HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Barátságos harc

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTéma: Barátságos harc   Vas. Ápr. 29, 2012 1:50 am

Újra kint jártam a sivatagban. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból, mint amilyen a kacsákhoz való vonzódásom, kedvemre való volt ide kint gondolkodni. Lehet azért, mert idekint egyedül voltam, s nem volt semmi sem, ami Las Noches urához szóló hűségre emlékeztetne. ~Hosszú út áll még előttem, s ahhoz, hogy a végére érhessek, kellenek katonák, vagy másképpen mondva szövetségesek, de ha feláldozható gyalogoknak nevezném őket, talán pontosabb lennék. Az ész sem lebecsülendő fegyver, de a harci tudás az kötelező velünk járó, hiszen amellett, hogy a shinigamik ellen kell küzdenünk, olykor saját fajtársainkat is helyre kell tennünk. Valamint a harc az igazán szórakoztató és hasznos ismerkedési mód.~ Mivel úgy döntöttem, hogy harccal próbálok csatlóst keríteni, így elkezdtem gondolkozni, hogy vajon hol kezdjem az „ismerkedést”. ~Enemigo Poblico talán megfelelő hely lehet, hiszen az egy balhés kocsma. Biztos találok ott legalább egy balhézó arrancart! Bár, ha út közben találok érdekes szerzetet, akkor az se lesz baj.~ Elvigyorogtam a gondolataimon, s ezzel a vigyorral az arcomon megindultam az előbb említett földalatti kocsmához.
A Las Nocheshez vezető utam talán harmadánál járhattam, mikor egy görnyedt arrancart vettem észre, aki felém tartott. ~Csak nem vadászni indult? Vagy talán harci vágy fűti, s engem szemelt ki? Lényegtelen, én meg küzdök vele! Akár akarja akár nem. Valamiért érdekesnek nézz ki.~ Továbbra is vigyorogva tartottam immár az arrancar testvérem fel, mikor elég közel voltunk egymáshoz, hogy ne kelljen kiabálni, hogy halljuk egymást fenn hangon így szóltam:
- Vajon mit kereshet ide kint egy Seth hű arrancar? Csak nem el akarja hagyni otthonát és az urát? Vagy talán csak vadászni indult? Végül is ezek lényegtelennek nevezhetőek, mert a véletlen pont keresztezi az utunkat. Gondolom, te is fontosnak tartod, hogy edzésben maradjunk a felsőbbrendűségi komplexusban szenvedő shinigamik elleni harcokhoz. Így lehetőséget kínálok ennek a véletlennek a kihasználásához, itt, idekint, hol nincs semmi szabály, tiltás, ami erőnk korlátozására intene minket! Nos, mit válaszolsz, testvér? Megküzdesz velem, hogy edzésben, gyakorlatban maradhass, vagy vissza bújsz a lukadba?
Hogyha elfogadja a kihívásomat, akkor kalapomat leveszem, s enyhén meghajolok felé, ezzel is jelezve a tiszteletemet az ellenfelem felé, aztán a kalapomat visszateszem a fejemre, s bemutatkozok neki:
- Wolloh Del Desierto vagyok, a 44. arrancar.
Hogyha nem fogadja el, akkor mögé sonidozok, s egy viszonylag lomhább jobb egyenest indítok a feje felé a következő felkiáltással:
- Rossz válasz, féreg! Egy ilyen gyáva alak nem érdemli meg, hogy Las Noches urát szolgálja! – Az ütés után védekező pozíciót veszek fel, hogy a lehetséges ellentámadást nagyobb eséllyel védhessem.

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dei Laez
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 80
Registration date : 2012. Mar. 13.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 85. arrancar
Hovatartozás: ...
Lélekenergia:
11150/15000  (11150/15000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Vas. Ápr. 29, 2012 2:41 am

A gyomrom korgott, mint egy hét napig nyúzott macska. Éreztem, hogy ennem kell lelkeket, különben éhesen kellett volna tengetnem napjaimat. Kifáradtam a sivatagba és étel után keresgéltem. Hamarosan sikerült megpillantanom négy-öt sima hollowot, akiket jóízűen elfogyasztottam. Bár a gyomrom már nem korgott, éreztem, hogy ez mégsem volt elég, így több hollow után kutattam. Sajnáltam, hogy a saját fajomat kellett ennem, de elengedhetetlen volt ahhoz, hogy túléljem. Falatoztam még tíz-húsz hollowot mire kezdtem jól érezni magamat. Még mindig éreztem, hogy nem ez volt a maximum, de legalább egy ideig bírni fogom ennyi táplálékkal. Egyes hollowoktól különös emlékek jutottak az eszembe, de inkább csak ignoráltam őket és ezúttal már valamivel teltebb hassal bandukoltam a homokban, de most inkább különös dolgok után kutatva. Mindig kíváncsi voltam, hogy mi történik Hueco Mundo örök sivatagos mezein. A kíváncsiság vezényelt, semmi más, mire egy kalapos, különös ruhás hollow pillantott meg... sőt, jobban megnézve egy arrancarnak tűnt, bár érzésre nem volt nagyobb a lélekenergiája nálam. Felettébb különösen szólított meg a személy, úgy tűnt, sőt biztos volt, hogy harcolni szeretne. Nem igazán értettem, hogy miért, de azért válaszoltam.
- Üdvözletem! Bár különösnek vélem, az ilyesféle találkozásból kiinduló küzdelmeket, de ha már feltettél néhány kérdést örömmel válaszolok neked. Először vadászni indultam, de mivel a célom azon része már teljesült, így azt mondanám, hogy csak az unalom és a kíváncsiság űzött az örök sivatagba. A harccal kapcsolatban pedig igent mondok, de csak azért, mert tényleg jól esne a shinigamik ellen való felkészülés.
Csak azért döntöttem így, mert az emberi világban létem alatt legyőzött az a bizonyos tizenkettedik osztagos, és ezt semmiféleképpen nem feledhetem, mert erősebbnek kell lennem, hogy egyszer vissza vágjak és megmutassam neki, hogy ki a felsőbb rendű, még úgy is, ha kívülről tisztelet jelét mutatom neki. Belül nem tudok egy shinigamit jobbnak ítélni, minden porcikám tiltakozik ellene. Ellenfelem meghajolt, levette kalapját és bemutatkozott. A bemutatkozása után azonnal használtam az Admiración képességemet, ami a gyengébbeket arra kényszerítette, hogy felsőbb rendűnek, hatalmasabbnak lássanak, de ennek persze csak akkor lenne hatása, ha ellenfelem hollow képesség szintje tényleg alacsonyabb nálam.
- Ha nem gond nem mutatkoznék be egyenlőre, nem a szokásom. Ha pedig harcot akarsz, akkor várom támadásodat. Kíváncsi vagyok, hogy mire vagy képes.

______________

Adatlap


A hozzászólást Dei Laez összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Máj. 06, 2012 10:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://swordartonline.lifeme.net/
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Vas. Máj. 06, 2012 9:54 pm

Nem tudom miért, de egyszer csak megváltozott a kisugárzása. A személye tiszteletre méltóbb lett, pedig a lélekenergiájában nem érzékeltem változást, csupán egyszer, mintha megugrott volna. ~Talán valamilyen olyan tudásnak a birtokában van, ami veszélyes lehet? Vajon mi lehet az a tudás, minek pusztán a birtoklása tekintélyt kölcsönöz még azokkal szemben is, kik nem tudják, hogy a birtoklónál van? Vagy ez egy technika, képesség lenne? Nem, az mondhatni kizárt, bár lehet, hogy van egy képesség, vagy technika, minek a birtoklása, vagy használata tekintélyt kölcsönöz a birtokosnak. Végül is annyira nem is fontos, hiszen én küzdeni akarok ellene, de biztos megéri? Ez a rejtélyes kisugárzása zavaró lehet. Hát arra kíváncsi, hogy mit tudok, ha már kihívtam? Akár a teljes erőmből rá támadhatnék, hiszen ő valami hatalmasság lehet. Talán egy espada? Nem, akkor a reiatsu különbségünk sokkal nagyobb lenne! A resurrecion használata, talán tényleg várhat még egy darabig. Viszont, hogy a kíváncsiságát kielégítsem nem foghatom vissza magam, de azért nem is kellene az elpusztítására törnöm, hiszen lehetséges csatlósokat keresek, kiknek a kihasználásával a nagy utamon haladhatok. Ha tényleg ekkora fényes, véres, rejtélyes tekintéllyel rendelkezik, akkor ma szerencsém van, hogy ő belé botoltam, hasznos csatlós válhat belőle, hogyha elfogadtatunk.~
Szemeim a szája mozgását, füleim a hangját csak itták, közben arcomon széles vigyor húzódott végig.
- Kívánsága számomra parancs! – Azzal támadó közelségbe sonídoztam elé, a jobb öklömet ütésre emeltem, de mielőtt ütöttem volna mögé sonidoztam, s jobb lábammal a veséje felé indítottam meg egy rúgást.
Hogyha sikerült a rúgást bevinnem, akkor a bal lapockája alá becéloztam az előbb ígért bal horgot:
- Lassú! – Kiálom.
Hogyha nem volt sikeres a rúgás, akkor a kitérésétől függően folytatom a támadást:
Ha arrébb lépet, s még láb elérésen belül van, akkor nem teszem le a lábam, hanem sarokkal vagy talppal készülök csapást bevinni a számára, attól függően, hogy hova tért ki:
- Háh! – Kiálom.
Ha elsonidozott számomra előre, akkor a lábam leteszem, s a távolságunktól függő lendületet felveszek, s a jobbommal egy öklöst próbálok a gyomrára mérni:
- Ügyes! – Kiálom.
Ha blokkolta a rúgásomat, akkor ugyan azt cselekszem, mintha sikeres lett volna a rúgásom, tehát a bal lapockája alá próbálok ütni a bal öklömmel, illetve, ha a blokkolás előtt szembe fordult velem, akkor a jobb szeme alja a bal öklöm célpontja:
- Bátor! – Kiálom.
Ha elsonidozott, viszont a látószögem kb. 100°át túllépte, akkor úgy két métert előre sonidozok, s közben megfordulok, és mikor megérkeztem védekező pozíciót veszek fel a lehetséges támadások sikeresebb védése érdekében.
- Szép! – Kiálom.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dei Laez
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 80
Registration date : 2012. Mar. 13.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 85. arrancar
Hovatartozás: ...
Lélekenergia:
11150/15000  (11150/15000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Vas. Máj. 06, 2012 11:09 pm

Úgy látszott, hogy ellenfelem kezdte megérezni az admiraciónom hatását. Sokáig gondolkodott és azzal, hogy azt mondta, hogy kívánságom számára parancs megbizonyosodtam arról, hogy az admiración bizony rajta van, így befolyást nyertem felette. A befolyás ideje alatt kellett meggyengítenem az ellenfelemet, de először is támadásait kéne védeni. Sonidózott felém, de színtisztán láttam a mozgását. Úgy látszott, hogy nem is csak éppen hogy, hanem tényleg lassabb volt nálam. Jobb kezével próbált megütni, de az ütés előtt mögém sonidózott. A jobb lábával próbált rúgni, de nem hagyhattam neki, előre sonidóztam. Gyorsabb voltam, mint ő, így nem talált el a rúgása. Lábát a földre rakta, felém kiáltotta, hogy ügyes és felém indult és bal kezével próbált gyomron ütni. Nem akartam megkockáztatni az ütés elszenvedését, így egy újabb sonidó használatával próbáltam kikerülni. Sajnos túl sokat vártam, így a keze súrolta a jobb oldalamat és a sonidó mellett egy enyhe fordulatot is vettem. Fájdalmat éreztem. Bár volt hierróm, úgy látszott, hogy ütései erősebbek voltak annál. Nem nyúltam az oldalamhoz, hogy ne lásson bennem fájdalmat. Lassan fordultam felé és kezeimet tágra nyitottam előtte. Egy mosolyt vettem fel és mondtam.
- Gratulálok, el tudtál találni, most már méltó vagy ahhoz, hogy átadjam neked erőm egy részét. Ha eddig nem vetted volna észre, erős vagyok... csak reiatsum el van zárva egy ceroban. A gond az, hogy csak annak adhatom erőm nagy részét, aki méltó rá. Potenciát látok benned, így te lettél a kiválasztott. Nos elfogadod az erő ceróját és egyben erőmet, hogy az én dicső nevem mellett mészárolhasd a shinigamikat?
Elmosolyodtam és az admiraciónomra koncentráltam.
- Ezt az ajánlatot nem utasíthatod el.
Ha elfogadja az ajánlatot közlöm vele, hogy a cero, amit adok az nem okoz sérülést, csak megerősíti Wollohot. Kérem, hogy karjait nyissa tágra és egy cerot lőnék a mellkasára. Valószínűleg a hierrója felfogná a nagy részét, de még így is egy óriási sebet és égési sérüléseket okozna véleményem szerint. Ha elutasítaná, akkor megkérdezném tőle, hogy tisztel-e. Ha igent mondana, akkor újra elismételném, hogy az ajánlatot nem utasíthatja el, amíg meg nem győzöm, ha pedig azt mondja, hogy nem tisztel, akkor egy Dedo apuntado segítségével egy szempillantás alatt próbálnám átdöfni a jobb combjában az izmokat, így félig mozgásképtelenné téve ellenfelemet.

______________

Adatlap
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://swordartonline.lifeme.net/
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Csüt. Máj. 17, 2012 2:31 am

Első támadásom elől könnyedén kitért, viszont a második már betalált. Éreztem, hogy sikerült nagyobbat ütnöm, mint amekkora védelmet a hieroja nyújtott. Viszont nem ott találtam el, ahol akartam, de eltaláltam. Újra ráemeltem tekintetemet, mire ő megdicsért, hogy képes voltam eltalálni, s ezért azt mondta, hogy az erejét át akarja adni nekem, bár kicsit gyanús volt, de mivel amúgy is erre volt szükségem bele mentem, hogy erőátadó cerot küldjön rám. Vigyorogva széttártam karom, s szóltam:
- Kész vagyok befogadni a hatalmadat! – Hangomat, mintha kívülről hallottam volna. Aztán már megint azon a fránya vasútállomáson találtam magam, de most nem hallottam a kijelző tábla hangját, pedig ilyenkor mindig szoktam. Sőt nem is a tábla előtt álltam, de még nem is valamelyik peronon, illetve, de peronon álltam, csakhogy nem ott, ahol az emberek, hanem ott, ahol a vonatok szoktak állni. Karom széttárva, s láttam, hogy jön felém egy vonat. Hirtelen nem tudtam, hogy mégis mit keresek egy vonat előtt, de rá jöttem, hogy azt tetem, mintha meg akarnám ölelni, de csak azért, hogy elpusztítsam közelről egy ceroval. Mikor már elég közelinek gondoltam megindítottam felé a
cerot, viszont a vonat alig rongálódott meg. Mintha valami cero álló anyagból lenne, s ahelyett, hogy elpusztítottam volna ő ütött el. S újra Hueco Mundo sivatagjában voltam, s az eget láttam.
Ellenfelem az egészből annyit láthatott, hogy egy ceroval próbálnám semlegesíteni az ő ceroját, de túlkésőn indítottam az enyémet, így legfeljebb is csak félpontnyit gyengítettem rajta, tehát a ceroja engem telibe talált, s én hanyatt estem.
~Ez fáj! Forró, égető, fájdalmas. Valamit elrontottam, hogy nem kaptam meg az erejét, s az erőátadóceroját egyszerű ceroként éreztem meg? Szánalmas. Most kérvényezhetek új uniformist, még a szemüvegem is tönkre ment!~ A tönkrement, szétégett ruhadarabok maradékát levetve magamról kelek fel a földről, s így félmeztelenül álltam a névtelen, ismeretlen hatalmú fajtársam előtt. ~Remélem nem valami aljas húzásnak estem áldozatul. Á! Nem hiszem, hiszen ő szavát adta, hogy átadja az erejét.~
- Valamit elronthattam, vagy talán nem vagyok méltó az erődre, amiért ezt a különleges cerot csak sima ceroként éreztem. Szerintem ne próbáljuk meg újra ezt a műveletet, ha szabad megjegyeznem, és inkább harcoljunk, hogy mind a ketten edzésben maradjunk a mocskos shinigamikkal szemben. – Ezután védekező alapállást veszek fel, hátha a válasza közben, után rögtön rám támadna, s ebben az esetben nagyobb esélyem legyen védekezni. Viszont, ha ő kér fel a támadásra, akkor újra a gyomrára támadok a jobbommal.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dei Laez
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 80
Registration date : 2012. Mar. 13.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 85. arrancar
Hovatartozás: ...
Lélekenergia:
11150/15000  (11150/15000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Pént. Máj. 18, 2012 9:25 am

Wolloh szerencsémre elfogadta ajánlatomat, de az utolsó pillanatban egy ceroval próbálta hatástalanítani támadásomat. Nem sokat védett belőle, mégis elég volt neki, hogy csak égési sérüléseket szenvedjen és ne haljon meg. Közölte velem, hogy szerinte nem volt méltó az erőmre, majd felajánlotta, hogy csak szimplán harcoljunk tovább. Szegény, az admiración hatására fel sem fogta, hogy ez is a harc része volt, azonban már okosabban kellett harcolnom, mert éreztem, hogy az admiraciónom most járt le. Reméltem, hogy nem gondolkodott el az eddigi dolgokon, de, hogy megbizonyosodjak róla, időt sem akartam neki hagyni. Két claro de luna képességet küldtem felé, mi egy kis hold formájában előjövő képesség volt. A holdak tulajdonsága, amit reméltem, hogy ellenfelem nem tud, az volt, hogy találatkor megkötözik azokat a testrészeket (kezek vagy lábak), amit elérnek. Értelemszerűen az egyik holdat a keze felé a másikat pedig a lábai felé irányítottam. Ellenfelem azt sem tudhatta, hogy ezeket a holdakat én irányítottam. Nem igazán voltam jó irányításukban, ezért a biztonság kedvéért egy Incluye el Engancét indítottam felé, ami lassan kezdte felém húzni ellenfelemet. Ezzel a különös láthatatlan erővel egy kicsit felemeltem ellenfelemet a földről és meg is kezdte a húzást. Mivel már nem hagyatkozhattam admiraciónomra, ezért szavaimat megválogatva szólaltam meg:
- Bár nem érted, hogy éppen mi történik veled, ezért úgy gondoltam, hogy közlöm velem. Mint gondolom észre vetted semmilyen módon sem tudsz helyet változtatni, a képességem megteszi azt helyetted. Nem igazán tudom, mennyire vagy jártas az emberek találmányaiban, de sebessége megegyezik egy ottani, úgynevezett "mozgólépcső" sebességével, ami nem igazán gyors.
Mondanivalómmal igazából csak el akartam terelni a figyelmét, hogy a holdacskáim kényelmesen célba érhessenek. Mondanivalómmal nem hazudtam, tényleg nem tudott helyet változtatni, de a mozgásra alkalmas volt. Kezeit, lábait, fejét, testét mozgathatta, ha a holdjaim nem találtak el közülük valamit, csak nem mozdulhatott arrébb. Lassan jött felém, miközben hosszú, vívókardomat nyaka felé szegeztem. Ha lefognák a holdjaim, akkor se a kezeivel se a lábaival nem tudná kivédeni a támadást és a kard kényelmesen áthatolna a nyakán keresztül. Kardomat még mindig a nyaka felé tartva, várva, hogy lassan belerepüljön vártam kíváncsian elkövetkezendő mozdulatait. Bár már éreztem a győzelem ízét, nem engedhettem meg magamnak, hogy lejjebb engedjem védelmem. Készenlétben álltam és vártam.

______________

Adatlap
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://swordartonline.lifeme.net/
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Vas. Máj. 20, 2012 2:56 am

Ellenfelem kettő félhold alalku technikát indított meg ellenem, mintha, láttam volna már ezt a technikát, de nem ugrott be, hogy mi lehet a hatása, csak annyi, hogy kellemetlen az eredménye. Kedvem egy csepp sem volt, hogy megtapasztaljam, hiszen hierom nagy része meg volt gyengülve, így éppen ki akartam térni, mikor elemelkedtem a földtől, láttam, hogy mozog a szája, de egy hangot se hallottam. >.> Szájról olvasni, meg nem tudok. Vagy ilyen halkan beszél, vagy az én fülem dugult be, hát egyenlőre nem törődtem vele, mert mintha mozgójárdára álltam volna, olyan sebességgel közeledtem ellen felem felé, a hold alakú technikák meg vészesen közeledtek. ~Pf.. Hogy a rák vegyen telket a máján! Kitérni nem tudok, és azt se akarom megkockáztatni, hogy eltaláljon. Pf.. Azt a nyamvadt piszkavasat kell használnom. >.>~ Láttam én már szamurájos filmeket, s azokban látható elegáns mozdulatot utánozva elővontam kardom, s aztán a technikák felé kezdtem hadonászni velük, mintha egy légycsapóval akarnék lecsapni vagy húsz legyet, vagy éppen egy szobát tisztítanék meg a pókhálóktól. Köz és önveszélyes mozdulatokat hajtottam végre, csoda, hogy nem állítottam magamba. Így ellenfelem láthatta csodálatos kardvívó tudományom, mit még a nyeretlen kisiskolások is felülmúlják, kik először fognak botot a kezükben, s játszana szamurájosdit. Cool Hát igen, a fegyverek használata sose volt a kenyerem. >.> Jobban szerettem puszta kézzel összemorzsolni ellenfeleim csontjait. Valami fegyvert csak az használjon, aki a puszta erejével képtelen túlélni, nos, én nem ilyen vagyok. Valami irdatlan szerencsének köszönhetően sikerült mind a kettőt a kardomra tekernem… vagyis csak így hittem. Szomorúan kellett konstatálnom, hogy csak az egyiket tudtam a pókháló írtóra tekerni, a másik könnyedén foglyul ejtette a lábaimat. Nem volt sok időm filózni az elkövetkezőkön, mivel névtelen ellenfelem vékonypengéjű kardja alig egy karnyújtásnyira volt tőlem. Bár mint mondtam, a fegyverek használatához nem konyítok, de azért számomra is tisztán kivehetővolt, hogy a torkomnak szegezi a botját. Balomba fogtam a zanpakutoumat, s öklömmel az ellenem irányított fegyver hegyére ütöttem, bíztam benne, hogy ezzel sikerül elérnem, hogy a nyamvadttam markolatában meg akad az ővé. Hiszen mégis csak valami hasonló anyagból kellene lenniük, nem? Ha mégse állítja meg a közeledésemet, csak azt remélem, hogy lelassítja. ~Basszus, meg violin! Aljas húzásai vannak! Még tetszene, ha nem rajtam mutogatná!~ Vörös szemeimet az övéibe mélyesztettem, s lekezelő, mégis felnéző hangon hozzá szóltam:
- Férfi módjára nem tud küzdeni? – Hallottam a hangom, de ezt is csak tompán. ~Hogy az a.. ! Telement a fülem homokkal.~ Jobbommal gyorsan próbáltam kitisztítani az egyik fülem, hogy halljam is a választ, ne csak lássam, hogy mozog a szája. Mielőtt válaszolhatna, tovább folytatom. – Először menekül, aztán most le akart fogni, s ezzel a lebegtető technikával a kardjába akart húzni. Lehet, hogy hatalmasabb nálam, de úgy tűnik, hogy gyávább is, hogy nem mer megküzdeni velem. – Mire a mondat végére értem ki folyt mind két fülemből a homok. – Tehát újra megkérdezem, nem küzdhetnénk férfi módjára, ahelyett, hogy női praktikákat vetnénk be?
Igazából érdekeltek a képességei, csak így, hogy én itt magatehetetlenül vagyok az nagyon nem tetszett. Hogyha más valakin mutatná be, és úgy kéne mozdulatlanul figyelnem, az tetszene, viszont én nem szeretek aljas húzások alanya lenni.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dei Laez
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Hozzászólások száma : 80
Registration date : 2012. Mar. 13.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 85. arrancar
Hovatartozás: ...
Lélekenergia:
11150/15000  (11150/15000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Vas. Máj. 20, 2012 4:14 am

Wollohnak sikerült kivédenie az egyik holdamat. Ehhez a folyamathoz a kardját használta, bár eléggé ügyetlen volt vele. A másik holdat azonban, ami a lábát kapta el, nem sikerült. Öklét tette ki a kardomnak, hogy lassítsa a közeledtét, ami sajnos nem működött a fix sebesség miatt, de ez nem is igazán számított már. Ellenfelem még azt is felajánlotta, hogy férfiként küzdjünk meg, ilyesféle trükköket nem használva, de ezzel csak a javára tennék. Úgy látszott, hogy matthelyzetbe hoztam ellenfelemet, de mivel a fajtámból való volt nem akartam megölni. Fontos minden arrancar részvétele a shinigamik elleni küzdelemben, nem hagyhatom, hogy egyikőjük, aki esetleg egy fontos lépést tehetne meg, meghaljon. Amit mégis tehetnék az, hogy a helyes útra igazítom. Ha pedig az sem sikerülni nem marad más választásom. Igazán kíváncsi voltam, hogy ellenfelem mit tud még, de sajnos nem vagyok az a típus aki kockáztatja a vereséget csupán néhány földi vágy, ez esetben kíváncsiság miatt. Lassan oldalra fordítottam kardomat, így karom végén az öklöm teljesen egyenes pozícióban állt. Míg volt időm, míg nem volt elég közel lejjebb engedtem a karom és öklöm a lábszára felé nézett. Úgy látszott, hogy a kötözés tökéletesen sikerült és szépen egymás mellett voltak a lábak. Cerót kezdtem gyűjteni a kezemben, végül, ha sikerült eltalálnom a lekötözött lábait, ami szinte biztos volt, hacsaknem volt valami képessége ellenem, akkor megvárnám az eredményt és ha leszedte az egészet, vagy legalább az egyiket, talán mindkettőből egy keveset, akkor elengedném az Incluye de Elganchémat. Ha nem sértené meg lábait akkor még egyszer elismételném és utána már nem maradna elég időm, így elengedném és várnám támadásait. Ha eltaláltam a lábait és amiatt engedném le, akkor megszólalnék:
- Ne haragudj, Wolloh, egy jó harci partner voltál, de sajnos mindenkinek megvannak a maga módszerei. Az én módszereimet sosem viselték el ellenfeleim, de nem is igazán érdekelt. Mivel arrancar vagy, csak a lábszáradat céloztam és nem arra mentem, hogy megöljelek. Választhatsz... vagy tovább harcolsz, mint egy bolond, aki mostanra már halott, vagy feladod és hagysz távozni.
Ha Wolloh a harcot választaná, akkor védekező állást vennék fel, ha pedig feladja, akkor megszólalnék.
- Bölcs döntés... Dei vagyok, Dei Laez, nyolcvanötödik arrancar. Most életben hagytalak, de ha újra találkozunk az életemet ne hagyd meg. Gyűlölj, vess meg, átkozd a nevemet és erősödj. Erősödj azért, hogy egyszer visszaadhasd annak, ki veszélyeztette életed, hogy egyszer megmutasd, hogy te vagy az erősebb.
Majd kardomat vissza tenném hüvelyébe és távoznék a helyszínről.

______________

Adatlap
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://swordartonline.lifeme.net/
Wolloh Del Desierto
Arrancar
Arrancar
avatar

Male
Pisces Goat
Hozzászólások száma : 147
Age : 74
Tartózkodási hely : Hierro-jában
Registration date : 2012. Mar. 17.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: 44. arrancar, Räv elhagyott fraccionja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
18000/30000  (18000/30000)

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Vas. Máj. 20, 2012 10:20 am

A nyamvadt technikája túl erős volt, hogy a kinyújtott karommal lassíthattam volna a közeledést, de legalább nem annyit elértem, hogy nem szúrja át a torkomat. Vagy megsajnált, ami az eddigiekhez képest szánalmas lett volna, vagy csupán már az elején eldöntötte, hogy nem fog megölni, végül is az eredményt nézve teljesen mindegy volt, a lényeg az, hogy a lábamra emelte cero adó öklét, s elkezdte gyűjteni hozzá az energiáit. Én se kívántam megölni, hiszen az utamon, s talán utána is hasznos csatlós lehet belőle, ezért a ceromat nem használhattam, hiszen az a számból indul, viszont azt sem akartam, hogy eltaláljon, mert nagy az esélye, hogy vége lenne a harcunknak, amit egyelőre szintén nem akartam, ezért reiatsut kezdtem gyűjteni, illetve arra kezdtem koncentrálni, hogy a lábaimat fogva tartó technikát feloldjam. Ez kevésnek kezdett bizonyulni, mert lassan elérkezet a pillanat, hogy a ceroját kilőhesse, így a lélekerőmmel meggyengített technikára rálőttem egy barat, s a jobbomat a gyomrába irányítottam. Még a harcunk elején sikerült eltalálnom, s éreztem, úgy éreztem, mintha hieroján sikerült volna átütnöm, az meg nem járja, hogy én itt több sérülést is elszenvedek, de ő csak egyet! Mindenképpen meg kellett próbálnom, a lábamon még épp volt a hierom, tehát az valamennyit fel fog fogni a cerojából, az biztos! Csak pár centi, s eltalálom, eltalálom névtelen ellenfelemet. A ceroját ellőtte, a gyomra még messze volt a jobbomtól, a jobbomtól, ami önálló életre kelt, s a gyomor helyett a csukló felé tartott. Oh, kegyes gerincvelőreflexek! A cerója már elkezdte mardosna bal lábamon a hierot, a jobb lábam már majdnem elérte a csuklóját. A cero átégette a hieromat, ott már biztos, hogy feltört, s így a húsomat égette, a lábam azt hiszem elérte a csuklóját, mert hirtelen megszűnt a cero égető perzselése, de az is lehet, hogy a ceronak volt vége. Bal lábamra sántítani fogok egy ideig, az biztos. Mire a jobb lábamat letettem, ő is letett, hirtelen nem értettem a dolgot, de aztán elmondta, hogy a részéről vége a meccsnek. Vigyorogva válaszoltam neki:
- Most te győztél, elismerem. – Hirtelen állcsúcson vágtam, aztán továbbra is vigyorogva folytattam. Természetesen, hogyha földre került kezemet nyújtottam, hogy felsegítsem. Viszont ha nem került földre, akkor megadóan emeltem fel a kezeimet jelezve, hogy nem szándékozok tovább támadni. – Ezzel most kvittek vagyunk, te kétszer találtál be, most már én is.
Remélhetőleg a kiegyenlítésemet nem vette annak, hogy mégis folytatni akarom a harcunkat. Vagyis szeretném, de nem most, majd valamikor máskor. Hogyha nem vette annak, hogy folytatni akarom a harcot, s másodszóra is megszólalt, arra így felelek:
- Tetszel nekem, Dei! Ahogy a képességeid is, szerintem eléggé hasznosak, főleg, hogyha a megfelelő célokért használják, hogyha úgy gondolod, hogy kíváncsi vagy a dolgokra, akkor keres meg nyugodtan.
Azzal én is megindulok a dolgomra, vagyis csak indulnék, mert ekkor veszem észre, hogy még mindig a kezemben van ez az átkozott vasdarab. Lendületből elhajítottam, hogy nekem nem kell, de keserű pofával utána mentem, s elraktam. ~Ez a Dei megfelelő társ lehetne, aljas technikái vannak. A jelleme is húz ezekhez, remélem, felkeres, remélem, van benne annyi kíváncsiság, hogy felkeressen, s remélem, sikerül az oldalamra állítani.~ Ilyesféle gondolatokkal indultam meg, hogy új uniformist kérjek, bár szívem szerint hagytam volna a csudába, de ahhoz, hogy gyanútlanul folytathassam az utamat, szükségem van az egyenruhára. >.>

Spoiler:
 

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soifon
Admin
Admin
avatar

Female
Aquarius Goat
Hozzászólások száma : 488
Age : 37
Tartózkodási hely : Yoruichi-sama karjaiban *.*
Registration date : 2010. Dec. 23.
Hírnév : 24

TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   Hétf. Máj. 21, 2012 5:28 am

Üdv!

Erre a rövidke harcocskára 100 LP és 1000 ryou jutalmat kaptok. LEZÁROM a küzdőteret.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Barátságos harc   

Vissza az elejére Go down
 

Barátságos harc

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-