-=Bleach Szerepjáték=-
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
KezdőlapPortálLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

Megosztás | 
 

 Asari Chinami vs Eggther Balthasar

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Komoki Daniel Hiroto
Módosított lélek
Módosított lélek
Komoki Daniel Hiroto

Férfi
Sagittarius Goat
Hozzászólások száma : 75
Age : 32
Tartózkodási hely : Otthon, NTV
Registration date : 2009. Apr. 18.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Díszlettervező
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te4000/12000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (4000/12000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptyCsüt. Júl. 14, 2011 9:34 pm

Széles mosolyra húzódó szájjal szörcsögött. Az ijedtségtől elfelejtett nyelni, de amúgy sem érdekelte. Megint ott volt neki felettese és gyengéden megütögette hátát. Ettől a kedveskedő mozdulattól mindig határtalan öröm járta át. Arra biztatta nem lesz baj, minden rendben van és ő hitt neki. Száz százalékosan megbízott Cephalus-ban. Elég volt, ha mellette lehetett, láthatta, beszélt hozzá és rögtön elmúlt zaklatott viselkedése. Teljesen lehiggadt. Rendesen vette a levegőt, arcáról eltűntek a rémület jelei és folytatta megszokott cselekvését, hatalmas szemekkel csodálkozott rá a világra. Legalábbis külső szemmel nézve, úgy festett, mint egy idegen helyen járó turista. Mindenre óriási érdeklődéssel tekintett, mintha minden, de minden a legutolsó fűszálig az újdonság erejével rendelkezne. Még arra is ügyelt, megossza Apa-val a látványt. Bármire tekintett, hatalmas lelkesedéssel rázta meg felettese karját. Erőtlenül emelgetve mutatóujját jelezte merre nézzen. Ha pedig nem figyelt fel azonnal, ingerülten nyöszörgött. Azt akarta nézzen arra és ő is lássa, amit ő. Elvégre voltak ott hatalmas menos-ok, amiket száját tátva nézett végig. Annyira magasak voltak, majd hátsójára huppant mire elérte a fehér fejüket és színes fényt lőttek ki. Úgy tűnt tetszik neki, mert nevetve csapkodott szabad karjával. Megpróbált közelebb menni hozzájuk, de felettese nem engedte. A különös karneváli bohócok helyett más irányba ment. Némileg elszomorodott nem foghatja meg a nagy valamiket, de ha Apa arra tartott, akkor neki is arra kellett sétálni.
Búcsút intve menos pajtásoknak jóval barátságtalanabb utcák következhettek. A talajt törmelékek, holttestek, hangosan üvöltöző csatározások töltötték meg. Balthasar-ban még se tudatosult csatamezőn gyalogol. Számára, csak nagy zaj volt, sok alvó, meg egymással játszó nénivel és bácsival. Némelyik útjába kerülő holttesthez épp ezért leguggolt. Megpróbálta felkelteni őket. Ujjaival tétován bökdöste a testeket, egyre ingerültebben. Nem reagáltak. Pedig, ha Apa-t bökdöste, ő ránézett. Vajon az alvók miért nem csinálták? Maga nem tudta a választ, így óriási szemeit kísérőjére meresztette. Azonban onnan se kapott megfejtést, csak felsegítették, hogy tovább indulhassanak. Hűségesen engedett a kérésnek, hiszen Apa szava parancs! Gyerekes kíváncsiságtól vezérelten, mégis néhányszor tétován háta mögé pillantott. Azért szerette volna tudni, miért nem kelnek fel...
Az első akadályon túljutva, újabbak érkeztek, méghozzá feléjük közeledő alakok formájában. Eleinte nem értette, miért rohannak üvöltve, de nem lassítottak és ez kezdte megijeszteni. Nyeszlett testét összehúzva bújt be felettese háta mögé. Nem tetszett neki, egyenesen félt az idegenektől. Apa védelmére vágyott, úgyhogy háta takarásába fúrta fejét. Nem akarta látni mi történik, de ott se akart maradni. Összezavarodott és hirtelen már azt se tudta mitévő legyen. Nyöszörögve szorította fejét, miközben előre hátra hintázott. Félt, izgult és kíváncsi volt mit csinál Apa, de nem mert kikukucskálni fedezékéből. Tanácstalan perceit, váratlan nesz szakította félbe. Háta mögött valami sose hallott hangot adott ki. Elképedve sandított hátra, mi lehet ott és legnagyobb meglepetésére egy fekete pamacs nézett rá. Kicsi volt, négy lábbal és végéből hosszú antenna mozgott jobbra-balra. Aranyosnak tűnt! Rögtön bugyuta mosolyt csalt Balthasar arcára, aki megbabonázottan nyúlt a jóval kisebb valami felé. A hangot adó valami, viszont nem engedte megfogja. Hátrébb és hátrébb rohant, mintha játékosan csalogatta volna. Balthasar-nak pedig nem kellett több kövesse. A valami bosszantotta! El akarta kapni! Na, meg élvezte, hogy fogócskázhat. Hangosan nevetgélve botorkált utána, míg fel nem ugrott egy háztetőre. Ettől szörnyen elkeseredett, hiszen ő lent volt, valami meg fent. Nem tudta, hogy juthat valamihez. Csalódottságában sírva csüccsent földre, de újra hallotta a furcsa hangot. Szipogva felnézett, dühödten toporzékolt, valószínűleg követelve jöjjön le, aztán érhetetlen módon odakerült valamihez - sonido -. Nagyokat pislogott, miként került fel, de pár másodperc után, már csak valami foglalkoztatta. Neki nem ment könnyedén sétálni a tető gerincén, még kúszva sem. Ráadásul egyensúlyérzéke, igen csekélyke volt. Várható volt le fog esni, ami hamarosan bekövetkezett. Egyik oldalára billenve gurult végig a tetőn - gurulós sonido Cool -, hogy az eresszel való fájdalmas találkozás után valakinek nyakába pottyanhasson.
-A'pa! Apa~! Fáááá~j!-
Nyöszörgött a földön, vagyis valakin feküdve. Lassan könnyek gyűltek a szemébe, mert arra vágyott kapjon egy ölelést. Tudta, ha apa megöleli, kevésbé fogja rosszul érezni magát. A bökkenő, csak az volt, hogy felettese nem úgy nézett ki, ahogy ki kellett volna. Hosszú, színtelen haj és jóval kisebb test. Nem értette, mi történhetett vele. Tanácstalanul húzgálta a hajat és paskolta a vállát, hátha ebből rájön a megoldásra.
Vissza az elejére Go down
Nagano Shiro

Nagano Shiro

nő
Hozzászólások száma : 22
Tartózkodási hely : Nobu-nii-chan nyakán, vagy egy bokorban mögötte *.*
Registration date : 2011. Mar. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Yonseki
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te6500/15000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (6500/15000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptyHétf. Szept. 26, 2011 3:12 am

A villanás és a hatalmas robaj alapjaiban rengeti meg lelki világom, de igyekszem tartani magam. Negyedik tiszt vagyok, méghozzá egy nemesi család vezetője, ha van olyan shinigami, akinek kötelessége a fejét a nyakán tartani, az én vagyok. Fejem felszegem és magabiztosan kihúzom a kardom. Tekintetemmel a kapitány vagy legalább a hadnagy után kutatok, de nem találom egyikőjüket sem vajon hol lehet Yoshida? Talán a palotában maradt. Tudom, hogy Masamune-taichounak dolga van, ezért ne találom a kavarodásban, azonban biztos vagyok benne, hogy hősiesen helyt áll, hiszen kapitány. Könnyed, légies ugrással már lent is termek a földön, a káoszban. Talán jobb lett volna a tetőn maradni. Kardomat kihúzom a helyéről és jómagam is belevetem magam a harcoló shinigamik kusza sokaságába. Önkéntelenül is keresem a családtagjaimat a tömegben, annak ellenére, hogy megtiltottam nekik, hogy kilépjenek a birtokról. Úgy sem hallgatnak rám soha, önfejűek és gyerekesek, tiszteletet kell tanulniuk. Azonban ha mind viszonylag épségben vagy legalább túléljük a háborút és ők ezt az egyetlen parancsomat betartották, nagyon büszke leszek rájuk. Alig, hogy ez a gondolat átfut a fejemen, mintha egyik öcsémet pillantanám meg a tömegben. Ouya rémült tekintetével nézek farkasszemet egyetlen másodpercig, azonban egy szinte a semmiből felbukkanó hollow magára vonja a figyelmem. Egyetlen csapással fosztom meg fejétől az ostoba, legalja gilliant, majd újra keresni kezdem a másodlagos örököst. Lévén kutató szemeim nem találták meg, így az elém kerülő ellenségen keresztül átvágva magam, elindulok abba az irányba, ahol az előtt megpillantottam az arcát. Egy fekete macska suhan el a lábaim előtt és iramodik el, amilyen gyorsan csak lehetséges. Olyan, akár egy fekete, elmosódott csík. Ouya macskája tán? Az állat után eredek, természetesen shunpoval, ügyesen egyensúlyozva a háztetőkön. Egy kihaltabb városrész felé vezet, amit még nem ért el a pusztítás. A házak csinos rendben állnak, szokásos békességükben, mintha semmi nem történne mindössze pár utcával arrébb. A harc általános zajai, a robbanások, csatakiáltások és acél, acélhoz való csattanása még tisztán hallatszik el idáig. Mélázásomban a macska újra eltűnik a látókörömből és akárhogy fordulok, nem találom sehol. Bíztam abban, hogy elvezet a gazdájához, azonban úgy tűnt, talán tévedtem az állat kilétét illetően. Igen sajnálatos, pedig még a kis csengő pendülését is hallottam a nyakában. Kissé csalódottan utamat újra a harcolók felé veszem, lévén nekem is be kell segítenem, ennyi tőlem elvárható. Egy-két elvétett ablak már itt is be van törve, de azon kívül semmi gyanús nem található a környéken. Már persze ha egy ilyen hatalmas háborúban a csend bizalmat keltő tényező. Óvatosan bepillantok egy-egy törött és ép ablakon, azonban a házakban nem látok senkit. Vagy legalábbis senki élőt.
~ Mit gondolsz? ~ kérem ki gondolatban zanpakutoum véleményét.
~ Menj vissza, idegesít ez a fülrepesztő csend, ami erre a helyre telepedett. ~ érzem hangjában az elfojtott aggodalmat.
Rensa Suiyouseinek mindig jó oka van aggódni vagy bármilyen érzelmet is kimutatni, ezért én rendszerint bízom benne és a megérzéseiben. Tekintetem egy pillanatra az égre vándorol, mely nemrég még oly tiszta, azúrkékben tündökölt… aztán már csak azt érzékelem, hogy hirtelen súly szakad vállaimra a semmiből. Lábaim összecsuklanak, én pedig a hátamra a esem, így puha landoló helyet biztosítva a valaminek (vagy jobban megtekintve valakinek) aki ily óvatlanul rám borult, minden bizonnyal az egyik háztetőről.
- No de kérem, ez már tényleg igazán sok! – fakadok ki, mikor az idegen, furcsa, csodálkozó arckifejezzésel meghúzogatja egy-egy barna tincsemet és kérdőn böködi a vállaimat.
Ennek tetejében pedig, „Apa”-nak szólít, ami nem csak, hogy biológiai képtelenség, de arról bizonyosan tudnék, ha lenne gyermekem. Annyira elvonja a figyelmem a különös baleset, hogy csak egy perc eltelte után döbbenek rá, miszerint az ölemben helyet foglaló személy (lélekenergiája alapján) arrancar. Szemeim még inkább elkerekednek a furcsa felfedezésre, azonban már inkább kíváncsisággal figyelem a lényt, semmint dühvel. Megfogom és kicsit eltolom magamtól, hogy felállhassak, majd felállítom őt is és egy finom fejbekólintással igyekszem észhez téríteni a minden bizonnyal nem túl épelméjű „ellenséget”.
- Szedje össze magát és ne nyavalyogjon! – szidom a férfit szigorú tekintettel, vele szemben állva, miközben egyik kezem a csípőmön nyugszik, másik pedig kardom markolatán.
Az arrancar valójában igen ártalmatlannak tűnik, de gyanakvásomat ennyi még nem altatja el, így továbbra is éberem figyelem a reakcióit. Igazán jó kísérleti alany válna belőle a 12. osztag egyik laborjában vagy éppen az Asari-birtokon kialakított személyes (vagyis már Yoshida-fukutaichouval közös) munkaterületem egyik vizsgálóasztalán.
- Milyen Apáról beszélt maga? – teszek fel neki egy érdeklődő kérdést, erősen kételkedve abban, hogy választ is kapok.
Értelmi képességei számomra eddig nem tisztázottak, így kritikus, éber tekintettel figyelem minden rezdülését, hogy bármilyen további információt kideríthessek az ellenségről. Nem kenyerem a védtelen ellenség öldöklése, én úgy tartom, az alanyon jobb élve kísérletezni, mint holtan, akkor már aligha képes a tudós bármiféle értelmet mutató reakciót kihozni a kísérletből.
Vissza az elejére Go down
Komoki Daniel Hiroto
Módosított lélek
Módosított lélek
Komoki Daniel Hiroto

Férfi
Sagittarius Goat
Hozzászólások száma : 75
Age : 32
Tartózkodási hely : Otthon, NTV
Registration date : 2009. Apr. 18.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Díszlettervező
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te4000/12000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (4000/12000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptySzer. Szept. 28, 2011 2:35 am

Elkerekedő szemekkel figyelte a számára feldolgozhatatlan információt. Nem A’pa volt vele, még csak nem is hasonlított rá. Teljesen máshogy nézett ki és a hangja! Az a vékony női hang teljesen megrémítette. Emlékeztette valamire, valamire, talán a múltja - már ha kijelenthetjük neki volt ilyesmi - egy eseményére, vagy valakijére. Határozottan felidézte benne a félelem érzetét, méghozzá jól ismert borzongást, de nem tudta miért. Egyáltalán az is kérdéses valójában tisztában volt e vele, miféle önkéntelen reakciót váltott ki a dorgáló beszéd, de akárhogy is legyen ösztönösen remegve húzta össze nem kicsiny testét. Úgy festett az egész groteszk jelenet, ahogy két méterhez közeledő magasságával próbálkozik apróra zsugorodni, mintha elefánt kívánna faág mögé rejtőzni. Mégis, hajtotta előre az a megszokott és sokszor átélt ijedtség. Az a megfoghatatlan jelzés, ami arra kényszeríttette, meneküljön, védekezzen, váljon láthatatlanná. Szó szoros értelmében halálra váltan tartott valami körülírhatatlan rossztól. Teljesen lebénult a számára idegen, mégis ismerős, furcsa, de határozottan nyugtalanító érzéstől. Ebben a pillanatban, pedig nem létezett más, amire vágyhatott volna, csak felettese biztonságot nyújtó közelsége. Azonban hiába reménykedett váratlan felbukkanásában, hiába dünnyögte szünet nélkül nevét, nem jelent meg. Apa ott hagyta, teljesen egyedül. Apa cserbenhagyta! Fájó felismerésétől egyre több könny gyűlt szemébe és valószínűleg hangos sírás formájában ki is tör, ha még mindig alatta lapuló fél meg nem unja szorult helyzetét. Ugyanis nem épp pehely kilóival nyomorgatott áldozata hallhatóan megelégelte a szó és súlybeli kínzást.
Balthi minderre nem tudott érdemleges reakcióval szolgálni. Teljesen belekuszálódott az érzelmekbe és Apa hiányától vezérelten szipogott, bár félelme cseppet sem lankadt. Abban a pillanatban, eljutott lassan reagáló agyáig az adathálózat, megmozdultak, máris felnyögve emelte karjait arca elé. Nem sejtette miért tette, csak azt, muszáj védekeznie. Újra előbújt belőle az ösztön, ami azt mormogta, ha nem teszi, rossz dolog fog történni. Meglepetésére semmi ijesztő nem következett be. Fejére koppintottak, amit hatalmasra nyílt szemekkel fogadott, semmi egyéb. Ezen a váratlan fordulaton nem bírta könnyedén túltenni magát. Nem ennek kellett volna következnie. Valami sokkal fájóbbnak és kellemetlenebbnek. Még annyira se értette mi ez az új furcsaság, amivel fogadták, mint azt neki beszélnek. Olyan szinten tanácstalan volt, bárgyú vigyorral tekintett fel, miközben kicsike nyálsáv folyt le álláig. Árva szót nem értelmezett a mondottakból, viszont viccesnek találta, milyen érdekesen beszélnek hozzá. Határozottan elnyerte tetszését a dühös hangsúlyozás. Szívesen hallgatta volna még, ezért tapsolva rugózott, hátha érkezik még hasonló hang. Sőt, annyira boldog lett, zsebében matatva nyújtotta előre kezét.
-Szem! Sze~m!-
Bökdösött izgatottan játékát tartva tenyerében. Sam a szem, még mindig meg volt neki. Kicsit viseltes volt már a sok megpróbáltatástól, ami érte, de nagyon szerette Eras-tól kapott ajándékát. Folyton magánál tartotta. Nem adta oda senkinek, így az ő felfogásában ez egyenlő volt a megtiszteltetéssel, hajlandó megmutatni és rövid időre kölcsön adni házi kedvencét. Nem beszélve az érméről, ami állandóan nála volt. Nem értette, honnan bújnak elő, de nagyon mókásnak tartotta, bordós színű fényből érdekesen csörrenő korong lett. Ezt a hatalmas tudományát kapásból meg is mutatta. Széles mosollyal picike bordó - lélekenergiát áramoltatott – levegő gyűlt össze tenyerében, amiből egy aranyló érme lett. A végeredményt büszkén a színtelen hajú valaki orra alá dugta játékával együtt. Meg akarta őket mutatni és, ha szerette volna megfoghatta őket. Megengedte!
-Éjme~! Szép éjme~! Szem és éjme!-
Láthatóan teljesen megfeledkezett nagy félelméről, de csak átmenetileg. Váratlan, vagy hirtelen mozdulattól állandóan hunyorogva hökkölt hátra, majd visszatérve addigi gyerekes vigyorgásához hintázott előre-hátra. Felfogni nem fogta fel mit művel, egyszerűen önkéntelenül védekezett az erőteljesebb karlendítésektől. Utána, mintha mi se történt volna pislogott maga köré. Szeretett volna játszani, de már valamit se látta. A fekete pamacs eltűnt, ahogy felettese is. Ettől szomorkás csalódottsággal csapott a ház falába. Ezzel önmagában nem lett volna probléma, hiszen minden „gyerek” hisztizik, ha valami nem úgy történik, ahogy ők akarják, de ütésétől jókora adag vakolat hullott le és nem csekély méretű repedés keletkezett a viseltes épületen. Megeshet, ez adhatna némi aggodalomra okot, azonban haragja ugyanolyan gyorsan oldott kereket, ahogy érkezett. A következő pillanatban ártatlan mosolyával felszerelkezve mutogatta el ki kicsoda és mi a neve. Nagy ügyességgel mindenkit elmagyarázott, de ahogy a sor végére ért rádöbbent a keserű valóságra.
-A’pa az apa~! Te nem A’pa! Én, Balthasaj! Balthasaj, Sam, éjme, Te~! Ki vagy te~Te? –
Nyújtózkodik előre, hogy az érintett ruhájának ujját megrángatva követeljen választ. Jelenleg ez az egyetlen dolog, ami érdekelte. Nem tudta, mit szeretne hallani, de határozottan tudni akarta. Kíváncsi volt rá, amitől egyre feszültebbé vált. Azonnal várta a választ. Azt akarta rögtön mondják el neki. Nem volt türelme várni. Bosszantotta, hogy nem avatják be. Morgásában, szabad kezével földet ütögetve kezdett egyre látványosabban hisztizni. Nyöszörgött, fújtatott, hadonászott, erősebben és erősebben húzgálta színtelen hajú valaki ruháját, míg akkorát nem rántott szerencsétlen anyagon, reccsenve szakadni nem kezdett.
Vissza az elejére Go down
Nagano Shiro

Nagano Shiro

nő
Hozzászólások száma : 22
Tartózkodási hely : Nobu-nii-chan nyakán, vagy egy bokorban mögötte *.*
Registration date : 2011. Mar. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Yonseki
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te6500/15000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (6500/15000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptySzer. Okt. 12, 2011 9:29 am

Összehúzott szemmel meredtem a furcsa arrancarra, akiről minden másodperc elteltével egyre jobban sikerült megállapítanom, hogy minden bizonnyal valamilyen elmegondja lehet, hisz’ jól láthatóan fel sem fogta, mi történik körülötte. Kissé idegesített a buta, gyermekies viselkedése, révén nagyon ritkán találkozom gyermekekkel, pláne ellenség személyében. Egy apró részem szánta a férfit, amiért ennyire elveszett egy ilyen kaotikus, veszélyes helyen, azonban nemesi és shinigami mivoltom könnyeden elnyomta a felesleges érzelmet. A tudós azonban minden pillanatban egyre inkább kikívánkozott, kíváncsiság képében, szerettem volna kívül-belül tüzetesen megvizsgálni az arrancart, főleg pszichológiai szempontból, hogy kiderítsem, vajon mi baja lehet. Saját, öncélú kísérleteim egyik tökéletes alanyává is válhatna, bár ehhez ki kell derítenem, milyen testi és lelki erővel rendelkezik. Viselkedése egyre nagyobb kíváncsiságot hoz elő belőlem, azonban ezt koránt sem bánom, hisz’ a jó tudós minden furcsa, de még az érdektelen jelenségek iránt is érdeklődik, ez az arrancar pedig mindenképp az érdekes és figyelemfelkeltő fajtába tartozott. Kritikus szemekkel kísértem végig mozdulatsorozatát, ahogy benyúlt az egyik zsebébe és előhúzott valamit. Kardomat kissé kihúztam a sayaból, de nem volt szükség rá, csak egy napszemüveget vett elő. Értetlenül néztem, ahogy hatalmas lelkesedéssel tartja elém a teljesen mindennapos tárgyat, s közben bárgyún mosolyog, mintha számára ez lenne a világ egy legcsodálatosabb dolga. Hihetetlen, s elképzelhetetlen számomra a tény, miszerint bárki számára egy ilyen kis tárgy ekkora csodálatot okoz. Hitetlenkedve csóváltam a fejem, azonban közben figyelmem végig rajta tartottam. A hirtelen, vörös lélekenergia alakulásától ösztönösen hátraugrottam és kihúztam a kardom. Óvatossággal kevert érdeklődéssel figyeltem az arrancar egyre ragyogóbb arcát, ahogy mind a szemüveget, mind az apró pénzérmét, melyet „készített” felém nyújtotta. Elraktam a katanát, majd egyik zsebemből előhúztam egy zsebkendőt. Általában van nálam, hiszen egy zsebkendőt, rengeteg dolog érdekében lehet hasznosítani. Először csak óvatosan, a zsebkendővel megérintettem az érmét, hisz’ a shinigami soha nem lehet elég óvatos, pláne egy olyan szárnyaló elméjű tudós, mint szerény személyem. Aggodalmam ellenére azonban nem történt semmi, így már nyugodtabban, nyílt érdeklődéssel vettem el, még mindig zsebkendővel megfogva a pénzérmét és kezdtem vizsgálgatni.
- Mondja csak… megengedné, hogy hazavigyem és megvizsgáljam otthon? *.* Igazán érdekes, ilyet még nem láttam! – pillantottam érdeklődően, szinte esdekelve a férfira, egy pillanatra el is felejtve, kivel állok szemben.
Hiába, tudós énem javíthatatlan és sajnálatos módon mostanában inkább a kutatással foglalkoztam, mint az edzéssel. Régen, még a 11. osztagban rendszeresen és sokat foglalkoztam testem erősítésével, de most, ennyi idő eltelte után csak a reggeli általános gyakorlatokra jut időm és energiám, amit nagyon bánok. A kis érmét elsüllyesztettem a zsebembe, ha netán kaptam egy igennek megfelelő reakciót, majd kezeimbe fogtam a szemüveget is. Semmi különleges nem volt benne, nagy lencséjű, ha jól hallottam a híreket, mostanában hasonló a divat az Emberek Világában. Pár perces alapos vizsgálat után visszaadtam a tárgyat a gazdájának, számomra ez koránt sem volt olyannyira érdekfeszítő, mint az érem, melyet egyszerűen csak akarattal formált a lélekenergiájából, melyet szívem szerint azonnal megvizsgáltam volna otthon, a saját, privát kis laboromban.
Végül azonban eljutottunk a másik engem igen foglalkoztató kérdéshez – hogy ki ő és ki az a bizonyos Apa, akiről beszélt. Kíváncsian hallgattam végig kissé kusza magyarázatát, de sikerült leszűrnöm belőle az értelmes jelentést és hogy mit akart közölni velem valójában. Először haboztam, azonban úgy tűnt, ez nem jó ötlet. A férfi először érdeklődően, majd egyre követelődzőbben kezdte ráncigálni egyenruhám ujját. Végül az anyag megreccsent és könnyeden, vállból leszakadt. Először csak döbbenten néztem a földre hulló fekete ujjat és nem tudtam megszólalni. Egy pillanatra kiestem híres hidegvéremből, azonban mielőtt még esztelenül nekitámadtam volna az arrancarnak, visszafogott zanpakutoum lelke.
~ Ne merészelj dühösen nekitámadni az ellenfélnek! Bár ártalmatlannak tűnik, ki tudja, milyen igazából. Vigyázz vele, a te fegyvered a higgadtságod és a stratégiád.
Nem válaszoltam. Nem volt szükség rá. Vettem pár mély, tiszta levegőt és igyekeztem kiűzni elmémből a dühödt gondolatokat. Az anyagot otthagytam a földön és már teljes nyugalommal Balthasar felé fordultam.
- Örvendek, Balthasar-san ^^ Az én nem Asari Chinami, az Asari nemesi ház jelenlegi vezetője. – illedelmesen meghajoltam kissé, azonban teljes figyelmem az ellenfél további mozdulatainak szenteltem továbbra is.
- Na de… nem tudja esetleg annak a bizonyos Apának a nevét? Igazán érdekelne, ki is az. És ha megkérhetem, az olyan kényszerítéseket, mint a ruhám szétcincálása, ne használja többet, különben erőszakkal kell leállítanom. – kezdett már kicsit elegem lenni a gyerekes viselkedésből, azonban ezt igyekeztem nem kimutatni.
Lévén soha eddigi életemben nem volt különösebben dolgom gyermekkel (Yoshida-fukutaichout leszámítva), így nem igazán tudtam sokáig elviselni a kissé butácska, mit sem tudó arckifejezésüket és viselkedésüket, pláne ha ezt egy felnőtt férfitól látom. Bár úgy tudom (legalábbis a megfigyelőink és a jelentések alapján) az arrancarok rendkívül sokszínűek és nincs köztük ugyanolyan. Bár sajnos fajunk gondolkodását elhomályosítják az előítéletek, így gátolva a minden tekintetben előnyös és igazságos kutatást.
Elmélkedésemből a hirtelen érkező, gyengébb reiatsu ugrasztott ki. Egy, a harctól eltévedt vagy éppen az elől menekülő gillian tartott egyenesen felénk, vészes sebességgel. Félrelöktem az arrancart, nehogy kísérleti alanyomat még el találja taposni a rémült (már ha lehet érzelmet társítani egy ilyet ostoba ösztönlényhez) hollow. Egy pár ugrással már fejmagasságban találtam magam az ellennel és pár hosszú, jól irányzott csapást követően az előttem porladt lélekszemcsékké. Elegánsan lehuppantam a földre és még mindig kihúzott karddal, figyelmem újra Balthasarra tereltem.
Vissza az elejére Go down
Komoki Daniel Hiroto
Módosított lélek
Módosított lélek
Komoki Daniel Hiroto

Férfi
Sagittarius Goat
Hozzászólások száma : 75
Age : 32
Tartózkodási hely : Otthon, NTV
Registration date : 2009. Apr. 18.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Díszlettervező
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te4000/12000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (4000/12000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptyCsüt. Okt. 13, 2011 5:49 am

Hatalmasra nyílt szemekkel figyelte, fehér anyagba csomagolják érméjét, ami különös módon eltűnt, majd újra felbukkant. Nagyon élvezetes mókának tartotta egyre több, vagy egyre kevesebb látszódik sárga színű korongjából. Ezt a trükköt ő is meg akarta csinálni! Emiatt meredten figyelte Te kézfejét és pontosan ugyanazokat a mozdulatokat tette, mint ő. Valami, viszont hiányzott. Lehúzta ruhája ujját és eljátszotta tart benne valamit, mégis neki semmilyen korong nem kandikált ki a résen. Hiába forgatta kézfejét, hiába kukucskált be az egyenruha alá. Korong nem volt sehol. Ettől szörnyen elszomorodva szusszant fel. Nagyon szeretett volna bújócskázó sárgaságot. Nem kezdenek hozzá beszélni, biztosan sírva fakad bánatában. Te szavai, azonban elérték nyáltól bugyogó mosollyal, bólogasson és hadonásszon kitörő örömében. Neki már nem kellett az érme. Felőle bármit kezdhetett vele. Egyedül az nem hagyta nyugodni, mi lehet Te neve. Erőszakosnak tűnő követelőzése a fekete anyag szakadásához vezetett. Balthi nem tudta mire vélni, hogy maradhatott kezében, amikor az Te-hez tartozott. Hosszú percekig némán tartotta az egyenruha részét. Tanácstalan volt mihez kezdjen vele. Vissza szerette volna adni, mert az még mindig Te valamijének számított, de mire maga elé nyújtotta, megint megfeledkezve tervéről hördült fel boldog nyöszörgésben. Elmondták neki amire kíváncsi volt. Hallotta Te nevét, amitől földöntúli lelkesedéssel tapsikolva csüccsent le hátsójára. A kellemetlen ütközettől pár másodpercre fájdalmas arccal pislogott maga elé, de az öröm sokkal nagyobb volt a fájdalomnál.
-Asachimi! Asachimi! Te, Asachimi!-
Kiabálta energikusan mutogatva a tulajdonosra. Megjegyezni lehetetlen feladat volt az egész nevet és a többi szó jelentését sem értette. Nem, mintha érdekelte volna. Amit tudni szeretett, megszerezte. Ennyivel bőven megelégedett, bár A’pa említése, még mindig elvette kedvét. Szemeit lesütve gondolt vissza felettesére. Újra hiányzott neki. Szívesen megmutatta volna a korongos játékot, elmeséli találkozott Te-vel, aki nem is Te, hanem Asachimi és látott egy fekete valamit, ami nagyon gyorsan futott. A’pa biztosan tudta volna mi lehetett. Ha pedig itt lenne, játszhatnának hármasban. Az espada, viszont nem tartózkodott a közelben. Nem volt vele. A felismeréstől száját lebiggyesztve bökdöste a földre hulló fekete ruha ujjat. A’pát akarta, meg nem is! Furcsán érezte magát, mert sírva akart nyakába borulni, de valamiért a mellkasát is megütögette volna, hogy egyedül merészelte hagyta. Az érthetetlen érzések ellenére, rövidesen mégis széles vigyorgással magyarázta el kicsoda apa. Helyesebben szólva, neki egyértelmű volt kiléte, hiszen állandóan utána szokott mászni. Naponta hallotta, látta, foghatta, ajándékot adhatott neki, mesélhetett Sam-ről és csimpaszkodhatott hátán, ha megijesztette valami. Neki Apa, egyszerűen apának számított. Emiatt magyarázott arcára fagyott döbbenettel. Magától értetődő volt ki Apa.
-A’pa az apa. Majd megmutatom Te Asachimi-nek és Te Asachimi tudni fogja!-
Törölte meg váratlan mozdulattal orrát, miután hatalmasat tüsszentve borult előre. Fancsali ábrázattal terült ki, mert ehhez hasonló már történt vele, de akkor se tudta micsoda. Ahhoz régen hozzászokott, orrából folyadék szokott szivárogni, viszont az semmihez se hasonlított, amikor muszáj kiadnia azt az éles hangot. Kibukik magától, és ez szörnyen zavarja, mert nem érti honnan jöhet. Tisztán hallja a saját hangja, de ő nem beszél! Érthetetlen, ahogy az is, mitől fájdult meg könyöke. Rá akart kukucskálni, hátha ezzel kiderítheti. Az eddigi karneváli felvonulásnak hitt menet egyik tagja, pedig ekkor bukkant fel. Balthi száját tátva emelte égnek fejét, minél jobban megcsodálhassa. Óriási volt. Ahogy közeledett, még nagyobb lett! Annyira hatalmassá vált nem látta maszkját, csak hegyes orra csücskét. Lenyűgözte! Teljesen elvarázsolta hihetetlen méreteivel. Fogva tartotta tekintetét, annyira, észre se vette, könnyedén agyon taposhatja, ha nem megy el útjából. Neki, viszont esze ágában sem volt megmozdulni. Nem érzékelte a veszélyt, csak azt tudta, szívesen megfogná azt a nagy orrot. Lehetetlen próbálkozásnak számított, kivéve Balthasar-t. Reménytelin nyújtotta fel karjait, hátha sikerülhet az áhított fehér dudort megszorítani, de ahelyett boldogan célt érhetett volna, hatalmas lökéssel lendült át hátára. A váratlanul érkező támadás, akkora erővel csapott le rá, kétszer háromszor megfordulva –gurulos sonido powa Cool – gurult arrébb.

-HJÁHÁÁÁÁH! – Köpök a felverődő porba, négykézlábról felemelkedve. Nyújtózkodom! Igen, azt teszem! Átkozott kutya! Úgy ám, kedvesem! Az vagyok! Térdre kényszeríttettél, igaz? Ötletem sincs, nem bizony mi történhetett, de határozottan történt, mert édes kín járja át a bordáimat. Valamilyen nehéz, igen, nehéz, annak kellett lennie tárgy préselődhetett hozzá, és most lüktet, zsibbad, szúródik, kínoz! Ez az! Még, még mééég! Nem elég! Sok por! Rengeteg por! Valaki ellökött? Izgató! Nagyon izgató ez a tudatlanság! Ki az? Ki lehetett az? Had nyúzzam le arcáról a bőrt, vájjam ki szemeit és kóstolhassam meg máját. Sült máj, hmmm! Az finom! Igaz? Igen! Bújj elő, kis egér! Ott vagy? Te vagy? Te lennél velem szemben? Nem érdekel? De nem ám! A kardoddal belezlek ki! Egyesével tépem le körmeid, ugye szeretnéd? Akarod! Látom, hogy akarod! Most odamegyek! Bizony! Közelebb lépek! Bal, jobb és bal és jobb, és hmm, vér! Megtorpanok? Meg én! Patakokban gyöngyöző vörös sáv van a könyökömön. Enyémen? Enyémen, kedvesem? Igen? Igen! Akkor legyen nagyobb? Legyen! Karmoljunk bele! Igen! Ez az! Hasító, éles fájdalom! Mennyei! Milyen az íze? Finom? Mond, hogy finom az ujjamról lecsócsálni, kedvesem. Igen, az! De az övé még ízletesebb lehet. Igazam van? Igen, úgy kell lennie.
-HUSÍÍÍÍÍÍH!-
Igen, egyetlenem! Vigyorgok, miközben megállok előtte. Miért? Mert élvezem. Zavarodott? Zavarodottan néznek rám. Szegény lány, nem érti mi történik. Én se! Ismeretlen ez a hely. Nem jártam itt. Érdekelnie kéne? Nem. A penge! Igen, a penge tetszik. Mennyire éles? Megnézem! Muszáj megnéznem. Egy kicsikét, csak egy kicsikét vágjon, szúrjon, nyársaljon, döfjön vele keresztül. Gyorsan, gyorsan! Igen, siessen! Kényszeríteni? Azt mondod, kényszerítsem, kedvesem? Rendben. Megteszem. Megragadom a csuklóját. Igen, szorítom a fegyvert tartó aprócska csontot. Roppan? Összeroppan, ha elég erősen markolom? Fájhat? Mennyire fájhat? Sikíts! Adj ki hangot! Szenvedj! Mutass valamit! Mutasd meg mennyire borzasztó érzés. Nem teszed? Türelmetlen, igen türelmetlen vagyok. Pofon? Igen, pofon jár, mert nem nyüszítesz, mint egy átkozott kutya! Ellöklek? Igen, ellöklek, mert így nem élvezetes. Mit teszel? Most mihez kezdesz? Itt vagyok. Igaz? Igen, itt állok előtted. Hagyod magad? Megadod magad? Ne tedd! Nem kellesz!
-HJÁHÁH! TÁMADJ! Nem akarsz megölni?-
Őrült vagyok, kedvesem, igen, őrült! Te, te tetted ezt velem. Széttárom karjaim. Várok? Várok! Úgy ám, várok a húsba maró kínzásra. A fém hideg érintésére. Izgatott vagyok? Igen, az vagyok. Akarom! Akarom, hogy bánts. Legyél a hóhérom. Szeretném? Igen, szeretném.


Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Nagano Shiro

Nagano Shiro

nő
Hozzászólások száma : 22
Tartózkodási hely : Nobu-nii-chan nyakán, vagy egy bokorban mögötte *.*
Registration date : 2011. Mar. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Yonseki
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te6500/15000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (6500/15000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptyVas. Ápr. 22, 2012 8:01 am

Furcsa, érthetetlen, hirtelen változásnak lehettem szemtanúja épp az előbb, amint a szelíd, értetlen s minden bizonnyal szellemileg visszamaradott Balthasar már egy teljesen más „köntösbe bújva” állt fel. Kardom kissé megremegett a kezemben, hiszen ilyen esettel soha nem találkoztam még, bár lévén tudósember vagyok, ismerem a jelenséget. Szemeimben egy pillanatig valós értetlenség csillant, s talán némi aggodalom is, félig magam, félig az ő testi épsége iránt. Ahogy belekarmolt saját karjába, önkéntelenül is hátráltam egy lépést, a ház falának ütközve. Nem igazán tudtam, mi is történik most pontosan, azonban rá akartam jönni, meg kellett tudnom, hisz’ én nem veszhetek el az őrület és tébolyultság kavargó tengerében, pláne ilyen időszakban nem. Ezt nem engedhetem meg magamnak, még ha meg is akartam volna tenni.
A férfira emeltem kardom pengéjét, felkészülve a harcra, bár nem volt szándékomban bántani őt. Mikor megérintette a pengét, elrántottam az ujja elől, nehogy megvágja magát. Magam sem értettem saját viselkedésem, hisz’ egy arrancarral álltam szemben, mégis olyan érzéseket ébresztett bennem… melyeket minél előbb el kellett temetnem magamban. Hamar ráeszméltem azonban, az őt védelmezni kívánó mozdulat engem azonban sebezhetővé tett, így az arrancar könnyedén tiszta megszorítani csuklómat és magához rántani. Kissé meg voltam illetődve, valójában még mindig nem teljesen tértem magamhoz, ám tudtam, hogy ez innentől már nem gyerekjáték. Józanságra volt szükségem, nem pedig olyan érzelmekre, melyek gyengévé tesznek, pláne az ellenséggel szemben.
A pofontól és a lökéstől megtántorodtam és elestem, zanpakutoum is kirepült a kezemből. Értetlenségem egyre hatalmasabbra nőtt, ahogy láttam a férfi hirtelen, furcsa és önkínzó viselkedésbe váltott át. Lélektükreimben egyetlen pillanatra fel is villant bizonytalanságom, miközben hátrébb csúsztam és felálltam. Zanpakutoum nem messze állt bele a földbe, így összehúzott, gyanakvó tekintetem továbbra is Balthasarra szegezve indultam meg a kard felé. Számomra tán óráknak tűnt az a rövid idő, míg újra ujjaim között érezhettem a markolatot és a földből kihúzva már valamivel magabiztosabban szegeztem ellenségemre a pengét. Túl könnyű volt. Miért? Miért volt annyira egyszerű? Miért akarja, hogy ezt tegyem vele? Hogy kínozzam, hogy bántsam, hogy… megöljem? Valóban, félő hogy Balthasar-san eszét vesztette. Lassan már sajnáltam, de ha megölöm, segíthetek rajta. Akkor nem szenved már többé. Hiszen biztosan szenved.
- Balthasar-san! Szavamat adom, hogy megtisztítalak! – szólaltam fel határozott, erélyes hangon.
Ezt kellett tennem, így megmenthetem. A kis medál, mely felerősíti kidoum hatását, természetesen jobb csuklómon ékesedett, bármennyire nem rajongtam soha az ékszerekért. Tekintetem elidőzött kissé a magát önként felajánló arrancar testén, azonban nem vagyok orgyilkos, így hát hajlandó sem arra, hogy olyat öljek meg, aki nem védekezik.
- Védd magad, ha azt akarod, hogy rád támadjak – szóltam rá, megkeményítve a hangom. – Ó, Nagyúr a hús és csont burka, minden teremtmény, szárnyak suhogása. Te, ki az Ember nevét hordozod, Pokol és Zűrzavar. Tenger hullámzó akadálya indul dél felé. Hadou 31: Shakkahou! – kántáltam végig a kidou idézését és nevét, mutatóujjammal az arrancar elé célozva.
Nem volt szándékomban így megsebesíteni őt, csak elterelés volt a célom. A robbanás kavarta porfelhőben én sem láttam túl jól, valamint reméltem, ő sem, így talán ha célzásom nem is lesz oly pontos, ő sem tud olyan jól védekezni. Amint megpillantottam kirajzolódó alakját, egyenesen előttem, meglendítettem a pengét és mellkasa magasságában mértem rá vízszintes vágást. Reméltem, valóban védekezik, mert nem akartam ilyen könnyen megnyerni ezt a harcot.


Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Komoki Daniel Hiroto
Módosított lélek
Módosított lélek
Komoki Daniel Hiroto

Férfi
Sagittarius Goat
Hozzászólások száma : 75
Age : 32
Tartózkodási hely : Otthon, NTV
Registration date : 2009. Apr. 18.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Díszlettervező
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te4000/12000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (4000/12000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptyKedd Ápr. 24, 2012 1:00 am

Miről beszél? Nem értjük, igaz? Igaz! Megtisztítani? Azt mondta, megtisztítani? Hallottad? Igen, hallottam! Ostobaságokat fecseg. Minket nem lehet megmenteni. Elkárhoztunk! Úgy-úgy! Helyesen beszélsz, drágaságom. Menthetetlenek vagyunk. Nem érdekel az önkéntes hősiessége? Nem, nem bizony. Tartogassa másnak. Támadjon! Mire vár, édesem? Nem fáj a csuklója? Félne tőlünk? Megijesztettük? Meglehet! Miért áll egy helyben? Hátrál? Lefagyott? Mi történik? Bosszantó, igaz? Igen az! Kezdünk mérgesek lenni? Bizony-bizony! Elönti fejünket a féktelen düh? Nem, még nem! Szánjuk! Szánjuk? Igen, szánjuk! Szánalmas, ha ennyivel megtorpanásra kényszerítettük! Könnyű győzelem? Hamarosan vérében lubickolhatunk, drágaságom? Szétroppanthatjuk koponyáját? Porrá zúzhatjuk csontjait? Kiszakíthatjuk inait? Kettéharaphatjuk szívét? Egész biztos! Érzed az extázisod? Pezseg már a véred, édesem? Persze, de ne kapkodj! Légy óvatos! Minek? A sajgó, hasogató, égető, gyötrő fájdalom számunkra kegyes ajándék, nem igaz? De igen! Akkor? Miért tartasz vissza? Féltesz? Úgy ám! Aggódsz értem! Nem kell! Jól fogunk szórakozni, igaz? Hosszasan kínozzuk, mielőtt megölnénk? Igen-igen! Tudom, hogy ezt akarod. Te is erre vágysz! Halálát akarjuk. Elérjük? El-el! Ma meg fogjuk ölni!
-HÁÁÁÁH?!...HÁHÁÁÁH! OSTOBA! Ne szavalj! Felesleges, igaz? Igaz! Tépj szét! Igen, szedj apró cafatokra! Ess nekünk! Akarjuk? Igen, akarjuk! GYERÜNK!-
Ingerülten beleöklözöl a falba? Bele-bele! Ideges vagy? Igen az vagy! Szétvet a feszültség és izgatottság! Akarod? Mindennél jobban akarod a fájdalmat? Szenvedsz? Igen, szörnyen szenvedünk. Vergődünk a tehetetlenségtől. Vágyunk a kínzásra. Érzed? Mond, hogy érzed a kézfejedet bejáró éles gyötrődést? Igen, érzem. Tetszik? Tetszik, édesem? Természetesen. Szeretjük a fájdalmat. Örülsz? Boldog vagy, kedvesem? Az vagy! Még szép, hogy az vagy! Legyen folytatás? Szeretnéd? Mond, hogy szeretnéd! Igen, ezt akarom! El akarok veszni a végtelen szenvedés tengerében. Akkor megkapod! Kedvedben járok, rendben? Rendben! Mit tegyek? Védekezzek? Tegyük, amit kér? Látszólag! Álca? Igen! Nem engedhetjük el ezt a gyötrődést kiváltó támadást. Szükségünk van rá? Begyűjtjük? Megszerezzük? Hagyjuk elsöprő erővel csapódhasson testünkbe? Úgy lesz! Tárjuk szét karjaink? Legyintsünk a fenyegetésre? Jelezzük nem ijedünk meg? Tedd azt! Mutasd meg nem tántorodunk vissza üres beszédtől. Követeljük a tettet, igaz? Igen, azt tesszük!
-HJÁHÁH! Ez az! Gyere! TÁMADJ!-
Melllkasod ütögeted extázisban? Előre örülsz? Kicsattansz a boldogságtól? Élvezed, drágaságom? Persze, hogy élezed! Alig várod eltaláljon a támadás. Érzem szétvet a feszült izgatottság. Kíváncsian nézel szembe az ellenfeleddel. Mire számítasz? Miben reménykedsz? Nem érdekel? Nem bizony! Hidegen hagy, mivel rontanak rád. Húsodban akarod érezni. Csontig nyilalló fájdalomra vágysz. Szétspriccelő vért akarsz. Végtagokat akarsz porba hullva látni. Csonkítás? Igen, erre van szükségünk. Felaprítjuk? Felszeleteljük apró kockákra? Úgy-úgy! Lassan darabokra szedjük. Hosszasan kínozzuk. Sokáig vergődjön testét szétfeszítő fájdalomban. Mennyei? Igen, mennyei látvány. Akarjuk? Igen-igen! Ez minden kívánságunk. Legyen? Legyen! Széles vigyorral fogadjuk a felénk süvítő varázslatot? Igen! Nem mozdulunk? Nem-nem! Fejünket hátra hajtva adjuk át magunkat a becsapódó erőnek. Vagy sem? Hova lett? Elvétette? Rosszul célzott? Úgy tűnik. Csalódottak vagyunk, igaz? Igen, azok vagyunk. Elmaradt a találkozás. Nincs maró gyötrődés. Ingerülten szisszensz fel? Igen, azt teszed. Karoddal hessegeted a porfelhőt. Nem szeretjük, drágaságom? Nem bizony! Nem kedveljük, ha átvernek. Bosszút állunk? Igen, azt fogjuk tenni! Mikor? Most? Igen, most! Elénk jött? Türelmetlenül színünk elé járult? Úgy-úgy! Meg akar lepni? Lehet. Tetszik? Kedvünket leljük benne? Bizony-bizony! Ravasz vigyorral fogjuk meg a mellkasunk felé lendülő pengéjét. VÉGRE! A penge édes gyötrődéssel váj járatot a tenyerünkbe. Megborzongva nevetünk fel? Igen, azt tesszük!
-Pontatlan? Igen, pontatlan volt! Haragszunk! Nagyon haragszunk!-
Mivel büntetjük? Gyomron ütjük? Igen-igen! Ezt szeretnéd! Azt akarod használjuk ki míg nem tud elugrálni. Igazam van? Igazad! Ronts rá! Okozz neki lelkét kipréselő gyötrődést. Aztán? Mi legyen utána? Eldobjuk? Pontosan! Neki vágjuk a közeli épületnek. Rombolni akarsz? Értelmetlen pusztításra vágysz? Igen! Mindennél jobban vágyunk rá. Törjön csont, omoljon fal, hulljon a gyenge! Dőljön romba az egész hely! Megtegyük? Igen, megtesszük! Fémen végigrántva tenyerünk, úszunk a bódult kínokban. Erőt ad? Erőt! Duplázza a lendületet, amivel a kardot használva épületnek vágjuk. Némán követjük, mi lesz vele? Dehogy! Menjünk utána! Siessünk? Siessünk! Gyorsan menjünk? Igen-igen! Sonido-val eredjünk a nyomába. Zúzzuk be a koponyáját! Reccsenjen feje! Fröccsenjen a téglára agya! Trancsírozzuk szét ostoba képét egy ütéssel.
-HJÁHÁH, HUSÍÍÍH! Fáj? Mond, hogy fáj! Hallani akarjuk? Úgy bizony! Hallani akarjuk, mennyire szenvedsz!-
Azonnal támadunk? Nincs tétovázás? Nincs! Rögtön ütünk! Azonnal akarjuk! Nem érdekel mi lesz. Minél előbb szenvedést akarunk arcán látni. Mi lesz, ha várni fog ránk? Megsérülünk? Lehet. Visszatart minket? Dehogy! Szenvedést akarunk! Nem érdekel kiét? Nem bizony!
Vissza az elejére Go down
Nagano Shiro

Nagano Shiro

nő
Hozzászólások száma : 22
Tartózkodási hely : Nobu-nii-chan nyakán, vagy egy bokorban mögötte *.*
Registration date : 2011. Mar. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: Yonseki
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te6500/15000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (6500/15000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptySzer. Júl. 04, 2012 4:13 pm

Elfogott a jeges iszony, ahogy ellenfelem direkt a penge felé nyúlt. Bár éreztem, van köztünk némi lélekenergia különbség, abban közel sem voltam biztos, hogy ne tudnám megsebezni emiatt. Feltételezésemet beigazolni látszott a pengén végigfolyó vörös csík, valamint az ő tenyeréből lehulló cseppek. Nem értettem, egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy tehet bárki is olyat, mellyel árt saját magának. Természetesen olvastam már a jelenségről a 12. osztag és családom könyvtárában is, mégsem voltam soha kifejezetten a lélek nagy szakértője, mindig is a testtel foglalkoztam, bár ez talán érezhető volt abban is, mennyire ügyetlenül kezeltem kapcsolataimat. A belém ivódott tanításokat levetkőzni nem voltam képes, hát mindenkivel a hivatalos kommunikációs formát választottam, azonban volt, hogy ez egyeseknek nem tetszett, nekem pedig igen nehezemre esett átváltani egy könnyedebb, közvetlenebb stílusra, melyben más is fesztelenül tud társalogni.
Elkalandozott elmémet váratlanul érte a beszéd és a hirtelen támadás, pedig számítanom kellett volna rá, hiszen az arrancar közel sem oly’ ártalmatlan, mint ahogy én hittem még pár perce, mikor rám esett a tetőről. Viselkedése most egészen más volt, mintha csak egy eddig számomra idegen személy költözött volna testébe. Újfent olyan problémával álltam szemben, melyet szégyenszemre megoldani nem voltam képes, azonban igyekeztem megfigyelni a legtöbbet, hogy később a Balthasarral való találkozásomból is tanulhassak és ne kövessem el újra a tudatlanságomból kifolyó hibákat.
Fájdalmas nyikkanásom jelezte becsapódásom a falba, mely kissé megroppant, testem nyomott hagyott rajta és az ütközés környékén lepattogzott a vakolat is. Nem szándékoztam ilyen gyorsan megadni magam, bár harcban régóta nem volt részen Juunibantaios lévén, régen igenis olyan osztag tagja voltam, melyet az élvonalba küldtem elsöprő erejének köszönhetően, edzéseim során pedig formában is tartottam magam. Nem engedhetek meg olyan luxust, hogy ellustuljak, hisz’ meg kell védenem a családom.
- Bakudou no sanjuukyuu: Enkosen! – Kezem, melynek csuklóján a medál függött, előrenyújtottam, ezzel blokkolva ellenfelem hirtelen támadását.
Oldalra pillantottam, szabadabb tér felé, mert itt sarokba szorított, nem hagyott mozgásteret, véleményem szerint ez is volt a célja. Továbbra is fenntartva a pajzsot, míg az össze nem törik, lendültem ki balra, keményen elrúgva magam a földtől, hogy így minél messzebb érjek majd talajt. A betont beterítő törmelék kissé felporzott testem körül, ahogy hátamon csúszva a becsapódás után, haladtam még egy kicsit, majd megszüntetve a kidou hatását, felpattantam és újfent kardomhoz nyúltam segítségért.
Számítottam arra, hogy esetleg további támadásokkal próbálkozik, így mindenképp megpróbál újfent közelembe férkőzni, mivel eddigi összeütközéseinkből azt szűrtem le, jobb szereti a test-test elleni harcot, mint a mágiával és hasonló eszközökkel folytatottat. Nem szándékoztam csalni, azonban egy valódi csatában és ez most az volt, a leghatékonyabb eszközeimet kell használnom, ha győzni akarok, ezek pedig nálam egyértelműen a démonmágiák voltak.
- Kik azok a mi, Balthasar-san? Nincs önnel senki a csatatéren, csak én! – szóltam hozzá, hátha értelemre talál még hangom, azonban reményeim kétséges, meghallgatásra találnak-e. – Kérem, adja fel! Nincs szándékomban megölni, de meg fogom tenni, ha szükséges! – figyelmeztettem őt, folyamatosan készülve a következő támadásra.
Egyetlen pillantás erejéig hunytam le szemeim, hogy erőt gyűjtsek némileg következő manőveremhez. A 12 osztag tagjaként legerősebb fegyverem jómagamnak is az elmém volt, s bár nem mondhattam el, kifejezetten ügyes stratéga lennék (lévén túl sok alkalmam még nem volt tesztelni képességeim), egy-két ügyesebb „csapdát” magam is össze tudtam állítani. Igen gyenge képességeim shunpoban teljes mértékben kihasználva lendültem előre, mindeközben két kidou nevét s számát érthetően, azonban gyorsan eldarálva.
- Hadou no sanjuuichi: Shakkahou! Hadou no sanjuusan: Soukatsui! – Az első mágia még akkor indult meg ellenfelem felé bal tenyeremből, mikor előrelendültem, a másodikat azonban lassabb, erőteljesebb tempóban mondtam el, azt szinte pontosan Balthasar előtt lőttem ki. Reménykedtem benne, küzdelmünknek ezennel még nincs vége, hisz’ most még idézést sem használtam, bár jártas vagyok a varázslat terén. Katanám immár két marokra fogva lendítettem felsőtestére egyszerű, vízszintes vágást. Direkt azért választottam ezt, hogy ha nem zavarta volna meg eléggé a kidou, ez a húzásom még kissé el is ültesse benne, hogy ügyetlen lennék kardforgatás terén, mely közel sem volt igaz. Tovább haladva a lendülettel, pördültem meg tengelyem körül, hogy utána bal vállára mérjek felülről intézett csapást, időközben a tanult lefegyverzőmódszerek szinte egész garmadája villant fel előttem, mikor megütközve jöttem rá – míg én kardommal nekirontottam, nála egyszer sem láttam fegyvert!


Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Komoki Daniel Hiroto
Módosított lélek
Módosított lélek
Komoki Daniel Hiroto

Férfi
Sagittarius Goat
Hozzászólások száma : 75
Age : 32
Tartózkodási hely : Otthon, NTV
Registration date : 2009. Apr. 18.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Díszlettervező
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Asari Chinami vs Eggther Balthasar Cl0te4000/12000Asari Chinami vs Eggther Balthasar 29y5sib  (4000/12000)

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptySzomb. Júl. 07, 2012 3:05 am

Nem talált? Nem bizony! Meglepődünk? Igen, kicsit hitetlenkedünk. Nem kedveljük a fényes pajzsokat. Úgy-úgy! Kicsit sincs ínyünkre. Mit tegyünk? Vágjuk le? Szabaduljunk meg kezétől? Pontosan! Csonkítsuk meg! Ezt akarod? Igen! Támogatom az ötletem. Érzem ezt szeretnéd. Remek-remek! Veled együtt örülök, édesem! Hogyan tegyük? Tépjük le? Szakadjanak az inak? Fröccsenjen a vér? Gyászosan reccsenjen csont? Csonkítsuk? Robbatsuk le? Vágjuk le? Harapjuk le? Mit szeretnél, édesem? Még te sem tudod. Nincs időd eldönteni. Fürge az ellenfelünk. Kitér! Úgy-úgy! Meg akar szökni az őzike. Nem hagyjuk? Dehogy! Utána megyünk! Úgy lesz! Ezt tesszük! Akkor? Miért torpansz meg, édesem? Miért nézel értetlenül? Nem értjük, miről beszél. Sületlenségeket hord össze. Néhány másodpercre megingat, de nem csap be. Hazudik? Azt mondod, hazudik? Igen! El akar bizonytalanítani. Nem vagyunk egyedül. Igen-igen! Itt vagyunk egymásnak! Velem vagy! Segítesz! Igazam van, édesem? Persze, hogy igazam van. Közöljük vele? Tedd azt! Úgy-úgy! Elmondom neki, mit gondolunk! Tudatom vele nem ejt csapdába! Nem zavarhat meg! Jól beszélek? Ezt akartak hallani, édesem? Pontosan ezt! Látom rajtad erre vágysz. Nem húzom az időt. Válaszolok és támadunk! Lecincáljuk a karjait!
-EHEEEH! Nem versz át, Husih!- Érmét idézel meg? Azt akarod vágjam vele fejbe? Dobjam a fejéhez, hátha vére serkenti? Megtegyem? Tedd! Úgy lesz! Meglendítem kezem, fájdalomra éhes hiénaként elvigyorodok és hozzávágom. Repülj, repülj, szárnyalj fémecske! Élvezzük? Igen! Izgatottan morajlik vérem. -Szagass szét és feladom! Igen-igen! Marcangolj apró cafatokra! Ezt akarjuk? Ezt-ezt! Darabolj, vágj, tépj, égess! Kínozz meg!-
Ordítasz? Úgy-úgy! Ingerülten morransz rá. Unod a várakozást? Igen-igen! Szörnyen belefáradtál az eredménytelen követelésbe. Nem fog semmi történni? Azt gondolod nem támad? Tévedek? Bizony! Megindul! Igazad van! Mindig helyesen látod, édesem. Fintorogsz? Érzem elhúzod szádat! Nem-nem! Nem szeretjük a varázslást. Gyűlöljük? Úgy ám! Utáljuk ezt a szikrázó fényáradatot. Bántja szemünket? Igen! Rosszul esik! Védekezzünk? Emeljük szemünk elé karunkat? Nem-nem! Jobbat tudsz! Mond el! Mond el, mi legyen! Közeledik! Gyorsan közeledik! Látod? Felénk tart egy színes labdával! Félnünk kéne? Nem! Tetszik! Fájni fog, ha eltalál! Úgy-úgy! Őrülten sajogna testünk! Hagyjuk? Nem teszünk semmit? Nem állunk el útjából? De! Miért? Mit akarsz, édesem? A karja! Igen-igen! Egyet értek! Kell a karja! Porba hulljon? Földön csattanjon? Ordítson a testét szétfeszítő gyötrelemtől? Úgy-úgy! Ezt fogjuk tenni! Hogyan? Üveg? Rúgjam levegőbe? Azt akarod rúgjam a gömb elé? Pontosan! Térítsd el a színes labdát! Megteszed? Meg-meg! Úgy teszek, de betörik. Szilánkokra hullik, édesem! Nem baj! Menj arrébb! Használjuk a gyorsaságunk? Igen, azt fogjuk! Rendben-rendben! Megcsinálom! Földre vetődöm. Elgurulok? Igen-igen! Elgörgök előle – gurulós sonido powa Cool -.
Felállunk? Bizony ám! Talpra akarunk szökkenni, de másik gömb és husih. Nem értjük! Mi ez? Honnan került ide? Érthetetlen? Úgy-úgy! Nem értjük! Velünk szemben! Mit tervez? Érdekel? Igen, érdekel! Kivárunk? Nem, nem tesszük! Hárítunk? Azt akarod? Igen, azt! Karjára koncentrálj! Bizony-bizony! A karja kell! Emeled a karod? Igen-igen! Varázsolunk, igazam van? Igen! Szétrobbantjuk husiét? Megállítjuk, mielőtt ide érhetne? Úgy lesz? Pontosan ezt tesszük!
-Bara!- Elintéztük? Megszűnt? Elmúlt a fényes ámulat? El-el! Vége van! Nem örülsz? Miért nem örülsz, édesem? Rosszat sejtesz? Tartasz valamitől? Figyeljek? Hova nézzek? Előre? Jön husi? Igen-igen! Már látom! Hozza a kardját! Meg akar vágni? Fel akar aprítani? Húsomba akarja mélyeszteni fegyverét? Véremet kívánja? Izgalmas? Bizony ám! Alig várjuk elérjen! Lendíti a pengét? Elér? Nem, nem hagyjuk! Védekezünk alkarunkkal. Felfogjuk? Részben! Nem tökéletes? Nem bánjuk? Nem-nem! Élvezzük a bőrünket karmolászó pengét! Vérszomjas nevetéssel üdvözöljük a pirosló vágást. Mi legyen? Megfordul! Csukló! Igen-igen! Ráütünk! Odasózunk a kardot tartó csuklójára. Erősen? Amilyen erősen lehet! Elütjük a karját? Nem akarjuk elérjen? Nem-nem! Nem szeretnénk! Ezután? Tartsam a lendületet? Emeljem lábam? Rúgjam oldalba? Megteszem! Örömmel roncsolom bordáit. Repedjenek, nyekkenjenek, sikítsanak a tüdőt préselő orgiától! Előre billen állon öklözzem? Ez az! Óriási erővel felütöm a levegőbe! Megreptetem! Szárnyra keltem és megsorozom a gyomrát! Sok-sok ütés! Gyors? Nagyon gyors! Tetszene? Kedvelnéd, édesem? Persze, hogy elnyerné tetszésed! Akkor ezt teszem meg! Még valami? Valamit még szeretnél? Másik bara-t? Legvégén ajándékozzam meg vele? Arra vágysz közelről rálőjem? Pontosan! Ezt kell tenned! Végrehajtod? Persze-persze! Husi pácolás!
Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Abarai Renji
Globális moderátor
Globális moderátor
Abarai Renji

Férfi
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 394
Age : 40
Tartózkodási hely : Pont ott!
Registration date : 2008. Sep. 06.
Hírnév : 40

Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar EmptySzer. Ápr. 17, 2013 3:56 am

Sipításra reagálva: Küzdőteret lezárom! Chinami jutalma 1000lp és 1500 ryou, míg Balthasar-é 1500lp és 1500 ryou!
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Asari Chinami vs Eggther Balthasar _
TémanyitásTárgy: Re: Asari Chinami vs Eggther Balthasar   Asari Chinami vs Eggther Balthasar Empty

Vissza az elejére Go down
 

Asari Chinami vs Eggther Balthasar

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Alternatív idősíkok ::   :: Seireitei-