Jelszó: I am merely practicing/saying goodbye to you.
Név: Fumetsu Kyuusaisha.
Kaszt: Shinigami.
Rang: 10. osztag 5. tiszt.
Nem: Fiú.
Kor: 25, de 17nek látszik.
Felszerelés: Zanpakutou, Shinigami egyenruha.
Születési dátum: január 18.
Külső: 164 cm magas, szőkés barna hajú, barna szemű normál testalkatú fiú.
Jellem: Kedves segítő kész és könnyen barátkozó, de ugyanakkor, ha felidegesítik, könnyen elveszíti az önuralmát és magából kikelve ordítozik és ront neki bárkinek vagy bárminek.
Zanpakutou neve: Kurenai.
Zanpakutou fajtája: tűz

Zanpakutou alapforma: egy egyenes pengéjű fekete és piros színű markolattal ellátott kard a kardot a hátamon lévő tokból tudom előhúzni, ami szintén fekete és piros színű. A kardomnak alap szinten nincs képessége.

Shikai: ha kimondom az aktiváló szót a kardom, meghosszabbodik a pengéje vörös színű lesz a markolata fekete, fehér és piros színű lesz a tokja fekete színű lesz és írásjelek jelennek meg rajta, a tokot a bal oldalamon hordom.
Aktiváló szó: kikenshingou (vörös fény)
Shikai képességek:
yakekoge (megperzselés): Kardot egy sötétkék energia folyam veszi körbe, ami ha hozzá ér valamihez azt meg égeti és az alacsonyabb szintű lidércek erejét, megszünteti.
Parancsszó: yakekoge!
Nenshou hahen (égető szilánk): A kardot körül vevő energia folyamból folyamatosan kis lángoló gömbök lövellnek, ki abba az irányba amerre a kardommal mutatok (egyszerre csak egy irányba vagyok képes tüzelni ahhoz, hogy célpontot váltsak, abba kell, hagyna a támadást).
Parancsszó: Nenshou hahen!
Bankai: Nincs.
Emberek világa:
*Gyerekként nem volt benne semmi különleges ő is a kicsit hiperaktív gyerekközé tartozott, akik inkább egésznap szaladgálva játszottak, mint hogy a homokozóban ülve építgessenek egyre nagyobb várakat és ássanak egyre mélyebb gödröket. Miután elkezdte az iskolát gond nélkül megtanulta, amit kell, de ahogy egyre többet kellet volna tanulni úgy egyre inkább nehezebbnek találta az egészet, hisz ő nem volt az a beülök a szobába és megtanulom típus. Inkább ment el bármi mást tenni, mint hogy otthon kelljen tanulnia. Egy nap az egyik barátja megkérte, hogy segítsen be az édesapja boltjában, ahol dolgozik. Kyuusaisha szívesen segített, hiszen addig se kellet tanulnia. Ez után annyira megtetszet neki ez a munka, hogy megkérte a barátja apukáját had dolgozhasson ő is itt. Miután meg győzte minden délután oda járt dolgozni és így telt az idő, amíg élt.
*Azon a júniusi este mikor hazafelé tartott a munka helyéről érezte, hogy valami nincs rendben az út a megszokott volt, de mintha sötétebb lenne és hűvösebb, mint előtte. Ebben a pillanatban úgy érezte, mintha egy kötél szorosan köré csavarodna, hirtelen a levegőbe emelkedett és moccanni sem tudott, nem tudta mi lehet ez, hiszen nem látott semmit csak valami homályos alakot, vagyis inkább annak is a körvonalait, ami halványan, de látszott. A szorítás egyre erősebb lett, míg nem összeroppantak a bordái és szétrobbant a szíve. A teste, mint egy homokkal teli zsák zuhant a földre, de ezt már nem érezte, ezt látta méghozzá alig néhány méterre előtte először nem értette mi történt, de aztán csak annyit mondott.*
- Oh...ilyen a halál?
*De nem volt ideje tovább gondolkodni az eseményeken, hiszen egy házmagasságú szörnyeteg éppen előtte állt, és amikor ez a maszkos bestia körbe fonta csápszerű végtagjaival a testét csak akkor jött rá mi történt pontosan és dühében azt üvöltötte*
- Te rohadt szemét megöltél engem!
*De erre a szörny csak nevetve annyit mondott*
- nem is vagy olyan buta, mint látszol.
*És már emelte volna a szájához, amikor hirtelen egy homályos alak suhant el mellettük és a szörny csápjai mintha elszakadtak volna. Kyuusaisha ismét a földre került ekkor suhant el mellette megint az a furcsa alak és a következő pillanatban a szörny kékes színnel szétfoszlott a levegőben és mögötte megjelent egy férfi. Elindult a még mindig földön fekvő Kyuusaisha felé, és amikor oda ért azt mondta
- Most már jó kezekben vagy ne félj.
Ez Kyuusaisha számára egyszerre volt megnyugtató és rémisztő, hiszen mit akarhat tőlem egy fekete ruhás kardot lóbáló fickó gondolta ekkor a férfi azt mondta*
- Ne félj nem foglak bántani.
*És amikor ezt kimondta a kardja markolatának végét a fejéhez nyomta.*
Lelkek világa:
*Amikor Kyuusaisha felébredt nem tudta hol van csak azt tudta, hogy meghalt és éhes egyből eszébe is jutott.*
- Ez mekkora hülyeség a túlvilágon nem az kéne, hogy mindenki boldog meg ilyenek, de éhesen hogy lehetnék boldog baromság.
*Miután kicsit összeszedte magát körbenézett és meglátott a közelben egy várost pihent még egy kicsit és elindult a város irányába, amikor oda ért a város szélén ült egy öregember Kyuusaisha odament hozzá és megkérdezte hol tudna enni valamit*
- Hát én nem igazán tudom, még csak nemrég vagyok itt, de a múltkor, amikor éhes lett egy fickó egy csapat shinigami jött érte.
- Shinigami?
- Igen ezek az emberek különlegesek vagy mi? Állandóan kardokkal szaladgálnak meg valami fekete ruhában mászkálnak, de ha minden igaz te is találkozhattál eggyel mielőtt ide kerültél nem?
- De igen éppen valamilyen szörny akart felfalni, amikor megjelent egy fickó és megmentett.
- Hát az erős túlzás hogy megmentett nem? Hisz akkor nem lennél itt?
- Ez mondjuk igaz. De inkább mesélj még ezekről a kardos fickókról.
- Hát én sem tudok, sokkal többet mondom, meny inkább oda ahhoz a fickóhoz ő többet tudna mondani.
- Hát végül is rendben, de mit tudsz arról az alakról?
- Nem túl sokat, de úgy sem lesz, probléma ne aggódj emiatt.
- Rendem van kösz.
*Amikor odaért a kapuőr közelébe valahonnan előtűnt egy fal, ami az egyik városrészt leválasztott a többiről. Ez a rész nem is hasonlított arra ahonnan jött itt minden út, ház, ember tiszta volt semmi és senki nem volt elhanyagolva nem voltak romos házak vagy szakadt ruhák, pont mikor elmerült volna a gondolataiban, bumm, a fal nagy robajjal leért és eltakarta a várost, Kyuusaisha oda sietett az őrhöz és megkérdezte, hogy mi ez a fal és minek van itt? Az őr nem válaszolt, újra próbálkozott, de semmi válasz. Miután megunta a próbálkozást el akart mellette menni a falhoz, de az őr elé állt.*
- Itt nem mehet át senki, ha én nem engedem!
*Mondta és továbbra is csak komoran nézett.*
- Mi az, hogy nem lehet bemenni, milyen túlvilág ez?
- Ez itt a tiszta lelkek városa ide csak a shinigamik léphetnek be!
- Hát akkor nincs probléma én is az vagyok csak bent hagytam a ruhámat.
~ Hátha beveszi.
- Engem nem tudsz ilyen könnyen átverni mivel a kapuőröknek alapkövetelmény, hogy tudják a kapitányok hadnagyok és tisztek nevét egyszóval minden shinigaminak.
- Most már hadnagyok meg kapitányok meg mit tudom én mik? Ez egyre bonyolultabb nem?
- Majd megtanulod az akadémián, vagyis amennyiben azért jöttél, hogy jelentkezz.
- És akkor kapok kaját is?
- Ezt hogy érted, mert ha csak a miatt akarsz jelentkezni, mert éhes vagy akkor inkább fordulj meg és menj el.
- Jól van nyugi csak hülyültem, de amúgy mi a dolga a-aaaa mik is ezek?
- Shinigamik.
- Ja, igen, kösz. Na, szóval mi is a feladatuk ezeknek a shinigaimiknak?
- Tömören fogalmazva az, hogy megvédjék az embereket.
- Ez izgalmasnak tűnik, benne vagyok.
- Akkor várj meg itt.
- Rendben.
*Amikor visszaért már nem volt egyedül, volt vele egy shinigami aki behívott. Ő mindent részletesen elmagyarázott kyuusaisha-nak, hogy a shinigamik az emberek védelmezői és a hollow-ok ellen küzdenek, akik az emberek lélekenergiájából táplálkoznak a hollow-okat csak szellemként láthatnak az emberek és csak néhány kivétel van, akinek van elég lélekenergiája ahhoz, hogy láthassák őket. Elmondta azt is, hogy a Lelkek világában csak ez lesz éhes, akinek van lélek energiája. Miközben elmondta neki a történetét el kezdtek sétálni. Idő közben elértek az 5. osztaghoz és azt mondta kyuusaisha-nak hogy jelentkezzen be, mint tanonc shinigami, miután bejelentkezett elküldték az akadémiára. Eleinte nehéz volt beilleszkednie, hiszen a többiekhez képest sokkal fiatalabb volt (a legfiatalabb osztály társa is elmúlt 100 éves). Az akadémián a közelharc nem jelentett gondot és a mágiákkal is megbirkózott. Csak a Zanpakutoujának neve jelentett gondot.*
~ Nem értem. Már vagy három éve ismerjük egymást, de még mindig nem értem a neved ez, hogy lehet? Talán nem vagyok méltó hozzád?
*Elmélkedett magában kyuusaisha.
- Á tudod, mit hagyjuk, inkább megyek gyakorolni!
*Épp hogy oda ért az edzőtérre az őt tanító shinigami szólt neki.
- Héj nincs kedved egy kis hollow vadászatra?
- Mi hogy én?
*Nézett értetlenül hisz még sosem volt küldetésen és hollowot is csak akkor látott, amikor meghalt.
- De ha nincs, kedved viszek mást.
- Nem-nem szívesen megyek!
~ Végre egy kis akció.
- Akkor félóra múlva legyél a senkai kapunál!
- Rendben, ott leszek.
- Na kurenai készen állsz egy kis hollow irtásra?
- Hát persze. Végre élesben is harcolhatunk, remélem nem lesz túl egyszerű.
- Azt én is. Na, szerintem menyünk is maximum várakozunk egy kicsit, de inkább korán, mint későn.
*10 perccel később.
- Hát itt lennénk. Vajon mikor ér ide?
*Ebben a pillanatban megjelent a shinigami és meglepetten kérdezte.
- Hát te már itt is vagy?
- Igen arra gondoltam, hogy biztos, ami biztos ide jövök és nem lesz abból bonyodalom, hogy kések. És ön?
- Én mindig korán jövök, hogy meg előzzem a diákjaimat, de úgy látom most nem sikerült.
- Hát nekem is úgy tűnik. Akkor megyünk?
- Persze indulás!
*Miután át mentek az emberek világába alig tíz perc keresés után egy üres utcában már rá is találtak a hollowra, akit kerestek. Hasonlított arra a hollowra, aki megölte kyuusaishat, csak ennek máshogy nézett ki a maszkja és nagyobb volt. kyuusaisha meglepetten nézte egy darabig és arra gondolt most rajta áll bosszút a haláláért.
- kyuusaisha készen állsz?
*Kérdezte a shinigami.
- Igen.
- Figyelj szerintem te is képes vagy legyőzni csak koncentrálj a feladatra.
- Rendben értettem.
*kyuusaisha egy ideig csak állt és várta az első támadást ekkor a hollow nevetve megkérdezte.
- Mi az csak nem hiszed, hogy egyedül képes vagy megölni engem, tipikus shi...
*ebben a pillanatban kyuusaisha ráordított a hollowra.
- Fogd már be a pofád! Nem tudnál 5 percre kussolni!? Harcolni jöttem, ha nem tudnád!
- Mit képzelsz, magadról te kis senki azt hiszed, te parancsolsz nekem? Ha akartam úgy akartam volna te már nem élnél.
- Igazán akkor mi tart vissza?
*ahogy ezt kimondta elindult a hollow irányába és támadásba lendült. Először felugrott és megpróbálta kettévágni. A hollow túl lassú volt, hogy elkerülje ezért a csápjaival próbálta védeni magát amit kyuusaisha könnyedén át vágott. Amikor a maszkba csapott a hollow felordított és meghátrált, de egyben el is ütötte magától kyuusaishat aki egy közeli házfalba csapódott. Amikor a hollow megállt lehetett látni, hogy a maszkja ugyan megrepedt ott ahol a kard megütötte, de semmi nagyobb sérülés nem érte és a csápjai is visszanőttek. Miközben kyuusaisha felállt meglepetten kérdezte.
- Mi a fene, hiszen az előbb vágtam le a csápjaidat ez, hogy lehet?
- Ó elfelejtettem szólni? Tudod, én annyiszor növesztem, vissza a csápjaimat ahányszor csak akarom, így nem tudsz meg gyengíteni.
- Igazán akkor lássuk, mit szólsz ehhez.
*Ez után megint az előbbi támadással próbálkozott, de a hollow elkapta a lábát és a szája felé emelte. kyuusaisha meglepődött, de nyugodt maradt és megpróbálta elvágni a hollow csápjait, amikkel fogta.
- Nem fog menni.
*És miközben nevetve ezt mondta a csápjaival teljesen körbe tekerte kyuusaishat, aki akár hogy erőlködött meg sem tudott mozdulni.
- Héj segíts, gyere elő!
*Ekkor a kardja fényleni kezdett és megjelent kyuusaisha mellett egy lángoló női alak, akit csak ő látott. Először a másik shinigami azt hitte, hogy neki szól, de miután látta, hogy el kezdett fényleni kyuusaisha kardja már értette kinek is szólt valójában.
- Talán most sikerül neki és meghalja a kardjának nevét hisz direkt ezért hoztam őt el magammal. *mondta a háztetőn álló shinigami.
*kyuusaisha rá üvöltött a nőre.
- na, mi van már, hogy hívnak!?
- Az én nevem...
- Mit mondtál nem értem.
- Sajnálom, de még nem vagy kész rá.
- Na és mikor, ha most nem? Mindjárt felfal ez a dög!
- Hát te meg kivel beszélgetsz vagy csak megőrültél?
*kérdezte értetlenül a hollow.
- De végül is nem fontos, hiszen vacsoraidő van.
*Már éppen emelte a szájához kyuusaishat, amikor a másik shinigami közbe lépett és levágta a csápjait. A hollow viszont csak nevetett.
- Azt hiszed, ezzel megállíthatsz?
*És a következő pillanatban már vissza is nőttek a csápjai.
- Nem akarlak megállítani csak kicsit segítettem ennek a kis senkinek, hogy a te szavaiddal éljek. Héj kyuusaisha tápászkodj fel és gyere segítened, kell, aktiváld a kardod shikaiát.
- Sajnálom, de nem megy nem értem a nevét.
- Hát tudd meg, de gyorsan, mert fűbe harapunk.
- Mindent megteszek, de nem tudom, hogy sikerül e.
- Nem is hinni kell, hanem tudni.
- Igazad van. Sikerülni fog!
*üvöltötte magának.
- Kérlek, mond meg a neved most sikerülni fog.
*szólt a kardjához.
- Az én nevem KURENAI és a parancsszóm az, hogy kikenshingou.
*kyuusaisha meglepődött, hogy tényleg sikerült, de nem tétovázott.
- kikenshingou!
*üvöltötte és a következő pillanatba a kardja át alakult.
- És most aktiváld az erőm!
- És azt hogy csináljam?
- Mond ki, hogy yakekoge!
- Rendben hát akkor yakekoge kurenai!
*Ekkor a kardot egy sötétkék energia folyam vette körül, de kyuusaisha még nem tudta, hogy mire jó. Ekkor a hollow a csápjaival kyuusaisha felé nyúlt, kyuusaisha védekezett a kardjával, és amikor a csápok neki csapódtak szénné égtek.
- Mit tettél miért nem nőnek vissza mit csináltál velem.
*Ekkor a kard újra megszólította kyuusaishat
- Most mond Nenshou hahen! És mutass a kardal a hollowra.
- Értem. Nenshou hahen!
*Amint kimondta a kardon lévő energia folyamból apró lángoló gömbök lövelltek ki, és amikor elérték a hollowot hamuvá égették, ami kékes színnel szétfoszlott a levegőben.
- Ez elképesztő volt kiváló munka.
*Mondta a shinigami kyuusaishanak.
- Köszönöm és azt is, hogy elhozott engem.
- Semmiség legalább megtanultad a kardod nevét most már nem kell sok és te is igazi shinigamivá válsz.
- Értem addig is gyakorlok, hogy tökéletesítsem a shikaiomat.
- na, gyerünk vissza. *mondta kyuusaisgának a shinigami és elindultak vissza a lelkek világába miután visszaértek kyuusaisha ledőlt és másnap reggelig ki se kelt az ágyból, de miután felkelt egyből neki látott az edzésnek, hogy tökéletesítse a Shikai keppességét, ami ugyan nem túl sokat, de fejlődött. Amikor eljött a vizsga ideje könnyedén át ment és a 10. osztagban kapott helyet, mint 5. tiszt.