HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Kuchiki-birtok

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Aug. 13, 2013 1:53 am

Piknik

Meg kell kérdeznie nővérkéjét, hogy milyen szaké is ez, mert ennyitől nem szokott részeg lenni, nem hogy hallucinálni, de ha mégis, akkor se ilyet, hogy valakinek változik a szeme. Sokkal inkább olyanokat, hogy meztelenül kell rohangálni az utcán, és azt képzeli, hogy saját magát látja így, bár elég élénk szokott lenni ez a képzelgés, mert néha tényleg pucéran ébred fel, de ez csak a véletlenek összjátéka lehet, biztosan az. Ám most valami furfang lehet, mert egyre másikra más Chi~chan szeme, lehet Hana bogyós szakéját vette elő, már ha szed ilyet a nővérkéje, bár néha elég idegrohamai vannak, aminek szenvedő alakja Samanuske, tehát ezt betudja elvonási tünetnek.
- Hát izé meg hozé meg na… ezt megnézem közelebbről, és nyugi, nem bántalak.- négykézlábra helyezkedett, és araszolni kezdet Chi~chan felé, és amikor közel ért, egyenesen Chi~chan szemeibe nézett, majd a lányka szemöldökéhez rakta a mutató ujját, még a hüvelykujját a szeme alá, és kicsit széthúzta őket, hogy megnézhesse, mi is van ott, mitől változik a szeme. Egyszer sárkányos, egyszer démoni, egyszer ilyen, egyszer olyan. Tanácstalanul huppan le az ülepére, és elgondolkozva vakargatja a kobakját, minek is lehetet a szemtanúja? Lehet egy ördögűzést kell majd tartani, hívni papokat, meg minden… bár van itt olyan? Akkor pedig muszáj lesz Sámánkának felcsapni papnak, meg kell néznie sok ilyen filmet, jegyzetelni, gyakorolni a zöldet hányást, fejforgatást, bár az fájdalmas lesz, lehet a végére hagyja.
- Szolgálatban? Várjunk csak… lehet ma nekem is az lett volna, vagy holnap lesz? Eh, fene se tudja, de nem, nem kell haza menned, nyugodtan maradhatsz, majd reggel elkísérlek a munkába, és gond egy szál se, vagy majd kimagyarázlak a kapitányodnál, aki…. ki is az?^^”- kész csoda, hogy a sajátját tudja, de ha megkérdeznék, ki is a főkapitány, hát igen csak gondban lenne, nagyon kihagy az emlékezete ilyen téren, legalább kétszer, ha nem háromszor kell valakivel találkoznia, hogy megjegyezze a nevét, sőt, még azt is, hogy néz ki.
- Ha szeretnétek adok szívesen elvitelre is^^. A jelek szerint Nekem már megárthatott, ha szemeket képzelek. Pedig egy darabig mindig bírtam a piát…- motyogta félhangosan.- Hogy!? Ja igen, persze, persze, jól vagyok, nincs gond, minden rendben. Tényleg, szeretnél hamar részeg lenni? Mert tudok ám olyat, amitől az leszel^^. Nem az, hogy feltöltöm a medencét szakéval, meg hát abban még úszni is kéne ma, és Hana is elverne, inkább nem kockáztatok. Na, benne vagy?- kérdezte szélesen vigyorogva, Ikichi pedig már nem nagyon volt képben, részegen hortyogott mellettük.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Female
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 26
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
31700/45000  (31700/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Aug. 13, 2013 3:23 am

Látogatás Sa~channál

Szegényen teljesen eluralkodott az orvos. Végül is, kinél józan állapotban jön ki, kinél részegen... Megszemlélte a szemeimet közelebbről, és mivel nem volt elég óvatos, majdnem kitekertem a kezét. Csak Sa~chan csippantása akadályozott meg ebbéli reflexembe. Vissza huppant és elkezdett gondolkodni igen csak erősen. Szinte láttam, ahogy járnak azok a bizonyos kerekek a fejébe, szóval hagytam, ha emésztgesse a látottakat. Mivel kedves volt, és felajánlotta a szállást, Kami~sama látja a lelkemet, tényleg nem akartam szegényt bántani, de a végén csak győzött a gonoszkodás, és hát no. Mikor megkérdezte, hogy ki is a kapitányom, még ártatlanul pislantottam a szemeibe, úgy válaszoltam neki.
- Matetsaku Miyoko~sama. Tudod, még mindig 11. osztagos vagyok! - elvigyorodtam - Vagy nem oda jöttél reggel?
Nem tehettem róla, kezdtem élvezni a játékot. újfent, szó nélkül elő hívtam a kardomat. Az íriszem korom fekete lett, és egy-egy sárga kör kezdett el benne körözni, ellentétes irányba. Ezek voltak azok a verziók, amiket már tükör előtt gyakoroltam, hisz nem kevés koncentrálást igényelnek. Hisz csak a szemem színét tudtam váltogatni. Szóval minden az időzítésen múlott... Egyelőre azonban még lehunytam a szemeimet. Nem akartam ideje korán lelőni a poént, ami lehet, hogy csak volt vicces, de én jót mulattam magamban. Twisted Evil Csak amikor a szem-képzelgéseiről kezdett el beszélni, nyitottam ki a szóban forgó szervemet. Ártatlanul fúrtam a tekintetemet a vendéglátóméba, majd amikor már úgy sejtettem, hogy kellőképp elszédült és összekeveredett, hirtelen félre néztem. Ekkor láttam meg Ikichi~sant. Édesdeden aludt nem messze tőlünk. Óvatosan oda sétáltam hozzá, és apró mozdulatokkal felvettem. Még sosem volt majom a kezemben, pedig rajongtam az állatokért. Egyszer még életemben láttam egy majmot. Egy utcai művésznek volt az állata. Ott ült a vállán az embernek, aki pedig különböző dolgokat festett meg, a makiról tudomást sem véve. Ahogy pislogtam a majmocska alvó arcát, az életem jutott hirtelen az eszembe, de viharos sebességgel távolodtam is el a témától. Nem volt szándékomba bele ragadni a nosztalgiázás ingoványos mocsarába, túl könnyen magába rántott. Inkább magamhoz öleltem a kis szőrgombócot, és megsimiztem a fejecskéjét. Álmába is hozzám bújt. Elmosolyodtam, majd Sa~chanra néztem.
- Igazán köszönöm a lehetőséget, de lassan tényleg mennem kell. - hirtelen megfordult a fejemben, hogy a kis makit is magammal viszem, de arra nevelt Shion, hogy csak olyankor lopjak, ha nagyon muszáj, szóval ezt a helyzetet még csak a "majdnem muszáj" kategóriába tudtam sorolni, így a makinak maradnia kellett. - Köszönöm a kedves vendég látást - álltam fel, még mindig ölelgetve a kis majmot. Kissé talán vörösre vállt szemekkel meghajoltam. Nem igazán értettem ezt a hirtelen fürdési rohamot, de úgy tűnt Sa~chan nagyon akart fürdeni, így indultam, nehogy én tartsam fel. Kis ösztönzés kép még tengerkék színűre váltott a szemem. Lehajoltam, leraktam a kis majmocskát, felvettem Gin~chant, és Tenkūnoken-chant is az övembe szúrtam. Eddigre persze a Róka is egyszerű katanaként díszelgett, és az én szemem is az eredeti, jól megszokott színében pompázott. Suza~chant egy ciccentéssel a vállamra hívtam. Nem kellett neki könyörögni, tudta, hogy annál hamarabb piálhat be ő is, minél hamarabb haza vezet minket. Embarassed

______________


spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Aug. 27, 2013 7:04 am

Piknik

Valami tényleg nagyon nem volt a helyén, lehet nem is az alkohol volt az ok, hanem az, hogy elég régen járt már itt Samanuske, és a fegyverolaj, vagy mivel szokták fényesíteni ezeket a pengéket, az árthatott meg. Azért hitte azt, hogy Chi~chan szemei váltakoznak, bár ha ez igaz, akkor elég gyakran befog ide nézni… nem is, inkább ritkábban, a végén megszokja, és nem lesz beállva a szagtól. Vagy lehet Chi~channak volt valami parfümje? Pedig nem látszik olyannak, aki szereti magát ilyen kencékkel fújkálni, inkább az a természetes szépség volt. Na meg lehet a harcban szerzett verejték illata volt az Ő parfümje, jobban is állt neki.
- Perszepersze, azt tudom, hogy az vagy, és oda is mentem, de tudod a név memóriám nagyon vacak, pár perc, és el is felejtem, hogy ki az a Matetsaku Miyoko, vagy azt, hogy mit is csinál.- zavarában a tarkóját vakargatta, szemeit becsukta és szélesen vigyorgott. S’ mikor kinyitotta a szemeit, akkor már tudta, hogy durván képzelődik, megint furák voltak Chi~chan szemei, sőt, mint ha meg is bolondultak volna, ide-oda mozogtak, elég félelmetes és egyben vicces látvány volt. Samanuske se tudta, hogy féljen, vagy éppen nevessen, inkább csak mosolygott tovább, az úgy is ment neki. Ám szerencsére most nem látta Chi~chan egyébként szép, és igéző szemeit, mert a lány inkább Ikichivel volt elfoglalva. Talán ha Samanuske is kisebb lenne, szőrösebb és makogna józanon is, nem csak részegen, akkor még ennél is nagyobb sikerei lennének a nőknél, bár inkább marad olyan, amilyen, legalább hihetetlenül ravasz hazugságaival mindig ki tudja magát magyarázni, csak sajnos akiknek előadja, nagyon okosak lehetnek, mert átlátnak ezeken… mindig. Na mindegy, jól van így a bőrében, inkább mosolyogva nézi, ahogy Chi~chan elvan Ikichivel, és akkor se hervad le a mosolya, amikor Chi~chan menni akar, tovább nem erőszakoskodik, itt meg úgy se tudná tartani, akkor meg minek lázadjon?
- Hát… ahogy szeretnéd, de akkor meg kell ígérned, hogy egyszer sokat iszunk itt, és akkor itt is maradtok, rég volt már ott alvós bulim.- mondta vidáman, majd felállt és leporolta az ülepét, majd kézbe vette az immár a földön kiterült Ikichit.- Ugyan.- legyintett.- Én örülök, hogy itt voltatok, mutatom az utat kifelé.



//Köszi a játékot ^^ jó hosszú volt Smile//

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Jan. 21, 2014 3:26 am

Újra viszontlátás - második randi?


El fog menni. Dehogy is fog! Őrültség. Ágy, párnák, takaró. Takaró el, párna a fejre. Ágyneműt vergődve félrehajít, felkelve pár értelmetlenül rótt kör a szoba közepén. De olyan fáradt! Le a padlóra, lábat fel az ágyra. Unalmas a sötét plafon, sehol sem kényelmes feküdni. És még csak az éjszaka közepén jár, hogy fog így egész nap talpon maradni? Rendet fog rakni! Igen! Gyertyát gyújt, ennél több fény zavaró lenne. Az íróasztalon irdatlan felfordulás, valahogy így festhetett az őskáosz a nagy bumm után. Ésszerűtlen rendet próbálva teremteni, az asztal egyik végéből a túlsóba, egyik halom tetejéről egy másikra pakolgatja a papírokat, meg sem nézve, mit hová tesz, meg sem erőltetve magát, hogy némi rendszert találjon a különféle iratoknak. Témától, besorolástól és mindentől függetlenül rakosgatja a halmokat, mellyel csupán azt éri el, hogy még az előbbinél is nagyobb felfordulást eredményez köztük, asztala pedig jóval ziláltabban fest, mint eddig. Lemondó sóhajjal fújja el a gyertyát fordul sarkon, valami más elfoglaltság után nézzen.
Utóbb kevésbé tűnik jó ötletnek, hogy álmatlanságát a konyhában vezesse le. Az elkészült sütemények ránézésre is elszomorítóak, szinte könyörögnek, hogy valaki vessen véget a létezésüknek. Jobbnak látja meg sem kóstolni, anélkül is sejthető, hogy milyenek lettek. Pedig olyan egyszerűnek tűnt… Majd talán legközelebb. Vagy soha többé. Mégis sikerélmény, legalább a konyhát nem gyújtotta magára, sőt, még csak nem is füstölt semmi. Máris fél siker, hogy senkit sem kellett emiatt hajnalok hajnalán kiugrasztani az ágyból. Ez után biztos nem lett volna túl népszerű osztagtársai körében, mi több, belegondolni se mer, a hadnagytól mit kapott volna. Ha másnak nem is, fegyvernek tökéletesen alkalmasak a süteménynek álcázott kőkemény izék, így nem hagyja kárba veszni, szemetes helyett helyes kis csomagocskába rakosgatja őket. Lassan a nap is kezdetét veszi, ideje pizsamáról egyenruhára váltani. Az is lehet, hogy nem ártana volna, ha ilyen látogatáshoz ezúttal nem egyenruháját húzza fel, de talán így majd könnyebben felismeri.
Dehogy fog elmenni. Őrültség. És mégis el fog, miért ne? Korán van még, kerülőt tesz, városba, boltba, bárhova, csak még oda ne. Ez is megvan, nem feledkezett meg Ikichiről sem, hova tovább, arra veszi az irányt. De hiszen nem is hívták, legalábbis nem mostanra. Minek menne, lehet csak zavarna, kéretlenül érkezve. Túl korán, vagy már túl későn lenne? Sosem tudni. Emlékszik-e még rá, tudja kicsoda? Nem túlzás, hogy aznap reggel nem nagyon volt képben, reggel sem volt még igazán, a másik meg teljesen józan sem. Lehet nem is gondolta komolyan, hogy egyszer látogassa meg, ha úgy volt vele, úgy se találkoznak többet. Különben sem volt igazi meghívás, hiszen azt sem mondta mikor jöjjön. Biztos nem illik csak úgy rárontani másokra. Még visszafordulhat. De ha már idáig eljött, ha nem megy be, sosem tudja meg.
Ilyen és ehhez hasonló kételyek közt vergődve, elérve a birtok bejáratát ott folytatja tovább tanácstalan téblábolását, egész addig, míg az egyik őr meg nem szólítja, kizökkentve őt zavart gondolataiból. Fülig elvörösödve fordul a kérdezőhöz, ki arról érdeklődött, tulajdonképpen mit is szeretne itt, éppen jön avagy megy-e, hogy csak úgy semmit téve a kapu előtt köröz. Az őrök a név hallatán csak sejtelmesen vigyorogva útba igazítják. Pedig nem is mondott semmi vicceset, nem tudja mire vélni, miért mosolyogták meg annyira. Hát persze, biztos a nagy kapkodásban elfelejtett megfésülködni. Vagy valamit fordítva vett volna fel? Kissé összezavarodva halad befelé, ahogy végül nem talál magán semmi különösebben kínos dolgot, már csak arra eszmél, hogy tippje sincs, épp merre jár. És tulajdonképpen arra sem igazán figyelt, amit az őrök mondtak. Hogy csak úgy menjen, egyedül, de merre? És miért ilyen átkozott nagy ez a hely? Sehol egy térkép, egy idegenvezető, egy vakvezető kutya? Kész agyrém. Szerencsétlenkedése másnak is feltűnik, már-már gorombán vonja kérdőre egy arra járőröző, miért is mászkál jó ideje céltalanul a birtokon. Válaszára bizalmatlanul méregetve tereli az ellenkező irányba, mint amerre tartott. Kísérője egy ismeretlen eredetű fekete füstoszlop elé vezeti, érthetetlen módon meg is szólítva azt. Amennyiben nem az ő vendége lenne, mint ahogy azt állította, az esetben büszkén jelenti, illetéktelen behatolót fogott.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Jan. 23, 2014 8:15 am

Újra viszontlátás – második randi (nem kell oda kérdőjel)


Igazán kellemes az idő, legalábbis annak, aki szereti, ha már a hidegek jönnek. Samanuske pedig… neki mindegy volt, milyen az időjárás, a kedvét sose tudta elrontani semmi, se az eső, se a szél, se a hó. Gyermeki vidámsággal beleugrik a pocsolyákba, és éppen ilyen boldogan csinál hó angyalt is. De ma nem, ma valami mást fog csinálni, kedve támadt sütögetni. Igen, állatorvos, és nem öl, de nem jelenti azt, hogy nem eszik húst. Tudja mi kell a szervezetének, és a legrosszabb, hogy Ikichi is, és a kis maki is szereti a húsevést, bár még nem a saját fajtájából eszik egyet, addig semmi gond. Úgyis tudják mindketten, hogy ennek mi lesz a vége. Esznek, berúgnak, és valahol kifekszenek részegen. Jó kis program, már csak az előkészületek kellenek. A sütő begyújtva, a gyújtóanyag közelben, ha kéne. Már csak a leltár maradt hátra.

- Hús? Pipa. Sütő? Az is. Pia? Nanáhogy pipa. Héhé, teszed azt le, még nem, elsőnek a sütés.- Ikichi már persze veszi is fel az alkoholt, és nyitná is kifele, de ahogy rászólt Samanuske, már szalad is el, feje felet tartva a szerzeményét. Samanuske pedig szalad Ikichi után, mert nem járja, hogy a kis maki korábban igyon, mint a gazdája. Hatalmas üldözési jelenet vette kezdetét, Ikichi át az asztal alatt, Samanuske az asztal felett, tovább néhány fa körül, az ifjú Kuchiki követte.
- Állj meg, ha elkaplak, biztos, hogy zoknit csinálok belőled.- fenyegetés, de nem sokat ért el vele, Ikichi szaladt tovább, vissza az asztal felé, felpattant rá, és amikor majdnem vetődésből elkapta Samanuske, tovább menekült, a gazdája pedig lecsúszott az asztalról, nem foglalkozva semmivel felpattant, és folytatta a fogócskát. Pedig lehet jobb lett volna, ha körbenéz, mert akkor látta volna, hogy bizony amivel a sütőt gyújtotta be, az felborult, és engedte ki magából a gyúlékony anyagát, egyenesen a már működésben lévő sütőhöz. De miért foglalkozott volna ezzel? Amikor végre Ikichi ismét fordult egyet, hogy visszaszaladjon, akkor sikerült Samanuskenak elkapnia, igaz, a földön voltak mindketten, de ez nem számította.
- Hehehe, na most megvagy végre… ajaj…- némileg elkerekedett szemekkel nézett a sütő felé, végre észrevette, hogy mi történt. Felpattant, és megpróbált időben odaérni, de már késő volt. Egy robbanás, füst, földdarabok potyogtak mindenfelé, Samanuske hajába, ruhájába, és ahol eddig a sütő volt, ott egy kis lyuk tátongott. Zavartan vigyorgott Samanuske, Ikichi pedig nem különben.
- Ajaj, Hana szerintem megfog ölni. Szerinted is Ikichi? Talán még időben el tudok tűnni, és nevet változtatok, talán nem talál meg. Eh, nem menne, most nagyon ki fogok kapni.- bár továbbra is mosolygott, azért most volt némi aggodalom is a hangjában. Nem a veréstől félt, hanem pakolhat megint ki mindent, és kezdheti elölről, de elsőnek magát rakja rendbe. Kibontja a haját, engedi, hogy szabadon lengjen, és a ruháját is porolni kezdi, félig kibújik belőle, hogy kiszedje a földdarabokat (és úgy néz ki mint az avin). Ekkor szólítják meg. Érdeklődve néz a hang felé, bár sokat nem lát a füstoszloptól, de ahogy kinéz oldalról és meglátja ki is érkezett, szélesen elmosolyodik. Nem foglalkozva azzal, hogy elég koszos lehet az arca, odaszalad a vendéghez, és megragadja a kezét, és vidáman megrázza, és meg is öleli Akirát.
- Majdnemfeleségem, jó sokáig tartott mire benéztél. Bár most kicsit kupi van, volt egy apróbb baleset, de nem annyira lényeges, majd betemetem a lyukat, csak föld kéne… áh, majd ások egy másikat, és azt használom. Nézd Ikichi ki jött, Akira! Ja, nem is ismered, jobban kidőltél akkor, mint Én. Na mindegy, majd most megismered.-jött is a kis maki, és szaladt fel Samanuske vállára, hogy onnan nézze meg a jövevényt.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Jan. 23, 2014 11:41 am

Újra viszontlátás - második randi

Sokáig nem kell értetlenül állnia, miért is épp egy füstoszlop előtt kell tiszteletét tennie, hamar kiderül a turpisság. Bár mintha kicsit másképp festene, mint legutóbb, így is könnyedén felismeri, hogy ő rejtőzik a kosz mögött. Lelkesedése, közvetlensége viszont ugyanolyan letaglózó, mint elsőre, így nem is különösebben tiltakozik a rázogatás, sem az ölelgetés ellen, arca is csupán néhány árnyalatnyit változik, ahogy a közvetlen fogadtatásra kissé elpirul. Szerencsére a legrosszabb, amitől tartott nem következik be. Mi több, nem hogy nem idegenként tekint rá már elsőre sem, úgy fest, emlékszik mindenre, ami kellemes meglepetésként éri. Ugyanakkor elég megnyugtató, hogy nem kell újra lefutniuk az ismerkedős kört, valamiért úgy érzi, most egy kissé nehezebben menne. Hogy a múltkor minden olyan egyszerűnek tűnt, talán betudható annak, hogy a reggeli kómából még nem teljesen tért magához, esetleg jó hatással volt rá, hogy igazán a másik se vette magát komolyan. Bár most sem fest úgy, mint aki megilletődött, hogy újra látja, sőt, még csak zavarba sem jött. Kissé el is szégyelli magát, hogy valóban várta volna korábbra is, mégsem jött, értelmes magyarázattal mégsem tud szolgálni, miért csak most ejtette meg a látogatást.
- Az az igazság, hogy már itt kóboroltam egy ideje, de olyan nagy ez a hely, hogy eddig tartott, míg ide találtam – persze nem ez a valódi ok, hiszen nem hogy hetek, de még csak órák sem teltek el, mióta valóban eltévedt, talán ennél komolyabb magyarázatot nem is vár tőle a másik.
Az apróbb balesetet kissé elnéző kifejezésnek találja, ahogy körbe, majd Samanuskera néz.
- Igen, azt látom – bólogat, persze, hiszen a vak is látná, hogy háborús övezetbe csöppent. Hogy valójában mi történt, egyelőre mellékesnek tekinti, a későbbiekben is ráér kideríteni. Bár különösebben nem is foglalkoztatja, lévén a kertészkedés sosem vonzotta, így a gödörásás tudománya iránt sem mutat kivételes érdeklődést.
- De azért jól vagy? Nem esett bajod? – hátrál is tőle néhány lépést, hogy a választól függetlenül szemügyre vegye, nem-e hiányzik valamelyik testrésze és valóban csak az-e a legnagyobb kivetnivaló rajta, hogy fülig maszatos. Bár valójában ez sem zavarja különösen, hiszen az összképen még az sem sokat ront, hogy tetőtől talpig koszos, csak egy furcsaságot észlel rajta, megnevezni azonban nem tudná, mitől más most, mint legutóbb. Talán ha sokáig töprengene, eszébe jutna, hogy akkor másképp hordta, össze volt kötve a haja.
De látva, hogy mekkora pusztítást végzett, így is csak azután foglalkozik bármi mással, hogy meggyőződött róla, a fiúnak valóban semmi baja nem lett. Amint megnyugtatónak találja az állapotát túl is lép a dolgon, s foglalkozik a soron következővel. Kezet nyújt az előkerülő Ikichinek, hogy illendően üdvözölhesse, de a maki méretéhez képest, habár az ő kezei sem valami nagyon, még így is annak számít sajátja, ezt gyorsan felismerve végül csak kisujját tartja oda neki kézfogásra. Egyből eszébe is jut, hogy nem csupán ezzel kedveskedhet, nem véletlen, készült is a találkozásra. Táskáját maga elé véve kezd el kotorászni benne, mivel elég sok mindent hozott magával, elsőre nem is olyan egyszerű megtalálni, amit keres. Mindenféle jóval - vagy kevésbé jóval – megrakott, összességében mintha csak kisebb-nagyobb csomagokból állna egész táskája tartalma. Az egyik szütyő tartalma, rázogatásra kavicsokat sejtet, ezeket elteszi későbbre. Egy másikban, mi előkerül, nem is tudja miért hozta magával, a rémsütemények lapulnak. Ezt kínosan vigyorogva süllyeszti el maga mellett, mielőtt kíváncsiskodva valaki rávetné magát. A soron következő tenyérnyi pakkocskában, helyes kis kendőcskébe bugyolálva aszalt gyümölcsök várnak gazdára, ezzel meg is találta amit keresett.
- Parancsolj – át is adja Ikichinek, bízva benne, hogy nem választott rosszul és szereti az ilyesmit. Ha kell, segít neki a kibontásban is, bár valahogy fel sem merül benne, hogy ne birkózna meg vele. Táskája többi tartalmának elővadászását egyelőre nem tartja időszerűnek, de később azokra is sort kerít. Talán illendő volna a Samanuskenak szánt süteményt is átadnia, ám ezt jobbnak látja addig halogatni, ameddig csak lehetséges. Nem volna a legjobb kezdés, ajándéknak pedig egyenesen borzalmas, némelyik sütemény kicsit égett, a többi csak kőkemény, ha külsőleg nem is, egyben mind hasonlít – feltehetően ehetetlenek. Legrosszabb esetben majd kiteszik a polcra dísznek, esetleg emlékeztetőül, hogy ilyesmivel többet ne próbálkozzon.
- Nem szeretnél átöltözni? Nem mintha zavarna, vagy ilyesmi… Csak hát, gondoltam… Tudod… De tényleg nem zavar, ha neked így tetszik, vagy… ilyesmi… – pedig valójában már ő sem tudja, annyira belezavarodott, akármennyire is tartalmatlan, mit kifejezni szeretne, valahogy most mégsem sikerül elsőre.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Jan. 23, 2014 12:20 pm

Újra viszontlátás -  második randi

[/color]

 
Figyelmesen hallgatja Akirát. Akirát, meg is lepődik magán, hogy emlékszik a nevére, pedig elég rossz a névmemóriája, még a főkapitány nevét se nagyon tudja, csak ha erősen gondolkozik, akkor jutna talán eszébe. Na mindegy, a jelek szerint, ha félrészeg, álmos, és beesik valakihez, akkor az illetőnek megjegyzi a nevét, ezt még később is hasznosíthatja, csak sokat kell gyakorolnia az ivást. De azzal még ráér, jelenleg a vendégével van elfoglalva, aki magyarázkodásba kezd. Bár nem szükséges, nem neheztel Samanuske, nem az a fajta ember.
- Az biztos, néha sikerül nekem is eltévednem, ha nem ismernének itt, akkor szerintem egyszer úgy elvesznék, hogy éhen is halnék valahol.  De szerencsére idetaláltál, bár lehet nem volt nehéz a füstjeleket követni.- hátra is néz a válla fellett és megszívja a fogát, ezért tényleg ki fog kapni. A legkevesebb az lesz, hogy a javítatást is fizetnie kell, sőt, lehet a saját pénzéből, egyedül kell helyrehoznia.
- Mi? Hogy ja. Bajom? Persze, hogy semmi, ez semmiség volt a medencéhez képest. Magam akartam kiásni, kicsit több volt a robbanás, meg nagyobb is, és a verés is, amit Hanatól kaptam.- vigyorogva vakargatja a tarkóját, és amikor abbahagyja, egy kis földdarabot dob el, amit a hajából szedett ki. Majd ha már teret kapott, nézegeti magát. Karok, orr, ujjak, sok ujj, megvan itt minden. S’ a szerep Ikichijé lett, aki méregeti Akira ujját, oldalra dönti a kis fejét, majd megvakarja a fejebubját, végül vidáman makogva ujjatráz Akirával. S’ amikor a csomagok pakolása következik, Ikichi szeme jár mint a motolla, nézi, hogy mi is lesz majd az, amit kapni fog Akirától. Végül megkapja a gyümölcsöt, és Samanuske is nézi, hogy mi is az. Nem akarja mondani, hogy szívesen elfogadna egyet Ő is, sőt, kíváncsi arra is, mi lehet a többiben, de ha valami rosszat mondana, valahonnan biztos előkerülne Hana, és leverné de nagyon. Inkább lesz jókisfiú, legalábbis még nem biztosítja magát arról, hogy nincs a közelben a rokona, utána kicsit jobban elengedi magát. Nagyokat pislogva néz Akirára, majd megfogja a saját felsőjét, lentebb hajol, és az orrához húzza, majd szagolgatni kezdi. Ikichi pedig vidáman elszalad a gyümölccsel, nem kell félteni, majd előkerül, hogy többet kunyeráljon.
- Szó ami szó, poros, de legalább nem büdös. De ha zavar, akkor persze, simán, de ha lehet, akkor bent, mert azért itt kicsit hideg van hozzá, meg akkor lehet le is kéne zuhanyoznom, áh, lehet elég lesz egy arcmosás, szerinted? De van medence is, jó meleg a vize, azt is használhatnám, van kedved úszni?- kérdezi mosolyogva, de persze nem ragadja karon, és viszi is a medencéhez, illedelmes ám, na meg fél Hanatól.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Vas. Jan. 26, 2014 10:31 pm

Újra viszontlátás - második randi


Örömmel nyugtázza és meg is nyugszik egy kicsit, hogy azon túl, hogy a feje búbjáig piszkos, komolyabb baja nem esett. Bár valami hevenyészett elsősegélyt tudna ugyan nyújtani, ha szükség lenne rá, mégis megkönnyebbül, hogy erre nem kell sort keríteni. A kedves kis robbantgatós történet hallatán, ahogy elképzeli, milyen kemény munkával próbálhatta elkészíteni a megfelelő gödröt, nehéz visszafojtania a nevetést, de hát az mégsem illő, hogy más szenvedésén mulasson, így is megmosolyogja a hallottakat.
- Nos, ha már tényleg ennyit vesződtél azzal a medencével, azt nekem is látnom kell – persze ezt a kijelentést még ő sem gondolta át teljesen, egyelőre tényleg csak arra értette, hogy megnézné, de nem feltétlen testközelből. Készült ugyan erre a találkára sok mindennel, de ezek közt véletlen sem volt tervbe véve egy kis pancsolás, így hát váltás ruhát, sem semmi más erre alkalmasat nem hozott magával. Elégedetten veszi, ahogy Ikichi rögvest el is tűnik szerzett zsákmányával, legalább ezzel nem hibázott mellé. Nem kerüli el a figyelmét az sem, Samanuske is mennyire várta volna, hogy ő is kapjon valami apróságot, a horrorisztikus süteményeket egyelőre mégsem szívesen adná oda, elég rossz kezdésnek tartva, hogy egyből lebukjon vele, mennyire ügyetlen az ilyesmik készítésében. Végül csak megszánja, s ha már mást nem hozott magával, kénytelen legalább ezt odaadni neki, nehogy azt higgye, hogy rá nem gondolt.
- Neked is van itt valami, de… – keresni kezdi a szóban forgó valamit, ám mielőtt átnyújtaná, elengedhetetlennek tartja, hogy használati utasítást mellékeljen mellé, bármennyire is nevetséges az néhány sütemény miatt.
- Az az igazság, nem vagyok valami jó ezekben. Elsőre sütinek indultak, de nem vagyok benne biztos, hogy ehetőre sikeredett – ezt úgy gondolja, mindenképp jó, ha tudatja vele, mielőtt odaadná. A hozzá fűzött figyelmeztetés ellenére sem tartja jó ötletnek, hogy megossza vele, kicsit vonakodva bár, mégis átnyújtja a kis csomagot. Annak tartalma első ránézésre valamiféle csokis süti féleségnek indulhatott, a végeredmény azonban csak hírből emlékeztet bármi olyasmire, ami emberi fogyasztásra alkalmas lenne. Bízik benne, hogy erről a másik is ugyanígy vélekedik és meg sem fordul a fejében, hogy esetleg megkóstolja, vagy ha mégis, akkor azt már akkor tegye, amikor ő már nincs ott. A legjobb ötletnek mégis azt tartaná, ha a mellettük lévő kis kráterbe tennék, majd elásnák, ott egész biztos nem árthat senkinek.
- Eltehetnénk későbbre is – próbálja menteni a helyzetet azzal, hogy legalább halogatja a katasztrófát. Ha Samanuske esetleg mégis venné a bátorságot, hogy rápróbáljon az inkább önvédelemre, mint fogyasztásra alkalmas süteményekre, úgy azt igyekszik még időben megakadályozni. Ajándékot visszavenni nem illik, így elkobozni azért mégsem szeretné, hogy halogassa az egyébként feltehetően elkerülhetetlent, próbálja másra terelni a figyelmét. Örül is neki, hogy Samanuske maga hoz fel valami olyasmit, ami erre tökéletesen alkalmas.
- Nem, tényleg, egyáltalán nem zavar, sőt, igazából jól is áll, de talán mégsem ártana, ha rendbe szednéd magad – tudja ugyan, hogy zagyvaság az egész, mégis inkább ez, mint a sütemények. Kézen is fogja gyorsan, hogy lehetőleg ne legyen egyik se szabad, így talán elkerülhető, ha még kis ideig is, hogy rettentően leszerepeljen az ajándéknak szánt borzalmas valamikkel.
- Kedvem azt hiszem, lenne, de nincs most semmi, amit felvehetnék hozzá – mégsem zavartatja magát különösebben, hogy nem veheti ki a részét a pancsolásból, el is indul, kicsit noszogatva a másikat is, menet közben belé is karol. Míg ezzel van elfoglalva, talán addig sem a sütiken jár az esze. Nem foglalkozik most olyan apróságokkal, hogy így ő is csupa kosz lesz, hiszen volt már ő ettől sokkal piszkosabb is, mégsem lett tőle semmi baja.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Jan. 31, 2014 1:19 am

Újra viszontlátás – második randi


Boldogan szélesedik az állandó mosolya, hogy valaki becsüli a munkáját, és látni is akarja azt. Jó munka is lett, bár lehet, hogy a munkásoké az igazi érdem, akik végül befejezték, és Samanuske csak az alapot kezdte el, de akkor is kivette a részét belőle, csak azt sajnálja, hogy nem tudta sehol se aláírni, pedig akkor aztán mindig emlékeznének a nevére, legalábbis a családban, és akkor, ha mennek úszni.
- Tetszeni fog, nem is olyan mély, de nagy, és meleg, és lehet benne játszani, meg ugrálni, és eddig csak egyszer fulladtam majdnem bele.- hadarja, de azt már nem osztja meg, hogy mi is történt akkor, amikor majdnem ottmaradt. Persze az is egy részeg este miatt volt, nem jutott el a szobájáig, a medence mellett aludt el, és hát ha iszok valaki, néha ki is akar jönni a gyomor tartalma, ami egyenesen bele ment a medencébe, Samanuske fejével együtt, szerencse, hogy arra járt valaki, és kihúzta, bár lehet jobb lett volna, ha otthagyja, mert amit utána már megint kapott Hanatól, az fájdalmas volt, és takaríthatta ki a medencét is.
- MImimimimimi??- csillogó szemekkel várja, hogy mit is fog kapni. A figyelmeztetést pedig alig hallja meg, süti az süti, mindegy, hogy milyen is. Akkor is megeszi, ha véletlen nem cukrot, hanem sót raknak bele, finom az akkor is, csak kicsit más az íze, meg jó gyomor mindent bevesz, legfeljebb ha tényleg rossz lenne, amit nem tud elképzelni, akkor addig tartja magát, még elég időre nem marad egyedül, hogy megszabaduljon a rossz érzéstől. Bontaná is már kifelé, de csak vár még vele, ha Akira azt szeretné, meg lehet tényleg jobb lesz, ha elteszi, majd amikor valamit nassolni akar, akkor fogja elővenni, és befalni az egészet.
- Áh, ha jól áll, akkor semmi gond. Csak tudod, a munka miatt nem lehetek mindig ilyen, steril környezet kell, amikor műtők, vagy ilyesmi.- főleg, mert nagyjából egyedül dolgozik, valahogy sokakat nem érdekel az, hogy az állatokon segítsenek, lusta, és felelőtlen banda. Többre nézik a shinigamik életét, na jó, nem mind shinigami rossz, de vannak, akik nem szeretik az állatokat, sőt, bántják szegény tehetetlen kis csöppségeket.
- Az ne zavarjon, akad itt biztos valami, amit felvehetnél, na meg manapság az alsóneműk olyanok, mint a bikinik, ez is meg van oldva, de ha kell, akkor keresünk valamit, amit felvehetsz, meztelenül nem lenne a legjobb, azért úgy még meg lehet fázni is.- kicsit elpirul, amikor Akira belekarol, de majd ráfogja arra, hogy még mindig a robbanás hatása alatt áll, és attól vörösebb az arca. De most vidáman sétál Akira mellett, kar a karban, és a sütikék pedig a másik kezében. A medence pedig szerencsére nincs is olyan messze. S' mikor odaérnek, Samanuske kibúj Akira karjából, hogy letegye a süteményt, majd odasétál a medence széléhez. legugól, hegy megnézze milyen is a víz, ekkor kerül elő Ikichi, aki nekiszaladásból Samanuske hátának vetődik, kibilentve a férfit az egyensúlyából, és beleesik egyenesen a medencébe. Hamar a felszínre úszik, és kimászik a vízből, megrázza a fejét, majd Akirahoz sétál, akire sejtelmesen rámosolyog, ölbekapja, és így ugrik vissza a vízbe. Legyen akkor mindketten nedvesek, és még másik ruha se kell.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Jan. 31, 2014 7:05 am

Újra viszontlátás - második randi



Kicsit lassan veszi fel Samanuske tempóját, már ami a magyarázatot illeti, rövidke gondolkozás után, ahogy sikeresen feldolgozta az információt, majd összepárosította a medencével, helyeslően bólogatni kezd.
- Jól hangzik – és valóban, valami, ami vizes is, meleg is, ráadásul játszani is lehet benne, nem is kell ennél több.
- Na persze nem a fulladós része. Az egyáltalán nem jó – azért ezt úgy gondolja, nem árt, ha gyorsan hozzáteszi, mielőtt félreértés történne. Bár erősen gondolkodóba ejti a dolog, ki, vagy mi vigyázhat rá onnan fentről és annak mennyi dolga lehet vele, ha ennyi baleset éri lépten-nyomon, kész csoda, hogy egyáltalán még itt van. Minden esetre ő ennek nyilván csak örülhet, hogy van, aki vigyáz rá, ha már magára nem tud, másként talán meg se ismerkedhettek volna. Vagy ha csak fele annyira szerencsétlenül sikerül az a reggel, sem biztos, hogy most itt lennének.
A sütiknek már csak az említésére adott reakciótól kissé megszeppen, így később sokkal kellemetlenebb lesz majd az, mikor végül megtudja, hogy azok valójában mennyire rosszak. Így hogy a pillanatnyilag sikerül elodáznia a kóstolót, jócskán megkönnyebbül. Egyáltalán nem szeretne tanúja lenni, milyen lesz majd a reakciója, vagy hogy milyen katasztrófát okoznak majd a sütinek gúnyolt kis szörnyetegek. Talán azzal is jobban járt volna, ha összecseréli a csomagokat, a gyümölcsöket adta volna a fiúnak, a sütiket pedig rásózta volna Ikichire. Bár ezzel sem oldott volna meg minden problémát, ez esetben feltehetően egy csalódott és bosszús kis makival lenne dolga. Habár állatokkal eddig nem sok tapasztalata volt, úgy lehet, őt sokkal nehezebb volna kiengesztelnie, mint a gazdáját. Talán így jobb is, lehet, idővel el is felejtkezik róla, vagy ha elég sokáig marad bontatlanul, arról, hogy kitől kapta.
- Műtesz? Melyik osztagnál is? – kissé értetlenül néz rá, nem is tudva mihez kötni a hallottakat, s bár fene nagy logika nem kellene hozzá, hogy ebből kikövetkeztesse, valahogy mégsem áll össze neki a kép. Habár lehetne akár a 12. osztag tisztje is, ugyan elképzelése sincs, hogy ott min és mit műthetnek, de ha úgy van, azt inkább tudni sem akarja. Egy pillanatra elgondolkozik, nem-e kérdezett butaságot, de valóban nem rémlik neki, hogy a legutóbb szó esett volna erről, vagy akár a munkáról, így igazából jó is, hogy rákérdezett, hisz sok más mellett többek közt ezt sem tudja róla. Bajban is lett volna, ha az osztagánál akarta volna felkeresni, hiszen azt sem tudta volna, hol kezdje. Habár mintha említette volna, hogy ismeri a hadnagyát, nem biztos, hogy Shiranui-san elé mert volna állni, hogy kérdezősködjön róla, mert akkor lehet magyarázkodnia kellene, hogy honnan is ismeri, azt pedig tényleg jobb, ha nem tudja.
A hiányos öltözékek felsorolásába erősen belepirul, valahogy eddig a medencét, a vizet és a fürdést elfelejtette összekötni azzal, hogy ehhez bizony nem ártana vetkőzni sem. Amivel még nem is volna gond, de hogy ezt a másik előtt kelljen, az már egészen más tészta. Nem mintha volna bármi takargatnivalója, csupán nincs hozzászokva, hogy fiúk előtt a kelleténél kevesebb ruhában mutatkozzon, hiszen erre eddig igazából példa sem volt. Az Akadémián a közös fürdőben akkoriban a lányok társaságát, ha nehezen is, de megszokta, előttük már nem volt annyira szégyenlős, de hogy ugyanígy egy fiú előtt legyen, az teljesen abszurd dolognak tűnik. A legkisebb problémája volna, ha mindezek mellett még egy kis náthát is összeszedne, az már igazán semmiség volna ahhoz képest, hogy ruha nélkül kell lennie. Ebben a tudatban már kissé kevésbé lelkesen tart a medence felé, bármennyire is kíváncsi rá, ráadásul, ha már egyszer azt mondta megnézi, akkor illik állnia a szavát, még ha a fürdésről legszívesebben már le is mondana. Szerencséje, hogy legalább karöltve teszik meg a kis sétát, így fel sem merül benne, hogy megpróbáljon észrevétlen elsunnyogni mellőle, vagy akár futva induljon el az ellenkező irányba.
Ráadásul, ha már megígérte, hogy megnézi, az a legkevesebb, hogy vet rá egy pillantást. Még mielőtt bármit is mondhatna rá, vagy egyáltalán szóhoz juthatna, személyesen is megtapasztalhatja, Samanuske valóban mennyire nem tud magára vigyázni, igaz, ebben most a semmiből mellettük termő Ikichinek is alaposan benne van a keze. A váratlan fejes láttán egy pillanatra a lélegzete is elakad ijedtében, aggodalma viszont semmi perc alatt szertefoszlik, amint a másik felbukkan a víz felszínén, és láthatóan nem esett semmi baja. Egy megkönnyebbült sóhaj után, bármennyire is nem illik más szerencsétlenségén mulatni, akaratlanul is nevetésben tör ki.
- Azt hiszem tényleg nem ártana melléd egy őrangyal – bár ezt nevetés közben előadva viccnek tűnhet, nem teljesen annak szánta, ahogy persze azt sem teszi hozzá, hogy ha úgy adódik, ezt a szerepet önként is vállalná. Na nem mintha ő sokkal több szerencsével lenne megáldva, valami csoda folytán az efféle balesetek minden esetre legalább eddig elkerülték. Meglehet, igen nehéz dolga lenne, ha magára venné ezt a szerepet, minden bajtól nyilván így se óvhatná meg.
Ahogy a másik kievickél a partra, ideje sincs feldolgoznia annak sunyi vigyorgását, csupán nevetése halkul el, ahogy próbálja feldolgozni arckifejezését, a meglepettségtől pedig, mikor ölbe kapják, hirtelen tiltakozni is elfelejt. Így annak sincs különösebb akadálya, hogy így, vele együtt csobbanjanak vissza a vízbe. Habár lehetne dühös a váratlan fejleménytől, megilletődöttségében csak némi bugyborékolásra futja tőle a víz alatt, valamint pislog néhányat, nem igazán tudva elsőre feldolgozni, mi is történt. Csupán néhány másodpercig tart ugyan, míg észhez tér, s még mielőtt megfordulhatna a fejében, hogy bosszús is lehetne érte, már vigyorogva ér a felszínre. Tulajdonképpen oka sem lehet panaszra, vetkőznie sem kellett a fürdéshez és valójában a víz is kellemes, azért persze mégsem hagyja ennyiben.
- Mázlid van, hogy az őrangyalod tud úszni – és bár már igazából mindkettejüknek mindegy, lefröcsköli a másikat, ezzel némi elégtételt is véve a medencébe hajigálásért. Mégsem érezve kielégítőnek, hogy ennyivel elintézze, egy kis időt hagy neki, hogy levegőhöz jusson, majd a vállára támaszkodva a víz alá nyomja. Rögtön ezután ő is követi, lebukik a felszín alá, s nem sok időt hagyva tiltakozásra, mindennel együtt a múltkoriért is, nem bővelkedve változatos tárházzal bosszú terén, vigyorogva megcsókolja. Utóbb persze ráfogva arra, hogy agyára ment a kéretlen fürdés.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Jan. 31, 2014 8:23 am

Újra viszontlátás – második randi

- Á! Azzal se volt sok gond, ha nem mondják másnap, fel se tűnt volna, bár ha nem szednek ki, akkor tényleg nem tűnt volna fel. Vajon szép temetést kaptam volna? Ej, ez lehet a legrosszabb a halálban, hogy nem láthatom a saját temetésem. Bár remélem, hogy beszédet nem mondtak volna. Raktak volna mellém egy kis alkoholt, és kész, mehet is a temetés.- egészen belelendült a témába, nem hiszi, hogy van még valaki, aki így tudna beszélni a saját haláláról. Mintha csak egy mindennapi dolog lenne, vagy inkább valami ünnepség, nem pedig egy szomorú dolog. Bár az élet része, nem kell annyit rágódni rajta.
~ Fura, hogy a halál mindig bűntudatot vált ki. Sokszor észrevettem. Az ember magát vádolja, azon töpreng, mit kellett volna tennie, faggatózik, vajon ő hibázott-e, titkos magyarázatokat keresgél. Ha ilyesmibe botlom, csak azt javaslom az embereknek, hogy éljék tovább az életüket, és amennyire lehet, fordítsanak hátat a múltnak. A hozzánk közel állók halála nyilvánvalóan erős történés, de nemcsak a veszteség okán, hanem azért is, mert minden halál kimerevíti, a maguk visszavonhatatlanságában kinagyítja mindazokat a tetteket vagy mulasztásokat, legyenek azok bár csak gesztusok, amelyekkel a halotthoz életében kapcsolódtunk. Azok az emberek, akiknek vannak saját halottaik - akiket nem csak eltemettek, de meggyászoltak -, hordozni fogják halottaik múltját, az az övékbe beépül - talán még erősebben, mint a sajátjuk. Az, aki hozzá közel álló embert eltemetett, többé már nem egészen az, aki előtte volt. Így van nagyfater? Nem ma volt, amikor eltemettünk, mégis, akárhányszor Ikichire nézek, mindig az eszembe jutsz.- annyira belefelejtkezett a gondolataiba (ami nagyon ritkán fordul elő vele, hát még az, ha ilyen komoly dolgokról elmélkedik), hogy pár másodperc el is telt, mire felfogta, hogy válaszolnia kell.
- Hogy? Mi? Ja, nem mondtam volna? 4. osztagos vagyok. Bár már megvan a saját részlegem, én vagyok a vezetője, az egyik alapítója és nagyjából az egyetlen tagja is az Állatkórháznak.- büszkén húzta ki magát, és nyomta ki a mellkasát, és a medencéhez is odaértek, ahol történt ugyan egy kisebb affér is, de legalább Akira nevetett. Jól áll a lánynak, ha nevet, csinosabbá teszi az arcát.
- Van, csak éppen az őrangyal volt az, aki belökött.- mondta nevetve, de nem is foglalkozott tovább ezzel, volt még egy kis feladata, aminek a következménye az volt, hogy mindketten csobbantak egy nagyot. Samanuske pedig hangosan nevetett, akkor is, amikor Akira lefröcskölte, csak azért hagyta abba, mert egy kevés víz a szájába ment. Ikichi pedig a parton mutogatott, és vigyorgott.
- Tud, csak nem szeret, de ezért még lesz egy fürdetés.- fenyíti Ikichit, aki már megint eliszkolt, legalább most nyugtuk lesz tőle, keres valami jó helyet, ahol elrejtőzik, hátha elfelejti Samanuske a fürdetést.
- Mi…- nem tudja folytatni tovább, mert ismét a víz alatt van. Nem számított ilyen hamar a megtorlásra, de nem bánja, legalább játszanak egy jót. Ám ami következik, az nagyon, de nagyon meglepte, elkerekednek a szemei, egy pillanatra megdermed az egész testében, majd ellazul, és gyengéden Akira körré kulcsolja a karjait, lehunyja a szemeit, és viszonozza a csókot. A szíve gyorsabban kezd verni, az arca paprikavörös lett, félő, hogy a víz is bugyogni kezd. Párat lök a lábával, hogy azért a felszínre kerüljenek, mert akármilyen jó is a csók, és nem nagyon akarja abbahagyni, levegőt csak kell venni, és ott lent, még az orrukkal se nagyon tudnak.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Vas. Feb. 02, 2014 2:25 am

Újra viszontlátás - második randi


Sok mindenre számított volna, a viszont megtorlástól, a tiltakozáson át akár a teljes tétlenségig. De hogy tettére ilyképp érkezik a válasz, noha nincs ebben semmi furcsa, gondolkodásában egyedi módon látva az adok-kapok kérdést, bármily természetes is, a viszonzás mégis meglepi. A víz alatt csupán egy töredék pillanatra érezheti magát fölényben, míg a másik magához tér a megilletődöttségtől, hogy itt bizony váratlan, kéretlen csók esete forog fenn. A kiváltott reakciótól rá kerül a sor, hogy meglepődhessen, a villámgyorsnak szánt támadás kétoldali csatává válik, ahogy ezért cserébe a másik magához vonja. Gyorsan beletörődik, hogy terve nem úgy sült el, ahogy azt elsőre elképzelte, nem kezd tiltakozni, nem próbál szabadulni az ölelésből. Ettől viszont egy pillanatra úgy érzi, a medence egyébként kellemesen langyos vize mintha hirtelen forrni kezdene körülöttük. Ez a valóságban ugyan nem történik meg, mégis úgy tűnik, pedig csupán belülről fűti őt is valami furcsa, eddig ismeretlen érzés. Ebből persze a külső szemlélőnek mindössze annyi tűnhet fel, hogy a másik nyomában ő is elvörösödik.
A felszínre érve némileg kijózanodik, így eltávolodik tőle néhány centire, kissé megszeppenve figyeli a másikat. Sokat ugyan nem lát belőle, így egyik kezével saját arca elől igazgatja el az ázott tincseket, másik kezével pedig ugyan ezt teszi a szemközt levővel is, bár kissé esetlenül babrálva a másik hajával, nem akarva megtépni, ha nem muszáj. Furcsán tétova mindezek után, nem is nagyon tudva mit kezdeni a történtekkel, a víz alatt egészen másként érezte magát, mintha csak ott szabadna ilyesmit, titkon, ettől hirtelen jött bátorsága is hamar elszáll.
- Bo… bocsánat.. – szemlesütve, szégyenlősen mentegetőzik a történtekért, maga sem tudja miért. Meg sem várva a választ, bugyborékolva süllyed a víz alá, érezve, hogy az eddiginél is jobban kezd lángba borulni az arca, s azt nem ártana lehűtenie, a feje búbjáig el is merül egy kis időre, jobb helyet hirtelen nem találva, ahová elbújhat szem elől. Csak annyira, hogy átfussa, részéről mi is akart ez valójában lenni, vagy, hogy ha már így esett, mit tudna ezzel az egésszel kezdeni. Hogy miért csinálta, nem kérdés - tulajdonképpen semmi másért, csupán mert megtehette, abban a pillanatban úgy gondolva, hogy ez egy teljesen ártalmatlan dolog, következmény nélkül. És talán az is, neki mindenképp szokatlan. A nyomósnak vélt indok, hogy elégtételt vegyen a múltkoriért, valójában nem is állja meg a helyét, az akkorit legalább annyira köszönheti magának is, mint amennyire a másik keze benne volt, hogy úgy alakult az a reggel, ahogy. Ezen elbizonytalanodva már nem is tartja annyira helyénvalónak, amit tett. Bár egyértelműen nem ártott vele, akkor a fiú is bizonyosan másképp reagált volna, hiszen könnyedén meg is állíthatta, ellökhette volna, ha akarja, mégsem tette.
Ennek ellenére szükségét érzi, hogy megbizonyosodjon róla, Samanuske nem vette sértésnek, hogy kéretlenül letámadta. Megkérdezni nem meri, de hogy mit gondol ebben a pillanatban, hacsak nem épp semmit, bizonyosan rá lesz írva az arcára is, ha netán dühös, úgy, mint sok más lehet, észre fogja venni. Jobb híján, még a felszínre menni nem mer, a víz alatt óvatosan megcibálja a fiú felsőjét, így jelezve neki, legyen szíves alámerülni. Valamiért ott sokkal kevésbé érzi a feszültséget, mint odafenn, ráadásul így beszéd híján magyarázkodnia sem kell, vagy ha akarna, akkor sem igen tudna. Arckifejezése komolynak tűnhet, ahogy a másik tekintetét fürkészve próbálja megfejteni, mit gondol vagy érezhet. Ha úgy látja, van mitől tartania, úgy bizony még egy, ha bírja, akár kettő percet is eltölt a víz alatt, a lehető legtovább halogatva, hogy odafenn szembe kelljen néznie vele.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Feb. 06, 2014 1:12 am

Újra viszontlátás – második randi

Meglepte a dolgok menete, nem gondolta, hogy a medencébe csobbanás ilyen következményekkel jár, de ha ezt tudja, akkor már lehet régebben is eljátszotta volna ezt pár másik hölggyel, na de ezen már mindegy elmélkedni. Most csak az számít, hogy megtörtént, na meg az is, hogy kap levegőt, hála a felszínnek, bár sok mindent nem lát, mert a haja útban van, de érkezik a segítő kéz, és ahogy eltűnik a haj, Akira láthatja, hogy bár Samanuske némileg elpirult, de még mindig kedvesen mosolyog.
- Nem kell kérned…- pedig olyan jól eltervezte a monológját, de előadni nincs ideje, mert Akira ismét a víz alá merült. Lehet súlyok vannak a cipőjében, és azért megy lentebb? Ki tudja, de az, hogy Samanuske ruhája kap egy cibálást, lehet arra utalt, hogy meg kéne menteni a lányt, bár ahelyett inkább vesz egy nagy levegőt, és lemegy a víz alá. Arcán mosoly, és öröm, szemei vidáman csillognak, nem mintha máskor másmilyen lenne, de talán most kicsit más, mint a megszokott, maga se tudja az okot. Talán a meglepetés, hogy megcsókolták, vagy az, ahogy Akira reagált, nem tudja, de nem is nagyon érdekli. Inkább közelebb araszol Akirához, és magához öleli, majd ismét fel, akármennyire is jó ez az állapot, csak jobb, ha friss, és kellemes levegő járja át a tüdejüket. Ám most nem engedi meg, hogy Akira csak úgy lemerüljön, helyette most Samanuske csókolja meg, hosszan, gyengéden, és mikor elválnak ajkaik, kedves hangon beszélni kezd.
- Akkor most 1-1, és nem kell lemerülni, helyette nem akarsz a barátnőm lenni? Ez csak annyival jár, hogy gyakran el kell viselned a társaságomat, kedves szavakat mondok, kedves leszek veled, ajándékokkal halmozlak el, és még ilyesmi jó dolgok. Örülnék, ha az lennél.- egyből a közepébe, nem kell kerülgetni azt a forró kását, legalábbis ilyen dolgokban nem. Na, meg mivel megvolt az első csókjuk is, ami nem is nagyon lehetett volna jobb, ez már magától értetődik, habár az a kérdés, hogy Akira akarja-e ezt? Ha nem, hát Samanuske biztos nem lesz annyira boldog, de el tudja viselni az elutasítást. De reméli nem erre kell számítania, és igen lesz a válasz, akkor pedig végre Hana is megnyugodhat, hogy nem kell látnia olyan nőket, akik reggel surrannak ki, és utána Samanuske se kap ki, hogy megint mit csinált. Bár, hogy Ikichi ehhez mit fog szólni, az kérdéses, de Samanuske nem hiszi, hogy nagyon kiakadna, kapott ajándékot Akirától, ezzel már le is van kenyerezve, legalább egész egyszerű lélek a kis maki, pont mint a gazdája.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Feb. 07, 2014 10:45 pm

Újra viszontlátás - második randi

Szerencsére nem kell túl sok időt a víz alatt töltenie, kétségei, hogy valami rosszat tett volna is hamar elszállnak, Samanuske mosolya nem árulkodik olyasmiről, hogy zokon vette volna az előbbit. Ettől némileg megnyugodva, kissé bátortalanul ugyan, de visszamosolyog rá, nem is szándékozva tovább bujkálni előle, hagyja, hogy a másik a felszínre emelje. Hogy további magyarázkodásnak helye nincs, nyomban bizonyossá válik. Ha tervezett is volna szólni bármit, akkor sincs rá alkalma, mégsem ellenzi, hogy ha kis időre is, egy csókkal lett elhallgattatva már egyáltalán nem is bánja, hogy nem időztek tovább a víz alatt, ezt sokkal kellemesebbnek találva, mint lélegzetvisszafojtva azon tanakodni, mennyire volt helyénvaló, amit tett. S ha rajta múlna, úgy a végtelenségig, vagy akár tovább is így maradhatnának. Kicsit sajnálja is, hogy nem tart örökké, de biztosra veszi, hogy jó okkal vetnek véget neki, kétségtelenül fontos lehet, amit a másik mondani akar, ha felfüggeszti ezt az egyébként igen kellemes tevékenységet. Valóban, ahogy sejtette, nem is az időjárásról akar cseverészni. A kérdés kissé váratlanul éri, furcsának is találja, hogy így rákérdezett, hirtelen nem is tud mit kezdeni vele, nem igazán tudva meghatározni, mit is takar ez pontosan. Elképzelése szerint a barátnőség, mint olyan, nem lehet valami nagyon bonyolult dolog, bár tapasztalata nem hogy kevés, még annyi sincs ebben a témában. Az elmondottak alapján viszont nem tűnik valami nehéz feladatnak és sok, kellemesnek tűnő dologgal is jár majd. Egyébként sem megfontoltságáról híresen, még mielőtt komolyan fontolóra vehetné, tétovázás nélkül beleegyezően rábólint.
- Persze, boldogan – bizonytalanságának már nyoma sincs, vidáman mosolyog vissza rá. Csak pár pillanattal később válik kissé komolyabbá, ahogy utóbb elgondolkozik a hallottakon. Igazából semmi oka nem volna belekötni abban, amit Samanuske mondott, mégis felvet pár kérdést. Vajon ha nemet mond, úgy többet nem is találkoztak volna? Vagy ha mégis, úgy később már nem lenne vele ilyen kedves? Mindez igazán szomorú lenne, hiszen ő tényleg kedveli Samanusket, de még mielőtt látványosan rossz kedve lenne ezektől a gondolatoktól, rájön, teljesen felesleges ezen rágódnia. Tudva, hogy ez úgy sem következne be, nem is változtat semmin, hogy ilyeneken töpreng, így gyorsan el is hessegeti ez a sok ostobaságot.
- Igazán jól hangzik – az igazat mondja ugyan, tényleg örül neki, hogy többet láthatja majd, mégis van valami, ami miatt kicsi kényelmetlenül érzi magát. Sosem volt különösebben elkényeztetve, nem is szeret túlzottan a figyelem középpontjában lenni, de hogy ez az a valami, ami zavarja ebben az egészben, valahogy nehezére esik megfogalmazni. Egyelőre nem is próbálja megmagyarázni, idővel majd biztos ezt is megszokja, vagy ha már túlzónak találja, később is szóvá teheti, most mégsem akarja ezzel elrontani a hangulatot.
- És nekem mi lesz a dolgom? – őszinte kíváncsisággal teszi fel a kérdést, bármennyire is butaságnak hangzik, komolyan érdekli a válasz. Nem igazán veszi magától értetődőnek, hogy az ilyesmi csak úgy van, azért valamit bizonyosan tenni is kell érte. Hiszen fizetséget sem kapna, ha ellógná a szolgálatot, úgy, ahogy ha tiszta tányérból akar enni, a kosz sem takarítja el magát. Bár nem tud elképzelni ehhez túlzottan megerőltető feladatot, elsőre nem is tűnik bonyolultnak, kétségtelenül ki kell majd vennie belőle a részét, ha ezt a csupa jó dolgot várja viszonzásként. Hogy kedves legyen vele, magától értetődő dolog, egyébként is az lenne, talán csak óvatosabban veszi majd a tréfálkozást, nehogy sértődés legyen belőle. Bár ha ettől túl komolyan venné magát, ahogy egyébként sosem szokta, már nem is lenne igazán önmaga.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Vas. Feb. 09, 2014 1:54 am

Újra viszontlátás – második randi


Hatalmas kavics esett le a szívéről, de szerencsére nem csobbant, és még buborékok se lettek. Kínos lenne kimagyarázni, hogy mi is bugyborékol, vagyis mi okozta. Friss még ez a kapcsolat ahhoz, hogy egymás előtt szellentsenek. Ennél csak az lenne rosszabb, ha engedne az ösztönöknek, és sárgítaná a vizet, hajaj, az de kínos lenne. Majd ha már egy ideje járnak, akkor halkan és sunyin próbál eregetni, az talán elviselhető lesz, de a vizes mutatványt sose fogja megcsinálni. Ép elég volt egyszer, pontosabban egyszer amikor rajtakapták. De mentségére szóljon, részeg volt, bár ez lehet nem magyarázza azt meg, hogy miért a medence szélénél állva kellett ezt csinálnia. Hm, ez egy ötletet adott Samanuskénak, le kell raknia az alkoholt, legalábbis nem szabad részegre innia magát, elég lesz csak hangosra és vidámra.
- Hátööö…- töprengő arckifejezéssel vakargatja a fejét. Ez tényleg jó kérdés, a válasz meg adná is magát, de azért azt csak nem fogja mondani, inkább valami mást kell kitalálnia. De mivel Akira ezt kérdezte, azt jelentheti, hogy még nem volt barátja, így azt se mondhatja Samanuske, hogy ami máskor. Marad az egyetlen épkézláb megoldás.
- Majdnem az, ami nekem. Te is meglátogatsz néha, ritkán kedves szavakat mondasz, ha tetszenek, akkor örülsz az ajándékoknak, a szavaktól zavarba is jöhetsz, már ha akarsz. De majd adja magát, idővel kiderül, mit is kell csinálni. Jahm, meg néha a másiknál alszunk, és onnan megyünk munkába, meg eljárunk sétálni, piknikezni, és szórakozni. Bár egy nehéz feladat lesz, majd be kell hogy mutassam Hanat.- persze, hogy csak a jó dolgokat mondta el, ha a rosszakat is elmondaná, akkor a végén Akira nem ment volna bele, azt meg persze nem akarta Samanuske se. Jó, egy rosszat mondott, bár csak nézőpont kérdése, hogy rossz-e. Samanuskénak lehet, ha Hana régi történeteket kezd el mesélni, vagy képeket mutogatni, akkor szegény férfinak vége lesz. El kell menekülnie a világból, és remeteként kell élnie. Persze Ikichit viszi magával, kell majd egy csali is, ami eltereli a kirándulok figyelmét, még Samanuske kifosztja a piknikkosarakat, és lenyúlja az italkészletet.
- Majdnem elfelejtettem, a ruhád miatt nem kell aggódni, biztos van valami száraz, amit majd odaadhatok, vagy ma már itt is alszol? *.* - kérdezte csillogó szemekkel.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Feb. 11, 2014 12:21 am

Újra viszontlátás - második randi


A másik tétovázása láttán elbizonytalanodik, vajon túl nagy butaságot, vagy ennyire nehezet kérdezett volna, hogy ennyit kell tipródni rajta? Félrebillentett fejjel tanakodik, a kettő közül melyik lehet, már épp meg is gondolná magát, hogy nem is akarja annyira tudni, mire csak megérkezik a válasz. Sorra veszi a hallottakat, fejben jegyzetet készít, kevéske fáziskéséssel minden egyes részre rábólint, ahogy gondolatban kipipálja a soron következőt. Nem lelt köztük szemernyi kivetnivalót sem, vagy olyasmit, miről úgy érzi ne tudna neki megfelelni, sőt, kifejezetten tetszetősnek találta a felsorolt tennivalókat, így nem is kotyogott közbe, míg a rögtönzött gyorstalpaló a végére nem ért. Bár az eddigiek ezt feledtették vele, a piknikezés hallatán emlékeztetőül felmordul a gyomra, hogy bár már túljárnak az ebédidőn is, lassan nem ártana enni valamit, hiszen a reggelit is elmulasztotta. Hogy a közelükben ehetőnek minősített valami viszont kizárólag a parton hagyott gyiloksüti, gyorsan el is veszi az étvágyát. Ha épp az éhhalál fenyegetné, bizonyosan arra is ráfanyalodna, de hogy míg ez nem látszik bekövetkezni, addig a süteménynek csúfolt kis szörnyetegek sincsenek veszélyben tőle. Nem épp idevágó gondolat, vajon éhen tudna-e halni egyáltalán, egy röpke pillanatra mégis elmélázik rajta, shinigamiként számolnia kell-e ezzel, vagy lehetséges-e egyáltalán, hogy valakinek ez okozza a vesztét.
Az emlegetett bemutatkozósdi hallatán elkezdi furdalni oldalát a kíváncsiság – hacsak nem téveszti ezt az érzést össze sztrájkoló gyomrának nyüzsgésével -, milyen is lehet Hana, kit Samanuske annyit emlegetett már. Az eddig róla hallottak alapján, s hogy láthatóan a másik nem lelkesedik túlzottan a dologért, ijedten pislog néhányat, már látatlanban is tartva tőle, hogy elé kell majd álljon.
- Azt hiszem ez menni fog – hogy ne mutassa, mennyire pánikol már a gondolattól is, hogy bizony keresztbe lesz lenyelve, kissé erőltetetten bár, de elmosolyodik. A témaváltás szerencsére gyorsan el is feledteti vele az előzőekben felvetett, félelmetesnek ígérkező találkát, még az előtt, hogy riadalma esetleg maga alá gyűrte volna annyira, hogy meggondolja magát. Bár koránt sem biztos, hogy ez be is következett volna, Samanuske feltehetően elég visszatartó erő számára, hogy megérje átvészelni a találkozást. Ki tudja, még az is lehet, hogy egészen más lesz, mint amilyennek elképzeli, hiszen az sem kizárt, hogy esetleg a rémhírek ellenére mégis jól kijönnek majd. Egyelőre azonban úgy fest, elnapolható a dolog, nem kell ezen aggódnia, ráér vele majd akkor, ha személyesen is sort kerítenek rá.
- Nem aggódtam, de azért köszönöm – ennyire árulkodó lett volna az előbb, ha más okból volt is ideges, de mégiscsak szóvá kellett tegye, hogy megnyugtassa? Sosem volt jó benne, hogy rejtegesse érzelmeit mások előtt, nem is szokott törekedni rá, most mégis örült volna neki, ha nem mutatja ki ilyen feltűnően. A vizes ruhából egyébként sem csinált volna túl nagy problémát, bár egy kissé hideg van már, idővel úgy is megszáradt volna. Legrosszabb esetben is csak összeszedett volna egy kis náthát, de az sem lehetne olyan vészes, pláne, hogy kéznél lenne a segítség is egy yonbantaios személyében.
- Igen, miért is ne? Persze csak ha nem zavarok, nem szeretnék útban lenni, vagy ilyesmi – motyogja maga elé kissé szégyenlősen, de végtére miért is mondana nemet a meghívásra, főleg, hogy Samanuske vetette fel az ötletet, egy ottalvós pizsamapartiból baj nem lehet. Ráadásul ő is vendégeskedett már nála, igaz, akkor nem maradt vele, meg egyébként sem volt valami jó házigazda, de legalább biztosra ment vele, hogy az első találkozás így maradandó élmény volt mindkettejüknek. Mindent összevetve nem tud felhozni semmi ellenérvet, ami miatt vissza kéne utasítania, ha tényleg szívesen van látva.
Kellemesnek találja ugyan a lubickolást, úgy érzi nem ártana lassan kikecmeregni a vízből, igaz, nem annyira vészes egyenruhában úszkálni, azért nem is a legkényelmesebb. De még mielőtt azt hinné, csak úgy ott hagyná, kézen fogja Samanusket is, noszogatva kicsit a part felé húzza. Mielőtt kimászna, egy kicsit elbizonytalanodik, tényleg ki akar-e menni a hidegre csurom vizesen, de mégsem maradhatnak ott a végtelenségig, így végül csak nekibátorodik és feltornázva magát kicsüccsen a medence szélére, hacsak nem tartják valamiért vissza.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Feb. 14, 2014 3:13 am

Újra viszontlátás – második randi

Minden remek, Akira szerint menni fog az egész, bár így vázlatosan elsorolva, nem is látszik nehéznek. Sőt, ha mégis az lenne, akkor Samanuske majd magát fogja hibáztatni, hogy miért nem figyelt jobban arra, amit most elmondott Akirának. Vitatkozni meg szerinte nem fognak, ilyen helyzetekben hamar átmegy majd papucsba, és ez meg is fogja oldani az egészet. De lenne még itt valami. Vajon ha most itt marad Akira, akkor szabad a kéznek mindent, vagy nem? Erről se ártana majd beszélni Akirával, de talán most nem rontja el a pillanatot ilyen dologgal, meg hát azt se tudja, hogy Akira mit szeret. Lehet majd korbács, meg ilyen dolgokat, akkor pedig Samanuskenak hamar be kell vásárolnia, ne hogy szégyenben maradjon, és ne tudjon meg felelni a barátnőjének. Szerencsére már van tapasztalata abban, milyen ha egy nő elveri, habár az nem feltétlen jó értelemben vett verés volt, inkább az a fajta, amikor valakit elkapnak, amikor véletlenül beles a női öltözőkbe. De Akirával biztos más lesz, izgalmas, és újszerű. Bár az is lehet, hogy pont nem olyan, hanem csak az átlagost szereti, az ellen nagyon nincs kifogása Samanuskenak. Mert hát egy olyan szép nő, mint Akira, biztos szokta csinálni.
- Nincs mitet, van itt nekünk sok ruha, biztos találsz olyat, ami tetszik, vagy valami köntös is akad majd, reggelre az egyenruhád száraz is lesz majd.- mondta vidáman. Ügyesek a birtok munkásai, főleg a nénikék, akik Samanuske ruháit szokták rendbe rakni.
- Miért zavarnál? Ha Hana megtudja, biztos örülni fog, hogy végre valaki, akit nem éjszaka csempésztem be, és marad is reggelire.- széles mosollyal az arcán mondta ezt, nem is gondolva abba bele, hogy nem feltétlen most kellene elmondania a régi eseteit a nőkkel, de annyi baj legyen, az régen volt. Engedve a ruha húzásnak a part felé evickél, és kimászik Akira mellé, ennyi kellett Ikichinek, aki már szaladt is fel Samansuke vállára.
- Csak előkerültél végre.- megvakargatta a kis maki állát, majd gyorsan elkapta, és bedobta a medencébe. - Ezt azért, mert Te is belelöktél, mindegy, hogy jó lett a következménye, akkor is megérdemled.- vigyorogva integet Ikichinek, majd összefogja a haját, és csavar rajta egyet, némi víztől így meg is szabadult.- Ej, néha azt gondolom, le kéne vágni a hajamat. Na, de akkor mehetünk? Megmutatom a szobámat, és mielőtt elfelejtem. Sütike.- érte megy az ajándék sütikért, majd vissza Akirához, és megfogja a kezét, majd megindul befelé, útközben, pedig szól pár munkásnak, hogy valami ennivalót vigyenek a szobájába, meg meleg teát, és törölközőt, na meg száraz ruhákat. S’ pár perc séta után, meg is érkeztek Samanuske szobájához. - Nah, itt is vagyunk, szerintem már bent is van minden, amit kértünk, majd a fürdőmben átöltözhetsz, ha szeretnél.- és amikor ezt elmondta, be is nyit. Semmi különlegesség nincs Samanuske szobájába. Teljesen olyan, mint egy átlagos szoba, leszámítva azt, hogy nagyobb, drágábbak a bútorok, és jó pár szekrény van, amiben Samanuske holmijai vannak, játékok, ruhák, és ilyenek. Az ágya melletti szekrényen pedig egy bélelt kosárka van, Ikichi ágya. Samanuske ágyán pedig a kért ruhák, meg a többi dolog.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Feb. 20, 2014 1:47 am

Kíváncsivá teszi, vajon Samanuskenak miért kellett titokban hazahoznia, majd idő előtt elpaterolnia másokat, de azért örül neki, hogy vele más a helyzet és nem kell majd bujkálnia. Bár a bújócska játéknak nem rossz, mégis csak valahol benne volna, hogy nem szívesen látott vendég, vagy valaki olyan, akit az ember nem mutat be, nem is mutatkozik vele, mert szégyelli. De mint hogy erről most nincs szó, nem tűnődik rajta sokat, kik voltak azok a mások és miért kellett rejtegetni őket, megelégszik azzal, hogy őt nem kell. Partra kecmeregve előbb táskájából borít ki tetemes mennyiségű vizet, nem törődve vele, hogy elázott, a benne lévő maréknyi kavicsocskának úgy sem ártott, hogy megfürdette őket. Csak azt sajnálja, hogy olyan korán adta át a sütiket, és azok nem úsztak velük együtt. A repülő makis mutatványon nevetni kezd, de csak addig, míg eszébe nem jut, hogy ezzel az előbb is megjárta, s hogy nem szeretne újra a medencében landolni, visszafogja magát, kárörvendés helyett segítő kezet nyújt a pórul járt Ikichinek, hogy kihalássza a vízből.
- Szerintem nem kéne, nekem tetszik – talán ez elég meggyőző lesz, hogy Samanuske mégse akarja levágatni a haját. Persze ha mégis így döntene, abból se csinálna ügyet, mivel nem a saját fejéről van szó, nem nagyon szólhat bele, ki hogy érzi jól magát. Abból baj minden esetre nem lehet, hogy elmondta a véleményét. A kipecázott makit az ölébe veszi, száraz ruha híján egyébként is csurom vizes ruhaujjával törölgeti meg a buksiját, sokra nyilván nem megy vele, de legalább megpróbálta. Hogy legalább megfázni ne hagyja, magához öleli, hacsak sem ő, sem gazdája nem tiltakozik, magánál is tartja, míg melegbe ne érnek.
- Rendben – bólint rá az indulásra és idegenvezetésre, bár azt nem bánta volna, ha a sütikről sikerül megfeledkezni és ott maradnak, ahol hagyták. A kézen fogva vezetés ellen nem tiltakozik, bár kicsit belepirul, azért meg tudná szokni, nem mellékes, hogy így biztos nem fog újra elkavarodni sem. Menet közben úgy érzi, mondania kéne valamit, de mivel semmi értelmes témát nem talál, mellőzi a felesleges fecsegést. Volna jó pár kérdése is még, de egyiket sem találja időszerűnek feltenni, faggatni, csak hogy megtörje a kínosnak vélt csendet, nem akarja.
Megérkezve a birtok többi részét elnézve nem számított ugyan kevesebbre, mégis megilletődik Samanuske szobája láttán. Nem is nagyon érti, mire kellhet egy ekkora hely, sajátja az osztag szállásán ettől jóval kisebb, berendezése is szerényebb, mégis kényelmesen elfér benne és megvan benne minden, amire egyébként szüksége van. Alváshoz és néhány személyes holmijának tárolásához az is bőven elegendő, soha nem is volt igénye ettől többre.
- Nagyon szép – és ezzel nagyjából mindent el is mondott róla, amit fontosnak tartott megemlíteni. Megunva végül az ázott verébként ácsorogva nézelődést, meg hogy ne csak egy helyen hagyjon maga után tócsát a szobában az ágyhoz lépve az előtt kezd toporogni.  
- Akkor…talán…átöltözhetnénk – le is teszi az eddig szorongatott Ikichit, végtére is ő már otthon van, szabadon garázdálkodhat.
- Tudnál segíteni? – nem mintha nem volna már elég nagylány hozzá, hogy ne tudjon egyedül is megbirkózni vele, tapasztalatai szerint a vizes ruha nem adja olyan könnyen magát, minden hátsó szándék nélkül, valóban jól jönne hozzá egy segítő kéz.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Feb. 21, 2014 3:25 am

Bár azt nem érti, minek kiszedni Ikichit. Ki tud mászni magától is, azt is tudja merre kell mennie, sőt, még jobban ismeri a környéket, mint Samanuske, biztos tud pár rövidebb utat. Talán meg is kéne kérni, hogy mutasson ilyet, bár az előző vizes dolog után pár napig biztos nem tenné meg. De ha igen, akkor szinte biztos, hogy valami olyan helyre vinné a gazdáját, ahova beszorulna, és kapna az alkalmon, hogy lehúzza a nadrágját, és fedetlen üleppel hagyja.
- Gondolod? Áh, sokáig tart, még megszárad, meg néha beleakad mindenbe. A legrosszabb az volt, amikor a ventilátor kapta el. Elég fájdalmas élmény volt, utána mehettem fodrászhoz, azt meg nem szerettem, mindig büdös volt a szája, és kevés foga volt.- komoly lelki törést okozott ez Samanuskenak. Azóta nem tud olyan ártatlanul nézni egy hajvágós székre, mint azelőtt, pedig az annyira kényelmes tudott lenni. Bár csak egy konyhás néni lett volna az, aki a haját vágja, akkor biztos gyakrabban járt volna oda. Főleg ha valami finom étel illata is érződött volna rajta.
- Akkor indulás.- süti meg, Akira keze meg, Ikichi Akiránál, Samanuske pedig séta közben fütyülni kezdte az Indiana Jones zenéjét. Bár nem annyira illik ide, de ha már valami felfedezésfélét csinálnak, akkor miért is ne? Csak remélhetőleg nem fog jönni egy nagy szikla se, mert akkor szaladhatnak az életükért, bár elég sok szoba van, az egyikbe csak be lehet ugrani, persze ha az ajtó zárva van… hát az fájdalmas, de majd akkor Samanuske fog elsőnek vetülni. Nyah, de megérkeztem a szobájába, és örül, hogy Akirának tetszik. Ikichi is az ágyába szaladt, ahogy letette Akira, és már dörgölte is magát a takarójába, majd bebugyolálta a kis testét
- Persze, elforduljak?- mert hát udvarias is tud ám lenni, Hana aztán meg főleg elverné, ha most rosszalkodna egy sort, és még nagyobb foltot ejtene a Kuchiki házon, bár nem tudja, hogy már hova is lehetne foltot rakni, van elég, gondoskodott róla, és még néha Hana is beszállt.
- Miben? Jaaaa…. per…persze.- kicsit gyorsnak érzi ezt a tempót, meg is mondja majd Akirának, de a ruhát persze segít levenni. Szembeáll vele, és kezdi a mutatványt, bár becsukja a szemét, lehet ezt nem kellett volna, mert így véletlenül megfogta Akira egyik mellét, hamar elkapta a kezét, az arcra rákvörös lett.
- Bocsánat, én csak… csak véletlen volt. Kicsit gyors ez nekem, nem olyan vagy, akiket csak elhoztam játszani, és mentek is. Remélem nem haragszol, ha azt mondom, hogy nem akarom, hogy hamar az ágyba kerüljünk, és csak egy éjszakára kelljek neked.- még mindig csukva volt a szeme, és továbbra is mosolygott, bár most elég halványan, és remélhetőleg már sikerült valamennyire levetkőztetni Akirát.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Szomb. Feb. 22, 2014 12:47 am

Újra viszontlátás - második randi

- Ha elfordulsz, úgy nehezebb – állapítja meg teljesen tényszerűen, igaz, nyilván egymásnak háttal állva is kivitelezhető a mutatvány, ha elég hajlékonyak hozzá, most nem bohóckodni, csupán átöltözni szeretne. Nem is igen érti, a másik miért tétovázik ezen, fehérneműjével már egyedül is meg fog birkózni, ha abban látja, már az sem olyan ijesztő, a tengerparti kis kiruccanásukkal ezt a fóbiáját nagyrészt már sikerült leküzdenie. A felsője segítséggel gond nélkül feljebb csúszik, ezzel együtt Samanuske keze viszont elég váratlan helyre vándorol. De hát az nem is a ruhája! Szóljon, ne szóljon? Így is elég kellemetlen, lehet nem kéne szóvá tennie. De ha meg nem teszi, még a végén azt hiszi majd, mindent szabad. Egy pillanatra rémült kiskecske módjára mozdulatlanná dermed, hirtelen nem is tudva mit kezdeni a helyzettel. Más esetben reflexszerűen mozdult volna, hogy könyökkel orrba tolja a szemben állót, ijedtében mégis annyira megfagy, hogy még ösztönös védekezésre sem futja, végül nem tesz semmi ilyesmit. De valamit mégis kellene, azon túl, hogy színváltóssá válik, kaméleonként igen csak leszerepelne, pipacsvörössé váló arcszínnel igencsak elüt a szobától, ezzel el nem rejtőzhetne. Talán az megkönnyítené a dolgát, ha hirtelen megnyílna alatta a padló és elsüllyedhetne. Sajna hiába vár kínzó másodpercekig, lélegzetvisszafojtva, egyetlen természeti jelenség sem siet a segítségére. Hiába, nem értékeli eléggé a próbálkozást, amit eddig közösen elértek, hamarjában semmissé teszi, részben lehámozott felsőjét egy gyors mozdulattal visszarántja a helyére, mintha ezzel visszacsinálhatná az egészet. Ezzel együtt sarkon fordul, háttal állva neki, legalább szembenéznie ne kelljen vele. Legjobb lenne úgy csinálni, mintha meg sem történt volna. Valójában mindketten hibásak voltak, végültére is ő kérte meg, hogy segítsen, és Samanuske biztos nem is szándékosan csinálta, hiszen még csak nem is kukucskált, meg végül bocsánatot is kért.
- Semmi...semmi baj. Megoldom inkább egyedül, azt hiszem, talán mégis menni fog – hadarja el kissé zavartan, azon vacillálva, neki nem kellene-e elnézést kérnie, de végtére is nem csinált semmit, azt leszámítva, hogy mindkettejüket kínos helyzetbe hozta.
- Mit játszottatok? – ennek hallatán kíváncsiságában egy pillanatra meg is feledkezik a zavarba ejtő kis incidensről. Sor ugyan nem került rá, hogy megmutassa, hozott magával ő is játszanivalót, a táskájában pihenő kavicsocskák pont erre valók. Szép számú kis gyűjtemény, mit kislánykoruk óta gyarapítgattak húgával, minden egyes kis kődarab más és más, vésett mintájuk egy-egy játékra utal. Többnyire akkor kerültek elő, mikor nem tudtak magukkal mit kezdeni, vagy épp vitába keveredtek, mit is játszanak, ezek közül húztak egyet találomra. Igaz, többnyire szabadban való játszadozáshoz készültek, mint fáramászás, futóverseny, kincskeresés, idebenn nem sokat érne velük, de szerencsére még nem fajult odáig az unalom, hogy ezekhez kelljen nyúlnia. Ettől függetlenül persze kíváncsi rá, Samanuske miket szokott játszani, meg persze örül is neki, hogy ő sem veszi annyira komolyan a mindennapokat.
- Hogy mi? Miért feküdnénk le korán? Nem vagyok még álmos. Te igen? – hátrasandít a válla fölött válaszra várva, miért akarhat a másik már kora délután ágyba bújni, alvásra az éjszaka való, addig pedig annyi mindent csinálhatnának még.
- És mit akartam volna veled egy éjszaka alatt? Ennek semmi értelme – olyannyira nem találja logikusnak a hallottakat, hogy egyből a legrosszabbra gondol. Vissza is fordul felé, hogy alaposabban megnézze magának, nem-e verte be valahova mégis a fejét, s hogy ilyesminek jelét nem látja, ellenőrzi, nem lázas-e, hogy attól beszél össze ennyi zöldséget. Azonban betegségnek semmi egyéb tünetét nem produkálja, így az aggódással felhagy, de továbbra sem tud eligazodni rajta, mire vélje az előbbit. A magyarázat után, ha kap egyáltalán, úgy dönt, mégsem ártana átöltözni, ha már nekifogott, szárazon mégis csak kényelmesebb.
- Talán mégis megmutathatnád azt a fürdőt – magához is veszi a neki szánt váltásruhát, majd útba igazítás után el is tűnik néhány percre, míg megszabadul átázott egyenruhájától, mire visszaér, szinte már el is felejtette az előbbi kis kellemetlenséget, nem úgy fest, mint akiben különösebben mély nyomot hagyott az eset.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Feb. 25, 2014 5:15 am

Újra viszontlátás – második randi

Pedig számított valami olyasmire, hogy az orrát megint rakhatja össze, legalább száz darabra törés után, vagy éppen a családi koronaékszert kellene jegelni, de még azt se kapta meg. Ezek szerint Akira is annyira meglepődött, mint Samanuske a tapizás miatt. Bár azt el kell ismernie, hogy kellemes tapintás volt, és méretre is jó, nem az a fajta nő, akik akkorával rohangálnak, mint a fejük, vagy nagyobbak, ami érthetetlen. Samanuske 4. osztagos, csak tudja, hogy fizikailag ez akkora megterhelés, hogy csak na. Ilyen szempontból Akira tökéletes, a hátsóját még nem is nézte meg, de biztos az is szép, ahogy az egész Akira az.
- Tényleg sajnálom, meg minden, ha lestem volna, az lett volna a baj, lehet nagyobb baj…- szerencse, hogy Akira megfordult, legalább nem láthatja Samanuske arcát, ami vörös, mint a paprika, de a szemében egy kis pajkos öröm is felfedezhető, mert annak ellenére, hogy mennyire is kellemetlen volt a helyzet, azért kellemes is volt, legalábbis a számára.
- Hátőőőő… néha csak az ágyban voltunk, volt hogy birkóztunk, jó dolgokat.- nagy kő esett le a szívéről, amikor kiderül a számára, hogy Akira félreértette azt, amit mondott. Bár azt furcsállja, hogy valamit hallott is, valami nagyot koppant a földön. Pedig nem volt semmi a medencében, amitől képzelődne, sőt, a robbanásnál se sérült meg a feje, valami más lehet. Gyorsan nézeget jobbra-balra, és látja, hogy Ikichi vert le valamit álmában. Akkor mégse csak képzelődőt, szerencse, de a kis maki is tudja, hogy mikor kell használni a hanghatásokat.
- Nemnem, én se, sőt, sokáig szoktam ébren lenni, mert nagyfiú vagyok már, ma is lehetünk fent sokáig, és beszélgethetünk, meg ehetünk, játszhatunk, utána majd alszunk, meg csináljuk azt, amit szeretnél, csak szólj nyugodtan.- gyorsan hadarta el a mondandóját. Nagyon megkönnyebbült, mert Akira tényleg nem jött rá arra, mire is célzott Samanuske, bár ez megint csak ad némi elgondolkozni valót. Mert ha nem vágta le Akira, akkor bizony lehet, hogy még nem is volt része ilyenben. Ilyennel még nem találkozott Samanuske, de sokat mondta a nagyapja, hogy egy ilyen lányt találni, olyan, mintha egy igazgyöngyöt találna az ember. Ritka, és meg kell becsülni, szépen bánni vele, szeretni, és vigyázni rá. Samanuske szerint, ezzel bizonyon nem lesz gondja.
- Mit? Ja, nem sokat, persze, semmit.^^ Egy éjszaka alatt ismerkedhetünk, csak ennyit akartam mondani, mert voltak olyanok, akik egy éjszakai… ismerkedés után már mentek is, és nem akartak többet ismerkedni, vagy folytatni.- már lassan kezd belezavarodni abba a sok sületlenségbe, amit mond, de lehet már a fonalat is elvesztette.
- A fürdő? Ottottottott.- mutogat jobbra, ott van a saját fürdőjének az ajtaja, bent meg minden, ami kell. Jó nagy kád, főleg az, szeret benne játszani a játékaival, de azok szerencsére el vannak dugva… vagy a kád szélén van? Reméli nem. S’ ha Akira menne, akkor hamar oda is adja neki a ruhát, meg a törölközött.
- Shuj… ez meleg volt, na hamar átöltözök én is.- ledobálja a ruháit, gyorsan megszárítja magát, a hajával most nem foglalkozik, és felveszi a jó meleg, sötétkék kimonoját, a szennyest meg összegyűri, és kinéz a folyosóra, majd odaadja az egyik munkásnak, aki arra elhaladt, és várja Akirát, amikor pedig megjelent, elsőnek nagyon meg se tud szólalni, amikor pedig mégis, nem sok értelmeset mond.
- Azta… denagyonszépvagy. Akarom mondani, jól áll nagyon.- megköszörüli a torkát zavarában.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Pént. Feb. 28, 2014 10:23 pm

Újra viszontlátás - második randi


Míg az öltözéssel bajlódik, a hallottakon rágódik, bár nem mondott rá az imént semmit, mégis furcsállja egy kicsit az előbbi magyarázatokat. Igen rossz természetű emberekkel keveredhetett össze Samanuske, ha többen is úgy vélték, egyetlen éjszaka alatt megtudtak róla mindent ahhoz, hogy utána többet látni sem akarják. Habár ő sem tud még róla sok mindent, annyit biztosan, hogy bánná, ha többet nem találkoznának. Teljesen érthetetlen, mások miért nem kedvelnék, de talán jobb is, hogy ezek az emberek időben lekoptak az ismerősei közül és nem csak később derült ki róluk, hogy esetleg csupán valamiféle érdekből maradtak volna mellette. Nem kedveli az olyanokat, akik csak azért keresik valaki barátságát, mert valami hasznot akarnak húzni belőle és ezek is nyilván ilyenek lehettek, hogy egyetlen éjszaka után felszívódtak. Végül letesz róla, hogy ezekről kezdjen faggatózni, úgy lehet, ezek nem is túl kellemes emlékek Samanuske számára, talán nem is baj, ha nem kérdezősködik róluk, ha mesélni szeretne róluk, biztosan megteszi majd magától is. De hogy nem akarja sokáig váratni, elkezd gyorsabban szedelőzködni, bár már nagyjából megszáradt, ártani nem árt még, utoljára áttörölgeti a haját is a kapott törölközővel, a vizes ruháit pedig összehajtogatja, végül is nem otthon van, ahol csak úgy csomókba gyűrve hajigálja be a holmijait a sarokba. Kilépve a fürdőből, úgy látszik, ennyi idő alatt Samanuskenak is sikerült az átöltözés, és nem pedig akkor nyitott rá, amikor esetleg még ruha nélkül volt.
- Hogy? Izé… Köszönöm – a dicsérettől nagyjából a kölcsön kapott vörös kimono színét veszi fel arca is. Pár pillanatig csak zavarodottan ácsorog, érezve, illene valamivel megtörnie a csendet.
Nem sokkal ezelőtt azt mondta Samanuske, hogy ő sem álmos még, ezen hirtelen fellelkesülve elé is szalad, elkapja a kezét és magával húzva őt is körbefordul vele párszor, csak annyira, hogy épp el ne szédüljenek.
- Ha sokáig lehetünk fent, akkor még csinálhatunk bármit! – és ezzel hirtelen lendületét is veszti, kicsit tanácstalanul néz a másikra.
- De mi legyen az? – bár az előbb felsoroltak ellen sincs kifogása, mint a beszélgetés, játék és evés, az utóbbi ellen különösen, hiszen még mindig éhes, csak ettől valami konkrétabbat várna. Mégse ő a házigazda, nem is neki kéne tudni, pláne, fogalma sincs róla, feléjük mi szokás. Végignézve magán egyébként sincs kifejezetten „bármihez” öltözve, ebben a ruhában biztosan nem volna szerencsés, meg nem is illene, mondjuk fűben hemperegni. Nem mintha ez lett volna az első gondolata, de többek közt ezt sem lehet.
- Te mit szoktál csinálni szabadidődben? Mondjuk, ha most nem lennék itt – ez idáig fel sem merült benne, hogy ez után érdeklődjön, pedig egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Ugyan tud már róla néhány dolgot, ami kedvére való, mégis fontos, hogy akadjon valami, ami közös bennük és több mint pusztán a játék szeretete. Végtére is, azért vannak itt, hogy jobban megismerjék egymás. Igaz, már az előbbi kérdésére, hogy mi szoktak játszani másokkal, sem kapott valami kielégítő választ, legalábbis nem olyat, amit várt volna. Nem tudja elképzelni, mi lehet szórakoztató abban, ha az ember naphosszat az ágyban fetreng, nem tűnik valami mókásnak, kivéve, ha mondjuk beteg, vagy nagyon fáradt, akkor persze érthető, de normális körülmények közt nem kifejezetten szórakoztató. Legalábbis ő biztosan nem tudná órákig csinálni a semmit és a plafont bámulni, ha Samanuske mégis beérné ennyivel, úgy kénytelen lesz őt is felrázni majd egy kicsit, de előbb még meghallgatja erről őt is, hátha csak félreértette az egészet.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Kedd Márc. 11, 2014 6:01 am

Újra viszontlátás – második randi

Eddig nem is tudta, hogy a piros arc mennyire is megy a fekete hajhoz, de már tudja, hogy egész jól. Legalábbis Akirának nem is áll olyan rosszul, de azért reméli Samanuske, hogy nem mindig marad ilyen az arca, még valaki azt gondolná, hogy Akira beteg, allergiás valamire, és ezért ilyen az arcocskája. Utána meg Samanuskét is leszidnák, hogy negyedikes létére nem ismeri fel a bajt. Aztán csak magyarázkodhat, hogy mondott valamit, attól piros az arca, de akkor meg lehet azt hinnék, hogy valami csúnyát, és akkor kikapna Samanuske. Akárhogy is gondolkodik ezen, a végére csak az jön ki, hogy kap egy letolást, utána meg lehet Hanától egy kiadós verést. Nem is erőlteti tovább, csak beleszédül, sőt, már érzi is, hogy körbe-körbe megy a világ körülötte. Meglepetten is pislog egy pár pillanatig, de felismeri, hogy ez csak egy kis közös pörgés. Boldogan megy körbe-körbe az se nagyon érdekli, hogy a hajából egy kevés víz kikerül a falakra, majd megszárad, dohos és penészes csak nem lesz. S’ mikor lassulnak, majd megállnak még kicsit imbolyog, szédülékeny sajnos.
- Igenigen, akármit, van sok játékom, lego, társasok, meg katonák, és még sok filmem is van, meg mese, mesekönyvek, kifestő is… vagyis az nincs…- a felsoroltakból talán így is elég sok kijött, ami ciki lehet, de a kifestő az, ami nagyon kínos. Inkább beszerez párat, ami férfias, robotos, meg ilyen kardozosos, izgalmas, azt az igai férfiak színezik.
- Hát, általában ha fürdök meg ilyenek, akkor utána a hajamat babrálom, néha fésülöm és szárítani is szoktam, de egyszer Ikichi fésült meg, sokáig tartott, és még fájt is, nagyon húzta a fésűt, meg csomós lett a hajam, és fájt is, de azt már mondtam? Lehet. Na, de ha egyedül vagyok akkor én a kezemet használom… izé, magammal játszom… vagyis na, katonázgatok, vagy szoktam olvasni, meg filmet nézni, vagy csak fekszek és nézem a plafont.- valahogy terelnie kéne, mert pár dolog, amit mondott… hát az nem éppen jól érthető, vagyis lehet jól érteni, csak nem mindig jó értelemben.
- Uhuh… tényleg, megfésülöd a hajamat? Utána én a tiédet, és közben kitaláljuk mit játszunk. Nananana? Benne vagy?- kérdezi csillogó szemekkel, és ha Akira benne van, akkor már szalad is az egyik szekrényhez, és szinte feltépi a fiókot majd előszed néhány fésűt, és letelepszik az ágy mellé.
- Akkor innen jó? Eléred rendesen a hajamat? Tudom, hosszú, sokáig nőt, régen rá is lépten néha, akkor nagyokat estem, de Ikichi szeret rajta utazni, de manapság már nem engedem meg neki, ezért használja a vállamat a kis maki.- hadarja mosolyogva, és várva, hogy akkor fésüljék egymást, de elsőnek Samanuskét, majd utána Akirát.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Takagi Akira
9. Osztag
9. Osztag
avatar

Female
Leo Hozzászólások száma : 121
Age : 229
Registration date : 2013. Jul. 19.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13900/15000  (13900/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Márc. 20, 2014 3:37 am

Újra viszontlátás - második randi


Hiába nem állt szándékában teljesen elszédíteni a másikat, úgy fest egy kicsit mégis elszámolta magát. Míg a kis pörgés után ő teljesen stabilan áll meg végül, láthatóan Samanuskenak ez annyira nem tett jót, megszédülve dülöngél még ennyitől is. Azt persze nem fogja hagyni, hogy el is essen, előbb vállánál fogva próbálja állva tartani, s hogy egyre kevésbé érzi úgy, hogy önállóan még talán elborulna, bátorkodik elengedni egy pillanatra, kezeit két oldalról a fiú arcára simítja, hogy a feje se próbáljon elgurulni a helyéről, a végére már biztos szédülni sem fog. Persze nem bírja ki, hogy mindezt csendben tegye, az egész mentőakció alatt végig kuncog.
- Na, hányan vagyok? – jó esetben a válasz helyes lesz, hiszen nem trükközött semmit, hogy megviccelje. Még csak nem is klónozta magát, igaz, attól a kérdése sokkal mókásabb lenne, de egyelőre csak azt szeretné tudni, jól van-e.
A sokféle dologból, amit Samanuske sorra vett, egyikben sem talál kivetni valót, igaz, mind közül a mesekönyvek azok, amik elsőre leginkább magukra vonják a figyelmét. A többi hirtelen nem is tűnik annyira érdekesnek, máris talált magának valamit, ami közös, minden másra csak hallgat és bólogat, hogy mégse tűnjön úgy, mintha nem figyelne. Így igazából a zavaros kis botlás a magyarázatában, hogy egyébként magában mit is játszik, nem tűnik fel neki, bár ha igazán odafigyelt volna sem értette volna, mibe kavarodott bele ennyire. Kicsivel később a hallottak mégiscsak eljutnak a tudatáig, bár beletelik néhány másodpercre, míg fel is dolgozza az információt.
- Tehát ha épp nincs semmi dolgod, egész nap a szobádban gubbasztasz? – kissé elhűlve teszi fel a kérdést, számára teljesen idegen, hogy naphosszat bezárva töltsön, amikor odakinn is lehetne. Szemügyre is veszi magának a plafont, mi lehet azon annyira marasztaló, hogy unalmas perceiben hosszasan azt nézegesse. Ugyan ezt a semmittevést akár a szabad ég alatt is lehet művelni, ott ráadásul vannak felhők is, így nem igazán érti, itt mi ebben a szórakoztató. Azért reméli, hogy mellette ez idővel változni fog és néha majd ki tudja csalogatni magával, igazán jókat végül is csak odakinn lehet játszani.
- Hogy? Persze, miért ne? – alig egyezik bele, Samanuske már el is teleportál mellőle a hozzávalókért. Az egymás fésülgetése is biztos ilyen barátnős dolog, úgyhogy nincs ellene kifogása, szívesen segít is benne. Bár ő maga nem szokott ezzel sokat vacakolni, megérti azt is, hogy Samanuskenak nincs olyan könnyű dolga a fésülködéssel, mint neki. Szerencsére nem új dolog ez neki, régen a húga is odáig volt érte, ha ilyesmit csináltak, ő is mindig erre kérte. Régen.
- Igen, így jó lesz – mondja, miután befészkelte magát mögé, neki is áll, bár tényleg nem két percig fog tartani, mire végez vele, nem bánja. Főleg, ha nem akarja nagyon megtépni, annak pedig egyikük se örülne.
- Nem baj, nekem így tetszik – lehet, hogy ezt már korábban is említette, ártani biztos nem fog vele, ha ilyeneket mond, legalább nem fog olyanokon gondolkozni, hogy le akarja majd vágatni. Ha az kell, hát fésülgetni is átjár majd, ebből nem csinál különösebb problémát.
- Később talán körbevezethetnél a birtokon, biztos van még néhány érdekes történeted róla. Persze csak ha van kedved – mégsem árt, ha tesz egy próbát rá, hogy kicsalogassa a négy fal közül, és ezzel legalább három olyan dolgot is csinálhatnának majd egyszerre, amit szeret. Kinn lehetnének, sétálva, hallgathatna meséket és nem utolsó sorban ezeket Samanuskeval teheti. Igaz, azon sem sértődik meg, ha esetleg maradnak, szívesen vesz más ötleteket is az időtöltésre. Végtére is, nem ő van otthon, nem mondhatja meg mit csináljon, és nem is szeretné ráerőltetni, jó lesz most bármi más is, amit ő szeretne. Reméli, lesz még alkalma nézelődni bőven, és hogy még jó néhányszor látogathatja majd meg és nem fog hamar ráunni a társaságára.


______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kuchiki Samanuske
4. Osztag
4. Osztag
avatar

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 108
Age : 106
Tartózkodási hely : Kuchiki tanya, vagy az osztagnál, esetleg kocsma.
Registration date : 2012. Aug. 23.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: 4. osztag, 20. tisztje - Állatorvoslási Osztály vezetője. _@_/"
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
9000/15000  (9000/15000)

TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   Csüt. Ápr. 03, 2014 6:28 am

Újra viszontlátás – második randi

Nem tudja pontosan, hogy hányan is vannak az Akirák, de egyben biztos, a többiek meg még elég homályosak. Talán két másikat, ha lát, de lehet ők is egyek, csak így elcsúsztak. Akkor szokott így látni, ha kicsit ittasabb a kelleténél, vagy véletlenül beleszagol valami fertőtlenítőbe, amit az osztagánál tartanak. Egyszer el is aludt, olyan erős volt az a valami, lefeküdt egy asztalra, be is takarta magát, teljesen, utána meg, amikor gyorsan felkelt, csak egy ütést érzett, és vissza is hanyatlott. Akkor már piroslott is az a takaró, meg utána kapta a fejmosással egybekötött bocsánatkérést. Pedig Samanuske csak azt remélte, hogy aki megütötte, nem lett komolyabb baja. Ő biztos azt gondolta volna, hogy egy szelem, vagy ilyen három k-s, vagy mi. Az embereknél mondanak ilyet. Sok ember felvesz egy fehér ruhát, és csuklyát, majd kereszt alakú tábortüzet gyújtanak és akörül táncolnak. Biztos kedvesek, ha már olyan sokan vannak, befogadnak bárkit. De, hogy itt mit keresne, azt nem tudja. Ám lehet majd csinál egy ilyet, hátha többen is beszállnak ebbe a játékba.
- Ha jól számolom… máááásfééé… nem, már csak egy. Jééé, és a szoba se pörög. Hehehehe…- nevet hangosan, ahogy a szemeivel nézeget, az arca ugye most foglalt, selymes satuban van, nem is nagyon akarná kivenni onnan, jó az ott, ahol van. Ezért is a szemeivel mondta a nemet, és nem a fejét rázta.
- Nemnemnem!!! Szoktam kint is lenni sokat, de bent is szeretek lenni sokat. Egyszer csak úgy szaladni kezdtem a kertbe, addig-meddig, hogy egy őr azt hitte, hogy bajom van, és kitartotta a kezét, miközben felé szaladtam. Nagyot nyikkantam, de vicces volt. Szegény pedig utána magyarázkodni kezdet, és nem tudom miért, de félt is. De megnyugtattam, hogy nem lett baj, és nem mondom el Hananak. Azóta pedig sose rakják ki a kezüket, ha szaladok, pedig ha gyors vagy, akkor még pördülsz is egyet.- hadarta, de nagyon gyorsan, csoda, ha Akira ki tud majd érteni valamit belőle, vagy az mekkora csoda lesz, ha majd meg is érti, amit Samanuske akart mondani. S’ amilyen gyorsan mondta, olyan gyorsan ment is a fésűért, és lerakja magát az ágy mellé, haját kiengedi, és hagyja, hogy elkezdje Akira.
- Akkor nem vágatom le, de nem is hagyom, hogy hosszabb legyen. Ha tudnám azt, hogy csapkodok vele, és elkapom a másikat, meg ilyen jó dolgok, akkor hagynám, de így nem, így csak a bolhák kerülnének bele, ha nem fürdetném Ikichit.- ilyenkor jó a maki füle, már dobott is Samanuske mellkasának egy lego darabot. Aztán már alszik is vissza. - Hiába csinálod, akkor is az vagy, bolhazsák tudnál lenni. Emlékszem, amikor egyszer az lettem tőled, még kicsi koromban. Pedig papi is mondta, hogy gyakran fürdesselek.- amikor megemlíti a nagyapját, a hangja egy pillanatra nem vidámságot sugároz, hanem bánatot, de ahogy jött, úgy ment is, ismét vidám.
- Persze, persze, bármikor, amerre csak akarod. De Hana szobájába nem szabad bemenni, oda dugja el a legjobb alkoholt, és mérges lenne, ha meginnám előle. De az a szoba nélkül is tudok ám sok jó dolgot mesélni, meg mutatni… de ügyesen csinálod, nagyon kellemes. Dorombdoromb.- hangja nincs hozzá, ezért csak így imitálja a dorombolás hangját.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Kuchiki-birtok   

Vissza az elejére Go down
 

Kuchiki-birtok

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Soul Society :: Seireitei és környéke :: Nemesi és családi birtokok-