-=Bleach Szerepjáték=-
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
KezdőlapPortálLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

Megosztás | 
 

 Candy shop

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Buum
Hollow
Hollow
Buum

Férfi
Pisces Tiger
Hozzászólások száma : 9
Age : 50
Tartózkodási hely : Erdőcske ^^
Registration date : 2009. Nov. 08.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: A legédibb csontfejű *>*
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te4000/15000Candy shop 29y5sib  (4000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Candy shop   Candy shop EmptySzomb. Márc. 27, 2010 10:38 am

A cégér (vagy valami ilyesmi), hogy mindenki megtalálja:
Candy shop Candy-shop--29729

Belülről így néz ki ez a mesébe illő építmény:
Candy shop 3416857668_b3eef3f8a7
Candy shop CandyShopDessertTableBoard
Vissza az elejére Go down
Buum
Hollow
Hollow
Buum

Férfi
Pisces Tiger
Hozzászólások száma : 9
Age : 50
Tartózkodási hely : Erdőcske ^^
Registration date : 2009. Nov. 08.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: A legédibb csontfejű *>*
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te4000/15000Candy shop 29y5sib  (4000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptySzomb. Márc. 27, 2010 10:56 am

Milyen egy igazi Mamaah *>*

Ez a nap is unalmasan indult. Buum egyedül volt a házikóban az erdő szélén. Egy kavicsot rugdosva ment a kis ösvényen, ami kivitte az ajtótól az útra. Egy pillangó keveredett elé, amit nem hagyhatott annyiban: utánaeredt, hogy még tovább csodálhassa. Egészen a város széléig követte, de ott már más keltette fel a figyelmét: egy kisgyerek csokit majszolt.
-Bumm is szeretne csokit enni! -könnyek gyűltek a szemébe, és úgy döntött, felkutatja, honnan jött az a srác.
Egyre reménytelenebbül bolyongott, mikor fura energiát érzett. Egy fekete hajú nénit pillantott meg, persze csak a könnyrétegen át, ami elkeseredésében öntötte el a szemeit.
-Mi a baj? -szót hozzá, amitől meghűlt a vér az ereiben.
-A néni látja Buumot? Eddig senki sem látta! -pattant fel az útpadkáról, és hátrálni kezdett.
Nagyon új volt neki ez a helyzet. Már néhány hete itt volt, de eddig még senki sem mutatta annak a jelét, hogy érzékeli őt. Teljesen összezavarodott. Nem tudta, hogy örüljön, vagy inkább féljen a nőtől...
Vissza az elejére Go down
Desmond Phellera
Espada
Espada
Desmond Phellera

Férfi
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 340
Age : 63
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2009. Jul. 25.
Hírnév : 56

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te48500/65000Candy shop 29y5sib  (48500/65000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptySzomb. Márc. 27, 2010 11:54 am

Igazi Mamaah válik belőlem *>*

*Küldetések száma az utóbbi időkben zéró, és egy idő után még a Las Noches nyújtotta szórakozási lehetőségek is unalmassá válnak. Persze, páran elkönyveltek már alkoholistának, nem mintha nem lenne meg rá az okuk, de amíg nem tudnak a Mayával való póttestben-detoxba-kerülős esetről, addig semmi gáz. Meg úgy általába véve elég kevesen vannak, akik ki merik nyilvánítani a véleményüket. Nem azért, mert nem fogadom el, bírom én a kritikát, ha indokot is adnak rá, meg minden, csak a legtöbben meg se mernek mukkanni a közelemben. Vagy épp az ellenkező eset történik, hangos káromkodások közepette adják tudtomra, hogy nem tetszik nekik valami, és hát, nem nehéz egy ilyen provokálásnak nem ellenállni. Amíg nem érzem, hogy azért csinálják, hogy elveszítsem a hidegvérem, minden gond nélkül én is olyan közönségessé válok, mint ők. Persze, legalább vannak, akik jobban ismernek. A legtöbb arrancarral ellentétben én védem az emberségem.
Szóval, eljutottam arra a szintre, amikor már az atomok dinamikája se tud lefoglalni, sőt, az ókori történelem sem. Persze, könnyedén kereshetnék valakit, akivel eltölthetném eléggé felesleges szabadidőm, de Zilbi is olyan elfoglaltnak tűnik, Cephnek pedig állítólag valami dolga van, de meg ne tudjam, hogy valójában csak kötésmintákat bogarász bezárkózva a szobájába... >_> xD Meg valahogy nem is igazán igénylem most a társaságot, így Las Nochest hátrahagyva nyitok egy gargantát. Talán kéne vennem egy-két ajándékot, mert hát a patkány-kunon aratott győzelmemhez Slagi és Cephi is jócskán hozzájárultak, meg esetleg valami koncertnek is utána kéne néznem, mert hát na, nem egy csomag gombolyaggal és egy bonbonnal akarom lerendezni az ünneplést. Ha már ünneplünk, csináljuk rendesen.
A póttest, amit a múltkor Mayától kaptam, most pont jól jön, mert elég nehéz lenne enélkül akármit is vásárolni, pedig azért volna pár tervem. Azonban amikor meglátok egy igen érdekes fajtársat, valahogy a fontos vásárlási tervek feledésbe merülnek. Üvöltő hollowból sok van, de sírót keresve se talál az espada. Vagyis én most találtam egyet, aki merőben eltér a többitől. Az a sok-sok nyalóka meg miegyéb, ami kiáll a nálam legalább fél méterrel magasabb hollowgyerkőc – mert valószínűleg arról van szó – hajából… Az összhatás olyan nyomorgatnivaló, gyámoltalan kis teremtést sugall, aki bármilyen szőrös szívű lényt meglágyít… Egyszóval az olyanokat, mint engem. -.- Hiába, ha gyerekekről van szó, meg moe karakterekről, esetleg kacsákról, nehezen fogom vissza magam.*
- Mi a baj? - *igyekszek a lehető legkedvesebb hangon megszólítani a lidércet, azonban nem ilyen reakcióra számítottam. Egy pillanatra még én is képes voltam megrémülni, mert igazán nem volt bennem ártó szándék, amikor megszólítottam. A néni jelzőre felvonom az egyik szemöldököm, mert igazán nem vagyok hozzászokva, hogy néninek nézzenek. Igaz, most a szokásosnál sokkal visszafogottabban öltöztem fel, az egyszerű farmer mellé egy vörös színű felső tartozik.
Persze, ahogy elmeséli, mi történt, egyből tiszta előttem a helyzete, de azt a tényt, hogy ő már halott és az emberek nem látják, nem olyan egyszerű elmagyarázni egy ilyen egyenlőre még ártalmatlan és naiv teremtésnek. Mintha csak Cephalusnak kéne elmagyarázni, hogy a kötött pulcsikat már senki sem hordja! Surprised Persze, hogy én már rég nem vagyok ember, már részletkérdés, bár a reiatsumat nem fogom vissza annyira, hogy ne érezze, egy erős arrancarral van dolga.*
- Esetleg… kérsz egy csokit, vagy valamit? - *kutatok ötletek után az agyamban, hátha ezzel kikerülöm a válaszadást. Nincs nagyon kedvem magyarázkodni, mert hát ez egy kínos téma. Mégis hogyan fogalmazhatnám ezt meg neki? Ennél rosszabb már csak az lenne, ha el kéne magyaráznom valakinek, hogyan születnek a kisbabák.*
- Nem ártok neked, biztonságban vagy. Sőt, velem vagy a legnagyobb biztonságban. Amúgy Slarin Sleryrrlyn’dreskel vagyok. És te? - *próbálkozok tovább, hátha sikerül egy kicsivel többet megtudnom a hollowról.*
Vissza az elejére Go down
Buum
Hollow
Hollow
Buum

Férfi
Pisces Tiger
Hozzászólások száma : 9
Age : 50
Tartózkodási hely : Erdőcske ^^
Registration date : 2009. Nov. 08.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: A legédibb csontfejű *>*
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te4000/15000Candy shop 29y5sib  (4000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyVas. Márc. 28, 2010 1:24 am

Milyen egy igazi Mamaah *>*

Meglepte Buumot, mennyire kedves vele a néni. Bár még mindig nem értette, hogyan tud vele beszélni, hiszen eddig ez nem fordult vele elő.
~Milyen kedves hölgy! -csodálkozott, majd nagy vonalakban elmesélte neki, miért itatja az egereket.

-Tetszik tudni, Buum látott egy fiút, aki csokit evett. És Buum is szeretne, de nem tudja, honnan lehet szerezni olyat.
Tágra nyílt szemekkel hallgatta az ajánlatot. Nem volt ennyire boldog, már vagy... száz éve! És most ez az idegen teljesen felvillanyozta a sötét fellegekkel teli napját.
-Név... Buum! -gondolta, de így még sosem hallotta ezt a kifejezést. Bár, honnan is hallotta volna, mikor senkivel se kommunikált?- A néni segít Buumnak csokit keresni? -felkelt a padkáról és hatalmas, csodálkozó szemekkel nézett Slarinra. Úgy érezte, bármennyire is idegen, megoszthatja vele minden búját-baját.
A választ megkapva óvatosan megölelgette újdonsült barátját, és hagyta, hogy vezessék -elvére is egyedül nem találta meg azt a helyet. Kissé belepirult abba, hogy csak így magához szorította, és visszaölelték! Nagyon jól esett neki ez a fajta törődés. A gondolataiba temetkezve követte a nőt, és az fogalmazódott meg benne, hogy ha még élne, ilyen anyukát szeretne.
Néhány utca séta után megpillantotta a hatalmas, kis gömbcukrokkal díszített épületet és kimondhatatlanul boldog lett.
Vissza az elejére Go down
Desmond Phellera
Espada
Espada
Desmond Phellera

Férfi
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 340
Age : 63
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2009. Jul. 25.
Hírnév : 56

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te48500/65000Candy shop 29y5sib  (48500/65000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyPént. Ápr. 02, 2010 6:37 am

Igazi Mamaah válik belőlem *>*

*Mindenre számítottam, csak erre nem. Egy két és fél méteres, „apró” hollowt kezdek el szépen lassan pátyolgatni és dédelgetni, de egyszerűen nincs szívem magára hagyni valakit, aki talán meg se tudja védeni saját magát. Hiszen már attól elpityergi magát, mert neki nem jut csokoládé, csak a többi gyereknek… Talán Renének igaza van, és tényleg abban élem ki felsőbbrendűségi komplexusomat, hogy nálam gyengébbek társaságát keresem, és anyáskodjak felettük, azonban a büszkeségem most az egyszer elnyomja a bennem feltámadó anyai ösztön, még ha nem is tudok tudatosan arról, hogy ez az oka a furcsa viselkedésemnek. René pedig bekaphatja, gondoljon, amit akar. Vele ellentétben én nem hagyom magára azt, akit valaha is pártfogásomba vettem. >_> Nem hiszem, hogy ezek után tartanom kéne egy bukott és menekült espada véleményétől, hisz sose volt beleszólása senkinek sem az életembe, és ezután sem lesz.
A néni szó elhangzása után mintha egy világ dőlne bennem össze. Kifejezetten fiatal vagyok, és az is kész csoda, hogy egyáltalán espadává váltam, nemcsak hogy arrancarrá. Persze, megvívtam a saját csatáim, mire ideáig eljutottam, de ha néhányan tudnák, hogy alig vagyok kétszer idősebb annál, aminél kinézek, lehet, kinevetnének, már ha mernének, mert tuti az öklöm lenne a következő dolog, amivel az arcuk szembesül, ha nem a bakancsom talpa. Ami viszont a leginkább megdöbbent, az az ölelés, amivel engem jutalmaz meg. Úgy értem… Megölelt. Engem. ENGEM. Én pedig… Hagyom neki! Surprised A lábaim egyből földbe gyökereznek, mert nem vagyok hozzászokva az efféle testi kontaktushoz, pláne nem egy gyerektől, még ha ez a gyerek két fejjel, egy jó fél méterrel magasabb is nálam. Finoman meglapogatom a hátát, arcszínem pedig azonnal rákvörösre vált, aminek nem a napsütés az oka, nem mintha olyan nehéz lenne engem bármivel is zavarba hozni.*
- Nos, hát akkor, Buum… Menjünk az édességboltba, a környéken mintha láttam volna egyet. – *próbálom visszanyerni eredeti arcszínem, bár az öleléstől még mindig letaglózva teszem meg az első lépéseket a cukorkás bolt felé.
Újdonsült gyámoltam lehet, hogy még okozni fog számomra egy-két problémát, mert nem vagyok biztos abban, hogy a maga két és fél méterével képes lesz beférni az ajtón, de végül is ki tudja, hogy mekkorára vágták azt a nyílást. Nem lenne szívem megfosztani a hatalmas nagy örömtől, hiszen mennyire felvidul az arca, amikor meglátja a boltot! Utóbbit persze csak sejtem, hisz még egy espadának sem olyan egyszerű egy hollow maszkja mögé látni, de az a szemcsillanást csak az ártatlanságtól és az örömtől lehet képes produkálni. Mondjuk még mindig furcsállom, amiért a különc hollow nem lelkekre, esetleg emberekre, netalántán quincykre vadászik, hanem édességekre, de nekem is megvannak a magam furcsa szokásaim. Amikről jobban szeretem, ha titkok is maradnak.*
- És mondd csak, Buum, tudod, mik azok az arrancarok? - *próbálom kitapogatózni, hogy vajon mennyire lehet egyáltalán tisztában azzal, hogy ő tulajdonképpen már rég nem ember, ahogyan én sem, és ha véletlen a naivság egy mintapéldányával találkoznám szembe magam, akkor még könnyen ki tudnám magyarázni a dolgot anélkül, hogy esetleg megbántanám. Legalábbis remélem. A gyerekekkel óvatosan kell bánni, nem mindegy, hogy mit mondasz nekik. Na meg amíg úgy érzi, hogy foglalkozok vele, biztosan nem okoz majd nagy káoszt a boltban. Mondjuk elég érdekesen nézhet ki az eladó szemszögéből, hogy a levegőbe beszélek, de úgy tűnik, hogy el van foglalva valami telefonálással, szóval biztos nem lesz gond.*
Vissza az elejére Go down
Buum
Hollow
Hollow
Buum

Férfi
Pisces Tiger
Hozzászólások száma : 9
Age : 50
Tartózkodási hely : Erdőcske ^^
Registration date : 2009. Nov. 08.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: A legédibb csontfejű *>*
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te4000/15000Candy shop 29y5sib  (4000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyPént. Ápr. 02, 2010 9:41 pm

Milyen egy igazi Mamaah *>*

Buumnak kicsit nehéz volt bemenni az ajtón, hiszen ilyen magassággal majdnem sikerült eltörnie a keretet, ami úgy a mellkasáig ért fel. Kénytelen volt lehajolni- de bármit megtenne a finom kis édességekért!
-Csókolom! -üdvözölte a pénztárost, de az nem figyelt rá. Kissé morcos lett, de Slarin mosolyától minden dühe elszállt.
Odabent sem volt sokkal rózsásabb a helyzet, ugyanis a szarva miatt még mindig nem fért el. Elég kényelmetlen volt számára, hogy vigyáznia kell a mennyezetre a feje fölött, a lábai mellett a polcokra és az előtte álló hölgyre is, nehogy ráessen. Miután félig-meddig kényelembe helyezte magát (végigkarcolta a plafont véletlenül), mikor a pótmamája kérdezett tőle valami furcsát.
-Arrancarok? Buum már hallotta ezt a szót... -összerándultak a fehér izmai, nem szeretett beszélni erről.- Tetszik tudni, amikor Buum még egy fekete lyukon túli erdőben lakott, voltak ilyen lények. De Buumot mindig bántani akarták. Nem szeretem őket. És Slarin néni ismeri őket?
Nagyon kíváncsi volt. Ha Slarin ismeri őket, akkor talán megbeszélheti vele a félelmeit, és minden olyan dolgot, ami bántja a kicsi lelkét. Lehet, hogy ő is az?
Buum sosem szerette azokat a dolgokat, amiket az átváltozásakor kapott, a maszk és az a fura érzés, amikor egy másik hasonló lénnyel találkozott. Ezt a másodikat próbálta is elfojtani, mert úgy gondolta, hogy kétoldalú ez a dolog, tehát ha ő nem érzi, a másik sem.
Most mégis úgy gondolta, ideje az álcáját megszüntetni, hogy megtudja, mégis miféle szerzettel van dolga. Kiterjesztette az érzékeit és megvilágosodott: Slarin is egy arrancar! Biztosan bántani akarja!
Pánik lett úrrá rajta, de tudta, most nem tud olyan gyorsan elmenekülni. Nem tudta, mit kellene tennie.
Vissza az elejére Go down
Desmond Phellera
Espada
Espada
Desmond Phellera

Férfi
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 340
Age : 63
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2009. Jul. 25.
Hírnév : 56

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te48500/65000Candy shop 29y5sib  (48500/65000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyCsüt. Ápr. 08, 2010 3:14 am

Igazi Mamaah válik belőlem *>*

*Most, hogy már túlestem a sokkon, miszerint egy olyan hollowt találtam, aki talán még egy gyenge léleknek sem tudna ártani, már teljes természetességgel kezelem a helyzetet, s már-már anyai mosolyra húzódnak ajkaim, ahogyan a kicsit talán bizonytalannak tűnő lidércre lopva rásandítok. Persze, utóbbit nem könnyű megmondani, mivel a maszkja teljesen eltakarja arcát, így nem láthatom arcizmainak rángását, melyből megállapíthatom gondolatait, ám szemeit nem fedi csont, s ez már épp elég ahhoz, hogy nagyjából kikövetkeztessem hangulatát.
Nem vagyok édesszájú, jobban tudom értékelni a rendes ebédet, és igen, felvállalom, ami vagyok, valahogy a lelkek beszippantása még mindig nagyobb örömet okoz, mint egy négyfogásos vacsora, bár az is igaz, kissé elhíresültem alkoholszeretetemről az utóbbi időben.
A plafon kicsit felkarcolódik, a teljes közönnyel arcomon pillantok fel; Buum maszkja láthatóan útban van, de nem tehet arról, hogy ilyen nagyra nőtt… Még biztosan lesz ő kisebb is, ahogyan fejlődik, hiszen még növésben van! Surprised Ami pedig a károkat illeti, talán fel se tűnik a boltosnak. Van egy olyan érzésem, hogy a hollow gyomra tetemes mennyiségű édesség elfogyasztására képes, megnyugtató a tény viszont, hogy nem két zsetonért espada az espada, és talán van nálam elég pénz ahhoz, hogy a cukrokból és csokikból álló ebédjét fizethessem. Elég kárpótlás lesz azért az apró karcolásért az itt hagyott pénzmennyiség, maximum egy kis borravalóval megtoldom, bár ha nem tenném, igazából akkor se lehetne az üzletvezetőnek semmilyen beleszólása, hisz mégiscsak, ő ember, én espada, az erőviszonyok pedig egyértelműen nekem kedveznek. A magamfajta lény túl tökéletes egy hozzá hasonlóhoz, épp ezért én vagyok az, aki a törvényt diktálja.*
- Á, szóval már voltál Hueco Mundoban. Tudod, úgy hívják a helyet a fekete lyukon túl. Amúgy nem mindegyik arrancar gonosz. Például én sem vagyok az. - *próbálom vázolni neki a helyzetet, mert hát nem szögezhettem neki oda egyből, hogy én vagyok az 5. legerősebb arrancar. Persze lélekenergiám nagy részét még így is visszafogom, mert félek, patkány célpontot csinálnék magamból, ha nem így tennék, s nem áll szándékomban megtörni a kellemes, belvárosi, csatangolási idillt, hisz ezt a napot a pihenésnek szenteltem, s persze a megfelelő ajándékok kiválasztásához. S most jut eszembe… Ryuunosuke örülne is valami bonbonnak, mert férfi létére igencsak odavan a különböző édességekért, s lehet, Buum még azt is meg tudná mondani, hogy milyen csokit adjak egy talán több száz éves privaron espadának.*
Vissza az elejére Go down
Buum
Hollow
Hollow
Buum

Férfi
Pisces Tiger
Hozzászólások száma : 9
Age : 50
Tartózkodási hely : Erdőcske ^^
Registration date : 2009. Nov. 08.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: A legédibb csontfejű *>*
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te4000/15000Candy shop 29y5sib  (4000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptySzomb. Jún. 05, 2010 7:40 pm

Milyen egy igazi Mamaah *>*


Buum hinni szeretett volna a néninek, mert valami azt súgta, bízhat benne. De mégis csak egy arrancar, és ők nem szeretik Buumot. Mindig is bántották. Ki garantálná neki, hogy most ez másképp lesz? Lehet, hogy most csapdába akarják csalni, aztán meg kiszívni a lelkét! Nem, Buum nem akarta ezt, így hát úgy döntött, mihelyst adódik a helyzet, eltűnik a nő elől. Pedig annyira kedvesnek tűnt. Elvitte őt csokit venni! Egyszerűen nem tudta, mi tévő legyen. Az ösztönei szemben álltak az érzelmeivel. Hosszas töprengés után döntött.
~Na jó, egyszer úgyis elkapnák Buumot, és ha ez a néni lesz az, hát itt a vége. Nem tudja Buum itt hagyni őt, annyira kedves. Amúgy is: eddig mindig egyedül volt, és ennél minden állapot jobb.

-Igen, Buum járt már ott. De nagyon nem szereti azt a helyet. Minden olyan ijesztő és sok fura energiát érez Buum, ha ott van. A néni ott lakik? Nem bántják ezek a fura lények?

Meglepődött a válaszán. Az a fura mosoly az arcán azt sugallta, hogy félnek tőle. Vajon miért? Egyáltalán nem néz ki rémisztőnek, sőt, nagyon is szép, és persze kedves is. Kizárt, hogy ő bántaná őket. Hiszen Buumot sem akarja.
-Néni, lehet Buumnak egy kérdése? Buum is... oda tartozik?
Remélte, hogy nemleges választ kap, de ennyi „véletlen” egybeesést már ő sem tudott figyelmen kívül hagyni.
Vissza az elejére Go down
Desmond Phellera
Espada
Espada
Desmond Phellera

Férfi
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 340
Age : 63
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2009. Jul. 25.
Hírnév : 56

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te48500/65000Candy shop 29y5sib  (48500/65000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyHétf. Jún. 14, 2010 1:55 am

Igazi Mamaah válik belőlem *>*

*Továbbra is zavar, hogy Buum könnyedén felfordulást okozhatna a boltban, arról nem is beszélve, hogy tutira nagyon kényelmetlen lehet ekkora termettel egy ilyen kis lyukban nyomorogni. Neki is jobb lenne, ha minél hamarabb inkább kimennénk ebből a boltból, én legalábbis tutira beleőrülnék abba, hogy még csak a lábaim se nyújtóztathatom ki.
Bizonyára Buum még nem érte el azt a bizonyos szintet, amikor tényleg készen áll arra, hogy átlépjen Hueco Mundoba. Válasza arra enged következtetni, hogy már valóban volt alkalma odaát barangolni egy darabig, de kisebb csodára volt szüksége ahhoz, hogy megmeneküljön, és ne pedig egy bamba gillian kajájává váljon, s végül csak egy másik hollow részét képezze puszta lélekenergiája által. Nem mondom, azért itt, az Emberek világában is elég sok veszély leselkedik egy Buum-szintű lidércre, hisz ide a shinigamik is könnyebben jutnak el, és Karakura is tele van más hollowkkal, meg minden, de ami Hueco Mundoban várna Buumra, az ezerszer veszélyesebb annál a néhány halálistennél, akik véletlenül keresztezhetik a lidércgyerkőc útját. Bár ha Buum az én társaságomban jönne vissza arra a helyre, ahová tartozik, valószínű, hogy senki sem merne ártani neki. hiszen ha a védelmem alatt állna, máris más lenne a helyzete, és sokkal biztonságosabban lenne képes életét folytatni.
Buumcsi kérdésére viszont nem vagyok képes elfojtani a vigyoromat; nem, nem én vagyok az, akinek félnie kéne a többi lidérctől, s inkább ők azok, akik tőlem rettegnek. Fracciónjaimmal együtt gyakorlatilag az egyik leghatásosabb harci egységet alkotjuk, s alig van nálunk erősebb személy egész Hueco Mundoban. Mindez bőven elég arra, hogy Las Noches egyik úgynevezett „legrettegettebb” arrancarja legyek, nem mintha bármikor ártottam volna másoknak, csupán kiállok a saját és barátaim jogaiért, ha kell, és igenis, megvédem magam. Nem fogom néma beleegyezéssel tűrni, hogy mások az idegeimmel játszanak és kész. Az egyik legjobb vagyok, és ezt még csak nem is rejtem véka alá.*
- Nekem odaát senki sem képes ártani, hiszen én vagyok az 5. legerősebb az összes lidérc közül. Ha pedig gondolod, könnyedén elintézhetem, hogy többé neked se kelljen félned másoktól. Igen, te is oda tartozol, de persze ha úgy érzed, hogy biztonságosabb itt, az Emberek világában élned, akkor nem akadályozlak meg benne. - *világosítom fel a valószínűleg igen falánk hollow származékot, hiszen nem látom értelmét annak, hogy hazudjak neki, abból még sohasem született semmi jó.*
- Nos, akkor vegyünk ebből is? Gondolom, elég sokat meg tudsz enni belőle. - *bökök rá valamelyik polcra, ami tele van tömve különböző méretű és alakú, színes nyalókákkal. Nem vagyok édesszájú, elég ritkán eszek ilyeneket, viszont szép színesek, szóval biztosan finomak is, nem értek hozzá. A kosaramat azért megtömöm pár csokival, ami épp a kezembe akadt, a legtöbbjükhöz pedig még csak hasonlót sem láttam ezelőtt. Jobban szeretem a rendes ételeket, nem tehetek róla. >_> Persze, azért hagyom, hogy Buumcsi is azt tegyen bele a kosárba, amit csak szeretne, mert elvégre neki jöttem vásárolni, nem magamnak.*
Vissza az elejére Go down
Buum
Hollow
Hollow
Buum

Férfi
Pisces Tiger
Hozzászólások száma : 9
Age : 50
Tartózkodási hely : Erdőcske ^^
Registration date : 2009. Nov. 08.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: A legédibb csontfejű *>*
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te4000/15000Candy shop 29y5sib  (4000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyVas. Júl. 18, 2010 11:13 am

Milyen egy igazi Mamaah *>*

Buum szinte magán kívül volt. Nem akart oda tartozni, mindig is félt azoktól a lényektől. És most kiderült, hogy nagyon is közeli kapcsolatban van velük. Sosem akart oda visszamenni, és most ez a kedves hölgy szeretné, hogy vele tartson. Talán igazat mond, és meg tudná őt védeni, de ki garantálja, hogy tényleg így lesz? És mit tudna ő adni cserébe a védelemért. Semmit...
Gondolatai között őrlődve nézegette a finomabbnál finomabbnak ígérkező édességeket, és szíve szerint mindenből vett volna, de nem így tett. Egyetlen tábla, nem túl drága boldogság-bombát emelt le a polcról, majd a noszogatásra csak annyit válaszolt, hogy nem szeretne többet, ennyivel bőven megelégszik. A nyalókák azonban elcsavarták a fejét. Mindig is imádta őket, ezért is van mindig néhány nála... a hajában. Ha megkívánja, csak kivesz egyet, és ha megunta, visszateszi. Ilyen egy gyerek élete: mindig hagy egy kis maradékot maga után. Ezeknek azonban még megvan a sajátos szerepük, ha bajba esik- mivel sosem veszi újra a szájába azt, amit már egyszer a hajába rakott.
A nyalánkságot azonban pótolni kell, így párat ebből is bepakolt a kosárba és jelzésképp a kassza felé lépdelt.

-Öhm, Buum inkább szeretne itt maradni. Van egy kis házikó, amit nagyon szeret. És itt meg tudja magát védeni a fekete ruhás bácsikkal és nénikkel szemben is. -szólalt meg végre, mikor már kiértek a boltból.
Ekkor azonban valami bizsergő érzés futott végig a bőrén. Slarin felől jött az energia. Nem tudta, most mit tegyen. Meneküljön vagy se. Ki tudja, miért változott meg ennyire a nő viselkedése... Mégis úgy vélte, nem kell félnie tőle.
-Ismerni tetszik azokat az embereket, a nagy és fura kardokkal? -kérdezte, pedig valószínű volt, hogy igennel fog neki válaszolni.
Lassan, de kezdett ráébredni arra, hogy ideje lenne megismernie azt a világot, ahova valóban tartozik. És azt tennie, ami miatt maradnia kellett. Talán Slarin minden kérdésére tud válaszolni?
Vissza az elejére Go down
Desmond Phellera
Espada
Espada
Desmond Phellera

Férfi
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 340
Age : 63
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2009. Jul. 25.
Hírnév : 56

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te48500/65000Candy shop 29y5sib  (48500/65000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptySzer. Okt. 13, 2010 11:14 am

Milyen egy igazi Mamaah *>*

Kifejezetten csodának tartom, hogy Buumcsi képes volt megőrizni ennyire az emberségét, miközben ilyen veszélyek fenyegetik. Nem sokra emlékszem szerencsére azokból az időkből, amikor egyszerű, mezei hollowként voltam kénytelen élni az életem. Csak az őrjöngető düh maradt meg, és hogy képtelen voltam uralkodni magamon… és az indulataimon. Szánalmas ösztönlénnyé váltam, ami hamarosan elvesztette minden személyiségét, ahogyan ölt, fejlődött, s gillianné vált. S most… Talán túl emberi vagyok egy arrancarhoz, egy espadához képest. Nem mintha bárki beleköthetne abba, hogy én hogy látom a világot… A befolyásom megmaradt, s kevesen vannak, akik mernek bármiféle rossz szóval illetni. Ez van, attól, mert kicsit emberibben látom a világot, még nem fogok elpuhulni, s nem válok egy nyálas, rinyálós kis emoplázacicává, aki a körmeit jobban félti, mint bármi mást. Szánalmas majmok, legszívesebben belefojtanám az összes szerencsétlen patkányt egy kádba. Gyengék jellemükben, épp ezért gyengék a testben is. Életképtelen marhák, akik csak égetik Las Noches arrancar társadalmát.
- Ahogy gondolod. Las Nochesben nagyobb biztonságban lennél viszont. Különben meg ha egy csúnya, nagy hollow-val találkozol, csak mondd meg neki, hogy Slarin néni beleveri a fejét egy lehúzatlan nyilvános mosdóba, ha akár csak egy ujjal is hozzád ér. ^^ Biztos nem kérsz többet? – tartom a kosarat, amibe szerényen egyetlen tábla csokoládét rakott, pedig nyugodtan választhatott volna többet is, én nem bánom. Különben sem vagyok a nagy költekező fajta. Igazából mindenem megvan, ami kell. Leszámítva persze azt a bizonyos biztonságérzetet. Mióta az a Ranil megjelent, folyamatosan érzem benne a pozícióm átvevésére irányuló szándékot, de… kinyalhatja. Abból nem engedek. ^^
Egy anyai mosollyal adom tudtára, hogy rendben, miután még néhány nyalóka is belekerül a kosárba. Fizetés után pedig még egy kicsi, színes zacskót is kapunk, amibe belerakhatjuk az édességet. Ezt kiérve a boltból egyből Buum kezébe adom, hiszen az övé, neki vettem, nekem nincs rá szükségem. Különben meg sosem voltam édes szájú. Válogatósnak egyáltalán nem nevezem magam, mert nem szoktam picsogni, ha valamit meg kell enni, amit nem szeretek, de a csokoládé és a sütemények… Nekem egyszerűen sok. A gyümölcsök még akkor is jobbak.
- Azok a nénik és bácsik azért vannak, hogy az olyanokat, mint te vagy én, megpróbálják megölni, mert azt hiszik, ezzel jót tesznek. Ha meglátsz egyet, akkor először is állapítsd meg, hogy milyen erős, és ha biztosan erősebb nálad, akkor menekülj. Vannak köztük nagyon erősek is, főleg, akiken fehér köpeny is van, meg akiknek szalag van a karjukon. – magarázom el a butított verziót, míg Buumcsit kísérem, hiszen ha már semmiképp sem hajlandó Las Nochesbe jönni, akkor meg kell győződnöm róla, hogy biztonságos helyen lakik. Nem engedhetem valami hollowfészek közelébe, ami akaratlanul is kellemetlen látogatókat eredményezhet Buumnak, valamint a halálisteneket is idevonzza. Egyedül hagyni egy ilyen csöppséget a rengetegben? Olyan képtelenségnek hangzik… Bár a gyengébb ellenfelek ellen biztosan meg tudja védeni magát, de mi van, ha tévedek? A shinigamik hordája igencsak felerősödött az utóbbi évek során.

Vissza az elejére Go down
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
Nagano Nobu

Férfi
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 34
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te19000/30000Candy shop 29y5sib  (19000/30000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyCsüt. Jan. 06, 2011 12:45 am

|| Szupereksön duplán - Kapitány fagyizni viszi az újoncát ||

A rövidre szabott, ám annál garantáltabban kínos csend alatt, elszántan gondolkozott mit és hogyan kérdezett, nehogy azért legyen még rosszabb a helyzet, mert teljesen másra lyukadt ki és a végén még az jött le Kaito san-nak, hogy neki akar ajándékot venni szeretete jeléül. Épp ezen a ponton sápadozott, elvégre semmilyen önkéntes télapó, cukros bácsi, vagy egyéb foglalkozás nem járt buksijában, amikor újabb löketett kapott az értetlen arc kifejezése az "ano" ízletes voltára kérdezve. Na, hát erről neki halványRurulila derengése sem volt! Azért használta, mert sokat hallotta és ráragadt, illetve egy fokkal szebben hangzott, mint sok "ööö"-t vagy "eee"-t kiszuszakolni. Szóval, tippje sincs, finom lenne e, ha valaki megpróbálná ételbe foglalni, bár, ha betűtészta van, miért ne lehetne, mondjuk kötőszó desszert? Egész zseniálisan hangzott! Végén rá kell döbbennie agytröszt veszett el tisztjében! Ha így lenne, rá számíthatott! Bármiben támogatja a buzgó fiatalság törekvéseit! Hiszen hova süllyedne a világ ötletes generációk nélkül, akik találmányaikkal foltozzák az emberek lelkét és életszínvonal komfortját?! A gondolatban lezavart magánszónoklattól nemes szívű segítő kéz szerepében tündöklött, érezve a reménységet, hogy valami igazán értékes részese lehet, persze a csodás pillanat tetőfokán, megint érkezett a kedvet törő megjegyzés. Kissé megsemmisülten biggyesztette le ajkait, hogy igazi monoton dörmögéssel magyarázhassa el az előbbi dolgokat.
-Ano? Az ano, nem tudom, hogy finom e. Én, csak használom!-
Ütögette egymáshoz mutatóujjait, mivel az okfejtése nem sikeredett valami acélosra és kissé szégyellte a dolgot. Na,de nem jutott eszébe bővebb, tömörebb, lényegre törőbb, vagyis értelmesebb mondat! A következő sarok kiszemelési és elfoglalási kísérlettől az ajánlata elfogadása mentette ki. Nagyon boldog lett a hírtől, hogy vele tartanak és még rá is csodálkozhatott a kedvességére! Visszautasította a csere ajánlatot, ami igazán derék húzás volt, hiszen ötből négyen hezitálás nélkül ordítottak volna eltávot vagy fizetett szabadságot. Ő pedig szívesen megadta volna! Lehet, ennyi az egész? Nem ismerte még Kaito san és nem merte kérni? Teljesen mindegy! Addig lássa ebben a fényben, amíg lehetséges! Ez körülbelül egy lélegzet vételt jelentett, hiszen a mérce azonnal átlibbent a kegyetlen baltás támadásába! Nobu boldogság faktora, pedig a sokkot kapott kőszobor és nagy sötétség közepén, apró lámpával megvilágított gubbasztás között ingadozott. Mélységes önsajnálatban roskadozva kért bocsánatot, jelek szerint egészségre ártalmas viselkedésével, miközben sűrűn ecsetelte mennyire nem szándékosan tette.
A kilátástalan helyzetből, megint tökéletes ráérzéssel húzták ki. Ha nem lenne elég naiv, azt mondaná direkt szórakoznak vele, de a kicsiny szívét azonnal helyre pofozta a mosollyal fűszerezett kérés. Akart volna se tud nemet mondani. Tehát, lassan közelebb lopózott, még egy ideig guggolva figyelt, aztán kicsattanó örömmel pattant fel, hogy kecsesen bevághassa orrát Kaito san könyökébe. Erősen kellett koncentrálnia, ne boruljon el sírva, de az ajándék keresés és fagyizás épp elég kitartással szolgált. Így szép döcögősen megindult, hová is? Jaj, igen! Nyitni egy átjárót!
-A kim? Ja, hogy ja! Ééééértem! Az én Hino chan-om az osztag hadnagya! Vele se? Szóval, te meg ő, még nem...nem találkoztatok?-
Kerekedtek el szemei a döbbenettől. Általában a hadnagy régen köszönő viszonyba kerül minden új beosztottal, mire szerény személye eljut a felismerésig, idegen futkorászik az épületek között. Persze, nem gond! Sőt, picit örül is a kivételes alkalomnak. Ritkán van lehetősége kikapcsolódni és kötetlen ismerkedést lezavarni. Tényleg! Gyakrabban csinálhatnák! Egyszer elvihetne minden új tagot sütizni, vagy város néző körútra! Milyen remek dolog lenne!*.* Együtt szórakozna a leendő csapatával. Családiasan eltöltenének egy napot...Viszont, a vész mindenhol a nyomodban jár. Főleg, ha te vagy a hetedik osztag kapitánya. Ez azt jelentette, hogy hiába ábrándozott bárgyú vigyorral, rövidesen egy seprű törölte le arcáról a lelkes tervezgetés nyomait. Igen, megérkeztek Urahara-hoz. Szépen végigálmodta az egyik világból a másikba lépdelést és igen nagy rá az esély folytatta volna, ha nem keverednek egy vita kellős közepébe és Jinta nem tiszteli meg. Cseppet sem vigasztalta! Fájt az egész arca, amitől nyöszörögve gömbölyödött össze a földön. Persze a műsort, mint mindig hamar berekesztették. Ők megkapták a póttesteket, Nobu arcán tovább szaporodtak a ragasztók és elindulhattak ajándékot keresni. Célpont a belváros volt, ahol remekül eltekeregtek, de aztán szembe találkoztak a színes, cukorkás bolttal...
-ITT, ITT, ITT! Biztosan lesz fagyi!-
Paskolgatta extázisban, csillogó szemekkel Kaito san fejét. Elvégre megígérte, és most nem felejtette el. Vagyis, idáig nem jutott eszébe, de most igen! Ez azért jelentett valamicskét! Talán, megjavul a memóriája?*.* Nem valószínű, de kit foglalkoztatott, amikor betrappolva a helységbe szembe találta magát édesség meseországgal?! A látványtól, így is, annyira futotta a csodálatból, ámulattal teli "voá"-ban törjön ki, majd körbe-körbe forogjon tanácstalanul. Most legyen valaki okos, hol kezdje a nézelődést, és ne kavarodjon bele, hol járt! Bár, ezek a csomagolások már magukban is remekül festettek. Nem kimondottan cukorka fanatikus, ám ezek a különböző mintás és formás alak, igazán megkapóak voltak! Lehet, visz valamit Kei-nek, Justin-nak, meg Keiko-nak is! Csak bírja a pénztárcája!O.O
-Ez, ez, ez....elképesztőőőő! Te, te...szereted az édességet, Kaito san? És...és...van ötleted, hol...hol kezdjünk?-
Vissza az elejére Go down
Mazaki Kaito
7. Osztag
7. Osztag
Mazaki Kaito

Férfi
Hozzászólások száma : 36
Tartózkodási hely : hátt... ha én azt elmondanám meg kellene öljelek...
Registration date : 2010. Oct. 22.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te6000/15000Candy shop 29y5sib  (6000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyCsüt. Jan. 06, 2011 9:19 am

Miközben a kapitánnyal gyalogoltunk ő válaszolt az összes hülye kérdésemre. Végre talán van valaki aki meghallgatja az összes hülye okfejtésemet és szövegelésemet na meg a kérdéseimet és még folytathatnám...
A kapitány elmagyarázgatta nekem hogy az ano nem jelent semmit de szerintem akkor is jó sütinév lenne. Még mindig nagyon levertnek tűnt ezért gyorsabbra vettem a tempót, hogy mielőbb odaérjünk és megvehesse azt az ajándékot. Furcsállotta hogy még nem találkoztam a hadnaggyal akiről elmondta, hogy ő a barátnője.
Amint odaértünk Uraharához egy veszekedés közepébe csöppentünk de hamarosan így is megkaptuk a póttesteket és átmentünk Karakurába. Egy ideig bolyongtunk az utcákon majd megláttuk a világ legcsodálatosabb építményét. Mely tele volt cukorkával és egyéb finomságokkal. A kapitány megkérdezte szeretem e az édességet -Persze kapitány úr szeretek mindent ami édes főleg a fagyit Very Happy:D- és észrevettem az egyik polcon a díszes dobozban lévő bonbon-t.-Kapitány úr!!! az jó lesz ott ajándéknak ?- mutattam a bonbonra de nem tudtam betelni a sok édességgel ami mindenfelé volt. Fel-alá rohangáltam az üzletben és nézelődtem óriási szemekkel a sok sok cukorkára és már majdnem folyt a nyál a számból annyiféle csodás dolog volt ott például: csokoládé rudak epermázban akkora nyalókák mint én magam és a terem közepén egy két méter magas csokiszökőkút állt.- Kapitány úr!! az előbb tévedtem-mondtam tágra nyílt szemekkel mintha bedrogoztak volna-imádom az édességet!-

Vissza az elejére Go down
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
Nagano Nobu

Férfi
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 34
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te19000/30000Candy shop 29y5sib  (19000/30000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptySzomb. Jan. 08, 2011 6:32 am

|| Szupereksön duplán - Kapitány fagyizni viszi az újoncát ||

Hatalmas csodálkozás közben, bőszen álldogált még mindig ugyanazon a ponton. Annyira lefoglalta a szemei mozgatása és csendes békességben nyála folyatása, hogy egyetlen centit sem mozdult. Csak szobrozott meseország kapujában, tanácstalanul, száz százalékosan roskadozva a választási képtelenség és értelmetlen retinát fogva tartó színkavalkád előtt, hogy kezeit kinyújtva rángatózhasson a vizuális trauma sokkoló erejétől. Az elviselhetetlenül hatalmas traumából alig akart észhez térni, de miután megtörtént, elegáns fordulattal esett ki a bejárati ajtón. Vége volt! Nem bírta a lesből támadó stresszt. Muszáj volt rágyújtania, hogy ezzel nyugtassa zaklatott lelkét. Fel sem állt, még fektében kihorgászta dobozkáját! Túl sok volt számára a bolt tartalma, meg a döntés súlya, merre kezdje a felmérés bajos művészetét. Így viszont nyert némi időt! Békés, utcai környezetben lejátszhatta a tervet, mit tegyen, ha újra szembesül édesség ország kínálatával. Igazából, nem maradt meg részletes leírás kobakjában, mi, hol helyezkedett el, de abban biztos volt, elsőként Hino chan-nak kellett ajándékot találnia. Valami különlegeset szeretett volna, ami nem épp csokoládé, ám, itt annyi különleges dolog volt, biztosra vette rábukkan némi életmentő ajándékra! Már, csak össze kellett gyűjtenie az elszántságát, hogy magabiztosan kerülhessen szembe a megbabonázó képességgel. Nem vehette le lábáról a mézesmázos megjelenés! Nem gyengülhetett...volna el.
Önmagát győzködő gondolatok közepette trappolt vissza, ám az andalító zene, levegőben terjengő édeskés illat, szinte azonnal elbódította. Magatehetetlen bábként lebegett Kaito san hívásának irányába, mivel teljesen elvesztette józan eszét. Ha eddig nem is volt édesség megszállott, most senki sem állította a szívecskéket dobáló hős szerelmes ábrázatáról, tulajdonképpen nem is kedveli a ragacsos boldogság fokozókat. Ám, említett tisztje becserkészése nehezebb feladatnak minősült, mint arcáról letörölni a bárgyú vigyort. Ugyanis, Kaito san bőszen rohangászott a helység egyik sarkából a másikba, rengeteg bámészkodási pontot adva elvarázsolt kapitányának. Nem is mulasztott el egyetlen kínálkozó lehetőséget sem, hogy fülig érő mosollyal gagyogjon egy-egy csomagolásnak, vagy sikítozva ugráljon a szemében aranyos denevér, koporsó, félszemén eyepatch-ot viselő nyúl, chibi kaszás, vagy ehető piercing kreációkra bukkanva. Egyszerűen nem bírt elszakadni tőlük. Muszáj volt valamelyiket megvennie! Ha nem viheti el legalább az egyiküket, menten belehal a fájdalomba. Na, de melyikre essen a választás? Komoly dilemma, ami azonnal elérte körmét rágva toporogjon a polcok között. Végül úgy határozott, nem határoz sehogy! Elviszi őket és a szomszédos sorba nyújtózva reménykedett, néhány tanáccsal segítenek neki a véresen fontos ügy megoldásában. Gigászi szemekkel pislogott, amikor meglátta a bonbonokra mutató ujjat. Pont ilyesmire volt szüksége!
-HŰŰŰŰ! Remek ötlet, Kaito san! Mindjárt végzek, odamegyek, szétnézek, aztán választok valamit!-
Hadonászott karjaival átszellemült buzgalommal, majd gyorsan visszalopakodott a szívét elnyerő kínálathoz. Púposra pakolta kosarát és vidáman fütyörészve kezdte tanulmányozni az egyszerűtől bonyolult funkcióig terjedő, kerek formától csipke mintáig nyúló bonbon kínálatot. Igazából nem akart túl flancos, de túl egyszerű példányt sem, vagyis, még remény vesztettebb ábrázattal matatott, rohangászott, gubbasztott. Hirtelen rá kellett ébrednie, elképzelése sincs, melyik tetszene az ő gyönyörűségének. Nem talált aprócska szikrát, kósza megérzést, bármit, ami megsúgta volna a színt, vagy a csomagolás, vagy méret részletét! Ettől szörnyen érezte magát. Megint ott lebegett feje fölött a kudarc lehetősége. Ha nem szólítják újfent, biztos órákat tölt önvádaskodással, de így fejét lehorgasztva csoszoghatott egy vele, majd egyező magasságú szökőkúthoz. Eleinte, csendesen pislogva tanulmányozta a barna színű folyamot, majd a felismeréssel egyre hevesebben mutogatva tátotta el száját.
-Uhuhuhuram isteeeeen! Me-me-mekkora! EHEHELKÉPESZTŐ!-
Méregette saját kézfeje segítségével a hasonlatos centiket. Ám, arra még ő is hamar rájött, nála sokkalta nagyobb buzgalommal válogat beosztottja. Szóval, egy darabig csendesen pislogva követte, ahogy fel és eltűnik. Láthatóan felvillanyozta a sok édesség, amit nem akart megzavarni. Hagyta, had élvezze ki a kínálatot. Ilyen alkalom, csak egyszer adódik. Viszont, lassan megfogalmazódott fejében a nap során első és teljes mértékig önálló elképzelése! A váratlan fordulattól zöld sávba kúszott az életkedve és felhőtlen jókedvvel paskolgathatta hátba az időközben szuszogva befékező alkalmazottját.
-Látom tetszik! Ennek annyira eszméletlenül nagyon, de örülök! Meg bevillant...itt sok az édesség, és, hát, ha ennyire szereted...akkor, én...szívesen veszek mást. Nem muszáj fagyit kérned!-
Húzta ki magát büszkén, milyen szépen fogalmazta meg ajánlatát. Legalábbis nagyon igyekezett azok után, csúnyán lehordták, idegesítő a stílusa. Aztán lepillantott a karjaiban szorított szeme fényeire és kisebb fejvakarások között, biggyesztette le száját. Remek volt, de még mindig nem jutott előbbre a saját és kedvese ügyében! Szóval, bevetette kölyökkutya nézését és kicsivel közelebb hajolva, próbálkozott bizalmi kört kialakítani. Feszültséget fokozó hunyorítással körbe pillantott, van e valaki közelükben, majd kétségbe esetten mutogatni és magyarázni kezdett, mit tart kezében. Ott volt a kalózszemes nyúl, varratokkal teli Frankenstein béka, chibi denevér, cica lenyomatos cukorka és vicces módon nyikordulva nyíló koporsó is szöges csokikat rejtve. A kimerítő lista végére igencsak elfáradva fújtatott. Eddig fel se tűnt számára, mennyi mindent válogatott össze. Ám, hátra volt még a nagy kérdés.
-Szó-szó-szóval? Szerinted...Te melyiket választanád, Kaito san? Meg, meg...úgy bonbon-okból is túl sok van...-
Ütögette egymáshoz mutatóujjait, teljesen elszégyellve magát. Elvégre, nagylelkűen megmutatták neki, de még így se tudott dönteni. Nem valami acélos mentség, hogy a bőséges felhozatal a ludas, viszont őt összezavarta. Annyi féle-fajta dolog támadt rá, arról is elfelejtkezett általánosságban mit kedvel Hino chan!
Vissza az elejére Go down
Mazaki Kaito
7. Osztag
7. Osztag
Mazaki Kaito

Férfi
Hozzászólások száma : 36
Tartózkodási hely : hátt... ha én azt elmondanám meg kellene öljelek...
Registration date : 2010. Oct. 22.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te6000/15000Candy shop 29y5sib  (6000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptySzomb. Jan. 08, 2011 8:21 am

-Ka-ka-ka kapitááááááááányúúúúúúúúúúúr!!!Látja itt ezt? meg ezt? és ezt is ? meg ezt is?- Mondta nyálcsorgatva és az édességet bámulva-Mi? hogy nem csak fagyit kkérhetek?-kerekedett el a szeme de ekkorra már egy fél méter széles nyáltócsa keletkezett körülötte, és ahogy ment olyan nyomot hagyhatott mint egy csiga hiszen annyira elfelejtkezett magáról , hogy csak a cukorkák jártak a fejében.
-AKKOOOOOOOOOOOOR!!! kérem ezt meg ezt meg ezt meg még ezt is meg ebből is egy keveset meg illyet is jaaaaaj meg még ott is van egy pár. Váó ezt annyira szeretem...-
Mire észbe kapott annyi és annyiféle édességet halmozott fel, hogy ellepték a kapitány urat. Rémülten kiabált és kutatta a cukorka hegyen majd meglátott egy kiálló kezet a cukrok közül. Azonnal megragadta és kiszedte onnan, szerencsére még nem fulladt meg...
-Elnézést kapitány úr tényleg nem figyeltem oda és kissé elragadtattam magamat- mondta a tarkóját vakargatva szégyenlősen. Majd megkértem, hogy ismételje meg ami az előbb mondott mert nem nagyon értettem. Azt mondta: -Szó-szó-szóval? Szerinted...Te melyiket választanád, Kaito san? Meg, meg...úgy bonbon-okból is túl sok van...-
Kicsit mérlegelte a kérdést majd azt válaszolta -Kapitány úr! A Barátnőjének biztos tetszeni fog bármi amit vesz neki-mondta kedves és lágy hangon, kissé ő is elcsodálkozott azon , hogy tud így beszélni, majd folytatta - szóval vegyen neki valami vicceset. Ha igazán szereti magát biztos tetszeni fog neki- ezután megint elcsodálkozott hogy egy ilyen nyálas szöveget végig mondott. Majd egy "megtörtént akkor megtörtént" elvvel figyelte a Kapitány úr reakcióját.
Vissza az elejére Go down
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
Nagano Nobu

Férfi
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 34
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te19000/30000Candy shop 29y5sib  (19000/30000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyHétf. Jan. 10, 2011 2:42 am

|| Szupereksön duplán - Kapitány fagyizni viszi az újoncát ||

Zavart hintázását nem sokáig hagyták, kicsiny választottjaival, hiszen beosztottja, mint egy lelkes kiskutya ugrott a feldobott labdára. Bizony, telitalálat lett a kijelentése! Remekül is érezte magát, hogy ilyen boldoggá tette, csak épp porszem gördült a szerkezetbe. Kiváló ötlete szép lassan átcsapott a teljes anyagi és testi megsemmisülésbe. Eleinte nem fordított az ügynek túl nagy jelentőséget. Széles mosollyal baktatott utána, hűségesen kikerülve minden pocsolyát. Úgy volt vele, csak múló gyermeki buzgóság. Viszont, hamarabb rá kellett jönnie, ez a menet nem fog ennyivel véget érni! Kezdetnek, alig bírt lépést tartani Kaito san hadarással párosított bökdösésével, pedig feszülten hunyorgott, vajon hova irányulhat egy-egy mozdulata. Aztán folytatódott azzal, mire rábukkant egyetlen kiszemelt édességre, már öt vagy hat doboz szállt felé. Nagy az esélye, senki sem kezelné higgadt sóhajjal, ha a semmiből egyszer csak színes zacskók vetnének árnyékot fejére, így könyvelhető volt a jövőbeli események láncolata. Nobu többszörös sokktól védekezően lépett hátra, hogy mesterien megcsússzon a néhány másodperccel korábban hátra hagyott nyálmezőn és bemutasson egy egyedi zuhanó-felfogó mozdulatot, mely segítségével estében gyűjtötte be az összes édességet. Gyász az örömben, hogy ennyivel még távolról sem szakadt félbe az offenzíva. Hamarosan újabb és újabb csomagok érkeztek, végérvényesen betemetve célpontjukat.
Kilátástalan verméből kezét nyújtva legyezett zsebkendővel. Részéről teljes megadásról számolhatott be a híradó. Legrosszabb rémálmában sem hitte, cukrok fogják maguk alá temetni! Gyűlölte az édesség koporsóját! Soha többet nem akart cukrot, csokit, desszertet, cukros dolgot látni! Erről még hangot is adott, keserves nyöszörgés képében. Nem izgatta hogyan, vagy hány évig kell koplalnia mire kifizeti a rajta felgyűlt mennyiséget, csak szabadulni akart. Valószínűleg a fület támadó kínzott állatka jajveszékelése hozta meg a kívánt sikert, mert Kaito san, szinte azonnal megszabadította gyilkosaitól. Az újabb lelkét tekintve ijesztő élménytől, hosszú percekig reszketve ácsorgott, miközben körbe-körbe forgó szemei arról adtak tanulságot, még nem sikerült átbukfenceznie a traumán. Szerencsére finoman megrázták, miközben bocsánatot kértek tőle, így lassan, de biztosan visszatért az életbe. Legnagyobb sajnálatára. Külső szögből is szembesülhetett vele, mekkora halmot kéne kifizetnie. Álla pillanatok alatt a padlót verte. Csóró zenész és shinigami volt, még a perselye is hónapok óta üresen tátongott! Szörnyen szégyellte magát, de rákényszerítette a vékony pénztárca kínos mosollyal és megannyi homlokán legördülő cseppel, forduljon tisztjéhez.
-Há-há-hát, ez! Ez, ez...ez aztán a mennyiség! Mond, mond, mond csak! Biztos az összeset szeretnéd? Nem lehetne, úgy...úgy...párat visszatenni?-
Igyekezett minden erejével tapintatosan célozgatni, hátha veszik az adást. Viszont a reakcióként érkező sűrű gondolkozás végérvényesen elérte pánikba essen. Körmét rágva toporgott és izzadt maga alá kisebb tavat. Pótcselekvés ide vagy oda, még így se húzta ki a válaszig. Hatalmas sóhajtással összecsapta tenyereit és térdre rogyott. Hatalmasat nyelt, majd világfájdalmas arccal felnézett beosztottjára. Várt leheletnyi mondatalkotó hatásszünetet, aztán keserves hangon előadta óriási problémáját. Legalább úgy festhetett, mint egy bolond, aki véresen komoly bűnét kívánja meggyónni egy szent előtt.
-Kérlek, kérlek! Rakj vissza belőle, mert csóró vagyok , ez pedig nagyon sok, és ezt a sokat nem tudom kiperkálni! Légyszi, légyszi, légyszi! Segítek válogatni, vagy visszahordani, vagy nem tudom! Rendben?-
Tányérnyi könyörgő szemei vagy célt értek, vagy csak a beálló néma csend teremtett, olyan fokú kínos helyzetet, hogy pillanatok alatt megtörtént a váltás. Villámgyorsan előtértbe került a bonbon téma, azzal az ötlettel gazdagítva Nobu-t, legyen vicces. Nem tudta mire értelmezni, szóval kérdőjel dzsungellel feje felett bambult tisztjére. Most itt a szokatlan ízre, kinézetre, vagy formára gondolhatott? Esetleg, valamilyen kísérő történethez? Az mondjuk már bőségesen akadt. Ha ezt a napot elmeséli, biztosan kap némi kárörvendő nevetést. Valahogy nem volt hozzá kedve, de úgyis ki fogja kotyogni. Rosszabb tudott lenni, mint egy pletykás vénasszony. Sóhajtott fel megadóan, miközben leesett neki a válasz további része is.
-VHOA, KAITO SAN! Köszönöm! Majd töröm a fejem! Jajjaj! Hívj nyugodtan Nobu-nak! Ez a kapitány úr, valahogy...uhm...nem is tudom...túlságosan...-
Mutogatott hevesen szintkülönbségeket ujjaival. Kissé nem találta a megfelelő szavakat. Sajnos, borzasztóan lüke volt a hivatalos hangnemhez. Meglátszódott túlságosan fiatal volt még, életben sem kapott tartalmas illem leckéket és az itteni gyűléseken sem ragadt rá más a koszon kívül. Igazi különc volt a szó szoros értelmében. Kész csodának találta, nem küldte még el melegebb éghajlatra újonca. Bár rosszul esett volna neki, mert kezdte megkedvelni. Remek fickónak tűnt, akinek van humorérzéke és igazi boldog gyerek, ha elereszti magát. Örült, hogy van ilyen személy az osztagában.
-Anoo...akkor...a...azzal a cukorka heggyel mi legyen?-
Vissza az elejére Go down
Mazaki Kaito
7. Osztag
7. Osztag
Mazaki Kaito

Férfi
Hozzászólások száma : 36
Tartózkodási hely : hátt... ha én azt elmondanám meg kellene öljelek...
Registration date : 2010. Oct. 22.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te6000/15000Candy shop 29y5sib  (6000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyCsüt. Jan. 20, 2011 7:39 am

-Öhm hát rendben Kapitá... izé Nobu esetleg tudod mi Hino-chan kedvenc színe? vagy valami amit biztosan szeret? akkor legalább lesz miből kiindulni- Majd el kezdte szemlélni a cukorkahegyet.-Az eladók eltakarítják Very Happy végülis mi másért lennének itt? Na gyere-és odakísérte egy hosszú polcsorhoz ami tele volt bonbonokkal-válasszon párat ami önnek is ízlene... szabad kóstolni de az eladók ne vegyék észre- Eleresztette egyszerre ördögi és angyali vigyorát és eljött Nobu mellől de azért lőtávolban maradt hátha megint idegösszeomlást kapna a túlzott méretektől és a választás képtelenségtől.
De mint az előbb megint elfelejtkezett mindenről ami körülötte volt mert egy hatalmas cukor vitrinben egy fél méteres fagylalt gombóc állt csoki kehelyben a gombócról pedig mézédes karamell csurgott le, díszítésnek pedig három óriási nyalóka volt beletűzdelve. Megbabonázva ment közelebb hozzá majd mintha valami furcsa istenség lenne hajlongani kezdett előtte majd felállt és elkezdett közeledni felé, már majdnem elérte a fagylaltot mikor az egyik eladó megállította.-HÉ TE!!!-üvöltötte-HOZZÁ NE MERJ ÉRNI A BELGA CSOKOLÁDÉ KEHELYBEN TARTOTT VANíLIÁS ÉS EPRES FAGYLALTHOZ AMIBE CSOKOLÁDÉ ÉS EPER íZŰ NYALÓKÁK VANNAK BELETŰZDELVE!!!- Már ahogy ezt így elmondta attól összefutott a nyál a szájában ezután újra megszemlélte és megint egy csiga módjára vánszorgott a vitrin felé mint egy zombi azt a szót hajtogatva, hogy -fagyiiiiiii, fagyiiiiiii- Más se járt a fejében mint az, hogy a szájába vehesse az édességet de ekkor az eladó odalépett elé és azt mondta-Ez a ma délutáni édességevő verseny fődíja!! ha meg akarod szerezni nevezz be- És már oda is nyomta Kaito orrába a jelentkezési lapot. Ki az aki megeszik fél tonna édességet és utána még marad ereje erre az ízletes karamelles csokoládé bevonatú vanília fagylalt csodára... megint nyálcsíkot húzott maga után.-Nah merre van nobu?? jobb lesz megkeresni nehogy nekem megint magát kezdje el ócsárolni és mindenből a legrosszabbat kinézni- Visszament a bonbonos sorhoz és elkezdett keresgélni de miután nem találta így szólítgatni kezdte-NOBU!! NOBU!! HÉÉÉÉ NOBU KAPTÁNY!!-
Vissza az elejére Go down
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
Nagano Nobu

Férfi
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 34
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te19000/30000Candy shop 29y5sib  (19000/30000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyHétf. Feb. 07, 2011 3:16 am

|| Szupereksön duplán - Kapitány fagyizni viszi az újoncát ||

Még egy darabig kétségbe esetten reszkethetett, mert mentő öv nélkül csúsztatták a bonbon-ok elé. Egyszerűen fogták és odatolták! Nem mintha lett volna választása, meg kissé terebélyesebb méretben lekötötte a sokk, mihez, kihez, hány lyukas garashoz kezd annyi édességgel, amit nem is akart látni. Egy szó, mint száz, megint Kaito san mögött három sarokkal toporgott. Valahogy úgy érezte magát, akár egy gőzmozdony és francia TGV vonat párbaján. Ő még csak a szenet lapátolta, amikor a csodamasina már városokon túl, megállíthatatlanul repesztett cél felé. Kissé kínos helyzet, de ha egyszer sose volt a gyorsaság megszentesült kiállítási tárgya? Igenis ragaszkodott a lassan jársz, tovább élsz elvhez! Főleg, mert az kényelmesebb és kevesebb erőfeszítést igényelt. Na, de most bonbon-ok.@_@ Lassan álmaiban is ezek a rémek fogják kísérteni. Ott fogják üldözni a szívecskés, masnis, színes ruhácskáikban, miközben egyszerre kántálják, "vegyél meg, egyél meg". Kibírhatatlan! Már ettől sikító frászban tört volna ki, de ahogy lenni szokott, jöttek sorban a kegyelem döfések. Szépen haladva a kedvenc szín és mit szeret tőr begyűjtésével, hamarosan nem őrült futkorászásba kezdett, hanem földre rogyva gubbasztott lelke sötétjében. Drámai alakítása megkoronázásaként, pedig érkezett a lúzer tábla is.
Elfelejtette. Vagyis, a semmi sem jutott eszébe, nagy űrt kivéve, sokkalta helyesebb megfogalmazásnak bizonyult. Úgy állt a helyzet, hogy sehogy. Teljes homályban tapogatózott, de összeszedve maradék erejét elkúszott a polcokig és rajtuk támaszkodva pöckölte az előtte lévő csomagolást. Kellett némi idő helyre tegye háborgó lelkét és újabb kilátástalan harcba fogjon a tökéletes csoki megtalálásáért folytatott küzdelemben. Azért a második menet előtt, némi edzői biztatásra is szert tehetett. Kaito san végre megnyugtatta, semmit sem kér a hátrahagyott nyalánkságokból. Remek, igazán remek hír volt! Máris felcsillant a remény lángja! Érezte kezd visszatérni belé az élet. Aztán újabb csapásként jött a kontra. Kóstolás! Ijedtében majd nem hátravágódott, de inkább visszaigazgatta a mozdulattal arrébb sodort dobozokat. Gyorsan körbe lesett, hallotta e a mondatot bárki más rajta kívül, aztán közel hajolva próbált diszkréten tájékozódni.
-A-a-azt...nem szabad! Ve...vettél már...ki...csomagolásból...itt?-
Valahogy sejtette mi lesz a válasz, szóval nem maradt más haditerv tarsolyában, mint bőszen hallgatni az esetről, sietősen vásárolni, gyorsan távozni és soha vissza se térni! Ennek fényében bólintott magának. Ideje volt a szent cél érdekében elképzelhetetlen tempóra kapcsolnia, hogy kiválaszthassa a bonbon-t. Tehát, némi porfelhőt gerjesztve elveszett a sorok, oszlopok, címkék, szívrohamot okozó árak tengerében, így gyűjtve a földre néhány tetszetős példányt. Úgy döntött, még sehogy, de abban mesterkedett valahogy közülük fog választani. Elszántan sétálgatva előttük gondolkozott, gondolkozott, hajat tépett, míg kilyukadt a törvényszerű semminél. A nagy erőlködéstől egyszerűen elfüstölt. Földön kiterülve fetrengett forgó szemekkel, halálhörgést hallatva. Talán, csak másodpercekig, lehet percekig, de az biztos szólongatásra tért magához. Kaito san elszántan ordítozta a nevét, amire lassú halandzsa motyogással reagált. Persze nem hallották az erőlködését, ezért kénytelen volt berozsdásodott tagjaira nehezedve megindulni felé. Persze, teljesen rossz irányba ment, úgyhogy az egész keresés, ósdi pacman kergetőzésbe fulladt. Egymást üldözve a sorok között futkároztak mérgezett egérként, amíg a bamba Nobu-nak neki nem rohadt tisztje. Az ütközet meglepetésétől hátsójára huppanva csusszant néhány métert, tarolva a szépen felállított csoki figurás hegyet.
-Ihihi...m...ehez fáhájt!
Kászálódott ki a megannyi színű állatka közül, lehetőleg minél kevesebbre tenyerelve. Így is érezte, komoly anyagi vesztesége lesz a popója okozta becsapódástól, de jelenleg fontosabb volt, minél nyúlfarknyibb idő alatt slisszoljanak el a veszélyzónából. Szóval, Kaito san-ra ragadózóként lecsapva kapta hóna alá és osont, osont, végül futott jó pár sort. Amikor úgy érezte elég távol vannak, nem jött utánuk senki és hangos káromkodás sincs, eleresztette csomagját.
-Pfúú! Ez meleg helyzet volt! JÉJ! Miféle papírod van, Kaito san? Ah, vissza kéne menni a kosárért!-
Egyre nagyobb szemekkel fókuszálni kezdett a beosztottja kezében lóbált papírra. Be kell vallja volt benne némi gyanakvás, de előbb kosár! Jó lett volna a szűkített körű édességek közül találomra felkapni egyet, meg a többit is. Addig, hátha beavatják, miféle papírt kaptak és miért kellett ennyire megtalálni.
Vissza az elejére Go down
Mazaki Kaito
7. Osztag
7. Osztag
Mazaki Kaito

Férfi
Hozzászólások száma : 36
Tartózkodási hely : hátt... ha én azt elmondanám meg kellene öljelek...
Registration date : 2010. Oct. 22.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te6000/15000Candy shop 29y5sib  (6000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyPént. Feb. 18, 2011 6:21 am

NOBU!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! TEGYÉL LE DE RÖGTÖN!!! NOBU!!! Na már megint mi üthetett belé akarom mutatni neki ezt a jelentkezési lapot és erre felkap és elcipel valahová most aztán felidegesített... Már majdnem megfojtottam a tekintetemmel de rájöttem hogy eléggé önbizalom hiányban szenved, na majd kezelésbe veszem és egy óriási egoistát csinálok belőle. Egoistát azért nem.. vagy hát... na mindegy lehet hogy így jó ahogy van. De azért mégiscsak bírom meg ilyesmik szóval nem hiszem hogy bántanom kéne... Megmutatom neki azt a jelentkezéses lapocskát és indulok azon a fagyizabáló versenyen... Ömm Nobu... Itt ez az izé lap és hát... adta oda neki a jelentkezési lapot majd szemlélte ahogy Nobu figyelmesen elolvassa.
Már megint eszébe jutott az a vaníliás csokoládés epres karamellás cukros fagyicsoda. Egész tócsát kezdett volna nyáladzani megint a sok sok édesség gondolatára amikor a hangosbemondó megszólalt: Már csak negyed órájuk van a fagyievő versenyre jelentkezni!! Gyorsan elrángatta a még mindig olvasó Nobut a jelentkezési pulthoz és mivel olyan mélyen olvasott hogy egyáltalán nem eszmélt fel ezért Nobucit is odaadta a jelentkezési lappal együtt. Ekkor látta meg a sok sok fagylaltot amit kihoznak a raktárból és amiket meg kell ennie. Elkerekedtek a szemei, sohasem látott még ennyi fagylaltot egy rakáson. Aztán meglátta a riválisokat. Mindegyik száz százalékosan több volt háromszáz kilónál. Eléggé kilóghatott közülük az ő ötven kilójával de hát enni legalább tud.
A hangosbemondó ismét megszólalt: A VERSENYZŐK A HELYÜKRE!! Amikor mindenki elfoglalta a helyét és mindenkit bemutattak a hangosbemondó elkezdett visszaszámolni:
10
Kaito san már tűkön ült hogy végre ehessen
9
8
7
6
5
4
3
2
EGY!!!!
Az összes dagadék mint az állat tömte magába a fagylaltot. Kaito san csak stílusosan ette a fagylaltot. Negyed óra elteltével az egyik dagadék kidőlt. De Kaito ezzel sem foglalkozott csak evett, evett és evett...
Vissza az elejére Go down
Nagano Nobu
1. Osztag
1. Osztag
Nagano Nobu

Férfi
Taurus Horse
Hozzászólások száma : 220
Age : 34
Tartózkodási hely : 1. osztag, ágy, próbaterem, Micchan*.*
Registration date : 2008. Oct. 29.
Hírnév : 26

Karakterinformáció
Rang: 1. osztag, ex- kapitány, gitáros
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te19000/30000Candy shop 29y5sib  (19000/30000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyVas. Feb. 20, 2011 12:25 am

|| Szupereksön duplán - Kapitány fagyizni viszi az újoncát ||

Olyan békésen csimpaszkodott szemeivel a fehér lapon, mintha megváltást vagy legalább csodát várna tőle. Szuggerálta, hátha kiugrik belőle egy nyuszi, netán sok sok virággá változik, esetleg egy vízsugár jelzi, csúnyán átverték. Ahogy az lenni szokott, nem talált egyetlen szép remény sem. Csupán Kaito san terrorista tekintete fogadta, ami elől nem akadt menekülési útvonal. Hiába próbált kitérni előle a bosszú villámai mindig célt érve szurkálták oldalát, persze képletesen. Kissé nehezen esett le neki, hogy akad, akinek nem tetszett a percekkel ezelőtt bemutatott "fogd a tiszted és fuss" hadművelet és még elfogadható magyarázattal sem szolgált, miért vezényelte le. Szóval, milliónyi izzadtságcseppel homlokán és mutatóujjait egymáshoz ütögetve hallatott fájdalmas "ö" szólamot. Valahogy próbálta előadni, nem emberrablási kísérletben törte fejét, meg hasonlóak, csak nem akarta kifizetni az összetört csoki állatkákat. Kezdett az a benyomása lenni szörnyen sóher lettO.O. Addig rendben, nem akar feleslegesen költeni, de mióta itt vannak folyton pánikol mit és hogyan kéne átvészelni pénz nélkül. Őt is elérte a gazdasági válság! Te szentséges!@_@ Ebből, hogy fog kievickélni és mit mond Hino chan-nak?(°˛°)"
Igen, valahol a magyarázkodás, felismerés és lap okozta felfordulás hármasában hánykolódva nyöszörgött, mert az igazságot követelő Kaito san villámok továbbra is támadtak. Ettől úgy iparkodott szabadulni, gondolataiba merülve legyintgetett karjával. Hozzáteszem nem sokáig. Arcába lapították az áhított fehér, remélhetőleg famentes, vagy legalább újra hasznosított termékből készült papírt, amit némi nyálcsíkkal együtt kioperált szájából. Hatalmas hümmögő szemcsillantással olvasta a sorokat. Nem ámítás, nem hallucináció, egy jelentkezési lap volt.
-Áhááá! És erre...szóval, hát érted...most mit csináljak vele? Te...én...kicsodának hoztad?...URAM ATYÁM, MEKKORA DIABÉTESZ GENERÁLÓ!-
Üvöltötte el magát, inkább sokkosan, mint sem örömében. A sorokat bújva, se szó, se beszéd, szembe jött vele a magasságban tökéletesen passzoló győzelmi trófea. El se akarta hinni, tényleg jól lát, szóval szemeit dörzsölve méregette magához a hatalmas halmot. Nagyon úgy festett, passzol a dolog, hiába méri le újra és újra. Kiakasztó volt! Ráadásul mi értelme, hogy halálra eszed magad cukorral, aztán haza is viszel egy ehető Fuji hegyet? Nem igazán értette, de nyáltengerré csöpögő Kaito san-t meg az ő dilemmája hagyta hidegen. A hangos bemondóra, megint rakétából kilőve indult be. Szinte a levegőben zászlóként lobogva húzták a jelentkezési pulthoz. Őszintén szólva, ezen ponton átvillant némi halálfélelem agyán. Ha őt nevezik be, hamar elúszik a főnyeremény. Nem bír ennyi mérgező nyalánksággal. Szóval, bájosan próbálta összehúzni magát a lap takarásában, mintha ott se lenne. Majd nem hatásosabb lett, mint hitte! A lendülettel együtt őt is felrakták az asztalra. Ott gubbaszthatott bamba fejjel sok-sok értetlen hölgy előtt. Jó csomagként ücsörögve, na meg választás híján, széles mosollyal kinyújtotta a hozott papírját, majd kínosan integetve lemászott a bútorról. Gőzmozdonyként fújtatva elmasírozott a versenyzői pulthoz, elvégre szurkolnia kellett! Tekintve a viaskodó felhozatalt, pedig nem ártott volna hatásos eszközökhöz nyúlnia tiszte biztatására. Minden értelemben elveszett a tonnás halmok között, akik körülbelül születésük óta evő megmérettetéseken indultak.
-Ne aggódj Kaito san! GYŐZNI FOGSZ!-
Csápolt, hatalmas lelkesedéssel, szemeiben az elszántság tüzében égve. Szépen be is készítette a sebtében összetákolt felszerelését, így mire beindult a falás, már lobogó alatt táncolhatott a speciálisan alkalomra szerzett legyezőkkel és fejpánttal. Enyhe hamissággal szurkolói sorokat kornyikált, könnyed koreográfiával táncikált nem sokáig, mert a nagyon nagy emberek, nagyon XL hozzátartozói hamar rávetették a halál árnyékát. Az ösztönző figyelmeztetés pedig elég volt, hogy elcsendesedve rázza tovább kézi fegyvereit. Szerencsére a verseny alakulását nézve, nem is volt szükséges mindent beleadjon. Kaito san hihetetlen gyomorról tett tanúbizonyságot. Evett és evett, erőlködés vagy egyéb étel lázadási tünettől mentesen. Szépen haladt előre, egészen, míg ki nem ürült minden edényke és le nem járt az idő.
-VHOA! NYENYENYERTÜNK!*O*-
Tört ki Nobu-ból a hangos csodálat, meg a szokásos ügyetlenkedés. Addig csalapált sokkosan, hogy orrba gyűrte magát legyezőjével. Néhány fájdalmas könnyet elhullajtva tért vissza az ámulathoz. Még dekkolt pár percet csillogó szemekkel, aztán nekilódult, hogy lelkesen hátba veregethesse beosztottját. Mivel a kidőlt halmoktól nehéz volt átjutni az asztal mögé, egyáltalán Kaito san közelébe jutni, így cselhez folyamodott. Keresztül mászott a fa alatt, párszor beverte hátát, majd energikusan pattogva rázta beosztottját. Annyira kimondhatatlanul örült, eszébe se jutott esetleg nem érzi magát teljesen jól. Például most mixeli robbanásra az elfogyasztott fagyit, vagy hasonlóak. Ő, csak lelkesen magyarázott...
-Fafantisztikus voltál! Ahogy ettél...meg nyugodtan, kimérten, közben mindenki potyog! HÚA! Nagyon szuper voltál!-
Ekkor jött némi túlvilági beavatkozás, mert szempillantásra elillant lelkesedése. Rájött a győzelemmel övék lett a gigantikus vitrin tartalma. Ettől gépiesen a reflektorban világító ínyencségre pillantott. Tagadhatatlanul szemre való trófea volt, de mit kezdenek vele? Hogy viszik el? Biztos nem csak a magassága óriási, de a súlya is! Meg fognak szakadni, ha ezt el kell cipelniük! Elvégre, nem kérhetnek Lelkek világába házhoz szállítást! Plusz, hogy védik ki ne olvadjon el, törjön össze, essen baja?O.O Paskolta vaktában tiszte fejét, hiszen továbbra is merő sokkban figyelte a díjat.
-Te,te,teeee! Mi...hogy...vinni...azt?-
Vissza az elejére Go down
Gabriel Bello
Arrancar
Arrancar
Gabriel Bello

Férfi
Hozzászólások száma : 49
Tartózkodási hely : Las Noches/Kaszinó
Registration date : 2009. Dec. 28.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: 19. Arrancar
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te7000/15000Candy shop 29y5sib  (7000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyPént. Ápr. 22, 2011 12:40 am

Mézes-mázos randevú~

*Csak a szokásos reggeli hajcihő. Vonyítás a vekker fültépő zajára, amit csak hosszas vadászat után tud csak lecsapni. Aztán kínkeserves harc a takaróval, melybe az éjszaka folyamán tökéletesen beletekeredett. Szót sem ejtve a reggeli rituáléról, ami a fürdőszobában zajlik le. Jajveszékelés a jéghideg víz miatt, és puffogás a hajigazítás közepette. Még mindig apróra zsugorodott szemekkel próbálta kivenni alakját a tükör segítségével, de egyhamar feladta a harcot. Úgy volt vele, hogy majd a napfény rendesen kivakítja megmaradt retináját...
Egy óvatlan mozdulat következtében könnyek gyűltek kikerekedett szemeiben, és hirtelen felordított. Olyan szinten elfelejtkezett oldalán húzódó mély sebéről, mint az úszás mivoltjáról. Három avagy talán négy kört futva a fürdőszobában csak rontott helyzetén. Ugyanis a seb felnyílt, s folydogálni kezdett testéből a vörös folyadék, végtelen végig siklatva bordáinak recés kiemelkedésein. Ennek hatására csak még jobban megijedt, és magára maradt, esőverte kiskutyaként nyüszített párat, ahogy igyekezett minél előbb rendetlenséget gyártani a fiókokban, azzal a szándékkal, talán ráakad a megmaradt gézcsíkra. Elég sokáig szenvedett, eredménytelenül, s mivel nem állt szándékában elvérezni, ezért olyanra vetemedett amivel nem szívesen példálózna; megragadta a megmaradt WC papír tekercset, egy hosszabb csíkot letépett, összehajtogatta, és fájdalmas, vérző sebére tapasztotta. Sziszegett mint a sivatagban ugróegeret vadászó csörgőkígyó, és úgy vélte a vérzés nem éppen akar elállni. Így tehát szükségesnek vélte, hogy még erősebben szorítsa oldalához, ami -valljuk is be- kicsit sem volt kellemes! Mindeközben pedig folytatta a kutatást. Mivel a fürdő rejtelmes bugyrai nem jelentették számára a kincset rejtő aranybányát, ezért kénytelen kelletlen muszáj volt átvánszorognia vackának más helyiségeibe. Pontosabban a fürdőszobán kívül csak egy helyiség volt, az pedig nappali-konyha-ebédlő-hálószobaként üzemelt... De mivel egymaga volt széles e mezőn... Vagyis sivatagban, ezért nem érezte hiányát nagyobb kuckónak. Hiszen így se talál semmit! A nagy komód legfelső polcára is benézett, és mi a fene?! Ott leledzett a maradék kötszer, maga sem tudván hogyan is mászott el oda... Biztosan megártott a tequila, hogy ennyire nem emlékezett, de most jobban örült annak, hogy végre meglelte! Gyors mozdulatokkal hámozta le magáról az agyonig ázott, és különösen nem higiénikus WC papír maradványokat, majd maga köré tekerte a megmaradt gézt, ami annyira nem is volt rövidke, mintsem húsz réteget képzett Gabi körül. Mindezek után pedig nem volt más hátra, mint egy biztosítótűvel átszúrja, s lehetőleg bőréhez ne rögzítse a kötszert. Ezek után pedig diadalittasan körbenézett, kihúzva magát, mosollyal arcán, de csak is egymagának gratulálhatott.
Hamarosan elkövetkezett azon periódus, melyben Gabi igyekezett magára rángatni valami értelmesnek mondható ruha összeállítást. A szekrényében matatva hosszú percekig végül kihalászta azokat a ruhákat, melyek a mai napra meghatározó szerepet fognak betölteni életében. Legvégül pedig fejére csapta kis kalapkáját, és már rohant is, hiszen nem akart elkésni. Igen, ma randevúzik Caquel-al ~
Pontosan nem tudta, merre is lehet az a cukorka bolt, de ösztöneire hallgatva igyekezett a város központja felé. Nem mondhatni, hogy túl sokat járt Karakura Town-ban, hogy csak úgy kisujjból kirázza, mi merre van, de reménykedett benne, hogy nem késik el. Ahogy beért a központba, hirtelen meglátott egy kisvasutat, amelyre felcsillantak szemei. Ugyanis pirosat még sohasem látott életében. A benne ülő "masiniszta" pedig egy kis csengőt rángatott, ami csak még inkább felkeltették Gabi gyermeteg lelkivilágát. Egy pillanat alatt elfelejtkezett arról, miért is jött, így szivárványt és rózsaszín ködfelhőt eregetve szökdécselt fel a vasútra és rákenődött az egyik ablakra. Egyfolytában hangot adott a csodálkozásnak, amelyre végül egynéhány kis szűk szemű lény rá is meredt. Ám mikor fényképezni is kezdték jó magát, már kezdett egyre kínosabb csendbe ringatni magát. A kis utazás végül annyira kínosra sikerült, hogy a lehető legközelebbi megállónál sejtelmesen körbenézett, majd csatakiáltás közepette leszáguldott a vonatról. Szuszogások közepette nézett vissza lassan a járműre, amiből még mindig fényképezők százait látta villogni, így nem csak látni nem látott, de azt sem tudta volna megmondani, hol, merre jár. A csillagok közt száguldva végül közelebbi kapcsolatba került egy oszloppal, mellyel végül csókolózásba torkollott minden. Ezen mámor hatására pedig hátsóbbik felével fájdalmasan a betonra zuhant. Nyögdécselve hisztizett a földön, mint egy a fagyiját a piszokba leejtő kisfiú. Viszont az attrakciója nem volt túl szolid, így ismét csak mandulaszemek virítását látta maga körül. Úgy érezte, hogy mindjárt elsírja magát, amikor egy kedves, mosolygós idősödő nénike meg nem szólította. Mi mást felelhetett volna szegény Gabi, mint csak leült pihenni. Úgy tűnt nem esett túl nagy baja, bár azért benézett pólója alá, nem akar-e ismét felszakadni sebhelye. Megnyugodva sóhajtott fel, majd állt két lábra, hogy utolérje a nénit, hátha útba tudja igazítani. Ugyan nem volt túl biztos benne merre tart, de az információt robotként, monotonon darálta az orra alatt. Aggodalmaskodva próbált közben valami magyarázatot is kiötleni, ha netalán Pandúrja előbb érkezne meg, mint ő maga. Imái végül célba találták Szűz Máriát, ugyanis mihelyst megtalálta az üzletet besandított az ablakokon keresztül. Mivel nem látta se távol se közel kicsiny Vattacukorját, ezért fellélegezhetett. Rácsüccsent az ablakpárkányra, felpakolta egyik lábát, és úgy várta, hogy a hölgy valamilyen útirányból betámadhassa. A sötét napszemüvege mögül végül meglátott egy igen ismerős női alakot, így azt homlokára erősítette, és csillogó szempárokkal felugrott helyéről.*

- CAQUEE~~~L, MI AMOO~~R!

Vissza az elejére Go down
Caquel Nouriiikioushioun
Privaron Espada
Privaron Espada
Caquel Nouriiikioushioun

nő
Hozzászólások száma : 59
Tartózkodási hely : Seiretei & Karakura Town
Registration date : 2009. Aug. 24.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 103. Privaron Espada, a 10. osztag tisztje
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te7500/15000Candy shop 29y5sib  (7500/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyCsüt. Május 12, 2011 3:04 am

Mézes-mázos randevúú~ 

Téblábolás, esetlen bukdácsolás, ami mindig is jellemezte reggeli megmozdulásait. Noha nem mintha olyan elbűvölően ügyes és magabiztos lett volna a nap bármely egyéb napszakában, node a reggelek ez alól mindig kivételt képeztek. Úgy érezte, semmi sem ronthatja el a kedvét- még akkor sem, amikor a zuhany alatt állva tévedésből magára engedte a forróvizet, vagy amikor a kávéjába álmatag merengésének következtében cukor helyett sót tett a reggeli fekete mérgébe, mely nélkül számára már a megmozdulás is kétséges lett.
Azért be kellett vallania, az utóbbi időben teljesen olyan, mintha a fellegek között járna, mintha egy saját, külön bejáratú álomvilágot építhetett volna ki Seireteiben. Nyugodtan járkálhat, senki sem köt bele- bár lehet, betudható ez a változás annak, hogy végre hajlandó volt törékeny valójára ráhúzni a Shinigamik ruháját? Kétségtelen, kifizetődő volt hallgatni Suke taichoura, aki olyan nagy beleéléssel magyarázta le neki valamelyik délután a dolog előnyösségét, miközben gitárjának húrjait cserélte ki. Igen, saját maga! Mások viszik boltba, vagy szakavatott kezekre bízzák szeretett hangszerüket, de neki mostanság már lett elég gyakorlata a dologban, így kivételesen érzett magában kellő bátorságot ahhoz, hogy ilyen önálló akciókba is belekezdjen.
Miután képes volt magát a kávás baleset után megszárítani, és bőre sem volt már olyan érzékeny a forró vízzel esett kéretlen randevú után, nekiállt előkeresni valami meghatóan elbűvölő ruhát, hiszen ma találkozik Gabicával! Már a gondolattól is apró lepkék szállták meg a gyomrát, és teljesen reménytelenül rogyott le szerénye tövébe szenvedni azon keserűen való tény felett, mely szerint egyetlen alkalomhoz illő öltözete sincs! A pöttyös felső és a rakott szoknya egy vásári bohóc képét idézte fel benne, míg a fekete szaténruhában egy üzletasszonyt fedezett fel magában. Hirtelenjében azt sem értette, hogy hogyan került neki ennyi ruha és miért, meg hová tűnt a tegnap még jónak ítélt kék darab? Kétségbeesetten rohangált parányi lakásában és kutatta a kellékeket, majd apró sóhajt hallatva vette tudomásul, hogy reménytelen minden, és Gabicának nem fog tetszeni. Pedig milyen szép ábrándokat kergetett arról a rózsaszín köddel tarkított egymásra borulásról és boldog évődésről... S mikor már úgy tűnt, nincs tovább és ki sem lép az ajtón, rámosolygott a szerencse- orra előtt volt a kiszemelt darab, csupán első kétségbeesésében nem vehette észre, hogy a szekrényre van felakasztva! Vidám sikknantással bújt bele majd csatolta fel a kék szandált, és már rohant is karakura felé, hátára vetve egyetlen szemef ényét, a tokjában lapuló Hansot.
Végül pedig elérkezett ahhoz a ponthoz is, hogy ijedten konstantálja: elfelejtkezett a sminkről! Rémülten rohangált bottól boltig, keresve némi szájfényt és alapozót legalább, majd azon imádkozott, tükörmentes akciója ne végződjön kísérteties eredménnyel. sak remegve remélte, hogy kicsi szíve nem fut majd ugyanabban a tempóban haza, amiben ideérkezett, mert hát akkor valljuk be, Caquel élete végéig szobájába zárkózva pityeregne... Így érthető, ha szegény pára ijedtében beleborult mejdnem egy kukába, mikor meghallotta a nevét sikítani, s megszeppenve állt meg imádottja előtt. Kissé remegő térdekkel pislogott rá fel ítéletre várva, de mivel semmi elmarasztaló felszólalás, boldog sikkantással kísért szemcsillanással vetette magát Gabica karjaiba és bújt hozzá egy ölelésre, amiből nem szívesen szabadult- végülis időtlen idők óta nem látta már kedvenc arrancarját! Némi bűntudattal ugyan, de megszaglászta egyéb női parfümlenyomatok után kutatva, majd megkönnyebbülve sóhajtott fel és ragadta meg cukorfalatja kezét, hogy berángassa a mennyországba, amitől már csak egy üvegajtó választotta el őket.
- Gabiii~, nééézd, mennyi fehér édes habos csoda!***.***- tört ki belőle a gyermeteg sikkantás és vetette rá magát finom hölgyhöz egyáltalán nem illő, gigászi lelkesedéssel az első nyalókára, ami elég színes volt ahhoz, hogy szeme bemondja a csődöt. Heves gesztikulálással követelte hogy Gabica is válasszon magának valami kedvére valót az előttük elterülő tömegből, hiszen lehetetlen, hogy izmos, magas, spanyolos macsóhercege ne rajongjon ugyanúgy az édességért, mint ahogyan azt ő is teszi! arcán angyali mosollyal húzta oda Gabit a gumicukrokhoz és pakolt oda maguknak belőle gigászi mennyiségű adagot: szent terve egy falóverseny volt, melyet a napsütéses délután egy fa alatt tervezett megmerényleni. Nem volt könnyű dolga a halomnyi édesség egyensúlyozásával, hiszen Gabica kezét egy pillanatra sem óhajtotta elengedni: olyan valódi volt, olyan kellemes, minta összefagyott kis szívét melengetnék, így talán a kelleténél is nagyobb lelkesedéssel viszonozta a félmosolyokat és pillantásokat, melyeket hébe-hóba vetettek egymás felé.
- Gabica, mondd csak, lenne kedved majd estefelé megnézni egy filmet? Vagy talán menjünk majd el később a Vidámparkba? Mihez lenne kedved később?- bújt oda egy széles mellkashoz, és hajtotta rá a fejét évődő pillantással, és megállapította: amíg kedvese el nem tuszkolja magától, addig ő bizony ott fog maradni!

Vissza az elejére Go down
Rosui Motochika
11. Osztag
11. Osztag
Rosui Motochika

Férfi
Hozzászólások száma : 94
Tartózkodási hely : 11. osztag területe, vagy Baa~channál.
Registration date : 2011. Apr. 14.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te5000/15000Candy shop 29y5sib  (5000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyKedd Május 24, 2011 6:18 am

Édesség lesen

Végre, végre átmehetek Karakurába. Olyan izgatott vagyok, hiszen régen nem jártam már arra. Biztosan sok minden változott azóta, épülhettek új játszóterek és sok vidám dolog is. Alig tudom kivárni hogy indulhassak végre. Izgatottan toporgok egyhelyben, várom hogy az a Garaugra vagy micsoda megnyíljon és mehessek. Nagyon rendesek voltak a társaim, hiszen sok szerencsét kívántak nekem az útra. Ha hazajöttem, akkor majd elhívom Őket magamhoz egy kis társasjátékra. Olyanoknak néznek ki, mint akik vevők az ilyen dolgokra. A ruházkodást is könnyen megoldottam, a póttestemben vagyok, ez alap , természetesen egy esernyőt is viszek magammal,( Nem szeretem az erős Napfényt, megégeti a bőrömet és vörös lesz majd, fájni is fog.) na meg egy kis pénzt. Nem tudom majd a kedvenc mesekönyveimet olvasni, csak ülve, de Én fekve szeretek olvasni. Úgy a legjobb. Tényleg, a szép hajacskámról se beszéltem még. Nehéz így befonni saját magamnak, de megtudtam oldani azért. De ha megmosom annyi baj van vele, megszárítani, mert ha vizesen marad akkor megfázhatok. S az olyan undorító.
Végre megnyílt az a fránya kapu is. A szokásos széles mosolyommal ugrok át rajta és indulok meg végre a legszebb játszótérre. Erre gondolva az út közben akaratlanul is felnevettek. Olyan boldog vagyok, végre játék és még több játék. Lehet meghaltam? Mert látom az alagút végén a fényt. Jah nem, de kis buta vagyok, ez csak a kijárat.
Valami sikátorba érkezhettem meg, majdnem valami büdösbe sikerült lépnem. Undorodó arckifejezésre váltok és majdnem sírva menekülök ki. Ezután amit érzek az erős napfény, eltakarom a szememet, és inkább kinyitom az esernyőmet, ez majd megvéd a gonosz fénytől. Vörös hajamat a mellkasom elé raktam. Így a kényelmesebb. Séta közben halkan dúdolgatok és vidáman mosolygok.
Egy illat csapja meg az orromat, és nevetés ér el a füleimbe. Valaki nagyon boldog, erre a kacagásból következtetek, az illatból pedig arra, hogy valahol édesség van. Felragyog a szemem és rohanni kezdek, mögöttem pedig porfelhő keletkezik. Mindjárt ott vagyok, oldalra fordulok és bevágom a féket, de nagy volt a lendület ezért tovább csúszok, egyenesen neki egy oszlopnak. Hangos csattanás, a fejem betört és a homlokom közepén kezd el vérezni, lefolyva az orrnyergem két oldalán. De az oszlop még abba se hagyta a rezgést, amit a testem okozott neki, már fel is pattantam. S kezdek sétálni a boltocskához, már érzem az ízét a számban a cukroknak. Szélesen mosolygok tovább, a szemeim csukva vannak, és az egészet egy dolog rontja el, hogy szép véres az arcom.
Vissza az elejére Go down
Nara Shizune
Daitenshi
Daitenshi
Nara Shizune

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 111
Age : 31
Registration date : 2011. May. 19.
Hírnév : 11

Karakterinformáció
Rang: Tenshi
Hovatartozás: Daitenshi
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te25700/30000Candy shop 29y5sib  (25700/30000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyKedd Május 24, 2011 7:31 am

Álmaim szigete, ó jaj édességbolt...
*Háh, még szép, hogy most is idegesítem itt népet. Főleg miután néhányan eldöntötték, hogy majd én fogok itt a raktárban tevékenykedni mivel új vagyok. Ezért most gerilla akciókkal kell őket támadnom. Ilyenek közé tartozik a szennyesek helytelen kimosása, szoba takarítással minden eltüntetés, csetres véletlen eltörése...Rolling Eyes Na ne hogy már, nem vagyok ezeknek a seggfejeknek a csicskásai. Még ha megkérnének egy két dologra esetleg, de hogy kinevezzenek cselédnek, fix, hogy nem hagyom magamat. El is határoztam, hogy megfejtem azokat a bizonyos jelképeket a plafonon. Biztos van valami oka annak, hogy azok ott vannak. Még az is lehet, hogy valaki olyas valaki rajzolhatta fel, kinek hasonló tervei vannak mint nekem. Érzem, hogy közel vagyok a megoldáshoz, de hiába is nézegetném semmi értelme nem lenne. Ma kivételesen tök jó idő van, ezért nem is vettem fel túl sok mindent. Egy laza sötétzöld póló, farmer rövid gatya és torna csuka. Szerencsére egy kis üzlettel muteromék pénzéből tudtam venni pár ruhát. Úgy, hogy ilyen téren nincsen gondom. Aki tud, az tud. Éppen az utcán sétálok s egy kis friss szél sepregeti a hajamat ide oda, nem zavartatva magát, hogy hajpántnak elméletileg fel kéne fognia a fufrumat. Eme funkcióját valahogy figyelmen kívül hagyja, annyira nem is zavar, csak lássak és kész. Mert olyankor kell látni, mikor értelmes dolgok történnek, egyébként meg a kutyát se érdekli, hogy a szemembe lóg néhány tincs. Így vagy úgy, úgy is felfigyelnek rám páran a hajszínem miatt. Kis köcsögök, nem értenek ők semmit, úgy hogy jó szúrósan rá pillantok arra a pár fiatalra akik azt hiszik majd beszólhatnak nekem. De nem zavartatják magukat és én sem. Elhaladok mellettük egyik kezemet zsebre vágva. Másikkal a sporttáskámat a vállam mögé tartva cipelem. Ezt sem így cipelném, ha nem akarnék az emberekkel törődni. Csak nem mászkálhatok egy wakizashival az utcán, mert még meggyanúsítanának. Ám ez meg kit érdekel? Fészpalm Néha igen csak el tudom felejteni, hogy mi is érdekel engem mi nem. Mindegy, unalmas az egész. Most sem történik semmi olyasmi, ami azért segítene nekem abban, hogy eldöntsem mit is kéne csinálni. A pályán ma már voltam, oda sem mehetek mindig. A raktár teljesen olyan mint egy halál ketrec nappal. Senki nem csinál semmit csak döglik a banda. Ilyenkor a város sokkal izgalmasabb elméletileg, gyakorlatilag pedig nem így gondolom miután nem történik semmi. Gondterhelten sóhajtok egyet. Ekkor eszmélek fel egy igen csak jó illatra. Hajaj, ez nekem nagyon, de nagyon ismerős illat! *.* Sosem téveszteném össze semelyik másik illatra. Csak is az lehet amire én gondolok. tagadhatatlanul kellemes és édes illat. Talán az eper ízűből lehet, mámoros és egyenesen maga alá temet. De mi az, hogy én csak itt állok és csak állok? Ízlelni is akarom, nem csak nézni egy cseszett kirakat üvegén keresztül. Igazán jó látvány, de az íze még jobb lehet. Rolling Eyes Kutakodni kezdek a zsebeimben, hátha még is nem kell csalódnom a dolgokban. Először néhány zsepi, kulcs karika majd csak-csak előkerül némi pénz. Szemeim elé kerülve elkap az ideg.* ~ Mi az, hogy csak ennyi van nálam? -.-' engem szívat az isten...Talán vállalnod kéne némi munkát.....Kuss, ez teljesen kizárt, a szüleim eltartanak.~ *Ha egyszer így van akkor miért is hallgatnék Ginryuura? Fuuh, patt helyzet. Tovább kutakodok, még is csak reménykedek abban, hogy a zsebem nem szeret engem. Tévednem kell, kifordítom mindkét zsebemet és nem találok semmi újat. Egy árva valamire való petákom sincs. Na nem azt már nem, össze folyt a számban a nyál, most már meg kell szereznem azt a nyalókát. Éppen ezért döntök úgy, hogy szépen beslisszolok a boltba s leemelem a nyalókát a polcról. Szíves és művészi és nem utolsó sorban finom. A pénztárhoz megyek és egyenesen farkas szemet nézve az előadóval, a kezébe nyomom azt a bizonyos, nyalóka árát egyáltalán nem fedező összeget, majd egész egyszerűen shunpoval nyomás innen. Természetesen egyből elordítja magát a kis girnyó, de utol már nem fog érni. Razz Futásban bizony jó vagyok és körbe tapsolom azt az embert aki engemet utolér. Ilyen felindulásból még akkor sem állok meg, mikor egy gyík képű valaki az utamat állja. Egész egyszerűen ruhájánál fogva magammal shunpozom. Felesleges kelléke az eszköztáramnak, de egyszerűbbnek találtam mint sem, hogy kiüssem egyből. Az idő igényes lenne és nem lenne elég időm lelépni, hogy a rendőrök még csak a léptem nyomát se találják meg. Végül pedig támad egy jobb ötletem, megkerülve a hatalmas háztömböt a tetőre megyek az ürgét és persze a táskámat na meg a nyalókát magammal cipelve. Le teszem egy helybe és mélyen kezdem el venni a levegőt. Kimerültem ettől a pár lépéstől most, pláne, hogy adrenalin túltengésem van most. Ha pedig ez nem elég, egy túl súlyos megemelkedett reatsu-s valakit kellett cipelnem. A felállás tehát remek. Kidőlök és a számba veszem a nyalókát.*
- Héé te vicsorító! Ki vagy mi vagy? élsz még vagy meghaltál szívrohamban?
*Kicsit rámorranok, de meg sem mozdulok. Inkább bámulom az eget. Az sokalda érdekesebb látvány, lévén, hogy haladnak a felhők és mindegyik teljesen más alakot vesz fel. Olyan kis bárány falvi felvonulás. Elég érdekes fiktív alakzatokat képzelek bele a jelenetbe. Ez bizonyára a nyalóka fincsi hatása teheti. Na ezt csinálja utánam valaki...*

Vissza az elejére Go down
Rosui Motochika
11. Osztag
11. Osztag
Rosui Motochika

Férfi
Hozzászólások száma : 94
Tartózkodási hely : 11. osztag területe, vagy Baa~channál.
Registration date : 2011. Apr. 14.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang:
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Candy shop Cl0te5000/15000Candy shop 29y5sib  (5000/15000)

Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop EmptyKedd Május 24, 2011 8:24 am

Édesség lesen

Már csorog a nyálam és cuppanó hangokat adok ki a számmal. Az ajkaim közt érzem a savanyúcukros nyalókát. Finoman behelyezem majd, körbenyalom a végét a nyelvemmel, majd a hegyével fogok játszadozni. Finoman ki és be fogom tolni és húzni, a végén pedig boldogan fogom leharapni a végét. Igen ez nagyon jó lesz. Már annyira közel vagyok, bár az emberek néznek és kérdezgetnek, hogy minden rendben van e velem? Mert nagyon csúnyán vérzik a fejem. Megnyugtattam mindenkit, hogy így szoktam megállni, és ez biztosan nem vér, mert paradicsomlevet ittam tegnap, és csak azt izzadom éppen ki. Végre beértem az ajtóba, de ekkor érzem, hogy valaki megragad, és száguldani kezdek kifelé. Kétségbeesetten nyúlnék valami után, és csak egy csomag gumicukrot sikerült elkapnom. Mindegy legalább lesz mit nyamognom. Amennyire tudom megfigyelem az utat, hogy merre is megyünk. Talán ez csak egy fogócska lesz? Elkapott ez a lány, és elvisz egy helyre, ahol majd nekem kell elfogni. De csudi jó lesz majd. Jé, nem is olyan nagy távot tettünk meg, hiszen ide jöttünk vissza. Akkor csak ennyi lenne a játék? A végén szomorú leszek.
Letesznek a talajra és egy kicsit üldögélek majd nézem a lányt aki már fekszik és nyalókát szopogat. Tényleg, nekem meg van cukrom. Csörögni is kezdek a zacskóval és gyermeki örömmel elnevetem magamat, amikor sikerül kibontanom, azonnal a számba is tömök párat, és élvezem az ízét. Az esernyőm pedig még mindig nyitva van és óvja a fejemet a Naptól. Tényleg, kérdeztek tőlem, barátságos hangon szólalok meg.
- Szija, az Én nevem Malvado, és fiú vagyok, ja és élek még. Te ki vagy? De nem is vicsoritok, nincs is kint a fogam. És nem adsz a nyalókából? Én pedig adok akkor a cukromból. – megtapogatom a számat, és tényleg nincs kint a fogam. – Miért kellet ennyire hamar eljönnünk? Nem tudtam venni semmit, csak ezt a zacskó cukrot tudtam elhozni. – lebiggyesztem az ajkamat, de hamar újra mosolyogni kezdek. Lehet találtam most egy barátot, de jó is lenne. Vele biztos tudnék valamit játszani. – Nem szeretnél valamit játszani? – kérdeztem boldogan, majd megtöröltem az arcomat, tényleg egész szépen vérzik már. Kotorászni kezdek a zsebemben valami rongy után, de sajnos nem találok. – Izé… nincs valami zsebkendőd? A paradicsomlevem nagyon folyik.


Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Candy shop _
TémanyitásTárgy: Re: Candy shop   Candy shop Empty

Vissza az elejére Go down
 

Candy shop

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Karakura Town ::   :: Belváros-