HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Pént. Jún. 28, 2013 8:17 am

Magabiztos léptekkel másztam elő, az emberek dimenziójába tépett seben. Első dolgom volt egy mélyet szippantani az oly rég látott környék levegőjéből. Nehezemre esett megszokni az alárendelt szerepet a világunkban, így ezt az illatot a régi idők szabadságával kezdtem lassan azonosítani. Arról nem is beszélve, hogy valami fontosat hagytam a régi búvóhelyemen. Pont kapóra jött, hogy Hernando újabb hollow irtó kirándulást tervezett ide. Így terepfelmérés címszó alatt előre jöhettem az apróságért. Már nagyon régen nem emlékszem mért őrizgettem vagy, hogy egyáltalán mire jó, de az első emlékeim egyike. Éhesen bóklásztam egy erdőben, és egy leégett, romos épület mellett vitt el az utam. Önkéntelenül is bementem a régi parasztházba, és a fogaim közé vettem egy kis, kopottas fa dobozt. Éreztem, hogy az emlékeim közt hatalmas rés tátong, és ez a valami, még azokból a homályos időkből maradt, de ennyi, semmi több. Elhagyni mégsem tudtam, akárhova mentem, rögtön magammal is hurcoltam, s vadászat előtt mindig biztos helyre tettem. Most például a régi torony repedezett padlójának egyik részét törtem fel, és nyomkodtam a két szint közé. Úgy élt az emlékezetemben mintha csak tegnap tettem volna oda.
Néhány szökkenés, s már a szegény negyed tetőzetét taposom. A késő nyári szellő, a sörényemet borzolja, a lemenő nap pedig utolsó sugaraival világítja meg a romos keresztyén templomot, mely előző menedékemül szolgált. Gyönyörű látványt nyújt még így lepusztulva is. A málladozó szobrocskák, és a betört ólomüveg ablakok, mintha csak így, a romlás tükörfényében, nyerték volna el igazi szépségüket A hívek már jó rég nem látogatják, a környékbeliekből már kiveszett a hit. Egyszerű ösztönlényekké degradálódtak, így én sem sokban különbözöm tőlük. Talán pont ezért választottam ezt a helyet ideiglenes otthonomul. Óvatosan, körbeszimatolva, szinte hangtalan léptekkel lépek be a ház egyik ablakán. Karmaim nyomai még most is ékítik a falakat. Valószínűleg senki sem mert bemerészkedni az elmenetelem óta. Leszámítva a lépteim nyomán lassan szállingózni kezdő port.
Rövid keresgélés után meg is találom a padlórészt. Persze az enyémhez hasonló mancsokkal nem könnyű megszereznem, így szó szerint foggal körömmel estem neki a padlódarabnak. Szinte élvezettel rágcsálom szét a deszkadarabokat, míg ismét felszínre kerül a kis kincsem. A rázkódás hatására arról is lehullik némi por, és virágmintákat, meg valami szöveget fed fel a tetején. Tudom, hogy a betűknek jelenteniük kell valamit, de egyenlőre képtelen vagyok felidézni, így vidáman a fogaim közé veszem, és már szaladok is vissza a találkozóponthoz. Hernando nem örülne ha megváratnám, így sietősre veszem az iramot. Eddigre persze már teljesen átalakítottam a lélekenrgiámat, hogy emberinek hasson. A terv szerint magas reatsuju léleknek álcázom magam, és a célterületre csalom, a közeli a lidérceket. Ha szerencsém van a nagyjukat talán fel is falhatom.
A hely egy elhagyatott raktártelep környékén van. Hernando nem szereti a járulékos károkat, ezért a helyválasztás. A többemeletes gabonasilók vádló ujjakként merednek az égre, mintha csak a sötétség beköszönte ellen tüntetnének, de a természet törvényei hajthatatlanok, a sötétség kérlelhetetlenül beborítja a környéket. Egy eszesebb lidérc persze nem dugná ide a képét, hisz erősen csapda szaga van a dolognak, de nagy szerencsénkre a lidércek között kevés zseni akad. Valószínűleg lesz már itt egy vagy kettő, mire Hernando átér. A dobozt le sem teszem, nem hiszem, hogy komolyabb csatára kerülne sor, és nem szeretném itt felejteni, vagy rálépni véletlenül. Persze azért figyelem a környezetemet, nem lenne kellemes egy meglepetés támadást a nyakamba kapni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Vas. Jún. 30, 2013 3:43 am

 A mai napom, éppen úgy kezdődött, ahogyan az összes többi. Semmiben sem különbözött a jelentéseket átnézni, a szükséges iratokat, eredményeket elkönyvelni, vagy éppen továbbítani a kapitány részére. Megszokott, napi rutinszerű munkámmal végeztem, így semmi se téríthetett el attól, hogy ismét ellátogassak a harmadik tisztem birodalmába. A Megfigyelési részleg egy különös dolgot fedezett fel, amely felkeltette az érdeklődésemet. Néhány nappal korábban azonosítottunk egy reiatsu mintát, amely különös módon viselkedik. Kezdjük azzal, hogy időnként megváltozik a jellege. Határozottan hollow jelleget mutat, ugyanakkor időnként megváltozik. Igen nehéz volt, elkapni a bizarr jeleket, hiszen igen sok mindenre kell figyelni  Megfigyelő részlegnek. Időnként el is vesztettük a jelet, az áttörést azonban az jelentette, amikor felbukkant a közelében egy arrancar jellegű forrás is. A jel kettőst rövid ideig tudtuk csak megfigyelni és elsőre arra gondoltunk, hogy egy arrancar kannibalisztikus táplálkozásának lehetünk majd tanúi, de nem ez történt. A jelek eltűntek, majd napokkal később ismételten felbukkantak. Megfigyeléseink, arról tájékoztattak bennünket, hogy a kettős forrás gazdái, lidérceket pusztítanak el. A kapitány tájékoztatása után, úgy döntöttünk, hogy egyelőre megfigyelés alatt tartjuk őket. Ha pedig folytatódik ez a fajta együttélési viselkedés, akkor kiküldünk valakit. A mai napon, éppen a kettős jelforrás egyike bukkant föl monitorunkon. Tisztában voltunk, hogy hamarosan elkezdődik a műsor, jelentsen ez bármit is. A lidércek elpusztítása azonban korán sem jelent jót. Először is megfosztják attól társaikat, hogy megtisztítsuk a lelküket, másodszor a kannibalizmus révén erősebbekké válhatnak eme jószágok. ha pedig egy arrancar is van vele, akkor az további gondot is okozhat, hiszen rájöhetnek, hogyan tenyésszenek maguknak harcászati szempontból, lidérceket. Így, végül úgy határoztam, hogy magam kezdem el a kapitány óhaja szerint a jelforrások kiiktatását. Ha csak az egyiket sikerül elpusztítanom, már sikeresek vagyunk. Elvégre az arrancar nem biztos, hogy talál gy másik barátkozós lidércet. Elsőként úgy gondolkoztunk, hogy értesítjük a tizenegyedik osztag vadászait, hogy intézzék el a problémás forrásokat. Végül azonban megszületett ama döntés, hogy a mi osztagunknak kell elvégezni eme kényelmetlen munkát, hiszen olyasmit tanulhatunk a lidércekről eme furcsa viselkedést mutató egyed eliminálásával, amely előremozdíthatja a kutatásainkat. Magamhoz vettem zanpakutoumat, az Izomnövelőt felhúztam jobb karomra, övembe elrejtettem egy tűzkristályt, végül pedig az Iremono nevű készüléket is zsebre tettem. Minden tökéletesen készen állt, arra, hogy felderítsem eme viselkedés művelőinek mibenlétét és kilétét. Végül az indformációk begyűjtése után, végrehajtsam a kapitány kívánságát. Pusztítsam el a párost. Természetesen, mint hadnagy kiküldhettem volna egy válogatott tagokkal rendelkező alakulatot. De úgy gondoltam, hogy itt a tökéletes alkalom, egy újabb trófea begyűjtésére. Az érkezésem helyét úgy határoztam meg, hogy a céltól, vagyis a furcsa jel kibocsátójának gazdájától, jó száz méterre érkezzek. Száz méter bőven elegendő, hogy felmérjem a helyzetet és döntsek a terv kivitelezéséről. Nem áll szándékomban túl sokat időzni a források likvidálásával. Maximum addig várok amíg felbukkan a másik is. Addig, azonban egyáltalán nem állt szándékomban, sokat tökölni a forrás már jelen lévő párjával. Amikor megérkeztem, igen meglepődtem. A lidérc reiatsu helyett, olyasmit érzékeltem, ami teljesen másra utal. Sokkal inkább, mintha egy halott, de magas lélekenergiával rendelkező lélek közelében lennék. Mivel ilyen épületekre nem számítottam, ami eltakarja a rálátást, ezért sajnos meg kellett, keresnem a forrást. Kohrihimet a jobbomba vettem, tévedhetetlen jele, annak, hogy szándékomban áll szerencsétlen szenvedéseinek megrövidítése. Vesztettem egy kevéske időt, mire megtaláltam a célpontot. Ránézésre nem volt kétséges, hogy a közönséges lidérccel van dolgom. Amikor úgy vettem észre, hogy a lidérc is kiszúrt, gyorsan cselekedtem.
- Bakudou 49: Kuro Shitsui! ( Sötét kétségbeesés )
Kedvelem ezt a kidout, könnyedén elérhetem, hogy áldozatom néhány érzékszervét blokkoljam. Jelen helyzetben pedig a látást és a hallást kívánom blokkolni. Ezek az érzékszervek tökéletesek ahhoz, hogy a mozgásban meggátoljam a lidércet, hiszen vakon és süketen nem kockáztathatja meg a mozgást, hiszen félő, hogy neki megy valaminek. Esetleg pont a kardom élének. Ha sikerült tervem első fele és a kidouval elkaptam az áldozatot, aktiválom az Iremonot és az áldozat lábaihoz dobom. Kell egy kis idő, amíg begyűjti a szükséges adatokat, amikor pedig végez eme csodálatos alkalmatosság ... úgy döntök, hogy a Senka tökéletes választás a gyors kivégzéshez. Így felveszek egy nem túl mély terpeszes alapállást és várom, hogy csipogjon az Irmeono, jelezvén, hogy elkészült az adatgyűjtéssel.     

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Hétf. Júl. 01, 2013 6:05 am

A közös edzések, az összeszokás, a csapat kialakítása kitűnően haladt. Az a kellemetlen incidens a Shuko nevezetű groteszk förmedvénnyel kifejezetten segítségére volt a mexikóinak rátalálni kettejük hiányosságaira is, igazán nem panaszkodhatott. Újabban úgy érezte, a közös vadászatokat is megkockáztathatja.
A mai helyszíne szemmel láthatóan kitűnően lett megválasztva.
A lény, ami a helyieket zaklatta, igazából nem lehetett több egyszerű gyakorlásnál számukra, nem lévén Menos, s így nem képvisleve igazi ütőerőt. De ezt a mai alkalmat nem is igazán csatára szánta. Őszintén szólva kicsit utánapuhatolózott, hol is húzta meg magát Leon korábban, s most szándékosan egy ilyen területet jelölt ki vadászatra. Ez alkalommal ugyanis több-kevesebb önállóságot akart biztosítani a lidérc számára: kíváncsi volt, milyen hatékonysággal működik egmaga – a mexikói ugyanis csalárdul feltette magában, hogy ezúttal nem lép közbe, s a feladat harci részét is az Adjuchasra hagyja. Hogy számára ismerős legyen a terep, azért volt fontos, hogy afféle „kezdő” nehézségi szintű feladatot kaphasson. Majd ha ezen átmegy, jöhetnek a komplikáltabbak. Egyébként szemmel láthatóan lelkesedett a dologért, noha nem egészen tűnt úgy, hogy maga a vadászat izgatja fel - abból volt része elég sűrűn. Talán a hely, talán valami más - végül is lényegtelen, csak a feladatát végezze el.
Így hát előre lett küldve.
Maga Hernando csak jóval később és távolabb, egy lepusztult gabonasiló belsejében lép ki a sötét térszakadásból. Talán ötven méterre lehet Leontól, amennyiben nem téved, s az „emberi” lélek valóban a lidérc, s nem egy igazi halott. Úgy tervezte, kényelmesen elfoglal valami megfigyelő pozíciót, s lesi, amint az oroszlán megbirkózik a célponttal. Biztosan nem eshet nehezére... S aztán jutalomképpen még el is fogyaszthatja.
Mikor valami mást is megérez, megdermed lépés közben, fél lábbal a levegőben. Halálisten. S ha nem téved... Felismeri ezt az energiamintázatot, igen, majdnem biztos, hogy felismeri. Találkozott már ezzel a lélekkel. És ezek szerint most azonnal cselekednie kell.
Ha minden igaz, Shinrou mester azzal egyidőben - vagy legalábbis egész kicsivel azután - hogy megérezte a színre lépő idegen lélekenergiát, ha személynek nem is, egy különös jelenségnek szemtanúja lehet. Egy durván méteres szélességű vászoncsík jelenik meg, vízszintesen, nagyjából arcmagasságban körbekerítve őt egy jó húsz lépés átmérőjű körben. Ezt követi egy újabb csík, majd egy újabb, követhetetlenül gyors egymásutánban, míg együtt, különböző elhelyezkedésű gyűrűrészekként egy teljes félgömbbé nem állnak össze körülötte. Az egészhez nem kell több két-három másodpercnél. S mikor ez kész, a Kamioka a nyakába kapja a következő meglepit: a vászont átlyukasztva öt különböző irányból öt vörösen izzó energialándzsa röppen felé.
Nem mintha a mexikói reménykedne, hogy pusztán ennyivel tényleg veszélybe sodorhatná. De legalább, mire a halálisten kimászik a kavarodásból, ő már Leon előtt állhat, egyik kezét - ameilyikben nem Bronchát tartja - megnyugtatóan a lidérc homlokára helyezve. Ha ideje fut rá, még arra is lesz gondja, hogy egy taposással elintézze a földön heverő bizarr eszközt, ami időközben érthetetlen okból felcsipog. Vélhetően maximum ennyire lesz ideje, mire szemtől szembe kerül a derék élveboncolóval.
- Buenas tardes, hadnagy! – a hangja kifejezetten derűsen cseng, szemmel láthatóan eszében sincs támadni, de valójában az sem, hogy lankadni hagyja az éberségét. Ha a tizenkettes rárohan, készen kell állnia. - Túlzás lenne azt állítani, hogy örülök a viszontlátásnak, de némi sorsszerűség lehet benne, nem gondolja?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Kedd Júl. 02, 2013 2:04 am

Számításaim helyesnek bizonyultak, hamar ráakadt valami a csalinkra. A probléma csupán az, hogy a túl nagy hal, el fogja nyelni a csalit, ha nem vigyázunk. Egészen különös reiatsu közeledett felém. Eddig csak távolról éreztem hasonlót, és az esetek többségében reflexből elrejtőztem. Egyfajta mélyről jövő, ősi félelmet keltett bennem. Persze az idomításom során, hallottam ezt azt a halálistenekről, de senki sem dugott az orrom alá egy ruhadarabot, hogy tessék, ez az ő szaguk. Ettől függetlenül nem igazán gondolhatok másra, mint hogy végre megismerek egyet a gyászruhások csapatából. Egyedül persze eszembe sem jutott nekiugrani. Az ellenfelem számomra teljesen ismeretlen képességekkel rendelkezik. Az első csatánk Hernandoval legalább arra megtanított, hogy ne rohanjak fejjel a falnak, először próbáljak meg puhatolózni az ellenfelem erejét illetően.
Úgy folytattam a körözést az épületek között mintha mi sem történt volna, de óvatosan mindig próbáltam figyelni arra, hogy eltakarjon a szeme elől valami. Ezt nem játszhatom ugyan örökké, de talán így hagyok elég időt Hernandonak ideérni.
~Mért nem tudott egy egyszerű lidérc megjelenni?! Az utóbbi időben mintha a balszerencse átka ülne rajtam...~
Épp egy sarkon fordultam be, mikor elhangzott a varázslat. Felállt a szőr a hátamon, az idegen szavak hallatán.
- Bakudou 49: Kuro Shitsui! - S mintha csak varázsütésre történne, a látásom egyre fátyolosabbá válik, a dobhártyám lüktetése pedig minden hangot kizár a fejemből. Pillanatok alatt egy síri csendbe burkolódzott, sötét szobában találom magam. Kis híja van csak, hogy úrrá legyen rajtam a teljes pánik. Talán nincs félelmetesebb érzés, mint elveszteni az érzékszerveket, s lassan a sötét kétségbeesés kútja felé zuhanni. A Las Nochesi kiképzés azonban sokkal ellenállóbbá tett. Legalább annyit sikerült elérjek, az első pillanatokban, hogy mozdulatlan maradjak és ne kezdjek őrjöngeni. Lassan kezdtem el pásztázni az érzékszerveim köré feszülő éteri hártyát. A főbb jellemzői meggyeztek, a nemrég felbukkant fickóéval. Még sosem találkoztam hasonlóval, habár nyomokban emlékeztetett a hollowok kisebb technikáira. Jobb ötletem nem lévén az adott pillanatban, elkezdtem rögtönözni egy lélekenergia hullámot, aminek a rezgéseit próbáltam a komplex képződmény gazdájának reatsujához igazítani. Ennyi idő alatt közel se tudtam volna teljesen abszolválni a mátrixát, de a varázslat nem volt túl erős, mintha csak rövid időre akart volna lefoglalni vele, így ez a kezdetleges megoldás is kecsegtetett némi reménnyel. Ennek köszönhetően lecsukott szemeim, és az idegességtől hátracsapott füleim halvány izzásba kezdenek, de a halálisten erejéhez hasonlatos színben.
Azt nem tudom, hogy a próbálkozásomnak köszönhetően, vagy pusztán a hatóideje okán, de lassan gyengülni kezd az átok. Persze a megmenekülésemhez közel sem elég gyorsan. A feszültségem csak akkor kezd kicsit oldódni, mikor Hernandó végre ideér, és fejemen érzem a tenyerét. Ekkora már homályosan ugyan, de kezd visszatérni a látásom.
A következő gondolatom, az agyaraim közt egyensúlyozó doboz volt. Nagy megkönnyebbülés volt, mikor rájöttem, hogy nem roppantottam össze első rémületemben. Persze az elkövetkező események közel sem kedveznek majd az épségben maradásának. Jobb ötletem nem lévén, egy gyors mozdulattal becsúsztatom az egyik épület pinceablakán. Halvány remény csupán, de talán ott biztonságban tudhatom. A lényeg, hogy most a csatára összpontosítsak.
Nagyjából ekkor csipog fel az apró kis tárgy amit Shinrou dobott elém. Alkalmatlan érzékszerveimből kifolyólag, eddig nem sok figyelmet szenteltem neki, de most képtelen vagyok ellenállni az apró csipogó tárgynak. Már rég le kellett volna vetkőzzem a rossz szokásom, hogy az ilyen apróságok elvonják a figyelmem a csatáról, de senki sem lehet tökéletes. Teljes lendülettel vetem rá magam, mielőtt Hernando összetaposhatná, és nagy élvezettel kezdem apró darabokra rágcsálni, és a körmömet élesíteni rajta. Furcsa fémes íze van, mint annak a Los Nochesi tudós játékainak.
~Remélem az a fickó kevésbé veszi zokon, ha szétrágom a kis vackait.~
Pár másodperc és újra önmagam vagyok, és a csatára összpontosítok. Egyenlőre nem mozdulok Hernando mellől. Az én dolgom elintézni a közelharcot, de mire rávethetném magam az ellenfelünkre, már rég Hernando nyakában lenne, már amennyit tudok a nem hozzám hasonlók sebességéről.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Kedd Júl. 02, 2013 3:48 am

 Nem kellene, sokat várnom. Elvégre az Iremono igen hamar befejezi a működést és a begyűjtött minta elraktározásában nincs nála profibb készülék. Mielőtt azonban csipoghatna a Gyűjtőedény, valami történik. Egy ismerős arrancar lélekenergiája bukkan föl. A franc egye meg, mit keres itt a kísérleti alanyom? Bár, elég okosnak tűnt ahhoz, hogy ő legyen a Lidércidomító, de ez igen komoly problémákat szül. Először is a kísérletemnek lőttek. Nem tudom a továbbiakban megfigyelnem, hiszen a parancs egyértelműen az, hogy el kell pusztítanom a párost. Mielőtt azonban tehetnék valamit, egy papírvászon szerű képződmény kezd körbe ölelni, ami végül egy kupolát alkot körülöttem.  Érdekesen szemlélem az alkotást. határozottan nem a lidérc generálta, mivel a reiatsuja teljesen más. Tehát az arrancar barátunknak, ez az egyik képessége, hogy ilyen papírkupolát képes alkotni. Hmm, kíváncsi vagyok, hogy mégis mi célt szolgál. Ha sokáig untat, akkor kénytelen leszek Kohrihimével szétoszlatni ezt a szánalmas építményt. Egyetlen előnyöm azonban van a párossal szemben. A lidérc erejét még nem tudom teljes bizonyossággal felmérni, ugyanis még egyetlen képességét sem használta. Csak nagyjából tudom megmondani, hogy mekkora lehet az ereje. Arrancar barátunk azonban éppen most hirdette ki nagy piros betűkkel, hogy nálam jóval gyengébb lélekről van szó. Ez eddig az én oldalamra dönti a mérleg nyelvét. És van egy kedves meglepetésem a számukra. Mégpedig az a tény, hogy még egyáltalán nem hívtam elő kardom shikai formáját. reiatsumat az ő figyelmük elaltatására visszaszorítottam a lehető legjobban. Ez persze hordoz magában némi kockázatot, de egy biztos. Csodálatos meglepetésben lesz részük, amikor megmutatom nekik Kohrihime erejét. Azonban úgy tűnik, hogy addig nekem kell meglepetésekkel foglalkoznom. A körülöttem lévő papírkupolán egy lyuk keletkezik és egy vörös sugár nyaláb indul meg felém. Shunpommal könnyedén kitérek előle, de szerencsétlenségemre, pont beleálltam egy másik útjába. A sugár, a bal vállamat találta el és úgy meglökött, hogy levert a lábamról. Szerencse a szerencsétlenségből, hogy amíg a földön fekszek és vállam sajgásából igyekszek megállapítani, hogy egyben vagyok és nem krepáltam be, három másik sugarat látok elhúzni fölöttem. Valaki, itt egyáltalán nem sajnálja a reiatsut. Nem baj, lövöldözzön csak, legalább előbb elfárad. Jobbommal megérintem a hátamat, ahol az égető fájdalom lüktet húsomban. A tapintásra felszisszenek, fájdalmas izomhúzódásra leszek figyelmes. Tehát csúnyán megégetett. Ez azonban egyáltalán nem fog abban megakadályozni, hogy jobbomban forgatott kardommal felszeleteljem ezeket az anyaszomorító dögöket. Miután megbizonyosodtam róla, hogy veszélyes sérülést nem szenvedtem, felállok a földről és ismét kezembe veszem Zanpakutoumat. Mázli, hogy nem látták, mit fetrengek a földön, hiszen a papírkupola, reményeim szerint, kívülről is átláthatatlan. Könnyedén kivágom magam Kohrihime segítségével a kupolából és előjövök. Éppen ekkor kezdi a lidérc az Iremono elropogtatását. Na ne, az egy olyan szerkezet, amely szinte megfizethetetlen az olyan idióták számára, mint ez a kettő. S ebben a pillanatban szólít meg a kísérleti alanyom. A köszöntését vidám mosollyal fogadom. Milyen kedves, hogy szorult bele, még némi jó modor is.
- Igazán kedves köszöntés. Ezt megjegyeztem. Szert tettél egy házőrző kutyusra?
Mivel a kísérleti patkány barátja, ránézésre egy egyszerű lidérc, azt hiszem nincs túl sok problémám. Neki biztosan nincsen Hierroja. Nincs túl sok kedvem, kidout használni, egyelőre. Szóval, azt hiszem ellenfeleimet Zanpakutoummal fogom kivéreztetni. Úgy döntök, hogy előbb az arrancart áll szándékomban elhallgattatni. Ha ressurecionba megy át, még a végé képes nekem itt hancúrozni valamit. Végül mégis csak más ötletem támad. Ketten vannak, ami azt jelenti, hogy sokkalta több esélyük van ilyen-olyan módon cselesen támadni ellenem. Úgy döntök, hogy egy kis ízelítőt, mégis adok nekik az erőmből, még a végén túl sokat ugrálnak nekem. Egy dolog, hogy igyekszem őket átverni, de az életemet nem kockáztatom. Gyorsaságomban bízva, tekintetem egyikről a másikra vetem. Végül megszólalok, hangomban perverz kéjjel suttogom egyik kedvenc Démoncselemet.
- Shimoku!
Egy kis ízelítőt kapnak, amikor kidou használat közben, reiatsum egy pillanatra megugrik. A Lélekmérgezés egy aranyos kidou. Miután bevontam zanpakutoumat eme mérgező energiával, már csak arra kell játszanom, hogy valamelyik idiótát megvágjam. Amikor ugyanis megsebesítem valamelyiket, a Shimoku elkezdi kifejteni a hatását és lassan, fokozatosan elkezdi legyengíteni az áldozatot. Gyerekjáték lesz a legyengült szinte tehetetlen mókamestereket felszeletelni.
- Ki lesz az első?
Kérdezem, miközben egy dinamikus harcállást veszek fel. Bal lábam elől, jobb kissé hátrébb, arra terhelem testsúlyomat. Bal karomat kevesebbet szándékozom mozgatni, hogy ne akadályozzon a fájó seb. Jobbomban, Kohrihimet, magam mellett tartom, vágásra készen. Kíváncsi vagyok, hogy melyik fog mozdulni. Amikor azonban megmozdul valamelyik, reményeim szerint vagyok, olyan gyors, hogy a támadót átverjem és a társát támadjam meg. Így, amikor az egyik támadásra készen elindul felém, Utsusemit hátrahagyva, a társát veszem célba. Így a támadóm remélhetőleg elkapja a kissé bambán maga elé meredő "kabócát" én pedig shunpomat használva, lerohanom ellenfelemet. Semmi komolyabb támadást nem intézek ellene, csak egyetlen karcolást kívánok ejteni a kiválasztott szerencsésen. Méghozzá úgy, hogy mellé shunpozok és egyetlen, íves, fentről-lefelé irányuló suhintással próbálom megvágni.
Ha mindketten mozognak, úgy a közelebbit választom célpontnak. Ha egyik sem mozdul, úgy álló háborút fogunk vívni. S legfeljebb a kidouban való jártasságom fogja eldönteni, hogy képes vagyok-e legyőzni ellenfeleimet. Egyenlőre semmi olyasmit nem produkáltak, ami arra kényszerítene, hogy Kohrihime képességeire támaszkodva győzedelmeskedjek. Ettől függetlenül, még okozhatnak meglepetést.      

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Csüt. Júl. 04, 2013 3:57 am

Igen, igen, csodálatos, nagyszerű. Hát nem űdítő egy udvarias ellenféllel élethalálharcot vívni? Kész lenne akármeddig elbájcsevegni, na persze nem színtisztán élvezetből, hanem mert sejti, hogy a hadnagy vélhetően jóval erősebb mindkettejüknél. Még Leon is beszáll a kedélyeskedésbe, s láthatóan újra igyekszik a játszadozó kismacskát alakítani, kicsalva a mexikóiból enyhén rosszalló sóhajt. Na nem baj, legalább az érzékei visszatértek, úgy tűnik.
- Talán csak én tévedtem, de feltételeztem önről annyi biológiai tudást, hogy megkülönböztesse egymástól a macskaféléket és kutyaféléket - biccent továbbra is derűsen ellenségük felé, tekintete azonban közben éles villanással regisztrálja a halálisten terepfelmérését. -, de különben valóban. Igazán hasznosak, egyszer kipróbálhatná...
Nagyjából idáig jut, mire a Kamioka kimondja az ominózus szót ezzel életre hívja a következő shinigami-varázslatot. A lélekölő pengéjét beburkoló, beteges színezetű lélekenergia láttán a festő érthető helytelenítéssel húzza össze a szemöldökét. Azonban, ami ennél jóval fontosabb: nem mozdul. Éppenséggel abban is biztos, hogy Leon sem fog, addig legalábbis nem, míg a homlokán tartott kéz immár figyelmeztető nyomása nem enyhül. Egészen jól összeszoktak az utóbbi időben, megtanultak olvasni az egymásnak szánt apró, nem publikus jelekben... És nagyjából rájöttek, hogyan harcoljanak együtt.
Alapszabály: a távharcos nyit.
Ő pedig nem mozog szemtől szemben, ha máshogy is megoldhatja. és már hogyne oldhatná meg.
Mire a shinigami elkaphatja az alig mozduló ajkak közül előtörő, halkan szisszenő hangot, s felismerheti, hogy az tulajdonképpen szótagok szapora sora, minden valószínűség szerint már késő lesz: a Claro de luna sohasem hagy időt a reakcióra senkinek. Ezúttal is szinte közvetlenül a Kamioka csuklói között ragyog fel ezüstös fényében, egymáshoz bilincselve a finom sebészujjakkal felruházott kezeket, majd, láthatóan a félmunka elkerülése végett, a bokái között is megjelenik egy hasonló energiabilincs.
Ez az a pillanat, mikor a lidérc azt érezheti, hogy a kéz felemelkedik, mert Hernando elrugaszkodik a padlótól, s néhány méterre az Adjuchas fölé emelkedik, fölvevendő a biztonságos távolságot... ami azonban még közvetlen lőtávolon belül van.
- Üvölts! - még közvetlenül a mozdulat előtt mordul halkan, de a társa számára jól hallhatóan, s ha minden igaz, ő tudni fogja, mit jelent ez: az Otokifuku azonnali használatát. Ha sikerül akár csak pár percre, pár másodpercre megvonni ellenfelüktől a Shunpo képességét, úgy jelen állapotában minden további nélkül képes végezni vele, ebben egészen biztos. A Lanza Roja megsebezte: s ő ennél jóval komolyabb dolgokat is mutathat. Ha pedig másra nem lesz jó a manőver, legalább arra rákényszeríthetik, hogy megmutassa a valódi erejét. Kiindulópontnak éppenséggel az is megtenné...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Kedd Júl. 09, 2013 1:53 am

A homlokomon pihenő kéz egyértelműen jelzi, hogy még nem jött el az időm. Nem is olyan rég, még minden porcikám remegett volna a harc ígéretének izgalmától, de most szinte mozdulatlanul várok a soromra. A kialakulóban lévő, kedélyes beszélgetésre, pedig csak az egyik szemöldökömet húzom fel. Mintha megfeledkeztek volna a pillanat komolyságáról. Pedig én, szívem szerint, hezitálás nélkül rontanék előre. Körmeimet kimeresztve, és teli torokból üvöltve fejezném ki a prédához való jogomat, majd éget szárnyú pilleként hullanék el, ha a tényeket is figyelembe veszem. Annyi azért kiderült számomra is beszélgetésből, hogy Hernando, és a fekete kimonós alak ismerik egymást, s előző találkozásukkor a kimonós javára alakultak az esélyek. Ha más nem is ez mindenképp óvatosságra intett. Nem kell túl sok intellektus ahhoz, hogy kisakkozzam, ha Hernandot legyőzte, egyedül valószínűleg nekem se lenne esélyem ellene. Persze a sors kegyes úr, s hamarosan ízelítőt is kapok abból mennyivel hatalmasabb az ellenfelünk. A szőr is feláll a hátamon mikor az a beteg reiatsu realizálódik a kardja körül. Lidércként ugyan nem a legkifinomultabbak az érzékeim, de a szaga valahogy pont olyan mint egy régóta agonizáló prédáé.
Már készültem volna lélekben a közelharcra, mikor halk suttogás csapta meg a fülemet. Már sokszor hallottam ezeket a szavakat, így nem esett nehezemre kitalálni mi következhet. Lábaimat magam alá húzva, és ugrásra készen vártam, mikor jön el az én időm. S nem is kellett sokat várnom. A fénysarlók hamar felvillantak, s ekkor mi is mozgásba lendültünk.
- Üvölts! - mormogta az orra alatt Hernando, mielőtt elrugaszkodott volna, s nekem nem kellett kétszer mondani. Mélyen magamba szívtam a levegőt, s felidéztem magamban az Otokifuku erejét, s egy szemhunyásnyi idővel később a remélhetőleg mozdulatlan célpontra eresztettem.
Már élt bennem egy elképzelés Hernando következő lépéséről, így nem akarván a tűzvonalba kerülni, inkább közelebb húzódok Hernandohoz. Ki tudja miket tartogat a tarsolyában az ellenfelünk, s a fő feladatom az, hogy a közeli jövő ellenfeleket likvidáljam, vagy lefoglaljam. Ezt pedig nyilván közelről végezhetem hatékonyan, így ha hirtelen akármilyen trükkel Hernando mellet teremne ellenfelünk, megpróbálhatom blokkolni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Shinrou
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Hozzászólások száma : 126
Registration date : 2012. Apr. 16.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Juunibantai, fukutaichou
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
28700/30000  (28700/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Pént. Júl. 12, 2013 6:13 am

 Igen gyorsan meg kell győződnöm arról, hogy két ellenfelem, korán sem olyan ostoba csőcselék, ahogyan azt elsőre gondoltam. Bár, való igaz, hogy az én köreimhez fel sem érnek, így ténylegesen a csőcselékhez tartoznak. De véletlenül sem olyan idióták, mint azt gondoltam. vagyis... ami azt illeti elég idióták. Elég őrültek ahhoz, hogy kikezdjenek a 12. osztag hadnagyával. Móresre kell tanítanom őket, hogy felfogják egyszer és mindenkorra, hogy egy shinigamival nem jó dolog kekeckedni. Megadtam nekik a lehetőséget, hogy elmeneküljenek és megmentsék a lelküket. Amikor azonban csuklóim és bokáim körül megjelenik valami gyenge mágiautánzat, akkor végleg eldöntöm magamban, hogy nem adhatok nekik újabb esélyt. Először is a puszta tény, hogy ilyen gyenge varázslattal próbálkoznak sértő a számomra. pillanatok alatt sikerül felmérni, hogy olyan gyengék hozzám képest, hogy elég kicsit komolyabban a feladatra koncentrálnom és már meg is törtem ezeket a gyenge béklyókat. Most komolyan ez a nagy kettős legjobb támadása? Rövid időn belül, aztán a lidérc is üvölt. Bah, micsoda gyenge próbálkozás. Igazán jó kombinációja lenne a párosnak ez a támadás, egy percre ugyanis már-már kétségbeestem. De mi ez a habozás? Amikor a tigris utánzat rám üvöltött, azt hittem, hogy támad is. Helyette azonban tétováznak, ami igen komoly hiba volt tőlük. Látszik, hogy nem jártak Akadémiára úgy, mint én. Elég megemelnem a reiatsumat és ez a jól megszőtt, gondosan kitervelt átok kettős már szerte is foszlott. Szegénykék, milyen csalódottak lehetnek. Azt hitték, hogy képesek elkapni engem. Azt hitték, hogy képesek sebet ejteni rajtam. Hitüket, azonban abban a pillanatban döntöm romba, amikor támadásra indulnának. Abban a pillanatban, amikor elbízzák magukat, hogy kezeim és lábaim oly gyengék és erőtlenek, hogy elég kinyúlniuk felém s utolérhetnek halálos akaratukkal .. kártyavárként omlik össze kezeimen és a lábaimon. a sápadt hold színű bilincs, és megannyi szikraként patakzik le rólam a tigris üvöltése nyomán keletkezett bénult bódulat. Nem kell kérdőn tekinteniük, hogy mi történt. Kezemben ott ragyog, erőtől fénylően Kohrihime. Körülöttem, a levegő páracseppjei, aláhullanak a földre, de már jégcseppként koppannak a talajon. Ahogy emelkedik a reiatsum, érthetően hagyják el számat a mágikus szavak. Az a mondat, amely jeges fájdalomként fog örök időre ellenfeleim agyába égni.
- Tsukasadore Kohrihime!! ( Uralkodj Jéghercegnő )
Zanpakutoum pengéje lassan azúrkékké válik s kristálynak tűnik a penge. A penge, amely hirtelen halálos táncot fog járni kezemben. A penge, amely elhozza, eme két lidérc fattyú számára, a fagyos poklot.
- Lassúak voltatok! Seikyomai!
Ezek után cseppet sem késlekedem, shunpom segítségével, halálos rohamra indulok az arrancar ellen. Bár, az erejükből nem tudom meghatározni, hogy mennyire lehetnek gyorsak, de ha csakugyan ilyen gyengék, akkor ezt a támadást még csak nem is látják. Jelenlegi ismereteim szerint, ha az arrancarok feloldják ressurectionjukat, felépülnek sérüléseikből. De pont ez a célom, használja ki mielőbb, eme tulajdonságát, hogy a későbbiekben már egyszerűbb legyen a dolgom ellenük. Amíg vergődik, addig úgy se kell foglalkoznom vele, koncentrálhatok a cicusra. Első támadásom az arrancar gyomrát célozza, alakomat azonban csak egyetlen pillanatra láthatja felvillanni, azonban legközelebb, már a jobbján tűnök fel egy újabb döfés erejére, hogy a máját szúrjam át. Mielőtt azonban a lidérc, vagy akár az arrancar reagálhatna erre, a tánc végső mozdulata következik. A volt kísérleti alanyom tüdeje a végső cél. Eme három, egyszerű mozdulat kombinációjának a neve: Haláltánc. Ha támadásom sikerrel járt, úgy az arrancart már csak a Ressurectionja mentheti meg. Lidérc pajtása, miképpen maga az arrancar, se láthatott a támadás sorozatból, szinte semmit. Remélhetőleg ez elvette a kedvüket a habozástól és a cicát végre harcra lehet sarkalni. Szomorú lennék, ha ennyi elég lenne nekik, hogy inukba szálljon a bátorságuk és lelépjenek. A Haláltánc eljárása után, a két lidérc mögött állok meg, talán még láthatom, ahogyan a lidérc kérdőn pillant az összeeső arrancarra. Talán voltam olyan gyors, hogy az arrancar fel se fogta, hogy mi történhetett vele. Elég, ha én tudom.
- Támadj korcs! A barátod egy darabig nyűglődik, addig mutasd meg mire vagy képes!
Utasítom a lidércet, miközben kardomat támadásra készen tartom és sajgó balommal közelebb intem a feltehetően felpaprikázott lidércet. Nem érdekel az arrancar vonaglása és agonizálása. Bár megrövidíthetném egy újabb támadással szegény szenvedését, én mégis csak szeretem a kihívást és vagyok olyan nemes szándékú, hogy engedem a lidérceket tovább erőlködni. Adok nekik egy újabb esélyt arra, hogy olyan támadást produkáljanak, amely végre megizzaszt. Nem, nem vagyok öngyilkos hajlamú, egyszerűen csak kísérletező kedvemben vagyok. Kíváncsi vagyok, hogy az életveszélyes szituáció, mennyire gyorsítja fel a lidércek tanulási képességeit.       

______________

The Knowledge is power, Hide it well! - A tudás hatalom, jól rejtsd el!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Hétf. Júl. 22, 2013 2:22 am

*A manőver sikeresnek tűnik, a bilincsek  elfoglalják a helyüket, Leon üvöltése a halálistenre zúdul, ő pedig nem ad neki időt, hogy valóban reagáljon. Talán csak másodpercekig tartják vissza a megkötések, de az neki éppen megteszi, csak meg kell lendítenie az ecsetet, nem több egy pillanatnál.*
~ Bara Bombardeo.
*A követhetetlen sebességgel előzúduló Baráknak még csak különösebben hosszú távot sem kell megtenniük, hogy a Kamiokára zúduljanak, a Shikaiát talán még lesz ideje előszólítani, de másra egészen biztosan nem. Márpedig, bár a Bara önmagában nem egy veszélyes fegyver, tucatnyi lövedék koncentrált becsapódása igenis az. És ezt az alatt a minimális időtartam alatt is képes demonstrálni, amíg a bilincsek és az üvöltés bénító hatása meg nem szűnik...
Ha minden úgy megy, ahogy tervezte, az események folyása legalábbis gondolkodóba ejtheti a halálistent a továbbiakat illetően, és talán valami nekik jobban tetsző sül ki a helyzetből. Ha azonban nem, ha valahogy mégiscsak sikerül a támadást elkerülnie, előhívnia a fegyvere második alakját, rájuk rivallnia és támadnia, akkor már gondban lesz a festő és hű Sancho Panzája. A Haláltáncot ugyanis valóban képtelen hárítani akár Sonidóval, akár Hierróval, így ezesetben belső szervei egy részét elintézettnek tekintheti. Nem mintha a máj vagy akár a gyomor folytonossági hiánya zavarná már rövid távon, a hadnagy korábban megtapasztalhatta, hogy nem vattacukorból sodorták őt, a tüdeje azonban még neki is kényes pont, legyen bár százszor is láncdohányos. Így ha Shinrou eljut odáig, hogy ezt a támadást bevigye, meglehet az öröme látni a festőt lehullani a levegőből, és négykézlábra zuhanni a raktár poros betonpadlóján. Orrából-szájából utat tör a vér a mámorító szabadság felé, igazán kellemetlen helyzet... Átokverte japánkard-mániások. Ezt már valóban nem oldja meg más, mint a Resurreción. Még szerencséje, hogy egy pillanatra sem eresztette el Brochát.
A parancsot valahogy el tudja hörögni magában, a Zanpakutóból a földet támasztó jobbja alatt pedig áramlani kezd fölfelé a karján a viszkózusnak tetsző energia. Végül teljesen beborítja, a bizarr színű Reiastuval borított alak pedig, úgy tűnik, föláll. Mire lefoszlik róla a burok, egy karcolás sincs rajta, alakja pedig immár neki is a valódi természetét tükrözi.*
- Itt volt elég... - *tekintete dühösen szikrázik.* - Tercer Ojo: Maldición de la falta de convicción!
*A Szem ezúttal a homloka szabad felén, függőlegesen nyílik fel, és azonnal szertehinti lidércfényként ragyogó méregcsillagait a terem egészében, betöltve a teljes légteret. A halálistennek azonban nem sok alkalma lesz, hogy gyönyörködjön bennük.*
- Color!
*És a zöld fény kihúny. A csillagok látszólag egyik pillanatról a másikra eltűnnek. Természetesen valóban csak látszólag, igazából ott vannak továbbra is, az arrancar képessége azonban átlátszóvá, gyakorlatilag láthatatlanná tette őket. És mivel eddig is a látás volt az egyetlen és valóban az egyetlen mód, amivel rajta kívül bárki más is érzékelhette őket, már persze a tapintáson kívül, ami nem különösebben szerencsés opció... Ha Rivera eljut eddig, újra biztonságban érezheti magát végre. Kamioka hadnagy, a mexikói sok szerencsét kíván önnek az élesben végzett aknakeresőzéshez, ahol az egyetlen mód az interakcióra a robbanás.*

//No. 1:Legalább minimális mértékben lássak feltételes módot, könyörgöm... T.T Nem akkora baj, csak legközelebb azért mégis.
No. 2: és a Resu aktiválásakor megszólal: http://www.youtube.com/watch?v=sYQzQAmX1Xo//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szayel Aporro Granz
Admin
Admin
avatar

Virgo Snake
Hozzászólások száma : 712
Age : 27
Registration date : 2010. Aug. 04.
Hírnév : 45

TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   Szomb. Szept. 28, 2013 12:52 am

A KT-t lezárom, jutalmatok 1000 ryou.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!   

Vissza az elejére Go down
 

Kamioka Shinrou vs. Hernando és Leon avagy a kölcsön boncolás vissza jár!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-