-=Bleach Szerepjáték=-
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
KezdőlapPortálLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

Megosztás | 
 

 Azonos oldalon...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyVas. Júl. 11, 2010 9:07 am

Helyszín: Karakura Town park, utcák, levegő.
Idő: Négy nappal később.

A gargantana, amit nyitottam, ma valahogy csiga lassúsággal tárul ki. Lehet csak azért, mert érzek valamiféle izgatottságot a mai napra nézve. Az átjáró végre kinyílik, s át tudok lépni a másik világba. Karakura Town egyik utcáján vagyok. Valószínűleg ott, ahol 4 nappal ezelőtt, legalábbis megpróbáltam jól belőni az érkezés helyszínét.
Nem kell csalódnom magamban, tényleg jó helyre jöttem. Ugyan ott állok, mint a múlt alkalommal, mikor ide jöttem, hogy eltöltsek pár órát ezen a helyen. Se Sierra-sama, se senki más nem tud arról, hogy én most itt vagyok. Milyen jópofa. Ha valaki keres, könnyedén megtalálja a kiskapukat. Nem csodálom, elvégre a mi társadalmunk is csak olyan, mint az embereké és ahogy látom, a miénk se akarok jobb lenni az övéknél.
A mostani látogatásom hasonló okok miatt került megrendezésre, azzal a módosítással, hogy most tudatosan iderendeltem azt a shinigamit, akivel megismerkedtem. Hosijo Ren. Természetesen még emlékszem, hogy hogyan néz ki, ezek nem mennek ki a fejemből.
Különleges nyugodtsággal lépkedek át egy zebrán az emberekkel együtt, majd a múltkori padhoz közelítek, ahol találkoztam Rennel. Üres. A környéken se láttam, hiába tekingettem jobbra-balra, valószínűleg még nincs itt.
Miközben leülök, tekintetem újra arra a házra emelem, amit a múltkor is csodáltam. Bármilyen furcsa, elmegy előttem ugyan az a szép lány, aki a múltkori itt tartózkodásom alatt is. Biztos errefelé dolgozik, vagy lakik, ki tudja.
Nem tudom mennyi ideje üldögélhettem úgy hátradőlve és magam elé lesve, mire Ren megérkezett. Hasonló ruházatban, mint a múltkor, de szintén nem a shinigami egyenruhában. Gondolom nem nézhetik jó szemmel, de minek ez a nagy hajsza az öltözködéssel kapcsolatban? Mi arrancarok is csak azért vagyunk egységes fehérben, mert nincs az a hülye, aki egy sivatagban más színbe, netalán feketébe járkálna a mieink közül.
- Üdv ismét. - köszönök, majd kezemet nyújtom René felé. Egy férfias kézrázás után máris felkínálom magam mellett a helyet, majd a shinigamira tekintek.
- Látom sikerült elszakadni a teendőktől. Mi újság Soul Soceityben? - kérdem kissé humoros hangszínnel, amin még én is meglepődöm. Általában komolya vagyok, biztos csak azért lehet ez, mert kezdem feloldódni ebben a társaságban.
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyVas. Júl. 11, 2010 9:45 am

Kisebb meglepetésemre a szokásosnál két órával korábban ébredtem, így öt órakor már ébren álldogáltam az ágyam mellett. Háromszor próbáltam meg visszaaludni, mindig sikertelenül. Lehet isten átkozott el, vagy pedig valamelyik shingami. Nem tudom, minden esetre, ha meg tudom ki tehet róla kinyírom.
Hatalmas sebességgel rohamoztam meg a fürdőt, amelynek köszönhetően fél óra múlva már félálomban a hátamat csapkodta a víz. Olyan álmos voltam, hogy azt se éreztem, hogy a víz amit magamra eresztek, hideg meleg esetleg pont megfelelő. Húsz percnyi álldogálás után, úgy gondoltam ideje lenne valamit csinálni is, szóval elkezdtem magamat megmosni. Több-kevesebb siker és negyven perces küszködés után kimásztam a hálószobámba.
Irtó lassan bírtam csak törölgetni csak magamat, mivel nagyon fáradt voltam. Nagyjából negyed óráig álldogáltam, amikor elkezdtem törölni magamat. Mikor már húsz perce dörzsöltem a hátam, csak akkor vettem észre, hogy megszáradtam. Most jött a ruhaválasztás ideje. Valami hasonlót akartam felvenni, mint négy napja, de nem ugyanazt, mert az nem illene hozzám. Végül egy fehér póló és egy kék farmer mellett döntöttem. Miután kiválasztottam a ruhámat a konyha következett.
Na, ma mivel romboljam szét a lakásomat. Rántottából,pirítósból vagy kávéból csináljak emberekre, shinigamikra és arrancarokra egyaránt veszélyes biofegyvert. Vagy egyszerűen csak hagyjam itt a konyhát és kész. Nem, mindenképpen meg kell próbálnom valamit csinálni. Na jó, megpróbálok egy kávét lefőzni. De kivételesen most megteszek, minden tőlem telhetőt. Annyira megtettem, minden tőlem telhetőt, hogy sikerült is csinálnom egy csésze kávét. Csillogó szemekkel bámultam életem első konyhai élményét. Ám hála a sikernek annyira felpörögtem, hogy levertem a kávémat.
Amit csak hibáztathattam a balszerencsém miatt, azt mindent szidtam, istent, a kávét, a lakást és még oly sok más dolgot. Végül a szitkozódások közepette eldöntöttem, hogy ismét a 12.osztag ebédlőjében reggelizem. Jóízűen ettem meg azt a valamit, amit elém raktak, ám valamiért csak nem erősödtem meg tőle. Kilenc óra volt, még túl korán a találkozóhoz, így inkább egy kis edzés mellett döntöttem.
Csak a szokásos rutin edzést végeztem el, négyüteműk, guggolások, futás, fekvőtámaszok és még sok másfajta gyakorlat. Utána pedig a kardommal gyakoroltam egy kicsit, majd végül meditáltam a kardommal. Ezek után 11 óra volt, úgy emlékeztem délre volt megbeszélve a találka, úgyhogy még hazaugrottam. Éppen hogy hazaértem rögtön az ágyamra ültem és megpróbáltam pihenni. A pihenés olyannyira sikerült, hogy elaludni is sikerült. Pont a legrosszabbkor, Ugyanis egészen 11 óra 59 percig aludtam, ennek köszönhetően biztos volt, hogy lekésem a találkozót.
Shunpoval közelítettem meg a Senkai kaput és amíg el nem értem a célállomás egy nagyobb körzetét nem is lassítottam. Így végül csak pár percet késtem.
Az arrancar, mintha mise történt volna úgy üdvözölt. Majd a kezét nyújtotta, természetes módon kezet fogtam vele, majd én is üdvözöltem.
- Helló! - Miután köszönt a Tiszta Lelkek Városa után érdeklődött. Én készségesen válaszoltam is. - Semmi különös, küldetések és dögunalom. - Próbáltam neki vázolna azon helyzetemet, hogy majd halálra unom magamat ott. - Na és nálatok mi a helyzet? - Kérdezek vissza.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyVas. Júl. 11, 2010 8:53 pm

- Nos, szerintem mondhatom azt, hogy ugyan az, mint nálatok. Azzal a változással, hogy nehezebb unatkozni. Lévén Aizen egyből kitalál valamit, amivel elfoglalhatjuk magunkat. Ha meg az nincs, akkor marad az edzés, de az meg már egyedül unalmas. - mondom, majd lebiggyesztem az ajkam.
Tulajdonképpen tényleg így is van, AIzen engem ritkán szólít küldetésre, viszont magamat szinten kell tartanom, nem engedhetem meg, hogy eltunyuljak. Megpróbálok mindig Las Nochesnek azon az oldalán pusztítani a homokdűnéket, ahol árnyék van. Jóllehet kevés a hőmérséklet különbség, de mégsem égeti az ember hátát, karját meg úgy mindenét az a fránya nap. gy az árnyékban legalább tudom gyakorolni a noche clandestina-t, ami az árnyékba olvadás képessége. Jópofa dolog megijeszteni pár gyanútlan arrancart, akik érzékelik a reiatsu kibocsátást, de nem tudják hol vagy, vagy egyáltalán mi ez, aztán a hátuk mögött kijössz az árnyékból és... Nos, még ha nem akarom, akkor is meg szoktak ijedni. De inkább csak a gyengébbek.
- Elég unalmas egyedül gyakorlatozni, elvégre csak jobb az, ha élő célpontod van egy nagy rakás homok helyett, nem? - kérdem, majd vigyorgok egy sort.
Nem tudom, hogy a shinigamik egy hogyan oldják meg. Biztos van minden osztagnak külön edzőterme, no meg az akadémiájukon is kapnak kiképzést bőven. Ők ezzel az előnnyel indulnak. Nekünk senki se mondja, hogy képezzük tovább magunkat. Megszületünk, aztán lesz ami lesz...
- Nálatok ez hogy megy? Összegyűltök hárman-négyen és csépelitek egymást?
Hirtelen furcsa hangra leszek figyelmes. Egy kissé vinnyogó, de mégis hívogató hang, ami annyira ismerős. A hátunk mögül jön. Elfordulok az irányába, s akkor látom, hogy egy fagyis kocsi az. "Ice boy" van ráírva, ebből vagyok benne olyan biztos. Az autó megáll szinte mögöttünk, mire pár gyerek a feltűnik a semmiből, s körülzsongja az autót. Az árus készségesen kiszáll, s mindenkit kiszolgál. Egy idős hölgy is megjelenik, s nagyobb tételben vesz dobozosat. Biztos nagy a család, vagy várja az unokákat. Biztos nem magának vesz ennyit... Habár fene tudja, hogy az ember mennyire lesz édesszájú öreg korára.
Ezen morfondírozok egy ideig. Furcsa jövőképek jelennek meg előttem, ahogy a feleségemmel ott vagyunk egy ház verandáján. Ő kötöget én meg pipázok és közben olvasom az újságot.
Gyorsan elhessegetem a víziót, amiből egyre több van mostanság. Uhmm kapuzárási pánik? Nehem, az biztos nem...
Újra a shinigami felé irányul tekintetem, majd akaratlanul is a kardjára. Egy shinigami zanpakutoja... Kevésszer találkoztam eddig kiengedett zanpakutoval, de többnyire akkor sem én harcoltam ellene. Support egységként sokszor nem volt semmi teendőm, csak figyelni az espadakat, akik elintézték a betolakodókat.
Majd saját kardomra tekintek. Milyen furcsa, hogy amíg a shinigamiknak a kardjuk a társuk, addig mi a saját erőnkből harcolunk... Egyáltalán miért néz így ki a fegyverem? Ha már a sötétség ereje van belezárva, legalább lehetne valami kegyetlenebb, vagy inkább elvontabb alakja...
- A kapitányotok is veletek edz? Vagy nekik már nincs is szükségük ilyenre?
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyVas. Júl. 11, 2010 10:34 pm

Miközben elárulta, hogy szinte ugyanaz a helyzet náluk is, annyi különbséggel, hogy náluk nehezebb unatkozni. Végül is talán én vagyok az egyetlen, aki olyan sokat unatkozik Soul Socyetiben. Nem azért, mert így akarom, hanem mert ott nincsenek barátaim, akikkel el tudnék menni valahová, vagy edzeni tudnék velük. Bár lehet, hogy nem is lenne, annyira jó velük edzeni. Sosem tanultam meg visszafogni magam, egy edzés pedig nem az élet-halál harcról szól. Legalább is a halálisteneknél. Talán máshol tudnék edzeni, de egy olyan helyen, ahol szigorúan veszik, ha megölöd a társad, olyan helyen nem. Ez nyilván egyik nevelési problémám, de erről nem a drága nevelőm tehet, hanem a még előtte kapott kölcsönök. Időközben a beszélgetőpartnerem afelől kérdezett, hogy mi csoportokban edzünk-e. Nem tudom pontosan mit válaszoljak, ugyanis általában igen, de vannak, olyanok mint én, akik egyedül edzenek és ezért nincs bevezetve a közös gyakorlatozás. Na meg amúgy is a 13 őrosztag tagjai igen nehezen békélnek meg, egy másik osztagból valóval. Legalább is nagy részük ilyen. Majd, mielőtt válaszolhattam volna egy fagyis kocsi parkolt le a hátunk mögé. A hangja eléggé idegesítő volt, ám tekintve, hogy Rod a múltkor is megszidott az agresszióm miatt, most visszafogtam. A kölykök zsibongása még jobban felidegesített, aminek köszönhetően minden energiámra szükség volt, hogy ne vágjak le egy-két kölyköt. Bár, ha levágnék egy taknyost, akkor a vér miatt kezdenének el rinyálni, ami miatt csak tovább idegesítenének. A félelemmel teli sikolyuk és a kétségbeesett cselekedeteik, hogy "mi lesz még itt", elég idegessé tud tenni. Legtöbbjük ahelyett, hogy elszaladna a helyszínről, inkább ott maradna, hátha őt is lemészárolják. Vagy vannak még a "hősies" emberek is, akik minden erejüket összeszedve hívják a mentőket és a rendőröket, de hogy minek. Teljesen egyértelmű, hogy egy olyan sebbel, amit okoznák neki nem élné meg a következő órát sem. Játszottam el magamban, avval a gondolattal, hogy mi történne egy kis vagdalózás után.
Időközben az arrancararról is érdeklődött, hogy a kapitányok is velünk edzenek-e. Kapitányok, még eggyel sem találkoztam, mióta ott vagyok a gotei 13-ban, mégis ők a vezetőim. Sőt még a saját kapitányomnak sem mutatkoztam be. De nem is nagyon érdekel ez a kapitány. Végül is, nem sokkal erősebbek az átlagos shinigamiknál, csak annyi a különbség, hogy ők erősebbek nálunk és nagyobb a hatalmuk. De ha keményen edzem, akkor pár hónapon belül talán én is elérhetem a kapitányi szintet.
Időközben illő lett volna már válaszolni a beszélgető társamnak.
- Nos, bár nem kötelező csoportokba tömörülni, az olyan tagok, akik sok időt töltenek együtt, általában együtt edzenek. Egyébként pedig a kapitányok nem igazán szoktak a sima shinigamikkal küzdeni, tekintve, hogy jóval erősebbek nálunk.
Időközben kicsit megéheztem, úgyhogy úgy döntöttem, hogy veszek egy kis fagylaltot. Kivételesen sikerült elhoznom a Lelkek Világában tárolt emberi pénzem. Nem is tudom, hogy sikerült beraknom ezeket, amikor szinte késésben voltam, bár megeshet, hogy még reggel kómában zsebre raktam, de az is lehet, hogy valamikor máskor, amikor az eszem kihagyott. Minden esetre, oda sétáltam a fagylaltárushoz, leraktam a kellő mennyiségű pénzt, ráadásnak még egy kis borravalót is, majd kivettem két darab dobozos fagyit. Remélem nem lesz gond, de sajnos nem tudok láthatóvá válni, hogy a szokásos mosollyal az arcán átadja nekem a cuccot. Így kénytelen-kelletlen nekem kell elvenni azt, ami ennyi pénzért jár.
Miután "bevásároltam" visszasétáltam a barátomhoz és odanyújtottam neki az egyik dobozt.
- Egyébként miért nem kéred meg az egyik barátodat, hogy eddzen veled, biztos sokan és jókedvvel gyakorolnának veled. - Mondom neki, miközben a saját adag fagylaltomat felbontom és a hozzá mellékelt kiskanállal elkezdem enni azt
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyHétf. Júl. 12, 2010 12:19 am

Igen, számíthattam volna erre a válaszra. Tulajdonképpen nem értem a kapitányokat. Csak azért nem állnak le edzeni a beosztottjaikkal, mert erősek hozzájuk? Ez esetben a legoptimálisabb dolog az lenne, ha legalább megpróbálnának leszállni az embereik szintjére és úgy gyakorlatozni velük, hogy körülbelül egyenlő szinten legyenek, még akkor is, ha a kapitánynak folyamatosan figyelnie kell azt, hogy ereje ne haladja meg a tisztét és ne sebesítse meg komolyabban. Én legalábbis így tennék, sőt tovább megyek, ha espada lennék, gondoskodnék arról, hogy legalább az én fracciónjaim kifogásolhatatlan állapotban legyenek. Egy az, hogy az arrancar nemzettségnek szüksége volna jól képzett, erős harcosokra, a másik meg az, hogy fegyelmet lehetne beléjük verni. Ez sok esetben célra vezető lenne. Ott van például az a Léón gyerek is, aki a primera fraccionja. Nem mondom, jól el van eresztve... Adán helyében megfegyelmezném, tovább inteném arra, hogy vigyázzon a szájára. Nevetséges, hogy egyesek mit meg nem engednek magunknak... Talán ezért is kezdenek a shinigamik úgy kezelni minket, mint az egyszerű állatokat. Jó lenne azért, ha a mi kollektíva intellektusunk is elérné azt a szintet, hogy tudatosan a közösség javát szolgáljuk, ne pedig különcködjünk... Ha valaki nem érzi magát jól valahol, akkor menjen máshová. És most eljutottam ezzel a gondolattal Renhez, aki inkább jönne a mi oldalunkra, hogy a shinigamik ellen harcolhasson. Most mit csináljunk azzal, ha valakinek ilyen életérzése van? Be kell fogadni...
- Ó, nagyon köszönöm. - Mondom, mikor a shinigami elbattyog a fagyis irányába, majd két dobozzal tér vissza. Tisztességes ember, láttam én, mikor odaadta a pénzt. Még ha ilyen formában is, de legalább ki van fizetve. A tisztesség és az erkölcs nagyon fontos tényező. Mindkét oldalon annak kéne lennie. Az arrancar nemzetségben sajnos elég kevés az ilyen...
- Lehet furcsán hangzik, de nem igazán akarom, hogy megismerjék az erőmet. Elég ha csak úgy ismernek, mint a 15. arrancar, akinek nem ismert az ereje. Ezért próbálok meg úgy edzeni, mikor egymagam vagyok, hogy tényleg egyedül is legyek. Biztos vagyok benne, hogy többen is megnéznének maguknak és kihívásnak tekintenének. A végén még nekem jönnek, hogy majd attól ők jobbak lesznek. Én viszont nem akarok arrancarokkal harcolni, mármint vérre menően.
Az viszont gond, hogy sokan nem látják így. Ismét előveszem Léónt, azt az idiótát, aki biztos, hogy egyből a torkomnak ugrana. Ha jól emlékszem megpróbált fenyegetőzni is, miszerint fellógat és hasonlók. Na nem mintha képes lenne, rá, engem úgy sem bírna legyőzni... A másik meg az, nem tudnék megijedni tőle. Egy lélekben gyenge ember, aki koholt indokokkal támad neki a másiknak... Nekem nem ellenfél.
- Remélem érted, hogy mire gondolok. Mit szólnál ahhoz, ha most kipróbálnánk egymáson a techikáinkat? Hívhatod gyakorlásnak, ha úgy jobban tetszik. - mondom, majd leteszem a kiürült fagylaltos tálkát. Észre se vettem, hogy mindeközben jégrémmel tömtem magam. Biztos jópofa látvány lehettem...
- Nos, benne vagy? Legyünk együtt erősebbek!
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyHétf. Júl. 12, 2010 1:02 am

Miután elhoztam a fagylaltokat ő megköszönte, majd bele is kezdett az elfogyasztásába. Miközben a fagylaltot ette, addig arról beszélt, hogy miért is edz egyedül. Nyilvánvalóan egy békepárti arrancar, aki inkább visszavonul a világtól, amikor edzeni megy. Talán ez az egyik dolog, ami megtetszhetett beszéde közben. Továbbá az is tetszett, hogy védte a saját fajtáját. Teljesen úgy védte, mint egy hős, bár szerintem ez kicsit távol áll tőle. Valószínűleg ő sem gondolja, úgy hogy most rögtön a kezébe kéne vennie a fajának összes hibáját és egyedül helyreállítani a rendet. Látszólag a fajáért bármire képes lett volna, ám ehhez egyedül ő nagyon kevés. Vajon hány hozzá hasonló arrancar tartózkodhat Las Nochesben. Talán van pár hozzá hasonló, de nem biztos, hiszen legtöbbjük fél Aizentől. Továbbá legtöbben nem is akarnak segíteni egymásnak, sokan állnak azon elv mellett, hogy mindenkinek előre meg van rendezve a sorsa és ezen nem változtathat. Bár én is úgy gondolom, hogy a sorsunkat mi magunk alakítjuk, mindeddig nem nagyon alakítgattam. Inkább hagytam, hogy az ár sodorjon, talán ezért is lettem halálisten és ezért is haltam meg a bosszúm után. Időközben a segítőkész arrancar felajánlotta, hogy edzünk együtt. Még sosem volt alkalmam egy "barátságos mérkőzést" lezavarni egy arrancarral. Nem is akartam nemet mondani, ám úgy gondoltam, hogy ha mosollyal az arcomon jókedvvel elfogadom, azt fogja hinni, hogy csak egy harcmániás örült vagyok. Így hát hagytam egy kis hatásszünetet és csak utána feleltem. - Legyen, elfogadom nemes gesztusod az edzésre, de szerintem keresni kéne egy jobb helyet a harcra, ahol kevesebben vannak. - Mondtam, majd ő is beleegyezett, hogy máshol üssük szét egymást. Az ártatlan emberek érdekében, akik az én szememben nem is tűntek ártatlannak. Ám egyelőre félretettem ellenszenvemet és elgondolkodtam, hol is harcoljunk. - Nagyjából úgy tíz perces sétára innét van egy erdő, ami pont ideális egy kis edzésre. - Mondom neki, miközben el is indulok. Az embereket ügyesen kikerülgetve szlalomoztam, miközben lélekben felkészültem egy fárasztó küzdelemre. Sétánk közben több szép hölgyet is láttam, akiket, ha normális lettem volna alaposan szemügyre vettem volna. De nem vagyok olyan ember, akit egy lány szépsége könnyedén meg tud fogni. Jobb szeretem, ha a lány kedves is és nem van eltelve a szépségétől. Időközben az említett tíz perces séta után meg is érkeztünk. Ideérhettünk volna sokkal gyorsabban is, ha én shunpot ő pedig sonidot használ, de inkább mind a ketten a harcra hagytuk azt a kis energiát is.
Vajon milyen technikája lehet, na és mekkora erőt fog bevetni a legyőzésemre. Vajon minden erőt belead, vagy hogy ne haljon bele egyikünk se vissza fogja fogni magát. Hogy nézhet ki a ressurectionja és mennyi idő után fogja használni majd? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, amíg kicsit bemelegítettem, nehogy meghúzódjon valamelyik izmom vagy valami.
- Na és megfelel a hely? - Kérdem tőle, hátha ismer ő is egy helyet, ahol tudnánk küzdeni. Bár belegondolva, hogy ő mégis csak egy arrancar, nem sok időt tölthetett az emberi világban, így nem is ismerheti annyira. De valószínű, hogy ha nem itt lenne állandóan küldetésem én se ismerném ennyire ezt a helyet. Ahhoz képest, hogy emberek építették egész jó hely, van itt minden, amire szükség lehet, boltok, kocsmák és szórakozóhelyek mindenfelé.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzer. Júl. 14, 2010 1:02 am

Nem lepődtem meg azon, hogy a shinigami elfogadja a kihívást.
- Persze, én is úgy gondoltam, hogy valahol máshol kezdünk neki... - mondom, majd én is felállok, s ellépek a padtól. Ren azt mondja, hogy innen nem messze van egy erdő, ami megfelelne. Még jó, hogy ő tele van ötlettel, én úgy is túl régen jártam itt ahhoz, hogy pontosan meg tudjam határozni a helyszínek hollétét. Igen, egy erdő tökéletes lesz, ott nem zavarnak meg minket és mi sem zavarunk senkit. Kivéve persze, ha éppen arra jár valaki, vagy éppen valami... Elvégre, az erdő tele van meglepetésekkel és természetfeletti lényekkel. Ezt valamilyen könyveb olvastam, még Las Nochesben. Ott volt a szobámban az ágy alatt. Nem tudom hogy kerülhetett oda, biztos a szoba előző tulajáé volt, aki szerette az erdőket. Még képekkel is illusztrálták, hogy hogyan néz ki, vagy nézhet ki egy vérfarkas, vagy éppen vámpír. Hmm, furcsa természetfeletti lények, amik sem hozzánk, sem a shinigamikhoz nem kötődhetnek igazán.
- Egy erdő kitűnő ötlet, ott tényleg nem kell aggódni az emberek biztonságáért. - mondjuk ez nem biztos, hogy így van. Könnyen tönkre lehet vágni egy erdőt is, ha belejövünk a harcba. A végén még kigyullad az egész és elterjed a városig... Kellemetlen állapot lenne. Aizen is biztos neheztelne, ha kiderülne, hogy szeretett Karakura Townja, amivel céljai vannak, porrá ég.
Elhessegettem a gondolatot, majd felzárkóztam a shinigamihoz, aki időközben elindult. Semmi bajom a sétával, addig is szemrevételezhetem a tájat, vagyis ebben az esetben a várost, a szélét és aztán tényleg a tájat.
Egyikőnk sem vetette fel, hogy menjünk oda gyorsabban villámlépéseket használva, gondolom tényleg jobb így mindkettőnknek.
Az út csöndben zajlik le, egyikőnk sem szólal meg igazán. Talán csak amiatt van ez, hogy lelkiekben felkészülünk a csatára. Nem is... Ez nem vérre menő háborúzás lesz, inkább egy könnyed, vagy inkább emelt szintű edzés, amiből mindketten csak jól jöhetünk ki.
- Na és megfelel a hely? - kérdi Ren. Körbetekintek, majd egy határozott bólintással jelzem, hogy a hely megfelelő. Minden kétséget kizáróan el is kezdhetjük a viadalt.
- Akkor hát... Kezdjünk! - mondom, majd bal lábamat hátrébb csúsztatom. Érzem és hallom is, hogy kis gallyak és levelek morzsolódnak a talpam alatt. És az erdő levegője mily' kellemes!
Jobb kezemmel a kardomért nyúlok. Megfogom a markolatát, majd egyszerű, folytonos mozdulattal kihúzom a sayából. Vajon mikor oldjam fel a resurrectionöm? Hmm, igaz, ráérek még ezen gondolkodni...
- Az első támadás legyen a tiéd. - mondom, majd azon kezdek gondolkodni, hogy milyen stílusban támadhat és hogy melyik irányból...
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzer. Júl. 14, 2010 8:31 am

Kérdésemre barátom csak egy bólintással jelezte, hogy megfelel. Időközben befejeztem a melegítést és felé fordultam, azt mondta kezdjük, de egyikünk se támadt még. Inkább csak mind a ketten felvettük a megfelelő harci pózt. Kicsit megnyugtatott, hogy nem élet-halál harcot vívunk, így nyugodt fejjel tudtam gondolkodni. A lágy szellő megrezegtette a hajamat, majd az edzőpartnerem, azt mondta, hogy az első támadást én vigyem be.
- Köszönöm. – Mondom neki, miközben azon gondolkodom, honnan is támadjak. A legmeglepőbb, nyilván szemből lenne, ám azt könnyű hárítani. Vagy lehet jobb ötlet egy kidouval támadni és csak utána a kardommal. Gondolataim után elgondolkodtam, mégis melyik technikámat alkalmazzam. Mindenképp egy támadó technika mellett döntöttem, majd mikor elhatároztam magam a támadásra egy nagyobb fuvallat kerekedett. - Hadou 31: Shakkahou! – Kiáltom, miközben kezemet Rodrigez felé tartom. Egy kis energiagolyó lökődik ki a kezemből, majd rögtön ezután meg is indulok felé. Természetes módon könnyedén elintézi, hogy a kidou ne sebesítse meg, én pedig egy shunpoval előtte termek. Kardommal frontális támadást indítok felé, amit ő a saját kardjával véd ki. – Jól harcolsz! – Dicsérem meg, majd hátraugrom, úgy négy méteres távolságot teremtve kettőnk között. – Most te jössz! – Mondom neki, miközben védekező pozícióba állok. Megpróbáltam minden lehetőségét kiaknázni az „ellenfelemnek”. Bár nem megy élet-halál harca ez a meccs, mégis kissé kitüntetve érzem magam, hiszen nem mindenki mondhatja, hogy egy az egy ellenben küzdhetett egy arrancarral. De végül is nem minden halál istenről mondható el, hogy egy ellenséggel cimborál. De hát, soha nem is voltam valami nagy halálisten párti.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 4:14 am

Ren nem utasította el a felkérésemet a támadásra, így ő is harci pozícióba helyezkedett. Egy ideig nem csinált semmit, gondolom azon morfondírozott, hogy mivel kezdjen, illetve azon, hogy az mennyire éri el a megfelelő hatást.
Nem is tétovázott sokat, tenyerét felém mutatva egy vöröses színű kidouhoz gyűjtötte az erejét. Nem tudom, hogy mi lehet az, de abban már most biztos vagyok, hogy nem lenne egészséges a támadás útjában állni.
Megpróbálni kettévágni nem az én stílusom, így inkább a hátrébb húzódást választom. Sonidot használva olyan öt méterrel távolabb, s Rennek a szemszögéből bal irányba még három métert tértem ki, hogy biztos ne kapjon el sem a robbanás, sem pedig az esetleges repeszek.
Alig lélegezhetek fel a sonido után, Ren már előttem áll, s egyenesen szemből rohan le. Kardját nekem szegezi, s felém szúr vele. Én a fegyveremet vízszintesem a hasam magasságában tartottam idáig, s most először vízszintes magasságban felfelé emelem hogy a felém törő pengének megváltoztassam az irányát, majd kardomat függőleges irányba fordítom, s ezzel el is lököm ellenfelem fegyverét.
Ren akkor hátrább megy egy méterrel, s védelmi pozíciót vesz fel. Ez a jel nekem arra, hogy most én indíthatom a támadást.
Az igazság az, hogy nekem semmilyen hollow képességem nincs a saját technikáimon kívül, így jóformán marad a sonido, majd a későbbiekben a resurrection, ami már támadások egész tárházát kínálja. Vagyi kínálná, ha igazán pusztítani akarnék, de mivel nekem nem ez a stílusom, így szépen nyugisan ütök majd oda...
Most jobb lábamat csúsztatom előrébb, majd a jobb kezemet a vállam magasságában vízszintesen tartva a hátam mögé "mutatok" vele. A csuklómat úgy fordítom, hogy a kard kard pengéje vízszintesen mutasson. Bal karomat behajlítom a hasam magasságába, majd sonidoval gyorsítva magam, én is egy frontális támadást indítok. A kellő közelségben jobb kezemet meglendítem, s egy vízszintes irányú mozdulattal húzok bele a karddal a levegőbe. Ren jól veszi az akadályt, s mikor hárított, egy újabb sonidot használva kb. fél méterrel eltávolodom a földtől, s immáron egy függőleges irányú suhintást mérek a shinigamira. Több erőt adok bele ebbe a csapásba, na meg könnyebb is, mivel a gravitáció húzza lefelé a fegyvert.
A nagy fémes csattanás után egy kissé megemelkedek a levegőben, s újra leszűrhetem azt, hogy a shinigami ismét hárított. Na persze erre számítottam eddig is, hisz ha nem tudná kivédeni vagy kikerülni, valószínűleg már legalább egy karral kevesebb lenne. Erre nem került sor.
Pár métert repülök hátra a levegőben, majd jobb lábbal érkezem a földre, s itt is csúszok még pár métert. Bal lábamat kissé hátrébb rakom, ezzel fékezve magam.
Még annyit csinálok, hogy fegyveremet az arcom elé vízszintesen feltartom úgy, hogy a penge lapja függőlegesen van, bal kezem tenyerét pedig a lapra támasztom. Ez az én szó nélküli jelem a shinigaminak arra, hogy most ő jön...
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 5:52 am

Rodrigez egy erős frontális támadást indított felém, melyet én kardommal hárítottam. Majd következő lépésében egy kicsit fölém kerekedett és egy függőleges támadást indított felém. Hála a gravitációnak valamivel erősebb is volt, bár abban nem voltam biztos, hogy olyan sokat segített volna a gravitáció. Minden esetre nagyobb energiát vezettem a kardomba, hogy a védekezés biztos legyen. Miután végzett, egy kicsit hátrébb repült és megadta a jelet, hogy én jövök. Úgy gondoltam, most nem tétovázhatok, most hogy kicsit rosszabb a helyzete. Egy gyors villámlépéssel ismét előtte teremtem, kissé talán idegesítő látvány lehettem ilyen közelről, de hát egy edzés közepén vagyunk, nem nézelődni kell, hanem küzdeni. Egy újabb frontális támadást indítottam, ismét jó védelemről tanúskodott edzőtársam, ám nem adtam fel, csak ezért. Időközben egy újabb shunpoval a bal oldalára kerültem és megpróbáltam oldalon döfni. Kardjával ezt a támadást is hárította, majd egy hátra szaltó után ismét shunpot alkalmazva, akárcsak ő pár másodperccel ezelőtt én is felette voltam. Ám nem akartam lemásolni őt, így egy ügyetlen levegőbeli shunpo után kardtávolságon belülre és tőle jobbra megjelentem. Mind a kettőnk reakciója lassabb volt, az enyém a kissé rosszul elült villám tánc miatt, amíg az övé a hirtelen helyváltoztatásom miatt. Nagyon úgy tűnt, hogy betalálok, de tévedtem, ugyanis az utolsó pillanatban a kardjaink ismét találkoztak. Gyors volt, vagy én voltam lassú, nem tudom, minden esetre megúszta.
Úgy gondoltam, hogy az én köröm itt véget ért és ezért felvettem a szokásos pár méteres különbséget. Úgy döntöttem kicsit megcsodálom a tájat, legfeljebb kellemetlen meglepetés fog érni. Bár nem hiszem, hogy Therfore barátom, az a fajta lenne, aki csak úgy hirtelen megtámad. Kicsit megcsodáltam a fák ágait. Ahogy a leveleket csapdossa a szél, de nem bírnak tenni ellene semmit. Nem, ők oda vannak teremtve az ágakra, az ágak pedig közvetlen kapcsolatba állnak a fa törzsével. A fa törzse pedig a talajjal, ahonnan a levelek nyerik a vizet. Tekintetem a földről, úgy a fa törzsének feléig emelem, ahol is egy harkály eszi a fában található rovarokat.
Ezután fejemet megrázva visszatértem a harchoz, végül is egy edzés közepén vagyok, amit nem lenne jó „palira” venni. Hiszen nem sok halálistennek adatik meg, hogy egy arrancarral gyakorolhasson. Sőt, szerintem a 13 őrosztag tagjai közül egynek se, legalább is szerintem, aztán pedig majd kijavítanak, ha tévedek. Úgy gondolom, nem tisztességes, hogy az előbb ellenfelem hátrányból indított, így inkább én is felvettem, majdnem ugyanazt a pózt, amit ő és én is jeleztem, hogy támadhat. Tervem szerint, az lesz a legjobb, ha most a villámtáncot is alkalmazom a védekezés közben. Legalább kevesebb esélye lesz eltalálni, hiszen egy mozgó célpontot eltalálni csak nehezebb. Bár nem tudom, hogy mennyit számít ez kardpárbajban.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 7:03 am

A védelmi pozícióm mögül határozottam láttam, ahogy Ren ismét szemből támad, nem is akármilyen sebességgel. Próbáltam bekalibrálni, hogy tényleg szemből fogja-e befejezni a támadást, vagy pedig másik utat választ. Ezt általában ki lehet következtetni apróbb mozdulatokból, például a szem állásából. De erre nem látok ingert, így arra összpontosítok, hogy a szemből jövő támadást a lehető legnagyobb hatékonysággal hárítsam, s az esetleges hol térben vissza tudja vágni.
A visszavágásra sajnos nem volt lehetőségem, mivel ellenfelem úgy tűnik tényleg előre kigondolta, hogy mely mozdulat után mi fog következni. Egy határozott mozdulattal kivédem a frontális támadást, majd ellenfelem eltűnik egy pillanatra, mikor shunpoval a bal oldalamra lép át.
Nem mondom azt, hogy meglepett, elvégre én is gondolkoztam egy ilyen módszeres támadáson, miszerint egy akción belül több ponton is próbálkozok támadási felületet keresve.
Derekamat kissé behajlítom, így a penge szöge máris nem az oldalam felé irányul, majd fegyverem közel a mellkasomhoz vezetem el, s mérek még egy biztonsági csapást arra, hogy a ellenfelem véletlenül se tudjon megsebesíteni. Itt a visszavágás ideje, hogy Ren még nem húzta vissza zanpakutoját. Jobbról balra, a tengelyem körül csinálok egy gyors fordulatot, s egy vízszintes irányú csapást intézek, amit a shinigami egy shunpoval elkerül.
Gondolhattam volna, hogy itt még nincs vége. Ren még egyszer támad, de úgy tűnik, hogy ez már sokkal hatásosabb támadás lesz mint az előző. Nem is tudom, hogy lesz-e időm hárítani. Megfeszítem jobb és derekam izmait, s a forgás lendületét tovább növelve teszek még egy fél fordulatot, kardomat a fejem fölé emelem vízszintesen, s kis híján, de a védekezés sikerrel jár.
A shinigami újra visszavonulót fúj, s így én is pihenhetek egy kicsit. Ez kezd egyre durvább lenni. Úgy értem, lassan pillanatokon múlik, hogy levágjuk-e egymást és ez kissé félelmetesen hangzik. Resurrection formámban nem tudok olyan közvetlenül ártani a shinigaminak, mint egy éles karddal a kezemben. És pont ez benne a jó, hogy ő sem bír nekem ártani. Nagyjából sehogyan, kivéve, ha fény vagy tűz alapú a zanpakutoja. Hát, csak egy féle képpen lehet kideríteni, nem?
- Ren, itt az ideje magasabb szinten folytatni, egyet értesz, igaz? - mondom, majd egy mosollyal konstatálom edzőpartnerem beleegyezését.
- Jól figyelj, rajtad kívül ezt még nem látta senki! - mondom szinte kiáltva, majd kardomat a hasam magasságába emelem, s négy ujjamat, a hüvelyken kívül, a penge lapjára helyezem. Már érzem is, ahogy a kard lüktet. Az igazi alakom várja, hogy előhívjam, érzi ő is, hogy ez nagy pillanat mindkettőnknek. Végre szemtől szemben használhatom!
- Yo te llamo, Resistencia Oscura! - mondom határozottam, mire megnő a kibocsátott reiatsu szintem, s egyszerűen elnyel egy fekete lángoszlop-szerűség, mely a pengéből csap ki. Majd az egész egy forgó sötét tornádóvá formálódik, mely lassan lecsillapodik, s mintha csak egy lepel lenne, aláhullik, s ekkor látható meg a resurrection formám.
Testemen, mint egy középkori lovagi vért, fehér csontpáncél ékeskedik, nyakamon pedig a nyakörvből tüskék nőnek ki. Az arcomon semmi szembetűnő változás nincs. Egész testem körül egy sötét aura fonódik, melytől csak a páncél fehérsége üt el igazán. Kezemből eltűnt a kard. Ebben az állapotomban csupán pusztakezem harcra vagyok képes, de az sem megvetendő, sötét állapotommal megerősítve igazán hatásos páros.
- Megmutatom neked a sötétséget úgy, ahogy eddig még sosem láttad. - mondom vigyorogva, majd felmutatom jobb karom, mely lassan sötétséggé oszlik szét, s ez a sötét füst szerű anyag a testem felé indul meg. A sötétséggé válás egyre jobban terjedni kezd a testemen. Először csak a vállam, majd a mellkasom, fejem és lassan az egész testem sötétséggé válik. Mintha csak egy árnyék lennék, de annál sokkal több. Egy szemvillanás alatt visszaalakulok evilági formámba, majd teszek pár lépést Ren felé. Hagyom hagy gondolkozzon egy kicsit, s megszólalok.
- Nos? Lássuk te mire vagy képes!
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyPént. Júl. 16, 2010 9:29 am

Rodrigez, úgy gondolta ideje fentebb kapcsolni egy fokozattal, amiben egyet is értettem, hiszen már eléggé a „harc” közepén vagyunk ahhoz, hogy használjuk képességeinket. Majd hirtelen egy sötét villanás kíséretében a barátom teljesen „átalakult”, vértje leginkább egy középkori lovagéra emlékeztetett. Bár mint tudjuk azok már mind kihaltak, de azért jó tudni, hogy hasonló az öltözéke. Legalább tudom hasonlítani valamihez, bár abban biztos vagyok, hogy jóval erősebb, mint egy középkori lovag. Ekkor vettem észre, hogy a teste hirtelen kezd eltűnni, jobban mondva nem is eltűnik, hanem sötétségé változik. Talán ez is egyik képessége a sok közül, vagy nem tudom. Majd azt vettem észre, hogy hirtelen az egész teste eltűnik, egy ideig a lélekenergiáját sem éreztem. Talán majd, ha feltűnik valahol. Nem is telt sok időbe és újra éreztem is a jelenlétét. Ekkor már pontosan meg bírtam mondani merre is van, felé fordultam majd kicsit elgondolkoztam. Ehhez képest az én shi-kaiom kissé gyenge, bár nem biztos. Ám az egy biztos, hogy nem néz ki ilyen szuperül, mert hát, végül is nem néz ki sehogy sem. Az összes shi-kai közül, pont egy ilyen láthatatlant kellett kifognom.
- Nos, az enyém közel sem olyan nagyszerű, mint a tied. – Mondom neki, mire eszembe jut, hogy nem szereti, ha felsőbbrendű lényként kezelem. Habár nem tudom, lehet, hogy mostanra már megszokta, minden esetre, inkább hozzáteszek még egy-két dolgot. – Habár, még a shinigamik shikaiahoz képest is elégé gyenge a külseje. De hát végül is a külső nem minden. – Mondom neki, miközben arcomra egy mosolyt erőltetek. Igen, a külső nem minden, hiszen az ellenség nem a hatalmas baltától ijed meg, főleg, a halálistenek és az arrancarok harcában. Ahol mind a két fél fel tudja mérni az ellenség erejét, ráadásul a visszavonulásra sincsen lehetőség. Minden esetre, bízva abban, hogy nem fog kinevetni, lélekenergiát gyűjtve elsuttogom a parancsszavát a kardomnak.
- Fuku, Sitojakana Sojokaze. – Majd egy kisebb robbanás kíséretében kardom eltűnik, szemem pedig ég kék színű lesz. Lassan egy fa közelébe sétálok, majd a kezem a törzsével párhuzamosan elhelyeztem. A kezemet egyre közelebb tetem a fához, mígnem a levegőaura elkezdte kivágni a fát. Pillanatok alatt ledarálta a fa azon részét, amely a közelébe esett. Úgy gondoltam mégse végezzek fél munkát, így végighúztam a kezemet a fán, mire az egyszerűen kidőlt. Harc közben nem nagyon fog zavarni bennünket. Legalábbis remélem. Minden esetre, hamarosan elkezdjük a komoly küzdelmünket, mindenképp arra kell koncentrálnom, hogy a hirtelen el és feltűnéseit minél hamarabb észrevegyem. Sőt ki tudja, talán amíg ezt a technikát alkalmazza, addig nem lát, akkor pedig jó lenne mozgásban maradni eme technikája közben.
Ám ha mégis látna a különös „támadás” közben, akkor vissza kell térnem a lélek energiaérzékelésnek tervéhez. Hamarosan elkezdjük, ami kis párbajunkat, talán jó lenne, ha kezdhetnék én, bár szerintem, akárcsak ezelőtt most is megadja a kezdés jogát. Szép lassan, mind a ketten felvesszük a harci alakzatunkat, majd belegondolva, hogy ez most már egy komoly harcnak mondható, úgy gondoltam nem lenne jó ezt körökre osztani. Ezt az edzőpartnerem társára is adtam pár szóval.
- Most, hogy mind a ketten kimutattuk a fogunk fehérjét, azt ajánlom, ne húzzuk az időt, addig harcoljunk, amíg az erőnk bírja! – Mondom neki, egy mosollyal az arcomon, ő csak beleegyezően bólint, majd pár pillanat múlva bele is kezdek a harcba. Rögtön három borotvaéles szélhullám indul meg felé, amelyekkel ha nem vigyáz sejtésem szerint darabokra cincálja őt. Bár nem lenne meglepő, hogy a nemrég bemutatott technikájával előttem vagy esetleg mögöttem teremne, és úgy támadna meg. A biztonság kedvéért egy villámtánccal egy nagyobb törzsű fa ágára menekültem esetleges ellen támadásának kivédése érdekében. Sajnos a fát nem foghatom meg, az egyensúlyérzékem érdekében, így kénytelen vagyok saját magamra támaszkodni. Na, igen, ez az egyetlen hátránya a kezem körül lengő levegőaurának, amely megvéd. Amíg aktiválva van, addig nem nyúlhatok tulajdonképpen semmihez. Minden estre, hiába van több előnye, mint hátránya ennek a dolognak, ez is az én részem, így kénytelen vagyok elviselni. Tényleg, ő vajon milyen technikákat rejteget még a tarsolyában, hiszen nem gondolom, hogy evvel az eltünedezős dologgal véget is ért volna minden tudománya, nem akkor nem lenne ilyen biztos a dolgában. Nyilván valóan vannak még dolgok, amiket nem mutatott meg nekem, de talán jobb is így, mind a kettőnket éri legalább majd meglepetés. Egy halk reccsenést hallok a lábam alól, amely arról árulkodik, hogy már nem bírja sokáig az ág. De nem is baj, hiszen az edzőpartnerem hamarosan megmutatja, hogy mi is lesz a következő lépése, akkor pedig nem kell tovább itt szobroznom egy faágon.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzomb. Júl. 17, 2010 12:16 am

Ahogy gondoltam, Ren egyből a képességeimet dicséri, igaz már csak átvitt értelemben, de még most is azt csinálja. Nem tudom miért nem bír felhagyni ezzel. Az ő ereje is legalább olyan erős, mint az enyém, csupán annyi különbség van kettőnk között, hogy más-más stílusúak vagyunk. Motyog még egy sort a kinézetéről, majd gyorsan elő is hívja az emlegetett erőt.
Ahogy innen nézem, nem látok semmit, azt kivéve, hogy a kardja nincs a kezében. Gyorsan a hátam mögé, majd fel, végül jobbra és balra is eltekintek. Sehol semmi. Legalábbis nem látom. Vajon távolsági zanpakutoja volna?
Hát, a kérdésemre gyorsan megkapom a választ, mikor Ren odabattyog egy fa mellé és egyszerűen tőből "kivágja" azzal, hogy hozzá érinti a karját.
Alsó ajkam lebiggyesztődik, bal szemöldököm rángatózni kezd.
- Ez neked gyenge??!! - kiáltom oda, mire Ren hármat vág a levegőbe a karjával. Ha jól gyanítom, levegő alapú technikáról van szó, mivel látni nem igazán lehet, csupán érezni a közeledtét.
Ha jobban belegondolok, egy ilyen képesség ellen igazán egyedi küzdelemnek nézek elébe, tekintve, hogy engem nem tud megsebezni és ha közel megyek hozzá ő meg ledarál engem. No de nem szabad megfeledkeznem arról sem, hogy nekem távolsági támadásom is van. Ha már lusta leszek elmenni oda, ahol ő van, vagy egyszerűen fogytán van a szufla, szépen megsorozom egy sötét-villám csapással, ami egyszeribe képes volt keresztülcsapni egy nagy homokdűnén is! Na persze, lehet csak az elektromosság miatt, de ez most nem fontos.
Ez a kedvenc részem. Úgy értem, amikor a gyanútlan ellenfél megindítja a támadást, majd fedezékbe vonul, hogy óvja magát a bekövetkezendő pusztítástól, vagy csak azért változtat helyet, hogy egyszerűen nekem és magának adjon gondolkodnivalót.
Nem mozdulok el arról a helyről, ahol eddig álltam. Fölösleges lenne. Teljes nyugalommal várom be a felém közeledő levegő támadást. Az első levágja a jobb karomat, a második szinte pontosan ketté vágja a fejem a nyakamig, a harmadik meg egyszerűn lyukat vág belém és a hátam közepe táján távozik. Mindhárom penge mögöttem, olyan három-négy méter messzeségben becsapódik a földbe.
Talán Ren nem lepődik meg, a látványon, amit most nyújtok, elvégre már látta, hogy a testem képes sötétséggé változni. Nem is... Ha jobban akarok fogalmazni, akkor maga a sötétség, és ehhez mérten az ilyen fizikai hatások nem tudnak bennem kárt tenni. Csak a mítikus ellenfél, a fény és a hozzá kapcsolódó tűz. Na meg a szél is valamennyire, mivel az is tartalmaz egy kis hőt, elvégre hideg és meleg légáramlatból tevődik össze.
A lehetséges sebeim helyén nincs vér, vagy belsőség, csak a matt sötétség. A levágódott karom el sem éri a földet, máris kis fekete csíkok alakjában visszavándorol a csonkhoz, majd összeáll a testrész eredeti alakjába. A hasamon lévő lyuk is gyorsan szűkülni kezd, majd be is zárul. Eközben a fejem is újra egy darabbá formálódik vissza.
Jól látom, ahogy Ren egy faágon álldogál, s engem néz. Nem tudom mire gondolhat, de is adjunk rá neki lehetőséget... Jobb kezemmel egyszerűen felé mutatok, s testem különböző pontjaiból kb. 20 centiméter átmérőjű két dimenziós fekete csíkok válnak ki, s nyíl egyenest a shinigami irányába mennek. A csíkok, mintha sosem lenne végük, folyamatosan nyúlnak ki a testemből, majd látni lehet, hogy az elkezd fogyni. Először a lábaim, majd a fejem és így fokozatosan közeledve a testem hasi része felé. Ennek az a magyarázata, hogy sötétségként ily módon terjedek. A csíkok villámgyorsan ott vannak a shinigaminál, de nem mennek neki, hanem egyszerűen elhaladnak mellette. A háta mögött egy pillanat alatt visszaváltozok a humán alakomra, s jobb kezemet emelem egy erőteljes ütésre. Remélem ezzel sikerül meglepnem. Ha eltalálom, akkor a bal kezemmel is ütök egyet, ha nem, akkor egyszerűen sonidoval odébb megyek és felkészülök egy immáron frontális támadásra. Ha ki tudja védeni a támadásom, akkor azt is meg bírom figyelni, hogy mily módon csinálja azt. Továbbá figyelnem kell a terepet is, lehet, hogy van valami, amit ki bír használni ellenem, vagy fordítva, amit én bírok kihasználni ellene...
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzomb. Júl. 17, 2010 7:00 am

A faágról szemléltem, hogy odalenn pontosan mi is történik, a három széltámadásom gyors sebességgel haladt a partnerem felé. Kicsit aggódtam, hogy mi is fogok vele történni, majd azt vettem észre, hogy mind a három támadás betalált, majd hirtelen a keze elkezdett átalakulni sötétséggé, majd a többi része is és ismét összeállt a régi Rodrigez. Mikor ismét összeállt, a kezével felém mutatott. Nyilván a lélekenergia kibocsájtásomnak köszönheti, hogy ilyen hamar megtalált. Na de mit akar evvel a mutogatással? Kérdeztem magamban, majd hirtelen meg is kaptam a választ, vékony sötétségfoszlányok indultak meg felém, ám mintha nem is engem célzott volna.
Hiszen még ha nem is mozdulok el, evvel a mozgási pályával nem talál el ez a valami. Majd amikor mögém ért, hirtelen megállt. Ismét Therforra tekintettem, akinek a keze hirtelen kezdett eltűnni. Az agyam fogaskerekei igen lassan mocorogtak, így csak akkor jöttem rá, hogy mit akar csinálni, amikor már mögöttem volt. Úgy döntöttem kipróbálok még egy-két dolgot, így bal kezemet használva kivédtem az ütését, aminek következtében a karja szétdarálódott. Majd mind a ketten eltűntünk onnét gyorsabb tempóra kapcsolva. Én shunpot használtam, amíg ő sonidozott.
Ezek után mind a ketten egy-egy faágon álldogáltunk, Én úgy döntöttem , megnézem, hogy hogyan reagál egy kis kidoura, így a kezembe koncentráltam egy kis energiát és tenyeremmel felé mutatva elkiáltottam a technika nevét.
- Hadou 31: Shakkahou - A kezemből kilövellő energiagömb ismét őt vette célba, majd gondolkodtam a következő lépésemen.
Valószínű ezt is, ugyanúgy megússza, mint azokat az előző technikákat.Vajon mi lehet a gyenge pontja, hogyha nem a kidoukkal van valami baja, talán van egy bizonyos idő, amikor nem tudja ezt az önműködő védelmet használni. Vagy talán akkor nem tud rendesen védekezni, amikor éppen azt az "itt voltam, de most majd itt leszek körülötted" technikáját. Talán azt a bizonyos sötét valamit kéne szétvágnom, aminek köszönhetően ilyen könnyedén közlekedik.
Terveltem ki hamar, majd vártam a reakcióját. Ha most ismét a teleportálós technikáját használja, akkor érvénybe lép a tervem, ám ha valami mással próbálkozik, Akkor valószínűleg csak a kardom védekező technikáját bírnám alkalmazni, vagy ha az se bírná kioltani teljesen támadását, akkor még megpróbálhatok pillanatok alatt egy shunpot. De nem, hogyha akkor próbálok meg egy villámlépést, az csak felesleges lélekenergia pazarlás lenne.
Nem bízhatok másban, csakis a kardomban, s annak erejében. Most, ezen a tréningen csak mi ketten vagyunk, vagyis inkább hárman, én, a kardom és ugyebár az ellenfelem Rodrigez. Talán ez az egyetlen szerencsém, hiszen én nekem tulajdonképpen van egy társam. Hiába nincs fizikai alakja, mégis ő segít a harcokon és bármikor hívhatom, hogy mentsen ki a veszélyes helyzetből. Legtöbbször ugyanis meg szokott menteni. Igen, mi ketten vagyunk, ő pedig hiába erősebb nálam, a létszámfölény nálunk van. Habár maga ez a dolog nem jelent automatikus győzelmet, de nagyobb esélyeket ad csak. Mégis, ez kissé megnyugtat.
Igen, hideg fejjel, és a társammal, talán még megnyerhetem ezt a küzdelmet, hiszen ha nem is bírom megsebezni, az biztos, hogy fárasztó mindig összerakni magadat. Az én dolgom, minél tovább húzni ezt a küzdelmet, annak érdekében, hogy elfáradjon, továbbá azért, hogy megtaláljam a gyenge pontjait. Az idő, mindig a gyengébb előnyére játszik és ez a fél most én vagyok. Így csak annyi a dolgom, hogy minél több dolgot megtudjak a támadásairól és megtaláljam bennük a hibát, már ha van olyanja.
Nem! Most nem gondolhatok arra, hogy nincs benne hiba,hiszen ő maga mondta, hogy mindenkiben van, nincs olyan, hogy tökéletes. Gondolataim után szememben elszántság jelent meg, majd hirtelen eltűnök egy villámlépéssel, hogy kicsit dühítsem az ellenfelemet.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyVas. Júl. 18, 2010 3:28 am

Számíthattam volna arra, hogy nem fogom tudni elérni Rent. A zanpakutoja miatt. A fát is úgy vitte át, mint a kés a vajat, akkor a karom mekkora akadály lenne? Természetesen gyér, és annak rendje és módja szerint a karom apró sötétség-forgácsokká aprítódik, majd Ren egy shunpoval odébb megy. Csalódottan nézem a karomat, ami éppen összeáll. Nem lesz ez így jó, én nem tudom megütni, meg ő sem engem. Habár lehet, hogy itt volna az ideje a további képességek használatának... A shinigamira pillantok, aki egy ismerős mozdulatsort játszik el. Tudom már, hogy honnan ismerős, nemrég használta és igen, most sem lenne jó, ha betalálna.
Amint ellövi felém az energiagömböt, én egy sonidoval lemászok a fáról egyenest a földre. Újra szemrevételezem Rent és konstatálom, hogy még mindig ugyan ott van. Hülyeség lenne ismét odamenni, valószínűleg megint feldarabolna. Na de az én támadásom gyorsasága is hagy kivetnivalót, egy shunpoval biztos ki tudja kerülni. Viszont, ha a támadás után sonidot használok ahhoz, hogy közelebb kerüljek és ott indítom a frontális támadást. Neki sem lehet végtelen lélekenergiája...
A terjedéssel ellentétben most a jobb kezem helyett a balt emelem fel, rá mutatok Renre a mutató és a középső ujjammal.
- Relámpago mágico! - mondom, majd a két ujjamból egy sötét villám csap elő, melynek fehéres, vagy inkább szürkés körvonalai vannak. A villámlás hangja megrázza a környezetet, állatok öt kilométeres körzetben aligha találnánk, azon sem lepődnék meg, ha el is költöztek volna még az erdőből is!
A támadásom akárhova is talál be, mindenképpen nagyot fog szólni. Még ha a levegőben is van, az elektromosság afelé terjed, aminek van valamilyen töltése. Ha másnak nem is, a fának annyi lesz. Bár ha Ren nem "villámgyors" ő is megsülhet! Haha! Jajj de vicces vagyok, ez nem nekem való. Facepalm fejet vágok, majd újra előkészítem magam egy relámpago magico elsütéshez. Biztos vagyok benne, hogy szükség lesz rá.
Ren nagy valószínűséggel ki fog térni, nekem pedig csak egy dolgom van... Figyelni, hogy merre megy és akkor szépen sonidoval meglepem... De várjunk! Ez így nem stimmel. Nem lehet az, hogy a kardjának csupán ennyi képessége legyen és inkább kidoukat használ. Nem értem, én akkor is a saját hatalmamat használnám, ha tudnék akár száz kidout...
Arcomon vigyor kanyarodik. Még mindig ott van a noche clandestina is. Felkészülök egy sonidohoz...
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyVas. Júl. 18, 2010 10:14 am

Ellenfelem a felé küldött energiagömb elől nemes egyszerűséggel kitért. Végül is várható volt, hogy nem lesz semmilyen hatása, legalább az kiderült, hogy a kidouk kárt tesznek benne, vagy esetleg ez a kemény védelem nem bírja ki a végsőkig és ezért inkább tartogatná, annak a technikának a használatát.
Tekintetem a földre vetem, ahol most ő tartózkodik, kissé kivételes alkalom, hiszen ő most felnéz rám, én pedig lenézek, hogy lássam. Ez általában csak a magasságunkban nyilvánul meg, de ez eléggé hidegen hagy, hiszen sosem törődtem avval, ki mekkora. Hiszen sosem a méret a lényeg, de természetesen vannak kivételek, ám ez már egy teljesen más téma és harc közben pont nem optimális.
Most a másik kezével mutat felém, ám most nem árulhatom el neki, hogy tiszteletlenség mutogatni, hiszen egy harc közepén vagyunk. Melyben valószínűleg nem érvényesek az illemtan szabályai. Ráadásul ha ezt elárulnám neki, akkor is ugyanúgy kénytelen lenne újjal mutogatni. De hát erről nem ő tehet, nyilván egy technikájának a beállása.
Nem is kellett sokáig várnom a támadásra, hamar jött az a szürkés villám valami, ami látszólag nem a barátság jele. Én a tervem szerint használom a szélvédelmemet, nem sokat javít a védekezésemen, inkább csak egy kissé legyengíti. Kénytelen vagyok a kardom támadási technikáját alkalmazni és a villámokat más röppályára állítani.Nem sokkal arrébb csapódtak be tőlem, mi több valószínű egy kisebb pár voltos áramütés el is talált, aminek következtében a bal kezem teljesen lezsibbadt.
Nem volt túl sok kedvem törődni a kezem épségével, ugyanis az edzőpartnerem egy sonidoval előttem termett és elkezdett puszta kézzel támadni. Két ütést a fejemre mért, majd egy harmadikat sikerült bevinnie a hasamba,Ekkora már magamhoz tértem és elkaptam mind a két kezét és, ahogy az előbb is történt ledarálódtak a "fegyverei". Miután neki nyilván a regenerálódással kellett törődnie, én ismét arrébb shunpoztam. Nem voltam benne biztos, hogyha ismét támadt volna, akkor könnyedén kivédem a támadását, ám ez nem történt meg szerencsére.
Nagyjából tíz méterre álltam tőle egy másik faágon és sajgó bal karommal semmit sem tudtam kezdeni. Örültem, hogy megbírtam mozdítani, így legalább a körülötte lévő levegőaura nem tejesen felesleges lélekenergia pazarlás. Nagyjából úgy tíz- tizenöt perig bírom még fenntartani a shi-kai alakomat, ez idő alatt véget kell vetni a harcnak.
Az a villámos izé nem semmi, még el sem talált a támadás, mégis elég erős fájdalmat okozott a számomra, jobb lesz vigyázni vele, a végén még itt hagyom a fogamat. Mindenképp ki kell védenem valahogy, a legjobb az lenne, ha tudnám, hogy mikor is készül támadásra. De hiszen tudom, hiszen abban a pillanatban rám mutat, amint készül valamire. Akkor és abban a pillanatban van az egyetlen lehetőségem arra, hogy megmeneküljek. Azokban a pillanatokban nekem villámtánccal kell más helyre menekülnöm, hogy megússzam a támadást. Más hibát nem találok a támadásában. Bár lehet, hogy vannak még hibái, ám ezeket most rögtön észre vettem, a többit lehet nem lesz olyan könnyű.
Szerintem jó lenne, ha nem csak a védekezésre koncentrálnék, így az épp jobb kezemmel felé küldök kettő szélpengét, amelyeket valószínűleg könnyedén kikerül és egy fát fognak csak kivágni. De hát nem lehetek egy gyenge csapdába esett vad, aki csak a védekezésen gondolkozik. Talán nem ártana megtanulni egy-két kidout, amivel talán egy kisebb hatást sikerül is elérnem, nem úgy mint a mostaniakkal. Hiszen hiába hangzanak jól és tűnnek jó támadásoknak, itt a példa, hogy éles helyzetben nem mindig hasznosak.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzer. Júl. 21, 2010 11:45 pm

Egész jól megy most a harc. Lassabban fáradok, mint a saját stílusú edzéseimen, ahol folyamatosan lövöldözöm a villámokat egy homokbuckára, majd eltűnök, terjedek, stb. Ez lehet azért is van így, mert ez most sokkal "élesebb". Persze, ez még mindig egy barátságos mérkőzés és biztos vagyok benne, hogy a végén mindketten erősebben fogunk kikerülni belőle. A fáradtságot most ne számítsuk bele. Hosszú távon megéri, mert ezzel javulnak mindkettőnk harci képességei is. Ezt értem úgy, hogy szoktatjuk magunkat egy tényleg éles bevetéshez, harchos, másrészt pedig a technikáink jobban kiforranak és jobban tudjuk majd, hogy egyes helyzetekben milyen támadási illetve védelmi formát alkalmazzunk. Ren jól védi magát, de az elmúlt akciókban mást sem csinált, csak védekezett. Persze, a védekezésben én is nagyagyú volnék, de ez most úgy tűnik az én köröm arra, hogy támadjak. Ren is inkább a védekezésre épít, legalábbis a képessége. Aztán persze ott van az elengedhetetlen kiskapu, a távolsági sebzés módszere, ami mindkettőnknél megvan. Nála szélpajzs, nálam sötétség, nála szélpenge, nálam sötét villám. Egyszerű, nem? Tulajdonképpen nagyon is hasonlítunk ahhoz képest, hogy nem egy fejlődési láncban vagyunk .s attól eltekintve, hogy a shinigamik és az arrancarok más stílusban harcolnak.
Vegyük az arrancarokat, akik főként valamilyen fizikális erőt birtokolnak, ezzel szemben a shinigamik az elementális erőket használják. Víz, tűz, föld, levegő és ezek kombinációi.
Úgy tűnik Ren mégsem akar örökké védekezni és támadást indított az előbb említett levegő-pengékkel. Kezdem magamat fáradtnak érezni, lehet spórolni kéne a sötétséggel. Vagyis, jobban mondva a regenerálódással. Miközben a pengék felém közelítenek, gyorsan körültekintek, hogy hova lenne érdemes sonidozni. Valahova, kicsit messzebb, vagy egyből Ren közelébe, hogy támadhassak. Nos, úgy tűnt, hogy a távolsági támadás lesz a nyerő, mivel egyszerűen nem bírok a közelébe menni a zanpakutoja miatt. Hiába próbálnám megütni, úgy is szanaszét vágna. Az meg további fáradtság, időveszteség, stb.
- Hehe, ez igazán izzasztó! – mondom, majd egy sonidoval odébb lépek olyan három métert, majd miután meggyőződtem, hogy a pengék engem már nem tudnak bántani, egy újabb sonidoval felemelkedtem a levegőbe, a shinigamitól négy-öt méterre.
Azt a techikát fogom most használni, amit végszükség esetére tartogattam. Igaz, ez most nem az az állapot, de szeretném „élő” célpontot is kipróbálni. Ha ennek vége, az biztos, hogy nagyon ki leszek merülve, de ha jól csinálom és jók a számításaim, Ren is hasonlóan ki lesz fáradva.
Kitárom a karom, ami sötétséggé válik, s mint egy ponyva, vagy inkább lepedő, körbezeveszi Rent olyan három méter sugarú körben. A testem lassan eltűnik és már csak a Ren körül lebegő sötét köd árulkodik arról, hogy ott vagyok. Gyorsan kell cselekednem. Ren háta mögül, a sötét „falból” kiválik egy kis, vékony oszlop, mely gyorsan egy karrá formálódik és a háta közepére célozza az ütést. Nemsokára egy kar szemből is támadást indít. Szinte biztos vagyok benne, hogy kivédi, utána meg engem kezd el kaszabolni, de akkor ismét használni fogom a villámot. Utána meg… Hát után szépen visszavonulózok, hogy pihenhessek, vagy rosszabb esetben mindkettőnk állapota miatt kihirdetjük a döntetlen állapotot.
Tényleg nem akarom súlyosan megsebesíteni, ez csak gyakorlás. Igen, azt hiszem ez után még támadhat és lefújom. Jól fog jönni az a kis megmaradt erő arra, hogy hazavánszorogjunk. Tulajdon képpen egyikőnk sem sebesítette meg a másikat komolyabban. Vágott seb egyikőnkön sincs, ez már lehet jó jel is. Habár a fáradtság gyorsabban eljön a mozdulatokkal és a támadásokkal, az sem mindegy, hogy mennyi ideig van aktiválva az erőnk. Engem pl. nehéz megsebesíteni, de elfáradtam a resurrection fenntartásában, mivel a harc már legalább fél órája megy. Még ha nem is tűnt annyinak. Sokszor hallottam azt, ha az ember jól érzi magát, akkor az idő gyorsabban telik. Persze ezt így merész kijelenten, mármint az élvezzük a harc részét. Egyszerűen csak jól esik és jól járunk ezzel…
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptyPént. Júl. 23, 2010 10:23 pm

Az ellenfelem az edzést, tulajdonképpen megdicsérte, majd arrébb sonidozott három métert, így elkerülte a támadásom. Evvel bebizonyosodott, az a feltételezésem, hogy nem olyan könnyű ez a regenerálódásos dolog.
Majd hirtelen egy számomra elég veszélyes helyzetet alakított. Kezét kinyújtva három méteres sugarú körben sötétség vett körbe. Ez már önmagában nem volt kecsegtető, majd a barátom is eltűnt. Szinte biztos voltam benne, hogy ő is sötétségé vált, így inkább felkészültem az esetleges támadásaira. Hirtelen észrevettem, hogy előttem egy kéz bontakozik ki, ami támadást indítana felém. Szerencsére most nem hátráltam, hanem inkább oldalra shunpoztam és ekkor vettem észre, hogy mögöttem is volt egy kéz. Jó lenne, ha valamilyen hangot is adnának ki, de sajnos nem adnak ki, így csak a megérzéseimben bízhatok.
A várt fizikai támadás helyett azonban egy meglepő villám támadott meg, éppen hogy ki bírtam kerülni a támadást, ám a bal részem, szinte teljesen leblokkolt. Talán az elektromosság miatt teljesen lebénultam egy időre, így pedig az ellenfelemnek jóval több esélye van. Ilyen állapotban a hazajutás is kicsit nehézkes lesz, ám még van erőm egy-két támadásra. Nem valami erősekre, de eszembe jutott valami, ami talán hasznos lehet. Ha nem is most, legalább a jövőben.
Ahogy gondoltam a villám után az ellenfelem visszavonulót fújt. Látszólag már neki sincs sok ereje, ugyanúgy ahogy nekem se. Szememet behunytam és egy több szélpengékből álló támadásra készültem. Nem voltak valami erősek, hiszen a céljuk nem az ellenség megsebzése volt, sokkal inkább több tárgy ledöntése. Erősen koncentráltam az eltalálni kívánt tárgyakra.
Testem több részéből is indultak széllöketek a fák törzsei felé. Legtöbbjüknek nem a fa legalját céloztam meg, hanem csak a lombkoronájukat vágattam le. A legtöbb penge a lombkorona alatt pár méterrel csapódott be, ezáltal a fának leeset a földre egy kis része. Az árnyékok is eltűntek, majd megszólaltam, miután a mutatvánnyal végeztem.
– Mondd, a sötétség, hogyan reagál a fényre? – Kérdezem tőle kuncogva, miközben már a fának kell dőlnöm, hogy állni tudjak. – Kiegyezünk egy döntetlenben? – Kérdezem meg az edzőpartnerem és csak arra tudok gondolni, hogy ha tovább akarja folytatni, akkor bizony inkább fog emlékeztetni egy macskák közti verekedésre a harcunk. Hiszen szerintem egyikünknek sem maradt mostanra túl sok energiája, mind a kettőnket kimerített ez a nagyjából fél órás küzdelem.
A kardom ismét a kezemben van, ez azt jelentette, hogy már nem volt elég erőm a levegőaura fenntartásához. Itt tehát mindenképpen véget ér a küzdelmünk. Ráadásul én a bal részemet nem is bírom mozgatni, elég érdekesen fogok hazajutni, de valahogy majd megoldom. Ha mást nem bírok tenni, hát segítséget kérek az osztagomtól vagy valami. Vagy ha teljesen vészes a helyzet várni fogok, amíg nem jönnek leellenőrizni, hogy mi a helyzet itt. Ha pedig visszamentem, ki kéne találni valami fedősztorit a 4.osztagnak, hogy mi történt velem. Lehet jobb lesz azt mondani, hogy komoly harc volt, nem pedig csak egy kis gyakorlás. Na meg kicsit kiszenezzük a történetet, mondjuk ketten voltak és az egyikkel végeztem, amíg a másik utolsó erejével elmenekült. Hmm... egész jól hangzik, talán ennél maradok.
Vissza az elejére Go down
Rodrigez Therfore
Arrancar
Arrancar
Rodrigez Therfore

Férfi
Hozzászólások száma : 37
Registration date : 2010. Jun. 13.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 15. Arrancar
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzomb. Júl. 31, 2010 9:55 pm

Nem fog már sokáig húzódni, érzem, hogy itt a vége. Ren kikerüli a támadásaim nagy részét, de a villámmal még így is sikerül megfognom, talán a bal oldalát. Feloszlatom a sötétséget és hátrálni kezdek, de Rennek ez nem elég és meg kell valljam, igazat adok neki. Több támadással megnyitja a fák lombkoronáját, melyen át így ömleni kezd be a fény. Gyorsan megtölti a teret, az árnyékok eltűnnek, én pedig érzem, hogy elgyengülök. Az erőmet szívja ez nagy energia, ami a napból jön. Ha nem lenne ilyen tér-ereje, akkor a sötétséget nem lehetne legyőzni.
- Eléggé kimerítően… - válaszolok Ren kérdésére.
Egy nagy sötét gömb alakba fonódok, majd a sötétség eltűnik, s újra sima alakomban állok. Kardomon csillan a fény. Kicsit húzom a számat, majd visszatűzöm az oldalamra.
- Egyezzünk ki abban a döntetlenben… - mondom vigyorgás közepette, majd nyújtózkodok egyet. Ren felé fordulok.
- Igazán jól esett a gyakorlás… Vagyis, az intenzív gyakorlás. – javítom ki magam, mivel ezt aligha lehetne szokványosnak nevezni. Egy igazi harc szimuláció, kissé visszafogva, de attól még komolyan.
- Most viszont jobb lenne, ha visszatérnénk a saját világunkba..! – mondom. Szerintem nem kell magyarázkodni, Ren is biztos érti, hogy mire gondolok. Elég időt voltunk távol ahhoz, hogy kérdezősködjenek, no meg mindketten lestrapálódtunk. Sebellátás, pihenés nem fog megvalósulni az erdő közepén, ehhez nyugalomba kell magunkat helyezni.
- Legközelebb is a szokásos módon találkozzunk. – ajánlom, majd jobb kezemmel nyitok egy gargantanát, melybe fél lábbal már benne is vagyok.
- A legközelebbi viszont látásra, barátom. – mondom még utoljára, majd eltűnök a bezáródó átjáróban.
A járat másik végén a jól ismert sivatagi táj bukkan fel. Égeti a bőröm, de nincs nálam semmi, amivel el tudjam fedni magam. Lehet nem ártana beszerezni egy palástot, amit magamra teríthetek. Na de ez még a jövő, most még csak annyi a feladat, hogy életben eljussak a menedéket nyújtó fehér falakhoz…

Köszönöm a játékot! Wink
Vissza az elejére Go down
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Férfi
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 38
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Azonos oldalon... Cl0te5000/10000Azonos oldalon... 29y5sib  (5000/10000)

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzomb. Júl. 31, 2010 11:07 pm

Barátom kérdésemre kielégítő választ adott, majd beleegyezett a döntetlenbe. Majd megköszönte a gyakorlást, természetesen én is megköszöntem a küzdelmet, majd bajtársam azt mondta ideje lenne visszamenni a „saját” világunkba. Ebben egyet értettem, ugyanis még mindig nem tudom, mit fogok mondani a 4. osztag tagjainak. Talán az lenne a legjobb, ha azt mondanám egy arrancarral küzdöttem meg. Igen, ezt fogom mondani és így nem is hazudok, hiszen Rodrigezzel harcoltam. Bár igaz, ami igaz azt nem árulom el, hogy egy pillanatra se voltam veszélyben, de ez úgy gondolom mellékes.
A férfi időközben nyitott egy gargantát és fél lábát betéve megemlítette, hogy a szokásos módon találkozzunk majd. Időt nem mondott, majd találkozunk, ha mind a ketten ebben a városban fogunk állomásozni. Végül is, elég gyakran megfordulok itt. Majd végül elköszönt és távozott is. Úgy döntöttem, hogy még mielőtt távozom, körülnézek. Idegen lélekenergiát kerestem, ám szerencsére nem találtam. Így nyugodt szívvel nyitottam ki a senkai kapumat, melyen keresztül távozhatok.
Amint átléptem a senkai kapun a 4. osztag kórháza felé vettem az irányt. Nem tudom, hogy mekkora utat tettem már meg, de hirtelen elájultam. Talán annak köszönhetően, hogy túlságosan is kimerültem. Álmomban az egyetlen szerelmemmel találkoztam és tökéletesen éreztük magunkat. Éppen „azt” csináltuk volna, amikor egy hölgy felébresztett. Nyilván az ápolónőm volt, akit szinte majdnem kivégeztem. Hogyan gondolta, hogy gyönyörű álmomból csak úgy felébreszt. Szememet szikrákat szórt a nőre, majd az ágyamon rögtön felültem. Az iránt érdeklődött, hogy hogyan lett ilyen az állapotom. Természetesen az előre betervezett „fél kamu” dumát mondtam el neki.
Miután kipihentem magam és a dokik is elengedtek hazaindultam. Mondhatom remek, hogy egy „beteg” embert egyedül küldenek haza, így háromszor eltévedve két óra keresés után hazaérkeztem. A házamba beérve rögtön nekiláttam esti teendőimnek. Éjszakai fürdés, előre elkészíteni a reggelit és természetesen lefeküdni, aludni. A mondást betartva este tíz előtt nem kerültem ágyba Razz

Köszönöm a játékot ^^
Vissza az elejére Go down
Shihouin Yoruichi
Admin
Admin
Shihouin Yoruichi

nő
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 807
Age : 33
Tartózkodási hely : A semmi közepétől, picit balra ;)
Registration date : 2008. Sep. 05.
Hírnév : 114

Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... EmptySzomb. Aug. 14, 2010 1:25 am

Hahó!

Úgy látom, hogy lezártátok a játékot, vagyis semmi akadálya, hogy kiosszam a jutalmaitokat, mely fejenként 2000 ryou. ^^

Gratulálok! ^^
Vissza az elejére Go down
https://bleachszerpjatek.hungarianforum.com
Ajánlott tartalom




Azonos oldalon... _
TémanyitásTárgy: Re: Azonos oldalon...   Azonos oldalon... Empty

Vissza az elejére Go down
 

Azonos oldalon...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Egyéb helyszínek :: Küzdőterek :: Lezárt harcok-