HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Sayuki vs. Rivera

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Sayuki vs. Rivera   Pént. Aug. 23, 2013 12:14 am

*Véletlenül éppen egész nap boldog volt. Nem csúfította lidércmaszk egyébként is inkább jóindulatú, mint szemrevaló arcát, emberek között múlathatta az idejét, ráadásul éppenséggel egy szolidabb, ismerős bárban Karakurában. Ivott, nevetett, pocsék vicceket mesélt, flörtölt, csevegett, festményeket ígért, mutatott be és adott el sebtében, nem kellett vesződnie egyetlen mantikórba oltott hazajáró lélekkel sem, nem kötöttek bele túlpörgő halálistenek. Nem is tehették volna. Ő is ember volt.
Aztán fizetett és hazaindult.
Még odébb volt a napnyugta, de nem maradhatott tovább. Nem lehet fönntartani egy kétlaki életet, ha az ember fia túl sokáig marad egy szerepben. Már pedig őt „otthon”, Las Nochesben várta egy félőrült főnök, egy arrogáns bajtárs, egy folyton bajba keveredő házilidérc: az egyetlen megfontolt elme volt ő a Thres köreiben, s nélkülözhetetlen, mint főállású fék és ellensúly.
Hóna alatt egy új olajfestménnyel beballagott egy sikátorba.
Talán kissé be lehetett csípve – biztosan be volt csípve -, de valahogy az a gondolat támadt benne: ilyen helyeken szoktak álarcos rablók rajtaütni az emberen. Abszurd, egy másodperc múlva már kinevette saját magát. Miért támadnák meg, azért a mázolmányért? Biztos értékes, ha így szállítják, gondolja a banda esze… És ki támadná meg? Most még ember, technikailag. De milyen rabló bírna el egy Töröttel? Mert bármikor átváltozhat, ha akar… És éppen most készül. Ezért is jött ide. Meg kell kímélnie szegény, tudatlan baráti társaságát attól a látványtól, ahogy az ismerős, jó kedélyű festőművész fütyörészve köddé válik.
Mert pont ez történik, mikor kikapcsolja a Cuerpóját.
Terv szerint egyből meg is kellett volna nyitnia a Gargantát, hogy a világok közti ösvényen aztán szépen hazasétáljon. De, ki tudja, miért – talán az elfogyasztott szesz, talán korábbi abszurd, ám nevetséges módon valahogy mégis nyomasztó benyomás teszi, talán a kettő egyszerre -, úgy dönt, előtte szétnéz a városon, mely újabban másik otthona lett.
Egy könnyed ugrással felszökkent hát a legközelebbi tetőre, majd onnan tovább, egészen míg egy kellően magas épület tetejére nem ér. Onnan aztán körbenéz, élvezi a panorámát, a békés, délutáni álmát alvó városka látványát. Egyszer le kéne festenie. Megkapó kép… És békés, főleg nagyon békés.
De akkor meg miért van az a pocsék érzése, hogy valaki követi?*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Pént. Aug. 23, 2013 10:46 pm

A mai is egyike volt azon ritka napoknak, mikor Kagu-chan unszolásának engedve órák után elmentem mérhetetlenül unalmas csoporttársaimmal szocializálódni. Micsoda időpazarlás. Bár általános tapasztalat, hogy a mérnökhallgatók relatíve csekély hányadára lehetne a „megnyerő” és „izgalmas” címkét aggatni, a jelenlegi bagázs különösen visszamaradottnak tűnik. Persze jogos a kérdés: ki más lenne hajlandó együtt lógni a bohócnak öltözött, visszahúzódó fickóval, aki két év óta talán először mutat hajlandóságot arra, hogy szóba elegyedjen évfolyamtársaival? Már sokadszorra merengek el értetlenül azon, hogy a Gisout kifejlesztő családtagok mégis hogyan gondolták, hogy a három-négyszáz évvel korábbi viselethez igazodó shinigami egyenruha meg fogja könnyíteni a beilleszkedést. Talán az időutazással is felérő környezetben elhelyezett teaházunk személyzeteként elvárás velük szemben, hogy kellően archaikusnak tűnő kinézetet öltsenek. Meg mondjuk az emberek többsége a kardviselésre is sokkal kevésbé tekint furán, ha valami „cosplayről” motyogunk – igaz, cserébe holdkórosnak is néznek. Szóval megvannak ennek is az előnyei, de ez nem különösebben vigasztal, ha minden, átlagemberek közt töltött pillanatban totális kívülállónak érzem magam. Meglehet, ez is a célok egyike volt a kidou elkészítésekor – hogy ne feledhessük, kik vagyunk valójában.
Akárhogy is, a délutánom nagy része tanulótársaimmal szembeni negatív gondolataim elhessegetésére tett próbálkozásokkal telt, miközben igyekeztem mosolyogva bólogatni és időnként bekapcsolódni a társalgásukba. Ebben nem sokat segített, hogy amint az egyetemmel kapcsolatos témák elfogytak, igazából a felét se értettem annak, amiről beszéltek. Egyre növekedő iszonyattal hallgattam, ahogy sorra rángatták elő a számomra teljesen ismeretlen neveket, akik számomra teljesen érthetetlen cselekedeteket műveltek. Végül beletörődtem a megváltoztathatatlanba: reménytelen (és értelmetlen) felzárkóznom az emberek kérészéletű idoljainak témakörében. Ezen felbuzdulva már épp elszántam magam, hogy néma szakéfogyasztásba menekülök, mikor a bár ajtaján belépő társaság egyik tagja felől eltéveszthetetlen hollow-bűz csapta meg orromat. E fejlemény természetesen azonnal áthúzta addigi terveimet; vadászat előtt nem célszerű inni. Eleinte picit aggódtam is, hogy a már elfogyasztott alkoholmennyiség esetleg hátráltatni fog harc közben, de az alak szerencsére viszonylag hosszabb tartózkodásra rendezkedett be, úgyhogy szervezetemnek volt ideje feldolgozni, amit addig bevittem. Amiatt nem különösebben aggódtam, hogy prédám idő előtt beazonosítana. Egyrészt eléggé lekötötték asztaltársai és a nők, akiket hiábavalóan próbált befűzni, én meg fölösleges – ám annál feltűnőbb – bámulás helyett lélekenergia-érzékelésemre hagyatkozva igyekeztem szemmel tartani; emellett az álcázásra is ügyelve kardomat berúgtam a székek alá, aminek a Gisou lélekenergia-rejtő hatásával és a shinigami ruhák fölött viselt bazsarózsa-mintás haorimmal azért illene elégnek lennie ahhoz, hogy a felületes szemlélő számára átlagos „animebolond lúzerként” tűnjek fel potenciális fenyegetés helyett. Az autentikus „lúzer-kép” kialakításában ráadásul asztaltársaim is nagy segítségemre voltak, amint épp nyálcsorgó lelkesedéssel vitatták meg „kockaságuk” tárgyát. (Ezeket a bájos kifejezéseket húgom tanította pár éve; azóta se sikerült rájönnöm, egész pontosan mit jelentenek. Nem mintha túl sokat gondolkodtam volna rajta.)
Nagyjából másfél óráig kellett várakoznom, mire az arrancar végre elbúcsúzott asztaltársaságától. Megvártam, míg kilépett az ajtón, majd én is elköszöntem évfolyamtársaimtól, és zanpakutoumat magamhoz véve feltűnés nélkül a nyomába szegődtem. Nem kellett túl hosszú ideig követnem; egy félreeső sikátorban csakhamar megszabadult emberi álcájától.
~ Hamarosan lakmározhatsz ~ suttogom lélekölőmnek. Az árnyékfarkasnak nincs szüksége szavakra, hogy éreztesse izgatottságát. Eloszlatom a gisout, majd a tetőről tetőre ugráló szörnyeteg nyomába eredek. Látható igyekezet nélkül próbálom csökkenteni a kettőnk közti távolságot, és hagyom, hogy lélekenergiám hirdesse közeledésem.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Hétf. Aug. 26, 2013 1:18 am

*Könnyedén egy kiemelkedő szellőzőnek dől és megpróbálja lerázni magáról érthetetlen balsejtelmeit. Ami számít, az az előtte elterülő panoráma... Szép, nagyon szép. Ha lenne nála tisztességes felszerelés, valószínűleg itt és most leállna festeni, a legkevésbé sem törődve Räv várható őrjöngésével. De csak a mindig jelenlevő rajzfelszerelése van a zakója zsebében, amivel a skicceit szokta elkészíteni... Nosza hát! Még az is több a semminél. Majd otthon befe...
A keze megáll a zsebe felé menet.
Halálisten?
Korábbi életmódjából adódóan kitűnőre csiszolt lélekenergia-észleléssel rendelkezik... Ez meg látszólag a semmiből bukkant fel. Még egy Senkaimont is érzékelne valószínűleg, tehát nem most jött át erre a világra. Hmm... Talán valami álcázást használt volna?
Elég egy gyors koppintás a szellőzőre, miközben mozdul, s az Indice Radar közli vele: a másik Reiryokuja majdnem pontosan az övével egyező mértékű, egy kicsit még kevesebb is, nem kell hát túlságosan aggódnia. Ennek meg annak megfelelően, hogy láthatólag a halálisten sem kapkod, az ő manővere sem éppen az elsietés szobra: szinte kényelmesen löki magát a levegőbe, távolabb az újonnan jött fenyegetéstől, közben szembe is fordulva vele. Végül a házak fölött stoppol a levegőben, meglehetősen lesújtó pillantással méregetve a felé tartó shinigamit.*
- Elárulnád, barátom, hogy mit ártottam én neked? - *kérdez rá inkább a megzavart művész bosszúságával, semmint különösebb félelemmel vagy lenyűgözöttséggel a másik valószínű képességeivel szemben. Tekintetbe véve, hogy továbbra is megtartja a biztonságos lőtávolságot és még mindig a bal hóna alatt tartogatja a papírral borított festményt, ám fegyvert nem húz, nem igazán tűnik úgy, hogy ellenállhatatlan vágyat érezne felvenni a kesztyűt. Valószínűleg inkább csak harcképtelenné teszi a másikat, aztán lelép... Vagy egyszerűen csak lelép, ha úgy alakul. És közben dohog magában, amiért holmi buzgómócsing magánakciója miatt elszalasztott egy remeknek ígérkező témát.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Hétf. Aug. 26, 2013 7:20 am

Álcám eloszlatásakor az arrancar mozdulataiban szinte azonnal megjelenik a támadásra számító harcosok feszült várakozása. A reiatsu-érzékelés az erősségei közé tartozhat. Kardot nem visel; valószínűleg pusztakezes harcos, vagy tisztán a speciális képességeire támaszkodik.
- Elárulnád, barátom, hogy mit ártottam én neked? – faggat bosszúsan az alak. Naiv kérdés. A hangjából sütő ingerültség hallatán sötét mosolyra húzódik ajkam.
- Csak nem megzavartalak valamiben? Épp belevetetted volna magad a vadászatba, mikor felbukkantam? Tudom, csak egy kis lefekvés előtti tömegmészárlást akartál, hogy könnyebben tudj elaludni, én meg itt tapintatlanul megjelentem, és mindent elrontottam. Tsk, tsk. Vérzik a szívem érted – ingatom fejemet megjátszott együttérzéssel. Mindeközben lassú léptekkel közeledek ellenfelem felé. Kíváncsi vagyok, hogyan reagál a kettőnk közti távolság csökkenésére. Ha nem mozog el, akkor nagyjából két-három méterre állok meg. Ha távolodik, tartom a nem túl sietős tempót, és igyekszem az erdő felé terelni – francnak se hiányzik egy kidoukkal, cerokkal és még ki tudja, mi egyébbel tarkított légi csata a járókelők feje fölött. Az arrancar válaszreakciója egyidejűleg a harci stílusáról is árulkodik, így ennek megfelelően készülök: ha hagyja, hogy megközelítsem, jó eséllyel a pusztakezes harcot favorizálja, ekkor az első hirtelen mozdulatra kardot rántok, és igyekszem olyan távolságban tartani, ahol fegyverem hossza előnyömre válik; ha elmozog, Cerora vagy hasonló távolsági trükközésre számítva lesem minden mozdulatát, hogy időben el tudjak ugrani. Menet közben természetesen fennhangon mélázok.
- Egyáltalán, mit keres a magadfajta egy bárban? Ismerkedni próbáltál? Szeretsz játszani az áldozataiddal, mielőtt végeznél velük, hm? – kérdezősködök. – Hónod alatt festmény… első pillantásra azt gondolná az ember, hogy főleg műkedvelőkre vadászol, és a beilleszkedés kedvéért igyekszel beszerezni egy-kettőt, hogy legyen valami az otthonod falán. De ez persze ostobaság: ha kicsit is befolyásos emberek közt mozognál, valószínűleg nem csóró egyetemisták által látogatott bárokban forgolódnál, meg persze lényegesen elegánsabban öltözködnél. Szóóóval… kérlek, világosíts fel, milyen embereknél tudsz bevágódni ezzel a műértő-álcával? Naiv festőpalántáknál, akik szeretnének vevőt találni a képeikre? 
~ Ne fosd a szót, hívj elő, és csapjunk oda neki ~ sürget zanpakutoum.
~ Ne rohanj. Tényleg kíváncsi vagyok ~ intem türelemre.
~ Min változtat az, hogy most festőpalántákat vagy újgazdagokat eszik? Minden fecserészéssel töltött pillanattal csak újabb lehetőségeket adsz neki, hogy elsőnek támadjon! ~ tiltakozik a farkas.
~ Ha mód van rá, igyekszem elkerülni, hogy ennyire nyilvános helyen engedjelek szabadon. Légy türelemmel még egy kicsit ~ nyugtatgatom.
~ Észvesztően bizalmatlan vagy ~ méltatlankodik a kardszellem. ~ Tudod, hogy nem ártanék másnak. 
~ Először is: nem tudom, csak feltételezem. Másodszor: ez nem jelenti, hogy minden vágyam minél hamarabb tesztelni ezt a feltételezést. Tudod, mennyi extra munka van a járulékos veszteségekkel ~ magyarázom, majd a festményt szorongató figura felé intek. ~ De most csitt. Kíváncsi vagyok, mit válaszol. 

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Kedd. Aug. 27, 2013 11:40 pm

*A másik mondókája elejét még kissé hitetlenkedve hallgatja, már csak megszokásból is, közben azonban mindinkább elborul az arca. Szóval tömegmészárlás... Ostoba kölyök. Értve ez alatt a szellemi érettséget, persze, lehetne nála háromszor idősebb - igazából lehet is -, ha még mindig ennyire hajlamos az általánosításokra. Még ha ellenségeknek is kéne lenniük...
...a másik valószínűleg rosszul értelmezte az "ismerd meg ellenséged" részt a tananyagában.
A biztonságos távolságot változatlanul megtartja. De, talán a halálisten meglepetésére, az első adandó alkalommal körbesandít, és mindenfajta terelgetés szükségessége nélkül az erdő felé kezd hátrálni, mintha éppúgy nem akarna civileket belekeverni egy csatába, mint újdonsült kihívója. Persze ez így is van, ha egy halálistennek talán hihetetlenül hangzik is. Amikor csak lehet, kímélte az embereket... Sőt.
A monológot hallgatva a képe minden eddiginél bosszúsabbá és lesújtóbbá válik, de tőle ez is valahogy inkább hat komikusnak, mint rémisztőnek.*
- Na ide figyelj! - *vakkan bele ingerülten Daisuke és jobbik fele telepatikus társalgásába.* - Nem várom el, hogy elhidd, amit most mondani fogok, pedig igaz. Azért van nálam kép, mert festő vagyok, mert én készítettem, és mert már az voltam jóval mielőtt meghaltam volna. Azért járok bárokba, mert rühellem, hogy az vagyok, ami, és mert szeretném kicsit újra embernek érezni magam. Halandókat pedig azóta nem bántottam, mióta Menos lett belőlem több mint száz éve, és nem is tervezem újrakezdeni. Comprende, chico?
*Haragos arccal fújja ki magát, miután jószerével egy levegővel eldörögte a maga szózatát. Immár a másikon van a sor, azt fogad be belőle, ami neki tetszik. Hogy valóban az utolsó szóig igaz... Kétli, hogy valóban számítana. A legvalószínűbb, hogy egyszerűen hazugnak bélyegzik, de még az ellenkező esetben sem biztosan húzza ki magát a harc alól. Pedig átkozottul nincs kedve most összecsapni ezzel a túlbuzgó maszkvadásszal, még ha nem is tart különösebben attól, hogy elbukhatná a párbajt. El akar tűnni és kész, ha már alkotni nem hagyják.
Mondjuk, ha minden kötél szakad, még mindig marad az emléktörlő képessége... Egy ilyen kis tisztecskét talán kilenc-tíz percre is a nemlétező fellegek közé tud küldeni vele. Több is mint elég.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Szer. Aug. 28, 2013 10:40 pm

- Na ide figyelj! – mordul rám az arrancar. - Nem várom el, hogy elhidd, amit most mondani fogok, pedig igaz. Azért van nálam kép, mert festő vagyok, mert én készítettem, és mert már az voltam jóval mielőtt meghaltam volna. Azért járok bárokba, mert rühellem, hogy az vagyok, ami, és mert szeretném kicsit újra embernek érezni magam. Halandókat pedig azóta nem bántottam, mióta Menos lett belőlem több mint száz éve, és nem is tervezem újrakezdeni. Comprende, chico?
Az idegen kifakadása kissé meglep. Természetesen én sem ma jöttem le a falvédőről; tudom, hogy ha valaki a fajtájából ehhez hasonló reakciót produkál, az jóval valószínűbb, hogy el akarja kerülni a bunyót, vagy a meglepetés erejét felhasználva támadni. De lehetséges, hogy léteznek kivételek. Végtére is a/ elég őszintének tűnt a felháborodása, b/ valóban semmi értelme nincs annak, hogy magával hurcoljon egy festményt, ha annak nincs számára eszmei értéke, és ami a legfontosabb, c/ fegyvertelen. Szóval akár még az is meglehet, hogy ő az a bizonyos egy az ezerből. Természetesen ezt igen könnyen tesztelhetjük…
~ Járókelők felrobbantásával? ~ kérdezi közbevágva Kuro-san.
~ Hogy mi? ~ esik le az állam a feltételezés hallatán.
~ Ellősz egy shakkahout egy járókelőre, és ha elé ugrik, lehet, hogy igazat mond ~ von vállat lélekölőm. ~ Vagy csak nagyon elkötelezetten próbál meggyőzni, hogy igazat mond.
~ Eléggé kontraproduktív lenne, ha az emberek védelme érdekében elkezdeném robbantgatni őket, nem gondolod? ~ kérdezem gunyorosan. ~ Arról nem is beszélve, hogy a „képmutatás világbajnoka” címre is esélyes lennék, ha először letömeggyilkosoznék egy potenciálisan ártatlan valakit, majd a bizonyítás folyamata közben én esnék ugyanabba a bűnbe, amivel megvádoltam. Hmm?
~ Ha ennyire biztos vagy az ártatlanságában, akkor igazán egy szavad sem lehet… úgyis meg fogja védeni őket. Meg aztán, ne tegyünk úgy, mintha neked ne lenne elég lehetőséged arra, hogy menet közben eltérítsd a tűzgolyót. De még ha be is következne az elképzelhetetlen, akkor is, mi történik? Meggyilkolsz egy embert, na és? Itt vagy az orra előtt, azonnal végre tudod hajtani rajta a konsout. Ha átkerül Soul Societybe, akkor meg két lehetőség áll előtte: vagy alacsony lélekenergiával rendelkezik, és a jelentéktelenség homályában, de viszonylagos kényelemben fogja leélni az életét, vagy maga is shinigamivá válik, és aktívan tud segédkezni a hollow-k megfékezésében. Ha ügyesen választod ki a célpontodat – mondjuk egy hajléktalant, vagy öngyilkosjelöltet – mindkettő előrelépést fog jelenteni a jelenlegi élethelyzetükhöz képest. ~ érvel az árnyékfarkas.
~ Az ilyen pillanatokban legkevésbé sem kérdőjelezem meg azt a döntésemet, hogy ártatlan járókelők közelében nem vagyok hajlandó kiengedni téged ~ sóhajtok lemondóan. ~ Különben is, még ha igazad is van – bár a „gyilkolj meg egy csövest nyugodtan, úgyse fog senkinek hiányozni, és különben is jobb lesz neki odaát” már önmagában minimum aggályos –, akkor is ott a probléma, hogy vagy megfelelő célpontot keresek, vagy az arrancaron tartom a szememet. A kettő egyszerre nem megy.
~ Ó, gondolkozz már egy kicsit ~ mordul fel frusztráltan zanpakutoum. ~ Ha tévedsz, és ez az alak mégsem olyan ártatlan, szerinted hány embert gyilkolhat még meg, ha most elengeded? Valóban olyan nagy kockázat lenne ezzel a számmal összevetve az, hogy ha nagyon elrontasz mindent, lehet, hogy megölsz egy embert?
~ Az emberölés nem relatív, hanem abszolút morális megítélés alá esik ~ szögezem le.
~  Tehát szerinted nincs különbség az előre megtervezett gyilkosság, az önvédelem, és a gondatlanságból elkövetett emberölés között? A bíróságok többsége más véleményen van. ~ feleli a kardszellem.
~ Nemesként és shinigamiként egyaránt magasabb erkölcsi szinthez kell tartanom magam, mint az emberek többségének. Ha egy orvos „munkája teljesítése közben” megöli egy páciensét a túladagolt gyógyszerrel, szerinted azt hogyan ítélné meg a bíróság? Nyilván nem ugyanúgy, mintha baltával darabolta volna fel, de ettől függetlenül többet nem praktizálhatna, az is biztos. Hasonlóképp, egy ilyen cselekedettel bizonyítanám, hogy érdemtelen és alkalmatlan vagyok az emberek védelmezésére. ~ válaszolom.
~ Ennek az egész eszmecserének semmi értelme. Te is tudod, hogy meg kell ölnöd, függetlenül attól, mennyire ártalmatlan. Természetellenes, elfajzott kreatúra, aminek pusztulnia kell. ~ győzköd Kuro-san.
~ Ha vannak fogalmai a becsületről, bizonyára ő is különbséget tud tenni méltó és méltatlan halál között. Ez már önmagában elegendő különbség ahhoz, hogy érdemes legyen megtudnunk, méltó-e a tisztességes halál adományára. És, ha már itt tartunk, tudom is a módját, hogyan ellenőrizzük a helyiek veszélyeztetése nélkül, hogy igazat mond-e ~ magyarázom, és a fegyvertelen arrancar felé fordítom figyelmemet. A lélekölőmmel folytatott társalgásból kizökkenve arra is rájövök, hogy mialatt elmerültünk a vitában, megérkeztünk az erdő fölé.
- Őszintének tűnsz… de tudod, hogy a fajtátok nem épp a megbízhatóságáról híres. Nem fogadhatom el csak úgy, amit mondasz. Szerencsére rendelkezésünkre áll egy viszonylag egyszerű módja a kérdés rendezésének. Fess, vagy rajzolj nekem valamit, és elhiszem, hogy az igazat mondtad – kérem a másikat szelíden. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a festőtudomány nem feltétlenül jelenti, hogy a többi állítása is igaz, de végső soron ez jelentéktelen is. Szinte biztos, hogy végeznem kell vele, most viszont túl világos van ahhoz, hogy ne legyen túlságosan feltűnő shikaiom speciális támadása, még a város határain kívül is. Ha viszont besötétedik, mire a másik végez a vázlatával, jóval kisebb fenntartásaim lesznek használatával kapcsolatban.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Csüt. Aug. 29, 2013 4:36 am

*Beletelik némi időbe, míg tirádájára választ kap. Hogy ezalatt a halálisten önmagával vitatkozott, a kardszellemét győzködte vagy a vacsorájáról ábrándozott, lényegtelen és úgysem fogja megtudni. Ami fontos, az az, hogy elérték az erdőt, ahol kevésbé kell civilek miatt aggódnia, és mivel az Élők Világában természetközelben a legnagyobb a lélekrészecske-koncentráció, valószínűleg a levegőben is könnyebben mozoghat. Na jó, éppenséggel a másik is, de lényeg, hogy innen talán egy kicsit könnyebben léphet olajra, ha arra kerül a sor.
A másik reakciója nem adta magát könnyen, de végül csak kibukott. Egészen meglepően hatott az előzőek után, szinte barátságosnak. Csak nem tett rá valami hatást a monológja? Őszintén szólva igazán nem várta volna.
Szóval bizonyítsa, hogy festő, eh? Hát, ahhoz éppen neki is lenne egy-két hozzáfűznivalója.*
- Kétlem, hogy szükség lenne rá. - *horkan fel vidáman, valószínűleg egy visszafojtott nevetés akart lenni a hang, bár Daisuke igazán nem veheti biztosra.* - Mondhatok egy annál is egyszerűbb módszert, csak hallgass ide, igen?
*Visszakérdez, de választ attól még nem vár rá. Egyből nekifog a derűs hangú magyarázatnak, mintha élvezné, hogy kioktathatja kicsit önjelölt ellenfelét. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy hagyná a férfit egy lépéssel is közelebb kerülni a korábban felvett biztonságos távolságnál.*
- Abból ítélve, ahogy rólunk beszélsz - *ejti ki furcsa hangsúllyal a névmást.* -, tudsz a Töröttekről egy s mást, nemde? Nos, bizonyára azt is tudod, hogy nekünk is van Zanpakutounk. Ez éppúgy az erőink attribútuma, mint a tietek, csakhogy nem külön lény, hanem a lelkünk része.
~ Ebből is látszik, hogy erősebbek vagyunk nálatok. Nem szorulunk szimbiontákra...
- ...És mivel ilyen szorosan kapcsolódik hozzánk, rendszerint lepecsételve is valami ránk jellemző alakot vesz föl, nem szükségképpen valami kardét, mint a tietek. - *vet enyhén rosszalló pillantást a halálisten fegyverére... Majd meglehetősen hirtelen süti el zárómondatot.*
- Tehát megmutatom neked a Zanpakutoum. És ne félj, nem támadlak meg orvul. - *teszi hozzá kissé lesújtó mordulással, mint aki biztos benne, hogy a másiknak éppen ez fordult meg a fejében.
És mivel ígéret az ígéret, benyúl abba a bizonyos zakózsebbe... és előhúz egy fehér nyelű festőecsetet.*
- Íme, Broncha Sortilega! Ha ez nem elég bizonyíték, akkor semmi.
*Majd hirtelen ugatva felnevet, közben mintegy játékképp könnyedén megpörgeti az ujjai között a filigrán lélekölőt.*
- Csodás, már tudod, hogy tényleg festő vagyok. És azt hogy tervezed kideríteni, hogy tényleg nem vagyok-e tömeggyilkos?
*Meglehetősen érdekes kérdés... A nyilvánvaló válasz persze az, hogy sehogy, a másik csak szórakoztatta magát egy kicsit, mielőtt lerohanja. De ha erre kerül is a sor, hát ő készen áll. Végül is: ha nem is harc céljából, de immár fegyvert is húzott...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Vas. Szept. 01, 2013 9:33 am

- Íme, Broncha Sortilega! Ha ez nem elég bizonyíték, akkor semmi. – prezentálja zanpakutouját az arrancar. Tehát ezért volt fegyvertelen. Most már szinte biztos, hogy igazat mond. Ettől függetlenül szükségem van arra az időre, amíg leszáll a nap. Persze, ha belekényszerít, hajlandó vagyok vele megküzdeni akkor is, ha ez látványos pirotechnikai bemutatóval jár, de sokkal nyugodtabb lennék, ha erre nem lenne szükség.
- Ne haragudj, de ez önmagában nem bizonyít semmit – közlöm. - Biztos vagyok benne, hogy egy nálam képzettebb shinigami könnyedén meg tudná állapítani, hogy ez a tárgy valóban a te lélekenergiádat hordozza-e, de én még nem vagyok azon a szinten, hogy ilyesmire képes legyek. Számomra ez csupán egy ecset, és bár roppant valószínűnek tűnik, hogy igazat mondasz, hiszen nem látok nálad más fegyvert, meg kell értened, hogy ha ártatlanok élete múlhat azon, hogy megfelelően döntök-e, nem engedhetem meg magamnak a kétely legcsekélyebb szikráját sem. Nyilvánvalóan a lélekölőd felszabadítása egyértelmű bizonyíték lenne, de egyrészt – szerintem érthető módon – az ilyesmi részemről adna némi okot a paranoiára, másrészt az ezzel járó lélekenergia-szintemelkedés könnyen meglehet, hogy esetleg idevonzana egy olyan shinigamit, aki nálam kevésbé érdekelt a helyzet békés rendezésében. Attól tartok, hogy ha valóban meg akarsz győzni, azt legkönnyebben festői képességeid demonstrálásával teheted.
Hangsúlyom inkább aggodalmas és kérlelő, mint számon kérő. Olyasmi, ahogyan egy bürokrata hangozhat, aki őszintén szeretne segíteni a hozzá fordulón, de ehhez meg kellene szegnie az előírásokkal, munkája elvesztését kockáztatva ezzel.
~ Ejha. Ez a kérlelő hang már-már őszintének hangzott ~ füttyent elismerően lélekölőm.
~ Nem igazán akarok megküzdeni vele ~ vallom be.
~ Idefelé jövet mintha valamivel lelkesebb lettél volna ~ fancsalodik el az árnyékfarkas ábrázata.
~ Idefelé jövet arra számítottam, hogy a fickónak valami komolyabb bűne is lesz azon kívül, hogy az, ami ~ grimaszolok gondolatban.
~ A moralitás-teszteden még elbukhat ~ emlékeztet derűsen a társam.
~ A moralitás-teszten én fogok elbukni, ha hajlandó vagyok követni az eszement tanácsodat, és veszélybe sodorni valami szerencsétlent igazából semmiért. Teljesen biztos vagyok benne, hogy igazat mond.
~ Akkor tuti benyeli a támadást az emberke helyett, és annál gyengébb lesz. Nem látom a problémát ~ értetlenkedik a kardszellem.
~ A probléma ott kezdődik, hogy ha igazam van, akkor a fickó esetleg, talán megérdemli, hogy tisztességesen küzdjünk meg vele, nem gondolod? ~ sziszegem felháborodottan.
~ Az ellenfeleid iránt mutatott tisztelet nagyszerű dolog, de valahogyan nyerni se ártana ~ jegyzi meg fölényesen zanpakutoum, majd méltóságteljes hallgatásba burkolódzik. Figyelmemet újból az arrancar felé fordíthatom.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Hétf. Szept. 02, 2013 3:57 am

- Rizsa!
*A közbevágás hangja immár meglehetősen türelmetlen. Nem azért jött az Élők Világába, hogy kezdő tisztecskék nagymonológjait hallgatja, miközben jobb dolga is lenne, inkább angolosan eltűnne az éterbe. Untatja a másik. Nem tart tőle, de valami félelmetesen untatja.*
- Légy oly kedves és menj vissza a drágalátos Akadémiátokra a szabadelőadásaiddal, chico.
*A lélekölő eltűnik a zsebbe, ahonnan előkerült, a mexikói pedig kotorászni kezd egy másikban, végül sikeresen előhalászva egy ezüst öngyújtót és egy doboz minőségi bűzrudacskát. Nem kapkodja el a rágyújtást, nincs is egyszerű feladata, ha nem akarja kiejteni a festményt. Óvatosan ráharap egy cigire, majd némi sercintgetés árán sikerül meggyújtania.*
- ...Mindazonáltal... - *folytatja tompa hangon,a fogai közt átszűrve a szavakat, miután sikeresen a szája sarkába bűvészkedte a cigarettát.* - ...ezen ne múljék, festhetek én neked, ha attól jobban érzed magad.
*Nem, nem tervezi, de ezt nem köti rögtön a halálisten orrára. Elrámolja a cigisdobozt és a tűzkészséget egy olyan zsebbe, ahol korlátozott mozgású balja számára is jól kéznél vannak, majd kényelmes mozdulattal újra előhúzza a Zanpakutouját és egykedvű tekintetet vet reményteljes kihívója felé.*
- Na, mit akarsz, mit fessek?
*Erre most valószínűleg valami választ fog kapni. De hogy mit, az számára édesmindegy. Ő most olajra fog lépni, és azt is pontosan tudja, hogyan. Egy nagyjából bevált kombinációval, úgy véli, teremthet magának némi időt - ez a technikasor pedig tartalmaz egy-két dolgot, de festést véletlenül nem. Így aztán mikor a másik válaszra nyitja a száját, és a legkevésbé valószínű, hogy gyorsan reagál, az arrancar egy halk parancsszót mordul a bűzrudacska mellől.*
- Tela.
*A hatás azonnali és látványos. Daisuke körül egyik pillanatról a másikra egy villámgyorsan növekvő méretű vászoncsík jelenik meg, töredékmásodpercek alatt összefüggő, bő két méter sugarú gömbbe zárva a halálistent. És nem áll meg ekkor sem: mikor már teljes sötétségbe zárta, a vászon őt veszi célba, igyekszik rátekeredni az arcára, a végtagjaira, próbálja gúzsba kötni. Ez ugyan legfeljebb kellemetlenség lehet neki, hiszen valóban csak közönséges, könnyen eltéphető szövetről van szó, de feltarthatja újabb értékes pár másodpercre. Többre pedig Riverának nincs is szüksége, de igazából még ennyire se. Balja ugyanis ekkor már a zsebében van, hogy előhúzza... az öngyújtót. Ezúttal csak egyet kattint vele, ehhez azonban parancs is társul, hogy a kis ezüst csecsebecse most a valódi képességeit mutassa meg.*
- Cebo.
*A vászongömb egyetlen pillanat alatt feltöltődik a lélekenergiájával. Na nem sokkal, alig érzi, amit kiad magából, éppen csak annyit, hogy a csali nyolc-tíz percig sugározhassa a jelét. Ettől a pillanattól fogva a másik érdekes jelenségnek lehet tanúja: ha a lélekenergia-észleléséhez nyúl, a tér minden irányában a mexikói energiáját érzi majd. Egy másik arrancarral szemben talán hatástalan lenne ez a fogás, de ha Daisuke nem rendelkezik legalábbis Indice Radar-szerű képességgel, a sugárzás intenzitása sem lesz áruló. Végül is, erre való a Cebo: hogy hazavágja a shinigamik Reiryoku-érzékelését. A kékhajú most nem lát ki a gömbből, nem érzi a kinti lelkeket... Csak ki kéne szabadulnia onnan.
Na, akkor még egy utolsó simítás.*
- Memoria de morir.
*És bumm. Pillanatnyilag ennyi volt. Halálisten és kardszelleme memóriájából eltűnnek a konfliktus emlékei, még az is, hogy valaha is találkoztak egy Törött festővel. Az emléktörlés persze hamar meg fog törni: talán nyolc-kilenc percig tarthat ki legfeljebb, de Rivera erősen gyanakszik rá, hogy azt se bírná ki, ha újra szemtől szembe kerülnének. Csakhogy neki egyiket sincs kedve megvárni. Ha teheti, szépen, csendben elsonidózik valahova egy fa mögé a sűrűbe, aztán nyit magának egy Gargantát. Az egész semlegesítő procedúra szinte pillanatszerű rutinnal zajlik, legrosszabb esetben is ha négy-öt másodpercet vesz igénybe, de inkább kevesebbet. Reméli, megy is minden a maga útján, és ezúttal nem akad semmi váratlan probléma a kombináció elsütése során... Reméli.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Vas. Okt. 06, 2013 3:01 am

- Rizsa! Légy oly kedves és menj vissza a drágalátos Akadémiátokra a szabadelőadásaiddal, chico. – mordul rám a fickó. Ezek szerint tudja. Reflexszerűen támadóállásba helyezkedek, és a kezem is kardom markolatára ugrik.
~ Valaki mégsem olyan ügyes manipulátor, mint azt szereti hinni magáról hangzik a nem túl segítőkész – vagy akár hasznos – kommentár agyam hátsó szegletéből. Pár pillanattal később azonban kiderül, fölösleges volt a harckészültség.
- ...Mindazonáltal ..ezen ne múljék, festhetek én neked, ha attól jobban érzed magad. Na, mit akarsz, mit fessek? – az ártatlan kérdés hallatán kissé ellazulok; úgy tűnik, hibás következtetésre jutottam. Azonban mielőtt teljesen megnyugodhatnék, egy elvakkantott parancsszóra széles ívben tekergő textilcsíkok kezdenek örvényleni körülöttem. Tehát mégis az első tippem volt helytálló.
Nem vesztegetem az időt, azonnal kardot vonok, és a mellettem már majdnem teljessé váló bal oldali falhoz ugrok, majd erőteljesen megrántom, hogy teljes takarást biztosítson ellenfelem tekintete elől.
- Bakudou 26: Kyokkou. Hadou 50: Rei no kuron – hadarom gyorsan. A kombináció hatására az arrancar fél pillanatra érzékelheti a lélekenergiámat eltűnni, majd lényegesen alacsonyabb szinten visszatérni – remélhetőleg ebből arra a következtetésre jut, hogy valamiféle rejtő képességet használtam, de jobban odafigyelve sikerült rajta átlátnia. A lélekklón megjelenése után egy gyors kardcsapással utat vágok magamnak a gömb falán keresztül, és kicsusszanok a keskeny résen, sorsára hagyva a végtagjaira tekeredő vászoncsíkokkal hősiesen küzdő klónomat.
Alighogy sikerül kiszabadulnom, tekintetem máris vadul keresi az állítólagos festőt, eddig ugyanis nemcsak szemeim, de lélekenergia-érzékelésem elől is eltakarta a vászontömeg. Nem tart sokáig rálelnem, mivel nem nagyon mozgott eredeti pozíciójához képest. Ideje rohamo…

Úgy érzem, elfeledkeztem valami fontosról. Órák megvoltak. Őrjáratnak még nincs itt az ideje. Bevásárlás? Nem, az is megvolt. Oh, várjunk csak… kard.
~ Hmm… kard a kézben… hiányzó emlékek… nem is tudom, hogyan történt utoljára ilyesmi ~ jegyzem meg szúrós pillantást vetve a pengére. A shikaiom hatalma által rám ruházott habzó szájú őrjöngés többnyire nem tesz jót az emlékezőtehetségemnek, szóval a legvalószínűbb, hogy mostani állapotomért is ő felel.
~ Fogalmam sincs, miről beszélsz. Lepecsételt állapotban nem tudok semmit se csinálni, te meg nem úgy nézel ki, mint aki épp haldoklik. Apropó haldoklás, valamit szerintem kéne kezdened szerencsétlennel… ~ hívja fel figyelmemet a méretes fehér csápszerűségekkel viaskodó lélekklónomra zanpakutoum. Kapcsolatunkon keresztül felmérem állapotát. Hát, nem áll valami fényesen: bár lelkesen szabdalja az életére törő szalagokat, a vaksötétben ezzel nem megy sokra. A kardforgató karja még szabad, de a teste nagyobb részét már betekerte az anyag. Ez főleg a nyaktájék miatt kellemetlen. „Shakkahou”, sugallom neki. Pár pillanattal később a gömb egyik oldalán jókora lyuk robban, és az egész struktúra lángra kap. A vászonkígyókat azonban ez nem különösebben hatja meg, továbbra is rendületlenül igyekeznek betekerni jobb sorsra érdemes klónomat. Szemöldökráncolva figyelem az előttem kibontakozó drámát. Ez az… izé… eltéveszthetetlen arrancar lélekenergiát sugároz.
~ Gondolod, hogy létezik olyan resurrección, ami a vászoncsíkká változás lenyűgöző hatalmát ruházza használójára? Ez a legostobább szupererő, amiről valaha hallottam ~ ráncolom homlokomat.
~ Titáni küzdelem ígéretét rejti magában a gondolat, de a helyedben inkább körülnéznék, hogy a környéken van-e hasonló energia-lenyomat ~ tanácsolja a farkas. Megfogadom a javaslatát, és sikerül is elcsípnem egy tempósan távolodó, hajszálra ugyanilyen reiatsu-nyomot. Azonnal a nyomába eredek, sorsára hagyva az immáron lángoló kötelékekkel viaskodó klónomat, aki mögöttem roppant férfias hangokat hallatva szemlélteti, hogy az ember testére tekeredett dolgokat miért is nem annyira célszerű felgyújtani.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Szer. Okt. 09, 2013 7:58 am

*Gyanakodva húzza össze a szemöldökét a lélekergiaszint-fluktuációra, pláne, hogy a vászongömb teremtése a vártnál szűk két másodperccel később fejeződik be. Itt valami bibi lesz... Vagy nem, fene tudja. Az biztos, hogy valakit elkapott, úgyhogy a maga részéről egykedvűen folytatja a kombinációt.
És lelép.
Legalábbis valahogy így tervezte. Még hall maga mögül egy robbanást, s mikor hátrasandít, látja a szövetet lángra kapni. Hmm... Nos, ő ebben nem hibás, ha meg akar sülni a chico, hát süljön.
Ööö... Várjunk csak egy pillanatot...!
Immár teljes testtel, röptében fordul meg, hogy szabad szemmel is megvizsgálja, amit a Pesquisa alapján nem tud hova tenni. És mégis... Derék tisztünknek valahogy sikerült kikecmeregnie a csávából, és már - igen meglepő módon - a sarkában is van karddal a kézben, meglehetősen nyilvánvaló hentelési szándékkal. Nyilván az előbbi volt az a bizonyos ingadozás, vagy legalábbis ennek a jele, csak tudná, hogy jött össze neki... Mert valakit - valamit - igenis hagyott a gömbben, azt az illetőt, aki éppen egyszemélyes disznóperzselősdit játszik. Mi ez, osztódás vagy mi?*
- Egész ügyes, chico! - *kiált vissza vidáman, miközben továbbra is igyekszik fenntartani a kettejük között lévő távolságot. Ez nem is tűnik számára annyira nehéz feladatnak, minthogy a halálisten Shunpója nem nagyon bizonyulhat gyorsabbnak az ő Sonidójánál. Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy megmaradjon a park fölött, így időnként kénytelen hátranézni a válla fölött és korrigálni a menetirányt.* - Mindazonáltal mégis jobban örülnék, ha békén hagynál, tudod?
*Még megereszt egy előzékeny vigyort, majd zsebre vágja a kezeit, és kényelmesen hátradőlve fokozatosan ereszkedni kezd, míg nem kerül végül a lombok szintje alá és tűnik el a másik szeme elől. Ha nagyon muszáj, akár bújócskázhatnak is egy kicsit, esetleg elszórhat egy Infernal Rosát vagy valami... Aztán végre békében nyithat magának Gargantát ánékül, hogy ez az őrült esetleg utánaugrana. Nem bocsájtaná meg magának egyhamar, ha egy többé-kevésbé jó modorú és szimpatikus fiatal tisztet pusztán a vakmerősége vagy az ostobasága miatt darabonként fogyasztanának el Hueco Mundóban.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Szer. Dec. 25, 2013 8:59 am

- Egész ügyes, chico! - kiált rám támadóm. - Mindazonáltal mégis jobban örülnék, ha békén hagynál, tudod?
Ez a pofátlanság magasiskolája. Orvul megtámad, aztán emléktörléssel igyekszik magának időt nyerni, hogy elmenekülhessen a tett színhelyéről. [Vagy mi. Az emlékeim még nem tértek vissza teljesen (illetve leginkább sehogy), de az ilyen visszataszító, alattomos szörnyetegekből bármilyen gerinctelen trükköt kinézek.] Ezek után van képe arról vartyogni, hogy én hagyjam békén?
- Hogy mi? – bömbölöm utána kiképzőőrmestereket szégyenbe hozó hangon. – Az életemre törsz a fehér csáprengetegeddel, de azért ne okozzak neked olyan kényelmetlenségeket, mint a felelősségre vonás, vagy hasonlók? Nem érzed úgy, hogy ez egy csöppet pofátlan kérés?
Mintha csak direkt hergelni próbálna, az arrancar gúnyosan vigyorogva ereszkedni kezd, hogy a lombok között keressen menedéket.
~ Ne hagyd elmenekülni! ~ kiabál lélekölőm, kissé talán fölöslegesen.
~ Természetesen, ha valaki megtámad és kitörli a támadás kezdetével kapcsolatos emlékeimet, rögtön az első dolog, ami eszembe fog jutni, az, hogy „Milyen jó ötletnek tűnik hagyni, hogy elmeneküljön! Csináljuk azt!” ~ kiabálom vissza, miközben a talpam alá gyűjtött reishiről lefelé rugaszkodok. Sebesen közelítek a lombok felé, erőteljes vágással utat nyitva magamnak. Ezalatt csak egy fél pillanatra veszem le tekintetemet a névtelen orgyilkosjelöltről, de ennyi is elég neki, hogy eltűnjön a fatörzsek között.
~ Kiváló munka, bebizonyítottad, hogy bölcs tanácsaim nélkül is remekül tudsz boldogulni ~ jegyzi meg farkasom maró gúnnyal.
~ Tch ~ eresztek ki egy bosszankodó ciccenést, és megállok egy pillanatra, hogy a reiatsu-nyom alapján megfelelő irányba tájoljam magam. Körülbelül fél másodperc alatt meglelem a helyes irányt. Teljes sebességgel megindulok felé, és most, hogy már tudom, mit keressek, kisvártatva meg is pillantom az ismerős kék zakót a fák közt. Hevesen hadarni kezdek, mielőtt újból szem elől téveszthetném.
- Hullj szét, Rondanini fekete kutyája! Nézz végig magadon és égj; tépd fel saját torkodat! Bakudou 09: Geki! – rivallom. A teljes inkantáció remélhetőleg megfogja annyi ideig, hogy a nyomába érjek. Ha ebben sikerrel járok, melléshunpozva egy gyors vágást intézek a térdhajlata irányába, részint, mert a francért kellett kötekednie, de leginkább azért, hogy a közeljövőben ne nagyon tudjon rohangászni. Ezt követően a torkának szegezem kardom, és feloldom a megkötő kidout, ha még nem szabadult volna ki magától.
- Miért támadtál rám? És hogyan szerzem vissza az emlékeimet? Magyarázatot várok – sziszegem ingerülten.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."


A hozzászólást Sayuki Daisuke összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Dec. 26, 2013 9:06 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Csüt. Dec. 26, 2013 4:59 am

*Ájnye, csak nem a helyzet súlyos félreértelmezése forog fenn? Na nem mintha panaszkodhatna, messziről jött ember azt mond és kipucolt agyú halálisten azt gondol, amit akar, amíg őt nem tűzi katanahegyre.
Addig és nem tovább, ezt szívesen kihangsúlyozná, ha nem kéne ezerrel megpattannia a másik elől. Ja, és ezennel mind a „szimpatikus”, mind a „jó modorú” jelzőt visszavonná!
Reméli, hogy sikerül elrejtőznie, és ez kemény másodpercekig valóban megy is, azt követően azonban ismét közeledni érzi a másikat… Ami határozottan nem jó. No de mit tehetne? A vásznas kombináció csődöt mondott, az illúziócsillagokkal pedig nem akarja telehinteni a parkot, hátha itt kószál még egy-egy eltévedt civil. Inkább talán…
Körülbelül eddig jut, míg az inkantáció föl nem riasztja stratégiai célú elbambulásából. Közvetlenül ezután lecsap rá az energiakötél, ami igen kínos helyzetben rögzíti a levegőben, majd kardsuhogtatva megérkezik kedves új ismerőse is. A vágás erejének jó háromnegyedét elnyeli a hierrója, de a halálistenhez közelebbi lábából még így is vér serken. Igen kellemetlen, tekintve, hogy Las Nochesben egyetlen valamire való szabó sincs, akinél rendbe hozathatná a nadrágját. Ja, hogy a fájdalom…? Nem, azt már megszokta. ha ez a kényelmetlen procedúra a végére ért, megszabadulhat a kötelékeitől, de csak azért, hogy ezúttal a nyakának feszüljön a barátságtalan kinézetű acél. Meg néhány kérdőjel.*
- Javaslom, kezdjük az elején. - *bólogat kissé elgyötörten, miután továbbra sincs más vágya, mint eltűnni. Az a vágás barátok közt marad, azért nem haragszik.* - Attól tartok, te támadtál rám, chico, és nem fordítva, bár ez most kevéssé lényeges. Ami az emlékeidet illeti, azok itt vannak vissza, rendelkezz velük.
*Azzal csettint egyet, és a másik memóriája valóban újra kiegészül. Különben erre az apró mozdulatra se lenne szüksége, csak szeret színpadias lenni.*
- Ami pedig ezt a randa vasdarabot itt az arcom előtt, hát örülnék, ha visszatennéd a tokjába vagy mije is van ennek. Még megint megvágsz vele, és a zakómnak is vége. - *sandít kissé idegesen a pengére.* - Vagy nem is, tulajdonképpen nincs is szükség rá… Inkább Claro de luna.
*Ugyanabban a társalgási modorban fejezi be, amit eddig is használt, és ezzel csak még kevesebb időt ad a másiknak a reagálásra. És egyébként sincs neki sok. Rivera rendszerint hajlamos kihasználni eme képességének azon ritkamód undorító tulajdonságát, hogy ott idézi meg és úgy irányítja, ahogy neki tetszik, és ez a mostani eset sem kivétel. Az első ezüstbéklyó közvetlenül a halálisten kardot tartó karjának csuklója mellett jelenik meg, és jószerével már a képesség nevének kimondásával egy időben lecsap rá, hogy, ha sikerült elkapnia, hátrarántsa és a másik kezéhez bilincselje. A második energiaív a bokái környékén cikkan fel, de azt egy kis shunpóval már igazán könnyen elkerülheti. Az persze ebben az esetben kergetni fogja, mint valami különösen agresszív házőrző kutya a betörőt, de elkapni jó eséllyel már nem.*
- Hát akkor erről ennyit, nemde, chico? - *nyújtóztatja ki vidáman szegény összepréselt tagjait, ha az akciója sikerrel járt.*

/Megjegyzem, sose viselt egyenruhát és még a te kedvedért se fog. Razz/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Pént. Dec. 27, 2013 12:12 am

- Javaslom, kezdjük az elején. – bólogat az arrancar, akit láthatóan feszélyez a torkának nyomott acél. Nagyon helyesen.  - Attól tartok, te támadtál rám, chico, és nem fordítva, bár ez most kevéssé lényeges. Ami az emlékeidet illeti, azok itt vannak vissza, rendelkezz velük.
Szavait követően egy csettintéssel helyreállítja emlékeimet. Jópofa trükk, és tényleg értékelem, hogy ilyen lelkesen kooperál, de nyomát se találom köztük az általa elmondottakra utaló eseményeknek. Épp kommentálni akarnám, amikor folytatja mondókáját.
- Ami pedig ezt a randa vasdarabot itt az arcom előtt, hát örülnék, ha visszatennéd a tokjába vagy mije is van ennek. Még megint megvágsz vele, és a zakómnak is vége. – rövid hatásszünet.  - Vagy nem is, tulajdonképpen nincs is szükség rá… Inkább Claro de luna.
E szavakkal ezüstös energiaív tekeredik kardot tartó csuklóm köré, és erőteljesen hátrarántja azt. Ez kezd csöppet bosszantóvá válni.
- Bakudou 12: Fushibi – bökök szabad kezemmel az állítólagos festő irányába, néhány centivel a háta mögé feszítve ki a kidou-hálót, épp mielőtt a ragyogó fénybéklyó arra is rátekeredne. Nagyszerű, most már mindkét karomat kiiktatta. Megpróbáltatásaimnak azonban ezzel sem szakad vége, mert ekkor hasonló kötelékek jelennek meg a bokáim körül is. Kecsesen felszökkenek, elkerülve első próbálkozásukat, és ha már úgyis itt mellmagasságban vagyok, megkínálom Riverát a szegycsontja tájékán egy rúgással. Ez sok kárt nem fog benne tenni, de ha hozzám hasonlóan inkompetens kézitusázó, remélhetőleg hátratántorodik tőle annyira, hogy alaposan beleragadjon az előkészített meglepimbe.
- Egy pillanat – biccentek bocsánatkérően az arrancar irányába – mintha csak egy alkalmatlan telefonhívás szakítaná félbe társalgásunkat -, ugyanis ekkor a roppant neveletlen lélekenergia-nyaláb újból lábszáram felé orientálja magát. Színpadias sóhajjal arrébb libbenek, Utsusemivel egy utóképet hagyva magam után, abban reménykedve, hogy ha köré tekeredik, elégedetten helyén marad aztán is, hogy amaz már eltűnt. Végül is, ha nem jön be, akkor is nyerek annyi időt, amíg kibogozza magát, és újra útnak indulhat. Ezt követően egy szimpatikus faágat keresek, amire lecsüccsenve felhúzom lábaimat, és megbéklyózott karjaimat előrebújtatom.
- Lásd, milyen jóindulatú vagyok, ezt most elteszem – csúsztatom hüvelyébe a kardomat. Összekötött kézzel a kelleténél kicsivel több ügyeskedést igényel, de ez van. - Visszatérve a „ki támadott meg kit” témájára, én határozottan úgy emlékszem, hogy az egyik pillanatban civilizáltan beszélgettünk,ha jól emlékszem, arról, hogy milyen feltételekkel engedhetem meg a lelkiismeretemnek azt, hogy hagyjalak elmenni – elvégre nézzünk szembe a tényekkel, a fajtársaid nem sokat tettek eddig azért, hogy a békés arrancarok létébe vetett hitemet megalapozzák-, amikor minden átmenet nélkül bezártál egy gömbbe, és megpróbáltál megfojtani. Ez nem volt különösebben jól nevelt dolog részedről, nem gondolod?
Szavaimat játékos kacsintással kísérem. Átmeneti patthelyzet alakult ki; ő képzettebb a lélekenergia használatában, az én támadásom viszont nagyobb felületen érintkezik. Ha jól számolok, nagyjából egy időben fogunk szabadulni, addig viszont úgyse nagyon csinálhatunk az ellenfelünk által szőtt reiatsu-struktúrák gyengeségeinek kipuhatolásán és megbontásán kívül mást; a kényszerűen kialakuló tűzszünetet viszont akár beszélgetéssel is kitölthetjük, hogy ne kelljen unatkozni.
- Őszintén nem tudom, mit csináljak veled – folytatom csevegő hangon. - Egyrészt eddig a fojtogatósdit leszámítva egyszer sem használtál a testi épségemet komolyan veszélyeztető technikát, másrészt ott az ecset is, mint bizonyíték. A másik oldalról nézve viszont… eddig minden támadást te kezdeményeztél, meg aztán, ha képes vagy emlékeket törölni és visszaadni, nem tűnik nagy logikai ugrásnak azt feltételezni, hogy módosítani is tudod őket. Szóval… ahogy én látom, vagy tényleg csak egy pacifista festő vagy, aki hajlamos pánikolni és olyankor hülyeségeket csinálni, vagy egy kiemelkedően intelligens, manipulatív és ezek miatt rendkívül veszélyes szörnyeteg. Győzz meg, hogy az elsőről van szó.
A mondattal szinte egyidejűleg sikerül az energiakötelék beszéd közben beazonosított gyenge pontjait végül áttörni, és ha korábbi előrejelzésem pontos, akkor az arrancar is nagyjából most kecmereghet ki a hálómból. Hagyom az ezüstös reiatsu-foszlányokat szétesni csuklóm körül, és felállok. Őszinte kíváncsisággal várom, mi fog most történni.
// Egyenruha zakóra javítva, viszont a játék kezdetekor neked még nem voltak LN-tagságból bónuszaid, úgyhogy a HK 5, Hierro 1 statok maradjanak, ha kérnem szabad Razz Ennek megfelelően a csapás negyedét nyeli el az irhád Smile //

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Pént. Dec. 27, 2013 10:26 am

*Ez kellemetlen, roppant kellemetlen. Három perc se kell, hogy sorozatban már a második megkötésbe gabalyodjon bele, ezúttal szegény, megrúgott csontjai rosszalló nyekkenésével körítve. Ezúttal valami pókhálóba. Mit ne mondjon, ennek a feketecsuhásnak is megvan a maga repertoárja, még ha nem is érti annyira a dolgát, mint ő. A fő, hogy ötletes, ugyebár.
Fokozatosan beáll a nyugalmi helyzet, az ő második megkötése is hiába kergeti a halálistent, úgyhogy a mexikói végül inkább megszűnteti, minthogy annak röptére is külön koncentrálnia kelljen. Van annyi józan esze, hogy ne kezdjen el vergődni, de így is jócskán beleragadt a kulimászba, míg beszélgetőpartnere csak egy bilincset kapott, amit le is ül bontogatni. És közben folytatja a nagymonológját. Váljék egészségére!
Bár az a kacsintás talán egy kissé túlságosan is bizalmaskodó volt. Annyira azért még nem jó cimborák. Majd ha jobban megismerik egymást!
Miután a fecsegés örömét a másiknak hagyta, ő maga nyugodtan törődhet a szabadulás módjának kiókumlálásával. Szerencsére nincs a hálóban annyi erő, hogy ne tudja kis munkával szétoszlatni, ha nagyon akarja. A probléma inkább az, hogy máris igencsak belegyógyult, arról nem is beszélve, hogy közben szép lassan valami meleg folyadék kezd csordogálni a megvágott lábán. Nagyon úgy tűnik, hogy korábban alábecsülte az imént kapott sebet. Igazán csodás, még ez is. Komolyan, mintha direkt vonzaná ezeket a kardsuhogtató, gyilkos szándékú buzgómócsingokat…
Új ismerőse egészen addig tartja szóval, míg ki nem sikerül szabadulnia a holdfényívből. nagyjából a festőnek is ekkorra sikerül megsemmisítenie a reiatsuhálót, és kényesen nekiáll lesöprögetni magáról a maradék ragacsos foszlányokat.*
- Nos, rendben, ha te az egyenes beszédet kedveled, nekem nincs ellenemre. - *fog bele zavartalanul ő is a maga mondókájába.* - A tömör igazság az, hogy untatsz, chico. Valami hihetetlenül. Millió fontosabb dolgom lenne, mint veled szórakozni, már ne is haragudj.
*Egykedvű mozdulattal megdörzsöli szakállas állkapcsát, és vet egy hosszú, néma pillantást a másik irányába. Ebben a tekintetben pedig semmi ravaszkodás, düh, netalántán gyűlölet nem érződik, csupáncsak fáradtság.*
- Nem tudom, fölfogtad-e, de végig csak azon ügyeskedtem, hogy lerázzalak magamról. Még annak a „fojtogatásnak” is ez volt a célja… Ami, megjegyzem, ha komoly veszélyt jelentett volna az életedre, komolyan aggódni kezdenék, megéred-e a holnapot ezekben a veszedelmes világokban. - *beszéd közben egy kicsit félrebiccenti a fejét, és szinte derűsen néz a másikra. Egy kicsit őt is úgy kezeli, mint a Kamiokát. Erőszakos taknyosként.* - Végig azzal próbálkoztam, hogy megóvjam az életedet, chico. Ha nem törődtem volna veled, nyitok egy Gargantát és távozom. Benned viszont elég erősen izzik az a bizonyos ifjonti hév, amit annyian megénekeltek már, hogy Hueco Mundóba is utánam gyere. Akkor viszont egészen biztosan meghalsz, gondolom, ezt belátod. - *vonja le társalgási modorban a végkövetkeztetést.* - Nem, attól tartok, te itt legfeljebb a dicső halált nyerheted, mert onnan vissza már nem fogsz tudni jönni. Comprende, chico?
*Azzal kissé feljebb tolja a szemüvegét, majd, mivel idejét érzi, szórakozottan előbányászik a zakója zsebéből egy csomag cigarettát és egy öngyújtót. Azonban miközben rágyújt, folyamatos készültségben áll. Ki tudja, mivel reagál a mondókájára a másik; könnyen lehet, hogy egy újabb rohammal. Akkor pedig készen kell lennie, annál is inkább, mivel a lábsérülése kérdésessé tette a sonidója használhatóságát.*

/Oppardon, oppardon, ebben a reagban korrigálva. Bár az igazán nem az én hibám, hogy az Espadám eltűnése miatt csak későn tudtam kérni a bónuszokat. T.T/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Szomb. Dec. 28, 2013 12:01 am

 - A tömör igazság az, hogy untatsz, chico. Valami hihetetlenül. Millió fontosabb dolgom lenne, mint veled szórakozni, már ne is haragudj. Nem tudom, fölfogtad-e, de végig csak azon ügyeskedtem, hogy lerázzalak magamról. Még annak a „fojtogatásnak” is ez volt a célja… Ami, megjegyzem, ha komoly veszélyt jelentett volna az életedre, komolyan aggódni kezdenék, megéred-e a holnapot ezekben a veszedelmes világokban – szól az arrancar félrebiccentett fejjel vizslatva.
~ Apply cold water to the burned area ~ kommentálja lélekölőm.
~ Nem nekem kellene szurkolnod? ~ kérdezem homlokráncolva.
~ Adjátok meg a császárnak, satöbbi satöbbi ~ von vállat a farkas.
- …Benned viszont elég erősen izzik az a bizonyos ifjonti hév, amit annyian megénekeltek már, hogy Hueco Mundóba is utánam gyere. Akkor viszont egészen biztosan meghalsz, gondolom, ezt belátod. Nem, attól tartok, te itt legfeljebb a dicső halált nyerheted, mert onnan vissza már nem fogsz tudni jönni. Comprende, chico? – magyarázza a festő, cigarettát kaparva elő zakója zsebéből.
- Roppant komoran hangzik – jegyzem meg könnyedén, öntudatlanul is kardom markolatát babrálva. – Hát, annyi már biztos, hogy a „manipulatív” jelzőt nem igazán lehet rád aggatni. Na jó, hogy mutassam, mennyire értékelem az őszinteségedet, én is őszinte leszek veled: nem különösebben izgat, hogy ezerszámra nyeled-e a lelkeket, vagy valóban próbálsz uralkodni szörnyeteg természeted felett, ahogyan azt állítod.
Halvány, elmerengő mosoly.
- Nem kétlem, ezt most magadban annak beismeréseként értelmezted, hogy képmutató, fasiszta shinigami vagyok, akinek a fennen hangoztatott nemes eszmék nem jelentenek többet egy kézenfekvő lehetőségnél, hogy a külvilág számára igazolja vérszomját. –Bocsánatkérő gesztussal felemelem kezemet. - Mi sem állhatna távolabb a valóságtól. Kérlek, engedd meg, hogy még egy keveset untassalak.
- Ha egy frissen végzett akadémistát megkérdezel arról, mi is egy shinigami feladata, bizonyára valami ilyesmit hallanál: „az, hogy megvédjük a lelkeket a Hollow-k támadásaitól”. Ez egy kissé szűklátókörű, de érthető válasz. Megkockáztatom: korrekt válasz… ha figyelembe vesszük, hogy egy kezdő shinigaminak általában jóval fontosabb dolgokra – például: túlélés – kell koncentrálnia, ahelyett, hogy metafizikai részleteken rágódna. Azonban a shinigamik feladata ennél nagyobb léptékű. Az elevenek és holtak világának egyensúlyára felügyelünk. – rövid hatásszünetet tartok. - Hány lelket kell egy Hollow-nak felfalnia, mire arrancar lesz belőle? Ezreket? Tízezreket? Hányakat fosztottál meg a lehetőségtől, hogy továbblépjenek? Te magad–az uralkodó személyiség, ha úgy tetszik – lehet, hogy ártatlan vagy. Még az is lehet, hogy „jó” vagy, a szó klasszikus értelmében: igyekszel könyörületet mutatni, morálisan cselekedni, és így tovább… de pusztán azzal, hogy létezel, ezreket szakítasz ki a lelkek természetes körforgásából.
Sajnálkozó fejcsóválással kardom markolatára csúsztatom kezemet.
- Sajnálom, hogy nem az a szörnyeteg vagy, akinek először feltételeztelek. Akkor könnyebb lenne. Viszont akárhogy is nézem, mindaz a jó, amit egyetlen személyként potenciálisan megtehetsz, nem áll egyensúlyban a természetes körforgásból általad kiszakított lelkek tömegével. Csak egy mód van rá, hogy felszabadítsam őket – kivonom katanámat. - Tōboe shiro, Kuro Kyouaku
Zanpakutoum feletti pocsék kontrollom miatt az ilyesmi általában nem túl szerencsés húzás, ha józan gondolkodásomat és taktikai képességeimet meg akarom őrizni a harc során, de most úgy érzem, kellően higgadt vagyok ahhoz, hogy elegendő koncentrációval képes legyek uralkodni a téboly fölött. A lélekölőm felszabadításakor gejzírként kirobbanó éjfekete reiatsu-hullám mellett a jól ismert eszelős vérszomj is tiszteletét teszi, de visszaszorítom elmém hátsó zugába, és csak a légzésemre koncentrálok. Ki… be… ki… be… lassan, lépésenként engedem magamba a haragot, egyszerre mindig csak annyit, amennyivel úgy érzem, el tudok boldogulni. Sajnos ez azt jelenti, hogy érdemi küzdelmet jópár másodpercig nem fogok tudni vívni, de megengedhetem magamnak, elvégre nem igazán kell attól tartanom, hogy ellenfelem a sebesült lábával egyhamar kereket oldana.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Pént. Jan. 10, 2014 10:50 am

*Hosszan, fáradtan felsóhajt. Ezzel így semmire se fognak menni.
Megbocsájtható a másik tudatlansága, végső soron… Nem tudhatja, hány olyan lelket rejt az ő esszenciája, akiket jobb nem is engedni vissza az új körforgásba, mert vagy a Pokolra kerülnének, vagy újabb életükben is csak pusztulást hoznának a világra, amelybe újjászületnek. Nem tudhatja, mennyivel több lélek került volna ki a körforgásból, ha ő nincs ott, hogy védje az élőket. Nem tudhatja, hogy ő még las nochesi társait is igyekszik visszafogni az értelmetlen erőszaktól.
De a mexikói már biztos benne: ha tudná, az se változtatna semmin. Ha tudná, ugyanúgy a vérét kívánná.
Ezzel így nem mennek semmire.*
- Sajnálom, barátom. - *szinte suttogja, s miközben a másik kardot húz, ő nem kevésbé baljós mozdulattal előhúzza a zanpakutóját. Máskor talán komikusnak hathat, hogy ecset a fegyvere… Ilyen pillanatokban valamiért nem. És még csak nem is chicózik többet. Attól is elmehetett a kedve.* - Én adtam neked egy esélyt, megpróbáltam szép szóval hatni rád, s nem ment. Igazán sajnálom… A kardodtól nem félek, de az ostobaságoddal nem hagyom terhelni a lelkiismeretem. Így, hogy gyorsan véget vessek ennek az idegesítő helyzetnek, ezennel erőszakot alkalmazok… Amennyiben nem haragszol.
*És ezzel hűvösen belemosolyog a rajta árhullámként átcsapó sötétségbe.*
- Compone, Broncha Sortilega.
*A levegő vásznára tett ecsetvonás nyomán felizzik az elevenek világ szövete, a sötétség pedig visszatorpan a sárga ragyogás elől. Az olajként irizáló lélekenergia beborítja, akár ha valami viszkózus folyadék lenne, s vérforraló meleggel tölti meg a testét, ahogy átformálja, rejtve a másik szeme elől.*
- Csak a gyermekek félnek a sötétségtől, nem mondták még neked?
*A rekedtessé vált hang még az energia rejteke alatt szólal meg, csak hogy egy pillanattal később az eddig egy helyben ácsorgó alak megmozduljon. Ahogy a mexikói könnyedén hátrébb siklik, foszlányonként, cseppenként hámozódik le róla a reiatsu, és a halálisten elé tárul a férfi Ressureciónja. A látható fél arcán hideg, baljós udvariasságot sugárzó mosoly ül, ahogy Rivera a reakciót figyeli.*
- Akkor talán kezdjük is el, nemde?
*És mire önjelölt gyilkosa rendbe szedi vadászösztöneit, már ő is nekilát a maga procedúrájának. Először is szabadjára engedi egy olyan képességét, amit eddig az esetleges civilek kímélése érdekében hagyott szunnyadni, mostanra azonban úgy gondolja, ha mégis besétálna egy ártatlan a harcukba, azt még meg tudja oldani… Csak arra kapjon esélyt, hogy gyorsan lerendezhesse ezt a kierőszakolt összecsapást.*
- Tercer ojo: maldición de la falta de convicción.
*És a lidércmaszk üres szemgödre mélyén zöld fény csillan, ahogy feltárul a Harmadik Szem, készen arra, hogy kibocsássa a kívánt átkot.  A smaragdzöld ragyogást árasztó méregcsillagok pedig szinte szelíden siklanak szét felnyitott szeméből a szélrózsa minden irányába.*
- És most… Color!
*Majd int egyet, és… Ennyi. A ragyogás egyik pillanatról a másikra kihuny. Ami persze nem azt jelenti, hogy a csillagok eltűntek volna, nagyon is ott vannak, porfelhőként lebegve a levegőben. Csak éppen a Törött második képessége megfosztotta őket a fényüktől, s mivel anyagi kiterjedésük nemigen van, jóformán láthatatlanná tette őket ez által. Másképp pedig nemigen lehet őket érzékelni: legfeljebb reiatsu-észleléssel lenne rá esély, de nem általuk és nem ebben a világban, ahol annyi élő lelke szolgáltat „zajt”, elnyomva a csillagok egyébként is minimális kisugárzását. Nem, itt csak várnia kell és nem mozdulni az érzékelhetetlenné bűvölt méregfelhőből.*

//Elnézést a késésért, így alakult sajna. T.T//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sayuki Daisuke
Shinigami
Shinigami
avatar

Male
Scorpio Hozzászólások száma : 102
Age : 270
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2013. Mar. 31.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Kensai
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
11400/15000  (11400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Csüt. Feb. 20, 2014 11:34 am

- Sajnálom, barátom. Én adtam neked egy esélyt, megpróbáltam szép szóval hatni rád, s nem ment. Igazán sajnálom… A kardodtól nem félek, de az ostobaságoddal nem hagyom terhelni a lelkiismeretem. Így, hogy gyorsan véget vessek ennek az idegesítő helyzetnek, ezennel erőszakot alkalmazok… Amennyiben nem haragszol - így az arrancar.
- Győzzön a jobbik – felelem kis főhajtással lélekölőm felszabadítása előtt. Ennyi lovagiasságot megengedhetek magamnak; ha most sikerül is fölém kerekednie, elpusztíthatom máskor, nem kell amiatt aggódnom, hogy hányak halála szárad a lelkiismeretemen, amiért nem törtem a leggyorsabb és –hatékonyabb módszerrel a kivégzésére. Megnyugtató tudat. Meg aztán, ha megmenekül, ki tudja, lehet, hogy a vérző szívével jó hatással lesz a fajtársaira.
- Csak a gyermekek félnek a sötétségtől, nem mondták még neked? - kérdezi a resurrecciónját szabadjára engedő festő.
- Majd fogsz te is – felelem egykedvűen. Túlságosan leköti az energiámat zanpakutoum megzabolázása ahhoz, hogy frappáns visszavágásokon törjem a fejem. Az elém táruló kutyafejű Neo-imitátor kinézeten sincs kedvem élcelődni. Minden lélegzetvétellel egyre többet szabadítok fel lélekölőm energiatartalékaiból, míg végül sikerül teljesen uralmam alá vonnom.
- Akkor talán kezdjük is el, nemde? - javasolja ellenfelem. Kurtán biccentek. Az eszeveszett, tomboló ölésvágy lankadatlanul ostromolja elmém elé állított gátjait. Emberfeletti koncentrációt igényel már az is, hogy egyben tartsam magam, és ne rontsak habozás nélkül, minden óvatosságot és taktikai megfontolást a szélbe hajítva az előttem állónak. Általában a gondolkodást preferálom az azonnali cselekvéssel szemben; mit követtem el, hogy ilyen szerencsétlen képességgel vert meg a sors? A lélekölőnek nem a gazdája jellemvonásait kellene tükröznie valamilyen formában?
Alighogy felötlenek bennem ezek a kérdések, félre is teszem őket. Az önsajnálat értékes mentális erőforrásokat von el, amiket arra is fordíthatnék, hogy a Neokutyafestőt tartsam szemmel, aki egyébként most is aktívan a romlásomra tör.
- Tercer ojo: maldición de la falta de convicción – idézi meg ékes nevű, zölden csillogó technikáját. Nagyon látványos, és sajnos volt annyi esze, hogy maga körül mindent beborítson vele, szóval nem igazán tudnám megkerülni se. Az eddig sikeresen elnyomott vérszomj egyre hangosabban követeli, hogy ne törődjek az esetleges következményekkel, ne gondolkozzak ennyit, ne próbáljam kitalálni, mivel járhat a smaragdszín fénypontok érintése, hanem igyekezzek a leggyorsabb úton az arrancar közelébe kerülni, és apró cafatokra tépni. Hangosan felsóhajtok, és erősen koncentrálva visszaszorítom a tudatomon átsöpörni készülő éjfekete áradatot.
…Miért is tűnt jó ötletnek a lélekölőm előhívása?
- És most… Color! - int színpadiasan ellenfelem, aki - egyre erősödő meggyőződésem szerint – jelenleg korántsem a legjelentősebb az életemre, és főként mentális épségemre törő tényezők közül. Akárhogy is, úgy tűnik, ezt az új technikáját nem tudja egyszerre fenntartani az előző csillogóssal, mert a zöldes fényfelhő eltűnik körülötte. Kérdés persze, hogy ez mit csinálhat, milyen olyan előnyt kínál, ami az előbb gondosan felállított köd beáldozását indokolja, de egyszerűen nincs erőm továbbra is fenntartani azt a koncentrációt, ami ahhoz kell, hogy ezt végig tudjam gondolni. Hagyom, hogy az ösztönök vegyék át az irányítást testem fölött, és az önjelölt művész felé vetem magam.
Nagyjából félúton minden elsötétedik.
Nem látok.
Nem hallok.
Nem érzem a festő reiatsuját. Se szagokat. Se a kard markolatának tapintását, se az ismerős súlyt.
Mi történt?
Azonnal megtorpanok. Eltenném a katanámat, de elég nehéz úgy, hogy fogalmam sincs, merre van a hüvely, merre néz a penge, egyáltalán a kezemben van-e, vagy már elejtettem, amikor erőt vett rajtam ez a furcsa bénaság. Megállok tehát egyhelyben, és egyetlen izmomat se mozdítom.
- Ez a szokásos tréfáid egyike, Kuro Kyouaku? – kérdezem néhány másodperc után nagyon, nagyon nyugodtan. Nem emlékszem olyan alkalomra, amikor a teljes nevét használtam volna beszélgetés közben; ha ő felelős jelenlegi állapotomért, már ebből sejtheti, hogy most nagyon nagy szarban van.

______________

 

 
 "Direct action is not always the best way. It is a far greater victory to make another see through your eyes than to close theirs forever."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ayasegawa Yumichika
Globális moderátor
Globális moderátor
avatar

Male
Gemini Monkey
Hozzászólások száma : 122
Age : 25
Registration date : 2012. Jan. 06.
Hírnév : 6

TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   Pént. Okt. 17, 2014 3:47 am

Üdv!

A KT-t ezzel lezárom. Sayuki Daisuke jutalma 300 LP és 2500 ryou, míg Hernando Riveranak 2000 ryou jár.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Sayuki vs. Rivera   

Vissza az elejére Go down
 

Sayuki vs. Rivera

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-