HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Játékos harc!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Gabriela Escamilla
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 60
Tartózkodási hely : Huecu Mundo
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 60. arrancar; Natalie-sama fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
7100/15000  (7100/15000)

TémanyitásTárgy: Játékos harc!   Vas. Feb. 10, 2013 6:57 am

Fúj, már megint… Nem is… inkább még mindig ez a förtelmes hollow és arrancar lélekenergia. Nem bírom tovább, muszáj valamit tennem ellene. Áh, megvan. Az édesség raktáram már úgy is megfogyatkozott, tehát nincs, mit tenni el kell mennem az Élők Világába és szereznem még. Igen ezt kell tennem ám előbb még…
Sietek, rohanok egyenest Natalie-sama szobája felé ahol a laboratóriuma is be van rendezve. Betolom, az ajtót azonban nem találom sehol. Csönd uralkodik a hatalmas szobán. Szomorúan tekintek körbe, tényleg nincs itt. Végül fogok egy cetlit és ráírom: „Az Élők Világába mentem, ha kellenék, ott megtalál Natalie-sama. : D” A cetlit ez után felaggatom az ajtóra, hogy, mikor visszaérkezik, azonnal meglássa.
Szépen és persze gyorsan hagyom el Las Noches folyosóit, míg ki nem érek a mesterséges nappal ellátott homokkal teli belső térre. Itt nyitom meg a Karakura-ba vezető Gargantát. Amint a tér felszakad, azonnal belépek a sötétségbe, majd a lélekenergiámból létrejövő girbe-gurba úton végig sietek, hogy végül elérjem az úti célom. A tér ekkor felszakad és Karakura belvárosa felett lépek ki a levegő lélekrészecskéin megállni. Letekintve a sok nyüzsgő ember olyan mintha csak nagyobbacska hangyák lennének. Ezen jót mosolygom, majd hirtelen fogaim vacogni kezdenek és engem is kiráz a hideg amint egy erőteljesebb hideg fuvallat meglegyint.
- Jesszus, baszott hideg van! – kiáltom el magam, majd az önszántamból zuhanni kezdek. Mielőtt még azonban szétkenődhetnék az aszfalton keremet felnyújtva és reiatsut koncentrálva belel, elkezdem lassítani magam így épségben leérkezem. Ezután a kezem helyett a rajta található karperec egyikébe koncentrálok lélekenergiát ezzel aktiválva a Cuerpo-nak nevezett eszközöm, mely emberi testet kölcsönöz nekem azzal a külömbséggel hogy se hollow lyukam se maszkdarabom nem látszik. Jelen pillanatban a nyolc éves külsőmet tartom fenn és így keresgélek édesség boltok után.
Sajnos még messze nem ismerem elég jól ezt a várost. Emlékszem múltkor már megtaláltam egyszer az egyik boltot, de most valahogy sehogy sem lelem.
- Ano… Bácsi merre van az édesség bolt? – kérdek rá egy magas shinigami ruhát viselő férfit miközben hakama-ját* ráncigálva. Igen egyből kiszúrtam, hogy a férfi nem ember és hogy jelenleg rajtam kívül nem is látja senki. Direkt nem kerültem el, pedig mikor az előbb megérkeztem már akkor megéreztem a lélekenergiáját. És bár azért jöttem elsős sorban, hogy cukorkát szerezzek, most hogy itt vagyok, úgy döntöttem talán megküzdök ezzel a halálistennel. Úgy is olyan rohadt hideg van, legalább felmelegszem a harci hévtől.
Persze nem tudhatom, hogy miként reagál rám, de nem is fogom ennél jobban piszkálni. Ha nem válaszol, egyszerűen csak odébb állok, és várom, mi történik. Remélem azért nem valami fogyatékos shinigamit fogtam ki, akinek le sem esik, hogy én arrancar vagyok. Ááááááh, ez nem igaz már megint… már megint kimondtam azt, hogy arrankar vagyok. Neee már megint. Ez a gusztustalan és förtelmes megnevezés… utálom még akkor is, ha egyszer tudom, hogy én is az vagyok. Persze remélem ez nem lesz így sokáig. Én hiszek benne, hogy egyszer nem kell ezt a förtelmes lélekenergiát kibocsájtanom.
Uh, de visszatérve a shinigamira vajon mit lép a jelenlétemre?

*a shinigami egyenruha nadrág része


______________

Adatlap
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zangari Kenzo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 8
Registration date : 2013. Jan. 27.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
5100/15000  (5100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Vas. Feb. 10, 2013 9:07 am

Unalmasan teltek Kenzo napjai, miután bekerült a 11. osztagba. Kezdte unni a semmit tevést, így engedélyt kért arra, hogy körül nézzen az élők világában. Miután ezt megkapta, Karakura városába ment. Biztonságban volt, hisz senki se látta, de tudta, hogy így nem is várható semmi küzdelem, kivéve, ha arra tévedne pár lidérc. Ebben reménykedve járkált a földön. Nyugalom volt, de túlzottan. Ez a semmittevés lassan kezdett az idegeire menni.
-Ezt nem hiszem el! Átjövök körül nézni az Élők Világába, hátha lesz valami kis akció, de semmi. Jobban unatkozok mint a Lelkek Világában!- gondolta magában, mikor hirtelen furcsa dolog történt.
Egy nyolc éves kislány megfogta hakama-ját, ráncigálni kezdte, miközben így szólt hozzá:
- Ano… Bácsi merre van az édesség bolt?-
A lány felé fordult, majd Kenzo arcán meglepődés ült ki, hisz látta a lányon hogy nem egy kóbor lélek. No meg persze mi az hogy bácsi? Nem öreg ahhoz hogy lebácsizzák.
- Hogy a fenébe láthat engem ez a kislány? Ennyire fiatalon nem kerülhetett közel a halálhoz.- majd eszébe jutott az, hogy hallott az arrancarokról, akiknek a külsejük megtévesztő lehet. Nem tudta mégis mire számítson, hisz nem volt még ilyen helyzetben. Legyen agresszív azonnal, vagy menjen biztosra a lány kilétéről. Megőrizte higgadtságát, a lányra nézett, majd felelt:
- Nem ismerem a helyet. De nem kellene a szüleiddel lenned, kicsi lány?-
Ez után várta a lány reakcióját. Ha csak egy lány, aki már megérezte a halál közelségét, akkor nem lesz gond. Viszont ha arrancar, akkor lehet hogy meg lesz az akció, amiért jött.
- Lássuk megtudom-e, mi is vagy? Remélem sikerül becsalnom a csapdába. Ha arrancar, akkor elő a zanpakutot, és had-szóljon! Úgyis untam már a banánt. - gondolta ezeket Kenzo, miközben a lányra nézve próbált megbízható, ártatlan arcot vágni.
Az feltűnő lenne, ha apránként a zanpakutoja felé vinné kezét. Így kicsit húzhatja az időt, és kihasználhat minden pillanatot, mielőtt harcra kerülne a sor, ha úgy hozza. Most nem csak a harcra kell alapozni, hanem a logikára, a lépésekre is. A shinigami nem fog fejjel a falnak menni, bár néha úgy cselekszik, de most az eszét használja először.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriela Escamilla
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 60
Tartózkodási hely : Huecu Mundo
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 60. arrancar; Natalie-sama fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
7100/15000  (7100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Vas. Feb. 10, 2013 11:59 am

Ma kivételesen nem hozok semmit magammal. Bár eszembe ötlik a garganta sötétéjében való bandukolás közben, hogy otthon hagytam hű követőm Mumo-t és az ernyőm. A téren keletkező résen azonban kilépve azonban szembesülök a ténnyel, hogy igen is jól tettem, hogy nem hoztam el. Mármint az ernyőmet. Hideg van és néha még a szél is fúj egyet erőteljesen. Azonban ettől függetlenül a házi hollow-ot magammal hozhattam volna, hisz akkor most nem a saját lábaimat kéne használnom ahhoz, hogy járjak-keljek, miközben egy fránya üzletet keresek, hanem csak simán felpattanhatnék a hátára. Bár igaz így most egy meleg kabát van rajtam, köszönhetően a Cuerpo-nak mely nem csak fizikai testet, de öltözéket is szolgáltat testemnek. Jól is néznék ki a Las Noche-i egyenruhámban, még azt hinnék, hogy valami huzatos agyú cospleyes lennék. Na, mindegy, most már amúgy is csak egy ˝kislány˝ vagyok téli kabátban és szoknyában (na meg ugye harisnyában) egy fehér legyezővel a kezemben.
Sétám közben egyre csak kutatok, de nem találok egy édesség boltot sem. Lehet, hogy rossz helyen ˝szálltam˝ le? Itt-ott ugyan bele ütközöm – nem szó szerint – egy gesztenyés nénibe vagy éppen bácsiba, de az nem igazán az kedvencem. Végül aztán egy furcsa alakba botlom, így úgy döntök, felhagyok a kereséssel és inkább játszom egy kicsit.
Meg is közelítem, sőt egyenesen ráakaszkodom a férfira, ő mégis érdekes módon nem épp úgy reagál, ahogy azt vártam. Nem tudom, hogy most akkor ő is színészkedik vagy egy idióta. De most komolyan itt állok előtte lélekenergiám kiköpött, mint azoké a Hueco Mundo-ban bujkáló dögöké és mit reagál? Hát megkérdi, hogy „nem kellene a szüleiddel lenned?” Na, mindegy, így legalább egy kicsit szórakozhatok még vele.
- É… én… hát… – ekkor elkezdek körbe tekinteni, mintha keresnék valakit vagy valamit.
- Én elveszettem őket! :’( – dörgölődzök neki a férfi lábának könnyeket kicsalva szememből. - Én-én… ők még az előbb itt voltak, de már nincsenek… *szipog* Segíts bácsiiiiiii~! – nézek, a bugyuta halálistenre boci szemekkel, melyeknek alján még ott díszeleg egy-egy könnycsepp. Hát igen, igazi színész tehetség vagyok. Cool Nem is csoda hisz ez is egy fajtája a játéknak, amiben szintén jó vagyok. Hisz már az a tény is ezt mutatja, hogy ahogy váltogatom, a korom úgy váltogatom a jellememet is.
- Nézd, nézd! Anyun és apun is olyan ruha van, mint azon a bácsin meg nénin! – mutatok a tömegre mely velünk ellentétben jobbra-ballra változatlan sebességgel halad. Ráadásul a legtöbben még ebben a hideg téli időben is öltönyt és titkárnői öltözéket hordanak.


Kenzo-nak:
 

______________

Adatlap
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zangari Kenzo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 8
Registration date : 2013. Jan. 27.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
5100/15000  (5100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Hétf. Feb. 11, 2013 11:06 am

Az újonc shinigami, érkezése óta annyira unta magát, hogy el is felejtett figyelni a környezet lélekenergiájára. No meg persze nem is tud még annyira figyelni, hogy ilyesmit érzékeljen anélkül, hogy ne koncentrálna. De a túlzott unalom és nyugalom olyannyira elvonta figyelmét, hogy nem figyelt semmi másra.
Most azonban itt ez a lány, aki látja őt, megfogja ruháját, és kérdez tőle. Bár Kenzo kitalált egy taktikát arra, miként derítse ki, hogy a kislány ember-e vagy sem, ő könnyedén válaszolt, majd a tömegre mutatott.
~Ez a kis-csaj vagy egy kis szerencsétlen, vagy átlát rajtam, és játszani akar velem. No meg ez a nyálas könnyezés, nem szeretem. Gyűlölöm az érzelgősséget, az ilyet meg pláne. Mégis mit kezdjek vele? Azt hiszem elzavarom, az a legbiztosabb. És így akár hamar fény derül kilétére.~
-Hát csöppség, ha látod őket, menj oda hozzájuk. Engem pedig hagyj magamra. Nem vagyok óvóbácsi, sem bébicsősz. És legfőképpen, nem vagyok bácsi.- Majd szúrós tekintettel néz a kis-hölgyre. Dehogy még hatásosabb legyen agresszív viselkedése, megmarkolja zanpakutoját. Hiába próbált higgadt maradni, ez most nem ment Kenzonak. Pedig már megvolt a terve, de természete, és a lány túlzott nyálassága felborította. Hiába, nem szereti ha nyaggatják, azt meg főleg nem tudja elviselni, ha egy kis taknyos könnyezik. Talán ha nem olyan lenne, mint amilyen, akkor lett volna esély arra, hogy tovább játszadozzon vele. De hát ilyen az élet, hiába tervezel, ha a változó dolgok felborítják azt. Reméli hogy az agresszív viselkedés meghozza eredményét. Majd hirtelen megérezte a lélekenergiát.
~ Én bolond, ezt is csak most érzem. Viszonylag nagy lélekenergia, és csak most érzem. De honnan jöhet, vagy kitől? Most már jó lenne ha kiderülne a kislány micsoda. Na várjunk csak, mi van ha belőle jön a lélekenergia?~
Majd jobb keze amivel megfogta zanpakutoja markolatát, egyre erősebben kezdte szorítani izgalmában, vagy talán csak azért mert csak most vette észre a lélekenergiát.

______________

Képzettségek:
Zanjutsu : 7
 Hakuda : 3
 Kidou: 1
 Shunpo: 2
 Zanpakuto: 5
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriela Escamilla
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 60
Tartózkodási hely : Huecu Mundo
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 60. arrancar; Natalie-sama fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
7100/15000  (7100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Kedd Feb. 12, 2013 5:27 am

~ Aho*…~ ez a szó hangzik el a fejemben mikor a shinigamira nézek. Ez a halálisten egy igen csak ostoba egyed fajtájának. Ráadásul most már kijelenthetem, hogy a lélekenergia érzékelése rosszabb, mint bárkié, amivel eddig találkoztam eddigi életem során. Itt állok tőle pár centire és még azt sem képes érzékelni, hogy nem vagyok ember. Mindig, azaz azóta, hogy hollow lettem volt már szerencsém egy vagy két shinigamihoz, akik sokkalta jobban érzékelték a jelenlétem, sőt ha jól emlékszem volt nekik egy olyan mobiltelefonjuk, amikkel pontosan be tudták mérni a lélekenergiákat. De nem vagyok benne biztos, mivel már régen volt ez.
- Deeee~ nem látom őket! Hát ezt mondom BÁCSI! Nem érti? – nézek a férfira megjátszva a kérdően néző kislányt.
~ Jesszus ennyire azért nem lehet… -.-’ ~ ezzel a shinigamival valami tényleg nincs rendben. Egyfelől viszont ezt ki tudom használni és még eljátszadozni vele. Lássunk is hozzá!
- Hm… Gonosz bácsi! Inkább elmegyek. - felelem, majd bevetem magam az embertömegbe ahol hamar el is tűnök, viszont nem megyek messzire. Csak annyi időre tűnök el, amíg kikapcsolom, az emberi testet kölcsönző szerkezetet, majd felveszem 18 év körüli külsőmet. Miután ezt megteszem, újra aktiválom a szerkezetet, ami ismét elrejti arrancar jelzőimet, mármint a lyukat és a maszkdarabot és ismét rám varázsolja a vörös kabátot és a szoknyát a combközépig érő magas szárú zoknival. Várok, egy kicsit majd kivetem magam a tömegből egyenest a férfire vetve magam.
- Morcos bácsi, mitsuketa**! – felelem, miközben átkarolom a férfi nyakát.
- De rég találkoztunk. Hűha, 10 év és maga megint ugyan itt álldogál. – engedem el a halálisten nyakát egy lépést hátrébb lépek tőle, és míg kezeim a hátam mögött összekulcsolom a fejemet enyhén megdöntve egy bájos női mosollyal folytatom. - Oh, bocsánat nem bácsi… Mit szólna inkább a fiatalemberhez vagy legyen a szépfiú? – hajolok közelebb a férfi arcához. Az emberek körülöttem elhaladva kissé furán néznek, de ki a fenét érdekel. Most csak arra vagyok kíváncsi, hogy a férfi van-e elég hülye, hogy beveszi azt miszerint tíz év telt el mióta utoljára látott annak ellenére, hogy csak mindössze két percre hagytam magára, vagy elkezd derengeni neki végre, hogy nem is az vagyok, aminek látszom és, hogy csak szórakozom vele. Bár ezt meg kell mondjam, kétlem.
- Na és mit keresel itt? Jaj de butus vagyok *rákoppint a fejére* még meg sem kérdeztem, hogy mi a neved. Nos, elárulod nekem? Ha megtesz, akkor én is meg-mon-dom. – hajolok ismét közelebb hozzá és az utolsó szót már a fülébe súgom. Ha az emberek látnák kivel is diskurálok, valószínűleg egyből leesne nekik, hogy épp megpróbálok kikezdeni vele, bár nem vagyok biztos benne, hogy számára ez leesik-e.


*Hülye, ostoba
**Megvagy

______________

Adatlap
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zangari Kenzo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 8
Registration date : 2013. Jan. 27.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
5100/15000  (5100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Kedd Feb. 12, 2013 12:35 pm

A shinigami lassan kezd rájönni, hogy a lélekenergia a lányból jön. A lány kezd már lassan az idegeire menni, a bácsizással, meg az érzelgősséggel. Most már egyre biztosabb benne hogy nem egy halandó lánnyal van dolga. Bár a lányra koncentrál, látja, hogy az emberek körülöttük furcsán néznek. Emlékszik milyen volt, mikor ő látta a szellemeket gyermekként, és tudja hogy nincs olyan bolond gyermek, aki képes lenne mindenki szeme láttára a szellemekkel beszélni, nemhogy sírni, és hatni rá érzelemmel.
~ Túlságosan érzelmes vagy, ez lesz a veszted. ~ Éppen készülne hogy előrántsa kardját, mikor a lány elengedi, és eltűnik a tömegben. ~ Még jó hogy elment, vagy mégsem? Hisz így megint unatkozok! De még érzem a lélekenergiát. Fenébe, kár hogy nem vagyok jó az érzékelésben, hogy merre lett. Most már biztos hogy arrancarral van dolgom. De a játszmának itt vége, hisz elment, és nem tudom meghatározni a helyzetét. ~
Majd Kenzo elkezdi fürkészni a tömeget, hátha meglátja a kis vakarcsot. Hirtelen valaki átöleli hátulról, és úgy szól hozzá mint valami régi ismerőshöz.
-Morcos bácsi, mitsuketa! De rég találkoztunk. Hűha, 10 év és maga megint ugyan itt álldogál.
Azonnal megfordul, és látja a lányt, csak idősebbnek néz ki.
~ Te bolond, most buktattad le magad. Csak pár perc telt el, mégis tíz évet említesz. Még jó hogy füleltem, és hallottam hogy tudtok ilyen trükköket is, mint idősebbé tenni magatokat. ~
A lány ez utáni cselekedetei meglepik Kenzo-t. Bókol neki, a nevére kíváncsi, és úgy sugdolózik a fülébe mintha egy pár lennének. A halálisten egy pillanatra elpirul, majd eszébe jutott hogy az ellenfele. Ő is a fülebé súg az arrancarnak, épp úgy, ahogy azt ő tett:
- A nevem Kenzo. Tudom hogy mi vagy, de illik bemutatkozni az ellenfelünknek. Már csak azért is, hogy tudja ki végez vele.
Majd olyat tesz, ami reméli hogy meglepi ellenfelét: ad egy puszit az arcára. Ha sikerül a meglepetés, akkor nyer némi időt. De hogy mit tegyen, azt nem tudja. Majd rögtönözni fog, ahogy természetéhez illik. Egyenlőre, most várja ellenfele reakcióját. Reméli hogy cselekedete meglepte az arrancart.
~ Szép vagy, csak kár hogy az ellenfelem.~

______________

Képzettségek:
Zanjutsu : 7
 Hakuda : 3
 Kidou: 1
 Shunpo: 2
 Zanpakuto: 5
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriela Escamilla
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 60
Tartózkodási hely : Huecu Mundo
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 60. arrancar; Natalie-sama fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
7100/15000  (7100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Csüt. Feb. 14, 2013 6:12 am

Hehe. A férfiak olyan egyszerű lelkek még akkor is, ha halálistenekről van szó. Egy ártatlan mosoly, egy kis sugdolódzás és máris a markomba vannak. Na persze érthető a sikerem, hisz még ha nem is látszik magam is fiú, azaz férfi lennék, így pontosan tudom, mi jár a fejükben egy gyönyörű nő láttán, mint, amilyen most én is vagyok. Rögvest miután elpirult a férfi is a fülembe súg bár nem olyan szexin mint ahogy azt én tettem. Sad A férfi bemutatkozását és a puszit követően jobb lábamra támaszkodva és egy kis lélekenergiával megspékelve hátrébb ugrok körülbelül két méterrel. Abban a pillanatban, hogy jobb lábam a földre érkezik a Cuerpo inaktívvá válik ezzel eltűntetve emberinek tűnő testem, melynek értelmében ismét megjelennek rajtam a rusnya arrancar jelzők a jobb szememet körülvevő csontmaszk darab és a melleim felett elhelyezkedő lyuk. Ruházatomat pedig felváltja a fehér Las Noches-i egyen öltözékem illetve a csípőm bal oldalán pihenő vaskos tőr. Földet érésemkor a bal lábamat lábujjhegyen tartom, mivel Cuerpo-mmal együtt a lábbelim is eltűnt és mit ne mondjak télen az aszfalt - vagy tudja a fene, miből van a járda – igen csak hideg. Meg is borzongok, egy pillanatba amint a jobb talpamon keresztül megérzem, majd hófehér legyezőmet kinyitva arcom elé rakom úgy, hogy orromtól lefelé eltakarja az arcomat.
- Oh, te kis nőcsábász, Kenzo-kun… – reagálok a puszira. - Nos, az igaz, hogy illendő bemutatni, de ijen tiszteletlen bemutatkozást is rég hallottam már. Most figyelj, mert én is bemutatkozom és elvárom, hogy te is megismételd úgy, ahogy azt kell. A nevem Gabriel Escamilla a 60. arrancar és a nagy és csodás Natalie Salazaar Granz fracciónja. – hajolok meg bemutatkozásom közben. Közben arról elmélkedem, hogy minek Neveztem meg espádám hisz úgysem tudhatja, hogy kiről is beszélek. Annyit ugyan is már leszűrtem, hogy nagyon kezdő lehet a férfi és azt kétlem, hogy a shinigami képzőben vagy hol tanítanák azt, hogy ki éppen az espádák legerősebbike, főképp, mert e rangok folyton változhatnak. - De hívj, kérlek Gabrielának. – jegyzem, meg még végezetül közben összecsukom a legyezőm és a férfira mutatok, hogy most ő következik. Uh, tényleg vajon hogy reagál arra, hogy legelőszőr férfinevet adtam meg neki? Vajon leesik neki a dolog vagy a Gabriela hallatán azt hiszi, hogy csak kihagytam egy „a”-t?
Nos, minden esetre megvárom, hogy ismételten bemutatkozzon ám, mikor meghajol, mert remélem, hogy meghajol, használom képességemet és a két mutató illetve középső ujjamból lélekenergia fonalakat növesztek, melyekkel a körülöttünk sétáló emberek felé irányítok és elkapva belőlük hatot úgy mozgatom őket, hogy háttal nekem, körül vegyenek miközben Eterno nevű képességem is aktiválódik és ismét nyolc évessé fejlődik vissza a testem. Végezetül bal gyűrűs- és kisujjamból az emberi váram köré egy madár kalitkára hasonlító védelmet húzok fel a belőlük kijövő lélekenergia fonalaknak köszönhetően.
- Hehe… Játszunk, először foglald el a váramat! – jegyzem meg még utoljára a férfinak.


______________

Adatlap
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zangari Kenzo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Hozzászólások száma : 8
Registration date : 2013. Jan. 27.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
5100/15000  (5100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Csüt. Feb. 14, 2013 11:38 am

A shinigami tudja, hogy bemutatkozása nem volt megfelelő, hisz nem ezt tanították neki. Ámde van mikor mindent elfelejt, és forrófejűsége vezeti. Sajnos most is ezt történt, ezáltal talán nem volt méltó a halálistenekhez, és ahhoz, ahogy cselekedni szoktak. Szégyenli hogy ezzel szégyent hoz osztagára, melynek része lett. Látja amint ellenfele hátrál tőle, majd megmutatja neki eredeti alakját. Egy kicsit még tán csodálja is, hogy milyen jól néz ki. Majd bemutatkozott neki.
~ Gabriell-nek hívnak? Szuper, egy férfival harcolok, aki nagyon úgy néz ki, mint egy csodaszép lány. Ilyen az én formám. De így legalább nincs miért kicsit se visszafognom magam. Jó sokan lehettek még, ha te a 60. vagy. Remélem nem fog csalódást okozni. Nem mintha nekem ilyen fajta ellenféllel már lett volna tapasztalatom, de akkor is. Remélem a nőies vonalai csak a külsejét mutatja, és nem pedig azt, hogy gyenge "nőként" fog harcolni. Most már legalább nem ölelget, és nem sír, mint valami taknyos kölyök. ~ gondolja magában Kenzo, miközben ellenfele szemébe néz.
- Nem tagadom, rendesen rászedtél. Az elején az ártatlan gyermeki álca, zseniális volt. Amíg nem jöttél eléggé unatkoztam, el is felejtettem figyelni a környezet lélekenergiájára. Köszönöm hát, hogy elűzted unalmamat. Akkor bemutatkozom ismét. A nevem Zangari Kenzo a 11. osztagból.
Majd meghajol, még jó hogy kardja a bal oldalán van, így hajolás közben már nyúl a markolatához.
Úgy tervezi, hogy amint felemelkedik a hajolásból, előrántja fegyverét, és neki támad. Nincs még sajnos terve, és nem tudja mire képes ellenfele. Talán most előnyére válhatna, ha a kidout szeretné használni, de mivel nem, így marad a nyers fizikai erő.
~ Remélem, megtudom lepni egy villámtánccal. Utána majd kitalálok valamit, amivel lerendezhetem ezt az arrancart. De egy valamit biztosan tudok, nem lesz szükségem a kidoura. Nem szeretnék olyan technikára támaszkodni, ami könnyíti a harcot. No meg persze, ha visszatérnék a Lelkek Világába, jól ki is néznének az osztagból hogy ilyen könnyű módon nyerek csatát, vagy legalább is könnyítenék a küzdelmen. Ha már harc, akkor legyen technika nélkül. Ez az én utam. ~
Szerencsére, vagy sajnos, Gabriel utolsó szavait nem hallotta kristálytisztán, így a halálisten úgy véli hogy csak morgott valamit, vagy talán csak neki mondott valamit amit nem értett. Minden esetre Kenzo arcán apránként kezd kiülni az öröm, ami attól kezd előjönni, hogy már nem unatkozik, és kilátásban van egy remek harc.

______________

Képzettségek:
Zanjutsu : 7
 Hakuda : 3
 Kidou: 1
 Shunpo: 2
 Zanpakuto: 5
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriela Escamilla
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 60
Tartózkodási hely : Huecu Mundo
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 60. arrancar; Natalie-sama fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
7100/15000  (7100/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Kedd Feb. 19, 2013 11:14 am

- Azt mondod, shuu~? – kérdem számat eltakarva a nyitott ernyővel. Hát manapság ezt szokás mondani a shinigami-knak ha nem tudják rendesen érzékelni, ha ellenfele ott áll tőle pár centire? Nagyon érdekes és felszínes kifogás a saját gyengéinek eltakarása végett, butus halálisten.
Amikor meghajol, azonban nem álldogálok én ott csak úgy. Egy néhány ujjvégemből fonalakat bocsátok ki, amik a sétálók közül kap el pár embert, szám szerint hatot, akiket aztán magam köré rendezek arccal kifelé. Persze nem hagyom, őket eszméletüknél egy fonalat idézek meg, ami a nyakaik köré tekeredik, majd addig szorítja, amíg el nem ájulnak. Amint fejük lekonyul, a fonal meglazul, majd letekeredve a nyakakról visszahúzódik jobb középső ujjamba. A férfi végre aztán felegyenesedik, én pedig megnevezem szépen kislányosan a játékunkat és várom, hogy miként is reagál.
De semmit, csak ott mosolyog magában. Biztos minden rendben vele? Várjunk csak… Ekkor eszembe ötlik valami.
~ Ha Mohamed nem támad a várra, majd a vár támad Mohamedre. ~ fut végig a jól ismert mondás kissé átszerkesztett változata miközben a ˝váram˝ köré vont ketrec hirtelen eltűnik ellenfelem szeme elől mintha ott se lett volna. A négy fonalból kettőt inkább vissza húztam, hisz az emberek épp elegen lesznek a játékomhoz míg a jobb kis- és gyűrűsujjamból kinőtt láthatatlan és érzékelhetetlen fonalak megközelítik a vigyorgó shinigamit. A két fonal külön-külön a lábai köré tekeredik úgy, hogy fél centire vannak a végtagoktól. Majd ekkor hirtelen láthatóvá és érzékelhetővé válnak, rászorulnak a lábaira, majd (Gabinak) jobb oldalra elhajítom. Mivel lábainál fogva teszem meg eme ˝támadásom˝ képtelenség, hogy elkerülje. Az viszont biztos, hogy az ember tömeg nagyon meg lesz lepve a láthatatlan csapástól, sőt ha mázlim van talán még egy autó is elcsapja a férfi.
- Na, játszol végre velem, shuu~? - kérdem, miközben a fonalak eltűnnek ismét a férfi szeme elől és ezzel együtt a lábait szorító érzés is. A fonalakat azonban nem vonom vissza pár méterre a férfitől ismét láthatóvá válnak egy nő és egy férfi derekára tekeredve.
- Lassú, kelj már fel onnan, shuuun~… – felelem, majd a reiatsu szálakkal felemelem a két embert húsz méter magasságig.
- Hopsz… – tűnik megint el a fonal és így a férfi zuhanni kezd. Ám ha úgy látom, hogy Kenzo nem menti meg a fonal ismét megjelenik és mivel követtem vele a férfit így mégy a felkenődés előtt megmentem, hogy aztán rögtön a shinigami felé dobjam.
Ha viszont elkapja a fonal, akkor is megjeleni csak, hogy nem az emberre tekeredve hanem Kenzo mögött a végén egy kézilabda méretű gombolyaggal, ami két méter távolságból tart nyíl egyenesen a 11. osztagos tarkója felé.


/Bocsi a késésért és lécci vedd, úgy, hogy a „shuu~” végződéseket eddig is oda mondta a mondatai végére, mert totál elfeledkeztem róluk ^^”/

______________

Adatlap
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hirako Shinji
Admin
Admin
avatar

Male
Leo Rooster
Hozzászólások száma : 380
Age : 24
Registration date : 2008. Sep. 30.
Hírnév : 35

TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   Szer. Jún. 05, 2013 4:33 am

Mivel jeleztétek a küzdelem sajnálatos végét, ezért LEZÁROM a küzdőteret! Csonkasága végett csak 100 LP és 1000 ryou üti markotokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Játékos harc!   

Vissza az elejére Go down
 

Játékos harc!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-