-=Bleach Szerepjáték=-
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
KezdőlapPortálLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

Megosztás | 
 

 2. osztag vs 11. osztag

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Genki Takashi
2. Osztag
2. Osztag
Genki Takashi

Férfi
Scorpio Buffalo
Hozzászólások száma : 192
Age : 38
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 16

Karakterinformáció
Rang: Nibantai, yonseki, A Névtelen Egység parancsnoka
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te25700/300002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (25700/30000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptySzomb. Feb. 23, 2013 3:35 pm

A mai napon egy különleges meghívásnak kell eleget tennem. Tizenegyedik osztagbeli ismerősöm, Aikawa Chiyo, abban a megtiszteltetésben részesített, hogy edzőpartneréül hívott.. Korábban már találkoztam vele, amikor mindketten Hime-chanhoz igyekeztünk és összefutottunk Seireitei utcáin. Akkor és ott, ha emlékeim nem csalnak nem egyhangúlag dőlt el, hogy ki a győztes. No nem mintha én bizonyítani akarnék bárkinek is, hacsak nem saját magam előtt. De önmagamnak is csak annyira, hogy elégedett legyek a teljesítményemmel. Nem áll szándékomban s módomban senkit sem elkápráztatni. Már régen letettem ebbéli szándékomról. A lehető legtöbbet fogom kihozni magamból, hogy a lehető legjobban szerepeljek. De nem azért, hogy imponáljak bárkinek is ezzel. Sokkal inkább azért, hogy én tudjam azt, hogy a lehető legtöbbet megtettem, ami csak kitelik tőlem. Felöltöttem egyenruhámat, ami alá izomnövelőmet is felhúztam a jobb karomra. A Rei Kint, eme csodálatos pecsétet, melyet övemen viselek, most sem felejtettem el felvenni. csodálatos meglepetést lehet vele okozni, amikor az ellenfél hirtelen megérzi a valódi erőmet s addig azt hitte, hogy gyengébb vagyok nála. Csodálatos eszköz, amelynek további tulajdonsága, hogy kilétemet elrejti mindenki előtt, aki a reiatsum alapján próbál felismerni. Miután magamhoz vettem, minden szükségesnek ítélt eszközt, természetesen zanpakutoumat sem hagyhattam tétlenül magára és övembe fűztem. A 11. osztag kapitányságához nem vezet olyan kacskaringós út, mint oly sokan hiszik. Így igen hamar oda is találok, részben mert munkámból adódóan oda kell találnom helyekhez, részben mert talán már jártam itt egyszer.. korábban. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Aikawa-sannal fogok találkozni és ahogyan ő fogalmazott: össze kívánja mérni az erejét az enyémmel. Nos, én nem vagyok semmi jónak az elrontója s különben is kíváncsi vagyok, hogy mennyit fejlődött az elmúlt idő alatt, amióta utoljára találkoztunk. Már akkor sem kellett nagyon félteni. Sőt! Chiyo-sant egyáltalán nem kell félteni, jöjjön bármilyen veszélyes dög, az biztos, hogy bátran, szívében minden kétségtől mentesen fogja felvenni a harcot. Az ilyen shinigamikra van szüksége, a Tiszta Lelkek Városának. Az olyanokra, akik kétségek nélkül és mindenféle hezitálás nélkül végrehajtják a parancsot . A jó tiszt aggályok nélkül osztja parancsait, a jó katona pedig kétségek nélkül követi azokat. Nincs szükségünk árulókra, gyávákra és gyengékre. Chiyo-san persze egyikbe se tartozik be. Ő csak az a tipikus 11. osztagos, aki annyira szereti a harcot, hogy az már-már valamiféle felfoghatatlanul jó mókának tűnik. Pedig a harc veszélyes. Mindezek ellenére, teljesen nyugodtan lépek be a 11. osztag edzőtermébe, hogy találkozzak Chiyo-sannal és arra használjuk az edzőtermet, amire az van. Harcra. Úgy határoztam, hogy egy kicsit meglepem majd Chiyo-sant. Nem csak azáltal, hogy a Rei Kin miatt képtelen pontosan felmérni az erőmet, de azzal is, hogy az izomnövelőt és az egyenruhám nyújtottan rásegítést a shunpomra, még nem vetem be. Nem kell azonnal tudnia, hogy pontosan mekkora erővel is rendelkezem. Ezt a meglepetést pedig a hasznomra fogom tudni fordítani. ha időben használom eme tárgyaimat, akkor olyan mértékben képes leszek meglepni Chiyo-sant, hogy az én oldalamra billentheti majd küzdelmünk mérlegének nyelvét. Amikor Chiyo-san is megérkezik, meghajlok, ahogyan az illem azt megköveteli, majd üdvözlöm is.
- Üdvözöllek, Aikawa Chiyo. Hívtál, hát itt vagyok.
Mondom a tőlem megszokott nyugalommal, majd magam előtt karba fonom a kezeimet. Végig pillantok rajta s egy kedves mosoly keretében folytatom a beszédet.
- Jó formában vagy. Erősnek és sértetlennek tűnsz, remélem ez a harci teljesítményedre is pozitív kihatással lesz.
Végül egyetlen mondatot szólok még, mert úgy vélem, hogy ég a vágytól, hogy elkezdjük végre a harcot. Én meg különösen nem a szájtépés kedvéért jöttem el hozzá.Ha beszélgetni akart volna, akkor úgyis teázni hív, szóval úgy vélem, hogy nyugodtan elkezdhetjük. Mielőtt megszólalnék, még egy utolsó meghajlást intézek felé, majd befejezem a bájcsevejt. Szerintem semmi szüksége, hogy fölöslegesen, éveken keresztül dumáljunk, mielőtt belekezdünk a találkozónk lányeges részébe, a harcba.
- Szerintem elkezdhetjük. Mindketten...
Mondatomat nem fejezem be, laza könnyedséggel kezdek bele egy támadásba. Reménykedem, hogy gyorsaságommal megleptem annyira ellenfelemet, hogy fel sem ocsút és már áldozatommá is vált. Harcolni hívott, nem pedig bájcsevegni. Shunpommal villámgyorsan érkezem meg Chiyo-san elé, majd a lehető legnagyobb precizitással és pontossággal próbálok lesújtani jobb karjára. Ujjaimmal, a darvak csőrét utánozva, igyekszem egyetlen pontba sűríteni a támadásaim erejét, ezzel próbálván erős zsibbadást okozni jobb karjában. Chiyo-san kardforgató, semmint pusztakezes harcos, így erősen reménykedem, hogy támadásom sikere esetén, huzamosabb ideig képes leszek elzsibbasztani a karját. Ha sikerült meglepnem ellenfelemet ezzel a gyors lerohanással, akkor elégedetten mosolygok előtte, mint a fakutya. Újabb csel, provokálni próbálom.
- ... tudjuk, miért vagyunk itt.
Fejezem be végül a mondatot és felkészülök a lány ellentámadására. Nem vonulok vissza, hagyom, hogy támadjon. Amíg pusztakezes harcot vív, addig előnyben vagyok vele szemben és még a shikaomat sem kell előhívnom. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy Chiyo-san nem akar veszíteni, hiszen vérbeli 11. osztagosként, a győzelemre hajt. Előbb vagy utóbb elő fogja rántani a kardját, hiszen ismernie kell annyira, hogy tudja, nem vagyok fegyvertelen. Ráadásul, egy ideje a kidoukban is járatos vagyok, elég magas szinten ahhoz, hogy abszolút veszélyes legyek a lányra. A támadásom után arra számítok, hogy valami látványos riposzttal fog próbálkozni, így felkészülök az ellentámadás fogadására.
Vissza az elejére Go down
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
Aikawa Chiyo

nő
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 32
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te31700/450002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (31700/45000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyKedd Feb. 26, 2013 11:38 am

Csendesen ültem az egyik üres edzőterem közepén. Sokan azt gondolják, hogy a meditálásnak szigorú szabályai vannak. Lótuszülés, mittudom én. Pedig mindezek csak eszközök. Nem ültem lótuszülésbe, még csak törökülésbe sem. Ahogy a legkényelmesebb volt, úgy le a földre. A sok éves belém-verés eredményeképp betűről betűre ahogy a gésáknak a nagykönyvben előírják.Neutral A szokás nagy úr, és ez majd háromszáz éves berögzülés volt. Na jó, legfeljebb 250... Embarassed A lényegen azonban nem változtat. A kardomat keresztbe fektettem a térdemen, és a szívem ritmusára koncentráltam. Kizártam mindent a környezetemből. Elsősorban a zajokat. Szép lassan eltávolodtam a külvilágtól, és nem kellett sokat várnom, hogy a belső világomban nyissam fel a szemem. Valami megmagyarázhatatlan nyugalom és békesség fogott el. A folyó vidám csörgedezése, a cseresznyevirágok illata, és a késői Nap meleg sugarainak a simogatása a bőrömön. Utánozhatatlan és utolérhetetlen érzés.
~ Ezzel egyet kell, hogy értsek ~ szólalt meg Gingitsune mögülem, az őszinte szívbajt hozva rám.
- Életke, értesz az újraélesztéshez? - őszintén, én nem értek, és nem is értettem sose ilyesmihez. Viszont láttam egyszer, hogy egy orvos az élők világában ilyesmit csinált. Azt hittem, tuti munka, épp ott voltam, amikor meghalt valaki. De még mielőtt átküldhettem volna az illető lelkét a Lelkek világába, a doktor újra élesztette. Igaz eltörte közben néhány bordáját, de aznap munka nélkül maradtam. Vagy legalábbis azt a lelket még nem vihettem el. O.O
~ Ne felejtsd el, hogy amit te tanulsz, azt én is tudom... ~ vigyorgott Gingitsune minden valószínűség szerint a fejemen. Legalábbis azon szokott.
- Ezt csak láttam, de nem tudnám megtenni. - ráztam meg a fejemet.
~ Viszont itt van valami, amit meg tehetsz! ~ kapta el a kezemet, és már ment is. Pont, mint a legelső találkozásunkkor. Se perc alatt behúzott a házba, és észbe se nagyon kaptam, és elővarázsolt egy papnőknek való ruhát. ~ Ezt vedd fel! ~ közölte, és a kezembe nyomta. ~ Szoknod kell, ha jól sejtem. Persze süniként is szexi vagy, meg minden, de azért próbálkozz meg vele...
Elfogott a rosszul lét, és az igen erős ingerencia, hogy meneküljek el. Oké, meg is próbáltam, és eljutottam az ajtóig, de Ezüstke elkapta a karomat, és visszarántott. Olyan erősen tartott, hogy meg se bírtam moccanni.
- Engedj el - feszengtem a szoros tartásban.
~ Hogy megint elmenekülj? ~ érdeklődött, közvetlenül a fülembe suttogva ~ Ha magadtól nem veszed fel, majd én feladom rád... ~ valamiért beleborzongtam, ahogy a mély baritonja végig szaladt a gerincemen.
- Rendben, felveszem... - raktam ki addig a szűrét a ház elé, amíg magamra hámoztam azt a halom göncöt. Ha nem is így szokták mondani... - Kész vagyok - nyitottam ki az ajtót. A róka magához rántott, és pár pillanatig közvetlen közelről megszemlélhettem szürke szemeit, majd mint aki jól végezte dolgát, megcsókolt. Feszengtem, próbáltam kiszabadítani magam, de elég erősen tartott hozzá, hogy nem ment.
~ Kiválóan áll ~ közölte végül, és mint aki jól végezte dolgát, elindult, újfent elfelejtkezve arról az aprócska tényről, hogy a kicsi kacsóm, még a kezében volt. ~ Innentől kezdve nagyon egyszerű lesz a feladatod, csak simán ebben a ruhában kell lenned, amíg itt vagy. ~ biztos voltam abban, hogy élvezi a dolgot, a kelleténél sokkal jobban. Amint kiértünk a kis tisztásra, rám vigyorgott, majd alapállást vett fel. Csodálkozva néztem rá, hisz általában, ha edzünk is, ezt fegyverekkel szoktuk tenni. Azonban most semmi ilyesmi nem volt nála. Viszont a korábbi kis cselekedetének hála, nem kellett könyörögni nekem se, hogy támadjak. Nem tudom mennyi időt tölthettünk így, mikor hirtelen megtorpant.
~ Itt az idő Életke ~ közölte, majd még egyszer megölelt. Az ölelése közben már meghallottam egy ismerős hangot.
-...zöllek, Aikawa Chiyo. Hívtál, hát itt vagyok.
~ Hát megérkezett a vendégünk... ~ mosolyogva felkeltem a terem közepéről, és Takashi~sanra pillantottam.
Legutoljára, mikor megküzdöttünk, kiporolta a nadrágosabb felemet, és kíváncsi voltam, hogy ez vajon még mindig így lenne~e. Ezért aztán el is hívtam egy küzdelemre.
- Megtisztelsz - hajoltam meg, hisz nem akartam illetlen lenni. Míg rólam beszélt, csendben felmértem, hogy miként is érkezett. Nála volt a lélekölője, ami nem átlagos kinézetű volt. Korábbi találkozásunk alkalmával ezt már volt időm tapasztalni, és még egyszer nem dőltem be szokatlan alakjának, vagyis nem érkezett fegyvertelenül.
Szerintem elkezdhetjük... - Nem kellett kétszer mondani. Talán, mert amíg várakoztam, végig egy furfangos ezüstrókával küzdöttem, vagy talán nem is tudom, mi volt az oka. Reflexből shunpóztam el, hátra hagyva egy utóképet. Közben elővettem a kardomat, és suttogva előhívtam a shikaim.
- Akkor kezdjük - mosolyogtam rá. Két oldalt megpörgettem magam körül a kardot, majd egy egyszerű, hosszanti vágással nyitottam, azonban amikor elérte volna a kardom az ellenfelemet, a penge átcsusszant a markolat másik végére, és egy alulról indított felfelé irányuló vágással próbálkoztam végül.
Vissza az elejére Go down
Genki Takashi
2. Osztag
2. Osztag
Genki Takashi

Férfi
Scorpio Buffalo
Hozzászólások száma : 192
Age : 38
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 16

Karakterinformáció
Rang: Nibantai, yonseki, A Névtelen Egység parancsnoka
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te25700/300002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (25700/30000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyKedd Feb. 26, 2013 9:30 pm

Küzdőtársam illően meghajol és már el is kezdhetjük a küzdelmet. Bízom támadásom sikerében, ugyanakkor az első ütésemnél észre kell, hogy vegyem.. a lány egy abszolút unalmas védekezési technikával válaszolt. Egyszerűen hátrahagyta magáról ezt a bárgyú utánzatot? Komolyan ezzel akarja kiszúrni a szememet, hát miféle nevelést kapott? A bárgyú vigyorral a képén, bambán leső Utsusemit természetesen nem bántom. Szegénykét nem fogom azért szétpüfölni, mert a gazdája azt hiszi, egy olyan fürge és tapasztalt ellenfelet ezzel megtéveszthet. Rendben, legyen ahogyan ő szeretné. Védekező testtartást veszek fel és várom a riposztját. újabb csalódás ér, de ezen jelenleg nincs időm agyalni, hiszen valahogy meg kell oldanom a támadása elleni védekezést. Az azért bánt, hogy egyből shikaiba vált és egyik képességét használja ellenem, bár meg kell mondani, hogy abszolúte meglepő és csak a gyors reflexeimnek köszönhetem, hogy képes vagyok idejében kapcsolni, hogy a penge átcsúszott a markolat másik végére. Cseles, de nem elég jó. A kicsi lánynak még sokat kell fejlődnie, hogy benyaljak egy ilyen trükköt. Hátrafelé dőlve veszem fel a kézenállást, ami olyan tökéletesen nem megy, ugyanis érzem, ahogyan a penge hegye felvágja egyenruhám finom anyagát a hátamon. Nagyon örülök, mondhatom. Most össze van szabdalva az egyenruhám. Kézenállásból állásba lököm tovább magam, így megint szembe vagyok Chiyo-sannal. Szép támadás volt ezt meg kell hagyni, ha lassabb vagyok a kelleténél, akkor a mellkasomat vágta volna végig a fegyverével. Mázlimra csak az egyenruhámat tudta végig vágni. Ez is szép teljesítmény. Pedig én kíváncsi lettem volna arra, hogy Chiyo-san mit tud a shikai nélkül. De ez is hosszan tartó, kimerítő munka és fejlődés bizonyítéka. Én elégedett vagyok vele. Ettől azonban még nem fogok nyerni. A két szép szememért, még semmit sem adtak ingyen. Most viszont már ismerem a zanpakutoujának egyik képességét. Képes fegyvere pengéjét változtatni, hogy melyik felében legyen. Igen ötletes kis képesség, de én jobb vagyok.
- Bakudou 01: Sai!
Ez a kidou könnyű, gyors és kikerülhetetlen. Nem segít se shunpo, se fürgeség, cserébe gyenge és rövid ideig tart csak. Egyetlen szabadulási lehetőség van belőle, méghozzá az, hogy az áldozat van olyan gyakorlott és erős, hogy képes legyen megtörni. Könnyen megsejtheti ellenfelem, hogy abban a pillanatban akarok támadni, amikor kezei hátrakötődnek, hogy fegyvertelenül találja szembe magát ellenem. Nekem azonban ennél egy sokkalta jobb ötletem támadt, amit kivitelezni is próbálok. Amikor látom, hogy kezei hátrakötődnek, előhívom zanpakutoum shikia alakját. Kezembe veszem fürgén a bambuszfuvolámat és miközben kimondom a parancsszót, ketté választom a fuvolát, ezzel felfedve valódi, kard alakját pár pillanatig. Kardpárbajra azonban nem fog sor kerülni, ugyanis a zanpakutoum, fényjelenség közepette egyé válik velem. Tökéletes fegyver, innentől bármikor használhatom shikai, de még bankai képességemet is. S valóban támadást indítok, méghozzá szemtől szembe. Egy gyors cigánykereket vetek ellenfelem felé, de úgy, hogy amikor állásba érkezném a fentről lefelé lendülő lábaimmal Chiyo-chant próbálom jobb vállon rúgni. A vállövek nem szeretik a hirtelen, nagy erejű ütést. Könnyedén kificamodhat az ízület vagy leszakadhat. Természetesen azért ekkora rúgást nem viszek bele a dologba, de azért fájjon, ha eltalálnám. Viszont az sem zavar, ha nem találom el, ugyanis a cigánykerekes támadásom után, hátrébb szökkenek és feloldom a Sai-t, ha még nem sikerült volna neki. Nem tudom, hogy Chiyo mennyire jó a kidouban. Ezzel az egész kis műsorral, csak annyi volt a szándékom, hogy biztonságban előtudjam hívni a shikaiomat. Komoly fegyvertény lett volna Chiyo mellett, ha képes lett volna megakadályozni, hogy kardomat feloldva, elérhetővé váljanak számomra shikai képességeim. Még picit provokálom is. Szeretném, hogy támadjon, hogy beleadjon mindent a támadásába.
- Kicsi lány, valamit elnéztél? A Rókuci nem tudta megkarmolni a farkast? Miféle fejlődés ez?
Tökéletes cselvetés, ha a lány nem is a zanpuja tutira berág. Tudtommal valamilyen Róka Chiyo-san lélekölőjének a neve, így a provokáció inkább a zanpujának szólt semmint a lánynak. Még védekező állást is veszek fel, hogy biztassam a támadásra. Ha nem támad én sem mozdulok. Egyszerűen elmenni nem fog. Pláne akkor, ha sikerült vállon rúgnom. Amikor azonban támad, mindaddig kivárok, amíg lendületbe nem jön. Amikor már közeledik felém a támadása ...
- Nanatsu Hitoashi no Shijima!
A Hét Lépés Csendje, amely shikia képességeim közül talán az egyik legkiemelkedőbb. Általa képes vagyok ellenfelem reiatsuját úgy megzavarni, hogy akár csontot is törhessek vele. Egy kabócát hátrahagyva kerülök shunpoval mögé, hogy hátulról hajtsam végre az ütéssorozatot. Egyet-egyet a derék két oldalára, amellyel a lábakra irányuló reiatsut vagyok képes irányítás alá vonni. Egyet-egyet a vállakra, amelyek által, a karokat erősítő energiákra leszek hatással. Kettőt a törzsre, így bezárva az áramlás körét és végül egyetlen egy ütést, a fejre. A gyakorlat szinte tökéletes és valószínű, hogy Chiyo-san semmit sem vesz észre belőle. Ha ugyanis nem törik el egyetlen csontja sem, garantált meglepetésben lesz része, amikor ismételten olyan manőverbe kezd, amelyhez reiatsu keringtetésre van szükség. Ha pedig bevált a tervem egy újabb rossz hírrel szolgálhatok Chiyo-san számára. Bankaiom és shikaiom működése igen hasonló, ha a shikai képességemmel képes voltam eltalálni, akkor a bankainak is áldozatul eshet.
- Megvagy. -_-
Mondom végül mögötte állva és kedvesen mosolyogva. reményeim szerint a támadásom tökéletes, de ki tudja. Chiyo-chan talán képes lesz kitalálni valamit, amivel meglephet. Remélem, hogy képességemmel nem zártam rövidre a harcunkat. Még a végén csalódást okozna a tudat Chiyo-channak, hogy ilyen hamar vége lett a küzdelemnek. Nem akarom depresszióba taszítani azzal, hogy túl gyorsan győzöm le. >.<
Vissza az elejére Go down
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
Aikawa Chiyo

nő
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 32
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te31700/450002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (31700/45000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyPént. Márc. 08, 2013 8:45 am

Csalódtam volna, ha Takashi~san bedől az utóképemnek. Igazából sokkal többre számoltam tőle, és sokkal többet is vártam el tőle Embarassed Épp ezért nem is fecséreltem túl sokáig az időt. Tudtam, hogy ha nem használom a kardom erejét is, akkor nem túl sok esélyem van ellene. Arról nem is beszélve, hogy tiszteletlenség lett volna, hogy áthívom, majd elkezdek szórakozni vele. Tiszteletből is shikaira váltottam, és támadtam. A támadásom érintetlenül hagyta. Bíztam a meglepetés erejében, de valahogy nem sikerült. Jók voltak a reflexei, talán túl jók is...
- Bakudou 01: Sai - hallottam ellenfelem hangját, és a kezeim hátul egymáshoz kötődtek. Mármint nem tudom, hogy hogy mondják ezt szakszerűen, sosem voltam otthon mágiában. Azonban azt tudtam, hogy az ilyen fajtákat általában időnyerésre szokták használni, másra nem igazán jó. Így aztán, ahogy hallottam a nevét, még közben elindultam, és shunpóval ellökve magam a földtől, megpróbáltam lefejelni Tacchant. Apám mindig azt mondta, hogy amikor valakivel harcolok, ne csak az erőmet, hanem a fejemet is használjam! Nem vagyok benne biztos, hogy így értette~e, de azért én megpróbáltam. (Amennyiben sikerült meglepnem, és lefejelnem) Fájt a fejem, mert nem igazán fogtam vissza magam. Egy aprócska kis vércsík végig folyt az arcomon, éreztem a meleg kis patakocskát, ahogy végig csorgott a két szemem között. De hiába, nem engedhettem meg se magamnak, se Tacchannak, hogy művészkedjen nekem, mert legutóbb, amikor így elkezdett bűvészkedni, én ittam meg a levét. Igaz akkor nem harc közben, hanem utána. Elő akartam hívni a shikaimat, és olyan kellemes meglepetésben nem sűrűn van része az embernek, mint akkor nekem volt. Vászonra illő jelenet volt, ahogy vért kezdtem el hányni, felettébb nőhöz méltóan, az utca közepén. Ha lehet, ezt most kihagynám... A pengémet pont középre "behúzva", sima botként akartam használni. Menet közben a tokot is lekaptam a hátamról, ugyanis szerencsésen kioldott a kidou. A két botot magam körül pörgetve kétoldalt, közeledtem ellenfelemhez. Amint elég közel értem hozzá, két oldalról támadtam egyszerre, miközben megpróbáltam az Ashige nevű technikával támadni. Ezután, sikertől függetlenül, a kardot és a tokját egymás mellé illesztettem, és észrevétlenül a tokba eresztettem a pengét. Így egy viszonylag erős hosszú botot kaptam, amivel pedig már távolságot tarthattam jobban. Ha véletlenül közelebb szeretne jönni, akár még a kardomat is használnám... Nem szeretnék újfent vérző szívvel... és szájjal abba hagyni ezt a kis párbajt. Tudom, hogy nem az életem függ tőle, de akkor is! A büszkeségemnek igenis fontos!
- A Rókák nem harapósak. Surprised A kitsunék legalábbis semmiképp! Sokkal kecsesebbek és nemesebbek annál Embarassed
(Ha nem sikerül a meglepetés, és alkalmazza a Hét Lépés Csöndjét).
Úgy tűnt, nem voltam elég jó. Megint sikerült bekavarnia, mint a múltkor. Igaz, akkor nem használtam, csak a sima katanámat, de most arról volt szó, hogy kipróbálhatom, mennyit fejlődtem. Ezek szerint nem eleget. Neutral Persze nem én lennék, ha amiatt, mert nem tudom Gin~chan erejét teljesen kihasználni, feladnám. Csendesen leültem a földre, Genki~san elé, és miután letöröltem a vért az arcomról, a kardomat visszabújtattam a hüvelyébe, majd egy pillanatra behunytam a szemeimet. Nem kellett néznem ahhoz, hogy lássam az ellenfelemet.
~ Tate hiza no bu ~ visszhangzott a fejemben Shion hangja. Ez referált arra, ahogy ültem. ~ Tsuke ate ~ előrántottam a kardomat, miközben már a markolatával gyomorszájon ütöttem az ellenfelemet. Egy félköríves mozdulattal hátra szúrtam, ugyanis ezt a mozdulatot eredetileg több ellenfél ellen találták ki, de tökéletes volt arra is, ha véletlen menekülni akart volna mellettem a páciens. Végül, a fejem felett, hatalmas lendületet szerezve lesújtottam. A mozdulatsor végére féltérdre emelkedtem, ezzel is növelve a lendületemet, és az egyensúlyomat. Egy villámgyors mozdulattal lecsaptam a (valószínűleg nem létező vért) a pengémről, majd visszatoltam a hüvelybe. Ahogy felálltam, újra támadó állást vettem fel, de támadás helyett az övembe tűztem a katanámat.
- Tate Hiza No Bu Yon Hon Me Tsuke Ate - néztem ellenfelem szemeibe - Azt hittem, hogy azért van esélyem, de még mielőtt mindent beleadhatam volna, elraboltad a lehetőségemet. Az én hibám volt, hogy adtam rá alkalmat. Mindenesetre köszönöm, hogy fáradtál értem - hajoltam meg. Amennyiben ez az utolsó támadás nem talált, így nem akartam folytatni. Ugyanis Tacchan egyike volt azon keveseknek, akiken nem az Akadémián tanultakat alkalmaztam, hanem azt, amit még nevelő apám bízott a gondjaimra. Ha pedig ez se sikerült, holott tökéletesen kiviteleztem a mozdulatsort, akkor még nem vagyok elég erős ahhoz, hogy egy ellenfelet távol tudjak tartani magamtól, vagyis akkor még nincs miről beszélnem... Embarassed


http://www.tojinkai.com.au/about/
Vissza az elejére Go down
Genki Takashi
2. Osztag
2. Osztag
Genki Takashi

Férfi
Scorpio Buffalo
Hozzászólások száma : 192
Age : 38
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 16

Karakterinformáció
Rang: Nibantai, yonseki, A Névtelen Egység parancsnoka
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te25700/300002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (25700/30000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptySzomb. Márc. 09, 2013 3:05 pm

Az elkövetkező pillanatokban megtapasztalhattam egy korábban semmilyen taktikai érzékkel nem rendelkező lány fejlődését. Hihetetlen volt számomra, hogy Chiyo-chan ahelyett, hogy egy helyben várta volna ki, vagy menekülésbe kezdett volna, amikor aktiváltam rajta a Sait, egyszerűen nekem rohant, mint valami faltörőkos. Ennek köszönheti, hogy csodálatos módon lefejelt. Akkorát koppant a fejem a homlokán, mint vakbálna a tankhajón, ha túl közel ment hozzá. Megszédülök egy pillanatra és kénytelen vagyok kettőt hátralépni, szerencsémre Chiyo bűvészkedik valamit a lélekölőjével, mert hagy nekem, annyi időt, hogy a csillagok kitisztuljanak a látóteremből és még zanpakutoumat sem ejtem el. Hát ez igazán ügyes volt, most mit is mondjak. Azonban túl sok választásom nincs, akkor shikai nélkül verem le, nekem aztán egyre megy. Így fuvolámat visszatűzöm övembe és Chiyo-chan már támad is. Micsoda bravúros megoldás, hogy két irányból támad... sőt! Utolsó pillanatban, még egy Ashige nevű rúgással is megtoldja. A botok szerencsére nem vágnak, elvégre nincsen vágó felületük. Ahhoz azonban korábban kell felkelnie, hogy pár botütéstől komolyabban megijedjek. Kezeimmel daruszárnyat formázva, körívesen lendítem magam előtt, miközben reiatsumat a tenyerembe koncentrálom, így blokkolva a két irányból jövő támadásokat. Jobb tenyeremmel a balról jövő botot hárítom, míg a ballal a jobbról jövő botot hárítom, mintha egy Daru madár próbálgatná szárnyait. Az Ashige-t bal lábamat behajlítva és felemelve blokkolom. Nem éppen gyenge támadások, de közelharcban szerencsére jobb vagyok. Bár sajog a tenyerem és a lábam, hiszen erős támadások voltak, komolyabb kárt nem tett bennem. A fejem mondjuk fáj. Ezt pedig nem szeretem. Még mindig daru-pózban állva, Chiyora vigyorgok.
- Szárnyaló Daru.
Mondom, majd hátra lököm magamat, miközben jobbom mutató és középső ujját összezárom, majd ellenfelem felé tartom.
- Hadou 04: Byakurai!
Indítottam útjára egy viszonylag gyenge, de igen gyors támadó kidout, azzal a reménnyel, hogy a fejfájásért megfizethetek, ezzel a kidouval. Akár sikerül megpörkölnöm Chiyo-chant a varázslatommal akár nem, mosolyogva folytatom.
- Igazán aranyosak ezek a Kitsunek akkor, ha szabad megjegyeznem. ^^ Meglehetősen kemény a fejed, mondták már neked?
Mondom, majd gyorsan felmérem a helyzetet. Egy kellően hosszú bot van nála, amellyel távolra könnyedebben elér, mint én pusztakézzel. Ki kellene találni valamit, de előbb megdörzsölöm a homlokomat, ügyelve közben arra, ha Chiyo-chan esetleg újabb rohamra indulna. Végül úgy döntök, hogy puszta erődemonstrációval kívánom Chiyo-chant legyőzni. Bár a bankaiomat még koránt sem tudom tökéletesen használni, az ilyenkor felszabaduló energia, talán jobb belátásra bírja. De egyelőre maradjon meglepetésnek.
- Szeretnél táncolni? Ismerek egy táncot, amit már láthattál. ^^
Jegyzem meg, miközben könnyed terpesz állást veszek fel, jellegzetesen a Három Tigris Táncának kezdő mozdulata.^^
- San tou no tora no odori! ( Három Tigris Tánca )
Mondom ki a stílus nevét s rohamra indulok, ujjaimat befeszítem és felkészülök arra, hogy csodálatos ütéskombinációt vigyek be. Tudhatja, ha egyszer eltalálom ezzel a technikával, közel kerülök ahhoz, hogy "megbénítsam" főképességét. Azonban cselhez fogok folyamodni. Elég gyors vagyok ahhoz, hogy az Utsusemijét ne vegyem be túl könnyedén. Így a Vértáncot csak akkor hajtom végre, ha a védekezésén rést hagy, ha azonban előrukkol valamivel, akkor bevetem első számú meglepetésemet, amelyet tartogattam. Az Éjféli Bőrruha, shunpo erősítő hatását, egyszerűen hagyom érvényesülni. Hiszen eleddig egyáltalán nem hagytam, hogy felgyorsítson. Úgy vélem, hogy kellő meglepetést fogok vele okozni, ha támadás helyett, gyorsaságomat kihasználva, egyszerűen csak rácsapok a fenekére. Semmi mást nem akarok elérni, csak annyit, hogy tudatosuljon benne, hogy valahogyan megnövekedett a gyorsaságom. ^^ Kezdetben, ennyi pszichológiai támadás elég lesz. ^^
Vissza az elejére Go down
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
Aikawa Chiyo

nő
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 32
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te31700/450002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (31700/45000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyPént. Márc. 15, 2013 3:16 am

Megint mágiával válaszolt a támadásomra, de szerencsére enné al gonosz dolognál gyorsabb voltam. Annak idején még velem is meg akarták tanítani ezt a kidou~t, és talán, ha nagyon gondolkodnék rajta, még össze is tudnám hozni, bár legutóbb az Akadémián, amikor csináltatták velem, felrobbantottam az egész tantermet. Neutral Lehet meglepné Takashi~sant. Viszont most nem volt időm ilyesmiket felidézgetni. Megidézgetni meg főleg nem. Spurizam el az útjából shunpóval, mondván, hadd repüljön tovább a drága, és mindenki boldog lesz. Én is, hogy nem talált el, a kidou is, hisz szabadon szállhat, repkedhet amerre akar, és az is, akit véletlenül eltalál, ugyanis pár pillanatig angyalkák egész seregét veheti szemügyre, ami igaz, hogy itt az osztagon majd mindennapi, ugyanis mi angyalkák vagyunk, de ez azért mégis más, mint amikor mi leütjük egymást. De kell is az újdonság! Cool Valaki egyszer azt mondta, hogy a változatosság fél egészség... vagy az a szaké lett volna? Lehet az a másik fele... Embarassed
- Igazán aranyosak ezek a Kitsunek akkor, ha szabad megjegyeznem. ^^ Meglehetősen kemény a fejed, mondták már neked? - szólalt meg mosolyogva.
A veszélyjelzőm a kis fejemben felettébb hangosan csiripelni kezdett nekem. A kardot kihúztam a hüvelyéből, és a saya~t visszavettem a hátamra, ahol igazából a helye volt. Remélni mertem csak, hogy közben nem akar megtámadni. Hisz akkor az minden élvezetét elvenné a kis küzdelmünknek, arról nem is beszélve, hogy Takashi~sant becsületesebbnek ismertem meg ennél... Persze azért figyeltem közben is, de épp egy párbaj kellős közepén voltunk. Bolondság is lett volna, ha nem teszem.
~ Aranyosak? Életke mondd, hogy ezt nem gondolta komolyan! ~ csiripelt az a bizonyos belső hang. Én inkább csak elmosolyodtam, miközben a kardom a lábam mellől a lábam mögé vándorolt. Pár centi kellett csak, és a mozdulat szinte észrevehetetlen volt. Főleg, hogy közben válaszoltam neki.
- Inkább tiszteletet parancsolóak szerintem... mármint a kitsunék. A fejem pedig - kissé talán gonoszkásabb vigyort eresztettem el - Apám megedzette annak idején, arról nem is beszélve, hogy ő is kemény fejű volt. Szóval köszönöm, ezt bóknak veszem Embarassed
Közben a kardom egy másik képességét aktiváltam. A pengém olyan hajlékony lett, mint egy táncszalag. Ami persze nem látszott, mert egyfelől a lábam mögött volt, másfelől a gravitáció tett róla, hogy egyenesen lógjon, ahogy azt egy pengének tennie kell, amíg a forgatója cseverészik ellenfelével.
- Szeretnél táncolni? Ismerek egy táncot, amit már láthattál. ^^ - kérdezte újfent mosolyogva. Valamiért nem sejtetett jót a mosolya, hiába volt csuda szívélyes. Ha valaki harc közben mosolyog, az sok mindent elárul az illetőről. Egyfelől bízik magában, másfelől élvezi a harcokat, és nem utolsó sorban nem fél meghalni. Ezzel szemben vannak, akik tökkelütött módjára vigyorognak, rájuk ez nem érvényes. Viszont Tacchan mosolya veszélyes volt. Gin~chan ennek megfelelően csiripelt a fülembe. Nem válaszoltam, hisz már fel is vett, egy kezdőállást, majd támadott. Egy teljesen új, és még senkin nem gyakorolt mozdulatsorral próbáltam védekezni. (Ezüstke kivétel, vele nem egyszer megpróbáltam, de shinigamin még egyen sem) A reiatsumat a kezembe vezettem, hasonló módon, mint a shunpónál a lábakba, majd így kezdtem el a szalagom magam körül forgatni. Felerősített gyorsasággal, pajzsszerűen mozgott körülöttem a penge. Viszont még messze nem volt tökéletes, itt-ott belekóstolt a ruhámba, és ellenfelemnek is sikerült keresztül jutnia a védelmi vonalamon, és gyalázatos módon a fenekemre csapott. Jobban meglepett ez a húzása, mint az, hogy milyen gyorsan érkezett mellém. Pár pillanatra döbbenten pislogtam a padlót. Gingitsune is komoly csendbe burkolózott... bár ő nem bírta addig, mint én.
~ Megölöm! ~ közölte meglepően halkan. Főleg, hogy éreztem, tajtékzott. ~ Kicsim, engedj szabadon! Meg fogom ölni!
- Tacchan - szólaltam meg, meglepően halkan - Kérlek légy óvatos, ugyanis felbosszantottad Gin~chant... Nem is kicsit.
Azzal a számhoz emeltem a pengém, és belesuttogtam.
-Ban Kai! Hyakki Yakou! - abban a pillanatban hófehér cseresznyevirág szirmok milliói özönlötték el az edzőtermet. Valamennyi körülöttem kavargott, egy átláthatatlan függönyt húzva körém. Behunytam a szemem.
~ Gingitsune ~ szólítottam a kardomat.
~ Itt vagyok ~ jött a hasonlóan halk válasz.
~ Csak szeretném, ha tudnád, hogy bízok benned. Jelen pillanatban feltétel nélkül! ~ még mindig nem szerettem, hogy ruha volt rajtam, de igazából már utálni sem tudtam. Hisz Gin~chan volt, és így, hogy erre gondoltam, nem lehetett.
A szirmok ködszerű anyaggá omlottak szét, én pedig előhúztam a kardomat. Egyelőre nem akartam a legyezőt is használni, hisz komoly munkámba került így is, hogy ne legyek sünike. De talán, hogy épp harc közben voltunk, vagy hogy tényleg nem akadályozott az eddigi ruhákkal ellentétben. Mintha a bőrömhöz tartozott volna. Egy gyors pillantással megkerestem Tacchant az eloszló ködben, majd a katanám pengéjét felé fordítottam, miközben a maszkomat féloldalasan a halántékomra toltam. Mint fesztiválokon szokás hordani őket. Embarassed
- Száz Démon éjjeli parádéja! - mondtam immár olyan hangosan, hogy ő is meghallhassa. Szép lassan elindultam felé, de egyelőre nem támadtam. Még ha Gingitsune tajtékzott is, én nem felejtettem el, hogy nem gyilkolni jöttünk ide. Egyikünk sem.
Vissza az elejére Go down
Genki Takashi
2. Osztag
2. Osztag
Genki Takashi

Férfi
Scorpio Buffalo
Hozzászólások száma : 192
Age : 38
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 16

Karakterinformáció
Rang: Nibantai, yonseki, A Névtelen Egység parancsnoka
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te25700/300002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (25700/30000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptySzomb. Márc. 23, 2013 11:06 pm

Csodálatos könnyedséggel csusszantam át az általa generált pengefüggönyön, amellyel megpróbált megfékezni. Kezem egyenesen fenekén csattant, amelyet nem kezdtem elemezni. Provokációnak szántam, nem élvezkedésnek. Az eredmény azonban sokkalta több lett, mintsem előresejthettem volna. Szavaiból ítélve felbosszantottam a zanpakutouját. Nocsak, micsoda haladás. Naná, hogy sikerült, hát éppen ez volt a célom, hogy felbosszantsam a kis rókát. Ettől független arra koránt sem számítottam, hogy Chiyo-chan a továbbiakban olyasmivel áll elő, amiről elképzelésem se volt, hogy rendelkezik efféle fegyverrel. Kimutatta hát a foga fehérjét. A előtóduló reiatsuja szinte zúgott a fülemben, ahogy betöltötte a termet. Bankai-val szemben nem sokra megyek shikai-val. Szóval valamit ki kell találnom.
- Komolyan megleptél, Aikawa Chiyo! Kitsune valóban félelmetes ellenfél. Heiwával nem is tudnék mit kezdeni ellene. Talán fel kellene adnom veled szemben?
Kérdezem és megvárom a válaszát. Még testtartásom is amolyan lemondó. Mintha elkönyveltem volna, hogy ez ennyi volt. Nem tudok Kitsune mellett labdába rúgni Heiwával. Azonban hatalmas meglepetésem van a tarsolyomban. A Rei Kin még mindig titkolja előle a reiatsum mértékét. Valódi erőmet még mindig nem tapasztalhatta meg.
- Aikawa Chiyo, gratulálok. Győztél Genki Takashi és Heiwa ellen.
Még a kezemet is nyújtom felé, hogy barátságos kézfogással pecsételjük meg eme küzdelem végét. Elvégre a bankai-val szemben tehetetlen vagyok jelen szintemen. Kíváncsi vagyok, hogy tanult-e a velem való találkozásokból. S bármi is legyen a reakciója, az igazi küzdelem még csak most fog elkezdődni. Hiszen mindaddig semmit sem teszek, amíg el nem indulunk barátságosan a kijárat felé.
- Várj, Chiyo-chan!
Akkor viszont picit lemaradok tőle, amikor pedig felém fordul, hogy miért maradtam le. Kezemben már ott a lélekölőm. Kedvesen mosolygok rá, majd megszólalok.
- Ban-Kai! Shinwara!
A Rei-Kin hatása feloldódik, hirtelen a teljes reiatsum Chiyo-chan nyakába szakadhat. Innentől kezdve pontosan érezheti, hogy mekkora erőm van. Körülöttem pedig kialakul a hófehér aura, megjelennek a szalagok, amelyek telis-tele vannak írva. Reiatsum pedig olyan érzést válthat ki belőle, mintha a harmónia megtestesült manifesztációjával lenne dolga.
- Shinwara, annyit tesz: Isteni Harmónia. Nem elég ijesztgetni az ellenfelet azzal, hogy ismered kardod Bankai nevét. A használata éppolyan fontos, mint a mutogatása.
Mondom, majd elmosolyodok. A következő pedig, amit már mondok a támadás neve. Most még korán sem stabil, de valamikor a távoli jövőben... hírneve méltó lesz a nevéhez. Úgy lehetne fordítani: Halál Csendje.
- Shi no Mugen!
Azzal immáron az erőnövelőt is bekapcsolom, hogy a lehető legnagyobb előnnyel induljak majd Chiyo ellen. Mindössze egyetlen ütést kell bevinnem ahhoz, hogy megragadhassam lélekenergiájának egy aprócska szemcséjét és onnantól kezdve kényszeríthessem, hogy megállítsa a Chiyo légzését. Teljes sebességgel haladok meg felé, szemernyi kétségem sincs, hogy amint az előbb, úgy most is képes lehetek egyszerűen megütni. Ha eltaláltam a Shi no Mugennel, (Hakuda + Shunpo vs Zanjutsu + Shunpo ) Chiyo semmit sem érezhet belőle. Mintha ártalmatlanul lepattant volna róla az ütésem. Pedig szó sincs erről, találat esetén, valójában már csak arra kell koncentrálnom, hogy egy pillanatra megállítsam a légzését.
- Hozzá tudsz fűzni valamit?
Kérdezem és kíváncsian várom, a kontratámadását, illetve a válasz csapást. Nem félek túlzottan Chiyotól. Tudom, hogy képes vagyok ellenállni neki. Amikor pedig megszólal, hogy végre választ adjon vagy, csak támadásra indulna. Kezemet kinyújtom felé és reiatsuját kényszerítem, hogy satuként szoruljon a tüdejére. Ezzel rövid időre megállítva a légzését.
- Amit tapasztalsz, az a Shi no Mugen hatása. Jelenlegi szintemen nem tart tovább mindössze pár másodpercig. De még párszor tudom használni.
S tényleg a hirtelen fulladási érzet és a tüdőt szorító "satu", néhány másodperc múlva nyomtalanul elmúlik.
Vissza az elejére Go down
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
Aikawa Chiyo

nő
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 32
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te31700/450002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (31700/45000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyPént. Márc. 29, 2013 7:30 am

~ Most gúnyolódik? ~ érdeklődtem meg, csak a biztonság kedvéért Gin~chant, mikor megjegyezte, hogy jobbnak tartaná feladni. ~ Totál azt hiszi, hogy most először láttam még életemben ninját? Vagy nem is tudom. Pedig mesélhetnék neki róluk... Hogy amikor még éltem, már akkor milyenek is voltak. Roninok lévén, nem egyszer kellett (volna) velük dolgoznunk. És nem egyszer kellett őket is kiiktatni, mielőtt ők öltek volna meg minket "véletlen baleset" okán.
Megpróbálták nem egyszer. Így aztán apám belém nevelte, hogy sose bízzak a ninjákba. Márpedig Kira~chan és Tacchan is ninják voltak. Csak azért bíztam meg Tacchanban eddig is, mivel Hime~chan is megbízott benne. Viszont akaratlanul is elhúztam a számat, mikor közölte, hogy győztem ellene, és a kardja ellen. Felhorkantam. Ismertem már ezeket a trükköket. Nem tudom, miért hitte, hogy olyan kölyök vagyok, akinek a tojáshéj még ott virít a hátsóján, de sajnálatos módon nem voltam ilyen.
~ Mit szólnál egy kis játékhoz? ~ kérdezte Gingitsune.
~ Játékhoz? ~ nem igazán tudtam, hogy mit is szeretne.
~ Mi kitsunék játékos faj vagyunk. De ezt te is tudod, hisz a részed vagyok, és a részem vagy. Az előbb azt mondtad, hogy bízol bennem teljesen. Akkor bízd rám magad, ahogy én is rád bíztam magam. Mit szólsz hozzá?
Őszintén? Nagyon semmit nem tudtam hozzá szólni. Elvégre nem tudtam pontosan, hogy mit is akar a Drága, de a hangja komoly volt. És azt már tudtam, hogy amikor ennyire komolyan beszél velem, mindenféle pimaszkodás nélkül, akkor jobb hinni neki. Szóval egy szó, mint száz, rábólintottam a dologra. Szóval innentől minden közös volt... Óvatosan elfogadtuk Tacchan felénk kinyújtott kezét, majd amint hozzá értünk, egész közel hajoltunk, és a lehető legkedvesebb mosollyal az arcunkon néztünk a szemébe.
- Tacchan - Személy szerint egyedül nem valószínű, hogy ilyesmit műveltem volna, de Gin~channal együtt már kissé más volt a helyzet. Bele egyeztem, hogy neki is legyen beleszólása a dolgokba, szóval nem volt már visszaút. - Mégis minek nézel minket? Komolyan azt gondolod, hogy elhisszük, hogy az az alak, aki legutóbb komolyabb erőlködés nélkül győzött le minket, az elmúlt időszakban csak ült, és várta a sült galambot? ~ a szemeim kissé szigorúbbak lettek, ami egyedül Ezüstkének volt köszönhető ~ Persze fogjuk fel úgy, hogy nem sértegetni akartál azzal, hogy teljesen idiótára vettél, inkább csak szerénykedtél és zavarba voltál... Neutral ~ Magamban kissé pirultam, meg magam is zavarba jöttem, de a Drága tartotta magát, szóval nem volt okom panaszra. Az arcomon ezekből semmi nem ült ki. Gingitsune kiállt értem, legalábbis én így éreztem, és meg kell hagyni, jól esett. Sóhajtva indultam el az ajtó felé. Ha próba nélkül feladja, akkor nincs mit tenni... valószínűleg legalábbis ezt akarta elhitetni velem. És a kitsunék zavarba ejtően kiszámíthatatlanok. Ha belegondolok, hogy a részem egy ilyen lény is... kissé elgondolkodok magamon. Persze közben minden idegszálam éber volt. Tudtam, hogy a ninják hátulról szeretnek támadni, és azt is tudtam, hogy Tacchan erősebb, mint én, sőt gyorsabb is, hisz legutóbb is az volt... de meg kellett kockáztatnom. Várnom viszont nem kellett sokáig. Azonban a vártaktól eltérően, utánam szólt, így megfordultam. Hirtelen sűrű lett a levegő a lélekenergiájától. Ellenben nekem a Bankai~om még messze nem stabil. ÉS hát ha használni nem tudom, akkor nincs más lehetőség, el kellett engednem magam. Nem vártam rá, hogy közel érjen, hisz gyorsabb volt mint én. Na jó, a valóságban csak szimplán megzavarta a koncentrálásban a felszabaduló, tömény lélekenergia... így aztán ha nem is teljes süni, de elképesztő sebességgel, random csapódtak ki pengék a ruhámból, majd vissza is húzódtak, mintha ott se lettek volna. Szemmel követni nem lehetett nagyon őket. Az egyedüli baj az volt, hogy irányítani sem tudtam őket... Neutral
(Ha Tacchan ezek ellenére is meg akar ütni, akkor sajnos a pengék nagy valószínűleg, ha őt nem is, de a kezét átdöfik Embarassed )
Vissza az elejére Go down
Genki Takashi
2. Osztag
2. Osztag
Genki Takashi

Férfi
Scorpio Buffalo
Hozzászólások száma : 192
Age : 38
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 16

Karakterinformáció
Rang: Nibantai, yonseki, A Névtelen Egység parancsnoka
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te25700/300002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (25700/30000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyKedd Ápr. 02, 2013 7:59 am

A támadásom után, alig néhány lépéssel állok meg, Chiyo-chan mellett. Jobbomból csöpög a vér, ami azt jelenti, hogy megütöttem. Ő maga azonban semmit sem érezhet, hiszen még korán sem aktiváltam a képességemet. Lassan felemelem a jobbomat és vérző kézfejemre tekintek.
- Ez semmi, nem Bankai! Ez a te Kitsuned, mondd csak, hülyének néz téged, vagy te nem ismered a saját kardodat? Ilyesmivel akarsz engem legyőzni? El is dobhatnád azt a piszkavasat, még egy lidércet se tudnál vele seggbe rúgni.
Mondom, miközben balomat jobbom fölé helyezem, hogy éreztessem Chiyoval, mennyire nem hatott meg a dolog. Az azonban talán már szöget üthet a fejébe, hogy miért vérzik a kezem, ha nem is érezte az ütést. Oh, remélem, hogy azt fogja hinni a bankai képessége megakadályozta, hogy eltaláljam. Pedig nem. Egyszerűen, csak észrevétlen a támadásom Chiyo-san számára. Én azonban már felkészültem a megsemmisítő támadásra, amellyel szándékozom a harcunk végére pontot tenni. Az hiszem, hogy korábbi mondataimmal felidegesíthettem egy kicsit. Bárhogyan is legyen, remélhetőleg támadni fog. Ha pedig támad, akkor bizony-bizony kellemetlen meglepetésben lesz része, de még akkor is, ha csak szájalással akar kontrázni. Akár valamit mondani akar, akár támadni, egyszerűen kinyújtom felé a kezemet, ezzel utasítva a reiatsuját, hogy satuként préselődjön a tüdejére. A képességem talán nem is tart tovább 5 másodpercnél, ennyi idő azonban bőven elég számomra.
- Bakudou 49: Kuro Shitsui!
Amíg fulladozik, én megpróbálom használni rajta a Sötét Kétségbeesést, amellyel látásától, hallásától valamint tapintásától kívánom megfosztani. Elég jól kezelem a kidoukat, annak ellenére, hogy nem elsődleges harci képzettségem. Ha ennyi a bankaia, akkor nem szükséges használnom ellene az enyémet többet. Mosolyogva nézem Chiyo-chant, hogyan próbál kimászni a kidoumból. A 11. osztag tagjai, híresen kétbalkezesek, ha kidouról van szó. Nem fogok segíteni neki, hagyom, hogy Ő maga szüntesse meg, vagy várja ki a kidou idejének lejáratát. Amíg ebben az állapotban van, addig úgy se tud tenni semmit. Nem lát, nem hall és még tapintani sem képes. Én magam, kényelmesen leülök és a Kohaku enjintou nevű gyógyító kidouval tehetségemhez mérten, igyekszem a sérülésemet meggyógyítani. Tartok tőle, hogy kénytelen leszek meglátogatni a 4. osztagot ezzel a sérüléssel. A vérzést azonban eltudom állítani. Legfeljebb a továbbiakban annyi előnye lesz Chiyo-channak, hogy mindössze a bal kezemet fogom használni a harchoz.
- Bakudou 74: Kohaku Enjintou!
Balomon megjelenik a neonzöldes fény és lassan elkezdem a műveletet, van időm, amíg Chiyo-chan szenved. Ha előbb vagyok kész a gyógyítással, minthogy ő bármit is tudott volna kezdeni a kidoummal, akkor magam oldom fel végül a kötést és megszólalok.
- Meghaltál! Legalább háromszor, ha akár melyik lidércet vesszük. Ha én akartalak volna megölni, akkor már legalább ... meg se tudom számolni hányszor végezhettem volna veled. Fölöslegesen mozogsz, sokszor feláldozod a saját épségedet is, csak azért, hogy egy látszólag hatékony támadást indíthass. Az ég szerelmére, nem vagy már akadémista. Izzassz meg végre, hogy lihegnem kelljen. Engedd szabadon a haragodat vagy tudom is én, hogy mi hoz téged lázba. De ez így nem harc, csak egy gyenge edzés számomra, amelyben egy közel újoncot kellene elvernem, ha szórakoztatna egyáltalán.
Ha időközben mégis sikerül valamilyen módon megszakítani a kidoumat, akkor lényegesen kevésbé bosszantó szöveggel jövök elő.
- Támadsz is végre, vagy csak szökdécselsz, mint valami részeg szűzlány, aki azt se tudja mi az a harc? Van bankaiod, akkor mutass is végre valami támadást, amitől elfáradok!
Bármi is légyen, ezután én magam felveszek egy védekező állást. remélem, hogy végre lesz valami, amit tud mutatni Chiyo-chan. Az öngyilkos bevetülései cseppet sem hatnak meg. S nem fog érdekelni, hogy barátkozós verekedésről van szó. Ezúttal laposra verem.
- Elfoglak verni. Aztán elveszem tőled Kitsunet és elteszem emlékbe.
Vissza az elejére Go down
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
Aikawa Chiyo

nő
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 32
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te31700/450002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (31700/45000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyKedd Ápr. 16, 2013 9:12 am

Tacchan egyre gorombább. Nem tudom, hogy akarattal viselkedik így, vagy rá az adrenalin van ilyen hatással, de nem akarok belegondolni abba a lehetőségbe, hogy az adrenalin miatt ilyen. Gin~chan magyarázott valamit, hogy hogyha az izgalmak az oka, akkor Hime~san komoly veszélynek lehet kitéve. Amit, ha nem is értettem teljesen, de nem örültem neki. Neutral A vérszag az ütése után pillanatok alatt betöltötte az orromat. Nem a saját vérem volt, azt is éreztem. A fémes-sós illat bódító volt egyszerre és émelyítő. Pontosan ismertem ezt az érzést. Pár pillanat alatt forróság futott végig a tagjaimon. Felpillantottam az ellenfelemre. Tudtam, hogy megsérült, ha nem is mutatta. Azt nem tudtam, hogy mennyire, de a vérszagának a töménysége arra engedett következtetni, hogy korántsem vészesen. Amikor annak idején Apám a hatékony gyilkolási módokat tanította, meg kellett tanulnom az egymozdulatos ölést is. Egy aprócska vágás egy kedves kis pengével, természetesen a fő erek egyikét megcélozva, és perceken belül halott a páciens. Na az olyan esetekben van vér bőven. Spriccel, bármelyik artéria is a kárvallott. Azok voltak azok az esetek, ahol a vér elhomályosított minden más szagot. De most csak kellemesen lengén járta be a termet. Enyhe mosollyal fogtam volna bele a férfi nem túl kellemes személyiségváltozásának a zengedezésébe, mikor szó szerint belém fojtotta a szót. Hogy honnan tudom, hogy ő volt? Elég egyszerű a válasz. Egyfelől már használta rajtam másik képességét is, ami hasonló volt. Megütött, nem éreztem semmit, majd kedvesen egyszer csak elkezdtem vérrel öntözni a padlót. Nem volt túl kellemes, és elég maradandó élmény volt mind a testemnek, mind pedig a lelkemnek, hogy az önbecsülésemről ne is beszéljek. Másfelől felém mutogatott. Néhány pillanatig nem kaptam levegőt... vagyis ami volt, az is távozni akart igen erősen. Hirtelen az arcjátékom kibogozhatatlan lett. Főleg, hogy a kitsune maszkot a képem elé rántottam. De anélkül sem tudtak volna semmit kiolvasni belőle. Semmilyen érzelem nem tükröződött rajta. Tudtam, hogy itt ez semmi hasznot nem hajt, de ez is a porcikáimba ivódott. Hogy ne mutassuk sosem ki az ellenfeleinknek, hogy mit érezünk. Ugyanez igaz a dühre, vagy épp a gyűlöletre is. Azt láttam, hogy Tacchan is ismeri ezt a dolgot, mégis, amikor harcra került a sor, valamiért ilyen gonosz lett. Még ha ős ellensége lettem volna. De talán jobb is volt így. Ha túl kedvesen bánt volna velem, lehet nem lett volna igazi küzdelem. Nem mintha fel tudott volna ezzel a provokációval húzni. Általában könnyen harcba lehetett ugrasztani, de ha már benne voltunk, jobban lekötött, hogy kihasználjam a helyzet nyújtotta élvezeteket. Amik színvonalát most ezekkel a megjegyzésekkel eléggé lerontotta, de hát nem lehet minden tökéletes... Neutral Pár pillanat volt, amíg a levegő a bolondját járatta velem, ám mire újra normalizálódott a légcserém, hirtelen minden elsötétült. Ha beszélt is, nem hallottam. A kezeimmel sem éreztem. Hirtelen elfogott a tehetetlenség érzése. Nem mozdultam, próbáltam rájönni, hogy mit tehetek. Ha bepánikolok, azzal semmire sem megyek. Inkább csendben, mozdulatlanul figyeltem magamat, és a környezetemet. Nem láttam semmit, nem hallottam semmit, és a kezembe lévő kardot se éreztem.
~ Gingitsune~ szólítottam a fegyveremet. A fejembe lévő dolgokat még nem tudták lenémítani. ~ Valami javaslat?
~ Mit érzel? Azt már tudjuk, hogy mit nem Neutral ~ jött Ezüstke kivételesen megnyugtató hangja.
Látást kilőhetjük, a hallást, mint rájöttem, úgy szintén. Maradt az orrom. A vér illatát, noha egyre halványabban, de még éreztem. Nincs mit tenni, elindultam a szag irányába. Nagyon óvatosan araszolva, hisz nem tudtam, mi van előttem, minek mentem neki. Próbáltam az orrommal látni, de koránt sem volt olyan egyszerű a dolog, mint ahogy azt mondani szokták. Amikor már elég közel értem, a becsléseim szerint, ráadásul a vér illata is majdnem elillant. A kardomat magam elé helyeztem, miközben a ruhám, tekintve, hogy muszáj volt koncentrálnom, magához képest nyugodt maradt. Az azonban még midig igaz volt, hogy előre meghatározhatatlan helyeken és időközönként, egy-egy penge, láthatatlan sebességgel kicsapódott, majd vissza is húzódott. Közben próbáltam az orrommal felmérni a terepet. Szép lassan beazonosítottam a körülöttem lévő tárgyakat. A halvány fa szaga a padlónak. A kissé izzadtság szagú tatamit. Minden, ami itt volt, egy jól ismert illategyvelegbe olvadt össze. Takashi~sant kivéve. Az ő illatát nem ismertem, csak a belőle csöpögő (?) vér illatát. Azt viszont elég volt éreznem, hogy nagyjából sejtsem, merre is lehet. Mivel egyre halványabb lett az illata, így még óvatosabban haladtam. Azonban hirtelen visszanyertem a látásomat meg a többit is. O.O
- Meghaltál! Legalább háromszor, ha akár melyik lidércet vesszük. Ha én akartalak volna megölni, akkor már legalább ... meg se tudom számolni hányszor végezhettem volna veled. Fölöslegesen mozogsz, sokszor feláldozod a saját épségedet is, csak azért, hogy egy látszólag hatékony támadást indíthass. Az ég szerelmére, nem vagy már akadémista. Izzassz meg végre, hogy lihegnem kelljen. Engedd szabadon a haragodat vagy tudom is én, hogy mi hoz téged lázba. De ez így nem harc, csak egy gyenge edzés számomra, amelyben egy közel újoncot kellene elvernem, ha szórakoztatna egyáltalán.
~ Lehet inkább visszamennék a korábbi állapotomba... Neutral ~ gondoltam magamba, miközben a nagymonológját hallgattam. ~ Úgy legalább nem hallottam Neutral
- Elfoglak verni. Aztán elveszem tőled Kitsunet és elteszem emlékbe.
~ Bár neked lenne ilyen "kitsune fétised" ~ sóhajtott fel Gin~chan a fejembe.
~ Oro? ~ kérdeztem vissza, de Gin~chan kitért a válasz elől.
~ Szerinted volt neki gyerek szobája? ~ Nem tudom, hogy azért szövegelt-e így Ezüstke, hogy ne kelljen neki megismételnie, amit legelőször motyogott, vagy azért, hogy ne húzzam fel magam Tacchan válogatott gorombaságain. Valószínűleg ezt már nem is fogjuk megtudni.

Persze ez a párbeszéd pillanatok alatt zajlódott le a fejembe. Az ellenfelem, a gonosz szavai ellenére, védekező testhelyzetet vett fel. Mit lehet ilyenkor tenni? Neutral Igazából nem szerettem volna komolyabban bántani, de ez már régen átlépte az eredeti küzdelem céljának a határait. Takashi~san úgy tűnik nem épp az önuralom nagymestere. Másképp valószínűleg nem bántott volna ilyen módon minket. A maszkomtól nem láthatta, hogy mit is tervezek. Csendesen, szinte már nyugodtnak mondható léptekkel indultam felé. Igaz, hogy valamennyi idegszálam szinte pattanásig feszült, de ez nem látszódott kívülről. Amikor elég közel értem, megpörgettem magam körül a fegyver, miközben magam is perdültem egyet a tengelyem körül, így extra lendülettel, egy kissé megdöntött sugarú vágást indítottam ellenfelem felé. Ezzel, mintegy "rá" is perdültem. Abban a pillanatban, hogy elég közel került, néhány penge vágódott ki a ruhámból, Tacchan vállait és térdeit célozva meg. Ezek a pengék újfent olyan gyorsan csapódtak ki, majd vissza, hogy én se tudtam követni őket.
Vissza az elejére Go down
Genki Takashi
2. Osztag
2. Osztag
Genki Takashi

Férfi
Scorpio Buffalo
Hozzászólások száma : 192
Age : 38
Registration date : 2011. Jun. 17.
Hírnév : 16

Karakterinformáció
Rang: Nibantai, yonseki, A Névtelen Egység parancsnoka
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te25700/300002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (25700/30000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyHétf. Ápr. 22, 2013 12:39 pm

Úgy tűnik, hogy végre sikerült ellenfelemet, annyira felpaprikáznom, hogy végre beleadjon mindent. Hűvös csend ereszkedik alá az edzőterembe, miközben Chiyo lassan elindul felém. Az arcára felhúzott, valami maszkot. Hát, ez engem nem hat meg. Felőlem zoknit is húzhatna a fejére. Mert attól még ugyan az marad, aki volt. Abban a pillanatban, ahogy elkezdi pörgetni a fegyverét, tisztázódott bennem, hogy valamit támadni akar.
- Hadou 01: Shou!
Kiáltom a kidou nevét, ahogyan jobbomat előrenyújtva Chiyo felé, használom eme praktikus kidout. Elég nehéz lehet támadás előkészítése közben kitérni ez elől a kidou elől, szóval előfordulhat, hogy Chiyo-chan feltörli a padlót a ruhájával. Gondoskodtam arról, hogy elegendő lélekenergiát fektessek ellentámadásomba, ahhoz, hogy Chiyo-chan hirtelen sokkal messzebb találhassa magát tőlem. Mivel azonban valahogyan sikerült neki az előbb is megvágnia a kezemet, hátrébb shunpozok.
- Elég komoly lemaradásod van kidouból.
Azzal laza terpeszt veszek fel, még a hülye is láthatja, hogy készülök valamire. Igen, méghozzá olyasmire készülök, amelyet Chiyo-chan, kidoubeli jártasságát ismerve, nem lesz képes hárítani semmilyen mágiával. Esetleg megpróbálhat kitérni előle, de egyéb lehetősége nem maradt. Mielőtt még azonban belekezdenék a kidouba, egy valamit a saját biztonságom érdekében, még megelőzésképpen megteszek. Ráadásul, ha ezzel a kidouval nem találom el Chiyo-chant, félek tőle, hogy fel kell adnom a küzdelmet. Ugyanis a Boruto sajnos visszafelé is üt. A Harmónia Leplét, könnyedén magamra húrom. Meg is jelenik körülöttem páncélom, s eközben Shinwara is kellemes bejelentést tesz.
~ Takashi! A bankai ideje hamarosan lejár. Nem leszünk képesek a Shi no Mugent még egyszer alkalmazni. Vagy használd most, vagy később már nem vethetjük be. ~
Szavaira, csak magam elé bólintok, jelezvén, hogy vettem és tisztában vagyok vele, hogy nem megy ám örök ideig a dolog.
- A shikait még bírod tartani?
Kérdezem hangosan, így akár meg is lepődhet Chiyo, hogy mégis mit kérdezek, azt hívén, hogy tőle kérdem. De valójában Shinwarát kérdem.
~ Természetesen. Akár bankai formában is. Ezzel megtévesztheted ellenfeledet. Azt hiheti, hogy a bankai még aktív. Adj bele mindent! ~
- Örülök neki.
Válaszolom végül. Mielőtt azonban elkezdeném a Boruto megidézését egy újabb ötletem támad. Sokkal kellemetlenebb. Tudván, hogy Harmónia Leple egy jó darabig még megóv a súlyosabb sérülések elszenvedésétől, olyan dologba kezdek, ami ugyan kockázatos, de kifizetődő lehet. Főleg, mivel Chyio az eddig manővereimből úgy vélheti, hogy többnyire a kitérés-ellentámadás a taktikám. S nem is hiszi rosszul. Ugyanakkor ő még sosem láthatta harmadik shikai képességemet.
- Tsuinkaze sentou no waza! [ Iker-Szelek harci technika ]
Mondom ki hangosan, hogy ezzel is tovább fokozzam a meglepetést. Majd ujjaimat kinyújtom. Karjaim innentől kezdve olyanok, mintha zanpakutou pengék lennének. A különbség az, hogy én, még mindig pusztakezes harcot folytatok. Ha pedig Chiyo-chan végre felállt a földről és felkészült az újabb összecsapásra, hát rohamra indulok. Shunpomat használva igen gyorsan leszek képes kettőnk közötti távot megtenni. Amikor pedig megjelenek előtte alkalmazásba veszem a Raioukent. A Viharkirály Öklével, rengeteg ütést tudok leadni. Nem foglalkozom az esetlegesen a húsomba maró aprócska karcolásokkal és vágásokkal. Most nem érdekel ilyesmi.
Vissza az elejére Go down
Aikawa Chiyo
11. Osztag
11. Osztag
Aikawa Chiyo

nő
Scorpio Goat
Hozzászólások száma : 398
Age : 32
Tartózkodási hely : Jobb esetekben ruhán kívül :P
Registration date : 2012. Feb. 21.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 11. osztag tisztje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
2. osztag vs 11. osztag  Cl0te31700/450002. osztag vs 11. osztag  29y5sib  (31700/45000)

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyKedd Május 21, 2013 2:21 am

Neki készültem az oly szépen eltervezett támadásomnak, igazán művészi lett volna, ám ellenfelem, felettébb lehangoló módon kidou~t vetett be újfent ellenem. Nem szeretem a kidou~kat, és elsősorban nem azért, mert nem tudnám őket megtanulni. Rolling Eyes Véletlenül sem. Pusztán alantas trükköknek tartom őket, és nem gondolom, hogy valaha is ilyeneket akarnék alkalmazni ahhoz, hogy megnyerjek egy csatát. Inkább győzzenek le, semhogy nem a jól megszokott, és szeretett pengémet, és a saját két kezemet használjam a küzdelemben. úgy tűnt azonban, hogy Tacchan nem osztotta ez irányú nézeteimet. Tudom, hogy ninja, meg minden, de ninják között is ismertem régen egy olyan alakot, aki még a szamurájoknak is példát tudott volna mutatni becsület terén. Nem is alkalmazták túl sokan, az is igaz. Szóval támadás közben egy csúnya kidou~val lettem megajándékozva. Csak az utolsó pillanatban tudtam elshunpózni előle, és ennek az lett az eredménye, hogy a koncentrációm kissé megcsappant, és majdnem süni formát öltöttem. Az utolsó pillanatban sikerült csak visszanyernünk az önkontrollomat. Surprised Még jó, hogy Gin~chan segített. Egyedül lehet megint szobrozhattam volna egy jó darabig, míg sikerült abbahagynom a pengéskedést.
- Ahhoz képest, hogy azt mondtad, hogy küzdeni akarsz, elég gyorsan a mágia irányába hajoltál el. Neutral - válaszoltam a kidou~béli jártasságomat méltató megjegyzésére. Igazából róla azt hittem, hogy simán harcolni fog, és nem akar majd mágiával kifektetni. Elvégre mágiát csak azok használnak, akik lusták, vagy nem tudják a nélkül megvédeni magukat, és az igazat megvallva, ellenfelemet nem ilyen személynek gondoltam. De tévedni emberi dolog, és ember volnék én is... többé-kevésbé legalábbis. Pár pillanatig tartott, míg visszaerőszakoltam magamra az önuralmamat. Addigra már Tacchan javában készülődött valamiben. Motyogott is valamit, ami nyilvánvalóan nem nekem szólt, vagy ha mégis, akkor se értettem, szóval teljesen úgy vettem, hogy nem velem társalog. Bár én is szoktam Ezüstkével dolgokat megvitatni a harctéren is, de nem ilyen hangosan. Surprised Bár ha ez elterelő manőver volt, akkor sajnos nem ért célt. Ugyanis nem értettem amit mondott, és igazából nem is törtem magam különösebben, hogy pótoljam ez irányú hiányosságomat. Embarassed
~ Azért Életke, igazán megtisztelnél azzal, ha esetleg figyelnél rá, mert nem a semmiért magyarázik szerintem félhangosan. Neutral ~ köszörült torkot Gingitsune.
~ Valószínűleg, de abból kiindulva, hogy nagyon ninjaként viselkedett eddig, valamiért nem szeretem azt csinálni, amit szeretne, hogy csináljak. És nem véletlen motyorászik úgy, hogy ide hallatsszon. Szóval nem veszek róla tudomást, inkább arra készülj, hogy ne nagyon öljön meg minket. ~ bólogattam gondolatban.
~ Te és az a fura logikád... ~ sóhajtotta Gin~chan, de azért a hangjában valamiért kedvesség bujkált, így egy pillanat erejéig jólesően én is elmosolyodtam. Ám mindez bennem, pár másodperc alatt lezajlott, így annyira nem lehetett észre venni kívülről.
~ Normálisan így társalgunk harc közben... ~ tettem hozzá, mire válaszul, Ezüstke is elvigyorodott, kissé talán gonoszkásan.
~ Ha te mondod Drága... ~ hagyta rám, érezhetően jobb kedvvel.
Meg kell hagyni, nem egy mindennapi dolog, hogy ilyen kellemes hangulatban leledzünk egy csatatéren, főleg amikor az ellenfél ennyire csúnyán bánik velünk, de a kardommal finoman szólva is a legjobb barátok voltunk, szóval ott voltunk egymásnak lelki támasznak, ha kellett. És most kellett...
Tacchan el is indította a támadását, amit eddig készítgetett elő, én pedig meglepetésemben süni formát öltöttem. Tényleg meglepett, hogy milyen gyorsan érkezett elém, és az önuralmam amúgy is elég ingatag lábakon állt, hisz nem rég billentett majdnem ki belőle, szóval a hirtelenkedés miatt úgy egy az egybe meglepődtem, és ennek hála, ezernyi penge csapott ki a ruhámból és a maszkomból mindenfele.
(Tacchannak egyfelől így veszélybe kerül az arca, és a szemei is, ugyanis nem tudom irányítani, mindenfele csapódnak a pengék, azt is célozva, kétméteres sugárban. Ha valahogy ez elől kitérve mégis befejezi a támadását, akkor valószínűleg csúnyán tördelni fogja a pengéimet, és valószínűleg engem is össze fog vagdosni valamennyire... )

Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Hirako Shinji
Admin
Admin
Hirako Shinji

Férfi
Leo Rooster
Hozzászólások száma : 380
Age : 30
Registration date : 2008. Sep. 30.
Hírnév : 35

2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  EmptyKedd Júl. 09, 2013 11:48 pm

A küzdőteret LEZÁROM! Jutalmatok 200 LP és 1500 ryou!
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




2. osztag vs 11. osztag  _
TémanyitásTárgy: Re: 2. osztag vs 11. osztag    2. osztag vs 11. osztag  Empty

Vissza az elejére Go down
 

2. osztag vs 11. osztag

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-