Kicsit megnyugtatott, hogy még mindig a hadnagy és nem valami maszkos ocsmányság tűnik fel újra előttem. Szilárd lábakon állt, mintha egyetlen karcolás se lenne rajta, mégis ködös volt a tekintete. Valami láthatóan lekötötte a figyelmét. "Nem tetszik ez nekem...asszem észhez kéne térítenem!" Szorítottam még erősebben Zabimaru markolatát. Innentől fogva már nem babra ment a játék. Ki kellett derítenem mi ez a zavar!
A támadásomat alig észlelte. Lassú volt és figyelmetlen. Teljesen máshol járt fejben. "Szedd már össze magad, a francba is!" Ugrottam hátrébb. Persze az aggódásomról neki nem kellett tudnia. Szóban maradtam ugyanolyan kiokító és nagypofájú mint eddig.
Hirtelen elkezdett motyogni az orra alatt,de egy kukkot se értettem. Csak annyi jutott el hozzám, hogy valami megint nem stimmel. Sötét aura és az ismeretlen lélekenergia. "Már megint ez!" Vicsorogtam a velem szemben egyre határozottan előbukkanó vésszel. Egyetlen dolgot tehettem csak. Megpróbálok asszisztálni Katai-nak, hogy újra irányítás alá tudja vonni önmagát. Emiatt fejre támadtam, hátha egy alapos ütés felébreszti. "Bingó!" Húztam ki magam elégedetten a sikeres könyökölést követően. Fújtattam pár sort megkönnyebbülten, aztán kissé értetlenül bámultam a megszólító Katai-ra.
-Heh?-
-Bocs, hogy megvárakoztattalak. Kész vagyok befejezni a harcot!-
-Keh! Már azt hittem füledet farkadat behúzva fogsz kirohanni a teremből...-vigyorodtam el Zabimaru-t előre szegezve.- Gyere csak! A bestia fogaival fogom kettéroppantani a pengéidet!-eresztettem én is szabadjára az összes megmaradt energiámat. Az utolsó támadás. Mindent bele kellett adnom. Nem veszíthettem.
Óriási robbanás lett a két erő ütközéséből. Fel se tudtam fogni mit történhetett. "Talált? Sikerült győznöm?" Tettem fel magamnak a kérdést és végigpillantottam magamon. Döbbenten vettem észre, hogy mindkét zanpakutou-ja belém fúródott. "A picsába!" Löktem magam hátrébb, amitől majdnem elvágódtam. Annyi akaraterőm maradt már csak, hogy a térdeimre támaszkodjak. Lassan rápillantottam az ellenfelemre. A hadnagyon egy hosszú vágás volt. A bal vállától indult és egészen a csípője jobb oldaláig húzódott.
-Te mázlista!-dünnyögtem nehézkesen.-Döntetlen lett!-figyeltem csendesen, ahogy összeesik.
Majd nem egy fél órába telt mire sikerült annyira összekapnom magam, hogy be tudjam hívni a terem előtt ácsorgó negyedik osztag küldötteit. Előbb a hadnagyhoz tereltem őket, neki nagyobb szüksége volt az ellátásra. Addig a falnak támaszkodva ücsörögtem és azon gondolkoztam mikor kérhetek visszavágót...
//Asszem végeztünk...xD Drága cicukám, majd osztanál pontot az edző partneremnek? Imádlak!//
Mivel ugyebár Renji modi, ő nem kap semmit, viszont Katai kap 1000 ryout. ^^