatt a sötét üstökű alak miatt van ez, ki mostanság oly’ sokat legyeskedik nővérkéje körül… ^_^”
Flavia azonban a drágábbnál-drágább kincsek láttán döntést hozni igen nehezen tudott, ráadásul a legtöbb szépség monumentális mértekkel rendelkezett, resurrecciónját szükségeltetett volna feloldania ahhoz, hogy haza tudja vinni az egyik piramist, vagy szobrot, de ilyesmihez most nem akart folyamodni.
Flavia mindezek miatt hatalmas gondban volt, hiszen így melyiket is vihetné haza? A vállára nehezedő terhet azonban egy csábító érzés vonta el. A levegőbe szimatolt, fejét felemelte, körülnézett, kereste a furcsa érzést, hogy honnan jön, merről. Lassacskán, ahogy egyre csak kivette az érzet származását, követni kezdte, ezzel eljutva egy gigászi piramis egyik oldalára, ahol is Flavia újabb, immáron ismerős energiát érzett, nem is egyet!
Nyakát nyújtva lesett a piramis mellett tobzódó társaságra, ahol már látta is Wollcsit és Karachit. Vidám mosoly húzódott arcára, és sonidoval sietette meg lépteit, hogy mielőbb utolérje a kis gyülekezetett.
- Wollcsi~ – dalolja, amint beérte őket, a fracción nyakában csüngve. - Hát te mit keresel itt? – kérdezi lelkesen, leellenőrizve mindeközben, hogy Karachinél a szépen mívelt kasza itt van e.
- A tudást ki kell érdemelnetek, kedves szfinxecskékLégi vándor segítségével löki magát Flavia a levegőbe, majd landol elegánsan a két szobor előtt, középen. Egyikről a másikra pillantva. - Flavia szerint kezdésként például nem árt tisztáznotok magatokban azt, hogy a Nap, nem Isten, hanem egy csillag, ráadásul a Naprendszerünk központja, ez körül kering a Föld, vagyis a bolygónk, amelyen élünk, és más számtalan égitest még odakint a világűrben! Más szavakkal ez a heliocentrikus világkép – kacarászva táncikált arrébb, hogy utat adjon a rózsaszín hajú, szép szemű espadának.


______________

Zanjutsu: 11 pont Hakuda: 11 pont Hollow k.: 13 pont Sonido: 11 pont Resurrección: 11 pont
RÉGI PONTOZÁS:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
avatar

Male
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 27
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
19000/30000  (19000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Kedd Ápr. 22, 2014 12:01 pm

Nui san arra kért, hogy menjek Szudánba, ahová amúgy is szívesen mennék, mert még sosem jártam ott, mivel elég sok közöm van hozzá, pontosabban Taka-nak van a szomszédos területhez, hiszen onnan származó Isten, viszont ő a lelkem része, tehát én vagyok, de nekem meg semmi kapcsolatom sincs az ottaniakkal, ugyanis törzsgyökeres japán vagyok.@-@ Értettem, hogy mi a közös, csak még se volt semmi közöm Egyiptomhoz.
Azért a küldetést nagyon gyorsan teljesítettem, mert nem volt nehéz és nem igazán értettem, miért engem rendelt oda Nui san gilisztákat irtani. Végül is sikeresen végeztem velük és csillogó szemekkel indultam volna haza, elmesélhessem Michi chan-nak, micsoda szépséges helyen jártam, de ha már innen megyek, valamit vihetnék neki, meg, ha már közöm és még se van ehhez a helyhez, szét is nézhetnék. Reméltem Nui san nem haragszik meg rám, ha kicsikét később megyek haza, mert nem akarom lopni a napot, csak érdekel ez a hely!*-* Majd olyan gyors leszek, észre sem veszik tovább maradtam ideát, mint szükséges lett volna!*-*
Mivel nem tudtam merre kéne mennek, követtem a folyó medrét, hiszen az elvihetett valamerre, meg az orrom előtt erősen hívogatott valami és érdekelt mi lehet az. Mentem utána, meg a Nílus mellett, míg el nem fáradtam, meg szembe nem jött egy hatalmas háromszög alakú építmény. Eltátott szájjal néztem rajta végig, mert azt mondták én is nagy vagyok, de ez még nekem is óriási volt!*-* Szívesen nézegettem volna még, de a közelben halálisteneket érzékeltem és reménykedtem itteniek, mert, miért ne lehetnének máshol is?!O-o
Megkerültem a gigantikus épületet, hogy félszegen leshessek oda az idegenekre, akik teljesen úgy néztek ki, mint én. Az egyikük még hasonló mutatványt is rögtönzött, amit én is szoktam, ha gonosz módon gravitáció összekuszálja lábaimatt. Néhány könnyed shunpo lépéssel utol is értem a társaságot, köszönhessek nekik.
-Nem esett baja? Igazán elegáns esés volt! Én is gyakran csinálom!^w^-Guggoltam közvetlenül a kiterülő férfi fölé, aki láthatóan nem vesztette el lelkesedését, mert azonnal felpattant.
-Megkérdezhetem, mit csinálnak itt? Elég messzire kerültünk a Japán szigetektől!-
Sétáltam a többiek mellett jókedvűen. Nem különösebben értettem az eszmefuttatásokat, mivel az ajtónál feléledő szobrokat nézegettem. Aranyos állatkák voltak, bár nem túlzottan értettem miről beszéltek, ahogy a lábakra vonatkozó találós kérdésre is csak bambán pislogtam.
-Ha a halál istenei nem elég méltóak a belépéshez, akkor...akkor Anubis-nak sincs köze a sakálokhoz és a balzsamozás sem létezett soha!-
Vágtam rá bizonytalanul az első eszembe jutó dolgot, ami Egyiptomhoz fűződött, bár nem igazán sejtettem mit kellett volna mondanom és minek kellett volna bizonygatnom a tudásom, amikor folyton azt hallottam, nem illik kérkedni a tudásoddal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hitsugaya Toushiro
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 51
Registration date : 2012. Nov. 17.
Hírnév : 4

Karakterinformáció
Rang: Ex-kapitány, gyereksztár
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
0/0  (0/0)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szer. Ápr. 23, 2014 12:28 am

Arrancarok:
A szfinx, amit Natalie megüt, elveszít egy nagy darabot a fejéből, de nem törik össze annyira, amennyire a sima kőnek kellene, a megmaradt szeme pedig továbbra is zölden izzik. Nem reagálnak agresszívan a rongálásra, mindkettő visszafekszik a helyére, az ajtó pedig hangos nyikorgással kinyílik, a folyosó mentén pedig lángra lobbannak a fáklyák, megvilágítva az előttetek álló folyosót. Mind a négyen gond nélkül sétáltok be a kapun, ami azonban bezárul mögöttetek, és már nem tudjátok kinyitni.
A levegő nem túl kellemes, meglehetősen állott, de nem fenyeget a megfulladás veszélye. Tíz-tizenöt lépés után megszűnik ez a kellemetlenség is, a levegő teljesen frissnek tűnik, a szaga azonban valami mást is hoz az elágazásnál.
Egy folyosó középre, egy folyosó jobbra, egy pedig balra megy, és mindhárom folyosó elég rövid, szinte látjátok, hogy mi várhat a végükön. A jobb oldali irányából aranyfények játszanak a falon, mintha lenne ott valami fényes, valami csillogó, talán arany, balra pedig különböző, számotokra ismeretlen ételek nagyon kellemes illata csalogat benneteket. Ha előre mentek, egy a kintihez hasonló kőszfinxet, és három ajtót találtok, mindhárom ajtón egy jelkép: a jobb oldalin egy sakálfej, a középsőn egy íbiszfej, a bal oldalin pedig egy tehénfej látható.
A jobb oldali folyosó egy kicsi, ám arannyal teli töltött kamrába vezet, ahol talán több mázsa súlyban állhatnak a különböző aranyból készített tárgyak. A balra haladók egy mindenféle étellel és itallal teli asztalkát találnak, amik nagyon finomnak tűnnek, és kóstolás után megállapítható, hogy tényleg azok, bár kicsit szokatlanok lehetnek (van sör is).
A középre haladók azt tapasztalhatják, mint a bejáratnál: a kőszfinx megelevenedik, a szeme zölden kigyullad, világítani kezd.
- Döntsétek el, merre akartok tovább haladni! A középső út Thot útja, ő a tudás istene, a jobb oldali Anubisz útja, aki a halottak oltalmazója, a bal oldali pedig Hathor útja, a szerelem istennőjének ösvénye.- másfelől el kell döntenetek, hogy egy irányba akartok-e menni.


Shinigamik:
A kapu nektek is kinyílik, azonban a szfinxek nem fekszenek vissza a helyükre, ugyanúgy állnak zölden világító szemmel, mint korábban. Nishi nem kap választ a találós kérdésére, de ő és Eizo gond nélkül áthalad, a többiek azonban mintha láthatatlan falba ütköznének, nem tudnak tovább menni. Ezúttal a másik szfinx szólal meg.
- Aki nem ad valami új tudást, azt nem engedjük át.- aki valami használhatót mond a szfinxeknek, az követheti a két tizenegyedik osztagost, aki nem, az kénytelen kint maradni, és tovább gondolkozni. Ha mindenki be tudott jutni, a kapu bezárul mögötte.
A levegő nem túl kellemes, meglehetősen állott, de nem fenyeget a megfulladás veszélye. Tíz-tizenöt lépés után megszűnik ez a kellemetlenség is, a levegő teljesen frissnek tűnik, a szaga azonban valami mást is hoz az elágazásnál.
Egy folyosó középre, egy folyosó jobbra, egy pedig balra megy, és mindhárom folyosó elég rövid, szinte látjátok, hogy mi várhat a végükön. A jobb oldali irányából aranyfények játszanak a falon, mintha lenne ott valami fényes, valami csillogó, talán arany, balra pedig különböző, számotokra ismeretlen ételek nagyon kellemes illata csalogat. Ha előre mentek, egy a kintihez hasonló kőszfinxet, és három ajtót találtok, mindhárom ajtón egy jelkép: a jobb oldalin egy sakálfej, a középsőn egy íbiszfej, a bal oldalin pedig egy tehénfej látható.
A jobb oldali folyosó egy kicsi, ám arannyal teli töltött kamrába vezet, ahol talán több mázsa súlyban állhatnak a különböző aranyból készített tárgyak. A balra haladók egy mindenféle étellel és itallal teli asztalkát találnak, amik nagyon finomnak tűnnek, és kóstolás után megállapítható, hogy tényleg azok, bár kicsit szokatlanok lehetnek (van sör is).
A középre tartók azt tapasztalhatják, mint a bejáratnál: a kőszfinx megelevenedik, a szeme zölden kigyullad, világítani kezd.
- Döntsétek el, merre akartok tovább haladni! A középső út Thot útja, ő a tudás istene, a jobb oldali Anubisz útja, aki a halottak oltalmazója, a bal oldali pedig Hathor útja, a szerelem istennőjének ösvénye.- másfelől el kell döntenetek, hogy egy irányba akartok-e menni.



Határidő: április 25.

A shinigamiknak, akik nem jutottak át:
Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szer. Ápr. 23, 2014 12:53 am

- Áh, köszi Wolloh, de nem kell. Úgyis be kell menni, bent meg felesleges. Ahogy Acélkezű Rózsika mondta.- már csak az a kérdés, hogy is mennek be. De hamar megtudják, csak előtte még feltűnt Flavcsika is. Egész szép kis banda verődött össze, már ami az erőt illeti. Egy jó kis négyeshez még nem jó.
- He? Vannak még egyiptomiak, nem? Csak vére rájöttek, hogy a budi papírt mire is kell használni. Mentolos mágiát? Az meg milyen?- pislog kérdően. Bár a választ még nem kapta meg, helyette jött az, hogy a jelek szerint a tudós, akinek valami frappáns, és érthetetlen maszlagot kéne előadnia, na pont Ő folyamodik az erőszakhoz.
- Mi a fasz? Szerepet cseréltünk, Rózsika? Nekem kéne amputálásba kapcsolni. Eh, öregszem a jelek szerint.- keserűen húzta el a száját. De legalább az ajtó kinyílt végre. Mehetnek is be.
- Egy szelőztetés ráfért volna erre a helyre.- ajtó pedig be.- Na nesze, és már kurva sötét is van. Neutral Nyomás előre.- a munkát el kell végezni, hát Vex el is indul előre. Nem foglalkozva a jó illatokkal, majd később zabálni fog. S’ elértek egy elágazáshoz, három lehetséges útvonal, és ők pedig négyen vannak.
- Hát, csajok, és Wolloh. Három fele mehetünk. Merre legyen az?- néz Rózsikára, ha már tudós, akkor csak a csapat esze is.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Female
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 25
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
31700/45000  (31700/45000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szer. Ápr. 23, 2014 2:49 am

A két osztagtársam minden gond nélkül besétáltak, ám mikor én mentem volna, úgy kenődtem fel a levegőre, hogy az bármely pantomimes vöröses-sárga irigységgel figyelte volna, majd festék maszatolóan könnyes szemekkel kérte volna el a titkát! De olyan nincs, hogy engem itt a buliból kihagyva, hátra hagyjanak! Főleg, hogy én itt megaláztam magam ezeknek az ormótlan macska fajzékoknak! Tudás kell nekik? Rendben van, és szívesen megosztom velük a tudásom! Kissé azt hiszem magam alá csúszhattam, de a következő felszólításukra már mondtam is:
- A japán katanák pengéjét speciálisan edzették meg: A kész forró penge
testét agyaggal vonták be (az élt nem), és így tették a hűtővízbe a pengét. Az agyag
hőszigetelő képessége elég volt ahhoz, hogy az él a kritikus hűlési sebességtől gyorsabban
hűljön, míg a penge teste ez alatt a sebesség alatt maradjon.
- szusszantottam dühösen, majd újfent megpróbáltam felkenődni a falra, ám immáron átengedett. Egy állott szagú helyen értem utol az osztagom tagjait. Még itt a végén, ismerve őket, minden mókát, meg valamire való ellent learatnának, ha nem tartanám őket szemmel! Lelkesen vonultam előre a többiekkel, az egyre jobban normalizálódó levegőjű folyosón, mikor egy elágazáshoz értünk. Be lettünk mutatva egy rakás felettébb szimpatikus istennek.
- Közösen? Egyenként? - érdeklődtem le, majd elgondolkodva hozzá tettem - Személy szerint a közöst ajánlom, és ha mondhatom, mindenki tudást emlegetett, szóval a madárfejre szavazok! - bólogattunk szinkront Suza~channal.

______________


spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
avatar

Male
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 27
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
19000/30000  (19000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szer. Ápr. 23, 2014 9:58 am

Kinyíló ajtón boldogan mosolyodom el, mivel ennek azt kellett volna jelentenie, sikeresen leküzdöttük az akadályt, de ahogy át szerettem volna lépni a küszöbön, mellettem lévő lányhoz hasonlóan koppant fejem valamin. Ütközettől hátsómra esve meredtem a láthatatlan akadályra, majd a pórul járt lányra, végül az újra megszólaló szobrokra, amik ugyanazt mondogatták.
Komoly fejtöréssel kocogtattam erre homlokon, még is, mi újdonságot mondhatnék több ezer éves szobroknak? Aztán nem tudom miért, valószínűleg, mert máshoz nem értettem a gitárok felé terelődtek gondolataim. Sok színes hangszer ugrándozott képzeletemben, arra ösztönözve, erről beszéljek. Nagy levegőt vettem hát és minden bátorságomat latba vetve fordultam az előbb beszélő, zöldszemű szoborhoz.
-A...a-a-az elektromos gitárok teste, általában tömör fából szokott készülni. Tehát a hangot, amit kiad, csak a hangszedő, erősítő típusa, meg a fa anyaga befolyásolja! Minél idősebb, annál szebb a hangja, meg többnyire mahagóniból készül jávorfedlappal! Viszont manapság a hét húros gitárok mellett vannak üreges testű elektromos gitárok is!*-* Ezeket jazz-gitároknak nevezik, ugyanis a hangképzésben már a különböző formában üreges test is részt vesz. Ettől sokkal mélyebb meg-meg öblösebb a hangjuk!-
Néztem fel lelkes előadásom végén a szoborra, hogy levegőt vehessek. Nagyon szívesen részleteztem volna még neki a gitárok felépítését, meg készítésének fontos mérföldköveit, de látva az előttem szóló lány faképnél hagyott minket, tétova topogást követően nyomába eredtem. Óvatosan próbáltam lépni, nehogy felfogjon az üveg, viszont most nem volt ott, így a többiek után loholhattam.
Az állott levegő egyáltalán nem zavarta cigizésben edződött tüdőmet, főleg, miután hamar megszűnt. Sokkal komolyabb problémát jelentett, hogy mindenki befékezett előttem, amit nem vett időben észre, mert ők kicsik, én pedig nagy, szóval véletlen nekiütköztem a leghátul álló emberkének.
-Bocsánat! Nem akartam eltar...mármint letarolni!TAT-
Szabadkoztam lehajtott fejjel, miközben próbáltam megbarátkozni a helyzettel, választanunk kéne három lehetőség közül.
-Piramisokban mindig sok a csapda, lehet jobb lenne nem szétválni, mert akkor könnyebben kerülhet mindenki máshol bajba, aztán nem tudunk egymásnak segíteni!-
Fejtettem ki bonyodalmasan, egyet értek a vörös hajú lány felvetésével, maradjunk együtt. Viszont a három eshetőségről már kicsivel másabb dolgok jutottak eszembe.
-Ha tudás, akkor biztos sok a fejtörő. Ha Anubis, akkor a veszély. Ha pedig a szerelem, akkor nem tudom?o-O-
Bambultam magam elé az apró részleten, valami nem stimmelt felvetésemmel. Elvesztettem benne a gondolatmenetet és hirtelenjében elfelejtettem mire szerettem volna vele kilyukadni.
-Most, hogy így belekavarodtam és elfelejtettem mit akartam, talán akkor menjünk a tu...dás felé?-
Fejeztem be bizonytalanul mondókámat. Valahogy a szerelem túlzottan szépen hangzott, hogy igaz legyen, meg mitől szenvedne jobban az ember, mint ettől az érzéstől?TAT
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shima Eizo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 54
Tartózkodási hely : Valahol lófrál
Registration date : 2014. Jan. 21.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6000/15000  (6000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szer. Ápr. 23, 2014 12:00 pm

- Hogy micsoda? Nem, ez semmiség volt, itt senkinek sem esett semmikor sem semmi baja. – pattantam fel helyemről, mint aki trambulinra esett volna végül, és még a hajamat is hátra simítottam, amolyan tiszteletet helyreállítós mozdulattal. Várjunk csak… az egy osztag társ, meg még egy osztagtárs az úgy kettő, és még kettő ismeretlen valaki az már úgy négy, velem együtt öt, tehát eddig oké, na de mit keres mellettem ez a colos srác? Nem emlékszem hatodik emberre… na sebaj, akkor ezek szerint egy hátvéddel többen leszünk a tervezettnél. A többi kérdésére majd bizonyára válaszol Nishi, hiszen elvileg ő a hivatalos vezető, én csak a csapat önjelölt tank embere vagyok. Az önjelölt tank emberek nem ilyesmikkel foglalkoznak… Az ufó technológiával felruházott szfinxek után ismét visszatért jó kedvem, tudtam én nagyon jól, hogy egyszer még hasznát veszem anyukám C-vitaminos meséjének. Ami megdöbbentett, hogy csak én és Nishi jutottunk át, a többiek meg valahogy felkenődtek, mint madár ürülék a szélvédőre.
- Hát ez igazán pech, mi addig tovább megyünk, és előre felfedezzük a terepet igaz, hadnagy?
Gondolkoztam azon, hogy kitalálok valamit a szél típusú zanpakutommal ez ellen a számomra fulladásos levegő ellen, hogy nem is tudom, el kezdjek friss levegőt fújni, de bele gondolva a következményébe, ez egy piramis, szóval az ókor ideje óta áll itt, és hát a sok por zuhatag azért még sem tenne jót senki egészségének, így inkább maradjon a fulladásos halál, és még koszosak sem leszünk. Néhány lépés után bebizonyosodott, hogy semmi ilyesmire nincs szükség, majd jobb oldalra nézek, és a siker fényét látom.
- Ti beszéljétek meg, hogy közösen merre mentek tovább, hiszen nagyon fontos, hogy a csapat együtt maradjon minden tagjával, én pedig elindulok jobbra, szóval sok szerencsét mindenkinek!
A kamrához érve beigazolódott az előítéletem, tényleg arany szagot éreztem! Noha nem mintha pénzmániás lennék, hiszen ugyan kérem, csupán azt szokták mondani, hogy ahol a pénz, ott a hatalom is, szóval megtartom magamnak az összes aranyat, és veszek belőle egy halom hatalmat! Twisted Evil  A többiekhez fülig ért szájjal, vigyorogva mint a tejbe tök csatlakoztam, rajtam egy rakásnyi arany kiegészítővel, amit egy testre csak fel lehet szerelni. Valamiről már lemaradtam, de olyasmiről vitáznak, hogy merre tovább, szóval egy komolyabb hozzáállással ismét hangot adtam magamnak:
- Hé, én szerintem meg menjünk jobbnak, az lesz a helyes út. – mutatok az irány felé egy aranyjogarral, amit még a sok rajtam logó lánccal együtt hoztam. A zsebeimet már nem is akartam senki előtt kipakolni… Nem tudom honnét vettem a jobb irányt úgy logikusan, de egy sakálfej díszeleg azon, és az milyen anyás már.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Csüt. Ápr. 24, 2014 5:21 am

Enyhe, észre nem vehető vállrándítással vettem tudomásul, hogy Karasu nem tart igényt a kalapomra. Ő tudja, nagy fiú, szóval csak tudja, hogy mi a jó neki. Viszont nem kis meglepetés ért, mikor egy espada nyakláncra tettem szert.
- Seth parancsára kincseket keresek, és már találtam is. Mit szólna hozzá, hogyha a tornyunk tetejét díszítené az a csúcsdísz? Smile - Válaszoltam a tőlem megszokott vigyorral az arcomon az espada-m kérdésére, és mutattam fel a piramis aranyló csúcsa felé.
Csodálkozva hallgattam az új-Thres válaszát, s örömmel konstatáltam, hogy milyen okos dolgokat tud, valamint hajszálnyi szájhúzás jelezte, hogy fölösleges tudásnak tekintem. Primera válasza, viszont egyértelműen ütős volt, meglepődve pislogtam néhányat, mivel pont tőle vártam volna olyasmi választ, mint Karasu és RävFlavia-sama adott.
A piramis belsejében az espada-mat követtem, vagyis arra haladtam, amerre ő.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flavia nella Sinestesia
Espada
Espada
avatar

Female
Aries Monkey
Hozzászólások száma : 75
Age : 73
Tartózkodási hely : Szükség szobája
Registration date : 2012. Apr. 22.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Tres espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
20400/30000  (20400/30000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Csüt. Ápr. 24, 2014 6:02 am

Flavia vidáman dülöngélt előre-hátra, mindeközben megtapsolva a Primera mutatványát, mellyel sikeresen eltávolította a szfinx fél kobakját. Bár Flavia nem volt híve a fölösleges erőfitogtatásnak, mégis kifejezetten elnyerte tetszését a bemutató.
- Flavia szerint, bármennyire is voltak az egyiptomiak egocentrikusok, mégis lenyűgöző az építkezésük – jegyzi meg véleményét a többieknek, ahogy megnyílik az út előttük a monumentális építménybe. - Flavia el se hiszi, amit hall, tényleg kincsekért jöttetek? – kérdezi lelkesen a fraccóntól. Flavia magában azonban fortyogott, amiért a trónszéket előle megkaparintó Seth képes volt őt kihagyni ilyen, pontosan hozzáillő feladatból, pedig igazi szaktudással rendelkezik ilyen téren! Innen is látszik mennyire ostoba az, ki vezetni próbálja a szabad lelkületű tagokból álló Las Nochest.
- Flavia amondó, hogy igazán szerencsések vagytok, hogy belétek botlott. Flavia ugyanis egy igazi kegytárgy reallokációs szakember – széles mosollyal az arcán, csillogó szemekkel vet egy apró pillantást Karachi hátán lévő kaszára.
- Igazán szép állapotban van, ennek örülök – jegyzi meg neki, majd Wollcsira pillant.
- Ami odakint volt? Flavia nem is tudja, Wollcsi… bár tényleg tetszetős. Végül is, miért ne? De Flavia amondó, hogy Desmond-apuéknak is vigyünk haza valami szuvenírt. Óh, és Flavia Ivela-anenak is szeretne kedveskedni valamivel – regéli el a fracciónnak terveit.
Amikor útelágazáshoz érnek és mindhármat szemügyre vette, komolyabb erőlködés nélkül jut elhatározásra: jobbra fog menni. Flavia ugyan nem parancsból volt itt, ezért hidegen hagyta ki, hogy dönt végül, mindenesetre ragaszkodott ahhoz, hogy Wollcsi vele tartson, így ha esetleg a többieknek ez nem tetszene, akkor vállalva a felelősséget fog tiltakozni az ellen, hogy maguknál tartsák a fracciónt. Persze Wollcsinak is megadja a választási lehetőséget, nem erőltet rá semmit, amit nem akar.
- Flavia jobbra megy, nektek sem ártana ezt az utat választani, kedveskéim – határozottan nyilatkozik a döntéséről. - Különben is, a kincsekért jöttetek, nem? – ezzel elindul jobb irányba. - Wollcsi, ha akarsz, gyere nyugodtan velem ^_^ Flaviának nem árt az erős kéz!

______________

Zanjutsu: 11 pont Hakuda: 11 pont Hollow k.: 13 pont Sonido: 11 pont Resurrección: 11 pont
RÉGI PONTOZÁS:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Csüt. Ápr. 24, 2014 9:31 pm

A szfinxek készségesen kinyitották a kaput, ám valamiért nem álltak vissza a helyükre, így vártam volna a további mondanivalójukat, ám az csak a régi volt. Nekem és 11. osztagos tanítványomnak azonnal sikerült áthaladnunk, ám társainknak ugyanez nem jött össze rögtön.
Akartam szólni az ifjúnak, hogy várjuk meg a többieket, ám szavaival megelőzött engem. Mikor viszont visszatért a rövid túrájából a következőket intéztem felé.
- Megvárjuk a lemaradtakat és továbbhaladunk középen, nem szerelemre, hanem tudásra van szükségünk. A kacatjaid, pedig hajigáld le magadról, és a zsebedből is! Nem vackokat jöttünk keresni, hanem a 12. osztag számára használható dolgokat keresünk. Arany ékszereket bármikor tudunk szerezni a világ számtalan más pontjáról is! – Ezután a  többiekhez fordulok. – A csapdák jelenléte nem is annyira zavaró, mint az arrancaroké, akik majd érkezni fognak! Ha együtt maradunk lesz lehetőségünk egyesével levadászni őket, ha oly’ balgák, hogy szétválnak! – Vettem kezelésbe a csapatot. Most, hogy már itt vagyunk a veszélyforrás kellős közepén, ideje rendbe tenni a dolgokat. Miközben a többieket vártam, még rágyújtottam egy cigire.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natalie Salazaar Granz
Espada
Espada
avatar

Female
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 160
Age : 24
Registration date : 2011. Mar. 24.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: Tudós
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
40550/65000  (40550/65000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Csüt. Ápr. 24, 2014 10:21 pm

Egy piramis belseje roppant érdekfeszítő tud lenni a számomra. Szinte pattogok a gondolattól, hogy midéle új dolgokat tárhatok fel. Nekem leginkább lények kellenek, mintsem kincsek, s így még az is előfordulhat, hogy Seth haragját ébresztem fel. De kit is érdekel? Nem sokára vége lesz ennek a dolognak, s megyünk trónszéket kettétörni. Addig is rámosolygok a többiekre a gratulációt érintve, majd Vexhez fordulok.*
- Jobb, mintha bonyolult nanokémiai egyenleteket vázoltam volna fel! *Veregetem vállon az espadat, majd elindulok a piramis beljesébe. A füledt levegőre felhúzom a szemöldököm, majd a fáklyákat kémlelem. Hogy mindig tudják merre járunk? Ahogy becsukódik az ajtó, s szépen a mindenkit ámulatba képes ejteni dolgokkal találkozunk, megállok a három alagút előtt.*
- Én a helyetekben nem ennék abból. S lássuk csak az útvonalakat. Thot írás és tudományok; Anubis, aki Ozirist előzte meg s végül nem más, mint Hathor..régi elterjedések szerint Ré napisten leánya. *Suttogok szinte magam alatt, majd számolgatni kezdek s mérlegelni. Egy őskori tudásra aligha van szükség, illetve az ott megszerezettek a legnehezebbek; feltételezem. A holtak útjánál veszélyes dolgokat lehet találni, illetve nincs kedvem arra az ingoványos útra térni. Hathor viszont.. kinézek oldalra, s Vexre pillantok. Túl kedvesen várt minket, ellentétben Anubissal és Thottal.*
- Gyere, mi megyünk a szerelem útvonalán. Hátha belemászunk egy jó kis illúzióba, a többiek meg menjenek amerre akarnak. *Ha jön az Espada, ha nem..én elindulok.*
- Mindenképpen végig kell menni, mert nincs kijárat. *Közben a kesztyűmhöz nyúlok, hogy aktiváljam a panelem. Beütök pár kódot, hogy rákapcsoljak a Szayel könyvtár titkos adatbázisára. A piramisok kultuszainak egy mélyebb információit keresem. A piramisok titkai még ma is nagy kérdés a tudósok körében, de kíváncsi vagyok, hogy Szayel mire is jött rá. Aztán kicsit mélyebben utána nézek Hathornak, míg haladok/haladunk. Közben még a falról is beveszek egy mintát, hogy azonnali elemzéssel megtudjam az építmény korát.*

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyougetsusei Toudou
7. Osztag
7. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 52
Tartózkodási hely : 7. osztag területe
Registration date : 2014. Jan. 23.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: Sanseki
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
5500/15000  (5500/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Pént. Ápr. 25, 2014 2:28 am

A kapuk megnyíltak előttünk, elindulhattunk a piramis belseje felé. Mentem volna tovább, ám mintha egy láthatatlan fal megakadályozott a tovább haladásban. Nem csak én jártam hasonlóan, a többieket is meggátolták a bejutásban, csak kettő haladt tovább akadálytalanul.
~ Most mi lehet, miért nem mehetek tovább? ~ lepődtem meg ~ Mi az csak nem volt megfelelő a tudás, amit adtam! Hamarosan megszólalt a másik, amitől megtudtam valami új tudást kel adjak. Jól gondoltam, nem mondtam megfelelőt neki, amivel elnyerhettem a belépés lehetőségét. ~ Legyen, akkor mondok valami újat! Az olajfesték gyantát, lenolajat, porfestéket és méhviaszt tartalmaz. Eme anyagokat keverik össze, s töltik tubusokba. Terpentinnel vagy gyantával lehet hígítani, vízben nem oldódik. Reméltem, hogy ez már megfelelt neki. Így is lett, benn az évezredek vagy kitudja mióta állott levegő csapta meg orromat. Rövidesen utolérnünk azt a kettőt, akik akadály nélkül bejöttek. Ott már a levegő kellemetlen szaga normális lett. Az elágazásnál már fel sem tűnt, hogy nemrég még áporodott oxigént szívtam a tüdőmbe.
A három út közül jómagam is a tudás folyosója mellett döntöttem, ahogy a vörös hajú lány és a szintén hasonló fiú mondott. A lila hajú fiú felvetése szintén megáltat a helyét, hasonlóan gondolatok ötlöttek fel jómagamban.
- Egyetértek az előttem szóló hölggyel és úrral… - néztem a két hasonló színnel rendelkező személyre - Én szintén a tudás útjára szavazok, Thot folyosóját választom. Jómagam is úgy gondolom együtt kéne maradnunk, habár így kevesebb részt tudunk felderíteni az építményből. Ha együtt maradunk, akkor jobb esélyekkel nézünk szembe a csapdákkal é az esetleges ellenségekkel!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Watanabe Sojirou
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 26
Tartózkodási hely : 9. osztag
Registration date : 2014. Apr. 04.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
5000/15000  (5000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Pént. Ápr. 25, 2014 6:45 am

Őszintén szólva azt gondoltam hogy nem lehet gond a megoldásommal. Léptem kettőt és mivel nem volt gond ezért az elől futó kettő utólérése céljából megeresztettem egy shunpot. Hála az égnek hogy nem szakítottam meg a kapcsolatot Izanamival mert így egy pillanattal az ütközés előtt fogott meg. Ha a tenyere nem állítja meg a homlokomat akkor a shunpom teljes sebességével a falnak nyomom az orromat. Akárhogy is nézzük nem lett volna szép látvány. A mellettem rohanó lány is ezzel a trükkel próbálkozott. Ehelyett a lábam lendült előre és fel tudtam futni a láthatatlan falon. A lendület veszélyes magasságokig emelt. Újabb shunpora volt szükség hogy visszanyerjem a testem feletti kontrolllt. Ilyen magasságból egész új látószögből vehettem szemügyre a piramist. Valami reflex folytán egy rakat matematikai adat jutott az eszembe. A földre érkezésemkor elhadartam a szfinxnek:
-A négy oldalllap területe, osztva az alapterülettel, egyenlő delta (aranymetszés), félkerület, per magasság az alsó kamrától, egyenlő delta négyzet, félkerület per látható magasság, egyenlő pi, a piramis központi magassága egy olyan kör sugara, melynek kerülete megegyezik az alapnégyzet kerületével.
Amikor előreléptem már nem állt az utamban a fal. Érdekes szerkezet. Talán ezt kellene a 12. osztagnak elvinni. A piramis belseje az én régi lakásomra emlékeztetett. Legalább is a szaga. Ahogy a keresztfolyósóra értem láttam hogy mindenki egyenesen megy előre. Egy ember volt aki a jobb oldali folyósót ellenőrizte. Egy halom arannyal tért vissza. Én elindultam hát a másik irányba. Terített asztal várt. Kár hogy a héten már ettem egyszer. Körbejártam az asztalt és gyorsan szemügyre vettem mindent. Italok nem nagyon voltak. Ha lett volna sake akkor talán megállok megkóstolni de így az egész terem érdektelenségbe merült. Shumpo a többiek mellé. Addigra hosszas vitával eldöntötték hogy a tudás útját választjuk és együtt megyünk. Nem feltétlen értek egyet de nem én vagyok a vezető.
-Hai.-mondtam amikor az utolsó ember is befejezte a véleménynyilvánítást és beálltam a sorba.

______________

Watanabe Sojirou    9.osztag
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hitsugaya Toushiro
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 51
Registration date : 2012. Nov. 17.
Hírnév : 4

Karakterinformáció
Rang: Ex-kapitány, gyereksztár
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
0/0  (0/0)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szomb. Ápr. 26, 2014 4:34 am

Arrancarok:
Flavia és Wolloh hatalmas választékban találhat kincseket a teremben, ahová ér, látszólag nincs semmiféle csapda, minden arany, drágakő mozdítható. Olyan gazdagon díszített a kis szoba, mint egy fáraó sírkamrája, csak éppen holttest nincs, ahogy semmi más sem. Nincs itt semmi a kincseken kívül, ez a szoba nem különb egy raktárnál. Ha elindultok a társaitok után, kellemetlen problémával találjátok magatokat szemben: mindhárom ajtó zárva, nem tudjátok, merre mehettek, a szfinx pedig veletek is közli a három lehetőséget.
Vex és Natalie tovább halad Hathor istennő útján, a Primera viszonylag sok lexikális tudást kap a szerelem istennőjéről, a vele kapcsolatos legendákkal, megmaradt ábrázolásaival és a kultuszának részleteivel egyaránt megismerkedhet. Ami a falról vett mintát illeti, az építmény, vagy legalábbis ez a falszakasz három-négyezer éves lehet, a pontos korát nem sikerül belőni.
A hosszú, égő fáklyákkal szegélyezett folyosó végén egy tágas, téglalap alapterületű csarnokba értek. Hathor óriási szobra uralja a csarnokot, aki barátságosan tekint le az érkezőkre, ölelésre tárt karokkal. A falakon freskók ábrázolnak szerelmi jeleneteket, néhol meglehetősen naturálisan. Kellemes virágillat terjeng, a forrása az istennő szobránál álló ezernyi mécses füstje. A túloldalon felfedezhettek egy folyosót.
Hirtelen eltűnik a társatok, füstté válik, mintha soha nem is létezett volna. Rövid ideig maradtok azonban egyedül, a szobor talpazata mögül előlép a szerelmetek.


Shinigamik:
 Egy jól kivilágított folyosón haladtok, miután kitárul előttetek Thot ajtaja, fáklyák égnek mindenhol. Elég hosszú folyosó, pár percig tart, mire megérkeztek egy hatalmas csarnokba. Üveggel lefedett lámpák adnak fényt az egész helynek, aminek központjában a tudás íbiszfejű istenének hatalmas szobra foglal helyet, kezében aranytáblát tart, amit nagy figyelemmel tanulmányoz, szinte mintha élne. A teremnek nem lehet látni egy falát sem, annyi polc, rajtuk pedig iromány van. Szinte mindenféle írás minden nyelven található itt, ez egy különösen gazdag könyvtár. Eligazodni benne persze nem lenne könnyű. A túloldalon felfedezhettek egy folyosót.
Hirtelen minden társatok füstté válik, és elszáll, mintha soha nem is lett volna. Nem sokáig maradtok azonban társaság nélkül, a szobor talpazata mögül előlépdel a számotokra legfontosabb mesteretek, tanítótok.

Anubis terme: (Eizonak, ha ezt választja)
Spoiler:
 


Határidő: április 30.

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shima Eizo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 54
Tartózkodási hely : Valahol lófrál
Registration date : 2014. Jan. 21.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6000/15000  (6000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szomb. Ápr. 26, 2014 7:07 am

- Na jóóó… de a jogart ugye megtarthatom? – mutatok rá a hatalmam jelképéül szolgáló csoda botra, és nézek nagyon szépen ragyogó szemekkel arra, aki szét akar minket választani. Miután rájöttem, hogy ennek a szempárnak csak a nők nem képesek ellenállni, de ugyan ez egy férfira már nincs hatással, így tőle is meg kellett hogy váljak, fájós szívvel. Már-már látványosan szenvedtem az utolsó darabokkal, egyik kezemmel szememet takartam, a másikkal pedig erőlködve pakolok a földre, nyugdíjas tempóban, olyan arckifejezést vágva, mint akinek meghalt volna a rokona. Csak pár percet voltak velem, de máris közel nőttek a szívemhez, úgy éreztem magamat, mint Lucifer, akinek most tépték le a szárnyait, vagy mint Smeagol, aki most vesztette el a gyűrűt. A hatalmas önsajnálatom közepette, mire megszabadultam minden cucctól, észre sem vettem, hogy már elszelelt körülöttem mindenki. Mit is mondott a hadnagy, hogy nem a szerelem, hanem a tudás kell nekik? Ebből egy kukkot sem értek, fogalmam sincs hogy most mi van, lehet ők is a sakálfejnek indultak, hiszen az a helyes út, mert én megmondtam. Amint továbblépek az ajtón, egy kísértetiesen sötét folyosó fogad, én pedig félek a sötétben, félek, hogy véletlenül kiütök valakit. Cool  Egy teremhez értem, ahol egy kutya fejű ember szobor, meg egy befáslizott holttest néz egymással farkas szemet, a szobatervezők pedig nem sajnáltak felhasználni egy halom gyertyát, meg megrongálni a falakat, hogy még jobban a gatyájába csináljon az ember. Egy pillanat alatt szerte is foszlott lelkierőm, és kezdem azt hinni, hogy tényleg egyedül vagyok ezen a rémisztő helyen.
- H-h hahó! Itt vagytok? – kiálltok erőtlen hangon. – Nishi-sama, Chiyo-chan, két ismeretlen valaki és a colos srác! Ne bújjatok, ez nem vicces! – csak nem érkezett semmi válasz, én pedig megmarkoltam a katanámat, és neki álltam felmérni a környezetet, csak úgy, mint ahogyan egy profi tenné. Mindenhova szavak vannak vésve, vagy talán nevek?
- Csak én vagyok az fiam, ne ijedj meg. – szólított meg a hátam mögül egy ismerős hang, én pedig megfordultam készen arra, hogy kardot rántsak.
- Ez lehetetlen! Tényleg maga az, uram? Azt hittem meghalt a többiekkel együtt! – kerekedtek ki szemeim, és engedtem a markolatom szorításából. Ő volt az az ember, aki felkarolt engem a Peremvidéken, befogadott a banditái közé, és harcost nevelt belőlem.
- Persze hogy én vagyok fiam. Különben is, mi rajtad ez az undorító hacuka, csak nem összeálltál a halálistenekkel?
- Nem-nem, ilyen eszembe sem jutna, én-én csak megöltem az egyik pojácát közülük, és felvettem a ruháját. - kapkodok szavak után.

- Chh, nem is vártam kevesebbet a legjobb harcosomtól. – mosolyog, büszke tekintettel. – Na jó, látom szemeidben a lángoló kíváncsiságot, így elmagyarázom. Azon az éjjelen valóban egy korszak zárult le, a banda elbukott, rám pedig sebesülten talált ennek a piramisnak az ura. Meggyógyított, és most cserébe szolgálom kell őt, de ne aggódj, régóta vágyom arra, hogy eltűnjek innét a fejével, ha hajlandó vagy segíteni nekem. Mint a régi szép időkben…
- Vannak kincsek is?
- Vannak barátom, és te annyit viszel haza belőlük, amennyit csak akarsz. Ne vesztegessük az időt, hagyom hogy te menj előre és le arathassd a dicsőséget, míg én mögötted maradok, és figyelek a hátadra.
Nem tudom, hogy mit mondhattam volna még, örömömben majdnem könnyeztem, de az nem lett volna méltó én hozzám. Igazából nem is értettem semmit sem, hiszen kivérezve láttam őt utoljára a padlón, most meg mégis kutya baja, de legalább viszontláthattam egy hatalmas embert, és most ez a lényeg. Amint elhaladtam mellette, egy penge hangját hallottam, ahogyan végig süvít a tok belsejében, én pedig reflexszerűen félre shunpoztam. A kard épp hogy csak elérte a bőrömet, viszont felszakította a kimondomat.
- Ezt meg mire véljem?! – válasz nem érkezett tőle, csak egy széles, gúnyos mosoly. – Mindegy, tudtam hogy valami bűzlik itt. Hake, Seitoyaiba!
A kiengedett zanpakutommal már nem tudta felvenni a versenyt, pedig akkoriban erős kardforgató volt, csak annyi változott azóta, hogy én lettem a legerősebb shinigami, csak még nem jött el annak az ideje, hogy főkapitánnyá válasszanak. Cool  Vezéremet újból láthattam meghalni, egy kicsi szomorság költözött szívembe, de folytattam tovább utamat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: A piramis   Szomb. Ápr. 26, 2014 10:32 pm

- Oké Flavcsi, de ha már arra mentek. Hoznátok nekem egy érmét?- barátságos hangon kérdezi meg a párostól. Kell neki egy, szereti mindenhonnan vinni valamit.
- Szerelem alagútba? O.o Hááát, oké, bár szerintem oda szoktak rakni valami kocsit is, bár ez nem egy vidámpark.- megvonta a vállát, majd rágyújtott egy cigire, karjait a tarkójára tette és követte Rózsikát.
Megérkezve a terembe, az első, amit észrevesz, az orrát megcsapó virágillat.
- Hé Rózsika! Érzed? Szerintem készültek ránk. Nincs egy fényképeződ? Beállok a szobor elé, Te meg lekapsz, jó lesz profilképnek.- mondta vigyorogva, majd a képeket kezdi szemügyre venni. Néhánynál igen csak oldalra dönti a fejét, hogy ki is vegye azt, amit lát.
- Azta kurva… ezt tuti kipróbálom. Hééé, Rózsika, ezt nézd meg.- vigyorogva mutogat az egyik ábrára, de hiába kereste Rózsikát, már nem volt sehol. - Na fasza, kezdődik…- mondta egy nagy sóhaj társaságában, és kis idő elteltével megjelent Thea is.
- Ez most komoly? - tekintetét a szobor arcára irányította és panaszosan szólt a hangja. - Tényleg megint ez? Bár mit kellett volna várnom a szerelem útjától? Oké Thea, mi legyen?- kérdezi a megjelent arrancartól, bár örül, hogy ismét látja, de azt is vágja, hogy ez már nem az igazi.
- Tudom mi lesz, bocsi érte. De már nem élek a múltban, többé nem.- sóhajtott egy fájdalamsat, majd megidézte a Lluviát, és az összes gömböt a megjelent Theara küldte.A porfelhő pedig elült, és Thea még mindig sértetlen volt. Max kicsit poros lett. Arcán nagy mosollyal indult meg Vex felé, és még kacsintott is egyet.
- Na most buktad be, szívi. Theanak nem szokása az ilyen. Még akkor se volt, amikor élt, nem hogy most. Tehát bekaphatod. Wink - beintett a hamis Theanak, majd rágyújtott egy újabb cigire, majd sonidoval megkerülte a látomást, és ott is hagyta a francba.

______________

Spoiler:
 


A hozzászólást Karasu Vex összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 28, 2014 7:09 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: A piramis   

Vissza az elejére Go down
 

A piramis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Küldetések az Emberek Világában-