HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Shizuka vs Vex

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Shizuka vs Vex   Szomb. Dec. 24, 2011 10:51 am

Karakura, Karakura te csodás egy város, és tudnám, hogy miért mindig itt kötök ki? Lusta vagyok egy másik városba menni, vagy micsoda? Szerintem tényleg az vagyok, nem akarok már más nyelven megtanulni, sőt, ott nem is biztos, hogy találkozhatok olyan személyekkel, akik látnak is. Márpedig nincs hangulatom most az emberekhez. Egy kis magány, sör, és fekvés a parkban, egyedül, és éjszaka, nincs is ennél depressziósabb látvány. Oké, annyira nem lehet az, ha az egyik karom a fejem alatt van, a másikkal a cigit tartom, és néha az ajkaim közzé veszem, Orgo meg mellettem „heverészik”. Inkább úgy mondanám, hogy méltóan ünnepelem meg ezt a fos ünnepet, amiért az emberek annyira rajonganak. De most komolyan, vannak olyanok, akik látnak minket, meg minden, és mégis, tartják a karácsonyt. Ennek mi a fasz értelme lehet? Ha el is hinnék azt, amit ünnepelnek, akkor minket minek gondolhatnak? Érdekes kérdések, és elég esélyes, hogy hülye válaszokat is kapnék, ami meg nem éri meg a fáradtságot. Inkább elfogadom azt a tényt, hogy nehezen kiismerhető mindenki, és vannak olyanok, akik valamibe kapaszkodni akarnak, és ha ez a Karácsony, hát legyen. Nem fogom szóvá tenni, sőt, még vigyorgok is hozzá, csak hogy ne én legyek a rossz gyerek, aki virgácsot kap, és nem cukrot.
Ezt a kellemesnek nem igazán mondható gondolatmenetet félbeszakítja az, hogy egy Shinigami jelenlétét éreztem meg. Hm, talán az ajándékom lesz majd? Bár mi is számít ajándéknak? Az, ha le kell vernem, vagy beszélgetni vele? Nos, amilyen rossz a kedvem mostanában, az elsőre szavazok. Egyre inkább közelebbről érzem a jelenlétet, de még nem foglalkozok vele, van cigim, és elsőnek el kell kopnia, utána pedig majd csak lesz valami.
Oldalra fordítom a fejemet, hogy láthassam, ki is érkezik. Hm, szőke haj, jó alak, ismerős arc, a neve meg valami: Shimuka, Shimike, vagy Shizuca, meg vaaaan, Shizune. Igen, ez már meg is van. Felülők, és egyenesen rámeredek.
- Hali, rég találkoztunk, látom élsz, akkor legutóbb sikeresen eljutottál a segítségig. De bocsi, hogy ezt mondom, sajnos ki kell engednem azt, ami felgyülemlett bennem, és ha jól emlékszem, te ismered Shiroichi Anaot, igaz? Tényleg bocsi, nem személyes, vagy valami, nem miattad van, hanem miattam. – lehajolok Orgoért, majd kiegyenesedés, és támadás. A közelébe Sonidozok, jobbomba tartva Orgot, egy fentről induló íves vágással nyitok.



______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
30900/45000  (30900/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Szomb. Dec. 24, 2011 10:57 pm

Havazik. Kiskoromban mindig imádtam a havazást. A hófehér táj olyan gyönyörű, mintha megannyi tündér borítaná be a fákat. Ilyenkor mindig lehittem, hogy varázslatos dolgok történhetnek. Gyermekkén naphosszat néztem az ablakból, párszor még kilógni is megpróbáltam. Olyankor Shizuo általában mérgelődött rajtam, mikor visszahozott és csupa víz lett a ruhám. Utána napokig köhögtem, a hideg levegő általában nem tett jót. Igazis.. milyen gyenge kisgyerek voltam, ugyan örömmel gondolok vissza a szép percekre, de nemrég rájöttem, gyermekként sok mindent nem értettem. Úgy emlékszem vissza, hogy a bátyám szeretett? De valóban így volt? Mostanra inkább úgy hiszem ámítás volt.
A karácsonytól rossz érzések támadnak bennem. A család ünnepe mi? A szereteté, az ajándékoké, az együttlété. Ezért vagyok most egyedül az emberek világában? Nevetnem kell saját magamon! Egy olyan emberre vágyok, aki már rég halott! Miért nem tudom elengedni, mióta újra láttam? Átkozott küldetés! Miért pont most kellett felbukkannia?! Mikor már majdnem mindent elfelejtettem életemből?! Miért kellett felidéződnie pont most? Már a karácsonyi süteménynek sincs olyan illata. A kirakatokban álló édességek és ételek láttára sem csordul ki a nyálam. Eredetileg azért jöttem ide, hogy bevásároljak karácsonyra. Sok-sok ízletes süteményt és finomságot szerettem volna venni? Ehelyett mit csinálok? Ez egyik sikátorban kibújtam a gigaiomból, remélve, hogy ha nem látnak engem, akkor jobban leszek. Tévedtem, most pedig menekülök a sok boldog arc elől. Időnként még őt is meglátom, persze tudom, hogy nem lehet itt. Menekülök? Hát nem szánalmas? Olyan fancsali képet vágok, hogy a citrom hozzám képest nem is savanyú.
Are? Hová jutottam? Annyira menekültem, szinte már futottam ki a tömegből. Úgy tűnik a tervem, hogy csendesebb helyre menjek túllőtt a célon, ugyanis itt egy embert sem látok. Egyetlenegy szerencsétlen kósza lelket sem. Bár azt hiszem, jelen helyzetben ennek örülök. Nyugodtan sóhajtok, hátha így el tudom kergetni a rossz gondolatokat. A mélydepresszió nem segít megoldani semmit. Ahogy gondolataimba mélyedve trappolok a hófödte talajon, egyszer csak valami ismerős szag csapja meg az orrom, és erről eszembe jut egy már azt hittem elfeledett emlék. A parkhoz kötődik első találkozásom egy arrancarral. Milyen nosztalgikus! Mélyet szívok a levegőből, és szinte érzem a jelenlétét, a lélekenergiáját, pont arra amerről találkoztunk. Várjunk? Olyan mintha tényleg érezném…
- Te itt? – Hogy is hívják? Mex? Keksz? öööÖÖÖ Rex?Mondom ki hangosan az utolsó nevet. Hmm Rex? Miért egy kutya ugrik be erről? Kit izgat? Nem nevethetem ki, amiért ez a neve… Nahát, úgy tűnik megismer. Akkor nem tévedetem? Pedig borzalmas a memóriám, akár tévedhettem is volna, mint már annyiszor. Halvány mosoly jelenik meg az arcomon, talán mégsem leszek egyedül? Kit izgat, hogy arrancar, ha rendes srác. Csak bólintok egyet, ha alátámasszam elméletét a túlélésem okáról. – Látom, te is összeszedted magad. Pedig nagyon pórul jártál a múltkor. – Mondom kicsit gúnyolódva, bár azért próbálom éreztetni, hogy viccelek. Kérdőn biccentem oldalra a fejem, mikor Anaoról kérdez? Mégis kit érdekel az a kis pióca? Bólintok, ki ne ismerné azt a piromán törpét? Micsoda? Mi van miatta? Meglepetten ráncolom a szemöldököm, nem értem mégis miről beszél. Felegyenesedik, és a fegyveréért nyúl. Egyik lábammal hátrébb lépek, és kérdőn nézek rá. Ugye nem akar megtámadni? – Te meg… - De be sem fejezhetem a mondatom, ugyanis a kaszája máris a fejem fölé emelkedik, majd megpróbál kettévágni. Áldom az eget, hogy a gigaiomat már levetettem. Mielőtt elérne, hátralendülök, két kézre állok, majd átlendülök és két lábra érkezem – Mi a fenét művelsz?! – Teszem föl a kérdést dühösen! – Mégis mivel érdemeltem ezt ki?! Azt ne mond, hogy a kis giliszta tehet róla!! – Teljesen felháborít a dolog, bár remélem, csak véletlenül megcsúszott a keze…
~ Megcsúszott mi? Akkor biztos véletlen állt fel és vette magához a fegyverét, mielőtt megcsúszott a keze nem… Idióta! RÚGD SZÉT A SEGGÉT! ~ Nem! Nincs indítékom… még… Az erőm is le van korlátozva… A hadnagyság átka, és egy arrancar kedvéért nem fogom szétverni a helyet!
– Nézd, nem értem mégis mi a pokol bajod van, de mivel nem vagyok jó passzban, kiegyezhetünk… Vesztettem és gyáva kutyaként elfutok rendben? – Reménykedek benne, hogy ez az alternatíva elfogadható a számára… Nem azért jöttem ide, hogy harcoljak!

pontozás pecséttel- javítva:
 

______________

『想像フォレスト』を歌ってみた【バル】
Adatlap      ll      Wiki
Pontozás:
 


A hozzászólást Yamasaki Shizuka összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Dec. 30, 2011 10:10 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Vas. Dec. 25, 2011 4:26 am

Újra találkoztunk, hm, ha belegondolok, a második normálisabb shinigami volt, akivel valamilyen kapcsolatot sikerült kialakítanom. S most pedig mit akarok csinálni? Eldobni magamtól, csak azért, mert az emlékeim szerint ismer Anaot, akit én már egész jól megutáltam. De nem tehetek róla, fájdalmat akarok okozni neki, azt akarom, hogy szenvedjen. Ahhoz pedig olyanoknak kell ártanom, akiket ismer, még akkor is, ha nem feltétlen kedveli azokat a személyeket, akiket a gyengélkedőre küldők. Belegondolva ez elég szánalmas dolog tőlem, és szerintem szánalmas is vagyok. Egy balfasz, aki sok marhaságot hord össze, olyanokat mond, amiket nem kéne, és utána pedig megbánja, de már késő, hiába kap, új és újabb esélyeket, nem tud élni vele, és csak ront a helyzeten. Pont úgy, ahogyan Adorával jártam. Megszereztem, de pár hülyeség, és már volt, nincs.
- Nem, a nevem Vex. – nem bonyolult pedig, három betű csak, és még nem is valami Qrs vagy ilyesmi, csak simán Vex. Nem tudom, hogy van-e jelentése? De szerintem nincsen.
- Annyira azért nem, mint te. – ha visszagondolok, én még a saját lábamon hagytam el a csatateret, nem pedig egy fa tövében ültem, és vártam arra, hogy értem jöjjenek, sőt, még nem is Ő volt az, aki bekötözött engem, tehát én voltam az, aki akkor nyert. De ezen ne is gondolkodjak tovább, a lényeg, hogy ismeri Anaot, és ekkor önti el az agyamat a lila köd. Ami arra késztet mindenkit, hogy meggondolatlanul cselekedjen, és azt teszem én is.
Rátámadtam erre a shinigamira, aki szerencsére(?) sikeresen elkerülte a támadásomat. Bár a kérdése enyhén értelmetlen volt. Elég egyértelmű volt, hogy mi is volt a tervem, egyből, kettőt csinálni. S igaza is van valamennyire, belegondolva… inkább Anaot kellene levadásznom, nem pedig másokat. Igaz, a legnagyobb szenvedés az, ha olyan személyeket bántok, akiket ismer, és a bűntudat pedig szépen elemészti. De ez tényleg túlságosan is szánalmas, és nem akarok az lenni, még szánalmasabb már nem. Megtorpanok, és vakarni kezdem a tarkómat, a tekintetem enyhe zavarodottságról tanúskodik, lazán nem értem az egészet, hogy miért is csinálom. Hiába, nem nagyon tudok megváltozni, akit egyszer megkedveltem, azt utána nehezen tudom megutálni, mindegy, hogy shinigami, vagy valami más... én már csak ilyen elcseszett vagyok. Nem csőlátásom van, hogy mindenképpen pusztítani kell. Van más lehetőség, csak sokan már ezt nem látják, az évek alatt belerögzült a tudatukba, hogy a harc szükséges, és lételemük, kellemetlen.
- Belegondolva… semmivel… igaz, ismered Anaot, de nem igen kedveled, gondolom… a gilisztázás miatt. – ja, talán ez még értelmes hozzászólás volt a részemről. De Shizukáé az nem annyira, sőt, szerintem hülyeség is volt.
- Nem, az nem jó ötlet, hogy elmenekülj, mint egy gyáva kutya. – kutya… Csontos is elhagyott, a fene abba a korcsba. – Valójában… fájdalmat akarok okozni Anaonak, és gondoltam az kezdetnek jó lesz, ha egy ismerősét lerendezem. De belegondolva… téged még kedvellek is. És inkább nem foglak annyira bántani, de az se megfelelő opció, hogy elmenekülj. Nem vagy olyan, aki elmenekül. Harcolj velem, legyen egy visszavágó a múltkori miatt, akkor én voltam az, aki nyert. Egy… ismerősök közti, egyszerű edzés, harc. Talán most a szerencse is melléd szegődik. – mondtam komolyan a szavakat, és a tekintetem is valami hasonlóról árulkodott. Forgatni kezdtem Orgot, nyolcasokat leírva magam előtt, majd vágok a levegőben, és oldalra kitartom a kaszámat. Ha kell, hát akkor kicsit kikényszerítem a harcot, csak most már nem darabokban akarom visszajutatni, hanem egyben, lehetőleg bibisen, és talán ezt még jelzésnek is felfogja, az első alanyom, akinek hajat „vágtam”. Na, de ideje is csinálni akkor valamit, nem hiába tartottam ki Orgot. Simán, minden sonidot mellőzve kezdek el futni Shizuka felé, és jobbról indítok egy vágást, és hárítás esetén, egy újabbat és újabbat. Esetleges elkerülés esetén pedig, visszarántom a kaszámat, és folytatom a támadást.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
30900/45000  (30900/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Vas. Dec. 25, 2011 9:58 am

Úgy látom, Rex mélyen elgondolkodik valami, valószínűleg az előbbi heves viselkedésén. Ugye mondtam én, hogy semmi rosszat nem akar? Csak biztos… nos igazából nem találok rá magyarázatot, nem arra, hogy miért támadt nekem, sem arra, hogy miért torpant meg, de biztos mindennek megvan a maga oka. Valószínűtlennek tartom, hogy csak úgy poénból kezdene el hadonászni a kaszájával. Nem olyannak ismerem!
~ Kezdjük ott, hogy nem is ismered a pokolba is! Ne merd leengedni a védelmed, mert én csaplak ketté! Idióta tyúkeszű liba! ~ Így is van elég bajom rendben? Nem kell neked is rám szállni, ura vagyok a helyzetnek! Nem fog bántani! Meg fogjuk tudni beszélni, és utána nyugodtan távozunk mindketten. Csak le kell nyugodnom, nem lehetek feldúlt. Magyarázatot fog adni, ebben biztos vagyok!
- Mi? – Csusszan ki a számon döbbenten. – Mégis mi köze ennek Anaohoz? – Persze választ nem adok, mégis mi köze hozzá, hogy milyen kapcsolatban állok vele? Különben is bonyolult. Ai-san azt parancsolja, hogy ne utáljam, de sokáig ellenségként tekintettem rá, és akkor itt van ez az automatás berögzülés, mikor meglátom reflexből lecsapok rá, automatával, vagy ha az nincs bármi mással. Bár nem egészen tudom, hogy ez komoly e? Nem lehet, hogy csak szórakozás? NEM! Az elehetetlen. Igaz a legutóbbi küldetésünk óta már nem akarom mindig megölni. Ez márt kedvelés? Úgy nézek Rexre mint egy felfújt pukkancs, kicsit elpirulva… - Azt a kis dugót lehet egyáltalán szeretni? – Bökök ki egy választ, bár ez inkább kitérő kérdés. El sem hiszem, komolyan csak annyi oka volt kardot rántani, hogy ismerem azt a bolondot? Bár ez még nem ok rá, hogy én is megtámadjam, de mindenképpen elgondolkodtató. Eddig valamiféle ismerősnek tekintettem, akihez pozitív és negatív emlékeim is társulnak, de egész eddig egálba.. Most rossz felé fordult el a mérleg… Remélem a magyarázata választ ad bármire is. Bár most leginkább egy őrültnek tűnik. Ráncolt homlokkal hallgatom végig az össze-vissza hadoválást.
- Remek és nekem ehhez mégis mi közöm? Tudod mi a véleményem? – Eldurran az agyam, érzem, hogy a feszültség, ami a napokban felgyülemlett most akar kitörni. Nem szabad hagynom, csak higgadtan, tárgyilagosan. Nem kell a bunyó. – Nem fair, hogy ilyen idióta okkal rám támadsz! Azért jöttem ide, hogy köszönjek, egy kedves gesztusnak szántam és te erre rám támadsz egy sérelmed miatt amit nem is én okoztam? Te nem is vagy férfi! Egy, egy… egy – Nyugalom, semmi gond. Mély levegőt veszek, hogy nehogy felemeljem a hangom. – Egy bunkó vagy! Ezek után pedig azt kéred tőlem, hogy edzek veled? Ne haragudj, de azt a minimális bizalmat, amit feléd tápláltam, éppen most tapostad össze, mint egy hangyát. Hogy edzhetnénk így? Honnan tudjam, hogy mikor akarsz aljas módon megölni ismét, egy ugyanilyen semmit érő ok miatt? – Próbálom megtartani a higgadtságom. Amit mondok nem bántónak vagy dühítőnek szánom, sokkal inkább a csalódottság és az értetlenség süt ki a hangomból. Mikor forgatni kezdi a kaszát, ismét egyel hátrébb lépek, s közben be nem áll a szám. – Hogy lehetsz ilyen felelőtlen! Nem hittem volna, hogy ennyit jelent neked egy élet, az én életem! Nem egy ismeretlen valaki, akit táplálkozás céljából kapsz el… Hanem valaki, akivel együtt piknikeztél! – Szememmel mintha keresnék valamit, vagyis sokkal inkább valakit. Térdmagasságban pásztázom a parkot, de csak nem akadok a nyomára… - Csontos hol van? – kérdezem meglepetten, hiszen mikor legutóbb láttam Rexet, akkor a kutyáját sétáltatta. Megrázom a fejem, teljesen eltértem a témától és pont a lényeget nem mondtam ki, ám mire megtehetném, Rex már felé rohan. Egy pillanat alatt elkerülhetem, ha akarom, látom, hogy ő sem gondolja komolyan ezt a támadást. – A lényeg, hogy NEM akarok veled harcolni, és NEM is fogok! – Jelentem ki magabiztosan, majd egy kidouhoz folyamodok. Remek ötlet, itt hagyom, míg el nem tűnök, és akkor megúszom!
- Bakudou 61: Rikujoukorou! – Tartom ki két kezem magam elé, Rex csaknem beér. Ellenfelem körül hat kis aranyszínű fénypont jelenik meg, melyeknek közre kéne őt fognia és megállítani, ám ehelyett, megjelennek, és azonnal semmivé foszlanak. A döbbenettől még levegőt sem veszek, mi a fene? Ekkor tudatosul bennem, hogy le van korlátozva a lélekenergiám. – Pokolba! – Káromkodom el magam tehetetlenségemben. Azt utolsó pillanatban előrelépek, így kikerülve a kasza hatósugarából, majd leguggolok, hogy a nyél se találhasson el. Megtartva a mozgási energiát, ballábamat kiegyenesítve, majd jobbról balra lendülve, bokamagasságban megpróbálom kigáncsolni. Ha nem sikerülne, shunpot használva azonnal a háta mögött termek, kiegyenesítet, spiccbe hajlított bokával, jól irányzott vízszintes rúgást intézek ellenfelem oldala felé, hogy kibillenjen egyensúlyából. Ennek elégnek kell lenni, ha nem is arra, hogy elessen, de arra igen, hogy elveszítse teste fölött az uralmat, ha csak pár pillanatig is. Míg ő a fájdalommal, és az egyensúlyozásával foglalkozik, melyben a kasza is problémát fog okozni, - mivel fejre nehéz - addig én kereket oldok, legalábbis megkísérlem minél nagyobb sebességgel elhagyni a parkot, és a park melletti kirakadóvásár forgatagában búvóhelyet keresni, míg Rex el nem tűnik.

Spoiler:
 

______________

『想像フォレスト』を歌ってみた【バル】
Adatlap      ll      Wiki
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Szer. Dec. 28, 2011 10:23 am

Nehéz kérdés, mégis mi?
- Mi köze? Az, hogy… szánalmasnak találom, egyszerűen utálom, még a létezése is irritál, látni akarom ahogy összeroppan az élet alatt, hogy tudja, magának köszönheti az egészet, mindent, ami vele történt, és tudja azt is, hogy Én okoztam a szenvedését. És ezért majdnem mindenre képes is vagyok. – ökölbe szorultak az ujjaim, és a körmeim a tenyerembe martak, vért fakasztva, ami lassan, cseppenként hullajtok a talajra. Máskor pedig lehet nevetnék Shizuka arcán, de most túlságosan is mérges vagyok. Soha el nem alvó láng ez, amit a gyűlölet táplál, és azt hiszem, tényleg nevezhetem kialvatlan lángnak. De talán egyszer majd megszelídül, és csak egy apró szikra marad belőle, talán… de addig is sok mindent meg kell még tennem, és erősebbé kell válnom, mivel sajnos Anao erősebb mint Én. Nem fog viszont ez mindig így maradni, eljön még az Én időm. S akkor mindenki megfizet, a szart fogják lenyalni a csizmám talpáról, és mindennap abban a rettegésben fognak élni, hogy talán az lesz az utolsó.
- Én se értem, hogy lehet, idegesítő teremtmény, aki életképtelen és csak a szerencsének köszönheti, hogy még mindig életben van. – s most sikerült enyhén lenyugodnom, és valami választ is adni Shizukában, amiben elmagyarázom, hogy mi is a helyzet, és miért akartam vele harcolni. Sőt, igaza is van valamennyire, ezért is vetettem fel, azt a lehetőséget, hogy inkább edzünk egy kicsit.
- Tudom, és mondom, bocsi, tényleg ostobaság volt a részemről. Örülök neki, hogy köszöni akartál, és mondom, bocsi, hülye voltam. – oké, igaza van, megérdemlem azt, hogy leszidjon, sőt, azt is, hogy bunkónak nevezzen. Viszont az már kevésbé szimpatikus, hogy nem hajlandó velem edzeni, pedig már forgatom Orgot, ilyenkor nehéz leállni vele, mert megeshet, hogy saját magamat nyársalom fel vele. – Mondtam már, nem? De ha ennyire nem akarod, hát legyen, kikényszerítem belőled. – azt hiszem, valamit már megint sikerült kikapcsolni a fejemben, egyre csak azt érzem, hogy tényleg ostobaság egy shinigamival barátságot elképzelni. Ostoba mind, és csak arra jók, hogy az utunkba legyenek, semmi másra se. A többi mondatára már nem is felelek, nem kommentálom, csak egy kérdésére kap tőlem választ.
- Nem tudom, elhagyott. – közöltem vele, minden érzelemtől mentes hangon. Igen, az a rohadt kutya eltűnt, lehet már felzabálta egy másik hollow, aki az arrancará válás útjára lépet, egészségére akkor, vagy lehet Csontos az, aki ezt csinálja, annak még örülök is.
Támadni készülők, de ebbe még nem adtam bele mindent, elég silány egy csapás lesz, de ezzel kezdünk, majd jönnek a keményebb dolgok is. Shizuka alkalmaz egy kidouhoz folyamodik, ezt még nem ismerem, de megjegyzem a nevét, és a hatását is. Jó lesz a későbbiekben is. Viszont nem tudtam meg, hogy mire is lehet használni, mert nem történt semmi, azt leszámítva, hogy eltűnt a megjelent hat kis valami. Nem vágom, mire is lehet ez jó, de lényegtelen, az első támadásomat elkerülte, sőt, a másodikat is. Mindegy, most már elég komolyan veszem a dolgot. Nem érdekel, hogy valaha ismertem is, most már leakarom vágni, vagy legalábbis rendesen elpáholni.
Sikeres volt a támadása, és a gáncsolás se volt rossz, eldőltem, és mérgesen néztem utána, ahogyan rohanni kezd az emberek felé. Legyen, eddig nem akartam ártani nekik, de már leszarom mindet. Felpattanok, és már csak azt látom, hogyan is tűnt el a tömegben. Az arcom bal felét a tenyerembe temetem, majd hangosan, elmebeteg módjára röhögni kezdek. Megiramodok, majd a tömeg szélén megállva nézelődök. S mivel nem látom, megvonom a vállamat, majd kiabálni kezdek.
- Vagy előjössz, és harcolsz, vagy ezek az emberek fogják bánni!! És hogy lásd nem viccelek!! – felemelem Orgot, és lesújtok az első arra járóra. Fröccsen a vér, egy idősebb férfi holtan esik ősze. A tömeg síkit, és szaladni kezdenek, Én pedig folytatom, nem foglalkozok vele, hogy kit kapok el, legyen férfi, nő, öreg, fiatal, gyerek, egyre megy, mindegyikből sikerült egyet. – Oké, ez unalmas. – hátraugrok, majd egy Cerot indítok az útjára, hogy a menekülök egy része még maradjon egy kicsit, legalábbis a maradványai.
- Nos!? Kiállsz végre Velem!? Vagy folytassam tovább!? - üvöltöm a kérdésemet, majd míg várakozok, egy Barat indítok el, egyenesen egy árus bódéjába... vagy be csapódik, vagy újabb áldozatok lesznek.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
30900/45000  (30900/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Pént. Dec. 30, 2011 10:09 am

Ezzel az elmeroggyanttal nem érdemes beszélni. Semmi normális választ nem kapok tőle. Valószínűleg nem is fogok. Egy ilyen közveszélyes őrült elől a legjobb, ha elfutok. Nem akarok harcolni, nem vagyok abban a hangulatban, erőtlennek érzem magam és egy ilyen aljas szemét alak ellen kiállni, amúgy is öngyilkosság lenne. Nincs a feladataim között, ez a szabadnapom, bár azt nem egészen tudom, miért kaptam, mikor büntetést kellett volna, amiért ellógtam az edzést. Muszáj lesz lelépnem. Még össze is jöhet, nem véletlenül bújtam el az egyik sikátorba. Nincs mersze megtámadni ezt a sok ember! Ha nem is a saját lelke miatt, de annyi esze csak van, hogy tudja, ha meglépi ezt, halálra lesz ítélve, és ha nem is én, de rövid időn belül valaki meg fogja ölni ezért. Fenyegetőzni kezd. Ezek csak üres szavak, ennyire ő sem lehet eszelős. Nem ölheti meg azokat az embereket, hiszen gyerekek is vannak köztük! Egy elfojtott sikoltásra leszek figyelmes, Azonnal felkapom a fejem. Nagy önuralom kell, hogy nem dugjam ki az arcom, hiszen akkor meglátna. Nem tudom, hogy az illető meghalt e, ezért inkább arra következtetek, hogy csupán elkapta a grabancát… Könyörgöm add, hogy így legyen! És ez a röhögés… a hideg kiráz tőle, egy eszelős gyilkos kacaja. Nem bírom megállni, fél szemmel kitekintek az épület mögül, remélve, hogy nem vesz észre, ám ekkor megdöbbentő kép fogad. Egy áldozat, egy ártatlan ember, egy szerencsétlenül járt családapa, fiú, barát, rokon, ismerős. Ez borzalmas, ez a cselekedet megdöbbent. Visszafordulok, nem akarom ezt látni. A falnak támaszkodok, majd veszek egy mély levegőt, össze kell kapnom magam. Még sosem láttam, hogy valaki ilyen hidegvérrel ölt volna meg egy ártatlant, aki csak rosszkor volt rossz helyen. Ezt nem hagyhatom! Soul Society nevére esküszöm, ezért drágán megfizet! Már éppen kilépnék az utcára, mikor valami szörnyű lélekenergia csapja meg az orrom, az ösztöneim azt súgják, ne lépjek ki, de a többi ember… nem hagyhatom őket sorsukra
~ Akkor dönts! Vagy te, vagy ők! Vagy mind meghaltok! Maradj a fenekeden, hívd fel a tizenkettedik osztagot, és töröld el ezt a senkiházit a föld színéről! ~ De nem hagyhatom őket meghalni! Az én hibám, hogy ez történik velük! Kiteszem a lábamat, ám ebben a pillanatban, valami erőteljes lövés suhan végig az utcán. Egy kislány és az édesanyja, éppen kartávolságban van velem, így azonnal elkapom őket, és berántom a védett sikátorba. Teljesen zavarodottak, mindketten, nem látnak engem, csak azt érzik, hogy valami a ruhájukba markol. Elengedem őket, majd a sikátor felé lököm mindkettőt. A telefonomhoz rezegni kezd. Nahát, milyen gyorsan reagálnak odaát, mondjuk egy cerot azért illendő észrevenniük. Miközben válaszolok a telefonra, elindulok a sikátor mélye felé és megpróbálok Karasu mögé kerülni, hogy meglephessem egy támadással.
- Halló? – Helyzetjelentést kérnek, remek azzal szolgálhatok, de nem a telefonos kisasszonynak! – Azonnal adja Yukot! – Parancsolok rá, ám erre csak annyi a válasza: „Sajnálom, de a hadnagyot jelenleg nem tudom kapcsolni…” Dühösen ráordítok – Azonnal! – A vonal elcsendesül. A pokolba! Ha letette, én isten bizony odamegyek, és felrobbantom a tizenkettedik osztagot! Már éppen letenném, mikor egy ismerős hang szólal meg! – Na végre! Már azt hittem, megint a halálomat akarod! – Megrázom a fejem, erre most nincs időm. – Mindegy, feloldást kérek! – Idegesen ordítok bele a telefonba, mire Yuko csak annyit mond: „Valami összezavarta a műszereket, ezért kis türelmet kérünk”. Szinte egy vulkán tör ki belőlem, egy vérfagyasztó „FUU” hangot kiadva. Miközben emberek halnak meg, nem akadhatok ki ezen, erőfeloldás ide vagy oda, meg kell állítanom ezt az őrjöngő barmot. Annyira őrült módon viselkedik, hogy észre sem veszi, hogy csak pár méternyire tőle rejtőzök.
Mielőtt ellőhetné a barát, megindulok felé. Shunpom segítségével amilyen gyorsan tudok bal oldalán termek, vele szemben állva, spiccbe hajlítom a lábam, majd lendületből rúgok bal lábammal a kezébe, ezzel eltérítve a támadását az emberekről, reménykedve, hogy nem robban az arcomba.
- Most azonnal fejezd be! – Parancsolok rá, nem ordítva, sokkal inkább fenyegetően, úgy sziszegek, mint egy kígyó, aki már körülfonta áldozatát, és éppen bekebelezi. – Ezekért az ártatlanokért drágán megfizetsz. Eddig nem akartam harcolni, mint harmadikosztagos semmi közöm Anaohoz, de ez már nem csak róla szól. Sosem bocsátom meg neked, hogy megölted őket. A haláluk az én lelkemen szárad, ezért a pokol legmélyebb bugyrába küldelek! – Jelentem ki, csakhogy tudja, mihez tartsa magát. Miután befejeztem rövid kis monológom, azonnal támadásba lendülök. - Szerencsémre már minden ember, aki túlélte, elmenekült a helyszínről, és a környékről is. - Rúgásom után, két lábra állok, majd egy pillanat múlva lendületből másik lábammal, a hátára mérek egy vízszintes, hátulról előrefele irányuló rúgást, reménykedve, hogy nem védi ki, és előre repül, vagy legalábbis megbillen. Testel is ráfordulok a rúgásra, így bal oldalán már nem szemben, hanem oldalt állok, majd a forgásból keletkezett energia segítségével, kitartom a bal kezemet, kinyújtott feszes állapotban, majd ellenkező irányba fordulva megpróbálom eltalálni a nyakát, hogy hátra essen. Ezek után hátrébb sunpozok, hogy leellenőrizhessek valamit. Jobb oldalon kicsit lejjebb húzom a fölsőmet, így elővillan a vállam, rajta pedig egy kis tetoválás, mely az osztagom jelképe, egy gyönyörű körömvirág. Még pár pillanatig világít, majd szertefoszlik, és eltűnik a vállamról.
- Jobban is siethetett volna… - jegyzem meg pufogva, majd megigazítom az öltözékem, nehogy el lehessen kapni a grabancomnál fogva. Az ellenfelemre pillantok, dühös vagyok, szerencsére az eszemet nem vesztettem el, ám ez kizárólag az előző sikeres akadályozásnak volt köszönhető. - Készülj fel arrancar! Az életed az enyém! – Már nem is nevezem a nevén, a jó emlékeimet vele kapcsolatban egy kis dobozkába rázom, majd lelakatolom. Ő már nem az az arrancar, akit megismertem. El fogom pusztíttani!

______________

『想像フォレスト』を歌ってみた【バル】
Adatlap      ll      Wiki
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Hétf. Jan. 09, 2012 7:32 am

Áhhh, de csodás a látvány, táncolnak a lángok, és elevenen égnek az emberek. Cero után jó az élet, égett hús szaga terjeng a levegőben, mosolyogva nézek végig a művemen. Néhány testből megmaradt pár részlet, igen, sajnos nem találtam mindenkit telibe. Kár, nagyon nagy kár, de majd legközelebb. Addig beérem ezzel a látvánnyal, viszont sietnem is kell, talán ez a kis játékom majd vonzani fog pár kellemetlenkedő shinigamit. Pedig Shizukát csak magamnak szeretném. A vérével fogok üzenetet írni Anaonak, utána pedig fel fogom szúrni egy épület falára, vagy lehet, elsőnek meg fogom szúrni? Nem, szerintem nem, csodás arrancar génjeimet nem fogom átörökíteni egy hitvány, és gusztustalan shinigamiba. Bár szerintem, dicsekedne Shizuka azzal, amit vele csináltam, de sajnos számomra nem vonzó ajánlat. Talán még úgy is állítaná be a dolgokat, hogy elcsábított, és minden babért learatna, sajnálatosan ezt nem engedhetem meg.
S éppen egy barat szerettem volna elengedni, amikor egy gyengébb rúgást érzek az alkaromban. Csak megjelent végre a szőkeség és eltérítette a kis energia labdámat.
- Itt vagy, tehát most befogom… egy darabig. – közöltem vele egy vigyor társaságában. – Ártatlanok, ártatlanok, mindig ezt mondják. Mikor tanulják már meg végre, hogy senki se ártatlan. De azért örülök, hogy végre rávettelek egy kis mozgásra, és nem kérem a bocsánatod, sőt, nem kérek már a shinigamikból. Ocsmány, és szemét faj vagytok, hátba szúrjátok azt, aki a karját nyújtotta felétek. És igen, jól tudod, ezeknek az ártatlanoknak a halála a TE hibád. Mond, milyen érzése? Talán találkozni fogsz velük SS-ben, remélem igen, a szemükbe nézhetsz, és tudni fogod, hogy miattad kerültek oda. Hehehehehe…- ismét egy kis elmebajos röhögés. – Rajta, próbáld csak meg, akartak mád oda küldeni, de látod, még mindig itt vagyok. Amennyire utálnak, annyira ragaszkodok az élethez, nem fogok meg dögleni, míg élnek, nem soha, ki fogom belezni mindent. És beleinél fel fogom lógatni mindent.
Röhögni kezdek, és talán ez volt a baj, mert kaptam egy rúgás a hátamba, amitől párat léptem előre, és utána pedig a nyakamra, amitől hátra estem. A vér fémes ízét érzem a számba, hasamra fordulok, majd négykézlábra küzdöm magamat. Folytatom a röhögést, közben a vér vékony kis csíkban folyik kifelé az ajkaim közt.
- Ez biztos segít azt asztmámon. – felegyenesedek, majd két lábra küzdöm magamat. Teszek egy lépést, amikor is történik valami. Az arcom bal feléhez kapok, kis és a gyűrűs ujjam közt tekintek Shizukára, de mintha nem őt nézném. – Tűnj vissza, ezt elintézem én, rád most nincs szükség. Utána csinálhatod, ha akarod… - miután megráztam a fejemet, ismét csak minden darab visszakerült a helyére. Én következek. – Elnézést ezért a kis közjátékért.
Rohanni kezdek az ellenfelem felé, miközben Orgo legfelső pengéjének a hegyének hagytam, hogy a talajba szúródjon, hiszen tervem volt ezzel. Szándékosan nem sonidot használtam, és mikor végre elég közel értem Shizukához, megálltam, lendületből kitéptem a betonból Orgot.
- Chigiri/Talajhasítás. – ha jól számoltam ki a dolgokat, akkor nem kevés aszfaltdarab repül Shizuka felé, akad köztük pár kavics nagyságú is, de leginkább vegyesen. A legnagyobbak másfél méteresek. Társítva némi földdel, és ami még lent volt, talán néhány testmaradék is, amit az emberek „hagytak” itt. Na, nem mindenki akart elporladni, vagy megsülni, erről is én tehetek, mi?
- Gyere csak, ha eltudod venni, akkor a tied lehet!!! – kiáltom felé, és remélem a törmelékdarabok megteszik a hatásukat, de azért bonusznak még egy ceroval is megkínálom, aminek az útvonala követi a törmelékeket, csak éppen enyhén megemeltem a tekintetemet, arra az esetre ha a levegőbe menekülne a darabkák elől. Ha nem, hát akkor így jártam. Utána pedig hátraugrok, és védekező pózba helyezkedek.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
30900/45000  (30900/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Vas. Jan. 29, 2012 7:05 am

- Kettőn közül te szúrtál hátba engem, pedig én a karomat nyújtottam! Semmi jogod sincsen ítélkezni felettünk! Sőt létezni sincs jogod! A shinigamik feladata, hogy megvédjék az embereket, és mivel te ön- és köz-veszélyes vagy, kénytelen vagyok téged is likvidálni. Már azzal is szabályt sértettem, hogy amikor rám támadtál nem öltelek meg azonnal, ám ez eddig tartott. A jóindulatomnak is van határa te féreg! – Nagyon feldühödök ettől az egész értelmetlen hadoválástól, csoda, hogy nem törik bele a nyelvem, hiszen olyan sebességgel hadarom el, hogy magam is megdöbbenek rajta. A támadásom szerencsére talál. Annyira lenéz, hogy el sem kerüli, vagy inkább olyan ügyetlen?
- Azt sem érdemled meg, hogy a kardomat használjam! Nem fogom a te mocskos véreddel bemocskolni! – Kezdek túllőni a célon. Pont mikor elhatározom, hogy nem süllyedek le az ő szintjére, nagyszájúan olyan kijelentéseket teszek, melyeket nem tarthatok be. Ha nem is erősebb nálam, az eszelőssége biztosan felém tud kerekedni. Egyszerűen rémisztő és visszataszító. Az alsó ajkamra harapok, és a tekintetemet a földre szegezem. Arcomról süt a bűntudat és a vigasztalhatatlan bánat. Ha igaz shinigami lennék, nem kevertem volna bele azokat az embereket. Egy gyáva senkiházi vagyok. Elmés poénjára egy rideg tekintettel válaszolok. Hihetetlen ez az alak, el sem hiszem hogy volt idő mikor nem voltam róla rossz véleménnyel. Mikor arcához kap meglepetten nézek rá, hiszen oda biztosan nem támadtam. Az arc megtámadása… az tiszteletlenség. Ha valaki arcon csap valakit az az egyik legnagyobb megszégyenítés a világon, így mindig körültekintően. Hátra lépek, miközben ezt a meglepő jelenetet nézem végig. Ennek meg mi lehet a baja? Talán valami személyiségzavar? Akkor, lehet, hogy az a Vex, akit én ismerek… ő is ott van? Teljesen összezavarodok. Kérdeznék valamit, de nem tudom, hogy tegyem. Úgysem árulná el. Inkább hallgatok. A megfelelő pillanatban talán rákérdezhetek.
Támadásba lendül. Viszonylag távol állok tőle, ezért sem értem, miért egy ilyen szemtől szembeni támadással próbálkozik. Még sonidot sem használ, és a fegyverét a földbe szúrja. Meglepetten nézek rá, de nem találom olyan nagy veszélynek, hogy azonnal el kelljen ugranom, ezért csak támadóállásba helyezkedem, hogy ki tudjam védeni. Vágásra, ütésre vagy rúgásra készülök. Arra egyértelműen nem, amit művel. Egy érthetetlen vezényszó után a kasza kicsapódik a földből és magával szakít néhány kavicsot, meg pár méretes követ. Olyan hírtelen történik, hogy nincs időm elugrani, ezért kénytelen leszek kivédeni. Még szerencse, hogy nem először fordul elő velem, hogy köveket kelljen eltérítenem az utamból. Ennyi kő ellen nem érdemes kidout használni, mert nem tudnám olyan jól fenntartani, ám hakuda tudásom és sebességem segítségével a legtöbbet kikerülhetem és eltávolíthatom az útból. Elméletem tökéletesen működik, míg egy vérző kézvégtag nem találja el az arcomat. Annyira letaglóz a véres felismerhetetlen csonk, hogy ijedtemben leülök és a kezemet az arcom elé emelem, mert úgy érzem, mindjárt előbújik belőlem egy róka. Szerencsémre a nagyobb köveket előrelátó módon már likvidáltam, ám néhány tenyérnyi kő a testemnek repül. Ez eddig még nem lenne akkora baj, de védelem nélkül hagyom a fejemet, és egy homlokon talál, a helyén kiserken a vér, végigfolyik az arcomon és a ruhámra csöppen. Ez az ütés végre segít, hogy összeszedjem magam, s a következő támadása elől, máris elugrok. Egyenesen Vex mögött kötök ki. Szinte reszketek, ilyen hihetetlen dologgal nem találkoztam pályafutásom során. Ez egy őrült állat, természetes hogy tartok tőle. De legszívesebben elmenekülnék olyan messzire, amilyen messzire csak lehet.
Pár pillanatig csak állok mögötte, mire sikerül rávennem magam bármiféle életjel adására. A balmutatóujjamat a két lapockája között lévő egyik gerinccsigolyára helyezem.
- Hadou no yon: Byakurai! – Kékszínű villám indul ki az ujjamból, mely egyenesen ellenfelem testébe áramlik. Ez még nem elég, hiszen ezzel csak a hierroját zúztam szét, ám jobb öklömmel egy erős hátulról indított ütést mérek a gerincére. Ez nem csak a gerincére jelent veszélyt – melyet ha rendesen eltalálok, lábai, de lehet hogy még a kezei is lebénulnak – hanem a tüdejére, sőt akár még a szívére is. Most először akarok valakit megölni. Egészen pontosan én sem értem, hogy mit érzek. Dühös, ijedt, bánatos… amint az izgalom abbamarad, egyértelműen kidobom a taccsot.

______________

『想像フォレスト』を歌ってみた【バル】
Adatlap      ll      Wiki
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Hétf. Jan. 30, 2012 7:20 am

- Ej-ej, vádaskodás, nem mindegy, ki volt az, aki végül elárulta a másikat? Megtörtént, sajnos ez már tény. De felvilágosítalak, ahogy velem is megtették sajnos. Azt gondoltam, hogy lehetséges, arrancar és shinigami közt a barátság. De tévedtem, úgyjártam mint Te, sőt, megmentettem egy shinigami életét, és utána egy másik megtámadott. Akit megóvtam a haláltól, nem mellém állt, nem, hanem egyszerűen le se szart, igazat adott a támadómnak. Hogy ezt elkerüljem, inkább Én intézem ezt el kettőnk közt, ésss akkor, csapó. Meg ha ezt túl fogod élni, vegyél már egy könyvet, amiben káromkodások vannak, mert nagyon unalmas már ez a férgezés. Ja, garantálom, hogy fogod használni a kardodat. És inkább patkolj disznót.
Igen, sikerült eltalálnia, de nem mondanám olyan fájdalmasnak, nem hiszem, hogy minden erejét beleadta, vagy ennyire gyenge lenne? Á, csak nem, mert akkor ez marha unalmas lesz, mert szórakozni akarok, kit érdekelt, hogy pár gyenge embert megöltem? Pff, ugyan, semmi mások már, csak táplálék, felesleges volt ragaszkodnom az emberi érzéseimhez. Teret engedek az arrancarságomnak, és láncait ledobva, ketrecét szétzúzva a világba okádja a dühét. Beborítva mindent vérrel, és belsőségekkel, áh, de csodás is lenne, és ebben az se akadályoz, hogy a „jobbik” felem szeretne visszajönni. Nem-nem, maradjon csak szépen a kispadon, a többit majd lerendezem.
S mivel ez egy adok-kapok játék, így most Én adok. A talaj tökéletes volt ahhoz a támadáshoz, masszív, és mégis törhető, az meg lényegtelen, hogy némi testrész is sikeresen elindult. A fizikai támadásomba keveredett némi lelki ráhatás is. Főleg hasznos volt, mert ahogy elnézem, hárítani tudott párat, de amikor arcon találta egy kéz, akkor hamar off lett, és így a kisebbek okozhatnak sérülést. De nem értem mi a baja? Hiszen egy „segítőkezet” küldtem neki. Na mindegy, kap egy cerot is, amit sajnos elkerült, ezt a pechet. Erős technika, de hasztalan is. Nagyjából csak akkor lehet vele találatot is elérni, ha megbénítom, vagy elterelem az áldozat figyelmét. Nem mondom, ez szopás az arrancar életben. Nem rendelkezünk valami sok trükkel. Arra kell hagyatkoznunk, amink van, azokra, amik mindenkinek a sajátjai. Ahogy nekem is akad néhány, de ezeket még ráérek használni, most inkább figyelek Shizukára.
Hm, eltűnik a szemem elől, szemből nem hiszem, hogy támadni fog. Az túlságosan is nyilvánvaló lenne, és könnyedén védhetném, tehát nem. Felülről esetleg? Nem hiszem, az előző lehetőség megtörténhet. Tehát marad a legértelmesebb választás, az hogy a hátamat akarja megcélozni… és talált. Egy ismerős támadás, és buuuum, fáj is rendesen, de a hierrom azért fogott rajta valamennyit. Túlságosan és kiszolgáltatott helyzetben vagyok. Menekülés mellett kell döntenem, mert ha nem teszem meg, könnyen gondok adódhatnak. Még a támadás közben előre nyújtottam a bal kezemet, és a tenyeremből elindult a lánc, egy villanypózna felé, rátekeredve. Rámarkolok, és megrántom, ezzel azt értem el, hogy elmozdulva a helyemről, az oszlop felé „indultam” meg. Nem túl nagy távolságot tettem meg, de arra elég volt, hogy csak a Byakurait szenvedjem el. Határozottan kellemetlen kezd lenni a kialakult helyzet, talán mégis csak mulatságos lesz ez a harc. Csak valami értelmessel kell előállnom. Meg is van, ez eddig miért nem jutott az eszembe? Elég rég használtam már, éppen itt az ideje. Egyszerű és nagyszerű lesz.
Megszüntetem a láncot, és miután talajt fogtam, a tenyeremmel lassítom magamat, majd felállok és Shizuka felé fordulok.
- Claro de luna/Holdfény. – honnan is induljon ki? Hm, megvan, megfelelő lesz, ha Én is hátulról lepem meg a kedves ellenfelemet. Mögötte ölt alakot, a vörös, sarlóforma energia, amit egyenesen Shizuka lábaira irányítok. De jó, hogy a gondolataimmal lehetséges, és ha sikeres volt ez a kis meglepetés, akkor egy pár pillanatig nem lesz képes használni a lábait. Jó kis bilincs ez. Így nekem is lehetőségem van a támadásra, amire pedig barat használok, egyenesen a kedves hölgy lábaira célozva, ha már olyan kis gyors, akkor lassítsunk rajta valamennyit. S ha ez mind sikerült, akkor pedig sonidozva indulok felé, egy kis gyomormetszést szeretnék végrehajtani. Azaz jobboldalról, has magasságban kezdem a vágást. Aminek a sikerét az növeli némelyest, hogy a három penge, ami Orgon van, eltérő méretűek, a legalsó a legkisebb, és így növekedik felfelé. Akkor a legveszélyesebb, ha mind betalál, mert talán az alsó csak a bőrt sérti, a többi penge egyre beljebb és beljebb hatol.
- Áhhh, micsoda szép napunk van ma… - közlöm ezt a kis tényt, némi élvezettel a hangomban, és a szavak közben a hideg miatt, apró, kis felhők hagyják el az ajkamat. Csodás tud lenni ez az évszak, bár esne a hó is, a vér jól mutatna rajta. Fehér a pirossal, csodás az összkép. S remélem, hogy a vér nagyrészt nem Én fogom folyatni, kellemetlen lenne, nagyon is kedvpusztító.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
30900/45000  (30900/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Kedd. Jan. 31, 2012 7:25 am

Haragosan nézek ellenfelemre, mikor kikerüli az ütésemet. A byakurai önmagában semmit sem ér. Egy karcolást sikerül csak ejtenem azon az átkozott hierron. Látszik rajtam, hogy teljesen máshol járok. A nyugodtság elengedhetetlen ahhoz, hogy nyerjek. De akárhányszor ránézek, egyszerűen olyan feldúlttá válok, hogy képtelen vagyok tiszta fejjel gondolkodni, így sok hibát vétek. Mintha ez nem lenne nekem épp elég, még be is szólogat. Csodálja, hogy nem hagyom magam? Különben is teljesen összefüggéstelenül zagyvál. Lehordja a fajtámat, hogy aljasak, miközben ő szúrt hátba engem, és mikor ezt megemlítem, úgy viselkedik, mintha én hoztam volna fel. Ez a viselkedés egyszerűen vérlázító. Támadás helyett, nevetséges sértések jutnak eszembe. A bűntudattól pedig, olyan erőtlennek érzem magam. Talán nekem is meg kéne halnom, vezeklésképp, amiért a tömegbe menekültem. Sejthettem volna, hogy ez a szadista, akit még állatnak sem neveznék közéjük lő.
~ Életösztön egyes! Szedd össze magad te hisztis ribizli! Öld meg, az ő vérének kell folynia nem a tiednek! Na kapd össze magad és verd szét. Tudom, hogy meg tudod csinálni! ~ Különös, Ribbon-chan nem is piszkál, amiért azt mondtam, hogy ezt a harcot nélküle fogom megnyerni. Ez az én harcom! Egyedül kell helytállnom. Ha nem sikerül, s végül az én fejem hull a porba, akkor nem vagyok alkalmas a hadnagyságra, és Ai-san még jól is jár ezzel. A helyemre lép Nihaochan és az élet megy tovább… ~ Még néhány ilyen gondolat és felpofozlak! Én öllek meg te baromarcú! ~ Be lehet fejezni! Maradj csendben és figyelj! Elnémul, tudja, ha megzavar, azzal csak ront a helyzetemen.
Míg én a gondolataimba veszve nézek, mint borjú az újkapura, Vex nem tétlenkedik, máris egy elmebeteg támadáson töri a fejét. Már csak azt látom, hogy felém fordul. A pokolba! Ébresztő te hülye liba! Teremtem le magam dühösen, ám ezzel csak rontok a helyzetemen. Egy számomra ismeretlen támadást használ, vagy legalábbis előző harcukból erre egyáltalán nem emlékszek. Vörös fényt látok mögülem felsejleni, mely azonnal futásra ösztönöz. Shunpo segítségével iramodok meg, ám későn mozdulok, ezért egy lépés megtétele után a vörös sarlóforma körülvéve a lábamat, megakadályoz a továbbhaladásban. A hírtelen blokkolástól, arccal előre a földre zuhanok, kezeimmel kitámasztom magam, majd a levegőbe szökkenek, saját tengelyem körül is több fordulatot téve, miközben két kezemet mellkasomhoz vonom x-et formálva – ezzel rásegítve a pördülésre -, majd két méterrel hátrébb érek földet. Így sikerül ugyan a barát kikerülnöm, ám a következő támadást már képtelen vagyok kerülni. Reflexből hátrahúzódok, behúzom a hasamat, ezzel egy időben felső testem akaratlanul is előrehajlik. Olyan lendülettel és sebességgel hajtom végre ezt a mozdulatsort, hogy annak rendje és módja szerint az ülepemre érkezek. Ezzel szerencsére sikerül megúsznom a sérülést, s csupán ruhámon keletkezik arasznyi vágás. Ám ennek a kivédésével sokkal hatalmasabb bajba sodortam magamat. A szeppentségtől teljesen leblokkolok, így tökéletes felületet hagyva egy esetleges támadásra, melyet képtelen leszek kivédeni. Kárörvendő arccal szól ismét hozzám.
- Istenem hát dugulj már el! Te elbizakodott, felfújt hólyag! Egy senki vagy! Még a létezést sem érdemled meg! - Elszakad a cérna, és ingerülten szólítom fel a hallgatásra. Folyamatosan provokál. - Ez így nem harc! Csak száj karatézol, nem vagy méltó hozzá, hogy ellenfélnek nevezzelek! - Magas lóról beszélek ugyan, de kettőn közül én vagyok a földön, ez visszatetszést kelthet és nehéz komolyan venni...

Spoiler:
 

______________

『想像フォレスト』を歌ってみた【バル】
Adatlap      ll      Wiki
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wang Liu Mei
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Virgo Dog
Hozzászólások száma : 158
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában a 3. osztag főhadiszállásán
Registration date : 2011. Sep. 10.
Hírnév : 48

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
24000/30000  (24000/30000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Vas. Feb. 05, 2012 5:30 am

Spoiler:
 


A mai napomat belengi az a különös nyugalom, melyből a legtöbben ösztönösen érzik: nem sokára kitör a vihar. Jómagam is így érzem, nem tudok odafigyelni az adminisztrációra, pedig ez immár az én dolgom lenne. Egyszerűen a puszta tudat, hogy Shizuka-san hollétéről fogalmam sincs, nyugtalanít. Jobban szeretem, ha tisztában vagyok a tartózkodási helyével. Ezt az érzetet pedig csak növeli a hadnagyi irodába beszállingózó pokollepke, mely a 12. osztag üzenetét hozza. Az emberek világában zűr adódott, amiben korábbi felettesem, jelenlegi társam szintén benne van. Az üzenet vajon azt jelenti, segítségre van szüksége? Nyilván lehet benne valami, hiszen mikor megkérdezem Yoshida fukutaichoutól, szükség van-e a pecsétre, azt mondja, ezúttal eltekinthetünk tőle. A sokadik baljós előjel erre a napra. Ezen a ponton kezdek komolyabban is aggódni a társamért.
A senkaimon, melyen keresztül az emberek világába jutok, a saját kérésemre távol esik a csata színhelyétől, hogy ne érzékelhessék érkezésem. Ezt kihasználva szóróm magamra a Meimei Kamen nevű kidout, mely a rólam visszaverődő fény mennyiségét szabályozva úgymond láthatatlanságot biztosít nekem, hogy zavartalanul megközelíthessem a csatateret. Most viszont már ideje indulnom, hogy kisegítsem a társamat szorult helyzetében. Mert Shizuka-san erős lány, nyilván komoly ellenfele akadt, ha segítségre van szüksége. Arról nem is beszélve, hány áldozatról hallottam az előzetes jelentésben. Ezek után az előzmények után a láthatatlanság kimondottan előnyömre válhat, ameddig felmérem a terepet magamnak. Nem szabad elhamarkodottan cselekednem, mert azzal mindkettőnket veszélybe sodorhatom. Az pedig, hogy az osztagom mindkét hadnagya komolyabban sérüljön, egyszerűen megengedhetetlen. Ahogyan az elém táruló látvány is az lenne. Az itt rendezett vérfürdő… noha éles küzdelemben számomra még előnnyel is szolgálhat, egyszerűen… gyalázatos. Az a lélek, akibe egy csepp emberség is szorult… Bár ha egy arrancar az ellenfél, akkor ilyen még jobb, ha meg sem fordul a fejemben. Aki ilyesmit tesz, legyen bármilyen fajtájú is, egyszerűen elpusztítandó ellenfélnek minősül. Éppen ezért ahhoz a jól bevált módszerhez folyamodok, hogy félreteszem a személyes érzelmeimet, és csak a megfelelő stratégiára koncentrálok. Ezt kell tennem, ebben biztos vagyok, és meggyőződésem csak fokozódik, ahogy egyre közelebb érek a küzdő felekhez.
Néhány perc. Ennyit adok csak magamnak, hogy szemrevételezzem a küzdelmet, mely már jócskán kibontakozott. A különös lefegyverzés Shizuka-san lábán, és hogy ellenfele képes volt a földre kényszeríteni, teljesen kiszolgáltatott állapotba, nem hagy túl sok választási lehetőséget. Csak egy kis idő kell, ameddig felkészülök nem túl régen elsajátított technikámra. Ehhez persze kell egy kevéske elterelés is.
– Bakudou no yon: Hainawa - suttogom ellenfelemre mutatva, továbbra is a Meimei Kamen fedésében, és amint a kúszókötél elindul, shunpoval el is tűnök korábbi helyemről, melyben a láthatatlanság nagy hasznomra van. A kidou hatásosságától függetlenül immár felkészültem arra, hogy új tartózkodási helyemről indulva végrehajtsam a Nadegiri nevű zanjutsu technikát lélekölőm segítségével. A gyorsaság, pontosság és erő tökéletes ötvözése ez a technika, ennél fogva szinte kizárt, hogy az arrancar sérülés nélkül megússza, hiszen a Nadegiri egy több emeletes ellenfelet is képes lenne kettévágni. Legalábbis ez a technika lényege. - Bakudou no yon: Hainawa - suttogom el újra, kardomat eltéve, akármi legyen is az arrancar sorsa. Ha más nem, elterelésnek tökéletes, ameddig shunpoval megközelítem, és kihúzom Shizuka-sant az arrancar fegyverének hatósugarából. Bár a kihúzom elég finom megfogalmazás. Szó szerint megragadom a csuklóját és elrángatom onnan, majd felvéve a biztonságosnak ítélt távolságot, végre meg is szüntetem a Meimei Kamen nevű kidou hatását. Komolyan, rezzenéstelen hűvösséggel nézek társamra, kivételesen szánt szándékkal. Kicsit megrázom a vállát is, hogy magához térjen valamelyest.
– Ez nem a fennhéjázó büszkeség ideje, shinigami. Rendben van, hogy ok nélkül nem rántunk kardot, de az, ami itt van, már bőven elég ok. Szedd össze magad, Yamasaki fukutaichou, és küzdj úgy, ahogy az méltó a 3. osztag hadnagyához. – ennyit mondok neki, nem többet. Már így is túl sokat beszéltem, ideje, hogy az immáron közös ellenfélre tereljem figyelmemet.

______________



Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Kedd. Feb. 07, 2012 7:42 am

Micsoda szép nap ez a mai. Teret engedek a bennem rejlő gyilkosnak, élje ki magát, és utána majd szörnyülködök azon, amit csináltam. Ennyi még belefér szerintem, hiszen az emberke fogyóeszközök. Csak kilenc hónap kell, és már születik is egy új, vagy néhány esetben több is. Tehát ez a pár, oké, néhány, vagy lehet sok, lényegtelen, a lényeg, hogy pótolva lesznek. S az is eltölti a lelkemet boldogsággal, hogy Shizuka magát hibáztatja ezért. Jó nap, kedvem lenne énekelni is. Na, majd amikor végeztem itt, fogom magamat, és pár testrészt. Alkotok egy szép kis széket, nem is, két széket, egy asztalt, majd egy fej lesz a teázós partnerem. Közösen fogunk énekelni, csodás lesz. De ehhez hamar be kell fejeznem ezt az egészet. Tehát, harcra fel, mert a gonosz shinigami ebben akadályozni akar.
Csak nekem is megvolt a magam kis meglepetése. Igaz, a barát sikerült elkerülnie egy szép mozdulattal, de annyi baj legyen, következik akkor a vágás… A franc már ebbe, hogy a picsába sikerült? Bár… meg tudom érteni a fájdalmát, hiszen a ruháján sikerült vágást ejtenem. Emlékszem azokra a napokra, amikor nekem is el kellett viselnem ezt a sok megaláztatást. Csak úgy neveztek: Ruhátlan. Igen, minden egyes alkalommal tönkrevágták az uniformisomat. Hiába annyira béna, csak az enyém volt, viszont legalább annyit engedélyeztek, hogy változtassak rajta egy keveset. Így lett egy hosszú fehér kabátom, alatta pedig egy ujjatlan felső. Nem nagy változtatás, de elég jól festhetek benne.
Ismételten sikerült eltérnem a tárgytól, miszerint itt az esély. Shizuka a csinos kis, faszra termet seggén ül. Emelem hát Orgot, hogy egy fejjel alacsonyabbá tegyem eme kis hölgyet, ajkamon őrült vigyorral.
- Lehet okom is elbizakodottnak lenni, hiszen… elég szar helyzetben vagy. És igazad van, ez már nem harc… hanem a kivégzésed. – Halál, hozd el a békét a farkasok karmainak, menedéket a bárányoknak, és a kaszáddal sújts le a gonoszokra. Mondhatnám ezt, de nem teszem, mert elméletileg a gonosz, romlót, féreg és még pár másik jelzővel ellátott személy vagyok. Tehát, fordult a kocka, és a szemét fog ölni… Ölne, mert már csak pár centi kellett volna, és szakadtak volna az inak, a hús tépődött volna, a gége pedig elmetszve, hát nem. Valami szar rám tekeredik, és gátol a mozgásban. Próbálkozok a szabadulással, sikerülne is, ha nem kerítene a hatalmába a fájdalom. Ez nem olyan, mint az eddigi, egy frászt, ez agyfakasztóan, rohadtul, fájdalmas. Csak ha egy kicsit vagyok gyengébb, akkor már nem hiszem, hogy életben lennék. Érzem, ahogyan a vér végig csorog a hátamon, csepp-csepp, és lent van a talajon. Keveredik az emberi vérrel, de már szabad vagyok végre, ideje kicsit távolodni… legalábbis szerettem volna. De egy lépés, és már ismét fogságban vagyok. Nem nehéz elolvasni az arcomról, hogy a kialakult helyzet, kifejezetten ellenemre van, és még az áldozatom is elment. Mi van itt? A predator? Álcázás, meg bénítás, a koponyámat akarja trófeának? Remélem majd csiszolás közben a szemébe megy egy darabka, és beledöglik.
Hm, mégse, egy másik csajszi… megeszem a kalapomat, enyhén szopásra állnak az ajkaim, kettő az egy ellen? De kérem, ez nem sportszerű, olyan mintha… a tömegbe lőnének. De legalább már szabad vagyok ismét, csak a hátam ne fájna annyira.
- Hölgyeim, ha a csajos dumálást abba hagynák, és ide figyelnének… még mindig élek, és nem szándékozok meghalni. De sajnos, mivel a felállás jelenleg nem nekem kedvez, ezért úgy érzem, ideje komolyabban venni a dolgokat. – lassan egy mély levegőt veszek, és gyűjteni kezdem a lélekerőmet. – Lluvia. – elmondtam hát a támadásom nevét, meg jelen mind az ötven kis gömb. Támadjanak hát, az összest kettejükre irányítom, enyhén szétszórva, minél nagyobb területet fedjenek le a robbanások. Sajnálatosan ez kicsit fárasztó támadás, ezért azt hiszem, ideje felhasználni azt a kis rosszaságot, hogy az erőm, és a sérüléseim is helyreálljanak.
- Digilralo Orgo- tenyerem a legfelső pengén végig, a fekete por körülöttem kezd keringeni, és ahogy elül, már kész vagyok az erőm felszabadításával, Orgo is megváltozott, sőt, minden. Friss vagyok, és készen a folytatásra, de gondoskodjunk a szerencséről is. Induljon hát a Meguma reta hitobito/A Kegyeltek, és az átkomat érezze magán Shizuka.
- Csajok, akkor hát folytathatjuk? Vagy még dumáltok a táskákról, meg sminkről? – kérdeztem kedélyesen, miközben azért kattog az agyam, hogy mit is kéne csinálni… hm, talán ez kezdetnek jó is lesz.
- Piele de serpiente/ Kígyóbőr. – ezzel a testem védelme erősítve, jöhet a második lépés. – Otokifuku /Hangullám – eh… ezután kelleni fog egy kis meleg tea a torkomra. Elindult a hanghullám, és ha szerencsés a találat, akkor pedig lesz időm egy támadásra is. Megiramodok, és Orgo koponyájának a száját az ellenség(ek) felé fordítom (ha csak egyet látok, akkor természetesen csak rá.) és elindul Orgo saját, vörös ceroja. Ez a kis sajátosságom, két cerora vagyok képes egyszerre.


______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
30900/45000  (30900/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Vas. Márc. 04, 2012 9:28 am

Lenézően tekintek az ellenfelemre, mikor a kivégzésemnek nevezi a helyzetet. Ez csupán egy pillanatnyi állapot, az nevet ki utoljára nevet. Bár számomra a harc, legyen az bármilyen kimenetelű, gyásszal zárul. A harc csupán ítélet, melyet végre kell hajtani. Még sosem öltem emberszerű lényt, de meg kell tennem. Meg kell acéloznom a lelkem és habozás nélkül lesújtani, ha esélyem adódik rá.
~ Mielőtt így előrerohansz, inkább a jelenlegi helyzetet kéne megoldanod, ugyanis jelenleg te állsz vesztésre! ~ Menekülnék én, de valahogy földbegyökerezett a lábam. A halál megérintette a lelkem. Ugyan már egyszer átéltem a halált, így váltam azzá, aki vagyok, de nem tudom, mi történik, ha most a fejemet veszi. Végleg eltűnök? A lelkem végleg elpusztul? Esetleg felzabálja? Nem ez nem történhet meg, csupán a gondolat elborzaszt, hogy ennek a hevenyészett lénynek a részévé válljak. Ez a gondolat teljesen letaglóz. Túl sok dolog történt ezen rövid idő alatt. Azt hiszem ez túl sok volt a lelkemnek, ezért nem tudok mozogni. Jobbhíján gyilkosom szemébe nézek, remélve, hogy tekintetem kísérteni fogja, ha már nem leszek. Tekintetemből nem süt a harag, inkább a sorssal való megbékélés. Sajnálom őt, és mindenki mást, aki ennyire letévedt az útról. Nincs szüksége rá, hogy gyűlöljék, hiszen lelke mélyén ő kívánja magát leginkább a pokolba. Szegény eltévedt, megtépázott kétségbeesett lélek, azt sem tudja, hogy eredetileg ki volt, hisz már annyi lelket kebelezett be, mint egy agyatlan ösztönlény, aki önnön gyarapodásán kívül mással nem foglalkozik. Elkorcsosult formája ez az életnek, s aki erre a sorsra jut, tőlem nem kap mást, csupán szánalmat.
- Mielőtt megölnél, csupán egy kérdést szeretnék feltenni. Megérte? Megérte egy ilyen visszataszító korccsá válni? – Nem gyűlölettel, sokkal inkább leplezetlen kíváncsisággal kérdezem, bár nem hiszem, hogy válaszolni fog, ám a kérdés kis szikráját elvetettem fejében. Ha csak egyszer elgondolkozik rajta, akkor halálom nem volt hiábavaló. Már nem érzek dühöt, sem felé, sem saját magam irányába, a hibáért, melyet elkövettem, rögvest megfizetek, így nincs mit bánom, ha most itt hagyom ezt a világot.
Döbbenten kapom fel a fejemet, a kimondott varázsszavakra. Hiszen ez egy kidou. Ami azt jelenti, hogy… Yuko, hát mégsem hagysz cserben? Segítséget küldtél? Ha ezt túlélem, akkor még meghálálom ezt neked. Az idézést nem hallottam, de a lélekenergia olyan ismerős, megnyugtat, körbevesz, és reménnyel tölt el.
- Mei? – suttogom meglepetten, szememből most beletörődöttség helyett életerő és öröm sugárzik. Nem számítottam semmire. Azt hittem, meghalok és az idő elteltével az ismerőseim emlékeiből végleg kikopik még a létezésem is, s így szűnök meg létezni tovább.
Mire észbe kaphatnék, és kereket oldhatnék, már csuklómnál ragad meg a láthatatlan lány, s vonszol egyre távolabb az arrancartól. Hihetetlen, sosem hittem volna, hogy ilyen erős. Most látom először ezt a támadást tőle. A földön ülve nézek fel, a méltóságteljes lányra, aki a szokottnál is sokkal erőteljesebben néz. Sok mindent szeretnék mondani, de érzem, ha egy hangot is kiengednék, elfakadnék sírva.
Mei szavai ismét visszarántanak a valóságba, s meglepetten nézek rá. Honnan tudja, hogy nem akarok kardot rántani? Olyan régóta van itt? Vagy ilyen kiszámítható vagyok? Elmosolyodok saját ostobaságomon. Igaza van. Ez már nem a makacs büszkeség ideje. Az, hogy egyedül küzdjek, mostanra már lehetetlenné vált. Ez az arrancar egy nehéz ellenfél, minden erőm be kell vetnem, hogy győzzünk, és hogy megvédjem Meit.
- Bakudou sanjuukyu: Enkosen! – Reagálok szinte pillanatokkal a Lluvia nevű támadás megidézése előtt. Csupán addig hezitálok, míg meg nem látom a támadás pontos formáját. Egy ovális alakú széles kicsit homorú pajzsot hozok létre, mely nálam hatalmas teljesítmény, s így sikerül is felfognom a gömbök legnagyobb részét, azt a néhányat, mely kikerült minket a társamra hagyom, biztos vagyok benne, hogy van egy remek ötlete. Figyelemmel kísérem a következő vezényszó után történő eseményt, s a végén bosszankodva veszem tudomásul, hogy az eddigi támadásaink eredménytelenek é értelmetlen erőpocsékolások voltak… Mondtam már, hogy utálom ezt az alakot? Egy lenéző fintorral illetem az arrancart, az ostoba beszólásáért, de nem érdemes tépni a szánkat, szegény szerencsétlenen úgysem lehet segíteni… Az ostobaság az ő szintjén nem gyógyítható… Egyik támadást a másik után indítja ellenünk, most valamiféle hanghullámot indít.
Hanghullám… hmmm… Erre emlékszem, szép emlékeket idéz fel bennem ez a szó. A bátyám mesélt egyszer a hanghullámokról. Munka közben elbújt egy fa alá és elővette az egyik könyvét. Igazi könyvbolond volt és mindent tudni szeretett volna. Azt mesélte, hogy a hang a levegőben terjed és ezért az űrben… a levegőben terjed…
- Bakudou gojuuhachi: Tenran! – Mondom ki fennhangon a vezényszót, s előrébb lépek, hogy Mei nyugodtan ügyködhessen a hátam mögött, ezzel a tenrannal kitakarom magunkat Vex látószögéből, ám valami igazán megdöbbentő dolog történik. Elcsúszok, de nem egy banán vagy bármi csapda miatt, egyszerűen bal lábam kicsúszik a testem alól, s én hátra esek, így a tenran, melyet egyenesen Vexre akartam lőni, hogy érezze a saját támadását, az ég felé tör. A hatás így sem sokkal rosszabb, ugyanis a hanghullám, amely belém csapódik, leginkább egy női sikolyra emlékeztet. Döbbent arcom ennek hatására hírtelen kárörvendő és kárörömtől ittas lesz, majd nevetni kezdek. Nem szándékosan, de valahogy Vex szájából ez így elég komikusan hangzik, főleg a sminkes dumája után. Kezemet a szám elé teszem, s megpróbálom elfojtani a nevetőrohamomat. Ezt Mei egészen nyugodtan ki is használhatja, hiszen egy ekkora egóval rendelkező alak, nem fog elsiklani a becsületébe gázolás fölött. A cerot egy fél kézzel elvégzett cigánykerékkel kerülöm el – miközben másik kezem még mindig a számra tapasztom -. Mikor ismét összeszedem magam Mei, már nincs mögöttem, s én tudom mi lesz a következő lépése, így eldöntöm, hogy rásegítek egy kicsit. Vex elé shunpozom, majd egy Gatoringu Jidandát használok. A mellkasát célzom, majd öt erőteljes, lélekenergiával felerősített, talpal végzett rúgással próbálom meg feltörni a hierróját. A taposás közben lélekenergiát gyűjtök a bal kezembe, majd mikor a taposás már véget ért, egy erőteljes ikkotsuval zárom a támadásomat. Egyenesen a szegycsontjára célzok, hiszen ötből három rúgásom oda talált, így eltalálva állítom röppályára. Ha Mei elég gyorsan reagál, most kardélre hányhatja, vagy akár ketté is vághatja az arrancart. Innentől meghagyom Meinek, mit tesz, ám amint lehetőségem adódik rá és megfelelően helyezkedünk, további támadásokkal bombázom Vexet.

Spoiler:
 

______________

『想像フォレスト』を歌ってみた【バル】
Adatlap      ll      Wiki
Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wang Liu Mei
3. Osztag
3. Osztag
avatar

Female
Virgo Dog
Hozzászólások száma : 158
Age : 22
Tartózkodási hely : Általában a 3. osztag főhadiszállásán
Registration date : 2011. Sep. 10.
Hírnév : 48

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
24000/30000  (24000/30000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Kedd. Ápr. 24, 2012 9:18 am

Igazán megnyugtató tény, hogy Shizuka-san jól van, és nem esett még komoly baja, legfeljebb az önbecsülésének, de lesz még alkalma kiköszörülni a csorbát. Ez ellen az alak ellen biztosan. Már közel sincs akkora hátrányban, mint az imént volt, persze a helyzet továbbra is igen kellemetlen. Ráadásul ez az alak is… Miről beszél? Nem rémlik, hogy különösebben nőies dolgokat mondtam volna az imént, vagy éppenséggel komolyabban beszélgettünk volna, mivel csak én beszéltem, de nyilván a fülére ment az előző támadásom, és oda a hallása. Remélem, ez a helyzet áll fenn, különben kénytelen vagyok feltételezni, hogy nem véletlenül beszél ostobaságokat, hanem mert ő maga is az. Ez esetben tényleg csak szánni tudom, és remélni, egy szép napon eléri a halál megváltását. Az ilyen lelkeknek ugyanis csak az hozhatja el a gyógyírt. Nem többek puszta állatiasságnál. Ez az arrancar is rég levetkőzte már emberi önmagát. Éppen ezért nem érdemel mást, csak szánalmat, és a törekvést, hogy lélekölőnk pengéje által megtisztuljon.
Az ellenfél technikája igen érdekes, de attól még látványosan veszélyes lehet. Nagy segítség, hogy Shizuka-san pajzsa a java részét felfogja, így nekem már csupán egy töredékével kell megbirkóznom. Ezeket egyenként, a Byakurai nevű kidouval veszem kezelésbe. A kezemből távozó fehér villámok pont megfelelnek arra, hogy a Lluvia gömbjeit darabokra szedhessem vele. Támadásnak ugyan nem lenne nagy ez ellen az alak ellen, de legalább valamire még tudom használni.
Ám a következő parancsszavak sem kerülik el hallószervemet. Hirtelen nem tudom, mire számítsak, ám a következő pillanatban már magam is átlátom a helyzetet. Ezek szerint felépült a korábbi sérüléséből. Nincs mit tenni. Egyetlen sóhajjal veszem tudomásul, miközben oldalra vezetem a szemem elé került, látásomat zavaró hosszabb hajszálakat. Ez csak meghosszabbítja a kálváriánkat. Valamint felhívja a figyelmemet arra, ideje lenne nekem is a zanpakutoumhoz fordulni ismét. Talán. Ám még nem érzem elérkezettnek az időt, hogy lélekölőmet használva küzdjek ellene. A képességeit biztosan nem. Lehet, arrogánsnak tűnök majd ezzel, főleg az iménti szavaimat követően, ám mindez főként taktikai lépés. A jobb technikáimat sosem szeretem egy küzdelem elején felhasználni. Jobban szeretem csak akkor felfedni a legnagyobb ütőkártyáimat, ha az ellenfél már volt oly kedves és megtette előttem a sajátjával.
– Ha beszélsz, tedd érthető nyelven, vagy legalább a helyzethez illően, arrancar - teszem szóvá észrevételemet a legújabb megjegyzése után, bár egyre inkább szimpatikusnak tűnik a tény, hogy megsüketült. Szándékosan nem lehet valaki ennyire ostoba. Legalábbis kétlem, hogy külön szórakozásból mondana a szituációhoz abszolút nem illő, nevetségesen sztereotip és értelmetlen dolgokat. Ha bosszantani akart vele, azzal sem érhetett el sokat: nem veszem fel, amit nem tudok értelmezni. Márpedig szavai értelmezhetetlenek. Következő szavalása után Shizuka-san technikája által okozott figyelemelterelést használom ki, hogy felmérjem a terepet és kikerüljek az ellenfél látómezejéből. Keresgéljen csak, ha nem figyel eléggé, nekem jobb ötleteim is vannak. Shizuka-san cigánykereke is pont kapóra jön, hogy lekössem egy kicsit az arrancart. - Bakudou 09: Geki – küldöm rá a bénító hatású vörös fényt a közös ellenfélre, és ha talált, azzal megkönnyíthettem Shizuka-san dolgát. Mert azt igen hamar észlelem, hogy nem kívánja annyiban hagyni az őt ért atrocitást. Ameddig lefoglalja az arrancart, én előrántom zanpakutoumat és a tőlem telhető leggyorsabban hívom elő shikai képességét, miközben igyekszem kellő távolságban az ellenfelünk mögé kerülni. Itt az európai vívóstílusnak megfelelően veszem fel az alapállást, tehát egyik lábfejem előrefelé néz, mögötte a másik erre merőleges irányban oldalra. Ennek megfelelően katanámat csak a jobb kezemben tartom, másik kezemet magam mögött tartom, ettől törzsem féloldalas helyzetbe kerül, csökkentve a támadható felületek nagyságát. Karom felemelve arcom elé emelem a pengét, majd előre lépek egyet, kicsit pliébe helyezkedve és a kardot is immáron előre tartva. Kardomat tartó karom tökéletesen párhuzamos az előre felé néző lábammal irányvezetésében, ám finoman behajlított, csupán alkarom párhuzamos a talajjal. Mindez az alatt a néhány másodperc alatt történik, mialatt Shizuka-san hakudával támadja az ellenfelet. Amint meglátom az arrancart hátrafelé lendülni, apró, gyors lépésekkel kerülök megfelelő közelségbe, hogy egy kitöréssel zárjam a mozdulatsort. Ennek során hátul lávő lábammal kicsit elrúgom magam, ahogy előre lépek, kardot tartó karom kinyújtom, így pillanatok alatt meghosszabbítva a hatósugarát. Mivel meglehetősen közel vagyok az arrancarhoz, ha nem pörül időben oldalra, a pengém keresztülszalad rajta, és akkor ez a vámpírjellegű szépség szipolyozni is kezdi a vérét, amint megteheti.
Mindettől függetlenül, miközben felállok eme majdhogynem guggoló helyzetből (ez mindössze egy mozdulatomba kerül, nyújtott, hátul lévő lábam kicsit behajlítva, és testsúlyom visszahelyezve rá), és találat esetén kihúzom a kardom az arrancar testéből, szabad kezemmel megtoldom az iméntieket egy kidouval.
– Juugeki Byakurai – az idézés hatására ujjaimból egy erős, vöröslő villám távozik a célpontom felé.

Spoiler:
 

______________



Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
avatar

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 29
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
43000/45000  (43000/45000)

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Pént. Máj. 11, 2012 5:12 am

Lesújtsak rá, vagy se? Kioltsam az életét, egyetlen kis rövid mozdulat, és spriccelne a vér a nyakából, igazi kis vérszökőkút lenne. Beterítene mindent a vörös folyadék, a föld mohon nyelné magába Shizuka élettető nedvét. Kér egy ilyen szépségét, de majd köszönje meg Anaonak, és a hozzá hasonló shinigamiknak. Akik szemen köpik a másikat, a barátságomat kínáltam, és cserébe majdnem ott maradtam. Nem, a shinigamik azok, akiket jogosan nevezhetnénk gonosznak. Ezért is kezdek nevetni Shizuka kérdésén.
- Korccsá? Miért lennék korcs? Az vagyok, aki eddig is voltam, csak végül sikerült belém vernie pár shinigaminak azt, hogy sose lehet béke köztünk. Ez van, engedek a gyilkos énemnek, kizárom a régi kapcsolatokat, érzelmeket, az leszek, aminek látni akartatok. – enyhén szemrehányóan mondtam az egészet, igen, a shinigamikat hibáztatom mindenért, azért, hogy ilyen lettem… ilyen ocsmány lelkű állat. De annyi kegyesség még maradt bennem, hogy Shizukával gyorsan fogok végezni… végeznék, ha nem lettem volna lebénítva, na fasza. Mindig is akartam hármasban, csak nem éppen így gondoltam az egészet. Az esélyeim igazán romlanak, elég volt Shizukával is harcolnom, most pedig már kettő az egy ellen. Nos, teszem, amit tudok, harcolok, míg birok, vagy legalábbis míg nem kerülök olyan helyzetbe, amikor a menekülés felér a győzelemmel.
Elsőnek én támadtam, az Eső mindig jól jön, arra elég, hogy használjam a zanpaktoumat. Lényegtelen, hogy levédték, vagy se, a sérüléseimnek vége, használhatom a teljes erőmet. Hanghullám és Cero, egyik se váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sajnálatos. Így én vagyok az, aki védekezésre kényszerül. Minő balszerencse. Arra nem reagálok, hogy nevetés lett a válasz az egyik támadásomra, felesleges lenne ezzel foglalkozni, egy az egy ellen bizonyára lenne rá valami hatásos reakcióm, de így nem. Inkább újabb támadást indítok Shizuka felé.
- Tsuru Hankei. – elindul a bénításom, és érzem a lélekerőt a közelből, jobb lesz változtatni a helyzetemen. Odébb sonidozok, egy olyan pontra, amiről ráláthatok mindkettejükre. Adok még én is egy kicsit. Itt van még elég beton, ismételten a Chigirit használom, Shizuka felé, de csak hogy fedezze a menekülésemet. Shizuka eltűnt, és tudom, hogy ez nem sok jót fog jelenteni, szerencse, már megindult a törmelékáradat. Nála shunpo, nálam sonido, mozdult, én is tovább mozdulok, mondjuk úgy, hogy helyet cseréltünk. Cikk-cakkban haladtam arra a pontra ahol Shizuka volt, szorosan a törmelék mögött, érkezéskor pedig a vállamra tettem Orgot.
Túl erősek lesznek nekem, egyenként nem gond, de így… így túl sokba fog kerülne a további harc, akár még az életembe is, nem, azt pedig kihagynám. Akad még pár apró kis elintéznivalóm, és ilyen személyek is vannak. A céljaim eléréséhez pedig elengedhetetlen az életben maradás. Még távolabb sonidoztam tőlük. Majd vidám hangon beszélni kezdtem.
- Elnézést hölgyeim, de be kell ismernem, kettejükkel folytatott harc végkimenetele kurvára nem biztos. Esetleges elhalálozásommal is járhat. Szívfájdalom, de éééééén léptem. –a levegő megremegett mögöttem, és mintha csak egy száj lenne, felnyílt, itt van a buszom, ideje hazamenni.
- Élvezett volt, talán majd máskor is megismételhetnénk, persze egyszerre csak egy hölggyel. Oh, és ne gondolják ezt gyávaságnak, csak azon ritka alkalmak egyike, amikor az eszemre hallgatok. Nem kell dicsekedni, hogy nyertek, vagy akármi, mert ha folytattam volna, és esetleg halálomon lettem volna, egyiküket magammal vittem volna. - a halántékomhoz emeltem a bal mutatóujjamat, és lazán intetem feléjük, ez volt az elköszönés. Hátraléptem, át a gargantába, a kacsintásomon kívül már sokat nem láthatnak. Lezárult az átjáró, én pedig vidáman indulok hazafelé. Szégyen a futás, de hasznos, és ha beismerem hogy erősebbek voltak tőlem, az is plusz pont. Nem viselkedtem úgy, mint egy nyeletlen kétéves, aki nekiront mindennek, és a végén bőgve rohan haza anyucihoz.
De azért az a Mei nevű csaj igazán csinos volt, jobb csaj volt, mint Shizuka… legalábbis nekem az a fehér bőre, meg a haja, és a kék szeme, na meg a nem is elhanyagolható mellei… kurvajó csaj, na.


//Köszönöm a játékot//


Spoiler:
 

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soifon
Admin
Admin
avatar

Female
Aquarius Goat
Hozzászólások száma : 488
Age : 37
Tartózkodási hely : Yoruichi-sama karjaiban *.*
Registration date : 2010. Dec. 23.
Hírnév : 24

TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   Csüt. Júl. 12, 2012 8:10 am

Üdv!

Mivel a résztvevőkkel beszélve fény derült rá, hogy nem várható több poszt ebbe a küzdőtérbe, így LEZÁROM a KT-t. A jutalmazás a következőképpen alakul:

Karasu Vex: 100 LP és 1500 ryou
Wang Liu Mei: 1000 ryou
Yamasaki Shizuka: 200 LP és 2000 ryou

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Shizuka vs Vex   

Vissza az elejére Go down
 

Shizuka vs Vex

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-