HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Megfigyelő részleg tornya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 15
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13500/15000  (13500/15000)

TémanyitásTárgy: Megfigyelő részleg tornya   Pént. Dec. 07, 2012 4:42 am

A megfigyelő részleg egy különálló toronyépületben helyezkedik el, ahova felvonó segítségével lehet eljutni a karbantartók részlegén vagy az első szinten keresztül. A felvonó csak a legalsó szintre nyílik, onnantól félkörívesen a fal mentén helyezkednek el a műszerek, melyekkel figyelik az összes fennhatásuk alatt lévő helyet (egy szint fele foglalkozik Seireiteiel, míg a többi az Emberek Világával). Összesen öt szint van ezen a részlegen, melyekre lépcsőn lehet eljutni. Jellegzetessége a hatalmas teremnek, hogy középen nincs semmi, teljesen üres, csupán az alapszinten vannak átkelésre alkalmas hidak felállítva az égtáj négy irányába. Mindegyik panelnél két ember dolgozik reggeli és esti műszakba felváltva. Hiányzás esetén mindig értesíteni kell a részlegvezetőt, hogy egy helyettest tudjon szerezni az igen fontos és kényes munka ellátásához. A részlegvezetőnek van az első szinten egy panelja, amivel minden koordinátát szemrevételezhet, és innen irányítja a munka megfelelő működését.
Részlegvezetői rendelet: a Megfigyelő részleg területén TILOS a shunpozás!
A leírást köszönöm Yoshida Yukonak! ^ ^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 21
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
12900/15000  (12900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Csüt. Ápr. 24, 2014 6:23 am

Családtag kerestetik
Szomorú vagyok, igazán szomorú, amiért a különleges MI-vel ellátott cyborgjaim a napokban siralmas teljesítményükről adtak tanúbizonyságot. Férfiak jutottak be a Nőegyletbe, férfiak! Mindenképpen helyénvalónak találom, hogy ezt a hibát mielőbb kiküszöböljük, ezt Akamoto-sannak is jeleztem természetesen. Ezért sem érek rá afféle dolgokra mostanság, mint az alvás, ez speciel luxus számomra, mielőbb végezni akarok a gépek szoftvereinek frissítésével, még a biztonsági rendszert is újraírom, ugyanis felháborító, ami történt. Minden egyes nanoszekundumban ideges leszek, ahogy az egyletet elárasztó bolyhos, masnis szörnyekre gondolok, melyek Húsvét napján fogadtak minket az egyesület területén. Neutral
- Itt van Isami-san, Yoshida-sama. – Gondterhelt, némileg heves indulatoktól szikrázó agytekervényeim mélyéről rángat ki munkatársam szavai. Abból is kifejezetten Isami-san nevét hallva kaptam fel a fejemet, szúró pillantást szegezve mindeközben a beszélő irányába. Már éppen kértem volna a pontos koordinátáit Isami-san hollétéről, mikor is kiderült, hogy csupán az apró Oryctolagus cuniculus var. domestica* az.
Szigorú pillantással vettem át a felém tartott szőrmókot, zsörtölődve osztagtársam rémes időzítésén.
- Ne így tartsa, Yoshida-sama, ez fáj neki! Támassza alá a másik kezével! – hívja fel a figyelmemet a kisállatok helyes tartási módjára kollégám. Cöccögve teszem azt, amit mond, végtére is a nyakába varrtam pár órára a kezelhetetlen rémséget, melyről alig tudok valamit. Latin nevük is azért áll jelenleg az ismeretemben, mert utána kellett néznem biológiájuknak, annak, hogy mit esznek, illetve arra is kerestem magyarázatot, hogy miért rágnak meg mindent, ami szembe kerül velük és hogyan csillapítható kellemetlen szokásuk.
Szívem szerint már az első adandó alkalommal megváltam volna eme példánytól, azonban rokonságom ifjabbik tagjai különleges érdeklődést mutattak a kölyök állat irányába. S fiatal lelkületüket nem kívántam annak kitenni, hogy a felnőttek roppantul elfoglalt teendőivel érveljek számukra. Még annyi minden vár rájuk, majd maguk is megtapasztalják az élet ezen zord részét. Szóval, ezért megpróbáltam ezzel az „apró” gonddal együtt élni. Több-kevesebb sikerrel. Eddig több kárát láttam, mint hasznát ugyanis… nyúlfogak nyomai tarkítják az egész részlegemet! ^ v ^ˇ
- Nincs valami más elfoglaltsága Miyaji-san, azon kívül, hogy engem őrköd, mert ebben segíthetek!
– Megütközve fordultam volna munkatársam irányába, azonban csupán hűlt helyét láttam viszont. Pedig meg mertem volna esküdni rá, hogy valaki a nevemen szólongat! Felszökött szemöldökkel néztem körül, hogy behatároljam, mégis, kinek van mersze szórakozni velem. Amikor szememmel pásztáztam a helység pontjait, lenti irányban, 45°-os szögben, a periférikus látómezőmben megpillantom távolabbi rokonaim egyikének elmosódott alakját.
- Óh, Tsuki-chan – fordulok felé, hogy jobban lássam. - Ne haragudj, nem vettelek észre, kicsit elgondolkodtam ^v^” – magyarázom zavartan előbbi figyelmetlenségem okát. Gondolataim folyton másfelé járnak, biztosan a kialvatlanság miatt van. Pont a lehető legrosszabbkor mutatkoznak meg ennek a jelei.
Amint elhessegetem pihenésem hiányán morfondírozó gondolataimat, jobban szemügyre veszem a kisasszonyt, ki jócskán csak felpakolva érkezett vendégségbe hozzám.
- Nagyon örülök, hogy látlak! ^v^ De… minek köszönhetem a látogatásodat? Mire ez a sok bőrönd Tsuki-chan, talán elutazol? – pillantok cókmókjaira, s érdeklődve várom válaszát.

* Yuko nyelvén: házinyúl x”D

______________

PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Tsuki Reiko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Hozzászólások száma : 72
Registration date : 2010. Aug. 13.
Hírnév : 34

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6000/15000  (6000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Csüt. Ápr. 24, 2014 7:19 am

Családtag kerestetik

Borzi-morzi-zalmas dolgocska történt! TT_TT Amikor egyszer csak úgy értem haza, hogy nem volt ott senki, persze még mit sem sejtettem, hogy milyen gond lehet. Anyucimuci pedig néhány hét múlva ugyan valóban hazajön *-* Masato-sannal >.>, de nem hittem volna, hogy addig is... Hüpp... Hát ki sem tudom mondani! TT_____TT
Szóval az úgy volt, igen, úgy történt, hogy apci egyszer csak felszívódott. Nem volt otthon senki. Na igen ám, de apci nem csak otthon nem volt, hanem sehol sem. Volt ugyan egy furcsa érzésem abban a pillanatban, mikor hazaértem, és NEKEM kellett kinyitnom egy régimódi rézkulccsal az ajtót (hiába szorgalmazom a beléptető kártyás rendszert, meg az ujjlenyomat scannert, sosem engedte nekem, hogy lecseréljem >.> De csak mert valahonnan kapott egy fülest, hogy be tudnám állíttatni úgy, hogy Reikát ne engedje be Neutral ), de úgy voltam vele, hogy bizonyára sok dolga lehet az osztagban. Mindig is büszke voltam rá, hogy az apukám egy igazi kapitány. ^^ Ennek ellenére általában én értem haza később a szolgálatból, mert annyi dolgom volt.
Hát, ezen a napocskán ez nem így volt. Az ajtó zárva, odabent minden kihalt. Nem jött haza. Se aznap, se máskor… Azóta már majdnem negyven óra telt el, én pedig nem tudom, hogy mitévő legyek. Még sem kellek neki? Nem vagyok elég cuki? Talán nem nézek ki elég jól? Nem vagyok elég okos? Nem vagyok elég tökéletes? T.T
Ééééés most itt vagyok. A bőröndjeim ugyanúgy előkészítettem, mint akkor, amikor apuhoz költöztem. Akadnak köztük szivecske alakúak, meg Hello Kittysek, meg szóval minden, amibe szerény ingóságaim jelentéktelen része elfér. A ruháim többsége, meg a könyveim persze még mindig odahaza vannak. Leszámítva egy apróságot. Az már nem az én otthonom. T.T
- Yukko~nee-san… T.T – ácsorgok előtte könnybe lábadó szemecskékkel. Jól tudtam, hogy hol keressem meg. Én még csak ötvenkét eves vagyok. Nem tudok magamra főzni.
Pár másodpercig úgy tűnik, mintha nem venné észre, hogy én szóltam hozzá. Már észre se vesz… T^T Ettől csak még lejjebb görbül a szám. A könnyek pedig nem hogy patakokban kezdenek el csorogni rólam, de mintha a Niagara vízesés élő, lélegző makettje lennék. Ez eddigi életem legrosszabb napja!
- Yukko~nee-san… – ismétlem meg, hátha most idefigyel. Szemeimet összeszűkítem, mert olyan sok benne a könny, hogy nem bírom nyitva tartani. Még az orrom is csepegni kezd. Szóval elég rusnyácskán nézek ki. Ez tényleg eddigi életem legrosszabb napja.
- Yukko~nee-san, utye aluhhattok ná’atok? Apa eeehahott, niss sekkim, sekkise seheet! TT____TT – a bőgés megállíthatatlan, fájdalmasan felnyögök, és levegőt is alig kapok. Jobb és bal oldalra is gyönyörű ívben hullanak a könnyek, mintha valami fura csapból öntenék így a vizet. Ha nem vigyázunk, igazi akváriumot fogok csinálni a laborból. Nem tudom, kihez forduljak, mit csináljak. T.T Zaklatottan bömbölök tovább. Nem érdekel, hogy a sírás gyerekeknek való! Akkor is csúnya dolog volt engem itt hagyni és nem szeretni. sírás


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 21
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
12900/15000  (12900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Csüt. Ápr. 24, 2014 8:17 am

Családtag kerestetik

Arcom gondterheltté válik, ahogy apró rokonom könnyes arcát látom. Még ha Tsuki-channal genetikailag, sem pedig vérségi kapcsolatunk sincs, nagybátyám lévén mégis azzá váltunk. S én ezt nagy becsben tartom, kincsként vigyázok rá, hiszen mióta lélekként az eszemet tudom, csak erre vágytam, egy családra, akikért van miért művelnem a feltalálói szakmámat, akiket boldoggá tehetek, meglephetek, és akiket mosolyogni láthatok. Azonban ez most nem így volt, Tsuki-chan egereket itatva állt előttem, és ez engem is elszomorított. Gondolkodnom se kellett, hogy tudjam, letört valója kihez fűzhető. Kawashima Neutral Igen, így, kapitányi jelző nélkül. Azt se érdemelné meg, hogy nevén szólítsam, már nem holmi meseregényből merített félelem hatásának folytán, hanem a tény miatt, hogy ő sem különb a letörött végű X kromoszómás társainál. ^v^ˇ
- Tsuki-chan ^v^ – ereszkedek fél térdre előtte. Fél kézzel kezdek kutatni piszkosfehér szín felsőm zsebeiben, mely egyikében sikerül megtalálnom egy koponya mintás zsebkendőt. - Nyugodj meg, nincs semmi gond – mondtam, átadva neki a könnyeket felszárító anyagot. Bár igenis nagyon nagy volt a gond. Neutral - Legalábbis semmi olyan, ami ne lenne megoldható ^ v ^ - nyugtatom.
- Hozzatok egy széket Neutral – nézek hímnemű kollégáimra, a kelleténél talán megvetőbben. Bár ők nem tartoznak azon kevés százalékba, akiket negatívan ítélek meg, jelenleg nem tudtam férfi és férfi között különbséget tenni. Talán nincs is, vagy éppen, hogy egy hajszálnyi választja el a két végletet, sőt biztosan! Ugyan, nincs az a Nobel-díj, amiért én olyan kutatásba fognék, amely az evolúciónk melléktermékei egyedelváltozásairól szólna
- Csücsülj le ^v^ – mutatok az ülőhelyre, amit osztagtársaim biztosítottak Tsuki-chan számára, meglehető nagy gyorsasággal. Talán máskor, ha nem feledkezek meg róla – bár nem jellemző rám ilyesmi – megdicsérem őket, ritka, hogy valamit ilyen sebtében képesek teljesíteni, ez feljegyzendő. ^v^
Mindeközben előkerült még zsebemből az általam kifejlesztett koponyafejes szőlőcukor, mellyel kis vendégemet kínáltam. - Vegyél belőle, hidd el, segít – kacsintok rá.
- Szóval, mi is történt pontosan? ^v^” Ha Kawashima bántott nyugodtan mond el, egy ilyen embert nem érdemli meg a védelmet, és neked se kell tartanod tőle, itt biztonságban vagy – bíztatom beszédre. Az még csak hagyján lenne, hogy veszekedtek, bár ez se megbocsátható bűn a részemről ^ v ^… Milyen szülő az, aki veszekedik a saját, tulajdon lányával. Rendben, kisebb marakodások elkerülhetetlenek, de egy ilyen szintű, ahol a gyermek zokog a végén, ez, elképesztő! De ha bántalmazta, s Tsuki-chan szavaiból – melyek a sírás miatt igencsak artikulálatlan volt – én ezt tudtam kivenni, és ez mindennek a teteje… gyerekbántalmazás. Felháborító!
Isami-sanra pillantottam, ki kíváncsian emelgette füleit, majd odatartottam Tsuki-chanhoz. Abból indultam ki, hogy Yoriko-channak tetszett, és mivel érdeklődési körük a lányoknak egészen hasonló, feltételeztem, hogy talán Tsuki-channak is megenyhül a szíve a kis emlőst látván, vagy legalább megnyugtatja. Meg aztán, mikor utána olvastam a háziállatok tartására, hivatkoztak arra, hogy a kézhez szoktatott példányok roppantul érdekeltek gyerekek körében, különböző állatsimogatókban. Rossz csak nem sülhet ki belőle, remélem. ^v^”


______________

PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Tsuki Reiko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Hozzászólások száma : 72
Registration date : 2010. Aug. 13.
Hírnév : 34

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6000/15000  (6000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Pént. Ápr. 25, 2014 3:22 am

Családtag kerestetik

Engem apa elhagyott… Így hát egészen biztos vagyok benne, hogy ettől kezdve vége van mindennek, és öregen és csúnyán és magányosan fogok meghalni, és a legjobb barátom egy girhes macska lesz, aki ráadásul szebb is nálam! TT___TT Azt hiszem, ha bírnék a házban maradni, akkor most is bezárkóznék a szobámba, kapcsolnék egy kis zenét, valami jó kis lázadósat, mint például Bieber, hiszen az most tökéletesen tükrözi belső világom, melyet végérvényesen összetört az a tény, hogy nem kellek.
Képtelen vagyok azonban abba a szobába begubózni. Pontosan emlékszem arra, amikor megkaptam a szobát, és segített nekem kipakolni, aztán pedig lementünk a konyhába enni. *-* Ő is olyan sok cukorral eszi a levest, mint én! *-* T.T Azonban már két napja nem tudok róla semmikécskét… ez pedig csakis egyet jelenthet. Nem is szeretett sohasem igazán. T.T
- Kö… kössömm. T^T – veszem el a koponya formájú kis cukorkát. Jól emlékszem, hogy néhány napja valamelyik játék egyik pályáján nem tudtam sohasem tovább menni a labiban, mert az ellenfelek mindig megmérgeztek, és olyankor öt körön át ugyanilyen kis mini koponyák villogtak. Jelenleg azonban nem tud felvidítani a túlzott és gyanús hasonlóság a játék és Yukko koponyái között. Anatómiailag amúgy is helytelen a játékbeli, mert nem olyan a fejtető íve, hogy egy egészséges ember agyának a térfogatát kitegye.
Szótlanul huppanok le egy székre, s a macis kis válltáskámból előszedek egy rózsaszín, ibolya illatú, a szélein virágmintás zsebkendőt. Készültem rá, hogy úgyis sírni fogok, elővigyázatos voltam. Kis trombita műsor után bekapom a cukorkát, s az elhasznált papírzsepit szorongatom. Nem tudom, mivel érdemeltikécskéltem ki ezt a báncsimódot, de ez akkor sem igazság. Én nem akarok öregen és magányosan meghalni.
- Háááát, az úgy volt, Yukko néni… – még egyszer kifújom a nózimat, mert már érzem, hogy csöpög. A mellkasom még mindig hevesen zakatol. Nem szeretek sírva beszélni, mert ilyenkor még a levegőt is szúrósan kapom.
- Tegnapelőtt hazamentem, de apa még nem volt otthon. Aztán azóta sem jött haza. Biztosan elhagyott, nem kellek neki. TT_____TT – éppen csak sikerült lenyugodnom, újra féktelen bömbölésbe kezdek. A papírzsepit a földre ejtem, s újat bányászok elő kétségbeesett hüppögésem közepette. Jó, mondjuk Yukko néni szerintem félreértette a dolgit… Engem apa nem bántott. Fizikailag nem. Annyira nem, hogy el is tűnt. Nem tudom, merre. Meg Reikát se láttam már vagy mióta. Jó, mondjuk őt tényleg régebben utoljára. De sosem kérdeztem, hogy hol van. Örültem, hogy nincs itt. Az úgy jó volt nekem. De lehet, hogy igaziból már rég elmentek ők is világkörüli útra, mint anya? Ráadásul úgy, hogy nem is szólnak? Még csak szuvenírt sem hoznak nekem Boraboráról meg Abudabiból? TT__TT Pedig én is akarok sütkérezni a tengerparton meg bámulni a tádzsmáhált. >.>
A nagy sírásbankis híján a cukorkát is félrenyelem. Amikor megakad a torkomon, egy jó percig aztán nem sírok, csak próbálok nem megfulladni, mert igen kellemetlen dolog ám, amikor a rekeszizmaid felmondják a szolgálatot, s egy apó cukorka pedig meg akar gyilkolni a légcsöveden keresztül. Aztán persze sikerül orvosolni a problémát. Hirtelen már nem is ízlik annyira ez a cuki.
- Yukko néni, akkor aludhatok nálatok? Ígérem, nem leszek rossz! – kérem meg ismét Yukko nénit. Nem tudom, meddig maradok, ha megengedi nekem, azt sem, hogy apci hova tűnt, mert az is lehet, hogy holnap már otthon lesz. De nekem nem szólt, én nem tudok róla. Tehát biztosan valami rosszban töri a fejét még most is. Anyának lehet, hogy igaza volt vele kapcsolatban.
- De aranyos musz… – ölembe kapok egy cuki kis szőrállatot. Hallottam, hogy mindenki kapott idén húsvétkor ilyet. Meg hogy a kalózhajó is tele volt tömve csokival. Idén azonban szomorúan kellett töltenem az ünnepet. Mert kiderült, hogy igazából senki sem szeret.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 21
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
12900/15000  (12900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Szomb. Ápr. 26, 2014 1:05 am

Családtag kerestetik

Nem örültem. Persze nem kedves Tsuki-chan jelenlétének – mindig boldogossal önt el, ha fiatal rokonaim egyikre gyarapítja társaságomat, és ez most se volt másképpen –, hanem az általa mondottaknak. Szinte éreztem a körülöttem keringő levegő negatív töltések szikrázásait dühömből kifolyólag.
Az a megátalkodott Kawashima! Hát apa az ilyen?! Én előre tudtam, hogy ennek rossz vége lesz! A férfiak biológiájukból kifolyólag képtelenek a gyereknevelésre!
- Azaz álnok kígyó, akit te apádnak nevezel csupán egy azon khm… Vagyis… Ne mondj ilyet Tsuki-chan, lehet, hogy ő nem szeret, de igenis mi: Yoriko-chan, Natsue-san, Yukio-kun a 12. osztag tisztjei mind-mind szeretünk téged, ráadásul azt a Tsuki-chant, aki mosolyog! – Ölelem át vigasztalásul, lenyelve Kawashimát illető rosszalló szavaimat, akit szívem szerint kedvem lenne megfojtani egy kanálnyi vízben. ^ v ^ˇ Bizonyára nem esne jól fiatal rokonom lelki állapotának, ha elmondanám erről a férfiról a véleményemet, mely igaz lenne minden másik kétlábú, emberszerű hímnemű élőlényre is. Nem hiába hagytam ki felsorolásomból például: Shinju-sant, kire még mindig neheztelek, és hasonló szinten helyezkedett el, mint Kawashima egykoron. Belegondolva, hogy egy hajszálon múlik nála is, hogy egy életre meggyűlöljem és likvidáljam egész lényét az egész földkerekségről, vagy éppen ama szintre emelkedjen, amelyen a többi férfi helyezkedik el az én világnézetemben – ami roppantul fáradalmas munka lesz a részéről.
- Feltétlenül Tsuki-chan, ez nem is kérdés! – reagálok kétségbeesett kérésére. - Yoriko-chan is biztos örülni fog! Ha szeretnétek majd, akár sátorozhatok a nappaliban ^v^ – hozakodok elő az ötlettel, hogy szomorú hangulatát mielőbb elhessegessem. De legfőképpen Kawashimáról szóló gondolatait. Egy gyermek lelkének nem tesz jót az a téveszme, hogy esetleg rokonai utálják.
- Tudod mit, Tsuki-chan? Megcsinálom a kedvenc ételedet vacsorára, mit szólsz az ötlethez? ^v^ – Biztos vagyok benne, hogy az a szőke apának inkompetens személy sosem készítette el Tsuki-channak a legkedvesebb ételét. Sőt amilyen vézna volt Kawashima, azon se lepődnék meg, ha előre fagyasztott ételeken élt volna, amely egy fiatal számára cseppet sem egészséges. Tsuki-chan is hihetetlenül sovány, sőt, biztosan éheztetve volt! Bár Kawashima fizikálisan nem bántalmazta apró rokonomat, lélekben óriási sebet okozott neki, ez felett pedig nem hunyok csak úgy szemet.
Míg Tsuki-chan válaszára várok, nem halasztok el „Élve, de legfőképpen halva” – körözést kitenni Seireitei szerte Kawashimát illetőleg. Ha netán fejébe veszi, s kedve támad visszatérni maga mögött hagyott édes életbe, mindenképpen szembesüljön bűneivel, amit szónélküli lelépése okozott.
- A dolgaid miatt ne aggódj, biztos vagyok benne, hogy Miyaji-san és a többiek nyomban intézkednek és az új otthonodhoz hozzák neked ^v^ – Biztosítom ezáltal Tsuki-chant arról, hogy soha többé nem kell betennie abba a házba a lábát, ahol csupán szenvedés érte. Miyaji-san és a többiek megnevezést pedig elég hangosan mondtam, hogy nyomban reagáljanak a sorok közé rejtett üzenetemre.
- Elkészítjük neked addig a belépő kártyádat, rendben? – érdeklődöm, közben megnyitva számítógépes panelemen az erre megfelelő programot. - Yoriko-chan pár hónapja felszerelte az új biztonsági rendszert a házra és nagyon aranyos, névre szóló beléptetőket lehet készíteni hozzá, sokkal édesebbek, mint holmi kulcsok, amik könnyen elhagyhatóak – teszem hozzá, majd odébb lépek, hogy rálásson rendesen a képernyőre. - Nyugodtan válasz mintát, ezzel a gombbal tudod kijelölni, ezzel pedig méretezni – mutatom a program funkcióit. - Ezzel pedig feliratot is tehetsz rá, ha szeretnél. Nyugodtan kérdezz, ha valamin nem igazodsz ki ^v^ – Mielőtt átadtam volna kis rokonomnak a gép kezelését, gyorsan elrejtettem, hogy a háttérben fusson a körözést előkészítő program Kawashimát illetően. Erről jobb, ha Tsuki-chan nem tud ^ v ^” Szeretném, hogy többet ne kelljen ilyesfajta fájdalmakat átélnie.
- Szeretnél esetleg Isami-sannal közös fotót készíteni a kártyához? ^ v ^ – nézek rá és sokatmondó pillantást vetek a kártékony háziállatra, hátha teszik Tsuki-channak az ötlet.

______________

PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Tsuki Reiko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Hozzászólások száma : 72
Registration date : 2010. Aug. 13.
Hírnév : 34

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
6000/15000  (6000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Szomb. Ápr. 26, 2014 5:57 am

Családtag kerestetik

Édibédi szőrállat kis cukcsimukcsi nyuszika már-már majdnem tökéletes vígasz. Túl aranyos. Még azt is megkockáztatom, hogy annyira cuki, mint én. Olyan cuki, hogy belehalok. *w* Szóval nyomorgatom, nyüszögetem ezerrel, meg fújom a nórimat, meg gyömöszölöm a kis cuki nyuszikát, és azt hiszem, remek ötlet volt az elkövetőktől, hogy adtak nekünk nyuszikat, mert ahannyira cukikák! *-*
- Ez azt jelenti, hogy... – remegnek meg ismét ajkaim, s csüggednek lefelé szomorúan. Újra megtelnek a szemeim könnyekkel. Azt hiszem, annyira hatalmas nagy sokk ért, hogy túlreagálok mindent. Túlérzékeny vagyok, mindig is az voltam, de nem érdekel! Akkor sem igazság.
- Hogy csak akkor szerettek, ha mosolygok~desu? TT____TT – fakadok ki, ismét. A könnyek megint csak záporoznak, még szegény muszmuszt is összesírom, csurom víz lesz a bundája. Bár nem tűnik úgy, mintha zavartatná magát. Így néhány zsepi után – s a musz részéről kis morgás meg toporzékolás – folytatom annak gyömöszölését és szeretgetését.
- Tényleg sátorozhatunk a nappaliban? Ugye vihetjük az emeleteset? Ugye szabad? Plízplízplíz, Yukko néni! *-* – örömködök kicsit a sátorozás gondolatára. Mindig is imádtam sátorozni, ha az bent történt! *-* Na de az, hogy odakint, a szabadban, ahol minden csupa kosz, meg csak a vadonban van vécé, meg fürdeni se lehet, és éjszaka betámad minket minden bogár... fúj. >.> Amúgy is, jobban félek a bogaraktól, mint a medvéktől. T.T Sokan nem is tudják, hány mérgező fajta él itt, Japánban! A kígyókról nem is beszélve... Erről persze eszembe jut, amikor apa elvitt nyaralni *-* Reikával. >.> Kaptam tőle kalapot is, hogy meg ne égjek a napon, és egy faházat vettünk ki valahol vidék-Rukongaiban. Jó, csak egy hétvége volt, de ha nem csempésztem volna magammal a sok kütyümet, akkor biztosan nagyon untam volna magamat. T.T Semmi más nem volt ott, csak fák, meg tavacska, meg piknik, meg gyalogtúra ösvények, meg friss levegő meg kilátás... Ráadásul mint kiderült, a hollow ottléte is kamu volt. >3> T.T
- Hűűűű, nem is tudtam, hogy tudsz főzni, Yukko néni! *.* Minden jó, ami nem ramen, karaage, nanbanzuke, tempura, teriyaki, yakiniku, takoyaki, sukiyaki, miso leves, tonjiru, vagy umaibo. Ja, és a rizst sem eszem meg. ^.^ – nem azért, mert nem szeretem, hanem mert Reika ezeket szokta gyakran főzni. Így én ebből többet nem kérek. >.>
Nem tűnik fel nekem, hogy máris van, aki megindult volna a sok cuccomért. Persze ha eltörik a szupertávcsövemet, akkor aztán irgumburgum, és hisztis leszek, pedig amúgy nem szoktam ám én sohasem hisztis lenni. ^.^ Ennek örömére muszmusszal az ölemben ülök a gép elé, hogy megcsináljam a saját belépőkártyámat! *-* Mesélte Riko-chan, hogy csomó mindent kitaláltak, amióta felújíttatták az osztagot, de nekem még nem jutott beléptetőkártya. És úúúú, akkor megcsinizhetem saját magamnak! *-*
Minden jó ízlésemet bevetve állok neki a nagy munkának. Itt egy kis csicsa, ott egy kis rózsaszín, a háttérbe némi kombinált minta. Még a leolvasó csíkot is átszínezem kényem-kedvem szerint, hogy igazán csudiklassz lehessen. *.*
- Menni fog, Yukko néni! *-* – a sok öltöztető babás meg rajzolós játék megtette a hatását. Enyém kell, hogy legyen a legcsinibb beléptető kártya. Ráadásul akár még beléptetőkártya szépségversenyt is csinálhatunk. *-* Azt nagyon szeretném. >.<
Kezdek bele a munkának, s jó sokáig nem nagyon szólalok meg, ahogyan belefeledkezem a munkába. Szeretem csinálni. Csak néha-néha kérdezem meg Yukko néni véleményét, meg azt, hogy honnan is tudom kikeresni az ID numberemet. Meg hogy hatodik tisztként ugyebár hány csillagot is érek. Bár picit csalódott vagyok ám, hogy csak négy csillagos vagyok az öt helyett. T.T
- Nyuszival! *-* Usagival akarom! *-* – lelkendezek a közös kép gondolatára. Okoslélektelefonom elő is veszem, miután gyorsan összefogom a hajam felső részét egy cuki frizurába, aztán nyuszit ölelgetve készítek magunkról egy közös selfiet. Tisztára, mint az Oscar díjátadón. Én is sztárnak érzem magam tőle. *-* Aztán szelfi fel a gépre, méretre vágás, és kész! Remélem, hogy Yukkonak is tetszik.
- Yukko néni, Yukko, kész vagyok! *-* Most mit kell csinálni? Jó lett? Ugye jó lett? *-* Remélem, látszani fog a muszmusz a kezemben. – örömködök neki, hiszen még az ügyes-bajos dolgaimról is sikerül így picit megfeledkeznem. Enyém lesz a legcsinbb beléptetőkártya! *-* Már alig várom, hogy kézhez kaphassam végre.



______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
avatar

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 21
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
12900/15000  (12900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   Vas. Ápr. 27, 2014 7:16 am

Családtag kerestetik

Lehet, hogy ezt még gyakorolnom kell ^v^” De cseppet sem csüggedtem, hogy vigasztalásom első fázisa kudarcba fulladt. Ténybe tény, a megfogalmazásom hibádzott kissé, sőt mi több, inkább nagyon.
- Félreértesz Tsuki-chan – mosolyom nem fakult arcomon, hiszen jókedvet árasztva magamból biztosan átveszi a pozitív energiákat apró rokonom. Igyekeztem Kawashima miatt felgyülemlett agressziómat kis időre elásni magamban. Persze nem örökre, kizárt, hogy egy ilyen bűntettet megtorolatlanul hagyjak. Neutral Csupán addig, hogy sikerrel járjak Tsuki-chan felvidításában. - Mindig szeretünk, de akkor főleg, ha mosolyogsz! ^ v ^ – simogatom meg buksiját, majd megigazítom a hajában a kis masnis csatot, hogy ne lógjon szeme elé egy hajszál se. Ki nem állhatom, ha valakinek nem látszanak szépen a szemei. ^ v ^ Erről jut eszembe, hogy Kawashimának se lehetett látni soha az egyik szemét, mert oda lógott a haja, pff… Neutral Förtelmes belegondolni, valójában milyen egy huligán alak volt. > v >ˇ
- Persze, hogy vihetitek ^v^
– fellélegeztem, ahogy végre mosoly mutatkozott meg Tsuki-chan arcán és sikerült elvonnom a figyelmét az őt ért traumáról.
Picit meglepődök, hogy Tsuki-chan nem kedvelt ételei listája ilyen hosszú, főleg, hogy számtalan finomság egészséges, de ez sem olyan dolog, ami ne lenne megoldható. Egyre csak arra tudtam gondolni, hogy ez is annak a hímnemű, apának inkompetens, huligánnak a műve lehet. Neutral
- Persze, hogy tudok, a főzés olyan, mint a kémia – mosolyodok el. - Persze csak mechanikáját tekintve – teszem hozzá gyorsan, nehogy rosszat feltételezzen hasonlatomról. Már megesett velem, hogy félreértették és azt hitték, lombikban főzöm a levest borszeszégő felett, ami persze butaság, bár megoldható. ^v^”
- Mit szólsz akkor a gjózához, akasijakihoz, de van otthon gófri sütő, azt is tudok készíteni, ha esetleg inkább valami édesebbe vágynál, vagy palacsintát, manjut, mitarashi dangot esetleg? Mosolygós tükörtojást is tudok készíteni – hozakodok elő pár lehetőséggel, ami elsőre eszembe ötlött. Persze tudásom inkább süteményekre és édes dolgokra korlátozódik le főképpen. De a főételek elkészítése sem áll messze tőlem, csupán ezeket szívesebben csinálom meg. Természetesen a főzési kedvet nagyban befolyásolja nálam, hogy mégis kinek, kiknek készítem el az adott finomságot. Fiatalabb rokonaimnak sokkal jobb kedvvel állok neki a konyhában szorgoskodni, mint az alkalomadtán, de általában soha sem esek haza Shinju-sannak. Neutral Bár így is biztos, hogy a főzés mestersége terén nagyobb szinten állok, mint az a személy, akit Tsuki-chan kénytelen volt apjának nevezni. ^ v ^ˇ
Örültem, hogy a beléptető kártya elkészítésének gondolata fellelkesítette Tsuki-chant. Készségesen feleltem megerősítést váró kérdéseire, néha egy-egy apró tanáccsal ellátva, hogy szerintem miképpen tehetné még szebbé kártyáját.
- Rendben, készülj fel, beállítom a gépet ^v^ – mondom majd egy röpke pillanatra átvettem a számítógép kezelését. Halvány árnyalatnyi gonosz mosollyal az arcomon konstatálom mindenközben a háttérben futó program „complete” feliratú jelzését. Persze nyomban elhessegetem ezt az arckifejezésemet, nehogy megrémisszem vele Tsuki-chant.
- Ide kell majd néznetek – mutatok a koponyára hasonlító eszközre. - Tudom, hogy ez egy *cranium-ra hasonlít, de valójában egy webkamera, hogy a modern kifejezéssel éljek ^ v ^ – magyarázom, majd megvártam, míg elhelyezkedik fiatal rokonom a kamera előtt Isami-sannal.
- Készen álltok? ^v^ – amint helyeslő választ kaptam meg is nyomtam a megfelelő parancsgombot a programon belül és elkészült a fotó. Ha Tsuki-channak nem volt megfelelő a kép, akkor újat készítettem, ameddig nem lett tökéletes az elképzeléseihez.
Mikor Tsuki-chan elkészült a beléptetővel, komoly arccal hümmögve tanulmányozom, mielőtt meghoztam volna a bírálatot. Pár másodperc telik el így, éppen annyi, hogy apró rokonom tűkön ülve várja a reakciómat.
- Tökéletes, ez a legszebb! ^ v ^ – bólintok rá a végeredményre. - Átküldöm az illetékeseknek, ő azonnal kinyomtatja, mire odaérünk, már kézben is tarthatod. – Megtettem a gépen az utasításokat, elláttam egy sürgős jelzéssel az üzenetet, majd Tsuki-chan felé fordultam.
- Mehetünk? ^v^ – amint rokonom készen állt, átmentünk a Keleti hídon, melynek végén ott volt az illetékes, ki a nyomtatásért volt felelős. S valóban, ahogy odaértünk máris kézben tarthatta Tsuki-chan a névre szóló, beléptető plasztikkártyáját. Jómagam pedig átvettem egy köteg papírt, melyen körözött személy, Kawashimáról szóló hirdetményem volt, amelyet majd az 1. osztagba fogok elküldeni elbírálásra. Persze igyekeztem úgy átvenni, hogy Tsuki-channak ne legyen feltűnő a dolog. Ha netán mégis megkérdezné, mik is ezek, a kegyes hazugság elvét alkalmazom, csupán kutatási munkákra hivatkozok, az ő érdekében természetesen. ^ v ^ Majd ha elég idősek lesznek Yoriko-channal majd mindenképpen le fogok ülni velük egy elbeszélgetésre a férfiakat illetően, természetesen majd fogok kivetíteni is hozzá, hogy miért nem érdemes otthon tartani egy hímnemű egyedet sem.
- Mielőtt hazamegyünk, szeretnél valamit csinálni? Esetleg vigyünk haza valami harapnivalót a sátorozáshoz? – kérdezem miközben visszasétáltunk gépemhez és kulcsos fiókomba elzártam a paksamétát a kíváncsi szemek elől.

*cranium = koponya latin elnevezése

______________

PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Megfigyelő részleg tornya   

Vissza az elejére Go down
 

Megfigyelő részleg tornya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Soul Society :: Seireitei és környéke ::   :: 12. Osztag-