-=Bleach Szerepjáték=-
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
KezdőlapPortálLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

Megosztás | 
 

 Senshi vs. Ai

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyKedd Ápr. 05, 2011 9:20 am

*A nap már messzin pirította a horizont vonalát. Volt abban a csíkban valami olyasmi, amely elijesztette a bámészkodókat. Kissé túl virító volt, ezért átlagba ha valakinek a tekintete arra irányult, igazából nem is azt nézte. Hanem magát a vöröslő napot, vagy éppen azt, amely nyomot az égen hagyott maga után. Volt ebben a képben számomra valami paradoxon helyzet. Mindig is szerettem a lemenő napot figyelni Karakurában, ha éppen itt volt dolgom. Még is úgy érzem most is, mint máskor, hogy a lelkek városában valamivel másabb a helyzet. Nem oly szép s tiszta mint itt. Tán némi másolat lehet csak a miénk, még is próbálja épp olyan élethűnek ábrázolni. Egy kósza szél megint csak bele turkál ebbe a már- már melankolikusan melegnek tűnő helyzetbe. S megint csak némi hidegséget hoz magával. Eme hidegségnek első jele, hogy szépen lassacskán az apró felhők mind fent gyülekezni kezdenek. Bár a nap már lemenőben van és lassan utolsó sugarait ontja erre a háztetőre amelyen állok, még is a felhők igyekeznek mihamarabb megfosztani végső fájdalmától. Így veszi fel uralmát viharok felhője az égen. Elsötétít mindent ami egy csepp világosságot is sugallna oda fent. Úgy tesz, mint egy diktátor, aki igába szeretné hajtani birodalmát. Elvesz mindent amiről azt gondolja az övé s nem adja vissza, csak ha vagy olyan protekciós. Egy diktátornál pedig ennek az esélye nem valami sok. Így tehár az ég most leveszi a fényt, a remény és tán még az álmokat is. Hangja a tiszta mennydörgés mely jelzi már, hadait készenlétbe tette már. Én pedig csak nézek előre ebben a magaslatban. Nem vagyok igazából oly magason. Csupán ha saccolnom kellene 20 métert mondanék. De ez éppen elegendő, hogy Karakura ezen részén láthassam a város egy részét. Céllal jöttem át a birtok kapuján. Egy információ jutott a birtokomba affelől, hogy egy 11. osztagos megkapta küldetésbe, hogy figyelje a várost. S én mint volt osztag tag, úgy döntöttem ide jövök önszántanból. Bár már nem ott szolgálok, még is ismerem azt a mentalitást amellyel végzik a munkájukat. Meg mernék esküdni, elég lenne egy hét és a fél város romba lenne vagy az a kultur barbár megöletné magát. Ennek kiküszöbölésére jöttem ide. Meg egy kicsit kíváncsi is vagyok, hogy ilyen időkben milyen hollowok képesek át kelni. Reménykedek abban, hogy esetlen egy arrancar is felbukkan. Szeretném már látni, hogy miben különböznek tőlünk, már ami az erőt illeti.
Komoly tekintet ül ki az arcomra mint sem inkább önfeledt. Határozottan tartom bal kezemben a nodachimat. Ki tudja, hisz még csak most érkeztem, ez pedig igen csak okot ad az óvatosságra. Volt időm megtanulni mikre kell figyelni, ha egy ismeretlen területre lépünk. Bármennyire is ismerős Karakura, legalább 5 éve nem jártam már itt. Így elsőre nagyon szembetűnő változásokon ment keresztül. Felfedezek pár utat is ebből a távból, hogy azok bizony még nem voltak ott. Akár csak az a hatalmas hát, amelynek tetején egy nagyplakátos, égőkkel kivilágított hírdetés van. Az emberek sok mindent képesek kitalálni, mi pedig úgy hiszem tőlük tanulunk is egy s mást. Nem bánom, de nem örülnék ha az „odaátból” egy karakura copy lenne. Nem szeretem a nyüzsgő helyeket. A nyugalom és a csend legyen az úr. Abban meghallhatok minden érdekeset. Jót, rosszat egyaránt, de mi több sok igazságot is akár ha eléggé oda figyelek a részletekre. Előre lépek egyet. A ház pereméhez ér lábam s lefelé, a mélységbe tekintenek szemeim. Meglátok valami egészen különös történést oda lent. Leginkább a zaj volt az ami oda csalta a figyelmemet. Két ember puszta veszekedése az. Egy házaspáré akik azon vitatkoznak, hogy az egyik miért nem írja alá a válási papírokat. Nem sokáig figyelem őket, de a végét egy mély sóhajjal zárom. Sajnálat van bennem feléjük irányulva. Az ilyenekre jobb nem oda figyelni, mert felesleges időpocséklás. Én igazán nyugodtan elácsorgok itt a kis hűvös szélben a fent dörgő ég alatt, de kéne már valamit csinálni, mert ha túl sok gondolat üti meg bennem a fejét azzal csak is az éberségemnek ártok. Így tehát zuhanó formába, némi shunpoval vegyítve lábaim percekkel később a lenti járdát érintik. Mellettem elhaladó ember tömegbe lassan belevegyülök. Tudom, hogy nem látnak, még is egy pillanatra elhiszem, hogy a részük vagyok. Ez a pillanat igen csak csekély, nem bírnám ki ezt a monotonitást, hogy csak előre csak…csak…csak.. Megint csak shunpozni kezdek, de most már kicsit tovább mint eddig. Így kerülök egy gyár területére. Kissé elhaltnak tűnik. Nincs itt egy árva lélek sem. A gépek viszont mennek. Mindenütt rozsdát látok és elrohadt szegleteket. A tartályok közt kezdek el sasszézni, hátha találok némi érdekességet, amellyel megéri foglalkozni. Ahogy haladok egyre beljebb, egyre tágul a közlekedő terem. A vége pedig egy hatalmas betonozott terület. Teljesen üres, akármerre nézek senki. Különösnek kezdem el vélni a helyzetet egészen addig, még egy hatalmas hollow elő nem kerül éppen a közepén.*
- Hadou 31: Shakkahou!
*Megfelelő gyorsasággal ejtem ki ezeket a szavakat még jobb kezemet előre tartom. Pontosan a feje felé célzok ezzel a tűz labda szerű kidouval. Hasznos kis kidou amit még az akadémiáról vettem át. Nem kell úgy látszik sokat szenvednem ezek után a hollowwal. Pont úgy végzi ahogyan legszívesebben az összeset látnám. Még jó, hogy nem emeltem rá a kardom, undorító egy dög volt. De ezzel még nincs vége. Valakinek vagy valaminek a közeledtét érzem. Nem tudok ki is vagy mi is lehet pontosan, ez az idő és a sok gondolat most eltompítja némelyest az érzékeimet. Annyit tudok mindössze megállapítani, hogy ő azért már jóval erősebb mint ez a hollow. Tehát egy szinten lehetünk ami az erőt illeti. Ahogy meg is érkezik csapok egyet a dachimal 180 fokot fordulva hirtelen. Így kettőnk zanpakutojának pengéje keresztezi egymást. De hisz ő is csak egy shinigami….*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:38 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyKedd Ápr. 05, 2011 10:38 pm

Alig pár napja volt még csak annak, hogy felvettek a 11. osztagba, de máris küldetésre küldtek. Azzal bíztak meg, hogy én figyeljem a várost és zúzzak be minden szembe jövő lidércet, aminél ugye nem is kérhettem volna jobb melót.
A háztetőkön ugrálva "járőröztem" a városban és izgatottan nézelődtem, hátha kiszúrok egy lidércet és harcolhatok.
- Mitől pörögsz ennyire? Ez is csak egy unalmas küldetés. - Szólalt meg a már ismerős hang a fejemben.
- Hogy hogy mitől? A vizsga óta, nem is találkoztunk lidérccel... amúgy meg ne mond nekem, hogy te nem vágysz egy jó kis harcra. - Feleltem mosolyogva, mire kicsit elhallgatott. Valójában nem is csak a harc miatt pörögtem ennyira, hanem valahogy jó érzés volt, újra az emberek világában lenni, még ha nem is emlékszem sok mindenre az emberi életemből. Továbbra is mosolyogva haladtam tovább, közben tekintetem az ég felé emeltem, melyen sötétebb felhők kezdtek gyülekezni, jelezve, hogy hamarosan vihar lesz. Végül is, engem nem igazán zavart... szeretem az esőt. Ilyen és hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, amíg Kage Kurosu újra meg nem szólalt.
- Na jó, megfogtál... lidércet ide !!! ~ Na ennek aztán érdekes hangulatváltozásai vannak.~ Gondoltam magamban.
- Ugye azt tudod, hogy azt is hallom, amit gondolsz?
- Persze, hogy tudtam... csak épp nem sejtettem >.> - Mondtam a végét kicsit halkabban, majd mielőtt ez az értelmetlen beszélgetés folytatódhatott volna, két lidérc lélekenergiáját éreztem meg.
- Mi a fene... ezek a dögök már bandáznak is? - Kérdezte, egykedvűen.
- Remélem, épp egymással harcolnak, egy lélek miatt.
- Hehe... akkor a győztessel állunk ki.
Shunpoval, egyenesen arra vesszem az irányt, amerről a lidércek lélekenergiáját éreztem. Nem tűntek túl erősnek, de reménykedtem, hogy mivel ketten vannak, talán nyújtanak majd egy kis kihívást.
A két lidérc, teljesen egyforma volt... mintha ikrek lettek volna. Mind a ketten elég nagyok voltak, kezeik pedig hatalmas karmokban végződtek. Egy a huszas évei körül járó - vagyis ott járt, mikor meghalt - lányt üldöztek és az egyik már épp rá akarta vetni magát. Karmait előre nyújtva indult meg a lány irányába, de még mielőtt elérhette volna, közöttük termettem és egy laza mozdulattal előrántva kardomat, fél kézzel megállítottam a csapást.
- Ez tök szánalom. - Mondtam, mire a lidérc érdekesen nézett. - Nem hogy a shikai-t használjak ellened, arra sem vagy méltó, hogy kardot rántsak ellened. Ha jobb lennék kidou-ban, azzal ölnélek meg. - Mondtam, kicsit megvetően.
- Te kis féreg. - Ordította a lidérc és másik karját is levegőbe emelte, hogy lecsapjon rám, de még meg sem indította a csapást, mikor már levágtam a karját. A másik lidérc, ebben a pillanatban menekülőre fogta, félkarú társa pedig kis döbbenettel fordult utána. Mivel nem bírtam nézni, ahogy szegényke szenved, a cserbenhagyás miatt, egy könnyed mozdulattal kettévágtam.
Gyorsan a lányhoz mentem, aki értetlenül nézett, ezért gyorsan bemutatkoztam és pár mondatban elmondtam neki, hogy mi a szitu. Tudom, hogy sietnem kellett volna a lidérc után, de egy kis gyengusz volt, akit pár pillanat alatt beérek, viszont tudtam milyen az, mikor az ember értetlenül áll egy ilyen jelenet után és válaszokat keres. Miután a lánynak röviden elmagyaráztam a dolgokat és látszott rajta, hogy úgy ahogy megértette, átküldtem a lelkek világába, majd shunpot használva a lidérc után indultam. Nem elég, hogy gyenge volt, de még hülye is. Ahelyett, hogy a város zsúfoltabb részeibe menekült volna, egyenesen egy régebbi gyárépület felé tartott, ahol semmi nem volt. Viszont, feltűnt egy másik, sokkal nagyobb lélekenergiával rendelkező valami, vagy valaki. Megfordult a fejemben, hogy talán egy erősebb társa, akihez segítségért menekül... talán egy Arrancar. A gondolattól, csak még jobban felpörögtem, hogy összemérhetem az erőmet, egy olyan nagyobb erejű lidérccel. Miközben egy gonoszabb mosollyal arcomon, egyre közelebb kerültem, a gyengébb lélekenergia eltűnt és mikor oda értem, kiderült, hogy mi történt. Egy másik halálistent találtam ott, aki mikor oda értem, kardot rántott, de hála reflexeimnek, sikerült kivédenem a csapást.
- Először megöli a lidércet, akit üldözünk, aztán megtámad... szerintem ez egy kihívás. - Hallottam a hangot a fejemben. ~ Jó jó, nyugodjál le. Látom, nagyon feltüzelt az üldözés.~ Feleltem magamban, bár az igazat megvallva, nekem is eléggé fel lett tüzelve a harci kedvem.
- Te meg ki a fene vagy? - kérdeztem kíváncsian, a velem szemben álló lánytól. Amíg a válaszra vártam, gyorsan végig mértem a lányt. Tőlem, valamivel alacsonyabb, barna szemű és hajú, csinos nő volt. Testalkata törékenynek tűnt első ránézésre, de mégis látszott rajta, hogy edzésben van... végül is, ő is shinigami.
- Hehe... ez érdekes lesz. - Visszhangzott a fejemben Kage Kurosu hangja.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzer. Ápr. 06, 2011 5:22 am

*Nem tűnt valami bizakodónak a helyzet. Tudtam mikor ide jöttem, hogy nem az lesz nehéz, hogy megtaláljam ezt a shinigamit, hanem az, hogy megakadályozzam az esetleges kár keletkezéseket. Meg ugyebár egy ujjonc 11. osztagosról van szó. Ki tudja milyen károkat lenne képes magában tenni meggondolatlansága miatt. Ezektől kell valamennyire megóvnom még ha nem is kenyerem bele szólni mások harcába. Mindenkinek a maga bőrén kell megtapasztalnia mennyit engedhet meg magának. Ezenfelül pedig nem vagyok az a védő szent fajta. Csak egy shinigami vagyok a többi közt, se nem több se nem kevesebb. Nekem meg vannak a magam dolgai. Az engedélyt meg megkaptam szerencsére erre a kis husi munkára amit fogalmam sincs igazából miért vállaltam el, de megtettem. Így tehát át kelltem a kapun és órákat vártam. Ide kerültem erre a kosz járta helyre, ahogy a legkisebb közmunkát se végezte el senki. Talán még csótányok és patkányok is fordulnak meg itt dúsan lakmározva a felgyülemlett szenny anyagból. Ezt adva tovább a városnak mint fertőzés. Undorító hely, szerencsére ezek a dolgok rám már nem hatnak. Ez a lidérces dolog pedig különös a számomra. Ilyen elhagyatott helyen nem igazán szokott lidérc tanyázni. Inkább a városokba mennek lelkeket zabálni, nem pedig olyan helyen tanyáznak ahol a kutya sem fordul meg. Ez kissé groteszkül hat a számomra. Egy fajta adrenalin lesz rajtam úrrá. Ennek következménye az, hogy egy másik shinigami zanpakutoja és az én dachim keresztezik egymást. Csak pillanatok töredéke alatt zajlott le az egész. Olyan volt, mintha egy újabb ellenségre tettem volna szert, valószínűleg az ösztöneim sarkallottak arra, hogy támadjak. De amint felfogom, hogy egy férfiról van szó aki épp ugyanannyira shinigami mint én először közelebb hajolok majd a kardjának ellen súlyával lököm el magam tőle úgy más fél méterre. Azért még nem teszem a helyére a zanpakutom. Csak végig mérem magamnak az illetőt.*
- Te volnál az a shinigami akit ide küldött a 11. osztag?
*Teszem fel meglehetősen egyszerű kérdésemet neki. Úgy vélem lehet akármennyire is hülye, erre azért mindenki tud válaszolni. Bár még nem ismerem az álláspontját, így mellőzöm az előítéleteket. A hangom komoly volt és egyszerű. Arc kifejezésemről nem igazán lehet mit megállapítani, valószínűleg az is épp oly komoly mimikákkal felfegyverzett. Egy tökéletes álca arra, mit is gondolok valójában. De ez is csak amolyan szokásos formalitás amit párunk fel vett már az évek folyamán. Leginkább a nagyobb ellenfelek ellen hatásosak leginkább. Elvégre is nem túl előnyös, ha valaki az arckifejezésedből tud olvasni. Hatalmasat sóhajtok s az égre tekintek. Bár beborul egy viharfelhő ütöttefel fölöttünk fejét még is nagyon messze jár még az eséstől. Egészen egyszerűen csak úgy döntött bekomorítja a tájat. Tekintetemet vissza helyezem a srácra akinek kissé feltűnő külseje van, pozitív értelemben.*
- Ez esetben...
*Tisztában vagyok a tényekkel. Legalább is kezdem össze tenni a dolgokat, hogy őt is ez a lidérc vonzotta ide. De ha ő is erre az elhagyatott helyre jött, az azt jelentheti, hogy a város többi részén most nem igen lehet lidérccel találkozni. Így hát szabad ideje van. Megint eszembe jut az a kép ahogy eszetlenül viselkedik. Nem tehetek róla, van egy kis előítéletem a 11. osztag mentalitásával. De ennek ellenére tisztelem is őket, sokat tanultam annak idején ott. Azt pedig megtanultam, hogy hiba lenne elfeledni, honnan is jöttem igazából. De most ez nem a gondolatok pillanata. Le kell kötnöm őt valamivel. S már tudom is mivel. Így pár shunpo lépéssel mellkason ütöm őt, de csak annyira, hogy hátra tántorodjon. Majd ugyanígy shunpoval térek ki a kardja elől. Izgalommal telt fél mosoly keletkezik az arcomon.*
- Ha legyőzöl elmondom a nevem...vagy ha nem vagy rá képes add fel most...shinigami!
*Na most ki is a 11. osztagos? Vagy lehet nem is volt igazán ideje koncentrálnia arra, hogyan is fogok cselekedni? Mindenesetre remélem megadtam neki a kellő indíttatást arra, hogy megküzdjön velem. Bár a kezdés jogát nem akarom neki megadni, mert teljesen tisztában vagyok a gyengeségeimmel. Jobb oldalról támadok be a dachimmal...*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:38 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzer. Ápr. 06, 2011 6:33 am

Úgy tűnt, a csajt kicsit sem érdekelte előbbi kérdésem. Először csak lassan közelebb hajolt hozzám, majd ellökte magát, egy jó másfél méterre tőlem. Igazából, hirtelen nem is tudtam, mit akarhat. Először rám támad, majd a helyett, hogy válaszolna kérdésemre vagy tovább támadna, hátrál.
~ Szerintem zúzzuk le gyorsan, aztán menjünk haza. ~ Mondta unott hangon Kage Kurosu, mire elmosolyodtam. Úgy beszélt, mintha egy az előbbi lidérchez hasonló erejű ellenféllel állnánk szemben.
~ Ez egy másik shinigami... nem valószínű, hogy olyan könnyen elintéznénk, mint azt a lidércet.~ Világosítottam fel.
~ Chö.. nem lehet olyan sokkal erősebb... kicsit több erőt dobunk a támadásba és már ki is fektettük. ~ Mondta, én pedig valahol ugyan így gondolkodtam. Nem hiába, egy lélek...
- Te volnál az a shinigami akit ide küldött a 11. osztag? - Szakította félbe belső társalgásomat a lány kérdése. Kicsit elgondolkodtam azon, vajon honnan a francból tudhatta, hogy itt leszek, de aztán gondoltam, úgyis mind egy. Mivel kardját, még mindig nem tette el, arra következtettem, hogy hamarosan harc lesz és hamarabb bele kezdünk, ha válaszolok a kérdésére.
- Aham... - Válaszoltam röviden kérdésére, miközben tekintetem az ég felé emeltem és mélyet szippantottam a levegőbe. Fent viharfelhők gyülekeztek és a levegőben egy kis feszültség érződött. Ez az a bizonyos vihar előtti csend. Ezt a részt imádom a legjobban. Mikor még nem kezd esni, de minden csendbe borul és mintha a levegő is megtisztulna kicsit. ~ Mibe, hogy még az eső előtt végzünk? ~ Kérdeztem magamban, miközben tekintetem visszafordítottam a szemben álló shinigami felé.
~ Milyen eső... az első mennydörgésig sem fogja húzni. ~ Hallatszott a válasz nevetve, majd hirtelen komolyabb lett a hangja. ~ Támad. ~ Hallatszott a figyelmeztetés.
- Ez esetben...
- Tudom. - Mondtam halkan. Először gondoltam, felmérem az erejét, de a lány jobb volt, mint hittem. Sokkal gyorsabb volt, mint amire számítottam és az ütésében is több erő volt, mint amit vártam. Mikor mellkason vágott, pár lépést hátráltam.
~ Noah... te is arra gondolsz amire én? ~ Kérdezte Kage Kurosu izgalommal a hangjában. ~ Nemtom... te is kajás vagy? ~
~ Nem te atom barom...~ Ordított rám, mire kicsit elnevettem magam. ~ Jól van na... nem kell úgy felkapni a vizet. Szerintem is jó kis harc lesz. ~ Mondtam a végét ugyan olyan izgalommal, mint nemrégiben ő.
- Ha legyőzöl elmondom a nevem...vagy ha nem vagy rá képes add fel most...shinigami!
~ Nemtom te hogy vagy vele, de én bírom a csajt. ~ Mondtam magamban nevetve.
~ Hmm... talán az első pár esőcseppig kihúzza. ~ Ez akár hiszitek, akár nem, egy elismerés volt a részéről, szóval a lányt ő is ügyesnek tartotta. Mindenesetre, rendesen fel lettem tüzelve a harcra, de előbb volt valami, amit el kellett intézzek. A lány jobbról támadt. Kardot jobb kezembe véve tartottam ki magam mellé, fejjel lefelé tartva, blokkolva ezzel a lány csapását. Amíg kardjaink ismét egymásnak feszültek, ideje volt elintézni a formaságokat.
- Ha te nem is mondod el a neved, én azért bemutatkozom. A nevem Noah Senshi... csak hogy tudd, ki ütött ki. Razz -Mondtam a végét egy kacsintás kíséretében. Ezután shunpot használva mellé kerültem és mielőtt még bármit tehetett volna, bevittem a kegyelemdöfést. Kezemet, gyorsan feje mellé raktam és egy izmosat pöcköltem rá, mitől kicsit meg is billent a feje oldalra.
- Egy-egy. - Közöltem mosolyogva a csata jelenlegi állását, majd erősebben rámarkoltam a kardomra, jelezve, hogy az egyenlítés után, végre kezdhetjük a komolyabb harcot.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzer. Ápr. 06, 2011 7:43 am

*Talán nem is olyan nehéz megmagyarázni azt, hogy miért is jöttem én ide erre a helyre. Alapjába véve egyáltalán nem kedvelem Karakurát azt leszámítva, hogy a napfelkelte és a nap nyugta meglehetősen szép. De lassan kezd körvonalazóni bennem, hogy a valódi ok amiért ide jöttem az a kíváncsiságom. Tudni akartam ki az-az ujjonc akit már egyből egy ilyen küldetéssel szánnak meg. Szerintem ez túl korai, de ha ilyen küldetést kapott annak bizonyára volna valami oka. Legfőképpen a tehetségére gondolok. Nincs bennem semmi fajta irigység már ami őt illeti, egész egyszerűen szeretnék vele megküzdeni, hogy láthassam a fejesek nem tévedtek. Vagy ha tévedtek volna, az esetben meg itt leszek én ez ilyen egyszerű. Majd most kiderül ki is a jobb kettőnk közül és melyikünk fogja támogatni a másikat. Így hát kezdetét veszi a harc, ahol talán egyikőnk se fog kedvezni a másiknak. Én jobbról indulok meg, de csak azért, mert a nodachimat javarészt a bal kezemben szokásom forgatni. A jobb kezemet shurikenezésre használom ami a dachimhoz illeszkedik. Meg van már a magam közelharci stílusa, de ezeken néha nem árt változtatni, nem mondom hogy könnyen menne. De ha kell természetesen megteszem. Nem mondom a legnagyobb tapasztalattal bíró dachi forgatónak, de már jól ismerem Fuhaku Yashit. Így tejesen megbízok a képességeimben és igyekszek majd most is beleadni a dolgokat a harcba. Habár egyenlőre nem harcolok teljes erőmből. Élvezzük ki ezt a harcot, nem kell elsietni a dolgokat. Még úgy is higgadt komolyság kísér végig, hogy a shinigami kivédte a támadásom. Számítottam erre, de hogy ezek után ily szavakkal álljon elő, nos az meglehetősen meglep. Nem ül ki ennek jele az arcomra, de az ajkaimnak íve felfelé kúszik.*
- Chhh...ne a szád járjon hanem a kardod...
*Van benne némi cinizmus vagy önteltség, de nem kell ezt neki elmondanom. Valószínűleg tisztában van azzal, bizonyítania kell a meggondolatlan szavait. Elég hülyén jönne ki, ha ezek után kiütném azt nézne mint bambi a fűben pislogva fölfelé mint egy szerencsétlen. Valljuk be ez meglehetősen abszurd lenne. Szóval bízok abban, hogy most bele ad némi erőt is ebbe a harcba. Úgy néz ki még a shunpot is ismeri mert egész gyorsan kerül mellém. Olyannyira, hogy reagálni sincs időm rá. Akár hogyan is nézzük a jobb oldalamon a 30 cm-es átmérőjű shurikent szoktam tartani és annak pengéivel csapok, hogy egyensúlyozzam a két oldalam közti védelmi vonal különbsébét. Tudni illik a nodachim pengéje 1 méteres ami egy átlagos zanpakuto pengéjéhez képest nagy. Bár a nodachik 1,5-2 méter közti pengével megáldottak az én zanpakutom pontosan olyan mint egy kicsivel lekicsinyített nodachi. Pengéje éppolyan hajlított és a sújpont itt is a penge elejére esik leginkább. Méretéből kifolyólag pedig lehetetlenség hihetetlen gyorsaságokat felvenni. Inkább arra jó, hogy távoltartson egy ellenfelet vagy ha lesújtani kell vele, akkor azt nagy erővel kelljen megtenni. No meg tegyük hozzá, hogy nem is használom szabályosan, mert ez egy tipikusan két kezes eszköz. De edzettségem megengedi az egy kezes használatot, viszont sokkal hatékonyabb lenne ha két kézzel csapnék. Így hát itt van nekem a rögzített shuriken amely segít ellensúlyozni, most ez teljesen cserben hagy Noah gyorsasága miatt. Az a kacsintás azonban kissé mérget önt belém. Nem is tudom. Én általában egy higadt és nyugodt harcos vagyok, most még is látható indulat a mozdulatomból mert egész egyszerűen egy shunpo segítségével behúzok neki egyet, majd ennek a segítségével távolabbra is kerülök.*
- Ki üt ki, kit?
*Húzom fel az egyik szemöldökömet ajkaimat pedig némi vadász aspektusban ívelem egy mosolyszerűségre. Pont olyan kisugárzású mint aki már várja, hogy az ellenfél jöjjön. Most nem fogok támadni, látni akarom mire képes és őszintén remélem teljes erejéből csap majd le. Oldalra billentem egy kicsit a fejemet.*
- 60 évig én is a 11. osztagban szolgáltam...szóval ha most megkímélsz az sértés lesz...szivi!
*Felelem neki kissé unottan. Na most fedezhető fel egy fajta lazaság tartásom ellenére. Ez a harci inspiráció fokozatosan lefogja építeni rólam ezt a látszólagos burkot. De igaz is a mondás...harcról ismerkszik meg a shinigami...*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:39 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyVas. Ápr. 10, 2011 12:57 am

Kis viccemre a lány egy shumpo, ütés kombóval behúzott egyet, amitől kicsit hátrébb csúsztam. ~ Nem is rossz. Ha nem vigyázol, még a végén kiüt. ~ Hallatszott a fejemben, egy nevetés kíséretében.
~ Ugyan ugyan... de még mindig nem harcol teljesen >.< valahogy fel kéne húzni.~
~ Hát akkor nem lesz nehéz dolgod... ahhoz nagyon értesz. ~ Felelte, mire inkább nem mondtam semmit. Beszél nekem egy olyan, aki folyamatosan dumál és nem hagy figyelni >.<
- 60 évig én is a 11. osztagban szolgáltam...szóval ha most megkímélsz az sértés lesz...szivi! - Erre a kijelentésére, kíváncsian néztem rá. Hiszen... ha tényleg ő is 11. osztagos volt, akkor... még inkább meg akarok vele küzdeni. Hirtelen, kicsit sunyi mosolyra húztam a számat, majd pár shumpoval ellenfelem mögé kerültem és kardom hegyével... hogy is fejezzem ki magam finoman... tomporon szúrtam. ~ Ez nagyon nagy... ha lenne kezem, dobnék egy pacsit.~ Hallatszott a fejemben ismét nevetve, miközben ellenfelem a szúrás hatására kicsit megugrott. A következő pillanatban csak arra lettem figyelmes, hogy belemarkol a hajamba és alaposan megrángatja. ~ A hajam T-T~
~ Ne siránkozz már, inkább figyelj oda... asszem neked ordibál. ~
- Figyelsz te rám egyáltalán!!? - Kaptam el az ordítozás végét, mely elég közelről, mellőlem érkezett és mikor oda kaptam a fejem, hogy ránézek, összekoccolt a fejünk.
A következő pillanatban pedig, magam sem tudom miért de ahogy szembe kerültem a lánnyal, valamiért egy puszit nyomtam ajkaira, majd shumpozva hátrébb mentem. Már nem is tudom, miért adtam a puszit, de végül sikerült elérnem azt, amivel mindeddig próbálkoztam... hogy teljes erőből harcoljon ellenem.
- Tokase Fuhaku Yashi - Hangzott el a lány shikai parancsa, mire kardja pengéje eltűnt és csak annak markolata maradt kezében, melynek végén egy hosszú lánc volt és egy kb. 30 cm-es shuriken. A penge 10, apró, halvány fehéren világító gömbre hullott, melyek szinte azonnal felém vették az irány. Amilyen sebességgel jöttek, csak így nem tudtam volna kikerülni őket, szóval...
- Fuzen o kuikorosu Kage Kurosu. - Mondtam ki én is shikai parancsom. ~ Na végre~
Ezzel kardom, "elolvadt" és ráfolyt egész testemre, megváltoztatva ezzel teljes ruházatomat, olyanra mint amilyen Kage Kurosu-é. Imádta ezt az érzést, ami akkor töltött el, mikor aktiváltam a shikai-om. Olyan, mintha hirtelen óriási energia szabadulna fel bennem, ami csak arra vár, hogy kitörhessen. Fizikai erőm és gyorsaságom, ugrás szerűen nő ilyenkor, ezzel a sebességgel pedig, már nem volt olyan nehéz elkerülni a gömböket, bár néhány még így is megpörkölte a ruhámat.
Már épp arra készültem volna, hogy megkérdezzem "csak ennyit tudsz?", mikor a következő pillanatban, egy lánc tekert körbe.
- Megvagy. - Hallatszik ellenfelem szájából a kijelentés, mire egy kicsit gonoszabb mosollyal nézek vissza rá. Erre kicsit kérdő néz vissza rám, de csak addig, míg sebességem és shumpo kombinációjával nem rohantam körbe körülötte párszor, szinte egy pillanat alatt és tekertem körbe saját láncával.
- Nem... te vagy meg Razz - Feleltem előbbi kijelentésére, még mindig vigyorogva és látszott, hogy nem igazán van ínyére a helyzet. ~ Hehe... ez szép volt. De most egyikőtök sem tud nagyon harcolni. ~
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyVas. Ápr. 10, 2011 1:45 am

*A kíváncsi tekintetére ravaszul csillannak meg szemeim. Sejtettem, hogy váratlanul fogja érni ez a kicsiny kis információ. Mintha nekem játszana. Ez a tér pedig teljesen üres, ráadásul elhagyatott helyen vagyunk. Nem lesz gond, ha ne tán kárt okozunk, hisz elhagyatott hely nem látja majd senki vagy ha még is, majd betudja magának holmi rozsdás elkárosodásnak vagy hasonló. Az egyetlen dolog ami zavar engem az a beborult égboltozat. Számomra sugall némi vészjóslóságot. Esőben nem lehet normálisan harcolni mert tompítja a látásomat. Annak idején gyakoroltam úgy, hogy bekötöttem a szememet, de már olyan rég volt, hogy nem is emlékszem arra milyen is volt. Szóval mélyen magamban elmondogatom a szentek neveit, hogy ne essen az eső, mert akkor nem lesz olyan könnyű lefoglalnom ezt a kis görcsöt.
Nyugodtan állok meg a helyemen s figyelem merre is indul meg Noah. Nem akarok magamnak váratlan megmozdulásokat, de egyet még is kapok. S a stílus amelyben támad, nem éppen okoz bennem kellemes érzeteket. A zanpakutom szemöldöke rángatni kezd, majd a fejemben elkezd ordítozni.*
~A rohadék...nyírd ki, nyíííírd már kii! gyerünk..engedj ki...megölöm!~
*Ez a hirtelen dühöngés még rám is kihatással van. Na most sikerült kissé felhúznia engem, holott általában azért ez nem mondható el rajtam. Egyenesen imádom, hogy a shunpo használat a birtokomban van, e nélkül aligha tudnék oly könnyen mögé férkőzni és megrángatva a haját a fülébe ordítani.*
- Figyelsz te rám egyáltalán?!!!
*Kissé ideges arcmimikákat veszek fel, mikor látom elég rendesen elgondolkodott. Valószínűleg a kardjával lehet valami, bár nem tudnék erre megesküdni, hiszen nem olvasok a gondolataiban. Utálom, ha az ellenfelem nem figyel rám. Különösen azért, mert ezt a technikát javarészt én szoktam bevetni. Az idegességtől tud hibázni leginkább valaki, meg ugyebár a megugrott adrenalin szint is rásegít. Azonban most ez vissza csapott rám, s be kell vallanom tényleg egy idegesítő dolog. Ezért sikerült kiugrasztania engem is, pláne pikkelek most rá. Meg is fogalmazódik bennem, hogy most már pláne megakarok vele küzdeni és le is fogom győzni. Összekoccol a fejünk. A halántékomhoz nyúlnék, ebben a mozzanatban Noah megakadályoz. Amit tesz, egyenesen hallatlan. Megállok egy pillanatra és előre meredek.*
- Tokase Fuhaku Yashi! Rohadééééék!
*Ordítom, egyenesen felé szegezve. Ehhez nem volt egyáltlán semmi féle joga, még is hogyan képzelte és hogyan merte megtenni? Ideges leszek ettől, amely érződik is a zanpakuto használatomtól. Hiába ugrándozik a shikai megidézése után, ez engem nem ijeszt el. Sőt, annál jobban elakarom őt kapni.*
- Warero! ~ Ez az Ai...szétcincáljuk ezt a szemétládát!...ah. meglehet~
*Felelem neki valamivel komolyabb hangerővel, de nagyon úgy néz ki vesztésre állok a gyorsaság miatt. Hiába is két méteres kb. a robbanás átmérője, valahogy az ellenfelem talál benne átjárókat. Persze, mivel nem azonos a gömbök robbanási ideje. Azonban a ruhája elég szépen megpörkölődik, ami nem is rossz teljesítmény, de kevés. Így hát eldobom a shurikent, hogy a láncom köré tekeredjen, s ezáltal elkapjam.*
[/color=wheat]- Meg vagy!

*Felelem kissé öntelten felé. Így már nem lesz nehéz, hogyan is robbantsam fel a kis pofiját. El is kezdem magam bízni így felé is kezdem irányítani a gömböket. De túlságosan elbíztam magam, nem számoltam a megnövekedett gyorsaságával és azzal, hogy fizikailag is erősebb nálam. Körbe teker a saját láncommal, ráadásul megint a saját csapdámba esek. Egészen közel kerülünk így egymáshoz a gömbök pedig felénk repülnek.*
- Állj!
*Állítom meg a saját zanpakutomat. Azért nem tervezem saját magamat felrobbantani, az nem lenne túlságosan remek mulatság, lévén hogy akkor elég komoly sérüléseket szenvednék. Amúgy meg nem is hiszem, hogy Fuhaku képes lenne engem is megsérteni, ez tőle nagyon de nagyon távol áll. Már készülnék valami frappánsat mondani, de megingok és egyenesen eldőlök egyenesen Noahra, amitől padlót fogunk.*
- Fogd be...ezért kinyírlak!
*A vulkán kitörés vizualizáció elég rendesen előtör belőlem. Nem hiszem el, hogy egy ilyen primitív alak kitudott hozni a sodromból, pedig én nem ijen vagyok. Valahogy a zanpakutom forrófejűségével most elég rendesen összhangba kerülök. Az összhangnak kivételesen nem örülök, ha letudnék nyugodni, legalább egy kicsit elintézném talán secc perc alatt. Valamit ki kell találnom, nem veszthetek egy férfi ellen. Közelebb hajolok hozzá és egyenesen a szemeibe nézek.*
- A nevem Kagami Ai... De elengednél? vagy megöljelek?
*Teszek fel egy költői kérdést amire nem is várok választ, mert előbb reagálok mintsem az megtörténne. Felugrok s kiengedem mindkettőnket a láncok fogságából. Könnyebb lett volna úgy őt elintézni, de azt hiszem magamnak nem akarok ártani, szóval ki kell valamit találnom.*
- Hadou 33: Soukatsui!
*Tartom előre a kezemet, hogy egy kidouval támadjak rá. Nem tudom hogy betalál e, de észre veszem magamon az első sérülést. Ezt is úgy, hogy a kezem elzsibbadt. Letekintek a földre, vörös foltokat látok és csöpögő vért. A jobb karomból árad. A saját láncaim sértették fel a bőrömet elég mélyen, ez pedig nem jó. Leszakítok a ruhámból egy darabok és a sérülésre szorítom. Kockázatos lenne most zanpakutoval vagy kidouval gyógyítanom magam. A harc végéig szerintem kibírom így is, bár az egyik karom lassabban reagál majd. Meg állok egy pillanatra és komolyan nézek Noahra.*
- Na mi van te hülye? megijedtél talán?
*Ajkaim egyik szeglete felfelé kezd el ívelni. Attól, hogy megsérültem még nem kéne megtántorodnia. Vagy ha még is így tenne, majd teszek róla, hogy ezentúl még rettegjen is. Saját csapdámba ejteni, két szer is. Chh, idegesítő...*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:39 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyVas. Ápr. 10, 2011 2:36 am

Elég közel álltunk egymáshoz, szemben egymással. A lány szemeiben egy kis sértődöttséget és dühöt véltem felfedezni. Láttam, hogy valamit mondani akart, mert szóra nyitotta a száját, ám a következő pillanatban, kicsit inogni kezdett és rámdűlt, majd mindketten padlót fogtunk.
- Általában nem adom magam ilyen könnyen... de te levettél a lábamról. - Kacsintottam rá.
- Fogd be...ezért kinyírlak! - Hallatszott válasza, majd egy kicsivel később megkért, hogy engedjem el.
- Ugyan, ugyan. Hiszen csak most kezdtük közelebbről megismerni egymást. - Mondtam tovább, mire látszólag még idegesebb lett, majd mintha kicsit lehiggadt volna.
- A nevem Kagami Ai... De elengednél? vagy megöljelek? - Súgta a fülembe, de mielőtt még bármit is reagálhattam volna, valahogy felpattant és mindkettőnket elengedett a láncok fogságából. ~ Hehe... te is észre vetted? ~
~ még szép... és még le sem esett az első esőcsepp. ~ - Feleltem és szemeimet a fekete felhők által befedett égre emeltem. Kíváncsi voltam, vajon mikor kezd rá és kezdi kicsit "megtisztítani" a földet és a levegőt. Valójában... leginkább nem is az esőt, sokkal inkább az eső előtti csendet és az utána következő látványt szeretem leginkább. Mikor a növények és minden más felfrissül és valahogy minden kicsit szebbnek látszik vihar után. Ha jobban megnézi az ember.. agy kiadós vihar, leginkább olyan mint egy jó kis csata. Valójában nem is tudom, miért kezdtem ilyen dolgokon elmélkedni... ez annyira nem szokásom, de most hogy elkezdtem sem volt sok időm, ugyanis az Ai nevű halálisten újból támadásba lendült.
- Hadou 33: Soukatsui! - Mondta kidou-ja nevét, mire kezéből egy kék lánglabdát lőtt ki felém. Épphogy, de még időben sikerült eszmélnem és kitérnem a támadás és az azt követő, kisebb robbanás elől. ~ Utálom a kidoukat. ~ Jegyezte meg Kage Kurosu, mire csak egy halk "én is"-el válaszoltam.
A robbanás után egy kisebb füst támadt, ami miután felszállt, megláttam, hogy Ai kezéből vér csorog és épp a sebet próbálja ellátni. Úgy tűnt, saját láncai okozták a sebet a jobb karján. Egy ideig csak néztem a lányt és kicsit el is bambultam őt figyelve, de a hangja vissza pofozott a valóságba.
- Na mi van te hülye? megijedtél talán? - Kérdezte tőlem és arcán, kisebb mosolyt véltem felfedezni. ~ Jogos a kérdés... mit állsz itt, mit a sóbálvány? ~
- Csak... lásd el a sebed... - Feleltem, közben pedig kardom a vállamra dobtam. Nem tudom, hogy mit csinált, csak megvártam, míg befejezi. Ha az ellenfelem sérült és csak amiatt győzök, az úgy nem győzelem... legalábbis nekem nem számít igazi győzelemnek. ~ Nagy hülye vagy te... de megértem >.< ~ Hallatszott a fejemben. Mikor befejezte, zanpakuttom ismét kezembe ragadtam, majd úgy döntöttem, ideje gyorsan befejezni.
- Senshi Fusekago. - Kiáltottam kardom egyetlen különlegesebb képességének nevét. Körülöttünk egy elég nagy, fekete burok szerű valami keletkezett, ami látszólag meglepte Ai-t.
- Innen nem tudsz kimenni, amíg valamelyikünk nem nyer, vagy én úgy nem akarom. Ja és mielőtt megpróbálkoznál valami kidouval... - Sebességemet használva egy pillanat alatt elé kerültem és egy ütést indítottam, melyet sikeresen hárított kardjával, ám a füld kicsit megrepedezett talpunk alatt.
- A burkon belül, semmilyen mágiát nem tudsz használni. - Fejeztem be, nemrégiben elkezdett mondatomat mosolyogva.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyVas. Ápr. 10, 2011 3:21 am

*Még mindig zavar ez az időjárás. Nem szeretem az esőt, mert olyankor sok olyasmi jut az eszebe ahogyan a melankólikus tájat figyelem, hogy a gondolataim túlpörögnek. Nem szeretem a vihart, mert károkat okoz, olyan károkat, melyeket megjavíthatsz, de meg nem szüntetheted. Ott marad örökre és megpecsételi a helyet avagy egyént. Az én kedvenc természeti képem mindig is a naplemente és napfelkelte volt. A halál és az újjáéledés. A zanpakutomra pillantok le. Még rá is ez jellemző, talán éppen ezért volna kettős képességű? Igen, a lelkemből fakad. Akárhogyan is mindent megtagadhatok, de a zanpakutomat nem hinném, hogy megtudnám. Ő olyan lesz mint a amilyen. Noahra pillantok, felhúzom egyik szemöldökömet.*
- Nincs semmi baja...mi lesz már, ne állj ott mint egy félkegyelmű!
*Nem holmi kedves szavak törnek fel bennem. Már így is elég fusztrált vagyok a helyzettől, hogy ennek a shinigaminak pont ilyennek kell lennie, kis mitugrász...de még meg is áll ráérősen, hogy lássam el a sebeimet. Köszönöm szépen jól vagyok, nem kell ebből ügyet csinálni. Nem engedhetem meg neki azt, hogy félvállról vegyen. Lápek kettőt, de ő elengedi a shikai másik támadását. Alaposan megfigyelem a történést. Egészen gyorsan vesz körül minket ami kis meglepődést csal az arcomra. Még nem láttam ilyesmit, de abban biztos vagyok valami speciális terület lehet. Általába az ilyeneknek mindig van valami funkciójuk. Így annyi a dolgom, hogy megvárjam mi is volna a feladata. Így tehát megállok egy helyben nem mozdulok, csupán figyelem őt. A fejemben temészetesen az eshetőségek peregnek le a maguk gyorsaságában. Ide már stratégia kell amiben nem is lehetek olyan rossz ha előre megtudom tervezni a lépéseket, csak most hátránnyal indulok és ez itt a gond. Nem ismerem az új támadási formáját, de ő sem ismeri az enyémet. Azonban nem hinném, hogy előnyt kovácsolhatnék ebből. A még én nem cselekszem, ő meg is indul* ~ gyors~ *Pillantok élesen a mozgására s ösztönösen emelem föl a dachim, hogy kivédjem a támadását. Szerencsére nem volt túlzó képpen nehéz kitalálni honnan is fog támadni, így volt esélyem kivédeni. Fel is mérem, hogy ez már bizony veszélyes lehet. Gyors és erős, látszik ez azon, hogy a föld megreped alattunk. Összeszűkülnek pupilláim ahogy hallom a támadásának a lényegét. Nagyobbat dobban a szívem erre, érzem, hogy egyenesen a lelkemig hatol egy fajta megingató érzés. Olyan ez, mikor ráébredsz, hogy az esélyeid drasztikusan megcsökkentek. A kagami házhoz tartozó nyakláncom előkerül a ruhám alól. A zanpakutom viszont nem hagy gondonlkodni.*
~ Ai! Miért mondtad meg neki a nevedet? Ilyen könnyen feladtad? Hát nem emlékszel a céljaidra?....én, én nem győzhetek~
*Vissza lököm Noah karját, de már látszik a légzésemen, hogy szaporább lett. Akárhogyan is jelenpillanatban nem tudom felmérni a dolgokat, és eléggé kétségek közt vergődöm. Így, hogy nem tudok mágiát használni csak puszta harccal győzhetem le. De hiába vagyok tapasztaltabb, a gyorsaságával nem küzdhetek. Lepillantok a nyakláncomra.*
~ Elég legyen Ai! Szedd össze magad...hogy akarod megvédeni a húgodat, ha egy ilyen ellenfelet sem bírsz legyőzni?~
*Megemelt hanggal szól hozzám a zanpakutom. Hátra tántorodok ettől s lehajtom a fejemet. A kétségek lassan végig hasítanak rajtam, de a kelekezett szakadék szakadatlanul helyre. Ki, ha nem Fuhaku az aki ismeri az érzéseimet? Nagyon jól ért ahhoz, hogyan is kell vissza rázni egy csatamezőre. Érzem, hogy lassan teljesen megnyugszom, kissé már rideg mimikát is vesz fel arcom. S pillanatok múlva megjelenik körülöttem a fehér színű reatsu amit felszabadítok.*
- Nos ha mágiát nem használhatok...akkor gyengítem a betalált ütéseid...bevallom nem gondoltam, hogy ilyen lenne a zanpautod képességed...de szerencsétlenségedre én tapasztaltabb penge forgató vagyok... szerinted meddig vagy képes fenttartani a shikai formád?
*Ravasz fénnyel a szemeimben emelem fel rá a tekintetemet. Igaza van Fuhakunak, attól, hogy ilyen képessége van még nem kéne feladnom. Csupán más stílusban küzdeni. Más stílus...nem egyszerű, de valahogy megoldom. Megállok egy helyben és várom, hogy támadjon, tökéletesen felesleges lenne megindulnom. Majdnem biztos, hogy kikerülné a támadásaim és a vak pontjaimon betámadna. Sokkal biztonságosabb, ha én várom ki, hogy közeledjen.*
~ Miért van egy olyan érzésem, hogy felbírnánk venni a shikai formát?... tudom, valami nincs rendbe ezzel a burokkal, de nem kell most a shikai...ki tudja mennyire fogok lesérülni még legyőzöm, hagynom kell energiát a gyógyításra~



A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:40 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzer. Ápr. 13, 2011 11:13 pm

Miután elmondtam a zanpakutom ezen képességének hatását, Ai arcára, kisebb megdöbbenés ült ki és kicsit szaporábban kezdte venni a levegőt. Öklömet ellökte magától, de olyan volt, mintha félne... nem is, inkább csak mintha tanácstalan lett volna. Viszont ez sem tartott túl sokáig. Vagy ő győzte meg magát, vagy a zanpakutoja spannolta fel és lassan megnyugodott, aztán valami fehér színű izé lebegte körül. ~ Jobban kellett volna figyelni kidou órán.. >.> ~
- Nos ha mágiát nem használhatok...akkor gyengítem abetalált ütéseid...bevallom nem gondoltam, hogy ilyen lenne a zanpautod képességed...de szerencsétlenségedre én tapasztaltabb penge forgató vagyok... szerinted meddig vagy képes fenttartani a shikai formád? - Mondatára, kicsit elgondolkodtam és vissza gondoltam az előbbiekre. Igaz, hogy előttem, már szolgált a 11. osztagnál, oda pedig nem gyenge harcosokat vesznek fel és régebb óta is csinálja ezt, így valószínűleg a tapasztalat dologban is igaza van. ~ Igen ám, viszont van valami, amit a lány nem tud... meg úgy téged ismerve te sem...~
~ Miről beszélsz? ~
~ Kiszámíthatatlan vagy és nincs harci stílusod... vagy talán pont ez a stílusod. ~
~ Mi kín gyötör? ~
~ Soha nem gondolkozol, csak úgy támadsz... a védekezésre szinte oda sem figyelsz.. ha kivédesz egy támadást, az is inkább ösztön... néha még én sem tudom, mi lesz a következő lépésed >.> ~ Mondta, amit úgy vettem, hogy ez most egy jó dolog... asszem... és elkönyveltem egy dicséret félének. Majd eszembe jutott, Ai mondandójának vége, mire kicsit elgondolkodva és tarkómat kezdtem vakargatni.
- Olyan óra, másfél óra... lövésem sincs. Még nem volt, aki annyi ideig húzta volna. - Nevettem kicsit el magam, majd úgy döntöttem, ideje támadásba lendülni, hogy kiderüljön, valóban olyan tapasztalt e, mint mondja. Full sebességgel indultam neki és elég nagy erőt vittem az ütésbe, de az utolsó pillanatban ismét sikerült kivédenie. Az igaz, hogy kicsit hátrébb csúszott az ütés erejétől, de akkor is. Akkor úgy gondoltam, mindegy, mert a következőt nem tudja kivédeni. Mivel bal öklöm, még mindig erősen neki feszült a zanpakutojának, gondoltam beviszek egy jobbost és meg van oldva, de... mikor ütöttem, kardját villám gyorsan vízszintesbe fordítva, másik öklömet is megállította. Egy pillanatig döbbenten néztem rá, majd a döbbenet helyét egy kicsit gonoszabb mosoly vette át. ~ Ez lesz ám a móka. ~ Hallatszott a fejemben, egy kuncogás kíséretében. Közben erősebben kezdtem nyomni ökleimet a kardjára.
- Szerinted meddig fogja még így bírni a karod? - Kérdeztem, jobb karjára tekintve, amin a seb volt, de még mielőtt válaszolt volna, gyorsan kicsit hátrébb húzva kinyitottam a tenyerem és rámarkoltam kardja pengéjére, hogy ne tudja mozgatni, majd nagyobb erővel, gyomorszájon rúgtam. A rúgás pillanatában elengedtem a kardot, had repüljön, és repült is. A rúgás a lányt hátrébb repítette és mivel gondoltam, most nem igazán figyel, gyorsan lezárom a harcot. Sebességemet kihasználva, még az előtt oda értem, hogy a földre érkezett volna és ujjaimat kinyújtva, csapást indítottam mellkasa közepe felé, ám az utolsó pillanatban, kardjával felfelé, félre ütötte a kezem, agy az ujjam végén lévő apró, szemmel szinte észre sem vehető, ám annál élesebb pengét, csak a lány arcán ejtettek pár dekoratívabb vágást és azok sem lettek túl mélyek. A lendület viszont tovább vitt és a földbe egy mélyebb lyukat ütöttem. ~ Úgy tűnik, végre megvan a kihívás, amit kerestünk. ~
~ Szerintem is... bár kár, hogy megvágtuk az arcát... ~
~ Most nehogy már emiatt nyavalyogj. ~
~ Nyavalyog a hóhér. Csak azt mondom, hogy szép az arca és kár volt megvágni. ~
~ Persze... mert ha egy lyukat ütsz a mellkasára, az szebb lett volna.. ~
~ Nem... de gyorsan összefoltozzák és nyoma sincs. ~
~ Mert az arcával nem ez lesz? ~ Kérdezte, mire egy kis csend támadt a fejemben. ~ Szerinted csak mi veszekszünk ilyeneken baromságokon harc közben? >.> ~
~ Lövésem sincs... biztos csinálja más is >.> ~
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 3:16 am

*Az iszlám mondásnak mindig igaza van. Ha mohamed nem megy hegyhez akkor a hegy megy mohamedhez. Ez még ebben a látszólag kiegyenlített meccsben is igaznak minősül. Természetesen nem szabadna semmit sem el kiabálni, még is elkönyveltem én már magamban az elején, hogy legyőzöm ezt az alakot. MIérteket felesleges lenne keresni, valamiért erre érzek késztetést, ilyen egyszerű. Egy helyben állva váltok néhány szót a zanpakutommal. Én azt nem tudhatom, hogy mások milyen viszonyt is táplálnak a kardjukkal, de nekem azt hiszem szerencsém van, mert Fuhaku mindig minden körülmények közt mellettem áll, nem pedig hátráltat egy adott harcban. Ha úgy vesszük még jobban is szét akarja cincálni az ellenfelemet mint én magam. Tehát előfordul, hogy csak miatta támadok rá valakire, ugyanis nem kellemes ha a fejedben ordítoznak arról, hogy csináljak már valamit. Nyugodtan és határozottan állok a helyemen, várom, hogy Noah meginduljon s támadásba lendüljön. Látom, hogy még maga is elgondolkodik egy pillanatra a kérdésemen. Hallva szavait felhúzom a szemöldökömet.*
- Akkor lássam mire vagy képes shinigami...
*Lemondóan sóhajtva bököm ki neki. Eléggé öntelt mondat volt ez tőle, még ha tetszett is a stílusa. Habár ez is kissé meggondolatlan volt. Én a helyébe nem mondtam volna el, hogy ennyire tudatlan ami a zanpakutoját illeti. Emiatt számtalan pontosn sebezhető lehet. De én nem ő vagyunk s mindannyian más milyen stílusban harclunk, más módon más tervel vagy gondolattal. Akárhogyan is, most már tökéletesen meglehet állapítani, hogy még én taktikázok, stratégiai érzékeim fejlettek addig ő spontán támad. Nem lehet megjósolni melyik jön be, de egy biztosabb, az enyém kidolgozottabb támadás sorok. Érzem hogy a karom még mindig fáj, de kifogom húzni, ez igazán semmiség. Éltem én már át nagyobb sérüléseket is. Egy ilyen kéz sérülés nem fog gondot okozni, remélem. Végre megindul felém egy elég gyors és erősnek tűnő támadással, de ösztönösen ki találom azokat a pontokat ahonnan támadni akar. Csupán a tapasztalatom miatt vagyok képes ezekre nincs ennek semmi féle hátul ütője. No meg a zanpakutom szemem, szemem helyett is. Ez a mi előnyünk, hogy szinkronban vagyunk képesek harcolni, persze ehhez is kell egy kis megerőltető önfegyelem, de több évi gyakorlással elsajátítható. Csak sajnos a bankai szinttől még mindig messze állok, talán nem sokára sikerül azt is elérnem. Gyors mozdulatokkalforgatom a dachim pengéjét s ezzel védem ki a támadásait. Ezeket még a volt kapitányomtól tanultam az edzések során, amelyért hálás lehetek.*
- Ch...
*Csak ennyi hallattszik a számból mihelyst érzem, azt a szép kis rugást a gyomromban. Meglepődök ettől a támadástól, mert még beszélni sem volt időm. Ha van valami akkor Noah sebességével nem versenyezhetek. A sebeimnek köszönhetően meg nem lehetek sajnos olyan passzív. Egyenlőre még nem vagyok birtokában annak a bizonyos kidou fajtának, de hamarosan megkezdem az edzést. Onnantól valószínűleg már nem lesz nehéz ezeket hárítani esetleg ha el is találom abba ott maradjon. Valami hasonlót kéne most is letenni az asztalra, csak most repülök hátra és nincs időm azon gondolkodni merre fele is moccanjak. Moccanjak...kardomat viszintesbe helyezve védem ki a támadását, melyel azért végszóként elég szép sebeket ejt az arcomon. Be is hunyom a szememet e közben, mert nem kéne, hogy a szemgolyómat is végig karcolja. A földön gurulva párat megérkezek, Noah pedig tovább repült egy kicsit a lendületének köszönhetően.*
~ Lendület...lendület...meg van~
*Gondolatom a látottak alapján születik meg. Fel állok mert a horzsolásoktól függetlenül nem tervezem, hogy ott maradok. Nem tudom ő mit tervez, de én nem hagyom abba ezt az egészet. Kívül mutatott higgadtságom ellenére már igen csak szeretném földbe döngölten látni őt amint bocsánatot kér az eddigiekért. Fogom a láncomat és jobb oldalt pörgetni kezdem a sérült kezemmel.*
- 4. osztag 6. tiszt...
*Felelem neki, hogy nagyjából tisztában legyen azzal, hogy miért sem aggódom a sebeim miatt. Nagyon jól feltudom mérni azt mennyi időm lehet még vagy mennyire veszélyesek ezek. Még várok eg keveset majd a burok fala felé irányítom a lánc végén lévő shurikent. Hallható a csattanás ahogyan vissza verődik a faláról. Majd vissza is húzom magamhoz és meglepődött arcot tettetek.*
~ Azért valljuk be jól hazudik a kis gyökér...*
*Feleli a zanpakutom amelyre elkuncogom magamat és ravaszul csillannak meg szemeim.*
- Hogy is mondtad?.....Tokase Fuhaku Yashi!
*Aktiválom a shikai szintemet. Nem is gndoltam volna, hogy hazudik, meggondolatlanság volt hinni neki azt hiszem. Ezért meg pláne kapni fog, szóval...*
- Saijin wo mamore!
*Irányítom magamra a gömbjeimet és ahogy a reatsum bírja begyógyítom a sérüléseimet. Lassacskán a pengén vissza regenerálódik a helyére, ez volt tényleg az utolsó, hogy ebben a harcban a zanpkutom képességére tudtam hagyatkozni. Most cserélek. A Bal kezembe veszem a shurikent és a láncal együtt a nodachimat kezdem el pörgetni, de a talajon, hogy ezáltal ugrásra kényszerítsem az ellenfelemet. S majd a láncom, a dachim segítségével Noah lábára tekerem ennek egy részét hogy arcal a földfelé kezdje meg útját...*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:40 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 4:57 am

Miután kihúztam kezemet a földből, gyorsan felálltam és ellenfelem felé fordultam, aki idő közben szintén felkelt a földről. Testét itt ott kisebb, nagyobb horzsolások díszítették, valamint a seb a karján és a vágás az arcán, de úgy tűnt ezek ellenére, semmi baja.
- 4. osztag 6. tiszt...
Mondta, miközben láncát, sérült kezében pörgetni kezdte. Először nem értettem, miért mondja, de aztán leesett. Valószínűleg ezzel akarta közölni, hogy mivel annál az osztagnál szolgál, tudja, milyen sérülései vannak, ahogyan azt is, meddig képes még harcolni azokkal... és ahogy elnéztem, még bírta egy darabig. Egy rövid ideig még csendben álltunk, majd eldobta a lánc végén lévő surikent, egyenesen az általam létre hozott burok falának irányába. ~ Nyugtass meg, hogy nem azt hiszi, ezzel át tudja törni...~
~ Nem hinném... szerintem forgat valamit a fejében. ~
Hallani lehet egy csattanást, mikor a burok fala és a suriken találkoznak, majd látni, ahogy lepattan róla, majd ezek után Ai vissza rántja magához a surikent, arcára padig kisebb meglepődöttség ül ki. ~ Te Noah...~
~ Mond. ~
~ Nekem nem tetszik, ahogy a csaj szemei csillognak. ~ Épphogy Kage Kurosu ezt kimondta, Ai aktiválta a shikai állapotát. Úgy tűnt rájött, hogy nem mondtam teljesen igazat. Valójában a burok belsejében, csak azok képtelenek mágiát használni, akik gyengébbek nálam... akik velem egy szinten vannak, mint ő is, azok képesek, bár a támadás max. fele akkora erejű lesz, mint amilyen eredetileg lett volna. Ezzel az apró információval, gondoltam nem untatom, de idő közben magától is rájött... van aki még csak el sem gondolkodik azon, vajon igazat mondok e és inkább meg sem próbálkozik mágiát használni. ~ Nem semmi csaj... ~
- Saijin wo mamore!
Mondta ki a parancsot, amire először azt hittem, hogy ismét rám támad a gömbjeivel, de aztán láttam, hogy magára, pontosabban a karján lévő sebre irányítja azokat és ahogy tudja, begyógyítja a sérüléseit. ~ Nem semmi. Te ilyet hogy, hogy nem tudsz? >.> ~
~ Nem jártam orvosira >.> ~
Idő közben Ai kardja vissza állt eredeti állapotába. A shurikent átvette másik kezébe és ezúttal kardját kezdte a lánccal együtt pörgetni, majd megindított felém egy támadást. Épp azon voltam, hogy elugorjak előle mikor... ~ Ne ugorj... kapd el. ~
~ Te hülye vagy? ~
~ Ne pofázz, inkább bízzál bennem egy kicsit. ~
~ Túl gyakran mondod ezt... ~ Sóhajtottam, de végül maradtam és azt tettem, amit mondott. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben a tanácsai gyakran válnak hasznomra és reméltem, ezúttal is így lesz. A kard nagyobb erővel érkezett, mint amire számítottam. Két kézzel kaptam el és próbáltam megfékezni, de hiába. Lábai szabályosan felszántották az alatta lévő földet, majd végül, neki csapódtam a burok falának. Elég nagy port kavartam, Ai pedig vissza rántotta magához a kardját.
~ Most... amíg nem tudja, mi van veled, támadd meg. ~
Hallatszott a tanács, vagy sokkal inkább a parancs. Lábaimat a burokhoz támasztva, készültem "kilőni" magam. Elég nagy erőt gyűjtöttem erre a támadásra, abban reménykedtem, hogy ez után már nem sok ereje lesz harcolni. Olyan támadásnak szántam ezt, amit lehetetlen elkerülnie.
~ Tűűűűűz !!! ~
Ordította a fejemben, hatalmas lelkesedéssel, mire hirtelen, kilőttem magam és szó szerint, kirobbantam a porfelhőből. Nem tudom, száguldottam e valaha ilyen gyorsan... de ezt nagyon élveztem. Közben persze célomról sem feledkeztem meg. Jobb karomat előre kinyújtva, ujjaimat összeszorítva száguldottam Ai felé.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 5:40 am

*Megfordult a fejemben, ahogyan felhúzott ez a shinigami, hogy meg kéne ölnöm. De belegondolva már az is kihágás, hogy kardot emeltünk egymásra és ebben az elhagyatott helyben mekkora károkat okoztunk. Szóval nem tehetem, csupán le kéne nyomnom. De a legnagyobb hátul ütője ennek a dolognak még mindig az, hogy ha meg is teszem akkor meg kell majd gyógyítanom amint lesz elég erőm hozzá. Utálom ezt mondani, de most ezzel, hogy Noaht lekötöm magamnak adok mattot. Akárhogyan is képzelem el a dolgot, ez így van. Tehát nem kellemes a szituáció, de most inkább ideje a harcra koncentrálni. Leginkább ez az energia burok vagy mi zavar a legjobban. Fogalmam sincs mi az ami kint lejátszódik, de nem lenne jó dolog, ha vége volna a harcnak és kiderülne, hogy a város telis tele van hollowokkal. Akkor aztán lenne bennem idegesség, az egyszer biztos. Mindenesetre jó, hogy legalább rá jöttem mi is volna Noah egyik legnagyobb gyengéje és erőssége is egyben. Vagy is nem kellett rá jönni, csak elgondolkodni a képességén. S furcsa, hogy pont egy sikertelen támadása az, amely segédkezett nekem ebben. Elindítottam feléje a láncokat, de a lába valahogy vagy kiszabadult a csapdából vagy csak azt hittem, hogy sikerült elkapnom. E helyett pedig stílust váltva elindítom feléje a dachimat. Az idióta még próbálja el kapni. Nem hiszem, hogy ez lenne a legbölcsebb próbálkozás ezen a szinten. Ennyire ő sem lehet sötét vagy még is? (><)
Eléggé erős a gyanum afellé, hogy Noah nem igazán van tisztában egy két pár lényeges dologgal. Már ami a karddal és pusztakézzel való harcot jelenti. Leszögezem, hogy a gyorsasága bámulatos, de ezzel nem fog sokra menni a 11. osztagban ahol a Zanjutsu használatra teszik a hangsúlyt. Vagy is a penge forgatás és annak nagy erejű nyers támadásain van abban az osztagban a hangsúly. Azt már neki is felkérne mérnie mit képes megállítani és mit nem. Még is inkább úgy viselkedik mint egy 2. osztagos shunpos ninja kb. Gyors és fürge s igyekszik nagy erővel rám támadni. Szerintem ezt a kölköt vagy rossz osztagba oszthatták vagy tisztában voltak vele és direkt sózták a 11. osztagba. Igen- igen, tuti direkt volt. Barbár menyjen a barbár mellé a 2. osztag továbbra is szeretné fenn tartani a színvonalat. Teljesen egyetértek velük. Tehát ismételten oldalra tartom mint két pengémet és várok mi is fog történni. Nagy a porfelhő amit sikerült kavarnom az iménti támadásommal, de ez is idővel le fog ülepedni. Így hát résen kell lennem, hiszen zavaró tud lenni ha egy ilyen burokban még azt sem látod teljesen hogyan is támad az ellenfeled. Lenne tippem, hogy az én gyökérkém mire is készül. Hirtelen valami ki is kerül abból a füstből. Gyors, de nagyon- nagyon az. Még is tök nyugodtan komoly fénnyel a szemeimmel shunpozok mögéje és a lendületét kihasználva rugok belé egy akkorát, hogy ez csak még gyorsuljon és ezzel akkorát csattanjon a saját burkán, hogy maga is meglepődhessen, illetve a föld adhassa a másodikat. Meg állok egy pillanatra a levegőben. Élesen pillantok le rá.*
- Na mi van...azt hitted, hogy gyors vagy akkor már semmi sem állíthat meg? Had áruljak el neked valamit Noah Senshi...
*Felelem neki egészen komolyan. Még éretlen ez a shinigami, de tehetséges. Amellett, hogy most az ellenségem, úgy gondolom nem lenne bölcs dolog ha nem hívnám fel valamire a figyelmét. Ha van valami, azt még én sem akarom, hogy a gotei 13-ban egy shinigami abba haljon bele, mert nem ismertette valaki vele a saját önön gyengeségeit..*
- Az előbb mikor támadtál a lendületedtől nem bírtál megállni...elismerem. Gyors és erős vagy, de ha begyorsulsz egy célpontra aligha tudsz rendesen megállni...a másik. A 11. osztagban nem fogod sokra vinni ha nem ismered fel az ellenfél pengeforgatási technikáit és ehhez nem igazodsz. Mindenki valahogyan, valamilyen módon...s még valami..tudhattad volna, hogy azt a pengét nem bírtad volna megállítani...nem tudom melyikőtök taálta ki, hogy állítsd meg. Te vagy a zanpakutod...akármelyikőtök is elég meggondolatlan volt tőle...nos ezek azok amikre még edzened kéne...
*Kacsintok rá. Voltaképpen még kedves is voltam, hogy elmondtam neki ezeket a dolgokat annak ellenére, hogy maga a hangsúly végig komoly volt és nem az a kedves fajta.*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:40 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 7:19 am

A tervem tökéletesnek tűnt, ám a kivitelezés már nem ment épp a legzökkenőmentesebben. Hiába volt a nagy sebességem, a célpont hirtelen egy shunpo segítségével eltűnt előlem és mikor nagy erővel seggbe rúgott valaki, azt is megtudtam, hová lett. Célpont híján, a lendületem tovább repített, egyenesen a burok fala felé. Próbáltam lelassítani magam úgy, hogy kezeimet a földbe vágom és fékezek, de csak annyit értem el, hogy két kisebb árkot ástam. Nagyobb erővel csapódtam a falnak, mint kellett volna, amitől kicsit megszédültem, de komolyabb bajom nem igazán lett.
~ Jól vagy? ~
Kérdezte, de aggodalomnak nem sok nyoma volt a hangjában.
~ Ahham... de asszem elszakadt mennem valami.~
Válaszoltam, miközben felálltam és a lányra néztem... vagyis, pontosabban a lányokra. Talán az ütés miatt, de egy rövid ideig kettőt láttam belőle, ami valamiért még tetszett is... bár bele gondolva, hogy elbánt velem... talán nem is gond, hogy a végén csak egy maradt belőle. Amint kicsit tisztult a kép és már én is talpon voltam, Ai mondani kezdett valamit. Kicsit meglepődtem, mikor elkezdte felsorolni a hibáimat, a gyengeségeimet és elmondta, hogy mikre kellene rágyúrnom kicsit, hogy jobb legyek, sőt, a végén még egy kacsintást is kaptam tőle. Egy rövid ideig, csak pislogtam, aztán felemeltem kezeimet és a tenyeremet bámulva, a kesztyűkhöz kezdtem beszélni.
- Látod? Mondtam én, hogy hülye ötlet volt megfogni >.>
~ A francokat... bejött volna a dolog, ha nem lennél ilyen gyenge. ~
- Jaa... hogy az én hibám mi? Ha úgy csináljuk, ahogy én mondtam, már rég végeztünk volna.
~ Chö... ki kérte, hogy hallgass rám? ~
- Mi az, hogy ki? Te jöttél azzal a "bízzál bennem" szöveggel. Na mindegy... - Emeltem fel a fejem és néztem Ai-ra. - Ezeket, amiket elmondtál... igazából tudom. De jó ha tudod, hogy nem a gyorsaság az egyetlen fegyverem... és nem vagyok annyira hülye sem, mint amilyennek látszom.
Mondtam komoly hangon, egy apró mosollyal arcomon.
~ Nem hát... sokkal hülyébb vagy -.-" ~
~ Nem bírnád ilyenkor befogni? ~
Kérdeztem magamban idegesen és egy elég erőteljeset a földbe ütöttem. Igazából az egészet csak azért csináltam, hogy Kage Kurosu kussoljon el egy kicsit, de aztán rájöttem valamire. Körülöttem elég nagy és sűrű por szállt fel, ugyan úgy, mint ahogy nemrég, mikor becsapódtam Ai támadásának hála. ~ Ha nem látja, hogy hol vagy...~
~ Nem is tud eltalálni. ~ nevettem el magam.
Shumpom és sebességem kombójával, a burok szélén körbe haladva, nagy porfelhőt kavartam fel, ami a burok közepéig nem ért de viszont, körbe ölelte azt, így amíg annak a belsejében voltam, Ai nem igazán láthatta, hogy éppen hol vagyok.
- Abban igazad volt, hogy ha egy támadásra nagyon begyorsulok, akkor van leginkább értelme, ha be is talál. Az előbb megleptél azzal a shunpoval, de te is tudod, hogy ha az a támadás célba ér, már nem küzdenénk. De a sebességet... sokféleképpen lehet használni.
Mondtam, miközben nagy sebességgel rohangáltam körbe, hogy hangom alapján se tudja kitalálni, hol is vagyok éppen, ennek érdekében többször irányt is változtattam. Tudtam, hogy nem használhatom sokáig ezt álcának, mert a por lassan leszállt és ha nem támadtam volna, tök értelmetlen lett volna ez az egész. Így nem is váratott magára sokat a támadás, a porfelhőből előugorva, Ai-t jobb oldalról, a sérült karja felől támadtam meg. Nagy erőt adtam az ütésbe, de sikerült úgy ahogy megállítania. Nagy erővel toltam felé öklömet, neki pedig erősen kellett tartania magát, hogy megállítson. Elég egyhangú arckifejezéssel támadtam a lányra, majd miközben egymás toltuk (nem félreérteni >.>) és összeakadt a szemünk, hirtelen elmosolyodtam és rákacsintottam, majd egy shunpo-val eltűntem előle, ő pedig majdnem előre bukott, hiszen ahogy eltűntem, nagy erővel a semmit akarta vissza lökni. Végül talpon maradt, de nem hagytam neki pihenőt.
- 2. kör. Razz
Szólaltam meg másik oldalán, ő pedig egy pillanatot sem habozva rám támadt a kezében lévő surikennel. Kicsit meglepett ez a villámgyors ellentámadás, de még az utolsó pillanatban sikerült elsunpoznom előle és elé kerülnöm. Úgy tűnt, már számított erre, mivel alighogy oda kerültem, már érkezett is egy függőleges vágás, de szerencsére, még az utolsó pillanatban sikerült elkapnom a kardját és megállítanom a támadást, majd egy shunpoval ismét eltűntem előle. Mivel ezúttal nem mellé shunpoztam, kisit körbe is forgatta párszor a fejét, de nem látott, viszont én őt annál inkább.
- Kukucs.
Szóltam oda, miközben fentről éppen vigyorogva zuhantam felé, rásegítve a gravitációval, öklöm erejére, amivel épp lecsapni készültem.

// Ai-t az ő engedélyével irányítottam.//
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 8:57 am

*Megállok a magam helyén s csak figyelem ahogyan Noah kommunikálni kezd a zanpakutojával. S mivel hangot is ad annak, ahogyan beszél hozzá az én szerepem most ebben az esetben nem más mint hogy végig hallgassam. Amit sikerül leszűrnöm, hogy nem éppen problémamentes a kapcsolatuk, mintha folyamatosan veszekednének. Ezen fel is húzom a szemöldökömet és gondterhelten sóhajtok egyet.*
~ Egek...ne is mond, ezt nem csak hallgatni de nézni is rossz...szerencsére te nem traktálsz... mi csoda? beszóltál?...muszáj ezt? hagyjál most Fuhaku...mindenesetre biztos jó ötlet volt neki ötletet adnod?~
*Természetesen ezidő alatt mi is beszélni kezdünk egymással. A zanpakuto és használója közti kommunikáció tulajdonképpen elengedhetetlen egy harc során, bár magam nem vagyok harc közbe túl beszédes, ő még így is megért. Beszélne helyettem is, de ehelyett én hallgatom néha. Mindegy is, ideje kifelé koncentrálnom, ezért sem válaszolok most a zanpakutomnak amin meg sem lepődik. Egymáshoz szoktunk már annyira, hogy elnézzük a másik szeszélyét. Meg egyébként is tisztában vagyunk azzal, hogy egymás nélkül nem mennénk semmire vagy is fő a lojalitás a másikkal szemben. Körbe pillantok egy kicsit ami még mindig idegesít, ez a nyamvatt burok. megkéne találni a módját, hogy eltűnjön. Nem azért, mert félek attól mi is lesz ennek a vége, csupán emiatt nem tudom a külvilág reatsuját érzékelni. Tehát akármi is lehet kint még mi itt bent harcolunk. Élesen pillantok vissza rá amint nevetni kezd. Tehát végre valami nevezőre jutott. Higgadtan ki is várom mi lesz az eredménye. Kíváncsian hallgatom hát, hogy mire készül. A szavait hallva ismételten ravaszul csillannak meg a szemeim.*
~ Tehát sikerült neked felismerni azt... ez így nem fer, mi vagy te akadémia oktató?...nem de unom ezt a gyökeret~
*Egyszerű szavakkal ítélem meg a jelenlegi helyzetet. Alig várom már, hogy cselekedjen, ezért amint megindul végre oldalra lépek, hogy felvegyek egy fajta masszív állást, hogyha szükségem lesz rá akkor fel tudjam fogni az ütéseit. Most pedig elindul körbe- körbe és ennek következtében a por fel száll azon a pályának két síkjában ahogyan elhalad. Egyedül én körülöttem tiszta a terep. Egy pillanatra körbe nézzek, hogy nagyjából fel is mérhessem milyen messze is van tőlem. Habár ez a távos dolog megint nem sokat jelent csak annyit, hogy mennyi lehet az ideje még a pengék elérnek hozzám. Amint sikerül ezt felmérnem már előre annak a pontomnak a védelmére nyújtom a shurikenem. Nos, még így is éppenhogy értem el azt a pontot amelyre tippelni tudtam. S megint csak az ereje rám nehezedik. Ezzel pedig szerencsém volt, hogy masszívan állok a földön, hiszen ennek köszönhetően tartom csak őt vissza attól, hogy ellökhessen. Ekkor találkozik a tekintetünk. Most egészen más fényben van a szeme, olyan egyhangú és komoly. Olyasmi amit nem is néztem volna ki belőle, de mire elhinném, hogy van értelmes oldala is elrontja ezt az össz képet azzal, hogy megejt egy mosolyt majd rám kacsint és elhunpozik. Elhúzom a számat, ez valóban egy gyökér. A súly már nem nehezedik rám, ettől kissé megingok, de azért sikerül megállnom. Hihetetlen, hogy valaki ennyire...éppen hogy megszólal már felé is vágom a shurikenemet, hogy végre letöröljem a képéről azt a fene nagy önbizalmat velem szemben. De kivédi ezen támadásomat, amin már meg sem kell lepődnöm. Viszont ugyebár két kezem van és ezért a dachimmal ezzel egyidőben megindítok egy függőleges támadást, erre ő mit csinál? Megfogja a zanpakutomat.*
- Chh...
~ A rohadék, ha még egyszer hozzám ér azzal a mocskos kezeivel feldarabolom...~
*Természetesen Fuhaku már is elégetlenkedni kezd a helyzettel. Nem inkább örülne, hogy nem törte ketté miután elkapta a kardom amire meg is lepódte s ezt követően cseppet sem kedvesen pillantottam rá közben pedig elshunpozott. Párat előre lépek és próbálom követni a mozdulatait ahogyan halad, de ez egyszerűen lehetetlen. Gyors. Azonban a por már kezd igen csak leapadni így a térben való látásom egyre élesedik. Két oldalt tartom...a pengém és a shuriken..*
- Azt kérdezted, hogy jó ötlet volt e neki elmondani? látod Fuhaku... azt hiszem ismét a vadász szerepébe bújok!
*Féloldalt felfelé ível kajánul az ajkaim szeglete s majd egészen egyszerűen behunyom a szememet. Nem látom honnan támad? hát behunyom szemem...túl gyors a lépteinek zaja? nem érdekel... akkor a lélekenergiájára fogok koncentrálni. S ennek segítségével mindössze egyet lépek arrébb pont akkor amikor elérne engem, hogy eséje se lehessen kitérni. Közben pedig a dachim negéjét hátra fele tartom. Ezért a kinyújtott karját közebesen mélyen hasítom végig. Arrébb shunpozok, de szemeimet ugyenúgy csukva tartom.*
- Gyorsan fejlődsz...de ahhoz több kell öcsi, hogy engem legyőzz...ugyanakkor gondolj bele én csak a fele erőmet használhatom...
*Bizony ám...pedig én úgy tudtam a 11. osztagosok azt szeretik ha valaki teljes erejükből sújt le rájuk...*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:41 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 10:03 am

Már majdnem elérte a csapásom, mikor hirtelen... beszarás, de csak lazán arrébb libbent a támadásom elől és a hátra felé kitartott kardjával végig vágta a karomat. Ahogy a hideg acél belemélyedt a húsomba és végig hasította a karomat, fura, de szinte semmilyen fájdalmat nem éreztem. Valószínűleg az adrenalin löket miatt, de tudtam, hogy hamarosan megérzem. Ai egy shunpoval távolabb került tőlem és ismét belekezdett mondandójába. -
- Igazából... ha nincs az erőtér, már rég kiütöttelek volna. - Mondtam egy kicsit fájdalmasabb vigyorral arcomon, mert közben eltűnt az adrenalinlöket hatása és megéreztem a karomba nyilalló fájdalmat. - Láttad, hogy azokat a gömböket nem okoz gondot kikerülnöm... és ha nem lett volna végig nálad, ebben a formában a kardod, már legalább négyszer kiütöttelek volna... és ez a hülye vágás sem lenne a karomon >.<
Magyaráztam el neki, hogy így igazából jobban járt, de hogy elhitte e, nem tudom. Talán láttam volna az arcán, hogy elgondolkodik vagy ilyesmi, ha nem épp a karomat vizsgálgattam volna. elég szépen végig hasította és vérzett is. Ezen felül, úgy tűnt, vissza nyal a fagyi, mivel a nemrégiben, általam felkavart porból, egy kicsi bele került a sebembe és rohadtul csípett. Mivel más nem volt, levettem a felsőmet és bekötöztem vele a sebet, hogy legalább a por ne menjen bele, így félmeszkóban küzdöttem tovább.
- De igazából, én sem használom a teljes erőmet... - kezdtem bele, ahogy szorosabbra húztam a kötést a sebemen. - A burok fenntartása folyamatosan csapolja az erőmet... ezért van az, hogy csak akkor jutunk ki, ha egyikünk győz, vagy ha én úgy akarom. De ha úgy gondolod, akkor itt az ideje, hogy mindketten teljes erőből harcoljunk. - Mondtam komoly, rezzenéstelen arccal és igencsak elszánt tekintettel. Jobb kezemet, mely még sérülés mentes volt, felemeltem a magasba és csettintettem egyet, mire halk ropogás hallatszott. A fekete burok falán, vörös repedések jelentek meg, majd milliónyi apró, fekete darabra hullottak és a kinti szélben szétszóródtak.
- Gratulálok... eddig még egyik ellenfelem sem látta, hogyan tűnik el a burok... addigra mindegyik kicsit ki volt ütve.
Kint, még mindig be volt borulva az ég. Ami változott, csak annyi, hogy a felhők sötétebbek lettek és a szél is kicsit feltámadt, de ez nekem tetszett. Mikor egy kósza szellő éppen az arcomba fújt és megborzolta hajamat, becsuktam a szemem és melyet szippantottam a levegőbe, majd kinyitottam a szemem, tekintetem pedig egyenesen Ai-ra szegeztem. Arcom még komoly volt, tekintetem viszont már inkább jókedvűséget sugárzott. ~ Teljes erőből? ~
~ Teljes erőből. ~ Helyeseltem a kérdésre.
- Ha készen állsz, felőlem kezdhetjük.
Kiáltottam Ai-nak, kinek közben szintén finoman hajába túrt egy kósza szellő. Egy pillanatra döbbentem bámultam a lányt, aki a szélben olyan volt, mint egy hercegnő, vagy nem is tudom mi... á mit keresem rá a szavakat? Dögös volt és kész. Viszont Kage Kurosu vissza pofozott a harcmezőre és közölte, ha még egyszer harc közben ilyenre gondolok, ő fog ütni rajtam még vagy kettőt.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyCsüt. Ápr. 14, 2011 10:37 am

*Néha különös a sors kiaknázatlan útjai. Ha nem szolgáltam volna a 11. osztagban valószínűleg nem lennék ennyire tapasztalt, vagy is nem a kardforgatsban lennék ennyire aktív, hanem mondjuk a kidouban...stb. Ha ez így lenne akkor bizonyára nem sikerült volna most kegyetlenül meglepnem a srácot annyival, hogy egy egyszerű mozdulattal kivédtem s meg is támadtam az egyik jól irányzott támadása következtében. Nem hiába akartam annak idején abba az osztagba kerülni azt hiszem. Ott láttam lehetőségeket és azt, hogy valamire vihessem is. Viszont nem számoltam azzal a ténnyel, hogy a zanpakutom kidou természetű. Ez hátráltatott, tehát elkellett hagynom az osztagom, így kerültem 63 és fél év után a 4. osztagba. Vagy is elég sokat tán egy ember öltőnyi időt szolgáltam a 11. osztagban. Sok- sok tapasztalatot hoztam át, amelyet nem is sajnálok. Ezekből sosem árt, bár érdekes, hogy mióta ki léptem, azóta állandóan negatív véleménnyel vagyok az osztagról. Nem is tudom talán egy kicsit haragszok, hogy ennyi időt elpocsékoltam ott a semmiért, mert hogy tulzottan nem léptem előre ott, az tuti. Mindenesetre felhúzom a szemöldökömet a srác mondatára. Komolyan mondom ennyire meggondolatlan nem lehet valaki. Egy egészen aprón elkuncogom magam.*
- Te észre vetted egyáltalán, hogy az én zanpakutomnak valójában két pengéje van?
*Teszek fel neki egy egészen egyszerű kérdést s reménykedek abban, hogy nem fog a válaszával a föld alá küldeni. Most erre nem lehet mit mondani, idegesítő a szememben Noah. Pedig ha úgy vesszük én kezdeményeztem az egészet. Ilyen szempontból látva a dolgokat, én mindig kiszűrom az ilyen ellenfeleket. Legközelebb alaposan megfigyelem és ha valamelyik sík hülyével futok össze inkább kikerülöm mert nincs kedvem örökösen óvodázni. Nem tudom, remélem találkozok legközelebb valaki olyas valakivel akinek előbb jár a kardja mint a szája. Addig is most egyenlőre fel kell tartanom Noaht vagy legyőznöm, egyre megy.*
- Nem mintha feladnám...de ha megakarném tenni sem hagyná a zanpakutom...veled ellentétben én remekül ki jövök az enyémmel...
*Sóhajtok egyet szavaimat pedig kicsit ércelődően fejezem ki. Számomra teljesen elképzelhetetlen, hogy nem lehet valaki harmoniában a zanpakutojával. Egy két vita még el megy, de hogy örökösen veszekedés legyen vagy megkérdőjelezés? Végül is addig jó még nem vagyok az ilyen shinigamik helyében. Valahogyan kiidegelne a tény, hogy a zanpakutom nem kedvel vagy ellentmond annak ahogyan harcolni akarok. Mert egészen más a tanács és egészen más az amikor a használót veszélybe akarja sodorni. Mindenesetre végre feloldja ezt a pajzsot, íhy végre ismételten természetes friss levegőt szívhatok még ha ilyen melankolikussá is vált az időjárás. Tán még néhány kezdeti eső csepp el is hagyja a felhőket. Amit azonban egyértelműen meglehet állapítani, hogy órák teltek el mióta össze találkoztunk.*
- Akkor ez csak jelenthet valamit...
*Sütöm fel tekintetem az ég felé. Egy kicsit megfigyelem magamnak mennyi idő is lehet addig, még ez az írdatlan esőzésnek tűnő idő ránk nem zúdítja akaratát. Nem akarok esőt őszintén megmondom, de megállítani nem tudnám, szóval el kell ezt intéznünk miharabb. Ennek egyetlen lehetősége, hogy belemegyek Noah felkínált lehetőségébe. Bólintok egyet, miközben alaposan megnézem magamnak Noah arcát. Komoly mimikát vett fel, de szemeiben végre ég az osztag mentalitásához illő mentalitás. Na ez az amire vártam, hogy ne vegye fél vállról ezt az egészet. Annyit már csak fel mért a helyzetből, hogy engem nem fog olyan könnyen ki ütni.*
- Hakufuku!
*Bármennyire is különlegesek azok a szemek amellyel rám néz, most nem hagyok neki túl sok lehetőséget. A friss szél ahogy átfutott rajtam adott némi ihletet a számomra. Ezért fehér virágszirmok kezdenek Noah körül hullani. Vajon mer e ezek után is a szemeimbe nézni?*



A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:34 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyPént. Ápr. 15, 2011 2:43 am

Mikor azt mondta, hogy ellentétben velem, ő remekül kijön a zanpakutojával, kicsit felemeltem az egyik szemöldökömet és kérdőn néztem rá. A látszattal ellentétben ugyanis én és Kage Kurosu remekül kijövünk egymással. Mindketten imádjuk a harcot, hasonló a modorunk és a humorunk is. Igaz, hogy gyakran ugratjuk és hecceljük egymást, de ez nem azt jelenti, hogy ellenségek lennénk és nem lenne köztünk egyáltalán, semmiféle összhang.
- Úgy tűnik, ezt ezúttal rosszul mérted fel. - Mosolyodtam el, közben ránéztem a kezemen lévő kesztyűkre. - Igazából a zanpakutom és én... mi vagyunk a legjobb barátok, annak ellenére, hogy gyakran veszekszünk. Az, hogy így hecceljük és ugratjuk egymást mutatja, hogy jóban vagyunk. Gondolom te is tudod, hogy akik közel állnak egymáshoz, azok veszekednek a legtöbbet... ha nem is szólnánk egymáshoz, na akkor lennének problémák, mert akkor tényleg nem érdekelnénk egymást. - Mondtam Ai-nak.
~ Hehe... jól mondod. De azért ne bízd el magad... Ettől még mindig gyökér vagy.~
~ Tudom, tudom... te is egy barom vagy. ~
Miután tisztáztam a lánnyal ezt az apróságot, már tényleg úgy éreztem, hogy nem férek a bőrömbe is itt az ideje végre, hogy teljes erőből harcoljunk egymás ellen. Még mindig ugyan azzal a komolyabb arckifejezéssel és tekintettel néztem ellenfelem szemeibe. Egyre jobban éreztem a feszültséget és már éppen azon voltam, hogy ha ő nem mozdul, akkor én lendülök támadásba, de akkor...
- Hakufuku!
Hangzott el Ai szájából, mire hirtelen fehér virágszirmok kezdtek keringeni körülöttem és egyre homályosabb lett körülöttem a kép. Először nem tudtam mi van, de aztán leesett, hogy ez az egyik kidou, amit rohadtul utálok és mivel semmi olyat nem tudtam, amivel ki tudnám védeni, végül csak egy két lépést tettem előre Ai felé, de még mindig egyenesen szemeibe néztem.
- Kidouval... nem... ér.
Hagyták el ezek a szavak halkan a számat és nem is voltam benne biztos, hogy ellenfelem meghallja, de végül már nem is számított, mert éreztem ahogy a gravitáció egyre jobban húz a föld felé és akárhogyan is próbáltam, nem tudtam ellene küzdeni. Először csak térdere estem, majd lazán elterültem a földön és az utolsó dolog, amire emlékszem, hogy egy apró, hideg esőcsepp csapódott arcomnak, jelezve, hogy kezdődik a vihar.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptyPént. Ápr. 15, 2011 4:50 am

*A sakktábla minden egyes bábujának van némi szerepe. Természetesen az alap felállás egy fajta hierarchia szerint van. A királyné ás király áll leghátul s körbe veszik őket birodalmuk őrei. Minden bábu tud valamerre és valahogyan lépni amellyel megkezdődhet egy logikai játék. Persze nem mindenki logikázik, még is a sakktáblán most ketten állunk és egészen egyszerű az egész még ha értelmetlennek is indult. Eleinte én voltam az, ki a megfelelő lépéseket tettem meg a mattért, de aztán a fehér mezőnek a fekete ellentéte megforgatta az álláspontot. S mint egy ugrás szerűen letudott nyomni, közel állt, nagyon közel állt a győzelemhez. Azonban ez nem következett be, mert bár gyors volt volt időm gondolkodni és rá jöttem a megoldásra. S szavaimmal úgy csaltam kelepcébe ahogyan csak illendő volt. Így hát nyertem. Szemeimmel követem ahogy megindul felém, de már a harcra itt nem kerül sor. Abszurd dolog tudom, de egy egyszerű kidouval győztem le a 11. osztag valamely tisztjét.*
- Had mondjak el neked valamit Noah...ha a kettőnk zanpakutojának képességét nézem...a tied hatásosabb az enyémnél...ha a zanpakutomra támaszkodtam volna te nyersz. Igazad volt, tévedtem mikor azt hangoztattam a lendületed a gyengéd...
*Lassan sétálok közelebb hozzá és komoly hangon szólok hozzá. Habár tudom, hogy az álom elnyomja így nem fogja meghallani szavaim. Még is úgy érzem, hogy ki kell magamból adnom a gondolataimat. Tehát a nodachimat vissza helyezem léptek közbe a hátamon található tokba.*
- Egyszerűen csak rá kelllett vennelek, hogy old fel az erőteret és így egy egyszerű kidouval győztelek le...mert a te gyengéd a kidou...
*Megállok a teste mellett s a távolba tekintek. A viharos messziségbe ahol már a vihar orkánként kezdett el tombolni. Ide csak egy része jutott. Erősebb szél s gyenge esőzés melyet a szél csattogtat az elhagyatott gyár rozsdával bevont falain. Engem is áztat eme szél, kissé még üdítően is hat. Sóhajtok egy nagyot s lepillantok Noahra. Nyugodt arckifejezés ül ki az arcomra.*
- De azért szépen harcoltál....
*Suttogom egész hallkan még akkor is ha alszik. Nem akarom, hogy ezeket a szavakat véletlenül is meghalhassa valaki. Valahogy a mutatott természetemhez nem illik az, hogy beismerjem egy shinigami mitugrásznak milyen jól harcolt. Az teljesen untermészetes lenne, ezért úgy mond ez egy titok mondat, amelyről még ő maga sem fog tudni, lévén, hogy alszik mélyen. Magm is elfáradtam már, de én kifogom bírni. A ruhám alá nyúlok és egy kendőt veszek elő. Lassan bontogatom kifelé, hiszen nem üres a tartalma. Csak is gyógynövény van benne, amely kiválló a sebek összehúzására. Ezzel hintem be sebeimet, össze is szorítom ajkaimat, noha nem valami kellemes érzés ez az egész. Olyan mintha ezer karom egyszerre karmolászná a bőrömet. Még is hatásos, hiszen a vérzés rögvest alább hagy. Néhány perc múlva pedig valóban elkezdenek majd a sebeim összehúzódni. Addig kihúzom így még nem tudom a zanpakutom használni. Végezetül a kendőt útnak engedem a szélben s az messze vizekre fújja. Tán majd segít még valaki olyas valakin aki megérdemli. Kicsit kifújom magam ezért figyelem a tájat. Várnék én akár órákat is csendben, hogy végre Noah felkeljen, de nem igazán sikerül. Először is majdnem 1 óra után eszembe jutnak a sérülései ahogyan végig gondolom ezt a csatát, másodszorra pedig több idegen lélekenergiát észlelek a hátam mögül. Elkerekednek szemeim a hirtelen megjelenésre.*
~ Hollowok? pont most?....harcolj...nem....miért?...mert...~
*Ekkor lepillantok az alvó Noahra és a shurikenemet jobban megmarkolom. Legszívesebben harcolnék, azonban valami eléggé megakadályoz ebben. A lábaim szinte a földbe gyökereznek.*
~ Nem hagyhatom itt...biztos vagy benne?...nincs más választásom, még is csak a gotei 13 tagja...kötelességem...~
*Nem szívesen teszem ezt, hogy nem szálok szembe a hollowokkal, de most a jelen helyzet erre kényszerít. Tehát fogom Noaht és nehézkesen bár, de elshunpozok erről a helyről. A szél mintha ellenem játszana, nem könnyű így shunpozni pláne ha tehert is kell cipelni. Tegyük azért még hozzá, hogy jó pár hollow van a nyomomban. Gondolkodni kezdek azon, hogyan is rázhatnám le őket egy kis időre. Legalább addig még meggyógyítom magam. Így nem marad más mint egy kis manöverezés s majdan a város egyik hídja alatt található csatorna bejáratba vetni bele magam úgy, hogy a hollowok ne vegyenek észre. De ez még ugyebár nem elég, tehát beljebb kell mennem, így az egyik fordulónál találok egy viszonylag tiszta és félhomályos helyet. Nincs kedvem most ahhoz, hogy kitaláljam miért is lehet itt látni, ez most lényegtelen. Hanyatt elfektetem Noaht s leülök mellé.*
- Keikatsu!
*Majdnem fél óra után kezdek neki a jól ismert kidouval meggyógyítani a sérüléseit. Jobb is így, még nincs ébren addig nem fájnak neki a sérülései. Egyébként is sokat aludt már és az állapota is súlyosbodott, de erről igazán nem tehetek. Lemerített ez a harc s pihennem kellett, hogy képes legyek újra kidout használni. Így csak most állok neki meggyógyítani. Eközben pedig nem figyelek semmire, csak arra koncentrálok, hogy a kezem körül ízzó fényszerűség hatására Noah sebei beforrjanak. Jó néhány percbe kerül ugyan, viszont sikerül. Mindössze egy két horzsolását nem gyógyítom be, hiszen felesleges lenne rá energiát pazarolni, ezek nem olyan sebféleségek, amelyek súlyosbíthatnák az állapotát. Miután végzek fel állok és arrébb megyek. Leülök arrébb és bekötözöm egy ruhadarabbal a kezemen található vágást...*


A hozzászólást Kagami Ai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 16, 2011 3:33 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzomb. Ápr. 16, 2011 2:27 am

- Kelj fel!
Hallottam Kage Kurosu hangját, de a szememet is csak lassan tudtam kinyitni. Miután végül sikerült, egy érdekes helyen találtam magam. Már azelőtt jártam itt egyszer, de nem igazán volt alkalmam szétnézni.
- Azt mondtam kelj fel!
Hallottam újra, mire nehézkesen először csak feltérdeltem, majd sikerült felállnom is. Kicsit gyengének éreztem magam és úgy éreztem szédülök. Hirtelen a karomra néztem, melyen ugyan úgy ott volt a seb és hiába volt úgy ahogy bekötözve, a ruhadarabot teljesen átáztatta vérem és csöpögött róla.
- Szánalmas... Olyan erőt adok neked, amilyen szinte senki másnak nincs. Könnyedén legyőzhetted volna, de elcseszted. Úgy tűnik, képtelen vagy irányítani ezt az erőt. Mond... miért kellene hagynom neked, hogy ezek után is te forgass engem?
Hangzott a kérdés a szájából, én pedig kicsit döbbenten néztem rá, majd fejemet kicsit körbe forgattam, hogy szétnézzek. Ez a látvány fogadott. Egy sötét város tárult a szemem elé, melyben a legmagasabb ház tetején álltunk. Szinte tátott szájjal bámultam a várost, mikor hirtelen Kage Kurosu oda lépett hozzám.
- Kérdeztem valamit...
- Mert egyszer már elfogadtad, hogy én legyek aki forgat és társak lettünk.
Feleltem, de kicsit mintha kezdtem volna homályosan látni. Hirtelen halk suttogásra lettem figyelmes... olyan volt, mintha Ai hangját hallanám, de nem értettem, mit mondott.
- Ez meg mi?
- A csaj mond neked valamit... de ezzel most ne foglalkozz. Bizonyítsd be, hogy nem tévedtem és tényleg alkalmas vagy.
- Mégis hogyan?
Kérdeztem vissza, kissé döbbenten, mire egy ezüst markolatú, fekete kard jelent meg a kezében, egy pedig előttem a földbe szúrva.
- Egyszerű... győzz le.
Mondta, mire hirtelen megindult felém és egyből csapást is indított. Az előttem lévő kardot, gyorsan kihúztam a földből és még időben sikerült kivédenem vele Kage Kurosu csapását, de nem sok híja volt, hogy pár centivel megrövidítsen. Erőteljes és gyors csapásokkal támadott, amiket épphogy ki tudtam védeni és közben folyamatosan hátrálásra kényszerített. Az is igaz, hogy csak fél kézzel küzdöttem, mivel sérült kezemet nem igazán tudtam használni, de akkor is. Először azt gondoltam, csak viccel, de már tisztán láttam, hogy az egészet komolyan gondolja. Hirtelen, valami nagyobb fájdalmat éreztem sebesült karomban, de mikor ránéztem, láttam, hogy a seb lassan kezd összehúzódni és a vérzés is elállt. Nem értettem, mi történik, de nem is tudtam vele sokat foglalkozni, mert figyelnem kellett a támadásokra. Úgy döntöttem, megpróbálok ellentámadásba lendülni és amilyen erővel csak tudtam, én is támadásokat indítottam. A két kard, minden találkozást acélos csengéssel jelzett, melyek hosszú percekig viszhangzottak a ház tetején. Kardjainkat hirtelen erőteljesen egymásnak vágtuk és teljes erőből toltuk egymás felé azokat. Lihegve néztem szembe ellenfelemmel, aki a folyamatos ütésváltások alatt, még csak meg sem izzadt. Kezem időközben, szinte teljesen begyógyult, ezért megpróbálkoztam egy ütést bevinni neki, de még mielőtt öklöm elérte volna az arcát, hatalmas erővel gyomron rúgott, ami hátra repített. Nagyot nyekkenve értem földet, de nem hagyott pihenni. Máris felém rohant és a levegőbe ugorva rám vetette magát. Két talpamat hasfalának támasztva, tovább repítettem, neki egyenesen a ház falának. Apróbb mosollyal az arcomon keltem fel a földről és néztem abba az irányba, amerre az előbb repítettem, de már nem volt ott. Hamarosan egy pengét éreztem meg a torkomnál.
- Add fel. Nem győzhetsz.
Mondta, mire csak elmosolyodtam kicsit.
- Ne csinálj úgy, mintha nem ismernél... tudod, hogy ez engem nem tart vissza.
Feleltem, majd elég erőteljesen megfejeltem. Amíg orrát fogva hátrált egy két lépést, maradék erőmet összeszedve, egy erőteljes ütést indítottam meg felé, ami ezúttal be is talált, ami padlóra küldte és mikor fel akart kelni, torkához nyomtam kardom hegyét, mire egy pillanatig döbbenten nézett, majd elmosolyodott.
- Nos? Méltó vagyok?
Kérdeztem lihegve. Erre hirtelen eltűnt előlem és mellettem termett.
- Igen... átmentél. Egyszer talán még azt is eléred, hogy használhasd a teljes erőmet.
Válaszolta, Mire úgy éreztem, már nem bírom tovább és szemeim lecsukódtak. A következő pillanatban, mikor kinyitottam szemeimet, még mindig kicsit fáradt voltam, de kipihentnek éreztem magam. Fejemet gyorsan körbe forgattam, hogy hol a francban lehetek, mire tőlem nem messze Ai-t láttam meg.
- Szia.
Intettem neki mosolyogva, mert valamiért örültem, hogy még mindig ott volt mellettem és megnyugtatott, hogy láthattam az arcát.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzomb. Ápr. 16, 2011 3:32 am

*Csatorna létére ez a hely egészen tiszta volt s kellemetlen illatok sem voltak itt. Talán valami szellőzőrendszer mellett lehetünk vagy nem is tudom. Nem igazán törődtem azzal, hogy merre is viszem Noaht, csupán meg kellett őt és magamat mentenem a hollowoktól. Ennyi volt az egész. S ennek következtében sikerült pár horzsolást ismételten beszereznem. A pihenés rásegített arra, hogy Noaht meggyógyítsam, de arra már nem jutott erőm, hogy ezt magammal is megtegyem. A sebemet kezdtem el bekötözni. Égető érzést érzek a helyen. A ruhám anyaga meg csípi a nyílt sérüléseimet. Szerencsére nem olyan mélyek, hogy varrni kéne. Egyszerűen be fog forrni, csak attól tartok, hogy elfertőződhet. Ezért mindkét ruhám ujját letépem, hogy egy ujjatlan szakadt yukata maradjon rajtam. A letépett anyaggal a sebeim felületét kezdem el simítani. Tulajdonképpen a port húzom ki a sebekből. Elharapom ajkaimat. Amikor a tenyeremhez érek vissza lebontom a kötést. Teljesen felesleges volt mert átázott. Ekkor hallom meg a mocorgást és pár pillanattal később a shinigami köszönését. Rá pillantok egy pillanatra, de nem szólok hozzá. Egész egyszerűen fel állok és a bal kezemben a láncot fogom meg majd magam körül a shurikent forgatni kezdem a földön, illetve magam is forgok vele együtt. Néhány pillanattól később ahogy eleget súrlódott a földön abba hagyom és leporolom. Forró lett, s pont ez volt a lényege az egésznek. A láncon hinbálva a másik kezemmel megfogom. Erőteljesen elharapom az ajkaim amiből egy kis vér jön ki, szemhéjamat össze húzom. Látszódik, hogy a shuriken kicsit füstölöm, majd ahogy elengedem kisebb égésnyom látható a tenyeremen. Ez egy nagyon régi technika amit még itt karakurában mutatott nekem egyszer egy ember. Véralvadást idéz elő, ezzel megállítja a vérzést. Sajnos ehhez a fájdalmas trükkhöz kellett folyamodnom, mert a gyógynövény nem volt elég rá. Leteszem a földre a zanpakutom és magam is leülök majd ismételten kötözni kezdem el a kezemet.*
- A horzsolásaidat feleslegesnek találtam begyógyítani...pár nap és maguktól felszívódnak.
*Soha sem vallanám be neki, hogy igazából nem volt rá már elég erőm, hogy tovább alkalmazzam a gyógyító technikámat. Most is igazából alig vagyok már magamnál ami azt illeti. Kell az önkontroll ahhoz, hogy fenn maradjak mert kimerültem. Számtalan kidout használtam már és ezen felül a shikai szintet sem egyszer idéztem meg. A szintemhez képest ez már bőven a max, szóval nagyjából eddig jutottam ami azt illeti. De ettől függetlenül még nem fogom feladni, hiszen oda kint számtalan hollow tanyázik valószínűleg arra várva, hogy lelkeket zabálhassanak. Őket még el kéne intézni valahogyan.*
- Csak, hogy tudd azért mentettelek meg mert ez a feladatom, nem pedig szívességből...felőlem akár...
*A szakadék vagy mi felé pillantok melynek mélyén a csatorna víz folydogál. Messze van tőlem még is elindulok feléje. Mozognom kell, hogy ne legyenek gondok. Addig is van időm kitalálni mi legyen még kicsit pihenek. De amint érzem, hogy képes vagyok rá, az első lesz, hogy megindulok ki felé és hogy ez a sötét mit csinál az már nem az én dolgom. Vagy is meg van neki is a maga küldetése, de abba én nem szólok bele addig még nem akarja lerombolni a fél várost egy hollow elpusztításáért. Nem nagyon látni a lenti vizet mert mélyen van. De megállok a "szakadék" szélén.*
- Miután elaludtál megtámadtak minket...feltehetőleg az előző hollow barátai...shunpoval hoztalak ide...
*Felelem de csak pont akkora hangerővel, hogy meghallhassa. Itt a hangok is furcsán pattannak vissza a félhomályos falakról. Lehet ha ki lenne világítva ez az ocsmány hely máshogyan festene, de most csupán annyit lehetne felmérni, hogy koszos és tágas. Talán valamikor még egy hajléktalan lakhelye is lehetett. Nem csodálkoznék rajta, hiszen ennyire egy csatorna ág nem szokott tiszta lenni. Lepillantok a mélybe és pillanatokkal később egy megcsillanást látok oda lentről. Ez a csillanás pedig egyre jobban közeledik, egészen addig még hirtelen egy hollow keze ránt le a mélybe. Olyan váratlanul ért, hogy kitérni sem tudtam előle. Sőt az ijedtségtől kissé el is kiáltom magam. Ezzel szerencsésen a kinti hollowokat is sikerül bevonzanom a csatornába...*

Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzomb. Ápr. 16, 2011 4:27 am

Ai csak csendben ült tovább és nem köszönt vissza, majd hirtelen felállt és láncát fogva, elkezdett pörögni a surikennel együtt, úgy, hogy az surlódjon a földdel. Mikor végül leállt, látszott, hogy a suriken felforrósodott és azt a forró fémdarabot, tenyeréhez szorította. Kicsit döbbenten néztem, hiszen úgy tudtam, hogy a zanpakutoja egyik képessége a gyógyítás, szóval nem értettem, miért folyamodik ilyen módszerekhez. A forró shurikenből kis füst szállt fel, mikor tenyeréhez nyomta, majd mikor elvette, egy kis égésnyom látszódott a tenyerén. Egy hang nélkül hajtotta végre, ezt az amúgy igencsak fájdalmas műveletet, bár láttam, hogy közben elég erőteljesen ajkaiba harapott, amiből egy kis vér is kibuggyant. Miután ezt a műveletet végrehajtotta, leült a földre és elkezdte bekötözni a kezét.
- A horzsolásaidat feleslegesnek találtam begyógyítani...pár nap és maguktól felszívódnak.
Mondta, mire karomra pillantottam. ~ Tényleg... erről szinte meg is feledkeztem. De ha engem meg tudott gyógyítani akkor magát... elhasználta volna minden erejét, hogy egem meggyógyítson?~
Néztem végig karomon, melyen szinte nyoma sem volt annak a nem kis vágásnak, ami nemrégiben még rajta díszelgett, majd Ai-ra pillantottam. Látszott rajta, hogy kicsit kába és fáradt, de még ébren bírt maradni és így is el tudta látni a sérüléseit.
- Csak, hogy tudd azért mentettelek meg mert ez a feladatom, nem pedig szívességből...felőlem akár...
Mondatát már nem fejezte be, de ebből kiderült, hogy jól gondoltam. Tényleg arra használta a megmaradt erejét, hogy engem meggyógyítson... Akár mennyire is azt hangoztatta, hogy muszájból tette, akkor is megmentette az életem, amiért az adósa voltam. Közben felállt és egy sétálgatni kezdett, gondolom azért, hogy ébren tudja magát tartani. Miközben mászkált, azt is elmondta, hogy miután bealudtam, lidércek támadtak ránk, akik valószínűleg az előzőek barátai és shunpoval hozott ide. Most hogy így mondta, én is éreztem, hogy nem kevés lidérc van a közelben és valószínűleg minket keresnek. Épp mondani készültem valamit, mikor hirtelen Ai kiáltására kaptam fel a fejem és csak annyit láttam meg, hogy egy nagy kéz bukkan elő és a mélybe rántja a lányt. A sikítást természetesen a többi lidérc meghallotta és egyenesen felénk rejtekhelyünk felé vették az irányt, ám ez engem per pillanat nem igazán izgatott. Felugrottam helyemről és egyenesen arra felé kezdtem rohanni, ahol Ai-t lerántotta az a dög. Egy nagy "szakadék" előtt találtam magam, ahol a víz szokott elfolyni, ahová gondolkodás nélkül le is ugrottam és miközben zuhanás közben shunpoztam párat. Mikor végre földet... vagyis sokkal inkább szennyvizet értem, jobbra balra kapkodtam tekintetem, mivel elég keszekusza volt a csatornarendszer és először nem tudtam, merre mentek, míg meg nem hallottam Ai hangját, valamint ahogy az a dög tocsog a vízben. Már épp indultam volna utánuk, mikor fentről hirtelen egy rohadt nagy lidérc árnyéka vetült rám, ami nem is értem, hogy fért be a csatornába és pont a fejemre zuhant. Benyomott a szennyvíz alá és teljes súlyával rám nehezedett, majd hallottam ahogy hangosan felnevet és azt mondja, "egy elintézve."~
~ Fuhuhujjjj. ez undorító. ~
~ Akkor mire vársz még? ~
Ahogy ezt mondta, aktiváltam is a shikai-om, és felemeltem azt a túlméretezett rondaságot és oda vágtam a csatorna falához, majd mielőtt bármit tehetett volna, ujjaimat össze szorítva, az ujjaim hegyén lévő kis pengékkel keresztül ütöttem a maszkjánál, mire egy hangosabb ordítással eltűnt. Nem volt sok időm, mivel már annyira sok erőm sem volt, így egy pillanatot sem habozva Ai után mentem. Shikai állapotban nem tartott soká, míg utol értem azt a dögöt.
- Hé te! - Ordítottam neki, mire megállt és megfordult. Amint felém fordult, lecsaptam a kezét, amiben Ai-t tartotta, így azzal együtt, a lány leesett a vízbe. A lidérc, megmaradt kezével megpróbált megütni párszor, de ütései elől könnyedén elshunpoztam. Nem játszottam vele túl sokáig, hamarosan a feje elé ugrottam és fejbe rúgtam, amitől neki csapódott a csatorna falának, majd ugyan úgy, mint az előzőnek, keresztül ütöttem a maszkját. Ezután Ai-hoz mentem és segítettem neki felállni, majd véget vetettem a shikai állapotnak, mert már nem sok erőm maradt. Azt az erőt használva, szinte gyerekjáték kiütni az ilyen gyengébb lidérceket, de ha ez minden erőmet elszívja, nem leszek képes harcolni.
- Kvittek vagyunk. - Kacsintottam Ai-ra, miután segítettem neki felállni.
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzomb. Ápr. 16, 2011 5:25 am

*Csak egy csillanás volt, semmi több. Olyan szép volt abban a sötétségben amely a szemeim előtt keringett oda lent. Egy kicsit hasonlított arra a dologba, amelyeket az én lelki világomban leloptak az égről. Azokra a csillag gömbökre, amiket a shikaiom aktiválásakor megidézek. Éppen ezért találtam olyan szépnek és különlegesnek. Nem akartam vele másképp foglalkozni még nézni a lenti mélységet és azt a csillogó valamit. Ezzel sikerült elterelnem a gondolatomat a külvilágról. No meg nem igazán szerettem volna magam most felhúzni, hogy egy ilyen félkegyelműt kellett a 11. osztagnak ide hoznia tapasztalat szerzés szempontjából. Néha arra gondolok, hogy a fenébe toborozhatnak be ilyen gyökereket vagy hogy a fenébe lesz belőlük shinigami? Mert, hogy nem az eszükért az már egyszer biztos. Tehát megint kezdek úgy viselkedni mint a zanpakutom a gondolataimban.*
~ Káros hatással vagy rám ugye tisztában vagy vele?...hogy ne hiszem a zanpakutod vagyok le sem tagadhatsz...~
*Ha most emberi alakban jelen lenne mellettem bizonyára a nyelvét mutogatná és hangoztatná neki mennyire igaza van. Ebben a pillanatban biztos beverném a saját zanpakutom képét, csak sajnos erre nincsen lehetőségem. Pedig aztán nem szoktam ilyen aggresszív lenni, sőt ellenkezőleg. Szóval nem is olyan biztos, hogy a zanpakutom az aki káros hatással lenne rám. Lehet, hogy éppen Noah az akinek a jelenléte meglehetősen fusztrál? Előfordulhat. Hajaj, lehet hogy megbntam amiért ide jöttem? Én meg az a fene nagy tehetségem, hogyan kell rosszkor rossz helyen lenni. Most megint beállt az a rész, hogy sétáltam Soul Societyben és egy sarkon hallottam két 11. osztagost beszélgetni. Persze, hogy el kellett indulnom, hogy ne legyen gond. Nem is tudom miért érzek késztetést ilyen esetekkor, hogy lépjek valamit. Simán megtehetné valaki más is helyettem még én teát iszogatok a szálláson vagy forró fürdőt veszek vagy éppen pihenek valahol. Nem, én nekem a küldetést kell választanom. De hát így lehetek erősebb, azt hiszem. Jelen pillanatban nem azt érzem mintha erősebb lennék. Sokkal inkább gyengébbnek gondolom magamat mint voltam, az egészségi állapotomból kifolyólag. Tehát a fényesség egyre csak közeledett még én egyre csak azon gondolkodtam hogyan is lehetne ezt az egészet jól zárni. Erőt kéne vennem magamon és elindulni kifelé vagy egyszerűen megparancsolni Noahnak, hogy vágja már le azt a pár hollowot. Na igen, itt a bökkenő. Nem biztos, hogy elég energiája van már arra, hogy shikait használjon. Bonyolult gondolatok ezek s bonyolult események. Egy hatalmas fekete kar hirtelen leránt a semmibe és én úgy megijedek, hogy felsikoltok. Nem szokásom elveszteni a fejemet, de ez olyan hirtelen ért, hogy valóban csak ennyi reagálásra jutott. El is indult velem én pedig egyenesen megrémülök attól a gondolattól, hogy itt és most össze tudna roppantani. Fenébe is, valahogyan ki kéne szabadulni. Próbálok ide oda kapkodni, mozgatni a lábamat, hogy kirugjam magam vagy valami, de bármerre is moccanok nem megy.*
- Incsiklandó falat leszel...a barátodért meg ne aggódj..ő már halott!
*Kaján nevetés keretében közli velem, hogy az esélyeim egyenlőek a nullával ráadásul kitér arra is, hogy a gyökérkém már halott. E közben pedig jó messze kerülünk, olyannyira, hogy mikor lepetten körbe nézek nem látom sehol Noaht. De tényleg sehol és még csak nem is érzékelem a lélek energiáját. Valószínűleg a csatorna víz az amely elnyomja, de mivel én nem tudok erről komolyan kezdem elhinni, hogy valóban hallott.*
- Ezért kinyírlak!
*Nézek rá komolyan, de persze, hogy ő van előnyben. A zanpakutomat meg sem bírom mozdítani, így shikai alakot sem bírja felvenni. Tulajonképpen akkora matt helyzetet kaptam mint annak a rendje és módja szokott lenni. Ettől függetlenül pedig nem szándékszom feladni. Valamit ki kell találnom sürgősen. Egyrészt mert meglehetősen messze kerültünk már és nekem vissza kéne térnem, hogy megállapíthassam tényleg halott-e Noah vagy csak ugrat. Más részt mert nem végezhetem egy hollow kajájaként. Ez egy olyan dolog amire egy hollow nem lehet képes. Még hogy megenni egy Kagamit. Szerintem ezek nem tudják a helyüket, de majd én megtanítom nekik kivel ne húzzanak ujjat. Tehát egy shakkahouval próbálkozok, talán még azt sikerülne megidéznem. Elvégre is egy gyengébb kidou mint egy sokatsui. El is kezdődik megjelenni a kezemben amit a hollow feje felé tartok de a felénél meginog a fejem és a negyed erős kidoum a falnak csattan neki, melynek következtében az el kezd leomlani. Tehát ha már nem, azt elértem, hogy kicsit nehezítsem a hollow haladását. De még ez sem elég, úgy hogy továbbra is szabadulni kezdek. Lassan kezdenék azért tényleg komolyan rémült lenni amikor hirtelen hátulról egy ismerős hang üti meg a fülemet. Csak nem? Hát ez a görcs tényleg túlélte. Valahogy most ennek igazán örülök, még ha azért is, hogy akkor ugye ki fog vágni ebből a debellából. Meg is teszi. De hogyan? Zuhanni kezdek bele az undorító vízbe. Na nem, azt már nem ilyen ocsmányságba nem fogok belezuhanni. Koncentrálni kezdek, hogy legalább még egy shunpot kierőszakoljak magamból melynek következtében a víz egy sekélyesebb részén csattanok. Biztos valami elválasztó gát lehet vagy valami. De ettől függetlenül még bokáig ér benne a víz. Lepillantok arra, hogy a lábam ezzel az undorítósággal vízes lett. Nem, nem azzal törődöm, hogy Noah éppen lecsapja azt a hollowot. Sokkal inkább az érdekel, hogy vizes lettem, de mivel? T_T Mikor segít fel állni egész egyszerűen arcon csapom.*
- Te idióta..még is hogy képzelted, ogy a csatorna vízbe akartál dobni? Ezért kinyírlak!
*Már készülnék is behúzni neki egyet amikor hirtelen vagy 10 hollow is támadásba lendül lesből. A kezem megáll a lendületében éppen Noah szemei előtt és komolyan felpillantok azokra a nyavajásokra.*
- Meg mondtam...ez férfi ellen nem fogok veszteni...pláne Noah ellen!
*Felelem majd kihúzom a zanpakutomat a tokjából s megindulok a hollowok felé. Tehát kezdetét vette az utolsó csata ami előfordulhat valószínűleg ezen a küldetésen. Ugyebár ilyen sérülésekkel haza kéne térni. De mielőtt ez megtörténne én fogom lecsapni a legtöbb hollowot, hogy ezzel példát statuáljak..mi szerint a 4. osztag is tud meglepetéseket okozni...*

Vissza az elejére Go down
Noah Senshi
11. Osztag
11. Osztag
Noah Senshi

Hozzászólások száma : 53
Registration date : 2011. Apr. 01.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te6500/15000Senshi vs. Ai 29y5sib  (6500/15000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzomb. Ápr. 16, 2011 7:51 am

Miután felsegítettem, azt hittem, meg fogja köszönni, vagy ilyesmi. Ehelyett jól képen törölt, amiért a vízbe dobtam, de hát mégis mit várt? Nem is volt ott semmi más, amibe dobhattam volna, hiszen egy száraz rész nem volt ott... hiszen egy csatornában voltunk. A pofon után, még be is akart nekem húzni, de az utolsó pillanatban megállította öklét szemeim előtt, mert megérezte, hogy társaságot kapunk. Oldalra fordítottam a tekintetem és tíz lidércet láttam meg, ahogy gőz erővel felénk tartanak és nem úgy nézett ki, mintha szülinapi üdvözlőkártyát szeretnének átadni. Mikor Ai rájuk nézett, azt mondta, hogy ő sosem fog kikapni egy férfi ellen, pláne ellenem nem, majd nagy lendülettel a lidércek felé indult.
~ Elég harcias a kislány nem gondolod? ~
~ De... nagyon is. És ha jól vettem le, akkor ez egy kihívás volt.~
~ Akkor meg mit állunk még mindig itt? Zúzzunk be pár lidércet. ~
Zajlott le egy rövid kis beszélgetés a fejemben, majd úgy döntöttem, hogy visszavágok Ai-nak az előbbi pofonért. Pár shunpoval elé kerültem és egy laza mozdulattal ketté csaptam, mire egy halkabb morgást hallottam a hátam mögül Ai-tól, mire elmosolyodtam.
~ Szerintem ezért még kapni fogsz tőle. ~ Nevette el magát Kage Kurosu.
~ Szerintem is... de megérte. ~
Feleltem én is nevetve, majd elshunpoztam előle, hogy új célpontot keressek. Meg is találtam egy elég gizda, viszont magas lidérc személyében. A még csak egy dolog, hogy magas volt, de eléggé gyorsan is mozgott. Sikerült ugyan elkerülöm támadásait, de párszor majdnem rendesen betalált. Épp készültem volna levágni a lábát, hogy eldőljön, mint egy fa, de ekkor hirtelen megállt, nyöszörgött kicsit, majd eltűnt és a helyén Ai-t láttam meg, ahogy ott áll, ahol nemrég a hollow feje volt. Úgy tűnik tarkón szúrta és megölte ezzel a célpontomat, azért amit az előbb tettem, de ez így nem volt fair, mert ő kezdte az egészet. Alapból azért kezdtünk harcolni egymással. Egy rövid ideig farkasszemet néztem a lánnyal, majd kis döbbenet ült ki arcomra és egy shunpoval eltűntem szemei elől, a következő pillanatban pedig vele szemben álltam, kardomat pedig válla fölött döftem bele egyenesen egy lidérc homlokának közepébe. Alig pár centire volt arcom az arcától és egyenesen szemeibe néztem.
- Kettő - egy.
Közöltem vele az eredményt és vártam, vajon mit reagál.
~ Szerintem meg fog fejelni. ~
~ Nem hiszem. ~
~ Ok... de tuti, hogy valahogy be fog oltani. ~
~ Az viszont valószínű >.> ~
Vissza az elejére Go down
Kagami Ai
3. Osztag
3. Osztag
Kagami Ai

nő
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 302
Age : 31
Registration date : 2011. Apr. 04.
Hírnév : 95

Karakterinformáció
Rang: Kapitány, Kagami főnemesi ház XVIII. feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Senshi vs. Ai Cl0te51050/65000Senshi vs. Ai 29y5sib  (51050/65000)

Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai EmptySzomb. Ápr. 16, 2011 8:25 am

*Megindult bennemegy késztetés. Nem is akármilyen késztetés amikor a hollowok felé indultam meg két kezemet oldalra tartva bennük a pengéket. Elhatároztam, hogy ennek itt és most véget vetek. Nem elég, hogy tiszta kosz vagyok és rendeteg közép és kis sérülésem van még hollowok is macerálnak és Noah is itt van. Ennél a hármas kombonál nincsen semmi ami rosszabb lenne. Szóval nekem senki ne magyarázzon majd ha esetleg ezt a részt látták a 12. osztagban (>.<). Ezért valakit most szidok rendesen, hogy egy ilyen senki házit küldtek ide. Nagyra van magától holott csak egy kis kicsiny kis izéé (Razz)...Megindultam tehát a hollowok felé határozott tekintettel, de aki ismét az utamat állja vissza hökkent a lendületemből és ezért majdnem sikerült hátra esnem. Szerencsére még jókor hátra kaptam az egyik lában különben eldöltem volna ebben az undormányságban.*
- Te ostoba!
*Ordítok rá a "kedves jótevőmre". Na de nem nyugi Ai most más dolgod van. Éppen ezért sóhajtok egy nagyot majd elfutok a másik irányba ahol 4 hollow található. Nem tudom Noahnak honnan ez a fene nagy energiája. Úgy pattog azzal a shunpoval mintha muszáj volna. Persze könnyű neki, őt meggyógyították: (T_T) Nem, ennek ellenére sem veszíthetek egy férfi ellen már megmondtam. Szóval megindultam egy irányba ahol biztos voltam, hogy talán oda nem követ ez a félkegyelmű és hollow is van. Azonban inkább megint a láncom és a shurikenemet kezdem a levegőben forgatni. Pár másodpercig forgatom s csak abban a pillanatban engedem el amikor feleszmélek arra, hogy itt lenne az ideje, hiszen vészesen közelednek felém. Eldobom s ennek következtéban a shurikenem pengéje végig hasít mindannyiukon. Eltűnik az összes pont úgy mintha nem is lettek volna sehol sem. Ezt látva elkomorodik arc kifejezésem. Egy pillanatra valami egészen különös képet láttam ezeknek a halálában. Mindannyiuk shinigamiként lebegett a szemem előtt akik egykor Soul Society-t szolgálták csak valami oknál fogvá hollowok még is. Nem, ez csupán egy képzelet szüleménye. vagy talán a sebem teszi velem ezt a különös mentális jelenséget. Oldalra pillantok és megindulok egy másik hollow felé majd felugrok és a dachim pengéjét beleállítom a tarkójába.*
- Ennek annyi...
*Suttogom miként Noah elé kerülök vele szemben állva. Tekintetem komoly. Éppolyan mint eddig is szokott lenni. Talán látható benne egy fajta vadság vagy düh. Már én is észre vettem a tükörben, hogy néha furcsa a tekintetem. Pedig a családomról mindig is az hírlett, hogy békések vagyunk. Már ha valaki Ritsuból akar kiindulni. Sok mindent örököltem bár édesanyámtól, de a lelkem egy része mindig is édesapáméra fog hasonlítani. Ő azaz ember akinek hálával tartozom. Ha ő nem lett volna én nem jutok el idáig. Nem tudtam volna megerősödni és nem hagytam volna ott... Akármennyire is gondolkodnék ezen őt nem tudtam volna megmenteni. Jobb így, hogy shinigami lett belőlem. Ezáltal a hozzám közel lévőket megvédhetem, de leginkább Ritsu a kishúgom az aki a legjobban számít nekem. Mára már csak ő maradt nekem s ha rajtam múlik jó sokáig fog élni. Tán soha sem fog meghalni, remélem az utóbbi. Tehát tekintetemet nem emelem el Noah tekintetétől. Megmondtam, nem fogok ellene veszíteni. Bár magam sem tudom, honnan ez a vetélytársi képzetek bennem vele szemben, mikor egyértelműen felette állok a rangomból kifolyólag. Úgy néz ki a zanpakutom vészesen hasonlít rám. Keveset gondolkodik ha fenyegetve érzi magát. Felhúzom egyik szemöldökömet ahogy Noah lepedten tekint rám. S mikor megindul felém akkor komolyan elhiszem, hogy rám akar támadni ezért az oldalába állítom a shurikenem. De most hibáztam. Hatalmasat hibáztam, mert nem akart bántani hanem egészen egyszerűen megmentett. S mikor ezt érzékelem döbbentem nézek rá.*
- Noah...neked kell vinned a zanpakutom a 4. osztagig
*Nézek rá komoran. Megtehettem volna ezt élesbe is, de valahogy rossz érzéssel tölt el, hogy ezúttal tévedtem. Szóval átkarolom a nyakát és rárögzítem a nodachim. Fenébe is de könnyen adom kölcsön a zanpakutom. Mindenesetre mozogni még fog, legalább is míg ki nem veszem az oldalából félig kilógó shurikenem, akkor eléggé vérezni fog. De addig is megnyitom a senkai kaput. Ideje volna haza térni...*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Senshi vs. Ai _
TémanyitásTárgy: Re: Senshi vs. Ai   Senshi vs. Ai Empty

Vissza az elejére Go down
 

Senshi vs. Ai

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-