Flavia nella Sinestesia

Tárgy: Flavia nella Sinestesia Kedd Jan. 21, 2014 10:45 am

PÁLYÁZAT

Pályázat: 3. espada rang és képesség módosítás
Engedély: rangra, képesség módosításra, engedély köteles skillhez; Szayel Aporro Granz, megvan

Flavia szép napra ébredt. Bár melyik nap ne lenne szép Las Noches városában? Minden nap gyönyörű, verőfényes nappal fogadja az arrancarokat. Szóval, Flavia szép napra ébredt, de unatkozott: nagyon unatkozott. Nem lelte kedvét se a kígyós fülbevaló megszerzési akcióban, sem pedig Ivela-aneja virágainak hajkurászásában, vagy éppen Roncsi-otoja ugratásában, esetleg Elcsi nővérkéje türelmének pedzegetésében…
Így történt hát, hogy Flavia tűnödve járta Las Noches magas falának peremét, már csak unaloműzés céljából, mikor egy kiemelkedően magas, ismerős energiát érzett nem messze magától. Flavia kérdőn pillantott a forrás irányába és csodálkozva szemlélte, ahogy az apró Tres espada elhagyja a város területét. Megint. Eleinte habozott, de mivel nem volt jobb elfoglaltsága, így követte őt. Flavia észrevétlenül, kissé lemaradva járt az espada nyomában. Azt latolgatva mindeközben magában, vajon mit mondjon, ha észreveszi jelenlétét? Illetve azon is merenget, mi okból hagyta el a Tres Las Noches területét. Nem ez az első alkalom, hogy látja Hueco Mundo sivatagába teljesen váratlan időközönként kiszökni és csak napokkal később visszatérni. Igazán érdekelte már, hogy vajon mit szervezkedik az espada. Lázadást? Hazaárulást? Temetést? Születésnapi zsúrt? Az utóbbit valahogy nem tudta elképzelni, túl lehetetlen egy olyan espada számára, mint aminek a Trest ismeri.
- Mutasd magadat, gyáva mihaszna! – Flavia összerezzent az espada dühödt szavait hallva. Kinézett a bucka mögül, melyet rejtekhelyéül használt, ahol várni szeretett volna egy picit, nem akart túlságosan a Tres nyakában loholni, pontosan emiatt. De valamit elronthatott. Észrevették!
- Ejnye, ejnye, most én leszek a hunyó – dalolta, miközben a levegőbe ugrott és a reiatsuját használva, a semmiben sétálva ment közelebb a haragos espadáshoz.
- Mit akarsz tőlem, piperkőc? – szegezte Flaviának a lándzsáját. Látszott rajta, hogy nincs jó kedvében. Persze Flavia csak azért is kérdőn billentette oldalra a fejét, halvány mosollyal az arcán.
- Hát, játszani!
- Te most szórakozol velem, söpredék? Menj vissza! Fárassz mást, pojáca – adta parancsba, majd sarkon fordult, hogy távozzon. Flavia rosszallóan nézett utána. Egy: kiabáltak vele; kettő: senki, még Desmond-apuja sem parancsolhat neki, maximum kérheti; három: hátat fordítottak neki!
- Nem megyek – felelt határozottan. Nyomatékosításul dobbantva egyet jobb lábával a homokban, hogy meglegyen a szavainak a kellő hatása. S célját elérte. Az espada megtorpant, ámbár csak szeme sarkából pillantott vissza Flaviára.
- Netán akarsz valamit, csótány?
- Igen, ebédet. Vagyis… megenni téged ^_^ – széles mosollyal érkezett talppal a homokba. Szemét le se véve a Tres espadáról, ki összeszűkült pillantással fordult szembe vele. Flavia örült, hogy megrémiszthette a 3. espadát, ennél semmi sem dobhatja fel jobban a napját. Bár talán picit keményfába vágta a fejszéjét, ahogy mondani szokás. De Flavia nem ismer lehetetleneket, és imádja a határokat pedzegetni.
Az espada védekező állást vett fel, azonban Flavia inkább játszadozni akart vele először, túl unalmas lett volna számára azonnal terítékre rakni a vörös hajú törpelányt. Járkált körülötte, s menetelését megtoldotta cigánykerekekkel, kézenállással, sőt, hogy idegesítse egyszer itt-egyszer ott érintette meg az espadát, mintha csak kézitusába akarna kezdeni, vagyis így kívánná megtámadni az apró rangos arrancart. Ám mozdulatai ártalmatlanok voltak, a Tres minden alkalommal dühödt morgással csapott éppen az adott irányba az éles pengével. Flavia minduntalan elkerülte, félretáncolt előle, de nem egyszer éppen, hogy csak megúszta, hogy orrhegyét ne vágja le az espada a helyéről. Az egyik hasonló mozdulatnál azonban nem tudta időben elrántani a kezét, a Tres felsértette a vörös lándzsával Flavia tenyerét, ki cseppet sem örült ennek. Ernyedten tartotta sérült kezét, elszontyolodva, jobbra-balra billegetve a fejét, ahogy sérült tenyerét mustrálta.
- Ejnye-ejnye, ez fájt ám’, Tresecske – panaszkodik.
- Fájhat jobban is, ha nem mész haza, nyavalyás – szigorúan szólt hozzá az espada. Egyszerűen lerítt róla, hogy nem tartja nagy számra ezt a küzdelmet, nem tekinti méltó ellenfélnek őt, Flaviát! Flavia ennek tudatában pedig cseppet sem akart eltántorodni az ütközettől, még a dühödt lélekenergia, ami a nyakába zúdult, az sem állíthatta meg szándékában.
- Szereted a dalocskákat, Tresecske? – kíváncsiskodott. - És a csillagokat? Tudod, ahhoz képest, hogy idekint van egy nagy telihold, igazán furcsa, hogy nincsenek mellette csillagok. Pedig azok rendkívül szépek! Mint, ha csak elérhetetlen gyémántok lennének egy égi-tenger mélyén, és arra várnának, hogy megtalálják őket. Persze, ezt te nem is biztos, hogy megérted, sőt még a zenét sem ismered. Márpedig van egy aranyos dalocska róluk! – Flavia beszédét az espada egyre idegesebben és idegesebben hallgatta, míg végül elszakadt nála a cérna és őrült módon kezdett a kezében szorongatott fegyverrel felé csapkodni. Flavia a haraggal átitatott támadások elől könnyedén kitért, sőt így gondtalanul aktiválhatta a Harmadik szemet, melyet a homlokára idézett meg, lévén ott senkit sem zavar, főleg nem őt. S ahogy aktiválta azt, a zöld szemből apró csillagok hullottak ki. Az espada későn reagált a levegőbe került anyagra, így nem egy csillag üldözni kezdte őt. Kész macska-egér játszma volt, melyet Flavia boldogan nézett végig, mindazonáltal a Tres nem kerülhette el a sorsát. Nem is egy apró, fénylő csillag érte utol, s nyomban elkezdték erejüket kiterjeszteni a 3. espadában. Flavia már alig várta, hogy a Tres érzékei zavarossá váljanak, hiszen félvak, ami miatt – legalábbis Flavia elképzelése szerint – valószínűleg a többi érzékszerve sokkal erősebb. S miért ne tehetné a játékot olyanná, hogy mindketten hasonló előnyökkel induljanak? Hiszen így érvényes, nem?
- GRÁHH, te… te… mihaszna! Mit tettél velem? – őrjöngve nézett körül az espada. Sűrű pislogásokkal próbálván meg visszanyerni tiszta látását. Flavia csak nevetni tudott rajta, hiszen úgy nézett ki most a Tres mint egy préda, egy préda, mely belesétált a ragadozó által állított aljas csapdába. S hogy még inkább feldühítse az espadát ide-oda sonidozva kuncogott fel. Így kiváltva a 3. espadából, hogy fegyverével össze-vissza, tehetetlenül csapkodjon, és rémülten húzza össze magát, mikor egy kicsit is késve, vagy éppenséggel pontatlanul vélte hallani a különböző helyen felcsendülő kacagást.
Flavia élvezte, hogy helyzeti fölénybe került, még ha kis időre is. S ahelyett, hogy kihasználta volna a pillanatot, elszórakozta a drága idejét. Addig-addig keringett körülötte, mígnem az espada meglelte a megoldást és a Villám szúrás technikáját alkalmazva vágott vissza. A lándzsával gyors, egymásutánba mért csapásokra Flavia későn reagált, s a homokban egészen távolra zuhant, nem egy helyen vérezve, amiért nyílt céltábla volt az espada számára, alig fél perccel ezelőtt. Azonban Flavia mosolya nem hervadt el, még szélesebb, már elmebetegnek nevezhető, fülig érő vigyor ült ki arcára. Sebei nem voltak annyira súlyosak, hogy örömét lelohasszák.
- Ez Flaviának nagyon tetszett! Flavia is tudni szeretné! – Jelentette ki, ahogy kicsit szédelegve talpra evickélte magát.
- Talán a következő életedben, semmirekellő! – Szögezte le a 3. espada, majd sonidojával megközelítve a 63. számút kívánta ítéletét megadni a lándzsával. Azonban Flavia időben reagált, és egy újabb szemtechnikát aktivált, ezúttal a Lassúság átkával kívánt élni. Ki akarta használni, hogy nagyjából látja a Tres haladási útvonalát, s szerette volna meglepni a tenyerén materializálódó vörös íriszből kilőtt sugárral. Az espadát valóban váratlanul érte a sérült Flavia lépése, és így mondhatni, telibe találta az energia, mely okán azt vehette észre magán, hogy sokkal, de sokkal lassabban mozog. Arcán hatalmas harag mutatkozott meg, gyilkos pillantásokat vetett a játszadozó Flaviára, ki megint csak nevetni tudott. Fordult a kocka?
- Még nincs vége, játszunk, játszunk! – Tűnt el Flavia az espada szeme elől lelkes beszéde után. Pedig igazából csupán a Tres hátába került. Az espada azonban nehezen nézett körül, amiért a teste hihetetlen lassúsággal mozgott.
- Ojo de serpiente – adta ki Flavia a parancsot egy újabb szemtechnikára. Öröm volt látnia, hogy az espada kétségbeesetten kereste hollétét, de a lassúság igencsak akadályozta a gyors mozdulatok végrehajtásában. S a hat kígyó, mely a 63. arrancar szemtechnikája segítségével lett megidézve, csupán hab volt a 3. espada tortáján. A kígyók furfangosak voltak, különböző végtagokat támadtak és kívánták lebénítani ez által mérgükkel a velük viaskodót, ráadásul pontosan a Tres harcforgató karját vették célba. A lassúság miatt az espada nehezen is végzett egy-egy hidegvérűvel, azonban a szem hatása, ahogy múlni kezdett, úgy nyerte vissza eredeti sebességét. Azonban így sem úszott meg jó pár kígyóharapást. Az egyik, kardforgató karját érintő marás eltalálta, s a lándzsa kiesett a kezéből. Érte kell nyúlnom! – ismételgette magában. De Flavia alattomos módon meghiúsította a tervét. Érdeklődve sonidozott a szenvedő espada mellé, s vette kézbe annak fegyvert, életét.
- Hm, vajon milyen érzés lehet fegyvertelenül meghalni? Sőt! Milyen érzés lehet saját fegyverünk által meghalni? – billegetve fejét merengett, kíváncsian forgatva kezében a lándzsát.
- A-add vi…vissza… Lucifert – morogta, a már homokban szenvedő espada.
- Hm, Lucifer? Ez a neve? Igazán tetszik, lehet, hogy felszabadítom. Téged úgy sem érdemel meg! Nézz csak magadra… Csupán az ő segítségével nyerhetnél, haha – nevette el magát jóízűen Flavia. - Nálam jobb helye lesz… – álmélkodva simította végig a fegyver felületét, tenyere megállapodott végül az élén, s mutatóujjával tesztelte a lándzsa élességét. Alig ért hozzá a pengéhez, ujjbegyén pillanatok leforgása alatt egy apró vércsepp buggyant ki. - Igazán lenyűgöző! – Álmélkodott tovább. Csodálatát a Tres zavarta meg, ki Flavia ruhájába kapaszkodva igyekezett lábra állni. Flavia nem adott túl sok esélyt neki, azonban az espada kitartó volt, kitartóbb, mint hitte, s ez még inkább tetszett neki.
- Hm… igazad van, jobb helyet tudok Lucifernek egy vitrinnél! – vigyorogva térdelt le, hogy nagyjából egy magasságban legyen az espadával. Jobbjában szorítva a pengét, melyet a Tres mellé mélyesztett bele a homokba, éllel lefelé.
- In- Inotte, Lucif… – ragadta meg a Tres rögtön a pillanatot resurrecciónja feloldására, de Flavia pontosan ezt akarta. Mielőtt megkezdődhetett volna a változás Mapachet feloldatlan állapotában az espada hátába mélyesztette, pontosan a szívét vette célba. S Flavia már türelmetlenül várta, hogy az ernyedt testként földre hulló Tres reiatsuját ízlelgethesse.

Mit is mondott Ivela-ane? Hogy nem szép dolog az étellel játszadozni?
Flavia úgy érzi, kezdi megérteni, hogy imádott nővérkéje mire gondolt ez alatt pontosan. Bár roppantul zamatos volt és kiadós ebéd az espada, régen márthatta fogait egy ilyen ínycsiklandozó falatba. De nem számított gyomorrontásra! Igen, Flavia úgy érezte magát, mint régen gillian és adjuchas korában, mikor ösztönlényként csak azért táplálkozott, hogy erősebbé váljon, s a változáskor hasonló dolgot érzett, mint amit itt és most, újból át kell élnie. De ez mégis más volt valamiben. Bár tény, hogy most is több tudattal kellett megküzdenie, mint annak idején. S igazán fájdalmas harcot vívni egy olyan ellenséggel, ki mentálisan támad. Ebben Flavia sokadszorra győződött meg ez idő alatt. De nem adhatja fel, most nem!
Flavia elhatározta, hogy még számtalan kincset kell felszabadítania, így nem győzhetik le, sőt ahelyett, hogy civakodna a két lélekkel, megvárja, míg az egyik felülkerekedik a másikon, s lesből, a sötétségből lecsap rá, a hiszékeny győztesre. Türelem. Ivela-aneja is mindig ezt mondogatta neki. S Flavia most az is: türelmes.
Flavia türelme pedig mondhatni, rózsát termett. Mikor a viaskodás befejeződött ő vette át az irányítást, a látszólagos győzelmet arató, elgyengült tudaton. S Flavia örök életre megjegyezte, hogy nem eszik amúgy is instabil lelket, mert nem tesz jót a pocaknak!
Flavia újabb pár órás pihenést követően megújulva indult vissza Las Noches városa felé. Mindenkor még nem is tudva, hogy valójában hetekre eltűnt, s eleinte arról sem volt fogalma, hogy bal lapockáját egy nagyobb, hármas szám ékesíti, mint ahogy azt sem, hogy a jobbjában szorongatott fémdarab az új életét jelenti.

xxxxxxxxxxxxxxx

Flavia külső leírása: Flavia változása elsősorban ruházatában jelenik meg. Fűzős felsőruhája van, hátán palást, mely takarja a bal lapockáján lévő hármas számot, melyet különben felső ruházata láthatóan hagy. Öltözéke alsó része egy rövid szoknyából áll, mely alatt testhez simuló nadrág húzódik. Hosszú szárú cipője térdig ér.
Flavia arcáról eltűnik a mosómedvékre jellemző arcminta, helyette bal szeménél lesz látható két rúna jele is. Szeme alsó sarkán, kicsit ferdén az Othila nevű rúna, míg a felső részénél, picit haja takarásában a Thurisaz.

*a rúnák neveinek hivatkozása egy másik honlapra fog vinni

Resurrección kívüli képességek:
Luftfararen (Lüftfárárén – Légi vándor)
Flavia a változásoknak köszönhetően olyan tulajdonsággal lett felruházva cipője, mellyel képes a levegőben könnyedén járni, akár reiatsu mentes közegekben is.

Ratatösk (Fentfogú): Flavia lélekenergiájából álló mosómedve, mely információszerzésekre hasznos. Gyorsan képes megtenni nagy távokat és látottakat, hallottakat vinni különböző helyekről Flaviának. Ha Flaviának kevés a lélekenergiája a mosómedve eltűnik, de ha visszanyeri erejét újból képes alkalmazni a technikát. A mosómedve csak is kizárólag Flaviának képes átadni az információkat.

Resurrección:
Parancsa: Nusume, Lokje la Insidiosa! (Lopj, Lokje az ármányos!)
Leírása: Flavia fegyvere alap külalakba egy fémdarab, mely egy skandináv szimbólumot öltött magára név szerint a Nap kereszt egyik változatát, formált fém közepén egy vörös kő díszeleg. Ezt, ha tenyerébe vesz és kimondja a képességének feloldásához kellő parancsszót a fémminta olvadni kezd és egy egyszerű, hosszú, fehéres fabot alakját veszi fel, mely kung-fu tudását tekintve igazi fegyver is lehet.
Flavia külseje teljesen megváltozik ressurección alakjában. Egészen „megszépül”, ahogy az különböző mitológia béli Istenekre/Istennőkre is jellemző. Hosszú, fekete színű hullámos haja lesz, alakja vékony, ruhája pedig kiemeli nőiességét. Kivágott, fűzős ruhaneműje felső része, csupán a lényegi részeket takarja. A felső hátoldala hosszú, bokáig leér. A ruházata alsó részénél a szoknyát felváltja egy egyszerű rövidnadrág, illetve cipője combközépig felér, ez szintén fűzős. Kesztyűi is meghosszabbodnak, egészen felkarja közepéig felér, illetve alkarját az elmaradhatatlan fűző ékesíti a kezét takaró anyagot.
Képességek:
Hel Mørke (Hél Mörké – Teljes sötétség) [/b]
Flavia csettintés hatására képes kioltani minden dolgot, ami fényforrásként szolgál. Ezt lehet halloweenkor jó kis tréfaűzésként alkalmazni, vagy éppen remekül jöhet akár lopakodáshoz is. A fények fél óra múlva visszatérnek, ő maga nem képes visszafordítani a képességet.

Lokabrenna (Lukábrénná – Lokje tűze)
Egy öklömnyi méretű parazsat dob a levegőbe, ami a gravitációnak ellent mondva több méterre a földtől megáll, majd pár másodpercet követően fellángol és forogni kezd a tengelye körül, kisebb, a levegőben egyre nagyobbodó lángokat zúdítva eső módjára a földön állókra. A képesség nincs tekintettel se barátra, se ellenségre. A tűz a levegőben egy egész percig teszi ki a tűz veszélyének a jelenlévőket, utána kialszik, és hamu formájában lehullik a földre.

Løgnaktig Ordre (Löjnáktig Urdré – Hazug parancs)
Ezt csak egyszerre egy személyen lehet alkalmazni, ugyanis közvetlenül fel kell vennie vele a szemkontaktust, hogy sikerüljön használnia a technikát. Ha a feltételek teljesülnek, akkor, ha mond valamit (például: „ő teljesen ártatlan”, vagy „ő nem arrancar, hanem mókus”), akkor a szenvedő fél ezt kérdés nélkül elhiszi, legyen bármekkora sületlenség is a dolog, ami a terítékre kerül. A képesség csak rövid ideig működik (fél perc), így Flaviának ezt a rövid időt kell kihasználnia, hogy cselekedjen. Egy személyen csak egyszer képes alkalmazni egy órában, és csak is kizárólag olyanokon, kiknek a lélekenergia kisebb az övénél/ kinél nagyobb a ressurrección pontja (nem tudom melyik lenne logikusabb).

Forminskelse – Forstørrelse (Förminsélsze – Forsztörrélsze – Kicsinyítés – Nagyítás)
Flavia képes ezzel a technikájával élettelen tárgyakat apró egy-két centis formába összezsugorítani dolgokat a könnyebb szállítás érdekében, majd más helyet visszaadni eredeti formáját. Azonban a zsugorítás sem mindig megy végbe tökéletesen, így akadhatnak kisebb-nagyobb hibák (például egy eredeti Raffaello festmény felszíne megsérül, amiért a kis táskájába tart más, élesebb tárgyakat is, ezért az eredeti festményről jogosan gondolhatják azt, hogy hamisítvány, pedig eredeti).

Forvandling (Furvándling – Átváltozás)
Testi érintkezéssel egyre több részletet tud magára ölteni abból a személyből, akihez hozzáér. Minél nagyobb felületen érinti az alanyt, annál többet és pontosabban képes lemásolni egy-egy testrészt vagy az egész személyt tetőtől-talpig. Azonban ha nem sikerül a rendes testi érintkezés (pl.: ruhaanyag is gátolhatja, vagy az illető elránthatja kezét/lábát, etc.), akkor a másolás máris pontatlan lesz. Pl.: magára ölti az adott személy arcát, de ferde lesz az orra, kisebb vágású lesz a szeme, bugyuta rá nem jellemző arcvonást ölt fel, stb. Az alakváltás nem megy Flaviának egyik pillanatról a másikra, ha egyik személyről a másikba vált, akkor pár percet igénybe vesz mire új formát ölt magára. Ezt a technikát csak is élőlényeken képes alkalmazni! A reiatsu mintáját az adott személynek nem képes lemásolni, így alakváltásának pontatlansága ezen is megmutatkozhat.
IC játékban nyomot kell hagyni az adott személy érintéséről, akit le kíván másolni!

Etterligning (Éttérlijnin – Utánzat)
Flaviának egykoron ressurrección kívüli képességei között volt egy technikája mellyel utánozni tudok másokat (hangjukat, egy adott mozdulatot), de a változás, amin keresztül esett erre az erejére is kihatott, tulajdonképpen alakváltó képességét egészíti ki ezzel. A kritériumok nem változtak, gyakorlással tudja pontosítani az utánozni kívánt hangot, vagy mozdulatsort. Mint az alakváltásnál IC nyomott kell hagyni, hogy az adott hang, mozdulat elsajátításra került Flavia által.

régi leírás:

*A képességek a szuperhős történetszáltól teljesen elkülönülve a mitológiai Istent alapul véve lett kidolgozva!

**Köszönöm a segítséget Verának, amiért segített kidolgozni Flavia képességét, örök hála! *-*

Tárgy: Re: Flavia nella Sinestesia Pént. Jan. 24, 2014 10:43 pm

Látom, Flavia kisasszony megtalálta új pozícióját. Pályázatát elfogadott, a cipő pedig összesen 500 ryouba kerül. Gratulálok az új Tres Espadának!