HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Csata a zöldövezetben!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Raimaru Minashaku
6. Osztag
6. Osztag
avatar

Male
Virgo Cat
Hozzászólások száma : 201
Age : 18
Tartózkodási hely : Pont itt
Registration date : 2012. May. 30.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt (érdemen alul)
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
18700/30000  (18700/30000)

TémanyitásTárgy: Csata a zöldövezetben!   Hétf. Aug. 26, 2013 9:00 am

Kegyetlen egy munkakör ez… Járőrözni, azt! Nagyanyjuk seggébe meg haraszt.. Semmi kedvem nem volt kimozdulni, igazából teljesen életképtelennek éreztem magam, csak feküdtem naphosszat az ágyamon, és bámultam a plafont, néha, elvétve mosdószünetet is tartottam, mivel nem vagyok szumó harcos én, nem vagyok naphosszat pelenkában. Hatare persze naphosszat rohangált fel és alá, hol megpihent, hol pedig újra elindult, úgy tűnik, az én napi aktivitás-kényszerem is belé szorult a sajátjával együtt, létrehozva a tökéletes hiperaktív hörcsögöt. Ez persze nem volt teljesen igaz, mert nem hörcsög, hanem egy mutáns kis egér volt. Már-már elgondolkoztam, hogy leviszem a Juuniibantai generátoraihoz, és rákötöm az egyikre, hogy egész Seireitei el legyen látva árammal akkor is, ha a gépi generátorok működése leállna. Nekem fogalmam se volt, hogy mivel hajtják ezeket a generátorokat, hiszen ha egy fatális leállás következne be valami csintalanul furmányos, mégis ördögien hideg, precízen kitervelt ármányosság, és az áram mindenhol megszűnne, a gond elhárításával hogyan fogják újra működésbe hozni azokat a gépeket? Mindegy is, hiszen ez nem az én gondom volt. Inkább csak henyéltem, mígnem megérkezett a nem várva nem várt megbízás egy teljesen elhagyatott zöldövezet védelmére, amely talán hollowoktól és más, átküldeni való lelkektől nem is volt oly’ mentes, sőt, talán terhes is volt velük. Ez se zavart, ellenben nagy mérgesen zsebre vágtam szerencsétlen mezei menyét-származékot, és elindultam a kapuhoz. Ott megnyitották a senkaimont, és egy látszólag kezdő tiszt elkezdett valamit motyogni a helyes használatról, valamint a veszélyekről. Magabiztos mosollyal szakítottam félbe szerencsétlen tiszt monológját:
- Köszönöm figyelmességét, de nem kezdő shinigami vagyok már, és ezt a fénylő fehér nyílást sem először lépem át!
És ez talán mindenkinek jobb volt, mert mindenféle előadásmódot hiányolt, olyan volt, mintha felmondaná.   Amikor én a mondókám végére értem, egy pillanatra kiengedtem a lélekenergiámat, csupán heccből, hogy kicsit megijesszem a tisztet. Immáron már nem magabiztosan, hanem kedélyesen mosolyogva léptem be a Dangaiba, amely, a kapu fénylésének ellenére, igenis sötét volt. A sötét sosem irritált különösebben, ezért nem vettem elő Hatarét, hogy ugyan már, alakuljon kicsit fény alakba..
Minden különösebb baj nélkül átértem, majd rögtön felültem egy ágra, és a szememet árnyékolva, ahogy a mesékben is szokták, nagy vonalban néztem körül, és ha néha-néha találtam lelket, - mégpedig ez nem is volt olyan ritka, mert ez egy veszélyes kiránduló-övezet is volt egyben, a túrázók pedig viszonylag gyakran megcsúsztak, vagy szédültek le a nagy magaslatokból,- Csendben mögé lopakodtam, kicsusszantottam a kardomat, az illető lélek pedig csak annyit érzékelhetett, hogy a háta mögött kard szisszen, majd befogják a száját, a homlokához érintenek valamit, majd elengedik, és soha nem tudja meg ki tette ezt vele, ugyanis nem sokára megkezdődik az átvitel a Lelkek Világába. Így szórakoztam, ki tudja meddig, de egyszer csak egy veszélyesebb lélekenergia került a belém épült szenzor hatótávjába, és rögvest megállapítottam: ~Ez bizony Arrancar! Mégis volt értelme eljönni~. És, mivel a célszemély felettem volt, én is felugrottam. Ő, hozzám hasonlóan lebegett, de ahogy én szelek szárnyán száguldottam felé, ő csak komótosan ereszkedett. Már a közelében voltam, de ő még mindig semmi érdeklődést nem mutatott felém. Már az ő szintjén voltam, amikor lélekenergiámmal megállítottam magam, és hivatalos hangnemben rákezdtem a mondókámra:
- Én Raimaru Minashaku vagyok, a hatodik osztag hatodik tisz…..
Folytattam volna, mikor akkorát kaptam a gyomromba, hogy lélekenergiám ellenére kénytelen voltam engedelmeskedni a fizika törvényeinek, és irdatlan sebességgel zuhantam alá, a fák közé. Ott leérkezésemkor egy kisebb gödröt hagytam örökül az utókornak, és kiköptem a számban felgyülemlett vért. ~Ez aztán a tüzes kanca!~ Mondtam gondolatban morogva, majd Hatarénak egy „Légy készenlétben”-t odavetve nekikészültem a támadásnak, mert nyilvánvaló volt, hogy a szép szóból ez az Arrancar nem fog érteni. A zanpakutoum feloldását későbbre tartogattam, azonban volt a tarsolyomban néhány másik trükk is. Mivel nem ismertem ellenfelemet, s a róla alkotott képem kimerült annyiban, hogy irdatlan nagyot tud ütni, elhatároztam, hogy a sebességét teszem próbára. Belekezdtem a Kuchinuki Nevezetű technikába, hogy még ott lent pörgéssel lendületet gyűjtsek. Majd bemérve az ellenséget, villámtánccal mögé kerültem, és a tarkójára próbáltam mérni az első csapást. A második támadást akkor indítottam meg, amikor megállt zuhanásban. Kardom kicsúszott hüvelyéből, és újfent shunpot használva elé akartam kerülni, hogy a Raikou No Heki Nevű technikával szúrások tömkelegét engedjem szabadjára, Ellenfelemet célozva természetesen. Ezen sorozatnak záró motívumaként pedig a Kanashibari elnevezést kapott technikával próbáltam átvágni izmait. Ezek után hátraugrottam, és kardomat eltéve komoly szemmel vizslattam, hogy hol lehet ellenfelem.

______________

Spoiler:
 

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliziana Aberquero
Espada
Espada
avatar

Female
Cancer Pig
Hozzászólások száma : 167
Age : 106
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2010. Jun. 22.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: Quinta Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
21950/30000  (21950/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Csata a zöldövezetben!   Hétf. Aug. 26, 2013 11:48 pm

Az Emberek Világa. Szánalmas és gyenge kreatúrák gyűjtőhelye, ami mégis esszenciális Hueco Mundo számára. Táplálék és utánpótlás, lévén a hollowok halott emberek lelkéből jönnek létre. Persze a nyavalyás shinigamiknak is szolgálnak utánpótlásul. Az egész egy verseny. Aki hamarabb odaér azé a préda. ha meg egyszerre ér oda a két faj képviselője akkor abból még harc is lesz.
Most csak, hogy is mondjam, "átruccantam" Las Nocesből. Az igazi okom az volt, hogy egy kis időre megszabaduljak a fraccionomtól, a másik pedig, hogy bizonyos képességeimet itt is kipróbáljam, mert érdekelt, hogy mekkora felfordulást lehet kreálni velük.
A szerencse sajnos nem az én oldalamon áll, hisz a gargantanából kilépve és lassan lefele ereszkedve szembetaláltam magam egy shinigamival. Mondjuk már átjövetelkor érzékeltem, de legszívesebben figyelmen kívül hagytam volna. És beszélt... Majdnem elmondta azt is, hogy hányas cipőt hord, de azt nem akartam megvárni, így a gyomrát megküldve egy ütéssel hárítottam el ezt a szörnyen untató jövőképet.
Hiábavalóan reménykedtem abban, hogy van egy annyi esze és inkább békén hagy, vagy hív erősítést, hogy szórakozzak nyugodtan, de persze a mai nap nem könnyíti meg a dolgom senki se ennyire.
Csapások, egyszerű kardcsapások tömkelegét indította meg felém amiket én láncaim könnyed mozgatásával védtem ki. Igazán használhatott volna valami olyan technikát ami kicsit jobban megmozgat, hisz ezek még a hierromon se jutottak volna keresztül, nem hogy a láncaim védelmén.
A láncaim mozgása és a két fegyver találkozása elég nagy port kevert körülöttem, de idővel abbamaradt a támadás és visszavonulót fújt. Habár nem ment messzire, de legalább abbahagyta a gyenge támadásokat.
- Ez minden, shinigami? - egy kézmozdulattal söpörtem félre a körülöttem gomolygó pórfelhőt megmutatva, hogy semmi bajom nem esett, valamint a ruhám ujjából kikandikáló láncokat amik kígyó módjára tekeregtek a levegőben.
- Ha mindössze ennyivel rendelkezel akkor melegen ajánlom, hogy farkadat behúzva rohanj haza és bőgd el mindenkinek, hogy vesztettél... - ropogtattam meg az ujjaimat kicsit és nyújtóztam egyet. Ez a kis előjáték arra sem volt jó, hogy bemelegítésnek használhassam.
Rengeteg lehetőség fordult meg a fejemben, csak egyik sem nyújtott volna hosszú távú élvezetet, mert a shinigami nagyon hamar vereséget szerzett volna belőlük. Igazán nehezemre esik nálam gyengébb ellenfél ellen harcolni. Eh...
Jobbomat felemelve és a shinigami felé tartva pöcköltem egyet a levegőbe. Ez nem egy olyan régen elsajátított pusztakezes technika a részemről, de igazán hasznosnak bizonyul egyes helyzetekben, mint amilyen a mostani is. Közben elrugaszkodva a földtől sonidot alkalmazva rövidítettem le a távolságot kettőnk között, hogy még azalatt, hogy a korábban használt technika hat addig egy újabb ütést mérhessek a gyomrára egy bara-val felerősített ököllel. Ezután szünet és visszatérek arra a helyre ahonnan korábban kiindultam. Kíváncsi vagyok, hogy hogy képes ellenállni egy ilyen jellegű támadásnak és, hogy hogyan akar ellentámadni. Ez esszenciális része annak, hogy hogyan fogom felépíteni a taktikámat ellene. ha más nincs, még mindig simán ki lehet nyíni szinte egyetlen kézmozdulattal...

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Eliziana_Aberquero
Ayasegawa Yumichika
Globális moderátor
Globális moderátor
avatar

Male
Gemini Monkey
Hozzászólások száma : 122
Age : 25
Registration date : 2012. Jan. 06.
Hírnév : 6

TémanyitásTárgy: Re: Csata a zöldövezetben!   Csüt. Ápr. 17, 2014 9:34 pm

A KT-t lezárom, jutalmat senki sem kap.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Csata a zöldövezetben!   

Vissza az elejére Go down
 

Csata a zöldövezetben!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-