HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Karakura Town utcái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1 ... 12 ... 19, 20, 21
SzerzőÜzenet
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Szer. Feb. 27, 2013 10:58 am

~~ Az alkoholista lelket temet, s egy zöld hajú leányzóval ismerkedik *>* ~~

A célomat szem elől nem tévesztve robogtam az ismeretlen városban, s az eredménye meg is lett óvatlanságomnak. Áldozatomtól elnézést kértem, s próbáltam megmagyarázni a beleset okát, s így menteni magamat a felelősség terhe alól. Miközben pedig így tettem, észrevettem, hogy végre üldözöttem is lenyugodott, s türelmesen várta a baleset kimenetelét. Mikor a szemem ismét a hölgyre emeltem, láttam, hogy nemigen érti, miről is beszélek. Ebből pedig arra következtettem, hogy talán mástól származhat a lélekenergia. Így pedig, szeretem volna kihasználni, hogy a lélek megfelelő állapotba került. Mikor azonban felkeltem a földről, észrevettem, hogy az idegen, nem csak, hogy elvesztette egyensúlyát, de a nála lévő különféle cuccok, amelyeket a rendelkezésre álló szatyrában tárolt, is kiborultak.
Miután pedig, közvetve, vagy közvetlen, de én vagyok a felelős a történtekért, kényszerítve éreztem magam arra a nemes, ugyanakkor kissé hálátlan feladatra, hogy összeszedjem a széthullott holmikat. Így hát néhány pillanatra félretettem a feletteseim által rám bízott feladatot, s horribilis sebességgel összeszedtem a dolgokat. Ezután ismét felemelkedtem, s immár néhány szót intéztem a szerencsétlenül járt ismeretlennek.
- Ha lehet, néhány pillanatra, bocsásson meg, kérem! – Azzal felvettem a halálisteni alakom, miközben testemet egy módosított lélek oltalmaira bíztam.
Lassú, kimért léptekkel közelítettem meg a lelket, közben pedig édesded szavakkal próbáltam tovább csillapítani.
- Nincs mitől félned, nem akarlak bántani. – Miközben ezt mondtam, megkerültem a nőt és egyre közelebb mentem a nyugtalankodóhoz. – Azért jöttem, hogy átküldjelek a túlvilágra, hogy az itt garázdálkodó lidércek ne egyenek meg, s lélekláncod se sorvadjon el! – Unalmas volt még egyszer ugyan azt elmondani, de hát a munka az munka, s ha már itt vagyok, végezzem azt rendesen. Miután a véletlen hatására sikerült együttműködésre bírni a holtat, már sokkal kezesebbé vált, s el is tudtam végezni a nem is olyan bonyolult rituálét.
A zanpakutomat elrakva ismét az áldozatomra tekintettem, aki szintén engem figyelt.
- Elnézést kérek a közjátékért, ahogy az előbbiért is még egyszer! – Miután ezt elmondtam, észrevettem, hogy érti, amit mondok, s lát is, ami azt jelenti, hogy mégis csak ő az, aki a nagyobb erejű lélekenergiát bocsájtja magából. Ez pedig azt jelentette, hogy bár átlagon felüli, mégsem futott össze eddig rajtam kívül más halálistennel. Vagy ha mégis, erről a feladatunkról nem számolt be neki. Így pedig feltételezve, az első történés valóját, úgy véltem teszek rá egy jobb benyomást a shinigamikkal kapcsolatban.
Ismét belebújtam emberi bőrömbe, s a hölgyhöz a következőket intéztem.
- Segíthetek esetleg valamiben? – Ajánlom fel a szolgáltatásaimat, egy kedves mosoly kíséretében,miközben tekintetem a csomagjain pihentetem.


A hozzászólást Hidetada Nishigami összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 02, 2013 8:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagisa Sachiko
Ember
Ember
avatar

Female
Leo Dragon
Hozzászólások száma : 84
Age : 28
Tartózkodási hely : A lencse végén, kattintásra készen *w*
Registration date : 2012. May. 14.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: Fényképész 8)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
4000/12000  (4000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Csüt. Feb. 28, 2013 12:24 am

BakaTamashii~kun O_O


Egyszerűen fogalmam sem volt, hogy akkor most mi is történik körülöttem, csak figyeltem az ismeretlen fiút, aki egyik pillanatban még előttem állt, aztán pedig kettő lett belőle. O.O Teljesen letaglózottan álltam, képtelen voltam felfogni az egész történést, ráadásul ugyanolyan ruhát viselt, amit egyszer már láttam. Koumou~chan is pontosan ilyet viselt, bár ő azt állította, hogy csak szereti a hagyományos ruhákat, meg hogy táncolni fog, de belőle nem volt kettő! O_O Ráadásul a fiú nem éppen úgy tűnt, mint aki táncolni kívánna, vagy efféle, hanem egyenesen a lélekhez sétált, miután elnézést kért tőlem. Csak néztem utána, és próbáltam nem elájulni, bár majdnem sikerült a földön kikötnöm. Eddig nem gondoltam gyenge idegzetűnek magamat, ám ez a dolog valahogy sehogyan sem stimmelt, muszáj leszek erről beszélni valakivel, mert különben begolyózom. Himo~jiisannal nem lehet, mert akkor be kellene avatnom a saját képességem miben létébe is, azt pedig nem szeretném, félek, hogy megijedne, és többé nem is jönne át, pedig már Ruriko~chan is megkedvelte, nem lenne jó. Takuo~kun meg nem igazán ér rá mostanság, nem is találkoztam vele a születésnapja óta, csak a munkában, ott pedig inkább nem zavartam, nehogy elrontson valamit, örültem, hogy végre úgy ahogy beilleszkedett.
Néztem, ahogy a kard markolatát a szellem homlokának nyomja, aki egyszerűen eltűnik. o_O Mi a csuda folyik itt? Nekem percekig kell magyaráznom egy szellemnek, hogy eltűnjön, és sokszor még olyankor is úgy érzem, csak fél munkát végeztem, s bár a hatalmas szörnyeket képes vagyok megvágni a katanámmal, kétlem, hogy attól elpárologna egyetlen szellem is, hogy megcsapkodom a homlokát a katanám markolatával. Mégis ki ez a fiú? Surprised Vagy inkább mi?
-
Semmi gond… - Feleltem elhaló hangon, és szorosabban fogtam a szatyrokat, ahogy ismét eggyé vált saját magával, és kipróbáltam, hogy ha megcsípem magam, akkor magamhoz térek-e, de semmi említésre méltó nem történt, úgyhogy gondolom, nem álmodok, és el sem ájultam. Pech. Neutral - Mégis mi a fene volt ez? o_O – Szegeztem neki egyenesen a kérdést, mindenfajta finomkodás nélkül, mert azzal mégis mire mentem volna, úgyis csak a válasz érdekel.
Lehet az én homlokomra is rákoppint, hogy eltűnjek? O.O Bár most nem láttam nála a fegyverét, de eddig határozottan volt, szóval bármi lehetséges. >w> Felpislogtam a kérdésére. Erre most mit kellene felelnem? Akármit is mondok, ha akar, képes lekaszabolni… Hol vagy ilyenkor Himo~jiisan? T.T Végülis mély levegőt vettem, összeszedve magam, nem pánikolhatok ilyen helyzetben, amúgyis emberek között vagyunk, a nyílt utcán csak nem esik nekem…
-
Az autómat keresem, nem emlékszem hová is parkoltam le ^o^”” – Feleltem zavartan, és csak remélni mertem, hogy nem tesz semmilyen furcsa dolgot, mert akkor kénytelen lennék sikoltani. Rolling Eyes

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Csüt. Feb. 28, 2013 7:52 am

~~ Az alkoholista lelket temet, s egy zöld hajú leányzóval ismerkedik *>* ~~

Szavaiból azt vettem le, hogy nincs tisztában avval, hogy mit is tettem az előbb, ahogy azzal sem, hogy merre van. De persze az is lehet, hogy valóban csak a járműve helyzetét nem tudja. Nem tudom, menyire jó ötlet megszakítani a küldetésem egy ennyire személyes ügyért, de hát, sosem megbízhatóságomról, vagy gyors munkavégzésemről voltam híres, így nem veszíthetek sok mindent. Ráadásul, valamiért úgy érzem, hogy talán egyszer valamikor a jövőben, akár hasznát is vehetem, ennek az ismeretségnek. Hogy hól, s mikor, arról majd elég lesz, ha akkor abban a pillanatban tudni fogok.
Ugyanakkor már elég régóta ittam, így jó lesz ezt a hiányosságot pótolnom, mikor viszont az egyik üvegemet szeretem volna elővenni, vettem észre a hiányát. Próbáltam, visszaemlékezni, hol is hagyhattam el, ama számomra mindennél fontosabb értéket. Erős koncentrációmat, talán a lány is észrevehette, majd mikor eszembe jutott, hogy minden bizonnyal a hirtelen elkezdett hajszám előtt hagyhattam el, azonnal vissza kellett indulnom, nem tűrhetett halasztást, eme szent feladat.
- Ismételten csak elnézését kérem, néhány pillanat és ismét itt vagyok. – Azzal ismét kibújtam a testből, és leggyorsabb shunpomat használva kezdtem el haladni. Hamar meg is találtam kedveseimet, hiszen, azok szinte hívogattak engem, így hát azonnal fel is kaptam a csomagokat és szintén hihetetlen sebességgel visszasprinteltem.
- Azt ajánlom, hogy adja ide a csomagjait, viszem azokat is, amíg pedig a kocsit keressük, akár el is mesélhetem mit tettem. – A nő beleegyezett ajánlatomba, s miközben a cuccainkat vittem elővettem egy üveg sört, s belekezdtem a történetbe. – Tudod, amikor meghal az ember lélekké válik, ezen a létsíkon. Ekkor két veszélynek van kitéve, az egyik a lidércek garázdasága, a lidércek az egyszerű lelkekből kialakult torz szörnyek, amelyek folyamatos munkát jelenetnek a számunkra. Továbbá, amennyiben egy lélek túl sokáig tartózkodik „itt”, ugyanúgy lelketlen hollowwá változik. A lélektemetés során, amit az előbb is láthattál, az eltemetett a „Túlvilágra” távozik, ahol már nem fenyegeti, tulajdonképpen semmiféle veszély! – Próbáltam kutatni az ismereteim között, hátha kihagytam valamit, ám nem jutott eszembe semmi témához kapcsolódó. – S ha nem haragszol meg, lenne hozzád két kérdésem. Az első, hogy tulajdonképpen milyen fajta, színű autót is keresünk, a másik pedig, hogy – Ekkor elővettem egy üveget a saját tulajdonaim közül,s feléje nyújtottam a sört. – Megkínálhatlak?


A hozzászólást Hidetada Nishigami összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 02, 2013 8:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagisa Sachiko
Ember
Ember
avatar

Female
Leo Dragon
Hozzászólások száma : 84
Age : 28
Tartózkodási hely : A lencse végén, kattintásra készen *w*
Registration date : 2012. May. 14.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: Fényképész 8)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
4000/12000  (4000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Vas. Márc. 31, 2013 6:42 am

BakaTamashii~kun O_O


Egyáltalán nem értettem, hogy mi a csuda folyik körülöttem, mert addig oké, hogy elnézést kért, de ez a testből ki-beugrálás, valahogy nekem már sok volt. Csak azért nem ájultam el, mert ennél én sokkal határozottabb, és erősebb jellem vagyok, nem ájuldozhatok el a nyílt utcán, ráadásul ott állt előttem egy test, ami nem esett össze, hanem visszapislogott rám. Mi a szent Buddha körömpiszka? O_O Egyszerűen ilyen nem létezhet! Oké, vannak szellemek, de azok a halott emberekből másznak elő, nem pedig efféle élőkből. És… és… ez mi a csoda? o__O
Csak álltam ott, képtelenül mozogni, mert ezután aztán tényleg egy mozdulatot sem tudtam tenni, és igyekeztem visszacsukni a számat. Jó, biztosan van erre ésszerű válasz, valamiféle megoldás, ami magyarázat. Hasadt lélek! Igen, igen… lehet a skizofréneket ekképpen látják a hozzám hasonló képességgel rendelkezők. De akkor mért nem láttam még több hozzá hasonlót? Rejtély. Neutral Vagy talán egy szellem szállta volna meg, és a jelenlétem is elég volt a kiűzéséhez? Tanácstalanul vizsgáltam a kérdést, túl sok magyarázat is eszembe jutott talán, mint amennyi igaz lehetett ebből, nem számít, a lényeg, hogy valami nem stimmel, nagyon nem. Ráadásul visszaérve egy zacskó sör volt nála, ami jól látható volt a vékony nejlonon keresztül is.
A döbbenetemtől zokszó nélkül adtam át a csomagjaimat szállításra, mondjuk fele annyira sem féltettem azokat, mint az életem, hiszen mind pótolható dolgok voltak, de azért mégis… én egy testrablóval álltam neki az utcán sétálgatni és beszélni. O_O És ha megtetszik neki az én testem is? És hazamegy lekaszabolni Ruriko~chant, meg Himo~jiisant? T_T Nem bírnám ki, ha ilyesmi történne… persze akkor jobban kellett volna figyelnem, hogy rájöjjek, ilyesmiről szerencsére nem lesz szó. Bólintottam a mondandójára, mintha értettem is volna, amiről beszél, bár Takuo~kun is hasonló dolgokról beszélt…
-
Tudom, a nagy szörnyek, amik megpróbálnak sokakat felfalni! >w< - Többször volt hozzájuk szerencsém, mint azt valaha is szerettem volna. .__. Nem csak gonoszak voltak, de olyan mértékű pusztítást végeztek, amihez foghatót mi emberek még fegyverekkel sem nagyon tudtunk. – Ez azonban nem válasz a kérdésemre, hogy ki és mi is vagy te? >w>
Jó, bizonyos fokig válaszolt a kérdéseimre, de ez valószínűleg csak a töredéke volt annak, ami engem igazán foglalkoztatott, hogy miért is képes ilyesmire. Talán azért is, mert magamról sem igazán tudtam, miért, és miként is tehetem azt, amit teszek. Persze a szerzetesek megmondták, hogy ez azért van, mert a születési dátumomban a tökéletesség jelenik meg, ami erővel ruház fel, de biztosan többről van itt szó, hiszen sokan születtek azon a napon, mint én, mégsem hallottam ennyi különleges képességekkel bíró emberről.
-
Egy 760-as Volvot, ami rozsdabarna színű… - Feleltem, kicsit talán el is bambulva, mert az előző téma után ez annyira hétköznapi volt, szinte már el is felejtettem, hogy Jiisant kellene keresnem, hogy minél előbb hazaérjek. – Nem, köszönöm. Vezetni nem lehet alkoholos befolyás alatt. >w> - Pillantottam rá szúrós szemmel, bár nem látszott olyannak, mint aki vezetni készül. Jobb is, tuti őrült, vagy ilyesmi. Neutral

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Csüt. Ápr. 18, 2013 4:36 am

~~ Az alkoholista lelket temet, s egy zöld hajú leányzóval ismerkedik *>* ~~

A nőnek tartott előadásom után az természetesen hozzászólt a témához. Ritka volt, az hogy valaki a témához kapcsolódóan válaszol, többnyire ugyanis részeges mivoltom miatt nem foglalkoznak beszédeimmel, s utána rögtön egy másik témába vágnak bele. Ez természetesen többnyire felháborít, ám amikor már eleget ittam, hozzá, fel se tűnik az efféle tiszteletlenség. Sokszor előfordul, hogy én magam is pimasz módon terelek témát, ám ebből sajnos akkor már nem is érzékelek semmit. Hiszen, az ital összegubancolja, egyébként is rakoncátlan, s nem összefüggő gondolataimat, amik rengeteg emberben okoztak már fizikai fájdalmat, s szellemi leépülést egyaránt. Azonban örülök, hogy végre sikerült rátalálnom egy emberi egyedre, akit szavaim nem bántanak.
Feltett kérdéseim meg is lettek válaszolva, ám sajnos nem tudtam elképzelni az általa említett autómárkát. Tudniillik, már jó ideje nem figyelem az emberek világában történő eseményeket, pláne nem a különféle autók megjelenéseit. Sőt, még mikor itt éltem, akkor sem foglalkoztam ilyesmivel. Hogy őszinte legyek akkoriban, semmi sem foglalkoztatott. Mára már viszont szerencsére sikerült megtalálnom életem értelmét. A sört. A fenséges ital megmutatta számomra az élet szivárványos oldalát, s minden egyes cseppje egy másik világba repít, ahol a boldogság és a béka uralkodik. Mint egy remek utópisztikus világ. Ennek ellenére a világ, amelyben az élők, s a hozzám hasonló lelkek is tele vannak feszültséggel és háborúval.
A tudat pedig, hogy ezt a világot nélkülöznie kell, annak, aki volán mögé ül, enyhén felháborodottá tett. Mégis hogy képzeli eme korrupt világ, hogy az embereknek, hogy mikor fogyaszthatnak a föld egyetlen csodájából, s mikor nem. Ez olyan, mintha megadóztatnák a levegőt. Bár ez engem továbbra sem csapna fejbe annyira, mint az itallal kapcsolatos esztelen törvény. A szívem akarva és akaratlanul is elkezdett lüktetni a dühtől, s a világ vezetői felé kezdett el fenyegetőzni. Pedig ő aztán egyáltalán nem erőszakos fajta, ám ez még őt is kihozta béketűréséből. Most először fordult elő, hogy a szívem, s az agyam is vért kíván, valami viszont belül, mégis azt mondta hagyjam a picsába! S én hallgattam erre, s inkább nem feszegettem eme kényes témát.
Így hát inkább visszatértem a kocsi témára, s arra gondoltam, hogy biztos van itt több hasonló színű, s fajtájú kocsi, talán jobb lenne, ha valamiféle azonosítót kérnék inkább a járműről. S ha jól emlékszem még az itteni időszakomból volt is valamiféle hasonló minden autón. Azonban semmiképpen nem jutott eszembe az effélékre használt szakszó, így hát más lehetőség híján, rögtönöztem valamit.
- Ha, esetleg megadnád a keresett telefonszámát könnyebb lenne megtalálni. – Mondom miközben fejem kezdem el vakargatni, már előre felkészülve arra, hogy valami jó nagy marhaságot mondtam, s ezért ismét egy félreértés áldozata leszek. Ami tulajdonképpen nem is olyan nagy probléma, hiszen, így legalább egy újabb beszédtémát adhatok a kellemesnek tűnő társaságomnak.
- De visszatérve rám, ha már ilyen kíváncsi vagy a foglalkozásomra, egy halálisten vagyok. A feladatom, hogy fenntartsam a világ rendjét. – Válaszolom neki, röviden, hisz már teljesen elment a kedvem a hosszas magyarázkodástól. Viszont az ivászathoz, sokkal inkább megjött. Így hát bele is nyúltam nem túl mély, ámde annál tartalmasabb táskámba. Sör, whiskey, pálinka, tequila, áh csoki likőr, az jó lesz! Meg is fogtam a kiválasztottat és egy jó nagy kortyot lehúztam belőle. Éreztem magamon a leányzó pillantását, ám nem szóltam semmit. Minden bizonnyal egy nem hétköznapi tetet vittem véghez azzal, hogy itt és most kezdek el hasonlókat inni. De hát sosem voltam az a fajta, aki sokat adott volna mások véleményére, vagy a törvényekre, vagy hasonlóra. Mindig is szerettem a magam útját járni, ezzel egyéniségként élve.

______________

Spoiler:
 


A hozzászólást Hidetada Nishigami összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 02, 2013 8:42 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagisa Sachiko
Ember
Ember
avatar

Female
Leo Dragon
Hozzászólások száma : 84
Age : 28
Tartózkodási hely : A lencse végén, kattintásra készen *w*
Registration date : 2012. May. 14.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: Fényképész 8)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
4000/12000  (4000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Hétf. Ápr. 29, 2013 11:01 pm

BakaTamashii~kun O_O


Komoly arccal pillantottam rá, hogy láthassa, nem igazán viccelődöm vele, elvégre elég furcsa szituációban vagyunk. Hittem is, meg nem is szavait, hiszen nem igazán ismertem, s mint olyan, így persze bármikor hazudhatott, bár Takuo~kunnal is hasonló dolgokról beszélgettünk. Persze az más, hiszen igyon bármennyit is a fiú, sosem láttam még illuminált állapotban, ráadásul, amikor butaságokat beszél, akkor is teljesen józan. Csak fiatal kora miatt fordulnak meg olyasmik a fejében, amik nem is úgy vannak, ahogy gondolja, meg persze azért, mert makacsabb, mint három öszvér összesen. .__. Pedig nekem igazán hihetne, elvégre sosem mondtam neki butaságot, és még munkát is találtam neki! ˘o˘ Végül azonban kénytelen voltam ismét a valószínűleg már sokadik sörénél tartó egyénre koncentrálni, mert valami olyasmit kérdezett, amitől kicsit magamhoz tértem. Most komolyan ki akar kezdeni az utómmal? Neutral Elképzelni sem tudtam, miből feltételezheti, hogy egy autónak van telefonja, mert ez nem csak nonszensz, de eléggé bizarr is… lehet, hogy valamiféle perverz? o_O
-
Nincs telefonja az autómnak, mégis mire lenne az jó? Neutral - Pillantottam rá értetlenül, egyszerűen már nem tudtam, hogy bármit is komolyan lehet-e venni, amit mond.
Bár persze erre egyértelműen a válasz az, hogy nem, hiszen miként is hihetnék valakinek, aki képes elhagyni a testét? Ami vagy az övé, vagy éppen most lopta egy gyanútlan egyéntől, ki tudja? Ezek a gondolatok közel sem voltak megnyugtatóak, valahogy egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, ahogy kényszeredett mosollyal az arcomon próbálok haladni mellette, nehogy felmérgesítsem. Bár helyzeti előnyben voltam, hiszen immár az én csomagjaim is a kezében voltak, tehát könnyű szerrel lehagytam volna futásban, ha ledobtam volna a magas sarkú cipőmet… de persze sose tettem volna ilyet, az egyik kedvenc darabom volt! T^T
Aztán enyhe döbbenet ült ki az arcomra, szóval mégis léteznek! O_O Egy ideig azt hittem, Takuo~kun csak kitalálta a shinigamikat, hogy valami sokkal fájdalmasabb dolgot leplezzen, hiszen még sosem találkoztam eggyel sem, már pedig elég sok mindennel találkoztam már életem során, mért pont a shinigamik maradtak volna ki? ˘w˘ Mondjuk BakaTamashii~kun sem a legmeggyőzőbb személy, talán ideje lenne Himo~jiisannal beszélnem a dolgokról, hiszen ő annyi helyen járt már, bizonyosan tud egyet s mást ezekről, ha pedig nem, akkor valószínűleg csak a sör beszélt a két fiúból.
-
Én pedig fényképész, a feladatom, hogy csak a szememnek higgyek, és annak, amit meg tudtam örökíteni. Emellett persze fenntartom a világ rendjét, hogy rendszeresen főzök Himo~jiisanra. Neutral - Láthatta arcomon, hogy igazából nem nagyon volt képes meggyőzni.
Még akkor sem, ha láttam, ahogy ki és beugrik egy testbe, vagy legyen bármi is az, mert ekkorra már abban sem voltam teljesen biztos, hogy az egyáltalán test. Meg az is eszembe ötlött, hogy Takuo~kun óvva intett a shinigamikról, hiszen azok válogatás nélkül ölnek! O_O Vagy valami ilyesmi hagyta el a száját, hogy nem csupán a hatalmas szörnyekkel bánnak el, hanem az ő fajtáját is kiirtották, bár valószínűleg nem teljesen, hiszen Takuo~kun is élt. Surprised Ettől függetlenül még inkább szemmel tartottam, hiszen ki tudja, milyen cselekhez folyamodna azért, hogy kinyiffanthasson! T.T Hol vagy ilyenkor Himo~jiisan? >_> Bezzeg, ha egy nagy adag csokis süti lenne bajban, egyből megjelenne. Neutral
-
És ha az a feladata, hogy a világ rendjét fenntartsa, akkor mit keres itt? - Néztem rá számon kérően, mert ezzel bizonyosan megfogtam a gaz hazudozót! ˘o˘

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Szomb. Jún. 08, 2013 8:29 pm

~~ Az alkoholista lelket temet, s egy zöld hajú leányzóval ismerkedik *>* ~~


Nem tudom, hányadik sörömet fogyasztottam a nőnemű idegen társaságában, ám hat sört merek rá tenni, hogy már eleget. A szemem már zavaró sebességgel cikázott az autók, s a leányzó között, ami egyértelműen az elfogyasztott italok mennyiségével függ össze. S az, hogyha az otthonra szánt készletem, még itt elfogyasztom, azt jelenti, hogy később vagy vissza kell szöknöm, vagy pedig koplalhatok napokig. S mivel még volt bennem elég józanság, elhatároztam, hogy a kezemben lévő doboz után már nem iszok többet, s így legalább elegendő figyelmet tudok szentelni a kísérőmnek!
Ilyen módon vettem észre, hogy kiselőadásom, bármennyire volt hihető, s igaz, nem sikerült meggyőznöm. Lehet, jobb lenne inkább hagyni az egészet a fenébe, s elmenni a dolgomra, hogy mihamarabb hazatérhessek? De nem lenne gyávaság elszaladni a feladat elől, mikor az már túl nehéznek látszik? Belül egy hang válaszolt, s bár mindeddig nyugodtan tudtam élni a tudattal, hogy nem vagyok sem hős, sem tiszteletreméltó katona, változni akartam! Így hát, ha nem is ihatok a nemes nedűből, akkor is bemutatom a tudatlannak a világ azon részét, amelyben élek!
A leányzó kérdése egyenesen a nyakam felé támadott, s fojtogatni kezdett. Sosem szerettem a kérdéseket, pláne nem az ilyeneket. Egyértelműen arra ment, hogy elkapjon, s bebizonyítsa, hazudok. S bár minden szavam igaz, a nő rátapintott a lényegre. Hiszen munkámmal kapcsolatos egyetlen tény sem kényszerít arra, hogy a magasabb lélekenergiájú lényekkel szükséges leállnom, megtárgyalni a világ dolgait. Talán le kellene állnom a sörrel, hogy ne kezdjek bele efféle felesleges missziókba. Áh, dehogy, hisz a sör tesz engem azzá, aki vagyok. Egy békeszerető, kedves alkoholistává!
- Ittlétemnek nincs különösebb oka! – Felelem az illuminált állapotomban jellemző tárgyilagos, öregfiús stílussal. Nem szerettem ilyenkor beszélni, mert mindig sokkal másabb jön ki a számon, mint amit végiggondoltam. – Mikor megpillantottam az utcán, éreztem az önből áradó magasabb szintű lélekenergiát, s úgy véltem, lebonyolítok önnel egy rövid diskurálást, hátha sikerül rávennem, hogy segítsen feladatomban, de hát, ha dolga van, nem zaklatom efféle dolgokkal.
Mielőtt a leányzó válaszolhatott volna, megtaláltuk a keresett járművet. S még néhány hozzám hasonlóan alkoholt szorongató alakot. A kezükben lévő különböző üvegek miatt azonnal elnyerték a tetszésemet, s mindenképpen szerettem volna velük beszélni, ám az autó tulajdonosa gyorsabbnak bizonyult nálam, s elém vágott.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nakano Kanade
Quincy
Quincy
avatar

Female
Cancer Rooster
Hozzászólások száma : 64
Age : 23
Tartózkodási hely : Pfff... közöd? :/
Registration date : 2010. Jul. 18.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: Diák || Énekes idol
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
7000/12000  (7000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Pént. Aug. 30, 2013 7:28 am

A muzsika lelke


Csak pislogtam, mint hal a szatyorban. Ez nem volt egészen normális, amit itt produkált ez a pasas. Ezeket még én se tudom fejből... vagyis.... na jó, igen, legalábbis a kedvenceimét, a példaképeimét naná, hogy vágom, de a bizniszmanus tutira nem érdeklődik ezek után úgy, mint én. Lehet valami stalker, aki tudja, hogy csípem ezeket a seiyuukat és így felkészült belőlem? Beteg, ez minimum beteg volt. Bakker, azért ez kicsit ijesztő, azt azért csak nem tudja, milyen színű bugyit hordok, vagy de? :suspect:Kezd para lenni, ki tudja milyen aberrált oka van annak, hogy engem szemelt ki erre a feladatra? Oké, meg kéne szólalni. Khm...
- Aha - nyögtem ki, ennél többre nem futotta. Mondjuk azt nem vágta le, hogy mi volt a csapda de oké, erre nemigen tudtam mit mondani. Ez a pénzes téma meg már kezdett sok lenni, van neki egy zsáknyi, na és? Passzolja ide ingyen, ha ennyire van mit elszórnia. El tudnám költeni :roll:Bár igazából mindegy, azért okosabb vagyok annál, hogy a pénzemet elherdáljam, egész szép összeget megtakarítottam már, majd jól jön később :3
- Annyi biztosan :3 Nem szeretném húzni az idejét - biztosítottam róla, miközben tudomásul vettem az egyhetes határidőt. Több, mint elég lesz, szerintem két-három nap alatt eldöntöm, hogy kell-e nekem ez a kockázatos bigyusz, meg addig Honey is lenyomozza a fickót, hogy tényleg van-e alapja a dolognak, na meg háttere. Úgyis kiderül, ha kamuzik, de tényleg olyan hihetetlennek tűnt az egész. Meg hogy pont rá van szüksége. Nem, ez tuti humbug, vagy valami más áll a háttérben és nem az üzlet. Tök komoly lenne, ha kiderülne, hogy csak egy elvetemült rajongó.
Mindenesetre a mulya, de azért szerethető menedzserem is tudomást szerzett a dolgokról így telefonon keresztül, biztos aggódott értem. Mintha nem tudnék egyedül ügyet intézni, csak ez most egy kicsit nagy falat volt nekem :roll:Aztán viszont néhány pillanatra elsötétült a világ, kábé halvány lila gőzöm se volt róla, hol a fenébe is vagyok és ki tapogatja az arcom meg a kezem éppen. Nagy nehezen visszatért a tudatom meg a szavakat is értelmezni tudtam, de abban a pillanatban nekem minden kiesett. Többet kéne aludnom :/
- Ah.. ööö... köszi... - feleltem erőtlenül, ellenkezni aztán végképp nem volt energiám most már, szóval hagytam, hogy felsegítsen és ahhoz a kanapéhoz kísérjen. Kényelmesebb volt arra ráfeküdni, az egyik kezemet meg a homlokomon támasztottam meg. Egyre éberebb voltam minden pillanat elteltével, de asszem az nem ártott, hogy ha iszok pár korty vizet és pihizek pár percet.
- Nem-nem, jól vagyok, csak nem aludtam eleget, heheh :3 - néztem rá bágyadtan a fazonra, mikor orvost emlegetett. Francnak se kell valami népi sarlatán, elegem volt belőlük. Múltkor is költözni kellett miattuk, merthogy nekem kell a friss levegő meg ilyesmi. Most meg biztos elküldene valami porfészekbe -.- Ez a hely is már olyan volt, mintha vidéken lennék, hiányzott a nagyváros :/
- Áh, dehogy, nincs semmi bajom. Mi okozhatna ájuldozást? :3 - tettettem a hülyét, nem kellett róla tudnia, hogy volt már ilyen ,de most úgysem az a gáz, mint múltkor, hanem a kialvatlanság. Amúgy is már jól éreztem magam, de azért a vizet megvártam, és meg is ittam jó kislány módjára. Addig meg feküdtem, azt kész. Viszont mielőtt túlaggódta volna magát, jobban láttam lelépni, így akár tiltakozik, akár nem, szépen feltápászkodtam az amúgy kényelmes kanapéról.
- Izé, jobb lesz, ha megyek. Köszönöm az ajánlatát, majd... jelentkezem a döntésemmel. És tényleg hálás vagyok, hogy rám gondolt :3 - nyomtam le valami sablon szöveget, kicsit hajlongtam mellé, felkaptam a kabátom és jószerivel kimenekültem az irodából, meg aztán az épületből is. Csak a bejárat mellett álltam meg, és dőltem neki a falnak pár pillanatra, hogy összekapjam magam. Az előbbi rosszullétnek már nyoma sem volt, a friss levegő meg fölébresztett. Felsóhajtottam és miután elrugaszkodtam, eltempóztam valami taxiért.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagisa Sachiko
Ember
Ember
avatar

Female
Leo Dragon
Hozzászólások száma : 84
Age : 28
Tartózkodási hely : A lencse végén, kattintásra készen *w*
Registration date : 2012. May. 14.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: Fényképész 8)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
4000/12000  (4000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Hétf. Szept. 30, 2013 4:38 am

BakaTamashii~kun O_O

Kezdtem egyre kevésbé reménykedni abban, hogy valaha is rájövök, miféle játékot is űz BakaTamashii~kun, bár az is igaz, egyre kevésbé foglalkoztatott is immár ez. Azt hiszem szép lassan, úgy öt-tíz perc után kénytelen voltam lemondani róla. .__. Arcomra fagyott mosollyal lépdeltem hát a továbbiakban mellette, és bármennyire is érdekelt az, hogy kiféle-miféle is pontosan ő, úgy vettem észre, ha az aszfalttól kérdeztem volna, lehet hamarabb a lényeges információkhoz jutottam volna. Le is pillantottam egy pillanatra, és némely mondata után, bizony késztetést éreztem arra, hogy valóban inkább a fentebb említett-tel elegyedjek beszédbe. :/
Megjegyzésére, ami arra volt válasz, hogy mégis mit keresett itt, és miért szólított meg, nem kicsit néztem rá döbbenten. Még hogy megérzett belőlem valamit? o_O Tán így akarja finoman a tudtomra adni, hogy büdös vagyok? >.> Nagyon ajánlom, hogy ne így legyen, mert akkor kénytelen leszek leteríteni egy jól irányzott ütéssel. ˘o˘ Legutóbb Himo~jiisan mesélt arról az időről, mikor még harcművész volt valahol… de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a nappalimban tartott egy rövidke bemutatót, amit persze az egyik vázám bánt. .__. Azonban még jól emlékszem, miket is csinált a kezeivel, meg a lábaival, mielőtt a fájós derekára esett volna, így bizonyosan elbántam volna a részeg férfival. ˘_˘ Bár egyáltalán férfinak számít? O.o Én tizenötnél többnek nem tippeltem volna, szóval ki tudja, honnan is szalasztották… Surprised
-
Sűrűn dolgoznak gyerekek halálistenként? Neutral- Tettem is fel a kérdést, bár inkább költőinek számított, mint tényleges érdeklődésnek, hiszen az eddigi kérdéseimre sem kaptam egyértelmű, vagy éppen érdemleges választ, miért pont erre kapnék? Rolling Eyes
Aztán felfedeztem, merre is kalandozik el tekintete. Jiisan! *o* …és valami huligánok. .__. Nem szégyellik magukat, hogy az én drága Jiisanom használják támaszkodásra, meg az alkohol megtartására, mégis mit képzelnek magukról? >.> Ezen felfújva magam egyből oda is léptem az egyik pribékhez, aki nagyon emlékeztetett Takuo~kunra, már ami a szögeket és egyebeket jelentette az arcán. :/ Mert Takuo~kun sokkal illedelmesebb, és kedvesebb volt, csak esélyt kellett adni neki! ˘w˘
-
Értem én, hogy vonzódsz a fémhez, látom az arcodon a rajongást, de ez az autó foglalt, eljegyeztem egy slusszkulccsal, szóval tipli van bogárkák! >_> - Böködtem meg a mellkasát is, miközben a sajátom a kétszeresére dagadt, elvégre ez az én Jiisanom, nem engedem át, holmi huligánoknak! Mad
Közben megvártam, hogy BakaTamashii~kun is beérhessen, mondjuk egy ilyen bonyodalomban nem igazán tudtam eldönteni, hogy áldás, vagy átok lesz-e jelenléte. Bár… végülis lehet, hogy a végén lehányja őket, és addig is van esélyem beülni a kocsimba, és elhajtani. :|Nem is rossz terv, még működhet is. :roll:Mondjuk túl közel vannak Jiisanhoz, biztos rá is menne, és akkor moshatnám egész vasárnap. Legutóbb is ez volt, mikor „valaki” egy kis misolevest öntött a székek alá, és vasárnap, bikiniben sikálhattam az egész autót, nem is sejtve, mi is bűzölöghet ennyire, ami azelőtt ennivaló volt.
-
Mozdultok is valamerre? >w> - Erősítettem rá, felkészülve arra is, hogy esetleg durván válaszolnak, azért nem vagyok én cukorból. Nagyobb falat hapsikat is reggelire eszem. Cool

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
avatar

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 45
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
13400/15000  (13400/15000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Hétf. Jan. 27, 2014 8:40 am

~~ Az alkoholista lelket temet, s egy zöld hajú leányzóval ismerkedik *>* ~~
 
Nem értettem a lány kérdését, hisz egyetlen gyermeket sem láttam a közelben, így inkább egyszerűen ignoráltam a kérdést, ugyanakkor mégis zavarba ejtett, hogy nem értettem, mire próbál célozni, így gondolkodóba estem. Bár való igaz, nem voltam felnőtt, azért gyereknek nevezni enyhe túlzás, s mások számára sértő is lenne, én azonban nem vagyok sértődő típus, így ignoráltam a szándékát, azt hiszem. Helyette inkább az általánosságon kezdtem el gondolkodni, nem pedig a saját esetemen. Legjobb tudomásom szerint van egy külön egyletük is, így mondhatni, igen elég sokan vannak, ugyanakkor lehet annak köszönhetik csoportulásukat, hogy mind elég magas tisztséget töltenek be, ugyanakkor a rang nélküli halálistenek között sohasem észleltem gyerekeket. Így igazából szerintem nem túl gyakoriak zárt közösségünkben!
Ahogy eltűnt mellőlem a leányzó megkönnyebbültem, hisz mire újra észlelni fog, talán nem is fogja érdekelni a válaszom. Így hát, inkább meghúztam magam, minthogy beleavatkozzak az eseményekbe. No, nem mintha a nő határozott fellépése mellett, akármit is jelentett volna a jelenlétem. Kicsit még magam is megijedtem a fellépésen, már majdnem el is indultam volna, aztán jöttem rá, hogy üzenete nem nekem szólt.
Nem értettem a kialakult helyzetet, de biztos voltam benne, hogy kísérőmnek jó oka volt, arra, hogy efféleképpen bánjon a srácokkal, így én inkább egy cigire gyújtottam rá, s a sörömet kezdtem iszogatni. Nem voltam elégedett magammal, ám ezt a közeg hozta ki belőlem. Végül is, a hosszas kérdezgetés, s mesélés közepette sokkal kevesebbet tudok inni, mert a szövegelés közben nem tudok fogyasztani, ugyanakkor mégse szakíthatom meg a történetet egy-két korty kedvéért, azt még sértésnek venné a csaj. Így hát, most hogy a társam el van foglalva másokkal megengedtem magamnak egy kis kikapcsolódást.
A punkokra pillantottam, akik kevésbé rémültek meg a történteken, mint jómagam, így elnyertek egy kis tiszteletet felőlem, de nem túl sokat! Hiszen tudom, hogy az emberiség eme része megvetendő, és erkölcstelen! Így inkább, az egész nézeteltérésnél háttérbe szorulva, higgadtan felügyeltem a történéseket, gondosan ügyelve, arra, hogy egyik oldalon se foglaljak helyet!


______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nagisa Sachiko
Ember
Ember
avatar

Female
Leo Dragon
Hozzászólások száma : 84
Age : 28
Tartózkodási hely : A lencse végén, kattintásra készen *w*
Registration date : 2012. May. 14.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: Fényképész 8)
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
4000/12000  (4000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Kedd. Jún. 03, 2014 12:14 pm

BakaTamashii~kun O_O

Nem voltam kisegítve a magát halálistennek tituláló kissráccal, lévén egy beszélgetés közepén tartva nem figyeltem rá, és valószínűleg ezt kihasználva meglógott az általam vásárolt holmikkal. Neutral Nem gond, ez a kisebbik probléma, hiszen bármikor pótolhatom a bennük lévő dolgokat, Jiisanból viszont csak egy van! >w> Ha valamire különösen érzékeny voltam, akkor az Ruriko~chan mellett az autóm volt. Az első yentől a legutolsóig mind egyedül kerestem meg a rávalót, és még a főiskola alatt sikerült megvennem, akkoriban sem volt már egy fiatal darab, ezért is lett Jiisan a neve. A hátsó ülésén kaptam az első csókomat, így az emlékek miatt is nagyon fontos volt számomra, meg persze azért mégis csak az én tulajdonom, majd holmi lógós banda fog eltántorítani attól, hogy fogjam magam, és haza kocsikázzak. Na, azt már nem! Mad
Nem tartottam magam különösebben erőszakosnak, de a nevetgélésük, és az, hogy bár tudomást vettek rólam, azonban ez kimerült a gúnyos tekintetben, és néhány szemtelenül csúnya szóban, enyhén szólva csak rontott a helyzeten. Ráadásul a három közül az egyik, amelyiknek már ujjal is jeleztem, hogy teljesen máshol kellene lennie, nem Jiisan körül, úgy gondolta, elérkezett a pillanat, hogy fenyegetőnek próbáljon tűnni. Mellkasomon összefont kézzel néztem vele farkasszemet, miközben nyúlánk alakjával felém hajolt, mintha csak ezzel szeretne visszavonulásra kényszeríteni. Szempillám se rezdült, azért egyikük sem látszott olyan erősnek, és veszedelmesnek, mint Takuo~kun, ráadásul őt is a reggeli kávém mellé el tudnám ropogtatni, ha úgy tartaná úri kedvem. Mély sóhajjal kifújtam a levegőt, majd elszántam magam, hogy egyszer, s mindenkorra leckében részesítsem a rendetlen bagázst.
- Úgy látom a sok vas eldugította a hallójáratodat, de majd én segítek! .__. – Mondtam még mindig rezzenéstelen ábrázattal, majd a srác füléhez kaptam, és abba kapaszkodva kezdtem el húzni, ő pedig jajgatva kénytelen volt követni alig egy méterre az autótól. – Ne aggódj, én ingyen nagyítok a füleden, hogy meghalld, amit a felnőttek beszélnek hozzád.
Egy pillanatig sem képzeltem, hogy hatástalan marad kirohanásom, a másik két jómadár teljes döbbenettel figyelte a jelenetet, minden bizonnyal a kezemben tartott srác lehetett a vezető a csoportban. Tehát a főkolompos ő volt, vagyis elegendő vele példát statuálnom, hogy a másik kettővel ne is kelljen foglalkozni, elvégre ki kezdene ki egy olyan személlyel, aki a szemük láttára futamította meg az „alfát”?
A meglepetés és határozottság nem volt rossz kombináció, mert hirtelenjében nem is tudott mit tenni, miközben elhúztam Jiisan mellől. Kénytelen volt a füle után hajolni, valószínűleg a különböző piercingek is a kezemben maradtak volna, ha nem ekként tesz, de hát, aki szelet vet, vihart arat. Rolling Eyes Kapkodó kezét, hogy kiszabadítsa fülét markomból, másik kezemmel szereltem le, nem kellett félteni, volt némi tapasztalatom már kellemetlenkedő férfiakkal, ha az ember tudja a gyengepontokat, se perc alatt kezes báránnyá lehet őket változtatni.
- Most pedig, hogy ilyen kedvesen segítettem neked, megköszönöd, aztán kézen fogod a barátaidat, és elmentek a parkba virágkoszorút fonni, vagy kiskacsát etetni, de mire háromig számolok, már csak a hátatokat lássam! >w> - Villant meg még egyszer a szemem, és láttam, hogy elértem a célom, ezért elengedtem.
Talán egy pillanatig elgondolkozott, hogy megtépázott férfiasságát megmentve ismét próbára tesz, de csípőre tett kezeim, és dacos arckifejezésem meggyőzhette róla, hogy nincs itt helye vitának, ha én egyszer valamit megmondok, akkor az úgy van! ˘o˘ Nem is telt bele sok időbe, hogy már a hátukat sem láttam az utcában. Himo~jiisan biztosan büszke lett volna rám, amiért így kiálltam magamért, és még csak a tőle látott fogást sem kellett használnom! ^w^ Tekintetem BakaTamashii~kunt kereste, de semerre sem láttam. Vajon mikor tűnt el végleg? o_O

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sakurai K. Steelheart
Ember
Ember
avatar

Male
Aries Buffalo
Hozzászólások száma : 24
Age : 32
Tartózkodási hely : Karakura, vagy Portland
Registration date : 2013. Feb. 25.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
3000/12000  (3000/12000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Vas. Jún. 15, 2014 9:08 am

Ég a nap melegétől az utcai fesztivál.
Tikkadt ember nyáj hosszú sorokban áll.

Már sikerült megszoknom, hogy itt Japánban az újév az nyáron van, valamint a nyár a fesztiválok ideje. Igen, tudom, hogy máshol is leginkább nyáron vannak fesztiváltok, viszont ahogy én észrevettem itt sokkal több fesztivál van. Hiszen – tudtommal – újév köszöntő fesztivált minden városban, településen meg-meg rendeznek. Emellett rengetek kulturális fesztivál, sport fesztivál is létezik, ezek is városonként, iskolánként vannak megrendezve. Jelenleg egy nyárüdvözlő fesztivál kellős közepén vagyok. Attól függetlenül, hogy lenyűgöz, igen mondhatjuk, hogy lenyűgöz, hogy itt Japánban ekkora a kulturálisság, mégse szerettem fesztiválokra járkálni. Ennek egyetlen egy oka volt és van. Nagy a tömeg! Ez nem tetszik Japánban, hogy a városokban ekkora a tömeg, bár itt Karakura-ban még mindig jobb a helyzet, mint Tokióban. Örülök, hogy Mitsuhide-san nem az ország fővárosában lakik. ÉS most jöhet a kérdés, ami más esetben bennem is felmerülne, hogyha nem szeretem a nagy embertömeget, akkor mégis mit keresek egy ilyen helyen? Erre olyan egyszerű dolog a válasz, hogy négy munkatársammal egy pavilonban a cégünket képviseljük. A munkánk olyan egyszerű, hogy reklámoznunk kell a cég profilját, valamint esetleges jövendőbeli munkatársakat toborozni a diákok között. Most jöhetne egy újabb, és még mindig jogos kérdés, hogy én mégis mit keresek itt? Hiszen még mindig töröm a nyelvet, ezért pont én nem vagyok megfelelő egy ilyen helyre, ahol kommunikálni kell az emberekkel. Erre olyan magyarázat van, hogy ennek a csapatnak az ötödik tagja, a balesete és azt követő leépítése előtt Mitsuhide-san volt. Az ő keze van benne. Megkérte az idei csapatot, aminek ő lenne a tagja, hogy engem válasszanak be helyette. Jó nyelvgyakorlat lesz számomra. Nem volt mit tenni, mert minden oldalról támogatták az ötletet. Szóval így kerültem ennek a fesztiválnak a közepére.
A pavilonunk bár árnyékot nyújt, az elégtelen légmozgás miatt, no meg a felhőtlen égen át sugárzó nap miatt így is melegünk van. Azon sem csodálkoznék, hogyha délibábot látnék valamerre. A mai napon már háromszor töltöttük fel a hűtőládánkat jéggel és hűsítő italokkal. A munkánkat viszonylag sikeresnek is nevezhetjük, mivel a hajam színének köszönhetően az érdeklődök első kérdései között ott volt, hogy milyen cosplay-t, vagyis animék, mangák, visuel novel, videojáték szereplőnek jelmezét öltöttem magamra. Meglepődtek, mikor azt mondtam, hogy semmilyet, de erre a legtöbben azt hitték, hogy valami egyértelmű cosplay-em van, és azért válaszolok így, mert szégyen, ha nem tudják. A hűtőláda első feltöltése után Amagi-san szerzett valami fura szemfedőt, amin keresztül láttam, és műanyag narancsot. Ezeket a kezembe nyomta, és azt mondta, hogy most már teljes a cosplay-em. Valami Jeremiah Gottwald nevű alaknak voltam beöltöztetve ezekkel, akinek „Orange” gúnyneve van. Mondhatom, hogy nagyon nem örültem, viszont legalább az érdeklődés a standunk felé nem lankadt, ezért viselem, tűröm meg ezeket a cosplay dolgokat.
A hűtőláda következő újratöltésének ideje is elérkezett, ezért újra sorsot húztunk, és most én húztam a rövidebbet. Így kerültem egy újabb helyre, amit egyéb helyzetben megint megilletne egy jogos kérdés, hogy mégis mit keresek én itt? Jelenleg egy, talán kilométer hosszú, lassan haladó sor végén állok. A cégünknek ennek, az italossal van szerződése arra, hogyha odamegyünk, mint a cég képviselői, akkor nem nekünk kell fizetnünk, hanem a cég számlájára írják fel. Ahogy itt állok egy furcsa érzés, bár az is furcsa, hogy egy magyar vers részlete jutott eszembe valami szöcskenyájról, miközben a tűző napon állok. Viszont ez az érzés más volt. Egyetemi éveim alatt a mesterem nem csupán harcművészetet, önkontrollt tanított, hanem érzékelést is. Más emberek, lények kisugárzásának érzékelését. Akkoriban nem nagyon hittem benne, és nem is igazán ment. Képtelenségnek tartottam. Viszont mióta ideköltöztem… Nem csak azok a fura hangok, hanem az, hogy gyakrabban érzékelek másokat. Eddig mindig ki tudtam zárni a fejemből, viszont most… Ismerős volt, és mégsem. Körbenézek, hogy ismerős arcot, vagy arcvonást fedezzek fel, hátha egy ismerősömnek a rokonát érzem, de nem, sehol sem látok semmi ilyesmit, csupán egy másik cosplay-est, aki valami rózsaszínhajú nőnek van beöltözve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hera Celia velli Taarm
Privaron Espada
Privaron Espada
avatar

Female
Hozzászólások száma : 13
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2014. Jun. 06.
Hírnév : 1

Karakterinformáció
Rang: 103. Privaron Espada, Karasu Vex fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
7500/15000  (7500/15000)

TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   Kedd. Júl. 01, 2014 3:03 am

Istentelen forróság: avagy fesztiválozzunk!


Tiltakozó mozdulattal húzta fejére sötét takaróját, ám a szobában terjengő forróság s a szemet szinte kiégető forróság hatására az álom úgy illant el szemeiből, mintha felrázták volna heves üvöltözés közepette. Rózsaszín üstöke kócosan meredezett szana-széjjel, s közben álmos tekintete az óra lapján függött. Még mindig hajnal hét óra volt, s ugyan a legtöbb dolgozó ember ilyenkor már ébren volt, ő nem tartozott e személyek közé: egyenesen rászabták teherként szolgaságát, s tiltakozhatott akárhogyan, süket fülekre talált lázadó kétségbeesése. Szíve szerint pedig már rég felrúgta volna kényes terhét: ugyan mi okból kötődött volna megalázó, maradék emberiségét meggyilkoló szabványszerű megalázáshoz? Legszívesebben kivéreztette volna eme oktalanság kitalálóját: semmi sem kötötte egyetlen itt élő lényhez sem, s most mégis kénytelen megalázkodva engedelmességet színlelni s valóban hajlongva járni-kelni bárki óhaja szerint. Egykori espadához nem méltó kötelességek s feladatok! Mindez csupán szánalomra méltó, esendő gyengesége miatt kirótt teher… Félre ne tessék érteni, nem a szolgálandó személy ellen volt kifogása. Sokkal szörnyűbb személyre számított, s mivel muszáj, hát majd elviselik egymást. Úgy-ahogy.

Ajkai cserepesek, rémálmokkal tarkított éjjele lenyomataként kísértették ébersége pillanataiban is. Mondhatni nyűgösen mászott arrébb ágyáról, s indult el saját fürdője felé: kedvére való volt felettese figyelmessége: senkitől sem kapott szemernyi törődést sem eddig, ennyit legalábbis közel sem. Megszokta már, kedvük szerint használják ki körülötte levő, erejük teljében lévő mocskos kis fattyak: ez alól egyetlen kivételt- nem kis megdöbbenésére Vex képezte. Kénytelen beismerni ismételten, némiképp szerencséje is van a fehér hajzatú alakkal: őt nem érdekli, mit művel szabadidejében, s nem kívánja korlátozni. Háta közepére sem kíván basáskodó némbereket vagy öntelt tökfilkókat. Még csak az kellene, hogy holmi erejétől elvakult szánalmas féreg megszabja, mit kezdjen azzal az idővel, melyet szabadon eltölthet…
Kisebb-nagyobb felszisszenések árán hamarosan kifésülte szokatlanul hosszú haját, majd egyszerűen felvett egy sortot és egy hozzá illő topot. Tökéletes szabadidőruha, s mivel most éppen kiszabadul művilágának hamis dűnéi közül, alkalomhoz is illő. Szobájából kilépve fejet csóválva lépett át egy halom üres sörös dobozon, s kedvtelenül konstatálta, ismét ideje kitakarítani a tornyot, mely Vex lakhelyéül szolgál. Egyszerre terhes s élvezetes feladat: ugyan hobbijai közé tartozott a takarítás, kétségkívül nem akart most ilyesmivel foglalkozni. Fogott egy bevásárló listát, melyen kiemelkedő helyet foglaltak el az alkoholok, s egy pár darab méretes szatyrot. Karasu isten tudja, hol van, talán valamelyik bucka tövében piheni ki égnek meredő seggel az éjjele fáradalmait. Fix, hogy nem megy most megkeresni. Magától értetődik, hogy azonnal meglép a városból, amint alkalma van. S mivel a „készletek” nincsenek per pillanat feltöltve, inkább vállalja magára a cipekedés nem létező terheit, mintsem hogy ismét azzal töltse an apját: minden pillanatban a szoba falát bámulja. Féreglyukat nyitott s úgy ugrott bele, mintha kergetnék. Megérkezvén pedig meglepődve igyekezett nyugtázni ama tényt, mely szerint létezik hely, amely forróbb, mint HM. Fenéért kívánkozott egyáltalán ide?! Elképzelhető még a Pokol maga is hűvösebb hely lehet, mint ez a város ma.
Sietősnek nem nevezhető léptekkel vizsgálgatta a város megváltozott küllemét: mindenhol díszek, sátrak s hangos zene szólt. Bármennyire is erőltette nyilvánvalóan zseniálisan ördögi elméjét, képtelen volt rájönni, miféle ünnepély zajlik éppen. Bár agyát eleve más gondolatok kötötték le: váltakozó lélekenergia-erősségű egyének rohangáltak előtte s gyomra éhes mocorgása kétséget sem hagyott a felől, mit érezne helyes időtöltésnek. Vágyakozó pillantást vetett egy nyolcévesforma gyerekre, ki szürkés íriszeivel egyenesen rá nézett. Elképeszt erejű lélek lesz belőle egy napon… majd akkor megkeresi.
- Onee-chan, te milyen néninek öltöztél be?- Figyelmét a lábát bökdöső kölyök vonta el, s mielőtt meglepődött volna azon, egy törpe látja őt, eszébe jutott, hogy beleugrott egy olyan formába, melyet az emberek is láthatnak. Így már teljességgel érthető rajta függő pillantások sokasága: hideg pillantást vetett a gyerekre s arrébb húzódott.
- Nem öltöztem be, csak fel. Ilyen a hajszínem… - Nem volt sosem pesztrai vágyakkal megáldott nőszemély: mindig is az előrejutás volt fontos számára, családra csak akkor vágyott mikor botor, esendő emberi lénye szerelmes lett.
Egy idő után úgy döntött, ráér a vásárolgatás s körbenéz a rendezvényen, ám szomjúsága nem hagyta nyugodni, így beállt egy kígyózó sor végére, s az előtte álló, érdekes szemüveget viselő alakot figyelte.
- Borzalmas meleg van… - mondta inkább magának, mintsem másnak, majd felkötötte lófarokba eddig vállára omló tincseit. - Miféle rendezvény ez? - fordult a szemüveges fószerhez. Nem járt már itt elég rég óta s minden érdekelte, csak a japán kultúra nem. Eleve olasz volt, s semmiféle taníttatásban nem részesült, legalábbis ami a japán kultúrát illeti. Még jó, hogy cirkuszi évei alatt megtanulta hibátlanul a nyelvet.

______________


Character Theme Song ♫
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Karakura Town utcái   

Vissza az elejére Go down
 

Karakura Town utcái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
21 / 21 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1 ... 12 ... 19, 20, 21

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Karakura Town-