Akki Enzeru vs. Sakuranbo Kai ~ Avagy az elemek harca

**Sakuranbo Kai**

Karakura townban voltam egy gyors Uruhara látogatáson. Tanácsokat kértem tőle a gyógynövényekkel kapcsolatban, és szerencsére tudott rám időt szakítani. Már visszafele sétáltam, amikor neki mentem egy férfinak. Fura érzésem támadt, lélekenergia foszlányait éreztem az ütközéskor. Egy kis energiát elengedtem, mire ő végre megmutatta magát: egy arrancar volt.
-Jó napot hölgyem!
-Magának is! -próbáltam meg kicsit gyorsabban menni, hiszen nem akartam harcolni.
-Ne siessen annyira! -fogta meg akarom, és ahogy visszanéztem, egy vigyor jelent meg az arcán.- Szeretném jobban megismerni.
~Remek, harcolni akar. Miért is nem maradtam otthon.. Áhh, most már mindegy!
-Mit akar tőlem?

_________________

**Akki Enzeru**

Akki Éppen sétálgatott Karakura város utcáin mivel A Las Noches-i környezettett és a hatalmi harcokat megunta....nem neki való a politika...Kezeit maga mellett lóbálva halad a járdán gondoltai messze tőle. A Nap sugarai át-át bújtak a fák lombkoronáin amik a járda mellett bekerített törzzsel lengettek a lágyabb délutáni szellőben. Hirtelen neki koccant valaki ami nem lett volna elég visszahozni elméjét a testébe, de kisebb Reitsu áramlás is követte a koccanást amire Enzeru akaratlanul is vissza tért a való világba. Fejét felkapta és kíváncsian szemeit a vele szemben álló személyre meresztette... a szemeinek előbb nem akart hinni majd lassacskán felfogta, hogy Shinigami-val találkozott. Az előtte álló alak magasabb volt nála habár nem sokkal, haja színe kicsit haloványabb vörös volt mint Enzeru-é a hossza azonban kenderbe verte...Zanpaktout nem látott nála. Csak a körvonalakat tudta szemügyre venni, mivel a Napsugarai pont átszűrődtek a mellettük lengedező fa lombjain. Enzeru illedelmesen ráköszön, hiszen attól, hogy Arrancar még nem szakított előző életében szerzett udvariasságával.
- Jó napot hölgyem ! - üdvözli lágyabb hangnemben, de a harcgondolatától ott van a halovány mosoly az arcán.
- Magának is !- Hangzott a gyors válasz amiben kisebb sietséget lehetett hallani. Majd sűrűbb és szaporább léptekkel elindult Enzeru mellett folytatni az útját. Enzeru határozott mozdulattal megfogta a jobb felkarját a bal kezével majd odafordulva nagyobb mosollyal megszólal:
- Ne siessen annyira, szeretném jobban megismerni.
- Mit akar tőlem? - kérdezi vissza a Hölgy kissé kámpicsorodott tekintettel.
- Semmi különöset, csak egy kisebb harcot, mert ugye bár kegyed Shinigami. - Enzeru arcán a mosoly nem terebélyesedett tovább, hangja továbbra is lágy maradt - Ha nem haragudna meg elárulhatná a nevét, mert nem szeretném végig Shinigami-nak szólongatni ha nincs ellenére. - fejezi be Enzeru miközben el is engedte a Shinigami jobb felkarját és egy lépést hátrébb ment. A meleltük álló ház árnyékot vetett rájuk, mellettük a szél lágyan tovább lengette a fák leveleit és kisebb morajlást is hozott magával. Enzeru miközben várta a választ levette köpenyét és jobb kezét zanpaktouja markolatára helyezte, miközben szemei kiváncsian és óvatosan meredtek az előtte álló Shinigamira.

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Még életemben nem találkoztam ennyire elszánt emberrel illetve lélekkel. Egy lépést hártált én pedig csak néztem ki a fejemből. Úgysem hagyna elmenni, látszik a tekintetén, mennyire szereti a harcot. Az bosszantott a legjobban, hogy póttestben voltam, így azt valahova még el kell rejtenem.
-Igen, Sakuranbo Kai, a 4. osztag egyik tisztje vagyok. Nem igazán szeretnék most harcolni, de ahogy elnézem, Ön annál inkább. Szóval keressünk valami eldugott helyet és essünk túl rajta! -bámultam a földet.
-Remek, az én nevem Akki Enzeru, és a 90. arrancar vagyok. A parkhoz mit szól?
-Tökéletes.. -morogtam magamban, hogy megint sikerült kifognom egy balhét.
Végre elindultunk, de nem szerettem volna vele beszélgetni, hiszen nem emiatt maradtam itt. Ő viszont megpróbált velem kommunikálni.

_________________

**Akki Enzeru**

Egy kis idő elteltével a járdán álló lelkek közül a Shinigami törte meg a csendet.
-Igen, Sakuranbo Kai, a 4. osztag egyik tisztje vagyok. Nem igazán szeretnék most harcolni, de ahogy elnézem, Ön annál inkább. Szóval keressünk valami eldugott helyet és essünk túl rajta! . - Válaszolta a nem régen fel tett kérdésre. Hangja nyomatékos volt és kisebb zavarodottság volt érzékelhető benne.
- Remek, az én nevem Akki Enzeru, és a 90. Arrancar vagyok. - válaszolta Enzeru rögtön. * valószínűleg a póttest miatt nem akar most rögtön harcolni és valószínűleg azért is, mert ez az egyik forgalmas útszakasz Karakura városában... ilyen időben valószínűleg a parkban nincs senki és a testét is eltudja helyezni biztonságos helyre * - Gondolta Enzeru s gyorsan ismertette a helyet amire ő gondolt. - A parkhoz mit szól?
- Tökéletes - válaszolta, hangjában idegeskedés hallatszód ott.
Kis idő múlva Elindultak a park felé az utcákon sétálva mint ahétköznapi emberek. A Napot néha eltakarta egy kisebb bárányfelhő foszlány. Enzeru nézegette a boltok kirakatait, az eget és a nyüzsgő embereket. Teljesen hitt a Shinigami-nak, hogy addig nem fognak harcolni míg nem érnek a parkhoz. Enzeru néha rápillantott az előtte haladó Shinigami-ra és látta, hogy ő nem osztja azt a véleményt amint Enzeru, szemeit folyton Enzerun tartotta. - Sakuranbo Kai - san ha jól emlékszek ugye a 4. osztagot nevezted meg amiben szolgálsz? Ha jól vélekszek akkor nem ők a gyógyító alakulat? - kérdezi Enzeru lágy hangnemben mintha világ életében ismerte volna. Hangjában semmi erőszakosság és türelmetlenség. Kis időt várt, de válasz nem jött a kérdésére. Enzeru a fejét visszafordította az ég felé. Száját becsücsörítette kezeit hátul a tarkójánál összekulcsolta a megsértődöttség jelként és folytatta a mondandóját.
- Egyszerűbb és tisztább lett volna, ha megmondja miért nem akar ott helyben harcolni velem. Én úgy sejtem a pótteste miatt valamint ha ott harcolunk az embereknek bajuk eshetett volna... Ha beszélgetni se óhajt ami teljesen érthető egy szimpla válasszal is elintézhette volna. Mellesleg nem gondolja úgy, hogy tegeződhetnénk Sakuranbo Kai - san ? - fejezi be, és várja a reakciót és a válaszát. Ahogy haladtak a lépteik normálisnak hatottak, persze mint amennyire egy Shinigami és egy Arrancar normálisnak mondható ahogy egymással sétálgatnak. Az idő telt-múlt és a válasz nem igazán akaródzott jönni. Az égen a felhők tovatűntek, csak a Napsugarai díszesítették a hétköznapi utca látóhatárait. eközben Enzeru leengedte kezeit maga mellé és úgy folyatta az útját. A szél kicsit feltámadt és a fejüket hátulról fujta így a hajukat szemünkbe fújta.

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Nem akartam túl sok mindent elárulni sem magamról, sem az osztagról, így inkább csendben baktattam mellette, bármennyire is feltűnően viselkedett. Végig rajta tartottam a szememet, hiszen nem akartam egy kellemetlen meglepetést.
Újabb kérdések, és további némaság. Talán ez jellemezte legjobban az utunkat.
Végül csak megunta a kérdezgetést, így csak a lábak dobogása kísért minket. Felpillantottam az égre, sütött a nap.
~Egy ilyen szép napot elrontani harccal. Kész pazarlás! -szedtem ki az arcomból a hajamat, amit a hátszél belefújt. Közben figyeltem, nehogy kedvet kapjon a támadáshoz, még mielőtt odaérnénk.
Szerencsére már nem sokan voltak az utcán, és mi is közel jártunk a kinézett csatahelyhez.
Egy kis ösvényen át közelítettük meg a park belsejét.
-Várj!- az egyik fa mellett megálltam, és letettem a testet.- Jó, mehetünk. -követtem ismét az arrancart.- Mint észrevetted, nem bánom, ha tegeződünk, és a testtel kapcsolatban is igazad volt. És amiatt nem válaszoltam, mert nem akartam, hogy bolondnak nézenek. Még valami?
-Nem hiszem, hogy lenne még kérdésem.
-Remek, akkor azt hiszem kezdhetjük. -értünk ki egy kisebb tisztásra, ami szerencsére elég eldugott volt a fák között.

_________________

**Akki Enzeru**

Enzeru és Kai további utja a parkig szinte némasággal telt,csak Enzeru hallatott némi sóhajt unalmának kifejezésére. A szél tovább lengette a fákat és simogatta arcukat, a nap is szépen ragyogott. * Szépen süt a nap...egy kis harchoz tökéletes...Kai nem olyan gyenge szóval majd vigyázni kell vele...de ha jól emlékszek az ereje el van csökkentve, de erre nem vennék mérget. * - Gondolja Enzeru miközben bal kezével eltakarja kissé a szemét mikor az égre felnéz. Egyszer csak egy kisebb ösvényen haladtak tovább és hirtelen megszólal Kai:
- Várj! - és kiszáll a póttesből majd újra elindul miközben azt mondja: - Jó, mehetünk. kis idő után kisebb beszélgetés látszott kialakulni:
- Mint észrevetted, nem bánom, ha tegeződünk, és a testtel kapcsolatban is igazad volt. És amiatt nem válaszoltam, mert nem akartam, hogy bolondnak nézzenek. Még valami? - kommunikált Enzeru-val Sakuranbo. E bimbózó ismerkedést Enzeru egyhangú válasza folytja csírájába : - Nem hiszem, hogy lenne még kérdésem. * akkor ha eddig igazam volt valószínű, hogy a többiben is. Van rá esély de egyenlőre csak lehetőségnek kell számon tartsam az erő korlátozást mint ténynek. A kommunikálásnak lassan vége és kár lenne most mindent megtennem egy kis beszélgetésért...ha akar kommunikálni harcközben is megteheti. * -s gondolja közben Enzeru. Az útszakasz keskeny volt és a fák, bokrok leveli meg-meg csiklandozzák Enzerut. A fény ide kisebb mértékben jutott el mint az utcán ahol nemrégen sétáltak. Enzeru örömére végre kiértek a nem éppen kellemes ösvényről egy tisztásra, bár szebb és levegősebb volt mint az ösvény, de korántsem annyira szellős mint az utca. * végreee...már azt hittem sose jutunk ki abból az ösvénynek nevezett csapásról...* - Gondolta Enzeru s nagyot nyújtózkodott, majd levette köpenyét és eldobta magától....ajkai szóra nyitódtak, de megelőzték :
-Remek, akkor azt hiszem kezdhetjük. - szólt köbe Sakuranbo. Enzeru kicsit elszontyolodott majd bús hangon megszólalt :
- Eddig azt hittem én szeretnék harcolni, de látom nem teljesen helytálló ez a gondolat...megtehetted volna, hogy ott az utcán amikor találkoztunk elmenekülsz és használsz valami kidou-t az ártalmatlanításomra , de nem tetted...akkor nem értettem miért...de most már erősebb a gyanúm, hogy te is harcolni vágytál... - fejezi be Enzeru. Szemei megváltoztak. Az eddigi szolid pillantása helyett összehúzott harci pillantás nézett Kai-ra. Keze lassan Katanája markolatára indult, majd elérve azt lassú mozdulattal kihúzta hüvelyéből. A Kard sercegő hang kíséretében kikászálódik eddigi pihenő helyéből majd egyenesen ellenfele felé fordul.
- Nem tudom, hogy nálad is érvényben -e van az, hogy a Shinigamik szellemi erejét lecsökkentik míg az emberek világban vannak, de abban biztos vagyok, hogy az erőnk közt nagy különbség nincs, ha jó saccolom valamivel erősebb lehetsz ami nem ok arra, hogy ne vedd komolyan a harcot. Mivel önszántadból...jó ez erős túlzás volt... jöttél velem harcolni as ha nem veszed sértésnek megengedem...vagyis megtisztelve érezném magam, ha te támadnál először. - Mondja Enzeru kissé mélyebb és sercegő hangon. Katanáját eközben védekező állásba fordítja és várja Kai lépéseit. A szél teljesen alább hagyott és a nap is tovább ragyogott. a fűszálak halk sercegése jelezte, csak, hogy a két fél ide oda teszi lábait. A környék elcsendesedett mint a nagyobb viharok előtt. A várakozás minden másodperce hosszabbnak tűnt egy óránál is Enzeru számára...mintha megállt volna z idő...

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Figyelmesen hallgattam őt, remélve, talán valamit elárul, mi a gyenge pontja vagy éppen mi az erős. Felkaptam a fejem, amikor az én hozzáállásom került szóba, de hát mi tagadás, igaza volt. Ha annyira nem akartam volna harcolni, egy kidouval ártalmatlanítom és elmegyek, de nem így történt. Ő nyitotta fel a szemem, hogy a kardom harcolni szeretne, hiszen ezt az ötletet blokkolta az agyamban Tennenshingen.
Pillantása szinte rémisztő volt, az eddigi barátságosságot hűvösség váltotta fel.
-Igen, talán igazad van... -tömörítettem össze gondolataimat egy mondatba.
Eközben elővette a kardját, ami felnyitotta a szemem, hogy már nincs visszaút. Meglepődtem a kérésén, hogy én támadjak először, de úgysem volt jobb ötletem. Annyival azonban még tudtam manipulálni a dolgokat, hogy a nem a kardommal támadok. Ő arra számíthat, hogy majd eszeveszetten vetem magam rá, pedig nem szabad elvesztenem a fejem.
Túlságosan nagy volt a csend. Tudtam, nem lesz egyszerű dolgom, de mikor van az? Egy shinigami élete tele van meglepetésekkel és nehézségekkel. Nagy levegőt vettem, majd kinyújtottam a kezem.
-Bakudou 01: Sai!

_________________

**Akki Enzeru**

Enzeru meredten nézte az ellenfelét egy pillanatra se kalandozott el a tekintete csak néha egy -egy pislogást engedett meg magának. Reitsu kisebb mértékben növelte, hogy ne a harc közben kellejen erre időt vesztegetnie, igaz nem sok idő , de a harcban a másodperc tört része is az életet vagy a halált jelentheti. A Shinigami felől lágy hangot hoz a körülöttük kavargó szél mely a fűszálakat és a fákat is megtáncoltatja.
- Igen, talán igazad van... - Válaszolta a nemrégen feltett kérdésre Kai. Arca elárulta, hogy töpreng és kissé kezd izgatott lenni. Enzeru jobban odafigyelt mind a mag mind a Shinigami minden mozdulataira. * Úgy látszik hezitál vagy csak gondolkodik miként támadjon. sajna nem tudom, hogy a Zanpaktouja milyen típusú, de remélem nem villám, mert azt nagyon nem szeretném...óvatos...nem fog csak úgy nekem rontani, hanem stratégikusan fog eljárni...nem véletlenül tiszt a 4. osztagnál...nekem is törnöm kellene a fejem mit csináljak...dehogy * - rázta meg kicsit a fejét majd folytatta a gondolatatit * most csak arra kell koncentrálnom, hogy az első támadását kivédjem, találgatni nincs értelme mi lesz az...* - erősebben szorította kardja markolatát és jobban berogyasztotta térdeit, karját markolatát arcáig emelte, pengéje vízszintesen állt arcával, a nap fénye meg-meg csillant Zanpaktouján... A csend már-már ironikusnak hatot...a szél keltette kisebb neszeken kívül semmi mást nem lehetett hallani...Enzeru egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy a Shinigami kinyújtja felé a kezét. Enzeru óvatosságból hátrább ugrott egy 2 lépésnyit majd tekintete még szúrósabban kezdte nézni az előtte álló lelket. * Egy kidu lesz? * gondolata után halovány mosoly kúszót arcára.
- -Bakudou 01: Sai! - Hangzott a Shinigami felől. Hangja nem tükrözte az iménti tétovázást amit az arcára volt írva.
Ahogy elhagyta tenyerét a koncentrál Reitsu a Shinigami haja és egyéb szabadon lengő ruhái hátra taszította, a fák meglengettek és a fűszálak elfeküdtek.* Szóval egy mozgás gátló technika...úgy látszik gyorsan túl akar esni rajta...mindegy nem szabad, hogy eltaláljon...* - tekintete végig szalad a Shigamin és tágra nyílik a szeme- * Zanpaktouját nem látom sehol, meg kell próbáljam most, mert lehet nem lesz lehetőségem rá... * - Gondolja Enzeru miközben felé robog a fehéren izzó fénygömb miközben az alatta békésen dülöngélő fűszálak két irányban arányosan és szabály szerűen elválnak hatására.
Enzeru-nak éppen hogy csak sikerült elkerülnie a támadást, a szele megcirógatta lábait. Majd a Sinigami mögé Sonidózott és karjával megcélozta azt az oldalát amelyik kezével használta a Bakudou - t remélve, hogy védtelenebb és Zanpaktouja híján sikeresebb támadást tud intézni. A támadás nem létfontosságú szervre irányult inkább pár karizom lassítására egy sikeresebb találta esetén. Bal kezét szabadon hagyva lábait ugrásra és védelemre készen tartotta egy esetleges ellentámadás kivédésének sikere érdekében. A Kard becsapódás előtt Kai Enzerura pillantott...

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Sejtettem, hogy nem fogja ilyen könnyen adni a bőrét. A támadásomat simán kikerülte, és mögém sonidozott. Nem várhattam meg, amíg megsebesít, hiszen tudtam, ezt forgatja a fejében. Éreztem, ahogy megmozdul és mielőtt megsebesíthetett volna, felé fordultam.
-Nem kellett volna ennyire a közelembe jönnöd.. -vigyorogtam, és egy újabb támadás jutott az eszembe.- Bakudou 26: Kyakko! -tűntem el a szeme elől, és néhány méterrel távolabb shunpoztam.
Magamhoz vettem a zanpakutom, ami eddig a haorim alatt pihent. Tudtam, felesleges tovább húznom az időt, így nekifutásból támadtam.
Kardjaink sikítva csattantak össze, szinte izzott a fém.
-Végre nem csak technikákat vetsz be ellenem.
-Hm.. akkor ha jól értem, a közelharcot jobban szereted! -pördültem meg, és a feje fölé csaptam, de kivédte.
-Pontosan! -lendült most ő támadásba, én pedig éppen csak, de tudtam blokkolni.
-Remek.. -toltam vissza a kardját, és ismét hátrébb ugrottam.- Akkor most te támadsz!

_________________

**Akki Enzeru**

Enzeru támadása közben amint Kai hátra fordult kisebb mosolyt lehetett látni az arcán majd ajkai elkezdtek mozogni:
- Nem kellett volna ennyire a közelembe jönnöd...Bakudou 26: Kyakko!
Enzeru-t váratlanul érte eme cselekedet. Ahogy a karja célt tévesztett azonnal védelmi állásba állt és körbe nézett. * A fene...eltűnt...dehogy...valami illúzió technika lehet. Koncentrálj...* - gondolta s becsukta a szemét. * nem jó...nem érzem a lélek energiáját...de mintha hallanák valamit...* - nyitja ki a szemét majd megszólal: - Arra! Szemeit a hang irányába fordította és megindult felé. Elhagyta azt a helyet ahova az iménti sikertelen támadás után leért, de két lába nyomat bele égetve hagyta a talajon fekvő füvekben. Hallotta, hogy Kai vélt helye felől katana előhúzásara hasonlító hang hallatszott. - Nocsak, csak rászántad magad?! - Szólal meg erőteljes és mély hangon. Ebben a pillanatban hatalmas csattanás hallatszódott, és újra előtűnt Kai. Enzeru ismét megszólal: - Végre nem csak technikákat vetsz be ellenem. - hangját kissé eltorzította a katanák egymáshoz feszülő halk sikításai.
- Hm.. akkor ha jól értem, a közelharcot jobban szereted! - tette észrevételét Enzerunak majd fordult egyet és Enzeru fejét célozta meg. Ismét sercegés hallatszódott, de ezúttal Enzeru hárította sikeresen a támadást.* egyre jobb lesz, úgy látszik belelendült! Kicsit erősebben támadok*- gondolta majd megerősíti Kai észrevételét.
- Pontosan. -felelte majd kihúzta Katanáját Kai-é alól és egy felülről indított támadást intézett.
Kai kicsit lassabban reagált így nehezebben tudta hárítani a támadást. A Kardok sercegő hangjától telítődött be a harctér. A küzdő felek teljesen elhidegültek a külvilágtól.
- Remek... Akkor most te támadsz! - Felelte Kai aki visszatolta Enzeru kardját. Enzeru hátrébb ugrott majd támadásba lendült. - Nem kell kétszer mondanod. - vágta oda Enzeru miközben Kai felé tartott, futása következtében a fűszálak ahova leért a lába belesüllyedtek a talajba. *lehet csapda, de mennem kell. Figyelem nem e akar megint valami kidou-t használni míg felé tartok, majd mikor elég közel kerültem hozzá felülről csapok a kardommal...valószínűleg sikerül kivédeni-e majd és ekkor a Bara-mal megcélzom a hasatájákát. Esetleges támadásokat megpróbálom kivédeni és nem szabad a levegőbe emelkedjek, mert a mozgást gátló kidou-kat nem fogom tudni könnyen kikerülni és jelenhelyzetben nem engedhetek meg magamnak efféle kockázatot * - Gondolta miközben rohanvást cikk-cakk - ban haladt Kai felé. - Itt jövök, ne lankadjon a figyelmed. - szólalt meg Enzeru amikor már majdnem elérte Kai-t.

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Nem habozott, támadásba lendült. Cikk-cakkban közeledett felém, én pedig követtem őt a szememmel. Mikor megérkezett, hatalmas légoszlopot hozott magával, de jobban lekötött a kardja.
Ismét közelharc vette kezdetét, a két fém hangos csattanásokkal üdvözölték egymást.
~Túl erősen támad, nem tudom, meddig vagyok képes hárítani. Nagyon gyors, és nem fogja vissza magát. Egyszerű zanpakutoval nincs esélyem ellene, elő kell hívnom a kardom lelkét. Remélem, ezzel sikerül egy kis előnyhöz jutnom, vagy lefárasztanom egy kicsit.
Hátrálni kezdtem, egészen az egyik közeli fával való találkozásig. Mielőtt ellenfelem a nyomomba eredt volna, elkiáltottam magam.
-Tennenshingen! -hívtam segítségül a szellemet, és vártam az ellenfelem érkezését. Nem tudtam, mire készül, ha már ilyen alakban van a kardom, de nem veszthettem egy percre sem szem elől.

_________________

**Akki Enzeru**

Enzeru amíg haladt Kai felé szemeit le nem vette róla és látta, hogy ő se tette ezt másként.
Mikor közel ért hozzá, Enzeru nagy hévvel kezdte támadni. A Kardok újra és újra találkoztak szikra függönnyel díszesítve az egyébként vészjósló erő fitogtatást. Enzeru egyre csak támadta ellenfelét aki védekezni tudott csak. * Elkaptam. * - Gondolta Enzeru miközben arcán a az eddigi mosoly kicsit alább hagyott. Az egyik kardcsapása előtt Kai hátrább ugrott. Enzeru kardja akadálytalanul csapódott a földbe hatalmas koppanás kíséretében. * Micsoda ??? * - gondolta Enzeru miközben a felcsapódó föld darabkák és fűszálakon átnézz Kai kitérésének irányában. Kai egészen egy fáig hátrált ahol kicsit megtorpant. * Most, tétovázik !* - gondolta Enzeru és ebben a pillanatban megindult felé. Az iménti sikertelen támadásból még nem értek le a törmelékek Amin Enzeru keresztül haladt a légőrvény amit keltett feljebb repítette őket. * Mit csinál? csak nem...?! * - torpant meg Enzeru amint látta Kai mozgó ajkait majd agyáig eljut a hang is: -Tennenshingen!... * Nem várhatok tovább itt van még egy esély, több nem valószínű, hogy adódik.* - Gondolja miközben a tekintete szúrósan rá ragadt Kai-ra.
- BARA ! . Majd egy energia "gömb" hadja el öklét ami sivítva halad a levegőt szelve , majd hátrább ugrik. Hallani lehetett a becsapódás robalyát, és az utánna keletkező törmelékeket.
Földetérve Enzeru körbenéz * Eltalltam? *- gondolta.

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Tudtam, hogy valami erőteljes támadást fog felém intézni, hiszen a lélekenergiája olyan szinten megugrott, hogy lehetetlen volt nem észre venni. Kezei előtt egy színes gömbbe koncentrálta a felszabadult energiát, és egyenesen felém irányította.
-Bara! -kiáltotta el magát, és elengedte a golyót.
Hatalmas sebességgel közeledett felém, de szerencsére fel voltam rá készülve, és így arrébb tudtam ugrani előle a levegőbe. A fába, amely előtt eddig álltam, egy hatalmas csattanással csapódott be, majd egy reccsenéssel kidőlt. Apró szálkák és por keveredett a levegőbe, amit próbáltam kihasználni.
Mikor földet értem, gyorsan kellett cselekednem, hiszen észrevette, hogy mégsem sikerült eltalálnia, és már készült a következő támadásával.
Gyorsan a földbe szúrtam a kardom, mielőtt bármit is léphetett volna, és elkiáltottam magam.
-Tenneshingen, sangai!

_________________

**Akki Enzeru**

Enzeru támadása következtében a felszálló por, fű és fa darabkák teljesen elrejtették szemei elől Kai - t. Hátrálása következtében még a levegőben volt. Eneru érezte, hogy Kai Reitsu-ja megváltozott. * Huh...ez két dolgot jelent...az áramlás mértékéből Shikai alakba változtatta a kardját, a másik, hogy nem sikerült eltalálnom...arra!* - kapja fel a fejét s pillant oda, ahonnan a z egyre gyűlő lélekeneregiát érezte. Majd a por és a törmelékeken keresztül egy hangra lesz figyelmes. - Tenneshingen, sangai!. Egyszerre maga alatt hatalmas robbanásszerűen megugrott lélekenergia növekedést érzékelt. * Nha ez nem jó.* - Gondolja miközben a földből előtörő indaszerű valamik közelítenek Enzeru felé, mintha elakarnák nyelni. Enzeru megpróbált kitérni előlük, több kevesebb sikerrel. Kardjával, hol védte, hol támadta a furcsa valamiket, tekintete megpróbált át-át látni az elülő törmelékeken keresztül, hátha meglátja ellenfelét. Kisebb zöldség aprítás után Enzeru megpillantotta akit annyira szeretet volna...azon nyomban felhagyott a növényekkel folytatott értelmetlen irtásával és megindult Kai felé. Kardját szúrásra alkalmasan maga előtt tolta és egyre csak közeledett felé. * Kicsit nehéznek érzem a testem, mi történt velem? * - szeme a lébén lévő sebre fut amit nem régen szerzett azonban támadásával nem állt le.

_________________
A Pokol is csak egy kiváltságos hely ahova kerülhetsz...

アクジンコンランヘイジン

Akujin Konran Heijin - A Gonosz Isten Káosz Pengéje

**Sakuranbo Kai**

Elég rendesen megtépázta szegény növényemet, de nem adtam fel, még több lélekenergiát fektettem a támadásba, így folyamatosan nőttek az új indák. Mikor végre meglátott, egyenesen felém rontott, felhagyva a védekezéssel. Észre sem vette, hogy az egyik inda kinövésével egy fadarab állt ki a földből, és végighasította a bőrét, így a méreganyag még könnyebben került a szervezetébe.
~Még nem szüntethetem meg a támadást, hiszen nem sokára sikerrel járok! -ért hozzám vészesen közel, de ekkor az egyik inda előtte tört fel a földből, így kiesett a kard a kezéből.
Az eddig feltörő ágak most végre beérték őt, betekerték a lábait, amíg ő a zanpakutójáért nyúlt.
Végre sikerült egy kis időre a foglyommá tenni, így újabb technika után kellett néznem, hiszen a kardomat egy ideig nem tudom használni.
-Hadou 54: Haien! -indítottam felé a tűzet, remélve, hogy nem tud semmit sem tenni ellenük.

_________________