HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Escorpion vs Rivera

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Escorpion vs Rivera   Hétf. Május 06, 2013 6:29 am

*A város, amelyre percekkel ezelőtt még a magasból tekintett le, most jótékonyan körülöleli, mintha ő is csak egy lenne az itteni áratatlanok közül. Tévedés nem is lehetne nagyobb, természetesen. Az emberi lények az elmúlt napokban a zsákmányállat áldatlan szerepébe kényszerültek a környéken, vadászuk örök éhségét lekükkel csillapítva. Ő azonban azért jött, hogy a csúcsragadozót játszva elhárítsa a veszélyt a jobb sorsra érdemes prédák feje fölül.
A sikátorok sötétsége rejtő árnyakkal vonja be higgadtan ballagó alakját. Alkonyodik. Nem akarta nappal megkockáztatni az összecsapást, félve a járulékos áldozatoktól, noha tudta, a Hollow, akit üldöz, éjjel jár vadászni, s így valószínűleg nem üthet rajta legszebb álmában. No de annyi baj legyen... Győzi így is. Mióta Las Nocheshez tartozik, az önbizalma határozottan megnőtt. Ezúttal állnak mögötte, nem is kevesen és nem is gyönge lények... A hármas számú Espada, és minden erő, ami őhozzá tartozik. Több, mint amit sokan elmondhatnak.
Leguggol, s mutatóujját a földre téve aktiválja az Indice Radart. Az észlelés mindig is kimondottan erőssége volt, ezúttal azonban valami probléma lehet vele. Valami nem stimmel a jelekkel, zavarosabbak a szokottnál. Érdekes vadászat lesz ez a mai éjjeli, egyáltalán nem könnyű, no de mikor volt utoljára, ogy egy kis kényelmetlenség elijesztette volna önként vállalt kötelessége teljesítésétől? Lényeg, hogy az irány nagyjából megvan. A biztonság kedvéért ismét kitapintja zakója zsebében Broncha Sortilegát - egyenruhát a világért sem öltött volna, akárhova is áll be katonának -, és feljebb ugrik, bizonyos fokig kockáztatva, hogy túl korán is felfedi magát kiszemelt prédája előtt. Az alacsony, labirintusszerű rengeteget alkotó házak egyikének tetjén landol, és lusta léptekkel, időnként egy-egy szükséges ugrást közbeiktatva indul meg nagyjából arra, amerre a célját érzi. A nap éppen most nyugszik le, legnagyobb szerencséjére a háta mögött. Meg , természetesen, szakértelmére is, hisz nem kizárólag a véletlen teszi, hogy éppen nyugati irányból igyekszik megközelíti az idegen Hollowt. Vadászott ő eleget, hogy megtanulja, minden apróság számíthat. Tulajdonképpen szinte már unja az egészet. Nem is érti igazán, miért csinálja még mindig, most is, hogy megvan a helye. Ennyire erős lenne a kötelességtudata? Nagyon úgy tűnik. Akármilyen nyálasan hangzik is: az emberekért mindent...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Hétf. Május 06, 2013 8:15 am

Szinte, varázsütésre pattannak fel a szemeim, ahogy a sötétség, lassan felkúszik, a raktárépület legmagasabb ablakáig. Lassú, nyugodt mozdulatokkal kezdek bele, az ébredés utáni kis rituálémba. Hatalmas ásítás, majd kinyújtóztatom minden tagomat, ahogy egy nagymacskához illik. Karmaim mélyen belemarnak az elnyűtt épület padlózatába, újabb sebeket tépve a régiek mellé. A babonás hajléktalanok mindig rettegve tekintenek végig ezeken, s szinte rögtön veszik is a sátorfájukat.
Orromat a magasba emelve kezdek el válogatni az illatok közül. Sok íncsiklandó falat rohangál még, a város utcáin, áldásos tevékenységem ellenére. Egy csodálatos svédasztal, ami csak arra áhítozik, hogy felfalják. Azonban az éjszakai szélbe most egy új illat is vegyül. Egy vészterhes illat, amit nem igazán tudok hova tenni. A saját fajtámnak hasonló szaga van, de mégsem teljesen ilyen. Az ismeretlentől mindig felállt a szőr a hátamon. A lényem mélyén élő ember emlékezett, hogy ami ismeretlen az általában veszélyes is. Az állatias énemet viszont ez kevéssé zavarta. Minél veszélyesebb valami, annál édesebb a húsa.
Magabiztos, puha macskaléptekkel indultam neki az éjszakának. Első állomásom, az épület teteje, ahonnan remekül belátni a környéket. Nem véletlenül választottam ezt oroszlánbarlangomnak. Bár a lemenő nap sugarai hunyorgásra kényszerítenek, így is sikerül kiszúrnom, a magabiztos léptekkel közeledő idegent. Csak remélhetem, hogy az épület cserepei közül kikandikáló fejemet nem vette észre, vagy legalábbis gyorsabban találtam meg én őt. Amint megjegyeztem a pontos irányt, behúzódom a rossz állapotú tetőzet alá, majd egyetlen ugrással rendezem le a lépcsőzés nyűgét, puhán érkezve a földszintre. A tetők nyílt közegében nem sok esélyem lenne, észrevétlenül megközelítsem, már ha eddig nem tette volna, így a sikátorok közt indulok meg az irányába. Ha sikerül elég közel érjek hozzá, anélkül hogy felfedezne, alkalmazom a "Megtévesztő Árny" képességemet. Ha ez sikerül, akkor megpróbálok közé, és a nap közé kerülni, és onnan felfedve az alakom megpróbálok rávetődni, és a súlyommal leteperni. Ha nem tudja megtéveszteni a képességem, vagy csak simán észrevesz sem habozok támadni. Még talán röpke percekig viselhetem az oroszlánalakom, de a második esetben a támadásom előtt egy oroszlánüvöltés keretében alkalmazom az Enderezamiento-t, s ha szerencsém van a rázúduló nagy mennyiségű sűrű lélekrészecskének köszönhetően így is okozhatok némi meglepetést neki.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Kedd Május 07, 2013 12:30 am

*Elégedett, lusta mosoly kúszik az arrancar ajkaira, ahogy a jelek mintegy varázsütésre tisztábbá válnak. Vélhetően felébredt és mozgásba lendült a drága... A mozgó célpontokat mindig könnyebb bemérni. A tető rései közt is mintha elkapna valami mozgást, noha éppen csak a legutolsó pillanatban téved a tekintete a megfelelő foltra. Ami a továbbiakat illeti, igyekszik folyamatosan nyomon követni reménybeli prédáját, noha ez nehezebbnek bizonyul, mintsem gondolná. A lélekenergia, amit követni igyekszik, mintha emberi tulajdonságokkal bírna, de csupán pillanatokig vagy éppen csak részben, alaposan megnehezítve a dolgát. Ami a mértéket illeti, azzal az Indice Radar legutóbbi használata óta körülbelül tisztában van, így nem igazán tart a találkozástól. Mégis... Különös.
Mikor - érzetei szerint - a Hollow közé és a nap közé igyekszik kerülni, újfent csendesen elmosolyodik magában. Legyen neki gyereknap... Folytatja kellemes alkonyati sétáját, mintha mi sem történt volna. A nappal szemben küzdeni egy dolog, de többet érhet, ha ily módon mégis meglepetést okozhat a lidércnek. Sőt, ahogy ezeknek a lényeknek az általános méreteit ismeri, akár még árnyékban is fogadhatja az első rohamot...
Nem mulaszt el egy pillanatra sem hátra-hátra sandítani, így a tekintetétbe azonnal felismerés villan, mikor az alkonyati fény valami természetellenes törésből kifolyólag különös alakba rendeződik mögötte. Nagy tudora a vizuális illúzióknak, kiszúrja az ehhez hasonló hibákat. Szóval akkor...
Kezdődjék a csata.
Nemhogy a Zanpakutoját nem rántja elő, még csak szembe sem fordul az ellenfelével, hogy tisztességesen fogadja a támadást. Ellenben a vetődéssel egy pillanatban előremozdul, igénybe véve a Sonidót egy éppen csak akkora távon, amekkorát elégnek ítél, hogy megússza ép bőrrel, s egy gyors negyedfordulatot téve egyik mutatóujját a rohamozó Hollownak szegezi, végletekig higgadt, csöndes hangon hívva életre a Lanza Roját.
Ekkor éri el az Enderezamiento hatása.
A robbanásszerű növekedés, amibe látszólag a lidérc lélekenergiája kezd, finoman szólva is meglepi, noha csak egy pillanatra is. Ez azonban tökéletesen elég arra, hogy egyébként halálpontos célzása csődöt mondjon, és az elröppenő vörös lándzsa, amit megidézett, ne vágódjon ellenfele tátott pofájú koponyájába, csírájában zárva le az összecsapást. Hogy tulajdonképpen hova talál, okoz-e sebet, mert hát mégiscsak rövidtávról beszélünk... Nos, kiderül az még, ő mindenesetre gyorsan igyekszik összekapni magát az elbaltázott manőver után. Egyenlőre nem lát át az álcán, azt azonban sejti, hogy itt valami nincs rendben. Tudomása szerint a Hollowknak egy alakja van és pont. Nincsenek hirtelen energianövekedések... De nem lehet elég óvatos. Legfeljebb megtartja majd a biztonságosnak ítélt távolságot.*

//Az úgy rendben van, hogy a következő reagodban átalakulsz? ^^//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Kedd Május 07, 2013 9:32 am

A nyál is összefutott a számban, ahogy egyre közelebb érek a prédához. A farkam össze-vissza csapkod az izgalomtól, s mikor már nem tudom visszafogni remegő izmaimat, átadom magam a vadászat örömének. Szinte már a számban érzem, a nyers hús mámorító ízét. Sosem sikerült még ilyen közel kerüljek anélkül, hogy az áldozatban legalább gyanút ne keltettem volna, de hát semmi látható jelét nem adja, még csak a legkisebb idegességnek sem. Ez magabiztossá tett, s ez a túlzott magabiztosság okozza, kis híján a vesztem. Sok furcsa dolgot tapasztaltam már, mióta a szörnyek táborát gyarapítom, de hasonlót még sohasem. Egyik pillanatban még előttem van, s szinte könyörög, hogy leharapjam a fejét, a következőben pedig, mintha csak én ugrottam volna mellé, már biztos távolban figyel.
Puhán érkezem meg oda, ahol az előbb még az öltönyös alak állt, s ösztönösen támadok tovább. Minden reményemet a képességembe vetem, hiszen egy ilyen hiba könnyen járhat végzetes következményekkel, s nem is számolom el magam nagyon egy ilyen kijelentéssel. A furcsa suttogó hangtól, borzongás fut végig a gerince mentén. S levegő vibrálni kezd a felemelt karja mellett. Pillanatok alatt egy lélekenergiától vibráló vörös lándzsával kell immár szemeznem, ami valljuk be nem igazán nyeri el a tetszésemet. Szerencsémre azonban pont akkor éri el a lélekenergia hullámom, mikor útjára engedné a furcsa fegyvert. Ilyen távolságból esélyem se lett volna félrevetnem magam, ha az utolsó pillanatban nem remeg meg a keze. S még így is belemar kicsit az oldalamba, mielőtt folytatja az útját, és becsapódik a szomszéd épület oldalába. Nem okoz komolyabb struktúrális kárt, engem azonban annál jobban felhergel, a hirtelen, égető fájdalom.
A nap utolsó sugarai nagyjából ekkor halnak el a láthatáron. S ekkor kezdem felölteni éjszakai alakomat. Torkomból, a hollowokra jellemző, velőtrázó üvöltés szakad fel, s karmaimmal a háztető anyagát kezdem szaggatni. Bordáim, s gerincem jól látható módon kezdenek átolvadni a bőrömön, s a bordákon már felfedezhetőek a rovarlábakra jellemző ízesülések is, majd lassan megszilárdulnak a bőröm felszínébe ágyazódva. Az oroszlánfarok sem marad ki az átalakulásból, a rajta leledző hús helyett már csak a csigolyák lengedeznek jobbra-balra, s a veszélytelen szinte barátságos bolyt helyét, egy csont skorpiófullánk veszi át, s mintha csak külön akarattal rendelkezne, már ingadozva keresi is a célpontot.
Nem telik bele sok idő, s már új alakomban pompázva nézek szembe ellenfelemmel. A helyi háztetők nem túl nagyok, de arra alkalmasak, hogy a nagymacskákra jellemző módon leszegett fejjel, minden rezdülését figyelve elkezdjek körözni körülötte. A súlypontomat mélyen tartom, hogy könnyen elrugaszkodhassak, ha olyannak ítélem a helyzetemet, a fullánkomról pedig, apró morranásokkal próbálom, inkább a fejemre terelni a figyelmet. Az első balsikeres támadás óvatosabbá tett, most nem próbálok ajtóstul rontani a házba. Lehetőleg féloldalról indítok, kisebb támadásokat, a lábai ellen a karmaimmal. Ezekkel elsősorban a mozgását szeretném megismerni, de ha valamelyikkel mégiscsak sikerül kicsit kibillentsem az egyensúlyából, akkor rögtön megpróbálom megszúrnia fullánkommal.
Ha viszont tartja a távolságot, és nem tudom ilyen módon provokálni, akkor megpróbálom szűkebb helyek felé csalni. A tetők rengetegében túl sok a hely, és elég nehézkes lenne közelharcra bírjam, a sikátorok között azonban nekem kedvez, a helyismeret. Így bevetem magam a lenti sötétségbe, és itt-ott felbukkanva próbálom magam után csalni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Kedd Május 07, 2013 11:04 pm

*Ennyit a meglepetés erejéről. A támadása hiába üt sebet ellenfele oldalán, jószerével le sem lassítja, csupán feldühíti, akár valamiféle vadállatot. Nagyon kevés... Ahhoz képest, hogy úgy tervezte, ezzel vége is, mehet vissza piálni és legújabb művén dolgozgatni Las Nochesbe. Ráadásul így vélhetően további támadásoktól is tartania kell, nem habozik hát adott esetben élni a Sonido nyújtotta megnövelt sebességgel, hogy biztos távolban maradjon a Hollow karmaitól és fogaitól. Még szembe is fordul vele, mint aki beletörődött, hogy itt valódi harc lesz. Bár így kénytelen az éppen a horizont mögé bukó nap utolsó felvillanásával is szembekerülni...
Ami ezután következik, azon finoman szólva megrökönyödik.
Egy szomszédos tetőről, döbbent csendben figyeli az átalakulást, közben, már csak a bizonyosság kedvéért is, gyorsul leguggol egy Indice Radar-vizsgálathoz. Szóval átváltozik... Na ez az, amiről ha megölnék se tudná, hova tegye. Az ereje mindenesetre szinten marad, nem nő meg... Csupán a sejtés fogalmazódik meg benne, hogy ennek lehet valami köze a naplementéhez - azért járt éjszaka vadászni! -, többre időt sem ad neki az oroszlánból lett mantikór. Na nem mintha ezúttal fejjel rohanna a lándzsának, nem. Szépen, puhatolódzva karmolgat. De adott - mondjuk, igen szerencsétlen - esetben ezzel éppúgy letéphetné egy lábát, mintha teljes lendülettel próbálkozna, így az arrancar, ellenfeléhez hasonlóan az óvatosság által vezérelve s a különös, erőnövekedésszerű hatásra visszaemlékezve inkább igyekszik fenntartani a pár méteres távolságot.
A patthelyzetet végül a nagymacska oldja fel azzal, hogy váratlanul alámerül a szűk sikátorok és utcácskák sűrűjébe. Hát rendben, akkor így. A férfi ismételten megenged magának egy röpke mosolyt, s pár másodpercig csupán egyhelyben áll, tekintetével követve a helyenként csalogatóan előbukkanó fehéres alakot. Az ő fejében is hasonló ötletek gomolyognak, mint a Hollowéban: közelharc, hazai pálya... Úgy tűnik, a másik nagyon azt akarja, hogy utánaereszkedjen. Na persze... Mégis miért merészkedjen közel hozzá ő, a távharcos? Mindazonáltal az nem fog megártani, ha lőtávolon belülre kerül.
Csábítja a levegőbe emelkedés gondolata, de tart tőle, hogy a rájuk szakadt sötétben nem tudná szemmel tartani ellenfelét a távolból. Így végül tetőről tetőre ugorva indul meg arra, amerre éppen elkapja egy csontfehér, bizarr módon bordázott hát vagy egy görbe faroktüske felbukkanását. Ha minden igaz, hamarosan meglesz az eredménye: kisvártatva a lényt éppen rejtő utca egyik házán találja magát, s továbbra is szorosan nyomon követi, nagyjából sikeresen, hacsak a macskalény nem fekteti minden erejét az ő lerázásába. Aztán pedig... Hogyan is tovább? Valahogy föl kéne csalogatnia. Vagy innen lelőnie. Mert lemenni nem fog, az biztos...
Végül ad egy újabb esélyt a Lanza Rojának. Nem bonyolult módon, persze, annyit tesz, hogy átugrik az utca túloldalán álló házra, hogy a Hollow fölé kerüljön, és a levegőből, nagyjából függőlegesen igyekszik keresztüllőni. Ha nem jön be, újra próbálkozik, ha a másik menekülne, halad vele, és menet közben lövöldöz rá. Neki így is megfelel... A lándzsák előteremtése nem igényel különösebb erőbefektetést tőle, lévén szó egy közönséges lidérccel való összecsapásról. Még Hierrója sincs, ami megvédje. Na de az áldozatainak talán volt?*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Pént. Május 10, 2013 11:04 pm

Eleinte úgy tűnik nem indul utánam a betonrengetegben, s próbálkozásom hiábavalónak bizonyul. Csak figyel a magasból, mintha csak azon töprengene, vajon megéri-e utánam erednie. Végül azonban, csak a nyomomba ered, és megkezdődik a macska-egérjáték, amiben természetellenes módon én játszom a rágcsáló áldatlan szerepét.
Árnyként suhanok az ismerős utcák rengetegében, itt-ott kisebb felfordulást hagyva magam után, nehogy üldözőm nyomomat veszítse. Az utcán, épp a boltjaikat záró emberek, persze ennek jóval kevésbé örülnek, hiszen az ő bódéik alakulnak át, karmom nyomán, útjelzőkké. Nagy bánatomra azonban, hajszálnyival sem kerülök közelebb ellenfelem zamatos húsához, lévén a legkisebb hajlandóságot sem mutatja a sikátor betonjának megközelítésére. Az oldalalom tompán lüktető fájdalom, pedig arra ösztökél, hogy minél hamarabb tegyek pontot a harc végére.
Ellenfelem azonban hamarabb unja meg a szélmalomharcot. Kellemetlen borzongás fut végig a hátamon, s a következő pillanatban ismét betölti a látóteremet egy vörösen izzó energialándzsa. Emberként kivert volna a víz, s talán dermettségem okozza a vesztem, de szerencsémre, állatias énem már jóval nagyobb hatalommal rendelkezik felettem, így szemvillantás alatt vetem magam oldalra, egyenesen bele az ott felállított szakés bódéba, a lándzsa pedig hatalmas robbanás keretében a földbe csapódik. Kitágult pupillákkal, és lihegve pihenek meg egy másodpercre a bódé romjai közt, a felszálló törmelékfelleg oltalma alatt. Két pillanat múlva érzem csak meg döntésem böjtjét, mikor a nyílt sebemet elárasztja a száké, a fejemet meg az égető fájdalom. Helyből ugrom vagy négy métert, egy nem túl mélyre sikeredett üvöltés keretében, s az utca végén érek földet, ahol persze folytatom a rohanást, a hátamban érezve az újabb vibráló, haláldárdák áradatát, ugyanis legnagyobb döbbenetemre szinte esőként kezdenek hullani az égből.
Még átugrom két bódét, és befordulok néhány sarkon, mielőtt előttem is becsapódna egy dárda. Négy lábbal fékezek a kráter előtt, de így is belecsúszom a következő törmelékfelhőbe, s az újabb lándzsát így már esélyem sincsen elkerülni. A vadászat örömét már így is lassan kezdte átvenni a mindent elárasztó düh érzete, s ebben a helyzetben is sarokba szorult nagyragadozóként viselkedem. Karmaimmal támadom meg a vörös lándzsát, akárha ellenfelem próbálnám cafatokra tépni. Forró vasként égeti a talpaimat, de már ez sem érdekel, úgysem harcolhatok sokáig azzal a sebbel az oldalamon. Egyetlen előnyöm, hogy a lándzsa mögött összezárult ködfelhőnek köszönhetően, akár halottnak is hihet ellenfelem, s ezt kihasználva lendülök támadásba. Az egymáshoz közel lévő házak falait használom ugródeszkának, és így próbálom lerohanni ellenfelemet. A falakon lendülete véve egyenesen a tető azon pontját célzom meg, ahonnan a szagát érzem. Azonban tanultam már abból, hogy meglepetés helyzetben is milyen sebességre képes, így használom az Otokifuku, képességemet ha már a szeme előtt van a cél. Talán így már kevésbé lesz pattogós.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Szomb. Május 11, 2013 1:14 am

*A vadászat kifejezetten jól alakul, a mantikórból a szemei elött lesz stüszikalpagos gyilkosainak fegyverei elől menekülő mezei nyúl. A metafora némi derűt csal a szakállas arcra, mikor az eszébe ötlik. Akár írónak is mehetett volna...Bár a művészi képességeitől mindig is el volt szállva egy kissé. No de most kisebb gondja is nagyobb annál, hogy melyik múzsa kegyeit élvezi. Célba lő, és erre oda kéne figyelnie, ugyebár.
Közben, ha még mindig kevés lenne a vígjátéki elem, maga a Hollow is produkál egy húzást egy utcaszéli szakésstand közreműködésével. Ajjaj, ez fájhatott. De legalább nem sebfertőzésben fog elpusztulni. Hanem keresztüllőve, hát nem csodálatos? Tisza, gyors, és nem kell holmi üszkösödésekkel törődnie. Bár, igaz, az arrancar szándéka szerint egyébként sem lenne a másiknak ideje hasonló biológiai hóbortokra...
Az üldözés tehát folyik, és ő kezd zúgolódni a teljesítménye ellen. Gyalázat... Rég le kellett volna szednie, s ő még mindig a kéményeket kerülgeti. De a lény kétségtelenül gyorsan menekül, egyáltalán nem könnyű eltalálnia. Aztán végül sikerül elélőnie, s ezzel megtorpanásra késztetnie. Aztán a következő lándzsa... Talál.
Még ballag egy sort, csak hogy fokozatosan lassuljon le, majd kiállva a szélső cserepekre elégedett arccal veti tekintetét az alant gomolygó porfelhőre. Persze tudja, hogy a másik nem halott, ekkor a Pesquisa nem jelezné többé. De leaglábbis súlyos sérülést szenvedhetett, ha egyszer nem fut tovább...
Végül, mivel biztonságban érzi magát, elköveti azt a hibát, hogy felemeli a tekintetét. Na nem minta teljesen kikerülne a látóteréből a szürkésfehér felhő, de a többé-kevésbé még aktív Megtévesztő Árny és a mindent beborító éji sötétség kombinációjának köszönhetően későn látja meg a közelgő veszedelmet. Csak akkor tér észhez, mikor meghallja a falakon csikorgó karom hangját, s alig egy másodperccel később már szemben is találja magát a vetődő Leonnal.
Hiába kap a Zanpakutójához és fonja rá ujjait a zakója zsebéből előkandikáló, csontszínű nyélre, előrántania már nincs ideje. Az Otokifuku a vadászó oroszlán könyörtelenségével csap le rá. A koponyája, a csontjai őrjítő rezgésbe jönnek, és ő féltérdre rogy, miközben a látott képek egy pillanatra összemosódnak előtte. A Hollow elérte célját. Egy darabig képtelen lesz Sonidót alkalmazni, sőt, még a gyorsabb mozdulatokat illetően is...
Valahogy másképp kéne megoldania a pillanatot, ha túl akarja élni a támadást.
A Tela hófehér vászonfala egy pillanattal később már elfedi őket egymás elől. Tényleges védelemnek vajmi kevés, de jobbat most nem tud előrántani a tarsolyából. A puha anyag aztán előrelendül, azzal a céllal, hogy eltakarja a másik látóterét, és, ha lehetséges, beburkolja a fejét. És nem konstans mennyiségű szövetről van szó. Rivera folyamatosan teremti egy darabig, hogy minél jobban bebugyolálhassa ellenfelét. Szükség is van rá. Leon akadály nélkül letépheti magáról... Ha elbír a mennyiséggel.
Közben a mexikói esetlenül, a szokott kitérési sebességénél jóval lassabban hátra és oldalra vetődik. Az egyik kaszáló mancs ennek ellenére is eltalálja, és egy sarlóhosszú karom felhasítja a bal vállát. A meghökkentő erejű becsapódás hátraveti, tesz egy félfordulatot a levegőben, és frissen sérült oldalára zuhan, hogy aztán másodpercekig csillagokat lásson a beléhasító kíntól. Kell neki némi idő és néhány mély levegővétel, míg sikerül talpra vergődnie. De nem állhat le, a Hollow nemsokára rajta lehet, ha a vászonnal elbír...
Most aztán összevérezte a kedvenc zakóját. Még szét is hasadt. Megbocsájthatatlan bűn... Kellemetlen halála lesz a másiknak. Rivera annak ellenére is bőven bízik magában, hogy megsérült és Sonidóra még mindig nem érzi magát képesnek. De hát van még bőven trükk a repertoárjában... Történetesen olyan is, ami imádott ruhadarabját - és mellesleg sérült vállát - is helyrehozza. Ez azonban jogos dühét a legkevésbé sem csökkenti. Az ilyen tett bosszúért kiált! És ő, immár kivont ecsettel, készen is áll ennek végrehajtására.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Vas. Május 19, 2013 12:20 am

A dühtől tombolva vetettem magam áldozatom felé. Eddig megsebeznem se sikerült, rajtam viszont újra, és újra végigsöpörtek, a fájdalomhullámok. Ebbe a támadásban viszont már igazi tomboló fenevadként vetettem magam. Ez már rég nem a vadászat öröméről szólt, most az életemért küzdöttem. S ha van valami amiért egy hozzám hasonló fenevad küzdeni hajlandó, akkor az a léte. Kitátott pofával, és kimeresztett karmokkal, szelem át a köztünk lévő távolságot, hogy végre letaglózhassam a remélhetőleg megbénult Hernandót. Diadalittas üvöltésem messzire hangzik a város házai felett, de megint előre ittam a medve bőrére. Mielőtt agyaraimat a porhanyós húsba mélyeszthetném, valami vékony, fehér hártya feszül kettőnk közé. Persze első reakcióm, hogy őrülten kapálózni kezdek, de ha a karmaimmal akarnám leszaggatni, akkor csak magamat sérteném meg, így még a levegőben begörbítem a hátam, és a tehetetlenségemet kihasználva, élő ágyúgolyóként száguldok bele az egyre vastagodó szövetfalba. Magam sem tudom hány réteg halmozódik fel előttem, talán még azt a kritikus vastagságot is eléri, hogy átharapni se tudnám, de mivel nem is célom, így nem is igazán érdekel. Ha minden jól megy, a halommal együtt csapódok neki Hernanódnak, ha nem akkor az épület tetejét szakítom be a sólyommal, persze a kettő nem zárja ki egymást.
A neheze persze csak ezután jön. Talpra kecmeregni a lüktető oldalammal, és a sajgó bal mancsommal. Szerencsére a dühöm még ad elég erőt, hogy elnyomhassam a fájdalmakat, de láthatólag csökken a harci kedvem. Levakarom magamról az utolsó papírgalacsinokat, és megrázom a sörényem, hogy kicsit magamhoz térjek a zuhanás után. Lassan körbeforgatom a fejem a szobában, hogy lássam a helyzetet. Ha alapból nem sodortam magammal Hernandót, a lassú mozgásának köszönhetően azért valószínűleg eddigre alatta is berepedt a tetőzet, és ő is itt van. A szoba berendezése elég szegényes. A szoba közepén álló asztal már összezúzva hever a földön, a szaggatott papírhalom mellett. A fal mellett még egy zöld kanapé áll, egy két szőnyeg a földön, na meg az elmaradhatatlan tévé, ami immár véglegesen háromdimenziós lett, a belőle kiálló tetődarabok miatt. Valamint egy kellemes illat, amitől összefut a nyál a számban. Vér, de ezúttal végre nem az enyém. Úgy tűnik a precíz támadásaim helyett, az eszeveszett kapálódzásom vezetett némi sikerre.
Nem habozok sokáig, hisz az én időm egyre csak fogy. A bénítás nem sokáig hat, de ha most sikerül megszúrnom, talán még fordíthatok a csata állásán. A szűk szoba előnyömre van ebben a helyzetben. Skorpiófarkammal majd az egészet elérem a sarokból. Egy gyors mozdulattal ellenfelem felé lököm a kanapét, hogy kicsit lefoglaljam, ha esetleg már tudna mozogni, majd célzok és támadok a fullánkommal. A földre és a falakra nem pazarlok mérget, csak akkor kezdem pumpálni az értékes cseppeket ha húst érek. Persze ezek a támadások már nem halálpontosak. Ha van ideje azt is észreveheti, hogy fájlalom a bal mancsomat, mivel szúrásoknál nehezen terhelem rá a súlyomat. Csak abban bízhatok, hogy a szoba elég szűkös egy lábtalálathoz. Ellenfelem eddig nem jeleskedett a közelharcban, s mivel mindketten sérültek vagyunk, így kiegyensúlyozódna a harcunk.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Hétf. Május 20, 2013 5:30 am

*Végső soron rosszabbul is járhatott volna, mint ahogy kikerült ebből a helyzetből. A Hollow súlyos teste tőle méterekre zuhan a tetőre és tűnik el egy emelettel lejjebb, neki még arra is van ideje rövid repülése következtében, hogy talpra kecmeregjen, mielőtt alatta is eltűnne a szilárd talaj. Nem mintha ilyesmi őt érintené. Arrancar lévén ha akarna, éppúgy tudna teremteni magának egyfajta lélekenergia-platformot a talpa alatt, akár egy halálisten: magyarán teljes nyugalommal ácsoroghatna a levegőben is, ha akarna. Csak hát... Emlékei szerint ezzel még nem élt az összecsapás során. Ráér még később is lelőni ezt a poént...
Így hát zuhan.
Kényelmesen talpra érkezik a pár méter szabadesés után, a talpa körül kissé megrepedezik az immár erősen instabil padló. Leon már szintben van, de szemmel láthatóan még kábult annyira, hogy adjon némi időt a mexikóinak egy gyors helyzetfelmérésre. Ájnye... Csak nem egy nappali? Szomorú. Épp tönkretették valakinek a lakását... No de legalább nem kell tartania többé a környékn garázdálkodó szörnytől. Az is valami.
Csak rájuk ne nyisson... Kínos lenne, ha őt is védenie kéne.
A kellemetlen tény, hogy viszonylag szűk térbe kerültek, nem ingatja meg különösebben. Egyrészt bármikor távozhat felfelé is, még ha nem élhet is a Sonidójával - ami egyébként már nem sokáig lesz igaz -, másrészt eddig még igazán nem erőltette meg magát. Mindössze két alapvető képességét sütötte el, és azok sem voltak éppen a legveszedelmesebbek. Tela... Semmi így önmagában. Lanza Roja... Mintha egy kardforgató egyből a kegyelemdöféssel nyitná a csatát. Gyalázat lett volna a Hollowra nézve, ha egyszerűen csak úgy le tudja lőni.
Itt, a szűk szobában előhúzhat egy-két egyéb trükköt is. Mondjuk...*
- Tercer ojo... - *a suttogás alig hallatszik a porfelhővel teli, nyomasztó légtérben.* - ...la maldición de la falta de convicción.
*A méregzöld, rezzenetlen tekintetű szem, ami felnyílik a homloka közepén, rögtön tele is hinti a szobát tompa fényben izzó, gombostűfejnyi méregcsillagaival. Ha Leon közelebb akar kerülni hozzá, beléjük kell gázolnia - mellesleg a mozgás maga sem lesz egyszerű a számára, annyira kicsi térben oszlanak el -, akkor pedig szépen belé is olvadnak. Onnantól kezdve pedig vége az összecsapásnak. Nem csupán a látása vagy a hallása fog kihagyni: minden elképzelhető érzéke, a szaglástól és ízleléstől kezdve a tapintáson és egyensúlyérzéken át a test belsejében rejtőző kemoreceptorokig, melyek nélkül a szervezet hosszabb-rövidebb távon össze is omolna. Na igen, imádnivaló technika... Illúzió, amivel akár gyilkolni is lehet.
És ezek a kihagyások be fognak következni, ha a Hollow megpróbálja megközelíteni Riverát - amit ő kényelmesen be is vár a kanapéra felugorva -, méghozzá vélhetően mielőtt elérné. És ha ez így is történik, kezdődhet majd a második szakasz. Mert ne csak az érzékeit vegye már el, ott lesz még számára a mozgás lehetősége is... Jobb szeret ő ragaszkodni a tökéletes eredményhez.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Szer. Május 22, 2013 8:21 am

Magabiztosságom hamar párolgásnak indul, mikor szinte megfagy a levegő a számomra ismeretlen új képesség hatására. Szinte azonnal megmerevedek, s csak a gerincem mentén végigfutó izomrángás, meg a borzolódó bundám jelzi nemtetszésemet. Vicsorba torzult pofával figyelem, a horrorfilmbe illő jelenetet. Ha még ember lennék, valószínűleg rövid távon menekülőre fognám, és a kőfalak se állhatnák utamat. A szeme láttára nyílik fel a vonagló hús Hernando homloka közepén, de az előbuggyanó vér helyett, egy szem erekkel barázdált fehérjéjét tárja elém a lassan kettéváló bőr. Majd nemsokkal ezután, egy zöld írisz is megjelenik, s egy két pillanatig mintha vakon kutatna valami után, majd társait követve ez is rám fókuszál. Ettől persze kissé összerezzenek, hiszen ez lenne az alkalmas pillanat a támadásra. Persze megszokhattam volna már, hogy ellenfelem nem keveredik közelharcba. Ugyanis a szemében megcsillanó fény, szinte rögtön ezer darabra hasad, s apró méregzöld szikráival tölti meg a levegőt, amik lassan ellepik az egész szobát. Hernando pedig kényelembe helyezi magát, az odalökött kanapén, mintha csak jól végezte volna dolgát. Amivel persze csak tovább idegesít.
A farkam idegesen csapkod ide oda, miközben a lidércfénybe vont szobát pásztázom. Hiába szimatolom, a szaga nem sokat árul el. Megérinteni pedig nem merem őket. ~Pedig olyan szépen csillognak!~ Elkerekedett íriszekkel figyelem az apró kis csillagokat. Lassan a vicsor is leolvad a pofámról, ahogy teljesen az apróságokat kezdek koncentrálni. A farkam csapdosása is idegesről inkább izgatottra vált. Kissé toporogva, és bundát borzolva készülődök neki az ugrásnak, hogy elkapjak egyet, amikor kivágódik az ajtó. A bejárat egy középkorú, gondterhelt arcú férfit fed fel, egy csillogó puskával a kezében. Deresedő tincsei közül izzadságcseppek hullanak az arcába, és a remegő kezére. Látszik rajta, hogy halálra van rémülve. S tan a fürdőből ugrott ki a hangzavarra, mivel egyetlen hálóköntös takarja csak.Aprókat lépve araszol be a szobába, s a puskát előreszegezve keresi a holdfényes éjszakában a pusztítás okát. Ha lehet még jobban elfehéredik, mint előtte, mikor meglátja a tényleges károkat. Elsőre úgy tűnik nem lát minket, de mégis elég óvatos. Mintha ezért sejtene valamit. Én persze körbenyalom a bajuszomat az ízletes falat látványára. Az emberi lelkek nem a kedvenc étkem, de most azért jól jönne némi plusz energia.
Ahogy elhalad a kis lidércfények mellett, azok úgy kavarodnak fel mint, a por ami a tető nagyjából maradt. Ezek a kis komisz jószágok azonban, nem hullanak vissza mint szürkébb társaik, sőt mintha ragaszkodnának újdonsült megmozgatójukhoz, gyorsan annak lábszárára vetik magukat. Már ki is nyújtaná a mancsom, hogy reflexből a repkedő pamacsok után kapjak, de ami ezután következik némileg nagyobb óvatosságra int. A szerencsétlen ugyanis hirtelen megtorpan, majd idegesen dörzsölni kezdi a szemét. Még a fegyverét is elejti, úgy nekiesik szerencsétlen testrészének. Egy két mélyebb levegő után mintha, mintha megnyugodna.
-Biztosan csak a fáradság... - hallatszik a nem túl nyugodt tónus. -Hamar el kell múljon. Várjunk csak... Basszus! Nem hallom amit mondok!!! Segítség! - Egyre inkább belelovalja magát az őrjöngésbe, és egyre több csillagba fekszik bele, akik akkurátusan beférkőznek a bőre alá. Persze van még annyi a szobában, hogy nekem is jusson, de a fickó szenvedése elveszi a kedvem a velük való játéktól. Inkább nekinyomakodom a hátam mögött lévő falnak, és onnan nézek kissé bizonytalanul Hernandóra. Kíváncsi vagyok mit reagál erre a kis közjátékra. S közben felkészülök akár arra is, hogy kivessem magam a szobából, akár a mögöttem lévő falon át. Kezd marhára idegesíteni a fickó, de annyi azért már leesett, hogy közel sincs elég tapasztalatom, egy ilyen ellenfél ellen. Skorpiófarkam azért készenlétben tartom, de úgy hogy lehetőleg árnyékban legyen. Minél kevésbé feltűnne, hogy ha esetleg odasétálna a szenvedőhöz, akkor le tudjak csapni vele, remélhetőleg a nyakra, de mondjuk az egyik karja, vagy a lába is megtenné.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Pént. Május 24, 2013 11:19 pm

*Miután annak rendje-módja szerint átszabta a maga céljaira a küzdőteret, nincs más dolga, mint várakozni ellenfele következő lépésére, s közben kipihenni az összecsapás eddigi fáradalmait a karomnyomokkal tarkított kanapén, hát hátradől, és élvezi a műsort. Azt pedig éppenséggel nem sajnálja tőle mai áldozata. Na nézd a nagy macskát... A mexikói még el is mosolyodik magában, látva a Hollow reakcióit a tompa ragyogást árasztó méregcsillagokra. Egy élethalálharc közepén... Esküdni merne rá, hogy a másik éppen leállt játszani.
Hmmh... Erről valahogy Wolloh chibijei jutnak az eszébe. Valami ötlet kezd körvanalazódni a fejében. No de csak hogy könnyű dolga ne legyen, másodpercekkel később színre lép nagylelkű házigazdájuk.*
~ Egek...
*Csodálatos. Tanulság: még gondolatban se fesse a falra az ördögöt legközelebb. Szerencsétlen marha... Az arrancar inkább fáradtan, semmint részvéttel nézi végig az élő ember találkozását a technikájával. Még csak föl sem áll. Minek? Valódi kár úgysem esik a fickóban, ha ő nem akarja, fölösleges még kísértetjárással is próbára tennie egyébként is rongyos ideget. Legalább Leon nem vetette rá magát, ergo nem kellett közbeavatkoznia. Mázlijának hála, ennél intelligensebb lénnyel áll szemben... Igazából kíváncsi lenne, mennyire is az. Abból, amit eddig tapasztalt, állati elmére következtetne, de egy kiéhezett ragadozó ilyen helyzetben minden további nélkül rávetette volna magát a szernecsétlenre...
Lényegtelen, az ilyen eszmefuttatásokat meghagyja a Shinrou-féle koponyabúvároknak. Ennél fontosabb dolga is van.
Néhány gyors gondolati paranccsal megváltoztatja a méreg hatását, így a közéjük keveredett férfi minden érzéke visszatér a látását leszámítva. Ez talán elég ahhoz, hogy megóvja a megtébolyodástól - amire egy kicsit is emberi elme ijesztő módon hajlamos, ha teljesen elvágják az érzékelhető világtól -, majd halkat sóhajtva fordul ültében a falhoz húzódott Hollow felé. Ideje rátérni a tárgyra.*
- Bocsáss meg, de nem hagyhatlak szabadon... - *mormogja magában némi bűntudattal, mely mindig elfogja, ha egy Hollow elpusztítására készül. Végül is tudatában van, hogy ő nem megtisztítja a bűnös lelkeket, hanem megsemmisíti... De az ilyesmit meg kell tennie az emberek érdekében.
Még akkor is, ha ez egy... Adjuchas?
Talán félig-meddig önkéntelen módon, de a mutatóujja a Lanzához szükséges rámutatás helyett lágy félkörívet ír le, az elsuttogott parancsszó pedig a pusztító szándékú lándzsa helyett a hold sarlóját formázza meg a lélekenergiájából. Persze utólag akár be is magyarázhatná magának, hogy - ugyebár - ő rendszerint megbénítja az ellenfeleit, mielőtt végezne velük, már ha egyáltalán. De talán ezúttal valóban van valami hátsó szándéka a dologgal.
Az egész, amit a röpke gondolatmenetből Leon érzékelhet, az a mellső lábai előtt szerényen felcsillanó fehér energiaív. Rivera szándékai szerint nem ad neki időt a reagálásra, így a fénysarló a következő pillanatban már a Hollow legközelebbi két lába között feszül, egymáshoz bilincsleve őket. És ezt alig érzékelhető időközönként követi még három hasonló: a második a két hátsó lábra, majd a következő kettő kétoldalról. Ha minden igaz, és össze tudja hozni úgy, ahogy szeretné, a Hollow mintegy két másodpercen belül moccani sem fog tudni.
Na igen, ezt csak azután tervezte elsütni, hogy a másik beleesett a Tercer ojo felállította csapdába... De a derék háztulajdonosnak sikerült keresztbetennie neki, így jobb híján kénytelen a szükségmegoldást választani.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Szomb. Jún. 01, 2013 11:56 pm

Nem igazán tudtam mit kezdeni a helyzettel. Eddig még senki nem volt méltó ellenfelem. Arról nem is beszélve, hogy sarokba szorított volna. Talán ez okozta a túlzott magabiztosságomat a fickóval szemben, amiért most meg kell fizetnem.
Egyszer mindennek eljön az ideje. Fejet hajtani persze így sem fogok. Ez meglehetősen furcsa is lenne egy igazi vadállattól. Így amikor támadólag emeli karját, akkor én is elrugaszkodom a földtől. Újabb Lanzát sejtek a mozdulatban, így abban reménykedve cselekszem, hogy hamarabb belemélyeszthetem a fogaimat semhogy a lándzsa materializálódhat.
A sebességem talán meg is lenne, ha félúton nem tekeredne a lábamra valami fényesen csillogó szalag. Ennek köszönhetően tehetetlenül száguldom tovább a kanapé, s birtoklója felé. Tapasztalataim mint élő ágyúgolyó, egyre szélesebb palettát foglalnak magukba, de most legalább nem egy kőfal, hanem egy puha kanapé a célpont.
Mire tehetetlenül becsapódom, már úgy össze vagyok kötözve mint egy darab sonka. A lábaimat több oldalról is megbéklyózó, fényesen csillogó láncok, kellemetlen, húsba vágó élményekkel ajándékoznak meg. Görcsös rándulásaimra pedig, mintha csak erősebben szorítanának. Tapasztalatlanságomból adódóan, fogalma sincsen, hogy mivel állok szemben.
Mivel az oldalamon fekve, a nyakam rendelkezik még némi szabadsággal, így az agyaraimmal próbálok hozzáférni a lábaimhoz. Ha nincs más választásom le kell rágjam, az egyik mancsomat, hogy a többit kihúzhassam a fogságból. Azonban a macskák hajlékonysága is véges, így maximum a nyelvemmel tudom tisztogatni, az ominózus területet.
Amint elkezd kicsit csitulni bennem a pánik, veszem észre, hogy a fullánkom még szabadon lengedezik. Ugyan nem tudom magam álló helyzetbe küzdeni, ez azonban még így is lehet veszélyes fegyver. Hátra feszítem a füleimet, és szabadon hagyom a nyakam, az állatok közt bevett megadás jeleként. Az izmaimat is elernyesztem, hogy teljesen olyan hatást keltsek a földön fekve, mintha feladtam volna a harcot. Ha sikerül így közelebb csaljam az ellenfelemet, akkor megpróbálkozom még egy utolsó döféssel, az talán megzavarja majd annyira, hogy kiszabadulhassak. Ha viszont távolról akar végezni velem, hát lelke rajta. Egyszer mindenkiért eljön a vég, én sem vonhatom ki magam a tápláléklánc kegyetlen törvényei alól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Vas. Jún. 02, 2013 6:01 am

*A sarokba szorított ragadozó. Bűbájos.
A mexikói szinte lustán mosolyodik el, mikor a Hollow lendülete megtörik a levegőben. Nem fél attól, hogy a másik esetleg letarolja. Mivel képessége a Sonidóra mostanra lassanként visszaszivárgott, minden további nélkül kitérhet a "roham" elől, és természetesen még időben meg is teszi. Az utolsó előtti pillanatban tűnik el, hogy egy szempillantással később méterekkel a bezúzott tető szintej fölött, a levegőben ácsorogva tekintsen le a kaotikus színre.
Mostmár nem siet. Minek? Kihasználhatja az idejét, szemmel láthatólag nem kell tartania a lidérctől. Ha van egyáltalán valami, amitől félnie kéne, az a shinigamik esetleges felbukkanása. De ha egészen eddig nem repültek rá egy Adjuchasra... A lényeg, hogy nem szükséges kapkodnia, hát szokott kényelmességével, zsebre vágott kézzel még egyszer áttekinti a harci helyzetet. A széttört berendezésű szoba közepén fekvő Leon, a tőle biztonságos távolságban, a földön magzatpózban fekve sírdogáló házigazda... Végül az Arrancar a macskaszerű alakra szegezi a mutatóujját. Mintha habozna. Újra átfut a fején korábbi gondolatmenete, és mivel most az időt is megadja magának rá...
Végül csak eljut a döntésig is.
Az újra előhívott Claro ezúttal merőben biztonsági okokat szolgál. Neki is feltűnt az a skorpiófarok, hogyne tűnt volna fel... És noha a másik láthatóan feladta a küzdelmet, ő nem akar fölöslegesen kockáztatni. Úgyhogy az újabb energiasarló ezúttal a fullánkot bilincseli a vastag nyakhoz, vélhetően igencsak kényelmetlen testhelyzetbe kényszerítve a Hollowt, no de hát vélhetően van ennél nagyobb problémája is.*
- Csak aztán meg ne bánjam...
*A mormogás már valahonnan Leon törzse magasságából érkezik. Riverának első dolga, hogy bezárja a szemet a homlokán, s így megszüntesse a Tercer ojo hatását. Mikor ezzel megvan, a peches háztulajdonoshoz ballag. Mégsem akarja így itthagyni...*
- Memoria de morir.
*A hosszú ujjú kéz simító mozdulattal suhan el az ember arca előtt, mire annak vonásai kisimulnak, a körülmények ellenére is békét sugározva. Egy darabig biztosan. Mikor a szerencsétlen teljesen magához tér, igen kellemetlen helyzettel fogja fogadni a rideg valóság... De legalább az érzékei kiütése okozta sokkot semmisé teheti a mexikói. Az is valami.*
- Most jössz te...
*A károkkal nem tud mit kezdeni. Az egyetlen, amit tehet, hogy elszállítja innen Leont, ha már megölni nem akarja. Hogy hova... Kicsit őrült ötlet, de talán beválik. Házilidérc... Mindenesetre jól hangzik. Úgyis irigyelte azokat a chibiket Wollohtól. Miért ne lehetne neki is valami hobbiállata? Pláne ha esetleg még a harcban is hajlandó segíteni. Talán beszerezhet egy Silbidót Natalie-tól...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leon Escorpion
Hollow
Hollow
avatar

Male
Leo Goat
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Registration date : 2013. Apr. 25.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7300/15000  (7300/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Hétf. Jún. 03, 2013 8:59 am

A percek szinte órákká nyúlnak önkéntelen rabságomban. S szívem a torkomban dobog, a szám kiszárad, és izzadni is elkezdenék, ha tudnék. Légzésemet amennyire tudom kompenzáló, nehogy árulómmá váljék. Magam sem bízom igazán a sikerben, de egy ilyen elkeserítő helyzetben, abba kapaszkodom, amibe tudok. Ellenfelem mintha direkt növelni akarná szenvedéseimet, teljes lelki nyugalommal húzza az ítéletet. Csak fél szemmel láthatom, ahogy feltűnik a tető maradványi közt, s mint egy király aki frissen szerzett birtokait vizslatja, csak nézelődik. Ez a ráérősség több szempontból is idegtépő volt, de talán leginkább a büszkeségem maradványait marcangolta leginkább. Hiszen már annyi veszélyt sem jelentek rá nézve, hogy szemmel tartson. Egyszerű trófea vagyok csupán, aki már csak arra vár, hogy kijelöljék számára a helyet, hol mementója lehet a győztes vadászatnak.
Feszültségemet végül az újabb béklyó oldja fel. Csak ekkor veszem észre, hogy már a légzésemet is vissza fojtottam, s szinte már emberi módon sóhajtok fel. Az idő hirtelen visszaáll eredeti tempójába, amiből persze sosem zökkent ki. Kellemes nyugalom áradt szét a testemben. Most már végleg tehetetlen vagyok, nincs miért izguljak. A nyugalmas halál, már csak egy karnyújtásnyira lehet. Meg sem fordul a fejemben, hogy esetleg nem akar kivégezni. Eddig csak a könyörtelenséget ismertem, ahogy a prédáim is. Nem kértünk és nem is kaptunk kegyelmet, semmiféle cél érdekében. S akkor úgy gondoltam, hogy ez így helyes.
Miközben lassan megbékélek a halálommal, Hernandó a halandóval foglalatoskodik. Oda sem figyelek, nyilván felfalja, vagy ki tudja mit tesz vele. Sokkal jobban lenyűgöz a bennem lezajlott változás. A halálfélelem előcsalogatta a forrongó, állati érzelemtengerből, az emberi gondolkodás apró szikráit. Eleinte szinte egyszerű fenevadként támadtam, ahogy mindig is. A harc közben azonban egészen új formáit ismertem meg a küzdelemnek, a végén pedig képes voltam legyőzni az őrjöngést is, amit a béklyók okoztak. Milyen irónikus, hogy még ez sem volt elég. Rengeteget kéne még fejlődjek, egy ilyen kaliberű ellenfél ellen.
~Egyáltalán, ki vagy micsoda? Annyi kérdésem lenne ha tudnék beszélni...~
Ernyedten várom a véget, amikor elindul végre felém. A mozgás azonban a legkisebb fenyegetést sem rejti. Szemeben érdeklődés csillan, már nekem se jutna eszembe megtámadni. Ennyire én sem vagyok őrült.
~Vajon mit akarhat?~
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hernando Rivera
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Sagittarius Pig
Hozzászólások száma : 73
Age : 21
Registration date : 2013. Apr. 07.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: festőművész
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
5800/15000  (5800/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Kedd Jún. 04, 2013 8:56 am

*Kíváncsi lenne, mennyi emberi maradt ebben a lidércben. Ha megtartja, komolyan el kéne gondolkodnia ezen. Végül is, ha azt akarja, hogy valódi társa legyen, kellemetlen lenne attól rettegnie, hogy mikor póbálja leharapni a fejét. Valahogy be kéne idomítania.
Mindenesetre az a sóhaj érdekesen hangzott.*
- Kíváncsi lennék, tudsz-e beszélni...
*A félhangos mormogás is tökéletesen eljuthat a másik füléig, mivel immár vele szemben, alig karnyújtásnyira a fejétől ácsorog a mexikói kényelmesen zsebrevágott kézzel, félig-meddig gondolataiba merülve. Kissé meglepve látta a lidérc szemében csillanó kíváncsiságot. Jó jel, sokkal jobb, mint a gyilkos szándék.
Vár egy kicsit, és miután választ nem kaphat, kiábrándult hangon hümmög egyet.*
- No nem baj. Azért talán érted, amit mondok...
*Bár éppenséggel erre sem tenné a fejét. Hiába Adjuchassal van dolga, előfordulhat, hogy ezen a szinten is csupán a fejletlenebb Gillianokéhoz hasonló állati elmével bír egy Hollow. A harcmodora mindenesetre nem sok bizonyítékot szolgáltatott az ellenkezőjére. Inkább ez a tekintet... Meg a reakció, attól függ, az milyen is lesz.*
- No szóval, barátom... Mázlid, hogy nem egy halálisten kapott el. Mert én nem öllek meg. Megtartalak.
*Beszéd közben előkotor a zsebéből egy csomag cigarettát meg az öngyújtóját, és akkurátus mozdulatokkal rágyújt. Ájnye... Mintha kissé mereven mozogna a bal karja. Átkozott karmolás... Majd begyógyítja magának. Ilyen csekélységgel nem rohanhat az Equipashoz.*
- Remélem, belejössz a házilidérc szerepébe... Engedelmeskedsz, cserébe vackot adok - *biccent futólag a másik által belakott épület irányába.* -, időnként kiengedlek nalád kisebb fattyúkra vadászni, és életben hagylak. Ha nem teszed, megöllek. A többi majd kialakul...
*Miután elzsuppolta a dohányzáshoz szükséges kellékeket, és a monológját is elmormolta a bűzrudacskával a szája sarkában, hanyagul csettint egyet. Közvetlen mellettük - biztonsági okokból az ébredező háziigazdával átellenes oldalon - felszakad a tér szövete, majd a hasadás kitárul, akár egy éhes száj, felfedve a Garganta fekete mélyét.*
- Ne haragudj, de nem engedlek el. Inkább viszlek. Biztonságosabb.
*Azzal száz százalékos jobb karjával könnyedén átnyalábolja a lidérc nyakát - ügyelve arra, hogy ne nyársaltassa fel magát a fullánkkal -, és az erőlködés legkisebb jele nélkül átvonszolja a térkapun.
Lehet, hogy mégis tennie kell egy kört Diegóékhoz. Legújabb házikedvence mégiscsak sebesült... Vagy megoldja természetes regenerációval. Majd meglátja... Valószínűleg sok hasonló apró-cseprő problémája lesz még emiatt a döntés miatt.
Amellett, hogy remélhetőleg szerzett magának egy leendő harcostársat...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hirako Shinji
Admin
Admin
avatar

Male
Leo Rooster
Hozzászólások száma : 380
Age : 24
Registration date : 2008. Sep. 30.
Hírnév : 35

TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   Kedd Jún. 04, 2013 7:11 pm

Mivel jeleztétek, hogy harcotok véget ért, ezért LEZÁROM a küzdőteret. Jutalmatok 300 LP és 2500 ryou!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Escorpion vs Rivera   

Vissza az elejére Go down
 

Escorpion vs Rivera

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-